1. § (1) A rendelet célja, hogy Tárnok Nagyközség közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat rendezze.

(2) A rendelet hatálya a település közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre, mint ingatlanhasználókra terjed ki. Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékokra és az azokkal összefüggő tevékenységre.

(3) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkező bérlőnek, illetve egyéb jogcímen használónak) kell gondoskodni.

(4) A település egész területén a szervezett hulladékszállításról az önkormányzat gondoskodik.

2. § Tárnok közigazgatási területén a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatokat a Zöld Bicske Nonprofit Kft. látja el. A közszolgáltató az elkülönített hulladékgyűjtésre alvállalkozót vehet igénybe. Az alvállalkozóknak a közszolgáltatás egészéhez viszonyított aránya nem haladhatja meg a 30 %-ot.

3. § (1) A település területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.

(2) Az önkormányzati tulajdonú vagy használatú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, hulladéktárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a hulladék üzleti tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(5) A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(6) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát szükség szerint naponként többször fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(7) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

4. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jókarban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos.

(5) Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos.

5. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-foglalási engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 72 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(6) Közútra, útpadkára salak, építési törmelék, illetve szemét nem helyezhető el.

6. § (1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen a Ht.-ban meghatározottak szerint. Ha a szállítás közben a terület szennyeződne, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után azonnal meg kell tisztítani.

(3) A település közterületén tilos a gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani.

7. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos azonnal köteles saját költségén eltávolítani.

(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

8. § (1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kirándulóhelyek beszennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.), szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.

(2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított hulladéktartóba lehet elhelyezni.

(3) Aki közterületet, kiránduló-helyeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(4) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos.

9. § Alkalmi jelleggel (vásárok, sport- és egyéb rendezvények, utcai árusok) igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.

10. § (1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A település területén lévő élő vizekbe és vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait hulladék lerakásával beszennyezni tilos.

11. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjárműforgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

12. § A közszolgáltatás az alábbi tevékenységekre terjed ki:

13. § (1) Az ingatlanhasználó a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal eljár annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természeti és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja, és az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartsa.

(2) Az ingatlanhasználó a vegyes hulladékot a többi települési hulladéktól elkülönítve, jelen rendeletben meghatározott gyűjtőedényben gyűjti, és azt a szolgáltató részére e rendeletben meghatározottak szerint átadja.

(3) Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező papír, műanyag és fém hulladékokat a vegyes hulladéktól elkülönítve gyűjti és

(4) Ha a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő ingatlanhasználó a vegyes hulladéktól elkülönítetten gyűjtött zöldhulladékot nem komposztálja, akkor azt a közszolgáltató által meghatározott módon elkülönítetten gyűjti és a közszolgáltatás keretében a szolgáltató részére átadja.

(6) Az ingatlanhasználó a veszélyes hulladékokat az egyéb települési hulladékoktól elkülönítve gyűjti.

14. § (1) Amennyiben az ingatlanhasználó költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet az ingatlanon várhatóan keletkező települési vegyes hulladék mennyiségnek megfelelő e rendelet szerinti bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, és azt a szolgáltató észleli, akkor a szolgáltató köteles részére az észlelést követő 15 napon belül bejelentésének pótlására írásbeli felszólítást küldeni, továbbá a közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó egyedi szerződés megkötését is kezdeményezni.

(2) Ha az ingatlanhasználó költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet e rendelet szerinti bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, a szolgáltató – az ingatlanhasználó egyidejű írásbeli értesítése mellett -minimálisan 1 db 120 literes, vagy az ingatlanhasználó által ténylegesen kihelyezett hulladékmennyiségnek megfelelő gyűjtőedény heti egyszeri ürítését vélelmezi és ennek megfelelő díjat számláz, addig az időpontig, ameddig az ingatlanhasználó a bejelentési kötelezettségét nem teljesíti.

(3) Ha az ingatlanhasználó természetes személy, lakásszövetkezet, társasház az e rendelet szerinti bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a szolgáltató – az ingatlanhasználó egyidejű írásbeli értesítése mellett – az ingatlanon lévő lakóegységenként minimálisan 1 db 120 literes, vagy az ingatlanhasználó által ténylegesen kihelyezett hulladékmennyiségnek megfelelő gyűjtőedény heti egyszeri ürítését vélelmezi és ennek megfelelő díjat számláz, addig az időpontig, ameddig az ingatlan tulajdonosa a bejelentési kötelezettségét nem teljesíti.

15. § A szolgáltató a közszolgáltatás végzéséhez kapcsolódóan az elvégzett, vagy felajánlott közszolgáltatás díját az ingatlanhasználótól e rendeletben meghatározottak szerint beszedi.

16. § (1) Az önkormányzat közigazgatási területén a települési szilárd hulladék összegyűjtése, elszállítása és ártalommentes elhelyezése az önkormányzat által szervezett hulladékgazdálkodási közszolgáltatás útján történik. A hulladékkezelési közszolgáltatást ellátó szolgáltató az a továbbiakban: szolgáltató.

(2) A szolgáltató a háztartási hulladék elszállítását az önkormányzattal kötött megállapodás szerinti gyakorisággal, zártrendszerű kukásautóval végzi. Az ingatlanhasználó köteles a Szolgáltató által nyújtott közszolgáltatást igénybe venni. A járattervet a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

17. § (1) Az ingatlanhasználó a hulladékot köteles a szolgáltató szállítóeszközéhez szabványosított edényben (80, 120, 240 vagy 1100 literes típusú edényzet) illetve konténerben, valamint az Öreghegy (Szőlőhegy) területén a szolgáltató által biztosított hulladékgyűjtő zsákban (továbbiakban együtt: tároló edény) a szállítási napon a településen reggel 6 óráig az ingatlana előtt, a közút szélén elhelyezni oly módon, hogy az elszállítható legyen.

(2) Szemetet felhalmozni nem szabad, azt a megadott hulladékszállítási napon elszállítás céljából a szolgáltatást végző rendelkezésére kell bocsátani.

18. § (1) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, vagy az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehetséges, az ingatlanhasználó a szolgáltató felhívására az edényt üríthetővé és használhatóvá teszi.

(2) Nem helyezhető el a vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedénybe a Ht. alapján elkülönítetten gyűjtött hulladék.

(3) Nem helyezhető el a gyűjtőedényben folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyag, vagy egyéb olyan anyag, amely veszélyeztetheti a gyűjtést végző személyek vagy mások életét, testi épségét, egészségét.

(4) Nem helyezhető el a gyűjtőedényben továbbá települési hulladéknak nem minősülő hulladék, különösen építési és bontási hulladék, állati tetem, valamint hulladékudvaron gyűjthető elektromos, elektronikai és veszélyes hulladék.

19. § (1) Az ingatlanhasználó a szolgáltató előzetes írásbeli hozzájárulása mellett a gyűjtőedényhez tömörítő berendezést a gyűjtőedény sérelme nélkül alkalmazhat.

(2) A műanyag hulladék tömörítéséhez kézi tömörítő külön hozzájárulás nélkül alkalmazható.

20. § (1) Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényét lehetőleg az ingatlan területén belül, vagy zárható helyiségben, zárható tárolóban helyezi el úgy, hogy ahhoz illetéktelen személyek vagy állatok ne férjenek hozzá.

(2) Gyűjtőedényt közterületen elhelyezni vagy tartósan tárolni kizárólag a közterület-használatra vonatkozó jogszabályok megtartásával, az ott szabályozott engedély vagy közterület-használati hozzájárulás alapján lehet.

(3) A szolgáltató a közszolgáltatás végzéséhez szükséges konténert közterületen a konténer hulladékkal való megtöltéséig helyezheti el, azt követően haladéktalanul elszállítja.

(4) Az ingatlanhasználó az átvett gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a szolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen, a gyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezi.

(5) Az ingatlanhasználó a hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényt/hulladékgyűjtő zsákot, zöldhulladék esetén a legfeljebb 1 méteresre darabolt, összekötözött faágakat, legfeljebb a szállítási napot megelőző napon 20 órától helyezi ki a közterületre.

(6) Az ingatlanhasználó – a közszolgáltatás körébe tartozó – települési hulladékát kizárólag a szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, vagy gyűjtőzsákban helyezi el.

(8) Az ingatlanhasználó a hulladékot a gyűjtőedényben, hulladékgyűjtő zsákban úgy helyezi el, hogy az az edény, zsák mozgatásakor, valamint a gyűjtőedény ürítésekor ne szóródjon, továbbá a gépi ürítést ne akadályozza. Az ingatlanhasználó a hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelét a közterület szennyezésének elkerülése érdekében lecsukott állapotban tartja.

(9) A kihelyezett gyűjtőedény, hulladékgyűjtő zsák, és összekötözött faág nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat és elhelyezése egyébként nem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(10) Tilos a kihelyezett gyűjtőedények környékét, megközelítési útvonalát tárgyak elhelyezésével vagy parkoló gépjárművekkel oly módon elzárni, amely a gyűjtőedényeknek a szolgáltató által kialakított módon történő ürítését akadályozza.

(11) Tilos a szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedényekből a hulladék kiszórása, a közterület szennyezése.

21. § (1) A szolgáltató a közszolgáltatás keretében a hulladék elszállítását megtagadhatja, ha:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a szolgáltató az ingatlanhasználót írásban, haladéktalanul értesíti a hulladék elszállítása megtagadásának tényéről és okáról, és felszólítja a megtagadáshoz vezető ok vagy okok megszüntetésre.

22. § (1) Vegyes hulladék esetén a gyűjtőedények méretének és számának meghatározásakor két ürítés közötti időszakra ingatlanonként a keletkezett hulladékot, de legkevesebb 3,9 liter/fő/nap hulladékmennyiséget kell figyelembe venni.

(2) A szolgáltatás által ellátandó területre rendszeresített, szabványos gyűjtőedények típusát, minimális térfogatát, darabszámát a szolgáltató az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel állapítja meg az ingatlanhasználó által bejelentett várható hulladékmennyiség és az ürítési gyakoriság alapján, melynek során lehetőség szerint figyelembe veszi az ingatlanhasználó igényeit is.

(3) A vegyes hulladék ürítésének minimális gyakorisága heti egy alkalom. A szolgáltatóval kötött közszolgáltatási szerződés a fentieknél szigorúbb feltételeket, nagyobb gyakoriságot is meghatározhat.

(4) Az ingatlanhasználó a szolgáltató ügyfélszolgálatánál három nappal korábban bejelenti a szolgáltatónak, ha ingatlanán az addig szokásos hulladékmennyiséget jelentősen meghaladó mennyiségű vegyes hulladék keletkezése várható. A bejelentés alapján a szolgáltató az ingatlanhasználó által megjelölt időpontra vagy időtartamra a hulladék adott mennyiségének megfelelő gyűjtéséhez, elszállításához alkalmas nagyobb űrtartalmú, vagy további gyűjtőedényt, vagy a hulladék gyűjtésére alkalmas más gyűjtőeszközt az ingatlanhasználó rendelkezésére bocsátja, valamint a többletszolgáltatást teljesíti, az ingatlanhasználó pedig a többletszolgáltatás díját megfizeti.

(5) Ha az ingatlanon keletkező vegyes hulladék mennyisége alkalmilag haladja meg az átadott gyűjtőedények űrtartalmát, és az ingatlanhasználó elmulasztja a (8) bekezdésben írt bejelentési kötelezettségét, vagy a hulladékot nem a rendelkezésére álló szabványos gyűjtőedényben gyűjti, akkor a szolgáltató az így átadott, vagy a gyűjtőedény mellé kirakott hulladék elszállítását díjfizetés ellenében végzi, feltéve, hogy erre az adott területen alkalmazott technológia lehetőséget nyújt. A többletszolgáltatás tényéről annak megfelelő dokumentálása mellett és az ennek megfelelő díj alkalmazásáról a szolgáltató az ingatlanhasználót egyidejűleg értesíti. A többletdíjat a számlán külön kell feltüntetni.

23. § Amennyiben a gyűjtőedényben nem a megfelelő vegyes hulladék került elhelyezésre, akkor a szolgáltató a vegyes hulladék gyűjtés szabályainak megsértését megfelelően dokumentálja, és az ingatlanhasználót felszólítja az e rendeletben meghatározott szabályok betartására.

24. § (1) A lomhulladék gyűjtéséről, elszállításáról, hasznosításáról és ártalmatlanításáról a szolgáltató évente egy alkalommal a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében – külön díj felszámítása nélkül – gondoskodik.

(2) A közszolgáltatás keretében a szolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagydarabos, lom hulladékot szállítja el.

(3) Lomtalanítás keretében nem kerül elszállításra:

(4) A lomhulladék elszállítását az ingatlanhasználó a Szolgáltatótól rendeli meg.

25. § (1) Az ingatlanhasználó a teljesített közszolgáltatás alapján számított közszolgáltatási díjat utólag, a szolgáltató vagy az általa megbízott személy (díjbeszedő) által megküldött számla alapján kiegyenlíti.

(2) A szolgáltató a számlázási gyakorlatában bekövetkező változásról az ingatlanhasználókat a változás bevezetését megelőzően legalább 30 nappal írásban és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján elhelyezett hirdetmény útján tájékoztatja.

(3) A közszolgáltatási díjat tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban az ingatlanhasználó a szolgáltatónál írásban kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs. A kifogásra, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a szolgáltató válaszát megküldi.

(4) Túlszámlázás esetén a többletösszeget a szolgáltató visszafizeti vagy az ingatlanhasználó írásbeli kérelmére azt a soron következő, esedékes díjfizetési kötelezettségbe beszámítja.

(5) Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonosok felelőssége egyetemleges.

26. § A szolgáltató kizárólag a szolgáltatás kialakítása és fenntartása céljából, a kötelező közszolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony időtartama alatt, valamint e jogviszony megszűnését követően a jogszabályokban előírt iratmegőrzési kötelezettség időtartama alatt kezelheti a közszolgáltatással érintett ingatlanhasználó Ht-ben meghatározott és a közszolgáltatás ellátásához szükséges személyes adatokat. A szolgáltató jogosult egyes, a közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó részfeladatai tekintetében adatkezelőt, adatfeldolgozót megbízni, és a jogos igényeinek érvényesítése érdekében az e bekezdésben meghatározott személyes adatokat hatósági, bírósági eljárások lefolytatása céljából harmadik személynek átadni.

27. § Az ingatlanhasználó a Tárnok Nagyközség Önkormányzata által szervezett közszolgáltatást – ha a fogyasztó kérelmére a szolgáltatóval másként nem állapodnak meg – az e rendeletben meghatározott gyakorisággal köteles igénybe venni és a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékait a szolgáltató részére rendszeresen átadni.

28. § (1) Az ingatlanhasználót nem terheli az (1) bekezdésben foglalt díjfizetési kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol senki sem tartózkodik, és ezért ott települési vegyes hulladék nem keletkezik.

29. § (1) A természetes személy ingatlanhasználó a szolgáltatónak bejelentést tesz az ingatlanon lakók vagy ott rendszeresen tartózkodók számának az ingatlanon várhatóan keletkező települési vegyes hulladék mennyiségére kiható változása esetén, e rendelet 2. melléklete szerinti tartalommal.

(2) A nem természetes személy ingatlanhasználó, valamint az egyéni vállalkozó a közszolgáltatás kötelező igénybevételére vonatkozó bejelentést tesz a szolgáltató részére, e rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal.

(3) Az ingatlanhasználó a szolgáltatónak 15 napon belül bejelenti, ha tulajdonosváltozás vagy egyéb ok – különösen a közszolgáltatásba újonnan történő bekapcsolódás – folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik.

30. § (1) Felfüggeszthető a közszolgáltatás nyújtása azokon az ingatlanokon, amelyeken legalább 30 napig senki sem fog tartózkodni és emiatt hulladék sem keletkezik.

(2) A felfüggesztésre vonatkozó igényt az ingatlanhasználó írásban bejelenti a szolgáltatónak, a felfüggesztés kívánt kezdő időpontja előtt, azt legalább 30 nappal megelőzően.

(3) Ha a felfüggesztés (1) bekezdés szerinti feltételeiben változás következik be, az ingatlanhasználó ezt írásban, haladéktalanul bejelenti a szolgáltatónak.

(4) Amennyiben a felfüggesztés időtartama alatt a közszolgáltatás alá tartozó hulladék kerül kihelyezésre, úgy az ingatlanhasználó egyidejű értesítése mellett a szolgáltató a hulladékot elszállítja, az ingatlanhasználó pedig a közszolgáltatási díjat megfizeti.

32. § (1) Tárnok Nagyközség Önkormányzata a 65 év feletti egyedül élő részére, ezirányú kérelmére, engedélyezi 60 liter űrtartalmú gyűjtőedény használatát.

(2) A (1) bekezdés alkalmazása szempontjából egyedül élő, aki olyan egyszemélyes háztartásban lakik, ahol nincs más bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személy.

31. § (1) Üdülő területen a közszolgáltatás igénybe vétele április 1. napjától szeptember 30. napjáig terjedő 6 hónapos használati szezonban kötelező.

(2) Amennyiben az ingatlanhasználó az üdülőként nyilvántartott ingatlanát szezonális időszakon kívül nem használja a Közszolgáltatótól írásban kérheti a közszolgáltatás szezonális időszakon kívüli szüneteltetését.

(3) Amennyiben az üdülőként nyilvántartott ingatlant az ingatlanhasználó egész évben életvitelszerűen használja, a közszolgáltatás igénybevételére a lakóingatlanokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

32. § (1) A szolgáltató a Tárnok Nagyközség közigazgatási területén, a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék elszállításához az egyes hulladékfajták átvételére alkalmas felépítménnyel rendelkező járművet, eszközt használ.

(2) A szolgáltató a hulladékgyűjtés időpontjainak változásáról az ingatlanhasználót a változás bekövetkeztét megelőzően legalább 15 nappal írásban értesíti.

(3) Rendkívüli időjárás esetén a hulladékgyűjtés átmeneti változása, szüneteltetése esetén a szolgáltató az ingatlanhasználókat elektronikus média útján haladéktalanul értesíti.

33. § A rendeletben alkalmazott fogalmak értelmezése során a Ht. 2. § értelmező rendelkezéseit kell alkalmazni.