Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2019. (II.15.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Hatályos: 2024. 04. 03Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2019. (II.15.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. áttört kerítés: az a kerítés, amelynek lábazat nélküli függőleges síkja merőlegesen legalább 50%-ban átlátható;
2. épített érték: Tárnok nagyközség településképe és történelme szempontjából meghatározó, a településszerkezeti, településképi, építészeti, településtörténeti, régészeti, művészeti szempontból védelemre érdemes terület, épületegyüttes, épület, épületrész vagy más építmény (pl. szobor, emlékmű, kerítés, kapu stb.) valamint az építményekhez tartozó telek és annak jellegzetes növényzete;
3. értékvizsgálat: a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve környezeti jellemzőit. Az értékvizsgálat lehet a településrendezési terv részeként készülő örökségvédelmi hatástanulmány, s ennek értékvédelmi adatlapja, de lehet önálló munkarész is;
4. föld színek: a barna-vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai. Ezek természetközeli, nyers, meleg színek, a talaj, a homok, egyes kövek, az avar, a fák kérgének és a földfestékeknek a színei;
5. harsány, rikító szín: a harsány és rikító színek mindazon színek, amelyek nem tartoznak a pasztell-, a föld- és a mediterrán színek csoportjába;
6. helyi védett érték: a helyi védelem alá helyezett épített érték;
7. mediterrán színek: a Földközi-tenger menti országok tájaira és épített környezetére utaló színek gyűjtőneve; a meleg, mélytónusú vörös, sárga, barna, ill. az élénkzöld és - kék tartoznak ide; a földszínek kevésbé intenzív változatai;
8. pasztellszínek: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs. A pigment minimális kötőanyaggal van keverve;
9. természetes anyag: természetes anyag, ami eredendően a föld által képzett és a földön megtalálható szerves és szervetlen alapú átalakított anyag;
10. tájba illeszkedő: az az építmény, épület, amelynek tömegformálásával, homlokzati kialakításaival minimálisra csökken az épített környezet, a táj- és természeti környezet konfliktusa;
11. védett épület és építmény: minden olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari-agrár szempontból jelentős alkotás.
12. védett építmény közvetlen környezete: a védett épülethez, építményhez tartozó ingatlanra (park, udvar, kerítés, támfal, melléképítmény) terjed ki.
13. védett épület, építmény tágabb környezete: a védett épülettel szomszédos ingatlanokra, közterületekre, a zavartalan érvényesülést biztosító építészeti és tájképi környezetre terjed ki.
14. védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladatai, általános szabályai
2. § (1) A helyi védelem feladata
a) az oltalmat igénylő építészeti örökség számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése;
b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése;
c) a helyi védelem alatt álló építészeti értékek megújulásának elősegítése;
d) az általános környezetkultúra és az építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének, és az erre való nevelésnek a támogatása.
(2) Tárnok nagyközség helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3)1 A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. §-ban foglalt önkormányzati hatósági ügyeket átruházott hatáskörben a polgármester látja el.
3. Védetté nyilvánítás, védettség megszüntetése
3. § (1) A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetése csak az e rendeletben szabályozott eljárás lefolytatásával történhet.
(2) Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok, érintett helyi szakmai és társadalmi szervek véleményét.
(3) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető
a) hivatalból, vagy
b) természetes és jogi személy vagy egyéb szervezet által írásban Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületénél.
(4) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó, (3) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét/megnevezését;
b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
c) a védendő területi vagy egyedi érték azonosító adatait (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, építmény, egyéb elem, telek, telekrész);
d) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók) és – amennyiben van –, az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését;
e) a védelemmel kapcsolatos javaslat, kezdeményezés rövid indokolását.
(5) A védelem megszüntetésére vonatkozó, (3) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét/megnevezését;
b) a védett érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, építményrész, egyéb elem, telek, telekrész);
d) a védelem megszüntetésével érintett érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók) és amennyiben van, az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését;
e) a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását;
f) a jelenlegi állapotot bemutató fotókat;
g) a kezdeményezés rövid indokolását.
(6) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló kezdeményezésben érintett építészeti örökségről az Önkormányzat – amennyiben az nem áll rendelkezésre – értékvizsgálatot készíttet.
(7) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés esetén az értékvizsgálat tartalmazza a védelem alól törlendő egyedi érték fotódokumentációját, és szükség szerint a felmérési dokumentációját (alaprajz, metszet, homlokzatok M=1:100, helyszínrajz M=1:200, műleírás).
(8) A helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül;
b) a védett terület, illetve egyedi érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette;
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek az értékvizsgálat szerint már nem felel meg;
d) a védett érték magasabb szintű védettséget kap.
(9) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket – az alábbiak szerint – értesíteni kell:
a) helyi egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell,
b) helyi területi érték esetén az értesítés közzététel útján történik,
c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik,
d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket a közzététellel megtörténtnek kell tekinteni.
(10) Az eljárás szempontjából érdekeltnek kell tekinteni:
a) Helyi egyedi védelem esetén:
aa) a javaslattal érintett objektumok tulajdonosait, illetve képviselőjét, a tulajdonosi jogok gyakorlóját és az ingatlan használóját;
ab) a kezdeményezőt vagy képviselőjét;
b) Helyi területi védelem esetén:
ba) az a) pontban felsoroltakat,
bb) a közművek üzemeltetőit,
bc) a közterületek fenntartóit.
(11) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítéstől számított 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(12) A helyi védettség alá helyezésre, illetve annak megszüntetésére irányuló kezdeményezést – az erről szóló döntést megelőzően – 30 napra közzé kell tenni.
4. § (1) Amennyiben helyi védettség alatt álló értéket műemléki védettség alá helyeznek, a Képviselő-testület a helyi védettséget megszünteti, a műemléki védettségről szóló döntés hatálybalépése után.
4. Nyilvántartási szabályok
5. § (1) A helyi védett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték
a) megnevezését;
b) védelmi nyilvántartási számát;
c) védelmének típusát;
d) helyszínének megnevezését és a területlehatárolást (utca, tér, közterület, házszám, helyrajzi szám);
e) védelmének rövid indokolását;
f) lehatárolását bemutató térképmásolatot;
g) tulajdonosának, (használójának) nevét, címét;
h) rendeltetésének és használati módjának meghatározását;
i) eredeti tervdokumentációjának másolatát (ha ez rendelkezésre áll);
j) felmérési tervét (ha ez rendelkezésre áll, illetve előállítható);
k) fotódokumentációját;
l) a fenntartás legfontosabb szabályait;
m) hatósági és egyéb intézkedések alapján keletkezett megállapításait;
n) minden egyéb olyan adatát, amely a megőrzendő érték szempontjából, a védelemmel összefüggésben indokolt.
6. § A védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetése esetén az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezni kell a védelem tényének feljegyzését vagy annak törlését.
5. A helyi védelem alatt álló értékek megjelölése
7. § (1) A védett értéket – annak értékeit nem sértő módon – az Önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával jelölheti meg.
(2) Az épületre kerülő táblán fel kell tüntetni a védett érték megnevezését, a védettség tényét és a védelem alá helyezés idejét.
(3) A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.
(4) Védett utcakép, látvány esetén a védettség ténye a környezethez igazodó, a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával megjelölhető.
6. A helyi védelem fajtái
9. § A helyi védelem lehet:
a) helyi védelem alatt álló terület, amelynek hatálya kiterjed a településszerkezetre, a településképre, a településkarakterre (HT jelű helyi értékvédelmi terület);
b) helyi egyedi védelem, amelynek hatálya kiterjed az építészeti értékekre /épületre, épületrészre/ (HÉ jelű védett épület), /egyéb építményre, műtárgyra/ (HM jelű védett műtárgy).
6. A helyi védelem alatt álló területek meghatározása és a kapcsolódó területi építészeti követelmények
10. § A HT jelű helyi védelem alatt álló területek lehatárolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
11. § (1) A helyi építési szabályzatban biztosítani kell az 1. mellékletben meghatározott területi védelem alatt álló HT-1. és a HT-2 jelű területen a kialakult telekstruktúra fennmaradását, fenntartható fejlesztésének lehetőségét, a kialakult utcavonal-vezetés, területfeltárási struktúra, a közterület-szabályozási szélesség, a rendezett közterületi látvány fennmaradását, fenntartható fejlesztésének lehetőségét azzal, hogy a kialakult szabályozási szélességek új építési telek kialakítása érdekében nem csökkenthetők;
(2) A helyi védelem alatt álló területeken
a) meg kell őrizni a településrész jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal-vezetését; telekalakítás csak ezzel összhangban engedélyezhető;
b) az építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes városkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, illetőleg kialakítani; e tekintetben az épületek hagyományos jellegét tükröző fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyagok, azok színe, felületképzése, homlokzati kialakítása, díszítései, homlokzati kiosztása és egyéb építészeti díszítő elemei meghatározó jelentőségűek;
c) az új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetükben lévő épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni;
d) különös gondot kell fordítani a településre jellemző hagyományos kerítés- és kapuformák, jellegzetes melléképítmények megtartására;
e) a közterületek burkolatát és berendezését (utcabútorok, világítótestek, kandeláberek, pavilonok, autóbuszvárók stb.), ezek módosítását és az utcákon megjelenő hirdetéseket az épületek jellegéhez, az utcák hangulatához igazodva kell kialakítani;
f) útépítéseknél, közművek lefektetésekor és a zöldfelületek kialakításakor a hagyományos utcakép megőrzésére gondot kell fordítani.
(3) A helyi védelem alatt álló területeken a településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi előírások is érvényesek.
12. § A helyi védelem alatt álló HT-1. jelű területeken
a) kőoszlopos, kőlábazatos kerítés építhető a hagyományokhoz illő rácsozattal,
b) a keskenyebb telkeken az utcaképbe illeszkedő, az utcavonalra merőleges gerincű oromfalas nyeregtető építhető kontyolás nélkül, 35-45° közötti hajlásszöggel;
c) a szélesebb telkeken az utcaképbe illeszkedő, az utcavonallal párhuzamos gerincű, csonkakontyolt vagy kontyolt nyeregtető építhető, 35-45° közötti hajlásszöggel;
d) a tetők fedése kiselemes vagy pikkelyfedésű lehet, amelynek színe piros vagy annak árnyalatai lehetnek;
e) tetőtéri ablak csak a tetősíkban helyezhető el;
f) keskeny épületen az utcai homlokzat két-ablakos + tornácajtós tagolású lehet, szabályos kövekből épített, vagy fehér vakolatú lehet;
fa) az utcai homlokzat az ablakok és az oromfal keretezésével, a párkányvonal hangsúlyozásával alakítható ki;
fb) az épület lábazata hangsúlyozott, látszó kőből készült, vagy vakolt, szürke színű legyen;
g) a szélesebb épületek homlokzata négyablakos osztású lehet, vakolt felülettel, festett lábazattal, színe fehér vagy halvány-sárga lehet;
h) az udvari homlokzat falazott vagy faoszlopos tornáccal, vakolt, fehérre festett felülettel épülhet;
i) a nyílászárók mérete és osztása, díszítése az egyes utcasorok hagyományait idézzék, illeszkedve a hagyományos sötétzöld színezéshez.
13. § (1) A helyi védelem alatt álló HT-2. jelű területeken a pincék és présházak kialakítása csak az egyes utcaszakaszon kialakult utcaképbe illő kialakítású lehet.
(2) A pince
a) épülhet földdel borított kőfalas kialakítással úgy, hogy a középső részen a homlokzat legfeljebb 0,5 m-rel lehet magasabb, mint a szélső részeken;
b) falazata sóskúti kő lehet, a kőfelület nem színezhető;
c) a barna vagy zöld fa nyílászárók csak az utcai frontra nézhetnek;
d) az ajtó lehetőleg középen legyen;
e) fa nyílászárókkal, melyek színe barna vagy zöld lehet;
f) az ablakok lehetőleg 60x60 cm-esek (max.90x90 cm-esek) legyenek;
(3) A pince és présház épülhet
a) hagyományos szerkezetű falakkal (kő vagy téglafal, vakolatlan kő vagy vakolt felülettel);
b) 45º-os hajlásszögű nyeregtetővel, cserép, nád, zsindely vagy bordó, vörös palafedéssel;
c) fa nyílászárókkal, melyek színe barna vagy zöld lehet;
d) az ablakok lehetőleg 60x60 cm-esek (max.90x90 cm-esek) legyenek;
(4) A helyi védelem alatt álló HT-2. jelű területeken belül a HÉSZ-ben meghatározott MK-2 Öreghegyi kertes mezőgazdasági övezetben épület csak oly módon helyezhető el, hogy annak gerincmagassága legfeljebb egy méterrel haladhatja meg a fölötte lévő pincesor útjának szintjét.
7. A helyi egyedi védelem meghatározása
14. § Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó 2. mellékletben meghatározott elemeire terjed ki.
8. Az egyedi védelem alatt álló építészeti örökségre vonatkozó településképi követelmények
15. § (1) A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti.
(2) Amennyiben a védelem csak az épület valamely részértékére terjed ki, az épület felújítása, bővítése esetén ezeknek az értékeknek a megőrizése mellett, az értékekhez illeszkedve a további épületrészek átalakíthatók.
(3) E rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, s annak használati módja is, amelyen HÉ jelű védett épület, építmény áll.
16. § A HM jelű védett műtárgy minden eredeti alkotórésze védett, ideértve a hozzá tartozó kiegészítő és díszelemeket is.
9. A helyi védelemhez kapcsolódó kötelezettségek
17. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökség
a) elemei nem veszélyeztethetők, nem rongálhatók vagy semmisíthetők meg;
b) használata nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló elemeket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az azokon vagy közvetlen környezetükben végzett építési vagy más tevékenység, területhasználat.
(3) A helyi védelem nem zárja ki az érintett építészeti örökség felújítását, korszerűsítését, indokolt átalakítását, bővítését, funkciója megváltozását vagy részleges bontását, amennyiben annak védett elemei – e rendeletben foglalt követelményekkel összhangban – nem változnak meg. A belső átalakítások nem járhatnak az eredeti szerkezet és a belső értékek veszélyeztetésével.
(4) A védett épületek hagyományos építészeti tömege, tetőformája, a homlokzati nyílásrend és nyílásosztás jellege valamint a homlokzati tagozatok nem változtathatók meg.
(5) Védett épület, építmény felújítása, korszerűsítése, bővítése során kötelező a védelemre okot adó részletek eredeti állapotának visszaállítása, illetve harmonikus továbbfejlesztése.
(6) A védett épület, építmény bővítése, felújítása, valamint az azokon végzett homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tetőfelújítás, tetőtér beépítés, illetve bármely homlokzati felületképzés és a homlokzat megváltoztatása során csak az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások alkalmazhatók.
(7) A védett épület, építmény helyreállítása, átalakítása, bővítése, felújítása során
a) az épület jellegzetes tömege, tömegkapcsolatai nem veszthetik el eredeti formájukat és arányaikat, bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek egymáshoz illeszkedő arányokkal, formákkal és anyaghasználattal alakíthatók ki;
b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán
ba) a homlokzat felületképzése;
bb) a homlokzat díszítő elemei;
bc) a nyílászárók keretezése, azok jellegzetes szerkezete, az ablakok osztása;
bd) a lábazat, a lábazati párkány
nem változtatható meg;
c) az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, a főfalak, a belső elrendezés elemei –, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek nem bonthatók el, vagy nem alakíthatók át.
(8) A védett épületek átalakítása, felújítása során az eredeti anyaghasználattól eltérő anyagok nem használhatók. Ha az eredeti anyaghasználat nem ismert, akkor csak természetes anyag alkalmazható.
(9) A védett épületek esetében nem végezhető részleges homlokzat-felújítás vagy színezés.
(10) Védett épület homlokzatán portál vagy kirakatszekrény, postaláda, bankautomata stb. csak az épület teljes homlokzati felületét figyelembe vevő, az érintett homlokzat tagolásához, építészeti megoldásaihoz igazodó formában alakítható ki.
(11) Védett építmény, építményrész, egyéb elem – a (11) bekezdésben meghatározottak kivételével – nem bontható el.
(12) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben
a) a bontani kívánt építményrész – értékvizsgálat alapján – építészeti értéket nem hordoz,
b) a bontás az építmény rendeltetésszerű használata érdekében történik, és a védelem alá helyezést megalapozó érték nem sérül.
(13) A védett épületek bontására csak a műszaki avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszűntetését követően. A védelem megszűntetésének vagy a részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése vagy azok megőrzése, visszaállítása előírható.
(14) A helyi védelem alatt lévő építmények környezetében a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, illetve a hagyományos beépítés jellegétől eltérő építmény nem engedélyezhető, a kialakult telekviszonyok meg nem változtathatók. Az új építmény magassága nem lehet nagyobb, mint a védett építményé.
(15) Helyi védelem alatt álló területen helyi egyedi védelem alatt nem álló építmény elbontható.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK ÉS A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
10. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
18. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.
11. Az építmények anyaghasználatára vonatkozó követelmények a településképi szempontból meghatározó területeken
19. § (1) A magastetős – illetve részben magastetős – épületek tetőhéjalásánál a következő anyagok alkalmazhatók:
a) hagyományos cserép;
b) betoncserép;
c) bitumenes zsindely;
d) fémlemezfedés (horganyzott natúr, szürke, zöld, barna színekkel);
e) zöldtető.
(2) A tetőzet színhasználata során nem alkalmazható kék és harsány, rikító szín, továbbá egyszerre több színárnyalattal rendelkező tetőfedés.
(3) A homlokzat kialakítása, felújítása során
a) vakolt falfelületen fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, okker és földszínek árnyalatai alkalmazhatók;
b) a vakolt felületen enyhe síkbeli kiemelésekkel vakolattagozat kialakítható és illeszkedő színbeli különbséggel is kiemelhető, de síkban tartott felületen eltérő színezés nem alkalmazható;
c) faszerkezeteken, faburkolatokon, fa nyílászárókon zöld, szürke, barna, fehér színezés alkalmazható;
d) nem alkalmazható
da) fekete,
db) harsány, rikító,
dc) a lila, a narancs, az élénk piros és árnyalatai, valamint ezen színek hatását keltő szín.
(4) A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható.
(5) Épületeket, építményeket, nyomvonalas létesítményeket és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját a településképi arculati kézikönyvben foglalt iránymutatások figyelembevételével lehet kialakítani, a természeti értékek megóvására és a táj jellegére tekintettel.
(6) Az épületek igényesen, tájba illő módon, természetes építőanyagok alkalmazásával alakíthatók ki.
12. Az egyes településképi szempontból meghatározó területekre és a településképi szempontból meghatározó területek részterületeire vonatkozó egyedi építészeti követelmények, továbbá a kerítésekre vonatkozó követelmények
20. § (1) Az illeszkedés érdekében épületet megvalósítani a kialakult beépítés karakteres tömegalakításán, méretrendjén túl a tetőidomra, a tető hajlásszögére, jellemző gerincmagasságára, a falszerkezet anyagára és a homlokzat megjelenésére, jellegzetes nyílásrendszerére, annak méretrendjére, a nyílászárók anyagára és a teljes felépítmény jellegzetes szín-világára tekintettel lehet.
(2) Magastető kialakítása során a tető hajlásszögének meghatározásánál az épület környezetében kialakult állapothoz és az utcaképhez nem alkalmazkodó hajlásszög nem alkalmazható.
21. § A Falu, a Hagyományos lakó- és üdülőterületek és az Új beépítésű lakóterületek elnevezésű településképi szempontból meghatározó területeken belül a HÉSZ-ben Lf jellel meghatározott Falusias lakóterületeken és az Lke jellel meghatározott kertvárosias lakóterületeken különálló járműtároló épület kialakítása esetén a gépkocsi-tároló csak a főrendeltetésű épület építészeti megjelenéséhez igazodóan alakítható ki.
22. § A Falu elnevezésű településképi szempontból meghatározó területen belül a HÉSZ-ben Lf jellel meghatározott Falusias lakóterületeken
a) 35-45°-os hajlásszögű nyeregtető, kontyolt nyeregtető, vagy csonka kontyolt nyeregtető alkalmazható;
b) aszimmetrikus, íves, manzárd- és lapostető csak városépítészetileg indokolt esetben, a környező épületek tetőszerkezetének figyelembevételével alkalmazható;
c) tetőfelépítmény, tetőablak a tetőfelület legfeljebb 30 %-án építhető (kivéve a napenergia-hasznosító berendezést);
d) a gépkocsi elhelyezését lehetőleg az épületeken belül kell biztosítani.
e) az önálló gépkocsi tárolókat – amennyiben több gépkocsitároló építésére kerül sor –telkenként egy építészeti tömeget alkotva lehet kialakítani;
f) fóliasátor – amennyiben műszakilag megoldható – az utca felőli vizuális takarásban létesíthető.
23. § (1) A Falu, a Hagyományos lakó- és üdülőterületek és az Új beépítésű lakóterületek elnevezésű településképi szempontból meghatározó területen belül a HÉSZ-ben Lke jellel meghatározott kertvárosias lakóterületeken
a) kialakult ikres beépítés esetén, ha az épület egyik felének elbontásakor a fő rendeltetésű épületet ikres beépítéssel kívánják visszaépíteni, a két épületrész egymáshoz igazodó jellegben (tetőhajlásszög, felhasznált anyagok, nyílások ritmusa, épülettagozatok) alakítható ki úgy, hogy az épületek külső megjelenése egy épület hatását keltse;
b) a zártsorú beépítésmódú övezetekben a meglévő épületek rekonstrukciója, illetve az elhelyezésre kerülő új épületek építészeti kialakítására az adott környezetre jellemző építészeti ritmusokkal való harmóniában valósítható meg, rekonstrukciónál biztosítva az építészeti hangsúlyok megtartását, továbbvitelét az átépítéssel érintett részeken. Új építés az arányok, tagolások illeszkedő ritmusának biztosításával lehetséges.
(2) A Falu, a Hagyományos lakó- és üdülőterületek és az Új beépítésű lakóterületek elnevezésű településképi szempontból meghatározó területen belül a HÉSZ-ben Lke jellel meghatározott kertvárosias lakóterületeken
a) aszimmetrikus, íves, manzárd- és lapostető csak városépítészetileg indokolt esetben, a környező épületek tetőszerkezetének figyelembevételével alkalmazható;
b) tetőfelépítmény, tetőablak a tetőfelület legfeljebb 30 %-án építhető (kivéve a napenergia-hasznosító berendezést);
c) a gépkocsi elhelyezését lehetőleg az épületeken belül kell biztosítani.
d) az önálló gépkocsi tárolókat – amennyiben több gépkocsitároló építésére kerül sor –telkenként egy építészeti tömeget alkotva lehet kialakítani;
e) fóliasátor – amennyiben műszakilag megoldható – az utca felőli vizuális takarásban létesíthető.
24. § A Hagyományos lakó- és üdülőterületek elnevezésű településképi szempontból meghatározó területen belül a HÉSZ-ben Üh jellel meghatározott üdülőterületeken csak igényesen kialakított, a település építési hagyományaihoz illeszkedő, magastetős épület építhető.
25. § (1) Az Intézmények elnevezésű településképi szempontból meghatározó területen belül a HÉSZ-ben meghatározott Településközpont vegyes területek Vt-1 és Vt-2 jelű építési övezetében csak igényes kialakítású, magastetős, a környező építési hagyományokkal harmonizáló épületek emelhetők.
(2) Az Intézmények elnevezésű településképi szempontból meghatározó területen belül a HÉSZ-ben meghatározott Intézményterületek Vi-3 jelű építési övezetében csak igényes kialakítású, magastetős, a környező építési hagyományokkal harmonizáló épületek emelhetők.
26. § A Gazdasági területek elnevezésű településképi szempontból meghatározó területen belül a HÉSZ-ben meghatározott Gksz és Gip jelű gazdasági területeken fő rendeltetésű épületeken kívül a kiegészítő, vagy kiszolgáló rendeltetésű építmények, épületek lehetőleg összevontan, elsődlegesen a főépülettel egy tömegben telepíthetők.
27. § A Különleges és nagy zöldfelületű intézmények elnevezésű településképi szempontból meghatározó területen belül a HÉSZ-ben meghatározott K-Sp jelű sportolási célú különleges területeken igényes kialakítású, a környező építési hagyományokkal harmonizáló épületek helyezhetők el.
28. § (1) A Természetközeli területek elnevezésű településképi szempontból meghatározó területen belül a HÉSZ-ben meghatározott Ev jelű védelmi erdőterületek övezetében
a) erdőt telepíteni kizárólag honos, a termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növények alkalmazásával lehet;
b) a vízfolyások – Benta-patak, Zámori-patak, Berki-patak – menti védőerdők az élőhelynek megfelelő őshonos fajokból (fűz-nyár ligeterdő, esetleg kocsányos tölgyes) telepíthetők.
(2) A Természetközeli területek elnevezésű településképi szempontból meghatározó területen belül a HÉSZ-ben meghatározott Eg jelű gazdasági erdőterületek övezetében új növényállomány telepíteni kizárólag honos, a termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növények alkalmazásával lehet.
(3) A Természetközeli területek elnevezésű településképi szempontból meghatározó területen belül a HÉSZ-ben meghatározott Kb-R jelű rekreációs célú, beépítésre nem szánt különleges területen igényes kialakítású, a környező építési hagyományokkal harmonizáló épületek helyezhetők el.
29. § (1) A Mezőgazdasági területek elnevezésű településképi szempontból meghatározó területen belül a HÉSZ-ben meghatározott Mk jelű kertes mezőgazdasági övezetekben
a) kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek helyezhetők el;
b) csak hagyományos szerkezet (tégla, kő, fa) alkalmazható;
c) 35-45°-os hajlásszögű nyeregtető, kontyolt nyeregtető, vagy csonka kontyolt nyeregtető alkalmazható;
d) a tető héjazata cserép, nád vagy bordó, barna, esetleg zöld pala, zsindely lehet;
e) lapostető nem alkalmazható;
f) a falfelület látszó mészkő, vagy vakolt lehet;
g) a homlokzatot kizárólag a pasztellszínek árnyalataiban lehet színezni;
h) az épületeken műanyag, fém és szürke eternitlemezek, hullámlemezek nem alkalmazhatók.
i) épületek feltöltésen nem helyezhetők el.
(2) A Mezőgazdasági területek elnevezésű településképi szempontból meghatározó területen belül a HÉSZ-ben meghatározott Mk jelű kertes mezőgazdasági területbe tartozó Öreghegy meredek lejtésű tájképvédelmi területein a látványvédelem érdekében épületet – amennyiben ezt a telek beépíthetősége lehetővé teszi – a telek völgy felőli, alacsonyabb szinten fekvő részén, a szomszédos telkek beépítésének, beépíthetőségének figyelembe vételével úgy lehet elhelyezni, hogy az a telket határoló hegy felőli közterületről szemmagasságban érzékelhető kilátást ne akadályozza.
(3) A Mezőgazdasági területek elnevezésű településképi szempontból meghatározó területen belül a HÉSZ-ben meghatározott Mk-3 jelű kertes mezőgazdasági területbe tartozó pincesorok övezetében
a) a földrészletek között és az utak felé kerítés nem létesíthető;
b) présház, pincebejárat csak az úttól, vagy útnak használt területtől 0,5 m-rel beljebb helyezhető el;
c) présházat csak a pincelejáró elé (ha a tájképet nem zavarja, esetleg fölé) szabad építeni úgy, hogy a pincelejárat az épületből történjék.
(4) A Mezőgazdasági területek elnevezésű településképi szempontból meghatározó területen belül a HÉSZ-ben meghatározott Mko jelű védendő tájhasználatú általános mezőgazdasági övezetben nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a tájkép jellegét megváltoztatja.
30. § (1) Elsődlegesen a szomszédos kerítésekhez, másodlagosan az építmény homlokzatához nem illeszkedő kerítés nem telepíthető.
(2) Az áttört kerítés mellé a belátás elleni védelemként őshonos fajokból kialakított sövény vagy cserjesor telepíthető a 4. és 5. mellékletben felsorolt növényfajok figyelembe vételével.
(3) A Falu, a Hagyományos lakó- és üdülőterületek és az Új beépítésű lakóterületek elnevezésű településképi szempontból meghatározó területeken belül a HÉSZ-ben Lf jellel meghatározott Falusias lakóterületeken és az Lke jellel meghatározott kertvárosias lakóterületeken 1,80 m-nél magasabb utcai kerítés nem létesíthető. Saroktelek esetén az utcafronti kerítés lehetőleg áttörten létesíthető, illetve a saroktól mért 2-2 m-ig zárt kerítés nem építhető.
(4) A Hagyományos lakó- és üdülőterületek elnevezésű településképi szempontból meghatározó területen belül a HÉSZ-ben Üh jellel meghatározott üdülőterületeken 1,80 m-nél magasabb, tömör kerítés nem létesíthető.
(5) A Természetközeli területek elnevezésű településképi szempontból meghatározó területen belül a HÉSZ-ben meghatározott E jelű erdőterületeken kerítés csak vadvédelmi vagy közbiztonsági céllal létesíthető.
(6) A Mezőgazdasági területek elnevezésű településképi szempontból meghatározó területeken
a) a teleknek csak a kivett művelési ágú része keríthető le. A beépítetlen telek nem keríthető le.
b) eltérő övezeti előírás hiányában kerítés csak természetes anyagból, vagy sövénnyel takart drótfonatból készíthető. Tömör kerítés mezőgazdasági területen nem létesíthető.
31. § (1) Kerítés kialakítása során
a) vas, fa, kő vagy tégla;
b) lábazat anyagaként kő, tégla vagy beton
alkalmazható.
(2) Kerítés kialakítása során nem létesíthető nem természetesen hatású, túltagolt architektúrájú szerkezet.
(3) Kerítés színezése során
a) alkalmazhatók a természetes hatást keltő földszínek, a fehér, a szürke és azok világos árnyalatai, valamint az építőanyagok természetes színei;
b) nem alkalmazható harsány, rikító, élénk szín, valamint a piros, a kék, a lila és – fém kerítéselemek kivételével – a fekete színek.
13. Sajátos építmények elhelyezésére, egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények
32. § (1) A belterületen az utak szilárd burkolatú kiépítésénél, illetve rekonstrukciójánál, vagy a földfelszín felett vezetett vezetékhálózatok (villamos-energia, táv- és hírközlés) átépítése, rekonstrukciója, új hálózat építése során a földfelszín feletti vezetékeket – amennyiben az műszakilag lehetséges – a földfelszín alá kell áthelyezni.
(2) A villamosenergia-szolgáltatást nyújtó hálózatokat belterületen, beépítésre szánt és a már beépített területen – amíg a földfelszín alatti elhelyezés nem valósítható meg – egyoldali közös oszlopsoron kell elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. Hosszú távon földfelszín feletti vezeték beépített, illetve beépítésre szánt területen csak földúttal feltárt területen maradhat fenn.
(3) Amennyiben belterületen új villamosenergia-elosztási, közvilágítási vezetékek és az elektronikus hírközlési hálózatok földfelszín alatti vezetése nem megoldható, a villamosenergia-szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat egy oldali közös oszlopsoron kell elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(4) A helyi védelem alatt álló területen és az egyedi létesítmények környezetében a földfelszín felett vagy alatt vezetett vezetékhálózatok (villamos energia, táv- és hírközlés) átépítése, rekonstrukciója vagy új hálózat építése során ingatlan-bekötést – amennyiben műszakilag megoldható – csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni, még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
(5) Hírközlési hálózat földfelszín felett csak külterületen, beépítésre nem szánt területen létesíthető, de a villamos-energia elosztási, a közvilágítási és a hírközlési szabad vezetékeket közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni.
(6) A villamosenergia-ellátás hálózatainak földfelszín feletti vezetése külterületen, beépítésre nem szánt területen fennmaradhat, de a villamosenergia-elosztási és a közvilágítási szabad vezetékeket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
(7) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket a közmű tulajdonosának fel kell bontani, rendeltetést vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.
33. § (1) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek alkalmazhatók.
(2) A közvilágítás modernizálása során a fényszmog és a vakítás csökkentését szolgáló – az oldalirányú sugárzást akadályozó – világítótest-armatúrát kell alkalmazni.
(3) Térvilágítással kápráztatás, vakítás vagy ártó fényhatás nem okozható, más ingatlanok használata nem zavarható vagy korlátozható.
(4) Közterületi megvilágításnál nem alkalmazható hideg fehér fényű világítás, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz. A kültéri világítás színhőmérsékletére a 3000 K alatti érték az irányadó.
(5) A világítótestek ernyőzése esetén a fényeknek – díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk.
(6) Villogó fénnyel, reklámfénnyel egyéb fényjelzéssel káprázást okozni, a közlekedést veszélyeztetni, idegen telek használatát zavarni, korlátozni nem lehet.
34. § (1) A közterületeken elhelyezésre kerülő közműberendezéseket lehetőleg takartan, a környezetükhöz alkalmazkodó jellegű, elsősorban természetes anyagokból készült építményben vagy épületben kell elhelyezni. A berendezéseket lehetőség szerint takaró növénytelepítéssel kell – az előírt védőterületek előírásainak figyelembevételével – kialakítani.
(2) Külterületen a közmű műtárgyak elhelyezése tájba illesztve (felszín alá süllyesztve vagy növényzettel takart módon) történhet. A berendezések formai kialakításakor és anyaghasználatának kiválasztásakor figyelembe kell venni a terület karakterét.
(3) Természeti tájban épületeket, építményeket, nyomvonalas létesítményeket és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) a természeti értékek megóvása mellett, a táj jellegéhez is igazodva kell kialakítani.
(4) Lakóterületek építési övezeteiben, természetvédelmi (helyi és az országos ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosón, puffer területen stb.) és helyi értékvédelmi területeken, valamint azok határától mért 50 méteres távolságon belül építési engedély-köteles önálló antennatartó szerkezetet (tornyot) elhelyezni, létesíteni nem lehet, rádiófrekvenciákat közvetítő berendezéseket, bázisállomásokat pedig kizárólag takartan, közterületről nem látható módon lehet elhelyezni. Egyéb területeken a környezetbe illesztés feltételeivel a vezeték nélküli szolgáltatás antennái elhelyezhetők.
(5) Közcélú antennát elhelyezni elsődlegesen gazdasági területeken lehet.
(6) Hírközlési antennák és egyéb sajátos építmények nem károsíthatják a településképet, a tájképet.
35. § (1) A település közigazgatási területén, az utcai homlokzaton nem helyezhető el antenna és egyéb gépészeti berendezés. Antenna – takart kialakítás kivételével – nem helyezhető el:
a) helyi védelem alatt álló területen;
b) helyi védelem alatt álló épületen, építményen.
(2) Parabola antenna és klíma berendezések kültéri egységei épületenként csupán egy-egy homlokzaton, és – amennyiben műszakilag megoldható – a közterületről nem látható módon helyezhetők el.
(3) Belterületen, beépítésre szánt területeken az épületek közterület felőli homlokzatára gépészeti berendezéseket (pl. antenna, hőszivattyú, klíma- vagy szellőző-berendezés kültéri egysége, árnyékoló stb.) csak a homlokzathoz illeszkedő, takart kialakítással szabad elhelyezni.
(4) Tető fölé elhelyezett parabolaantenna közterületről látható helyen a tetősík fölé egy méternél jobban nem nyúlhat ki.
(5) Napelemek, napkollektorok elhelyezését az épület egészébe komponálva kell megtervezni a következők szerint:
a) magastetős házaknál a tető hajlásszögével megegyező szögben, annak síkjában kell azokat telepíteni, attól semmilyen irányban nem forgatgatók el;
b) lapostetős épület esetében az épület attikájának takarásában kell azokat elhelyezni;
c) a berendezéseket egy tömbben kell telepíteni, a lépcsőzést és az ugráló vonalvezetést kerülni kell;
d) védett utcakép vagy homlokzat esetén, vagy ha a déli tájolással az nem egyeztethető össze, akkor a napelemek, napkollektorok a hátsókertben, melléképület tetőzetére, támfalra, vagy a hátsó, esetleg oldalsó kerítésre telepítendők;
e) amennyiben más megoldás nem lehetséges, az épületek utcai homlokzatán is elhelyezhetőek a napenergiát hasznosító panelek, de ilyenkor a berendezéseket, vagy azok takarását az épület részeként, sajátos építészeti elemeként kell kialakítani.
(6) Az épület tervezésekor a gépészeti berendezések elhelyezését is előre meg kell tervezni és a központosított gépészeti berendezések alkalmazását kell előtérbe helyezni.
(7) Új épülethez földgázvezeték bekötése kizárólag föld alatti csatlakozással történhet.
(8) Új közműszekrény, gáznyomás-szabályozó – amennyiben műszakilag megoldható – az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.
(9) Védett építményen új parapet-konvektor kivezetés közterületről is látható egysége és kivezetése nem helyezhető el.
(10) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
14. A közterületekre, a közterületi és egyéb zöldfelületekre vonatkozó követelmények
36. § (1) A növénytakaró tájba illő megjelenése érdekében a beépítésre nem szánt területeken – a közlekedési területek forgalomtechnikai szempontból védendő belátási területeinek valamint a szántóföldi és kertészeti kultúrák területeinek kivételével – új zöldfelületek létesítésénél, meglévők felújításánál a növényállományt honos fajokból, a biológiai sokszínűséget fokozó, a termőhelyi adottságoknak megfelelő, élőhely teremtő módon és formában lehet kialakítani a 4. mellékletben meghatározott fa- és cserjefajok alkalmazásával.
(2) A belterületen fásítás, a közterületeken növényalkalmazás a 4. mellékletben meghatározott őshonos, erdészeti jelentőségű, telepítésre javasolt fa- és cserjefajokkal végezhető, az 5. mellékletben meghatározott, a zöldterületeken, közcélú zöldfelületeken telepítésre javasolt fajok figyelembevételével.
(3) A helyi építési szabályzatban meghatározott védőzöld-sávok, véderdő-sávok többszintű növényállománya a 4. melléklet figyelembevételével telepíthető.
(4) Beépítésre nem szánt területeken a tájkép védelme, beépítésre szánt területeken az árnyékolás biztosítása érdekében a meglévő és megépítésre kerülő új utak környezetbe illesztését növénytelepítéssel, fasor létesítésével lehet megoldani.
(5) A napsütötte homlokzatok elé a földszinti ablakpárkányok szintjéhez igazodó, laza lombkoronájú, nem mélyárnyékot adó fák telepíthetők (fraxinus, acer fajok), a homlokzattól legalább 5 méteres tőtávolságra.
(6) Az árnyékos homlokzatok előtt az útszegélyhez igazítottan, ritkás állásban szabályos alakformájú koronát nevelő fafajok (hárs, jegenyenyár) telepíthetők.
(7) Az enyhe lejtésű vápák talajtakaró növényekkel ültetendők be.
(8) Fasor 14/16 cm törzskörméretű, kétszer iskolázott, nagy vagy közepes lombkoronát növelő egyedekből alakítandó ki, a telepítés tőtávolságot a telepítésre kerülő faj habitusára tekintettel, meghatározva úgy, hogy a tőtávolság 6 méternél nem lehet nagyobb.
(9) Az agresszíven gyomosító és allergiát okozó fafajok elszaporodásának megakadályozására új zöldfelületek kialakításánál, meglévők felújításánál a 6. mellékletben felsorolt agresszíven terjedő, vagy allergiát okozó fafajok és azok dísznövény változatai nem telepíthetők.
(10) Beépítésre nem szánt területen – kivéve a belterületi közlekedési és közműövezetek területét, valamint az erdőterületek övezetét, ha az erdészeti üzemterv mást ír elő – az új védelmi célú zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a 4. mellékletben felsorolt, tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.
(11) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységek takarásáról telkeken belül többszintű növényállomány telepítésével (vagy ha az övezetei előírások megengedik, takarást biztosító kerítéssel) lehet gondoskodni.
15. A reklámokra, reklámhordozókra és egyéb berendezésekre vonatkozó követelmények
37. § (1) Reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint magánterületen jelen §-ban foglalt előírások és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.
(2) Reklám közterületen utcabútorokon, funkcionális utcabútorokon vagy közművelődési hirdetőoszlopokon helyezhető el.
(3) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet hátrányosan nem változtathatja meg.
(4)2
(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(7)3
(8) Utcabútor a településképet és a terület rendeltetésszerű használatát hátrányosan nem befolyásolhatja.
(9)4
(10)5
(11)6
(12)7
16. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott egyes területeken
38. §8
17. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
39. § Tárnok nagyközség közigazgatási területén a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények:
a)9
b) csak az időjárásnak ellenálló technológiával készült, egymást nem eltakaró reklám, reklámhordozó alkalmazható;
c)10
d) reklámhordozó elhelyezése esetén csak olyan anyag használható, amely nem rozsdásodik, tartós, könnyen karbantartható, élénk színeket nem tartalmaz.
18. A cégérek létesítésére vonatkozó szabályok
40. § (1) Tárnok Nagyközség közigazgatási területén cégtábla, cégér, üzletjelzés (a továbbiakban: cégér) az alábbi feltételek figyelembe vételével helyezhető el:
a) a cégéreket úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épületek vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival;
b) a cégér mérete tartószerkezetével és annak díszítésével együtt legfeljebb 120*80 cm lehet, szerkezeti vastagsága 20 cm-nél vastagabb nem lehet.
(2) Helyi védelem alatt álló épületen, helyi védelem alatt álló területen, műemléki védettségű épületen vagy műemléki környezet területén álló épületen cégér nem helyezhető el.
19. Eltérés az általános szabályok alól
41. § (1) Építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezhető az építési tevékenység időtartamára. Az építési reklámhálón a tervezett építmény építészeti kialakítása és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk jeleníthetők meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eltérés engedélyezése a településképi bejelentési eljárás szabályai szerint történik.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
20. Rendelkezés a szakmai konzultációról
42. § (1) A polgármester a településkép védelme érdekében a településképi követelményekről tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít.
(2) A szakmai konzultáció kérelemre indul, lefolytatható írásban és szóban.
(3) A kérelemhez mellékelni kell – amennyiben az rendelkezésre áll – a tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját.
(4) A szakmai konzultáció során a polgármester javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
(5) A szakmai konzultációról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza:
a) a kérelmező adatait;
b) a résztvevők felsorolását;
c) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek (telkek) helyrajzi számát;
d) az üggyel kapcsolatos lényeges információkat, a felvetett javaslatok lényegét;
e) a polgármester lényeges nyilatkozatait.
(6) Írásban történő szakmai konzultáció esetén a polgármester az írásban rögzített javaslatokat és nyilatkozatokat a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi a kérelmező részére.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
21. A bejelentési eljárással érintett reklám-elhelyezések
43. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az R. általános településképi követelmények és e rendelet reklámok közzétételével összefüggő településképi követelményei szabályai szerint a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésénél.
22. A bejelentési eljárás részletes szabályai
44. § (1) A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez tervdokumentációt és – amennyiben az ügyfél nem a tulajdonos – tulajdonosi hozzájárulást kell mellékelni.
(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B. §, 26/C. és 26/D. §-ában foglaltak szerint folytatja le.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tervdokumentációnak a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) műszaki leírást;
b) helyszínrajzot;
c) a reklám, reklámhordozó, cégér elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását;
d) építményre helyezendő reklám, reklámhordozó, cégér esetén az érintett homlokzati felület egészét ábrázoló rajzot;
e) látványtervet vagy fotómontázst;
f) fotódokumentációt.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉSI ELJÁRÁS
24. A településképi kötelezés
45. § (1) Reklám, reklámhordozó, cégér elhelyezése esetén a polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha a bejelentés elmulasztását, vagy a bejelentéstől eltérő, továbbá jogszabálysértő tevékenységet tapasztal, a jogszerű állapot helyreállítása érdekében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. §-ában meghatározott kötelezési eljárást folytat le.
(2) Az önkormányzat képviselő-testülete az (1) bekezdés szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 1.000.000 forintig terjedő településképi bírság kiszabását rendelheti el.
25. Átmeneti rendelkezések
46. § Az e rendeletben foglaltakat a rendelet hatályba lépését követően elhelyezendő reklámok, reklámhordozók és cégérek esetén, az azokra vonatkozó eljárások során kell alkalmazni.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
26. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
47. § (1) A védett épületek, építmények teljes felújítása, helyreállítása esetén a külső homlokzat domináns elemeinek leginkább megfelelő állapot szerinti helyreállításának költségeihez pályázat útján támogatás adható. Indokolt esetben csak homlokzat-felújítás is támogatható.
(2) Támogatás nem adható kötelezéssel elrendelt felújítás esetén.
(3) A támogatás mértéke a helyi védelem alatt álló épületek esetén a Képviselő-testület által jóváhagyott összeg, amely a homlokzat felújítási költségeinek legfeljebb 50 %-a. Ezen összeg 20 %-a vissza nem térítendő támogatás, 80 %-a kamatmentes kölcsön.
(4) A Képviselő-testület a (3) bekezdésben meghatározott arányoktól eltérhet.
(5) Mind a vissza nem térítendő támogatás, mind a kamatmentes kölcsön kifizetésének esedékessége a támogatott munka, az önerő felhasználásának számlákkal és helyszíni szemrevételezéssel igazolt fázisát követő 30 napon belül történik.
48. § A támogatás megpályázásának alapja a meghatározott költséghányad vállalása, ahol költségen a teljes bekerülési költség értendő, mely nem foglalja magában a tervezési díjat, de tartalmazza az épület domináns elemeinek leginkább megfelelő állapot szerinti felújításhoz szükséges szerkezeti megerősítéseket.
49. § (1) Az éves keretösszeget – amelyet évente legfeljebb 10 épület felújításának támogatására lehet fordítani – az önkormányzat éves költségvetésében kell biztosítani. Az éves keretösszeg biztosításán belül a támogatások odaítéléséről a Képviselő-testület dönt.
(2) Az önkormányzat éves költségvetésében biztosított keretösszeg hiányában támogatás nem nyújtható.
50. § (1) A pályázatokat egész évben folyamatosan lehet benyújtani – két példányban – a Képviselő-testülethez.
(2) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a megvalósítani tervezett felújítás tervét, költségvetését;
b) az érintett tulajdonosok (kezelők, használók) névsorát, írásos nyilatkozatot, hogy a felújítás rájuk eső részét vállalják;
c) a kivitelezés ütemezését.
(3) A nyilatkozattevők aláírásukkal egyben kötelezettséget vállalnak a rájuk eső költségek megfizetésére.
(4) A támogatási igény visszavonása írásbeli bejelentés alapján történik.
51. § (1) A pályázatokat a Képviselő-testület folyamatosan, a soron következő testületi ülésen bírálja el.
(2) A pályázat eredményéről az igénylőket a Képviselő-testület írásban értesíti. Az el nem fogadott pályázatokat ismételten be lehet nyújtani.
52. § (1) Azokkal a pályázókkal, akiknek a pályázatai elfogadásra kerülnek, a polgármester megállapodást köt a megvalósítás feltételeit illetően.
(2) A megállapodásban rögzíteni kell a munkálatok műszaki ellenőrzésére vonatkozó feladatokat: a kivitelezés ellenőrzését, az elvégzett munka átvételét, a felmerült költségek jóváírását, valamint azt, hogy a kölcsön visszafizetését annak átutalása után legfeljebb 1 évvel meg kell kezdeni. A visszafizetés legfeljebb 60 hónap alatt történik, havi egyenlő részletekben.
53. § A támogatott felújítás ellenőrzési feladatait a jegyző végzi.
54. § A kölcsön összege erejéig az ingatlanra jelzálogot és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni Tárnok Nagyközség Önkormányzatának javára.
55. § Az esedékes törlesztő részlet határidőre történő nem teljesítése esetén a kölcsön összegét és annak mindenkori jegybanki kamatait a pályázó egy összegben köteles visszafizetni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
27. Hatályba lépés
56. § (1) A rendelet 2019. március 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének az építészeti emlékek helyi védelméről szóló 28/2003. (XII. 23.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 17/2006. (VII.11.) számú önkormányzati rendelet
b) Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a védett értékek felújításának támogatási rendszeréről szóló 29/2003. (XII.23.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
A |
B |
C |
|---|---|---|
jel |
a védelem tárgya |
helyi védelem alatt álló területek |
HT-1. |
a Fő utca, a Kossuth utca és a Halász utca környezetének telekstruktúrája és beépítési módja, a területen található közlekedési célú közterületek szabályozási szélessége, területfeltárási struktúrája |
A Falu településrészben a Fő utca vége (Kis sor), a Kossuth utca és a Halász utcának a Marton utca és a Pásztor köz közötti része a HT-1. jelű térkép szerint |
HT-2. |
az Öreghegyen és az Újhegyen lévő pincesorok telek-struktúrája és beépítési módja, a területen található közlekedési célú közterületek szabályozási szélessége, területfeltárási struktúrája |
Az Öreghegyen és az Újhegyen lévő pincesorok területe a HT-2. jelű térkép szerint |
2. melléklet
Sorszám |
Hrsz. |
Cím |
Védett érték megnevezése |
|---|---|---|---|
HÉ-1. |
143 |
Fő u. 9. |
lakóépület utcai kőhomlokzata |
HÉ-2. |
350 |
Fő u. 16. |
lakóépület |
HÉ-3. |
389 |
Fő u. 38. |
lakóépület |
HÉ-4. |
87 |
Fő u. 59. |
Plébánia épülete |
HÉ-5. |
437 |
Fő u. 74. |
lakóépület |
HÉ-6. |
492/1 |
Kossuth u. 2. |
lakóépület utcai homlokzata és kiskapuja |
HÉ-7. |
485 |
Kossuth u. 13. |
lakóépület |
HÉ-8. |
477 |
Kossuth u. 29. |
lakóépület kerítése és pincéje |
HÉ-9. |
507 |
Kossuth u. 32. |
lakóépület |
HÉ-10. |
519 |
Kossuth u. 44. |
lakóépület utcai és tornácos homlokzata |
HÉ-11. |
579/1 |
Marton u. 13. |
épület belső udvara és pincéje |
HÉ-12. |
509/1 |
Halász u. 3. |
lakóépület utcai homlokzata |
HÉ-13. |
533 |
Halász u. 25. |
lakóépület |
3. melléklet
4. melléklet
Magyar név |
Latin név |
|---|---|
barkócaberkenye |
Sorbus torminalis |
budai berkenye |
Sorbus semiincisa |
csertölgy |
Quercus cerris |
déli berkenye |
Sorbus graeca |
ezüst hárs |
Tilia tomentosa |
fehér fűz |
Salix alba |
fehérnyár |
Populus alba |
feketegyűrű (tatár) juhar |
Acer tataricum |
feketenyár |
Populus nigra |
gyertyán |
Carpinus betulus |
házi berkenye |
Sorbus domestica |
hegyi juhar |
Acer pseudoplatanus |
hegyi szil |
Ulmus glabra |
kecskefűz |
Salix caprea |
kislevelű hárs |
Tilia cordata |
kocsányos tölgy |
Quercus robur |
kocsánytalan tölgyek |
Quercus petraea |
korai juhar |
Acer platanoides |
közönséges boróka |
Juniperus communis |
közönséges bükk |
Fagus sylvatica |
közönséges nyír |
Betula pendula |
lisztes berkenyék |
Sorbus aria |
madárberkenye |
Sorbus aucuparia |
madárcseresznye |
Prunus avium |
magas kőris |
Fraxinus excelsior |
magyar kőris |
Fraxinus angustifolia subsp. pannonica |
mezei juhar |
Acer campestre |
mezei szil |
Ulmus minor |
mézgás éger |
Alnus glutinosa |
molyhos tölgy |
Quercus pubescens |
nagylevelű hársak |
Tilia platyphyllos |
rezgőnyár |
Populus tremula |
sajmeggy |
Prunus mahaleb |
törékeny fűz |
Salix fragilis |
vadalma |
Malus sylvestris |
vadkörte |
Pyrus pyraster |
vénic szil |
Ulmus laevis |
virágos kőris |
Fraxinus ornus |
zselnicemeggy |
Prunus padus |
5. melléklet
Tatárjuharos lösztölgyes |
||
|---|---|---|
Magyar név |
Latin név |
Habitus |
csertölgy |
Quercus cerris |
N |
feketegyűrű (tatár) juhar |
Acer tataricum |
K |
kocsányos tölgy |
Quercus robur |
N |
kocsánytalan tölgyek |
Quercus petraea |
N |
mezei juhar |
Acer campestre |
K |
mezei szil |
Ulmus minor |
K |
molyhos tölgy |
Quercus pubescens |
K |
vadkörte |
Pyrus pyraster |
K,N |
virágos kőris |
Fraxinus ornus |
K |
Molyhos tölgyes karszterdő |
||
Magyar név |
Latin név |
Habitus |
barkócaberkenye |
Sorbus torminalis |
K,N |
budai berkenye |
Sorbus semiincisa |
K,N |
csertölgy |
Quercus cerris |
N |
déli berkenye |
Sorbus graeca |
K |
házi berkenye |
Sorbus domestica |
K |
kislevelű hárs |
Tilia cordata |
N |
lisztes berkenyék |
Sorbus aria |
K |
madárberkenye |
Sorbus aucuparia |
K |
molyhos tölgy |
Quercus pubescens |
K |
nagylevelű hársak |
Tilia platyphyllos |
N |
sajmeggy |
Prunus mahaleb |
K |
virágos kőris |
Fraxinus ornus |
K |
Fűz-nyár és keményfás ártéri erdő |
||
Magyar név |
Latin név |
Habitus |
fehér fűz |
Salix alba |
N |
fehér nyár |
Populus alba |
N |
fekete nyár |
Populus nigra |
N |
gyertyán |
Carpinus betulus |
K,N |
hegyi szil |
Ulmus glabra |
N |
kislevelű hárs |
Tilia cordata |
N |
kocsányos tölgy |
Quercus robur |
N |
magas kőris |
Fraxinus excelsior |
N |
magyar kőris |
Fraxinus angustifolia subsp. pannonica |
N |
mezei juhar |
Acer campestre |
K |
mezei szil |
Ulmus minor |
K |
mézgás éger |
Alnus glutinosa |
N |
rezgő nyár |
Populus tremula |
N |
törékeny fűz |
Salix fragilis |
K,N |
vadalma |
Malus sylvestris |
K |
vadkörte |
Pyrus pyraster |
K,N |
vénic szil |
Ulmus laevis |
K |
zselnicemeggy |
Prunus padus |
K,N |
6. melléklet
Magyar név |
Latin név |
|---|---|
adventív szőlőfajok |
Vitis-hibridek |
aligátorfű |
Alternanthera philoxeroides |
amerikai karmazsinbogyó |
Pytholacca americana |
amerikai kőris |
Fraxinus pennsylvanica |
aprólevelű átokhínár/vékonylevelű átokhínár |
Elodea nuttallii |
arany ribiszke |
Ribes aureum |
átoktüske |
Cenchrus incertus |
bálványfa |
Ailantus altissima |
bíbor nebáncsvirág |
Impatiens grandiflora |
borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
észak-amerikai őszirózsák |
Aster novi-belgii |
ezüstfa |
Eleagnus angustifolia |
fehér akác |
Robinia pseudoacacia |
fehér eper |
Morus alba |
felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
fodros átokhínár |
Lagarosiphon major |
gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
japán gázlófű |
Microstegium vimineum |
japán komló |
Humulus japonicus |
japánkeserűfű-fajok |
Fallopia spp. |
kaliforniai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
kanadai átokhínár |
Elodea canadensis |
kanadai nyár |
Populus x canadensis |
kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
kései meggy |
Prunus serotina |
keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
kínai karmazsinbogyó |
Pytholacca esculenta |
kisvirágú nebáncsvirág |
Impatiens parviflora |
közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
moszatpáfrányfajok |
Azolla mexicana, Azolla filiculoides |
nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
nyugati ostorfa |
Celtis occidentalis |
olasz szerbtövis |
Xanthium strumaium subsp. italicum |
óriás rebarbara |
Gunnera tinctoria |
ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
selyemkóró |
Asclepias syriaca |
Sosnowsky-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
süntök |
Echinocystit lobata |
tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
ürömlevelű parlagfű |
Ambrosia artemisiiflora |
vadszőlőfajok |
Parthenocissus spp. |
vízijácint |
Eichhornia crassipes |
zöld juhar |
Acer negundo |
A 2. § (3) bekezdését a Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 37. § (4) bekezdését a Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 37. § (7) bekezdését a Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 37. § (9) bekezdését a Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 1. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 37. § (10) bekezdését a Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 1. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 37. § (11) bekezdését a Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 1. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 37. § (12) bekezdését a Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 1. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 38. §-t a Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 1. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 39. § a) pontját a Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 1. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 39. § c) pontját a Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 1. § f) pontja hatályon kívül helyezte.