Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörében eljáró Tárnok Nagyközség Polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése értelmében, a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó, levegőminőséggel összefüggő szabályokról szóló 549/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet 1. §-ban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

1. § A rendelet alkalmazása szempontjából avar és kerti hulladék: a kert használata során keletkező és további hasznosításra nem kerülő növényi maradvány, pl. lehullott falomb, gyökérmaradvány, nyesedék, kaszálék, egyéb növényi maradvány (a továbbiakban: kerti hulladék).

2. § A kerti hulladék ártalmatlanításáról elsősorban hasznosítással, közszolgáltatónak elszállításra átadással vagy komposztálással kell gondoskodni.

3. § (1) Az ingatlan tulajdonosa, használója külön engedély nélkül, bármely ingatlanán elégetheti az ingatlanon keletkezett kerti hulladékot jelen rendeletben foglaltak és a vonatkozó tűzvédelmi szabályok és korlátozások betartása mellett.

(2) A település lakosságának és a levegő tisztaságának kímélete érdekében kerti hulladék március 1. napjától november 30. napjáig, minden hónap utolsó szombatján, 8 és 18 óra között égethető.

(3) Nem égethető kerti hulladék a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben meghatározott munkaszüneti napokon, valamint erősen párás, ködös vagy szeles időben.

4. § (1) A kerti hulladék égetése csak megfelelően kialakított helyen, a vagyon és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon, az emberi egészség és környezet közvetlen károsítása nélkül történhet.

(2) A helyben keletkezett kerti hulladék égetését saját ingatlanon belül kell végrehajtani, közterület erre a célra nem vehető igénybe.

(3) Az égetésre szánt kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell, az nem tartalmazhat más hulladékfajtát, különösen kommunális vagy veszélyes hulladékot.

(4) Az égetés kis adagokban, a tűzvédelmi előírások szigorú betartása mellett, kizárólag felügyelettel történhet.

(5) Az égetést kizárólag cselekvőképes, nagykorú személy végezheti, aki nem áll szeszesital, vagy más, a cselekvőképességet befolyásoló szer hatása alatt.

(6) A tűz folyamatos őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző gondoskodik. A tűz nem hagyható magára. Az égetés helyszínén olyan eszközöket illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható és azonnal eloltható.

(7) Amennyiben az égetéssel járó hatásokat (pl. füst, bűz, pernye, korom, hőterhelés stb.) felerősítő időjárási körülmény alakul ki, az égetést végző a tüzet azonnal eloltja.

(8) Az égetés befejezésével az égetést végző köteles a tüzet eloltani, a parázslást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámok használatával - megszüntetni, a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat.

5. § (1) Az égetés folyamatának gyorsítása céljából segédanyag (pl.: benzin, gázolaj, hígító) nem használható.

(2) A kerti hulladék elektromos, távközlési és gázvezetékek 10 méteres övezetén belül nem égethető.

6. § A jogszabálytól eltérő tűzgyújtási tevékenység a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján kiszabható tűzvédelmi bírságot von maga után.

7. § Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések meghosszabbításáról szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet megszűntetése napján hatályát veszti.

Záradék:

A rendelet kihirdetve: 2021. március 25.

Hatálybalépés: 2021. március 26.

A kihirdetés megtörtént igazolja: dr. Jenei-Kiss Gergely jegyző