Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2025. (X. 17.) önkormányzati rendelete
A közterületek használatáról
Hatályos: 2025. 12. 01Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2025. (X. 17.) önkormányzati rendelete
A közterületek használatáról
[1] Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a közterületek fenntartható, biztonságos és közösségi célú használata, valamint a helyi lakosság érdekeinek védelme, a település arculatának megóvása, a közrend fenntartása és a közterületek rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében;
[2] az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában és a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Tárnok Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén az Önkormányzat tulajdonában álló
a) önkormányzat tulajdonában, kezelésében levő
aa) az ingatlan-nyilvántartásban közterületként (pl. közút, járda, tér) nyilvántartott földrészletekre, zöldterületre
ab) a földrészletek és építmények közhasználatra, illetve közforgalomra átadott részére, valamint
b) az országos közutaknak a település közigazgatási területét átszelő részeire
(a továbbiakban együtt: közterület).
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a választással, választási eljárással kapcsolatos ügyekre.
(3) E rendeletet kell alkalmazni mindazon természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, akik az (1) bekezdésben foglalt területeket használják, vagy az e rendeletben szabályozott célból igénybe veszik.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. épület: szilárd térelemekkel részben vagy egészben körülhatárolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, közterületen ideiglenesen elhelyezett 20 m2-nél nagyobb alapterületű építmény, amely kereskedelmi és szolgáltató tevékenység végzésére szolgál.
2. parkolóhely: az úton, közterületen a járművek várakozására kialakított terület.
3. köztárgy: közterületen álló és közhasználatra szolgáló művészeti, kegyeleti szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertészeti stb. műtárgyak vagy utcabútorok.
4. reklámhordozó céllal elhelyezett jármű: közterületen jól láthatóan reklámhordozó céllal tárolt gépjármű, amely rendelkezik a közlekedésben való részvétel feltételeivel, azonban legalább 10 naptári napon keresztül egyhelyben tartózkodik.
5. mozgóárusítás: jellemzően kézből történő árusítás, vagy a mozgóboltnak nem minősülő eszközről történő kereskedelmi tevékenység, árusítás (pl. kosár, kézikocsi)
6. mozgóbolt: a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz.
7. üzlet: helyileg körülhatárolt, tartós használatú épület, helyhez kötött, rendszeresen nyitva tartó kiskereskedelmi árusítóhely.
8. pavilon: szilárd térelemekkel részben vagy egészben körül határolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, a közterületen ideiglenesen elhelyezett 0-20 m2 alapterületű építmény, amely kereskedelmi és szolgáltató tevékenység végzésére vagy közösségi funkciók kielégítésére szolgál.
9. szórólaposztás: kis terjedelmű, terméket vagy szolgáltatást népszerűsítő vagy tájékoztatási célú nyomtatvány, irat kézből kézbe történő ingyenes átadása.
10. hirdetési felület:
a) cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folytatott tevékenységet a helyiség bejáratnál vagy annak közelében feltüntető tábla, melynek összefelülete az 1 m2-t nem haladja meg,
b) címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető, a homlokzat síkjára merőlegesen kihelyezett tábla (névtábla), melynek összefelülete az 1 m2-t nem haladja meg,
c) megállító tábla: valamely üzlet, vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó, közvetlenül az üzlet, vállalkozás előtt elhelyezett, egy- vagy kétoldalas mobil hirdetőeszköz, melynek összefelülete az 1 m2-t nem haladja meg,
d) totemoszlop: kereskedelmi-szolgáltató tevékenységet népszerűsítő, toronyszerű reklámberendezés.
11. reklám: minden olyan figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ, amely valamely áru kelendőségének növelésére, szolgáltatás igénybevételére, vagy ennek fokozására irányul, illetve valamely gazdálkodó szervezet nevét, védjegyét, emblémáját, vagy tevékenységét népszerűsíti. E rendelet alkalmazásában reklámhordozónak minősül az olyan cégér, cég- és címtábla, amely felületének 1/3-át meghaladóan nem saját forgalmazású terméket vagy nem saját szolgáltatást reklámoz.
12. hirdetés: valamely tény, körülmény közzététele a hirdettető érdekében.
13. plakát: falragasz, felirat, vetített kép, zászló, szórólap, értesítés, ábrázolás, tájékoztató és egyéb anyag, akár nyomdai úton, festéssel, beszövéssel, kirakással, vagy más eljárással készült.
14. reklám célú berendezés: minden olyan jel, jelzés vagy bármely tárgy, amely a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény szabályai szerint gazdasági reklámnak minősül, vagy célja, hogy a közúton és a közforgalom számára el nem zárt magánúton közlekedőket bizonyos ideológiák, elvek, értékek, elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról meggyőzze. E rendelet alkalmazása szempontjából nem minősül reklám célú berendezésnek az olyan tábla, amely csak az építési adatokról, határidőkről, kivitelezőkről, felelős vezetőkről tájékoztat.
15. kihelyezés: hirdető berendezés reklám és hirdetési felületének a közterület felé történő közzététele, bemutatása.
16. tömegrendezvény: közterület-használattal járó olyan kulturális, szabadidős, sportrendezvény – az e rendelet 6. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott sporttevékenység kivételével –, amelyen a résztvevők száma meghaladja az 1000 (ezer) főt, és amelynek a megtartására nem a gyülekezési jogról vagy a sportról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
17. zöldfelület: állandóan vagy időszakosan növényzettel borított, biológiailag aktív terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj vagy a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg, kivéve a – jármű közlekedésére szabadon tartott, eredeti termett talajú vagy ahhoz hasonló anyagú –. földútnak minősülő utat.
18. kérelmező: az a természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki közterület rendeltetésétől eltérő jogszerű használata, valamint hatósági szerződés megkötése céljából közterület-használati kérelmet nyújt be az Önkormányzathoz.
19. jogosult: az a természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a közterület rendeltetésétől eltérő jogszerű használatára vonatkozó hatályos hatósági szerződéssel rendelkezik, illetve az, aki a közterületet jogszabály eltérő rendelkezése alapján szabadon használhatja.
20. tömegrendezvény biztosítására szolgáló terület: akár közterületen, akár magánterületen megtartott tömegrendezvényre érkező és távozó személyek biztonságos közlekedéséhez szükséges, (teljes vagy részleges forgalomeltereléssel, érintett) gépjárműforgalomtól elzárt terület.
21. forgalmi rendszámmal (hatósági jelzéssel) rendelkező, forgalomban nem használható jármű: forgalmi rendszámmal (hatósági jelzéssel) láthatóan felszerelt, de lejárt műszaki engedélyű, vagy a forgalomból ideiglenesen, vagy véglegesen kivonásra került gépjármű, illetve olyan sérülésekkel, hiányokkal rendelkező gépjármű, amellyel a forgalomban látható sérülése okán nyilvánvalóan nem vehet részt
22. mikromobilitási eszköz: a kerékpár, a roller, továbbá az emberi erővel hajtott, illetve ennek segítésére vagy önálló hajtás céljából legfeljebb 350 W névleges teljesítményű és 25 km/h vagy azt meghaladó sebesség esetén a teljesítményleadást megszüntető elektromos motorral rendelkező és kifejezetten valamely személy szállítására szolgáló egyéb eszközök, így különösen az önkiegyensúlyozó eszközök (hoverboard, monocycle).
23. mikromobilitási pont: a közterületnek mikromobilitási eszközök elhelyezése, tárolása céljából kijelölt és ebből a célból üzemeltetett része.
24. mikromobilitási szolgáltató: kölcsönzési célú mikromobilitási eszközök üzemeltetője, aki üzletszerű gazdasági tevékenység keretében mikromobilitási eszköz bárki számára elérhető, jellemzően rövid távú bérbeadására irányuló szolgáltatási tevékenységet végez.
25. kölcsönzési célú mikromobilitási eszköz: mikromobilitási szolgáltató által üzletszerű gazdasági tevékenység keretében, szolgáltatás nyújtása céljából üzemeltetett mikromobilitási eszköz.
3. A közterület-használat általános követelményei
3. § A közterületeket, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően – állaguk sérelme és forgalmának veszélyeztetése nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával – bárki szabadon és ingyenesen használhatja. Rendeltetésszerű használatnak minősül a közterületen való közlekedés, valamint pihenés. A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.
4. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő célú használatának minősül, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét akadályozza, vagy korlátozza.
(2) A közterület a rendeltetésétől eltérő célra nem használható, ha a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet vagy e rendelet a közterület rendeltetéstől eltérő használatára korlátozást vagy tilalmat ír elő.
5. § Ha e rendelet azt nem tiltja, a közterület – a rendeltetésétől eltérő célra – tulajdonosi hozzájárulás nélkül szabadon, vagy az Önkormányzatnak a közterület-használathoz való hozzájárulásáról szóló döntése alapján használható.
6. § (1) A közterület a rendeltetésétől eltérő célra szabadon használható, nem kell közterület-használati engedély, ha a használat célja:
a) az úttartozékok, valamint a közúti közlekedés szervezésének, irányításának a céljait szolgáló építmények, berendezések elhelyezése és fenntartása a fenntartó részéről,
b) a közterület-fenntartói vagy közrendvédelmi, közbiztonsági létesítmény, berendezés elhelyezése az arra jogosult által,
c) a fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
d) a közút, járda és a zöldterület építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban, a közterület szükséges mértékű és 72 óra időtartamot meg nem haladó igénybevételű elfoglalásához,
e) a közterületen, illetve az alatt vagy felett elhelyezett távközlési kábelek, további közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkához, feltéve, hogy az a közlekedést nem akadályozza a szükségesnél nagyobb mértékben, és 72 órát meg nem haladja meg,
f) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges munkálatokhoz, a fegyveres testületeknek és rendészeti szerveknek, valamint a tűzoltóságnak és mentőknek a feladatuk ellátásához szükséges mértékben,
g) építési munkával kapcsolatos – 72 órát meg nem meghaladó - állvány, építőanyag, illetve ezek elhelyezésére szolgáló konténer tárolására, lakókocsi elhelyezésére,
h) a futó- vagy kerékpárverseny útvonala és az ezekhez kapcsolódó berendezések elhelyezésével kapcsolatos, 50 m2-t meg nem haladó, nem kereskedelmi célú közterület-használat,
i) a Magyar Állam tulajdonában álló gazdasági társaság által használt, közfeladatai ellátásához szükséges ingatlannal határos közterület közcélú használata,
j) a szervezett lomtalanítási akcióban kijelölt területekre kihelyezett tárgyak tárolásához a lomtalanítás időtartamára,
k) a települési szilárdhulladék-gyűjtő vagy törmeléktároló konténer 72 órát meg nem haladó kihelyezése, amennyiben a konténer közterületi használatára vonatkozó igény legkésőbb a tényleges használat megkezdését megelőző naptári napon a közterület tulajdonosához személyesen vagy elektronikus úton bejelentésre kerül,
l) tüzelőanyag, valamint bútorok és egyéb háztartási felszerelések költözködés alkalmával történő rakodásához és tárolásához, feltéve, hogy a tárolás a 72 órát nem haladja meg és a közlekedést nem akadályozza,
m) a nyilvántartásba vett civil és egyéb szervezet által végzett adománygyűjtés és ételosztás, valamint az ehhez szükséges berendezés elhelyezése,
n) egészségügyi, szociális, nevelési-oktatási, közművelődési célú nonprofit szervezetek által kezdeményezett közterület-használat és az ilyen célt szolgáló létesítmények elhelyezése,
o) a sajtó munkatársainak (újságíróknak) a tájékoztatási feladatuk ellátásához szükséges mértékben.
(2) Az Önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat fenntartásában lévő jogi személy, továbbá az Önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság, a közterületet a rendeltetésétől eltérő célra szabadon használhatja.
(3) A közterület politikai rendezvény megtartása céljából szabadon használható, ez azonban nem vonatkozik a politikai rendezvény színhelyén gyakorolt kereskedelmi, vendéglátó és reklámtevékenységre.
7. § A közterület a rendeltetésétől eltérő célból a következő tevékenységekre nem használható, közterület-használati engedély nem adható:
a) közlekedési területre, csak a közlekedési szakhatóság előzetes hozzájárulásával; műemlékileg vagy egyéb szempontból védett területre, csak a műemléki, illetve egyéb szakhatóság előzetes hozzájárulásával;
b) tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására, az eseti rendezvények kivételével szeszes ital árusítására,
c) a gyalogos vagy járműforgalmat, illetve környezetet veszélyeztető anyag vagy tárgy elhelyezésére, tárolására (különösen: gumiabroncs, kő, szikla, másfél méter magasságot meg nem haladó oszlop, rúd, karó), illetve hulladék, törmelék tárolására, kivéve a konténerben történő tárolás,
d) pavilon vagy épület, építmény létesítésére, kivéve, ha az helyi építési szabályzatban meghatározott közterületi helyszínen történik,
e) az üzleten kívül a termék vásárlóknak történő bemutatására és értékesítésére (a továbbiakban: árubemutatás) 10 m²-t meghaladó területen,
f) a nem önjáró mozgóboltból történő kereskedelmi tevékenységre,
g) teher- és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, vontató munkagép, pótkocsi, 12 főnél nagyobb befogadóképességű autóbusz közúton, közterületen való tárolására, kivéve a táblával kijelölt közterületeket,
h) forgalmi rendszámmal vagy hatósági jelzéssel nem rendelkező gépjármű tárolására,
i) a járműnek a jármű eredeti rendeltetésétől eltérő szolgáltatási tevékenység céljából történő használatára,
j) jármű iparszerű javítására,
k) rendezvény kiszolgáló területén belül parkoló kialakítására,
l) a belső vendégtérrel nem rendelkező, szeszesitalt forgalmazó vendéglátó-ipari egység kialakítására, fennmaradására, továbbá az ezek előtti terasz létesítésére,
m) göngyölegtárolásra,
n) állatkiállításra vagy állatok forgalmazásra,
o) a kereskedelmi tevékenységek végzésének a feltételeiről szóló jogszabály szerint a közterületen nem értékesíthető termék forgalmazására,
p) a lakosság nyugalmát vagy a közerkölcsöt sértő tevékenység végzésére,
q) olyan területre, ahol a helyfoglalás a gyalogos- vagy járműközlekedést akadályozza, illetve biztonságát veszélyezteti,
r) olyan tevékenység végzésére, amelyet jogszabály tilt, vagy ami ellentétes a terület rendeltetésével,
s) aszfaltburkolat felbontására az útépítést követő öt éven belül, kivéve: műszaki hiba esetén,
t) akinek a kérelem elbírálásakor díjhátraléka van, vagy közterület-használati engedélyét egy éven belül visszavonták,
u) közintézmény falára, közmű létesítményekre, élő fára helyezett hirdető berendezésre.
8. § (1) A közterület nem használható olyan tevékenységre, amelynek a gyakorlásához jogszabály településképi eljárás lefolytatását kötelezővé teszi, azonban a településképi eljárást a kötelezett nem kezdeményezte, a kezdeményezést elutasították, vagy a településképi eljárásban hozott döntésben foglalt feltételeket a kötelezett nem teljesítette.
(2) A vendéglátó terasz és vendéglátó előkert létesítéséhez szükséges közterület használatához az Önkormányzat helyi építési szabályzatnak és településképi szabályoknak megfelelő, az építmény rendeltetési célja szerinti és a helyszíni adottságok figyelembevételével előírt követelmények betartása esetén járul hozzá.
9. § (1) A kereskedelemről szóló törvény szerinti mozgóbolt céljára történő közterület-használat esetén a közterület-használat mértéke nem haladhatja meg a 20 m2-t.
(2) A közterület-használat mértéke nem haladhatja meg a 10 m2-t, ha a közterületet idényjellegű zöldség-gyümölcs árusításra használják.
10. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatra történő alkalmassá tételéről, lezárásáról, illetve a használható állapotban tartásáról a használó, ha a használatra való jog az Önkormányzat döntésén alapul, a döntés szerinti jogosult gondoskodik.
(2) Ha a közterület használatához való jog az Önkormányzat döntésén alapul és a használati jog megszűnik, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület használatot megelőző, a rendeltetésének megfelelő állapotát haladéktalanul helyreállítani, és a közterületet az Önkormányzatnak tisztán átadni.
(3) A használattal elfoglalt közterületrészt és közvetlen környezetét úgy kell helyreállítani, hogy a rendeltetésszerű használatra legalább a környezetével megegyező módon alkalmas legyen.
(4) A közterület-használattal járó kötelezettségek szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult a használatot megelőző, eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.
11. § Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:
a) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető, ernyő-szerkezet, hirdető berendezés, fényreklám, cég- és címtábla elhelyezésére,
b) élelmiszer és egyéb termék (pl. virág, gyümölcs, hírlap, fagylalt stb.) árusítására szolgáló, valamint büfé jelleggel működő, szeszesitalt nem értékesítő, pavilon rendszerű épület elhelyezésére,
c) vendéglátó-ipari egységként működő büfé, pavilon elhelyezésére, valamint vendéglátó előkert céljára használt területre,
d) önkormányzat által vagy megbízásából tartott rendezvényhez kapcsolódó alkalmi és mozgóárusítás, vásár, alkalmi vásár, automata elhelyezésére, céljára, vendéglátó-ipari egységként működő büfé, pavilon elhelyezésére, valamint étkező, fogyasztó rész céljára használt területre
e) települési rendezvényekhez nem kapcsolódó alkalmi árusítás vagy vásár céljára használt területre, automata elhelyezésére,
f) ünnepek (húsvét, karácsony, szilveszter) előtti egyedi árusításhoz, ünnepek előtti fenyőfa-árusításhoz használt területre,
g) mozgóbolt üzemeltetéséhez, valamint mozgó szolgáltató tevékenység végzéséhez, mozgó árusításhoz, árubemutatáshoz, javító, szolgáltató tevékenység céljára (kivéve gépjárműjavítás),
h) filmalkotás forgatására,
i) színpad, cirkusz, művészeti és mutatványos tevékenység céljára,
j) lakodalmi sátor közterületen történő elhelyezéséhez,
k) rendezvény kiszolgáló területére,
l) önálló hirdető berendezések, figyelmeztető-, megállító- és tájékoztató táblák elhelyezésére,
m) reklámhordozó céljára folyamatosan elhelyezett járművek közterületen történő tárolására,
n) kivételesen indokolt esetben egy darab teher- és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, munkagép, pótkocsi tárolására
o) építési tevékenység végzéséhez szükséges, lehatárolt terület használatához, építési munkával kapcsolatos – 72 órát meghaladó - állvány, építőanyag tárolására, lakókocsi és tárolókonténer elhelyezésére,
p) települési szilárd hulladékgyűjtő és törmeléktároló konténer elhelyezésére 72 órát meghaladó időtartamra,
q) távbeszélő fülkék elhelyezésére, postai és távközlési tevékenységgel kapcsolatos közérdekű létesítmények és berendezések elhelyezésére,
r) szobor, emlékmű, díszkút, alapzatos zászlórúd és köztárgyak elhelyezésére,
s) a település közműhálózatához közvetlenül nem kapcsolódó, illetve átmenő közművezetékek és tartozékainak elhelyezésére,
t) egyéni közműbekötések, illetve a település közműhálózatának fejlesztése esetén,
u) a kérelmező által épített köz- vagy magán parkolóhely esetén,
v) közforgalmú személyszállításra alkalmas jármű (pl. kisbusz, nosztalgia jármű, gumikerekes vonat, stb.) – kivéve taxi és menetrend szerint végzett közösségi közlekedés - ideiglenes használatához,
w) forgalmi rendszámmal (hatósági jelzéssel) rendelkező, forgalomban nem használható jármű tárolására, egyszeri, legfeljebb 30 napra
x) mikrobolitási eszközök tárolásához:
xa) kizárólag emberi erővel hajtott mikromobilitási eszköz tárolásához,
xb) elektromos roller (max. 25 km/h fedélzeti sebességkorlát) tárolásához,
xc) elektromos rásegítő kerékpár (amelynél csak a pedálok emberi erővel történő mozgatása esetén ad a motor elektromos rásegítést) tárolásához,
xd) más mikromobilitási eszköz tárolásához,
4. A közterület-használatról szóló hatósági döntés
12. § A közterület rendeltetésétől eltérő használatához az Önkormányzat tulajdonosi minősége alapján, diszkrecionális jogkörben, meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig járulhat hozzá.
13. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához való hozzájárulás nem pótolja a jogszabályban előírt hatósági vagy szakhatósági engedélyeket.
(2) Az Önkormányzatnak a közterület-használatról hozott döntése nem korlátozhatja másnak, a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatára az Önkormányzat döntésével szerzett jogának a gyakorlását.
(3) Azonos közterületet érintő, azonos időpontban történő közterület-használatra benyújtott több kérelem közül a korábban benyújtott kérelem a későbbit megelőzi, ha a később benyújtott kérelemben megjelölt tevékenység a korábbi kérelem szerinti tevékenységet akadályozná, vagy annak gyakorlását korlátozná.
14. § (1) A Képviselő-testület a közterület rendeltetésétől eltérő használatához való hozzájárulás iránti kérelem tárgyában a Polgármesterre ruházza át a döntési jogkörét.
(2) A Polgármester az engedélyezési eljárás során mérlegelési jogkörben jár el, bevonja az eljárásba a jogszabályban előírt, illetve a döntéshez szükséges szakhatóságokat, továbbá indokolt esetben más szakértőket is.
(3) A Képviselő-testület egyedi ügyben a hatáskört bármikor magához vonhatja.
15. § A döntéshozatalt megelőző hatósági eljárás során a nem érdemi döntés meghozatala a jegyző hatáskörébe tartozik.
16. § A végrehajtást az önkormányzat önálló bírósági végrehajtó útján foganatosítja.
17. § (1) A közterület-használathoz való hozzájárulást annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. A kérelem benyújtása a közterület-használat megkezdésére nem jogosít.
(2) A közterület-használathoz való hozzájárulást a következőknek kell kérnie:
a) a szórólaposztás esetén a szolgáltatás megrendelőjének, ennek hiányában annak, akinek érdekében a szórólaposztás megvalósul
b) az épület és a pavilon esetén a tulajdonosának,
c) az építési engedélyhez kötött építmény, valamint az építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében az építtetőnek, az építmény tulajdonosának, vagy a közterület tényleges használójának,
d) a törmeléktároló konténer használójának,
e) forgalmi rendszámmal (hatósági jelzéssel) rendelkező, forgalomban nem használható jármű esetén a gépjármű üzembentartójának, vagy okirattal igazolt használójának
f) kiállítás, vásár vagy rendezvény tartása esetén a rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének.
(3) Ha a közterület használata építési (létesítési) engedélyhez kötött építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építtetőnek kell kérnie.
18. § Az eljárás során vizsgálni kell a településképi, településrendezési, műemlékvédelmi, közlekedési, környezetvédelmi, útügyi, közegészségügyi és köztisztasági előírásoknak, valamint a kereskedelmi és turisztikai jogszabályoknak és szempontoknak való megfelelést.
19. § Az eljárásban hivatalból kell beszerezni:
a) a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben szabályozott eljárásban hozott érdemi döntést, amennyiben az a kérelemhez nem került csatolásra,
b) a mozgóboltból történő vendéglátásra, a 3 hónapot meghaladó időtartamra kérelmezett zöldség- és gyümölcsárusításra és a vendéglátó-teraszra vagy vendéglátó-előkertre vonatkozóan a Főépítész véleményét.
A közterület-használati eljárás
5. A hozzájárulás iránti kérelem formai és tartalmi követelményei
20. § (1) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet a kérelem benyújtására jogosultnak a használat megkezdése előtt legalább 8 (nyolc) nappal kell benyújtania.
(2) A kérelem az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
(3) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a jegyző az (1) bekezdésben meghatározott 8 napos határidőtől eltekinthet.
(4) A közterület-használattal összefüggő hatósági eljárásra irányadó ügyintézési határidő a kérelem benyújtásának napjától számított 30 (harminc) nap.
(5) A hatósági szerződésben meghatározott épület vagy pavilon tulajdonjogának átruházását a jogosult a tulajdonjog átruházását követő 3 munkanapon belül köteles – a tulajdonjog átruházását igazoló dokumentum egyidejű csatolásával – az Önkormányzathoz írásban bejelenteni.
(6) Az épület vagy pavilon tulajdonjogát megszerző személy a tulajdonszerzés napját követő 10 napon belül köteles benyújtani a közterület-használati kérelmet azzal, hogy a közterület-használat kezdő időpontja az épület vagy pavilon tulajdonjoga megszerzésének napja. Örökléssel való tulajdonszerzés esetén a megszerző személy a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének napját követő 10 napon belül köteles benyújtani a közterület-használati kérelmet azzal, hogy a közterület-használat kezdő időpontja a jogosult halálát követő nap.
21. § A kérelemhez csatolni kell:
a) a használni kívánt közterület helyszínrajzát, a közterület közvetlen környezetében található létesítmények és növényzet feltüntetésével, az elbírálhatósághoz szükséges méretarányban, amelyen szerepel a határoló közterületek elnevezése is,
b) zöldfelület használata esetén fényképekkel kiegészített állapotfelmérési dokumentációt,
c) közforgalmú személyszállításra alkalmas jármű üzemeltetése esetén a gépjármű műszaki paramétereit, a le- és felszálló megállók helyét helyszínrajzzal, útvonallal, folyamatos üzem esetén a járatok sűrűségét, indulási és érkezési idejét,
d) ha a közterület-használat olyan tevékenység gyakorlásához kapcsolódik, amely tevékenység csak közútkezelői hozzájárulással gyakorolható, a közút kezelőjének a hozzájárulását, ha azt nem a Polgármester vagy a Jegyző adja ki,
e) közút igénybevétele esetén a forgalomtechnikai kezelői hozzájárulást,
f) ha a közterület használata helyi közút vagy járda területét érinti, a közút érintett szakaszának keresztszelvényét, továbbá a forgalomkorlátozás, vagy indokolt esetben a forgalomelterelés tervét,
g) a közterület felbontására vonatkozó megállapodást, ha a közterület-használat célja közút vagy járda felbontása,
h) rendezvények esetében a keletkező hulladék elszállításáról szóló szerződést,
i) ha a közterület-használat célja kereskedelmi tevékenység:
ia) fotót, illetve fotómontázst, látványtervet a felhasználás helyéről és módjáról (kivéve: árubemutatási, reklámozási áru kirakása, időszakos és folyamatos árusítás),
ib) többszintes épületek földszintes vendéglátó-ipari üzlethelyiségei elő történő kitelepülés esetén az üzlethelyiség szerinti lépcsőház lakói és a közvetlen szomszédok többségének nyilatkozatát,
j) mozgóboltból történő árusítás, vendéglátás esetén a tevékenység folytatására szolgáló jármű látványtervét, ha a közterület-használat célja hirdetési- és reklámtevékenység, akkor a hirdető berendezés rajza, vagy fotója, valamint felirata színének, méretének és anyagának megjelölése, 10m2-nél nagyobb felületű hirdető berendezés statikai, méretezési, alapozási és kihorgonyzási terve, közvilágítási kandeláberen, vagy elektromos vezeték tartóoszlopán történő elhelyezés esetén az elektromos társaság hozzájárulása, nyilvános távbeszélő fülkéken, valamint telefonoszlopokon történő elhelyezés esetén a telefontársaság hozzájárulása.
k) az egyes tevékenységekre vonatkozóan külön jogszabályban meghatározott szakhatóságok hozzájárulását,
l) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat másolatát,
m) amennyiben a közterület-használat – a külön jogszabály hatálya alá tartozó – településképi bejelentési eljárás köteles tevékenység végzésére irányul, a településképi bejelentési eljárásban hozott érdemi döntés,
n) a tulajdonos vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv hozzájárulását a közterület használatához,
o) ha a közterületet nem a közterületen álló felépítmény (épület vagy pavilon) tulajdonosa használja, a felépítmény tulajdonosa és a harmadik személy (közreműködő) között létrejött, a felépítményben folytatott tevékenységre vonatkozó megállapodást,
p) az Ügyfél képviseletére jogosító dokumentumot (képviselő útján eljáró Ügyfél esetén),
q) gazdasági társaság vagy civil szervezet esetén aláírási címpéldányt, cégkivonatot,
r) önkormányzati adóhatóság által kiállított tartozásmentességről szóló 30 napnál nem régebbi igazolást, adóigazolást,
s) az állami adóhatóság (NAV) által kiállított, 30 napnál nem régebbi, együttes nemleges (nullás) adóigazolást vagy 30 napnál nem régebbi nyilatkozatot a köztartozás mentes állapotról,
t) a kérelmező gazdasági társaság cégjegyzésre jogosult képviselőjének nyilatkozatát, mely szerint a vezető tisztségviselő nem áll a cégbíróság által elrendelt, a tevékenységtől eltiltás hatálya alatt, továbbá a kérelmező gazdasági társaság nem áll csőd- illetve felszámolási eljárás, vagy kényszertörlés alatt, illetve átláthatósági nyilatkozatot
6. Az óvadék
22. § (1) A közterület használója a használat feltételeként – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – óvadékot köteles fizetni az Önkormányzatnak legkésőbb a közterület-használatra vonatkozó határozat meghozataláig vagy szerződés megkötéséig az állagmegóvási, karbantartási, helyreállítási, tisztántartási kötelezettség teljesítésének költségére és a közterület-használati díj megfizetésére vonatkozó megbízás teljesítésére.
(2) Nem kell óvadékot fizetni a közterület-használatért, ha a használat a 90 napot nem haladja meg.
23. § (1) Az óvadék mértéke a közterület-használati díj 30 napi vagy egy havi összege, vagy ha a közterület-használat időtartama a 365 napot meghaladja, a közterület-használati díj 60 napi vagy két havi összege.
(2) Az óvadék a hatósági szerződés megszűnését vagy megszüntetését követően visszajár, ha a jogosult:
a) az állagmegóvási, karbantartási kötelezettségének eleget tett,
b) a közterület-használatot megelőző, eredeti állapotot helyreállította,
c) a közterület-használati díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, és
d) az a)–c) pontokban meghatározott kötelezettségei teljesítésének elvégzésére vonatkozó jognyilatkozatát a jogosultra irányadó szabályoknak megfelelő módon az Önkormányzat részére benyújtotta.
(3) A jogosult (2) bekezdés d) pontjában meghatározott jognyilatkozatának tartalmazni kell továbbá az óvadék által biztosított hatósági szerződés ügyiratszámát, a visszajáró óvadék összegének megjelölését, valamint a pénzügyi intézeti számlának az egyedi azonosító adatát, amelyre a jogosult az óvadék összegének visszautalását kéri.
(4) A jogosult a (2)–(3) bekezdésekben foglalt kötelezettségeit legkésőbb az óvadék által biztosított hatósági szerződés hatályának lejártát követő 8 napon belül köteles teljesíteni.
(5) A (2) – (4) bekezdésekben foglaltak maradéktalan teljesülése esetén az Önkormányzat – szükség esetén a (6) bekezdésben meghatározott összeggel csökkentett – óvadék összegének visszautalásáról gondoskodik.
(6) Amennyiben a jogosult a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségeit az Önkormányzat felhívásában meghatározott határidőn belül sem teljesíti, az Önkormányzat a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítését a jogosult költségére és kárveszélyviselése terhére elvégezheti. Az Önkormányzat a fenti költségeket és a közterület-használati díjat az óvadék összegéből – a jogosult erre vonatkozó tájékoztatását követően – jogosult kiegyenlíteni.
(7) Amennyiben a jogosult a (2) bekezdés a)–b) pontjaiban foglalt kötelezettségeit a (4) bekezdésben foglalt határidőn belül nem teljesíti, a határidő lejártát követő naptól az a jogosulatlan közterület-használat jogkövetkezményeit vonja maga után.
7. A közterület-használatról szóló önkormányzati döntés formai és tartalmi követelményei
24. § A közterület-használati hozzájárulás iránti ügyekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései az irányadók azzal, hogy amennyiben a közterület rendeltetéstől eltérő használatának jellege indokolttá teszi, a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös megoldás érdekében, a határozathozatal helyett a hatóság az ügyféllel írásban hatósági szerződést köthet.
25. § (1) Közterület-használati hozzájárulás meghatározott feltétel bekövetkeztéig vagy ideiglenes jelleggel engedélyezhető
a) határozattal egy évet meg nem haladó időtartamra,
b) hatósági szerződéssel legfeljebb 5 évre.
(2) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre - különösen állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére - közterület-használati hozzájárulás csak az építési munka végzésének tartamára adható.
(3) Forgalmi rendszámmal (hatósági jelzéssel) rendelkező, forgalomban nem használható jármű tárolására közterület-használati hozzájárulás csak mellékútvonalra és összesen, legfeljebb 30 napra adható.
(4) Közterület-használati hozzájárulással fenyőfa árusítására az adventi időszakban legfeljebb 21 napig tartó közterület-használathoz lehet hozzájárulni.
26. § Ha a hatósági szerződés a közterület rendeltetéstől eltérő használatát egy évet meghaladó időtartamban állapítja meg, és az Önkormányzat a közterület saját célú hasznosításáról vagy használatáról döntött, a hatósági szerződés megszűnését megelőző legalább hat hónappal írásban értesíteni kell a használót arról, hogy a hatósági szerződés nem hosszabbítható meg.
27. § A hatósági szerződés – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl – tartalmazza:
a) a természetes személy jogosult nevét, lakcímét, elérhetőségét, elektronikus kapcsolattartási címét,
b) a jogosult gazdálkodó szervezet, társasház székhelyét, a képviseletére jogosult nevét, levelezési címét, elektronikus kapcsolattartási címét,
c) a közterület-használat célját és időtartamát vagy azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a szerződés hatályos,
d) a közterület-használat pontosan körülírt helyének, módjának, mértékének és további feltételeinek a meghatározását, a hozzájárulástól eltérő, más célra történő használat tilalmát,
e) a főépítészi, közútkezelői, forgalomtechnikai kikötéseket, egyéb hatósági, szakhatósági előírásokat és kikötéseket, a településképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást, valamint kötelezettségvállalást az előírások teljesítésére és betartására,
f) kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a jogosult a tevékenység felügyeletét ellátó hatóság által előírtakat a használat teljes időtartama alatt betartja,
g) kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a közterület-használati hozzájárulás megszűnése esetén a használó a közterület eredeti állapotát kártérítési igény nélkül helyreállítja, továbbá az eredeti állapot helyreállítása elmulasztásának a jogkövetkezményeit,
h) a közterület-használati díj mértékét és megfizetésének a módját, a díjfizetés határidejét, ütemezését, valamint a díjfizetési határidő elmulasztásának a jogkövetkezményeit,
i) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási, tisztántartási és helyreállítási kötelezettség előírását,
j) a közterület-használati jog átruházásának a tilalmát és
k) a hatósági szerződés megszűnésének az eseteit.
28. § (1) A hatósági szerződés megkötését megelőzően az Önkormányzat – a döntésről szóló tájékoztatással egyidejűleg – díjfizetési felhívást bocsát ki. A díjfizetési felhívásban foglalt fizetési kötelezettség teljesítésének igazolását követő 5 munkanapon belül az Önkormányzat a kérelmező számára köteles biztosítani a hatósági szerződés aláírásának lehetőségét. A kérelmező az értesítés kézhezvételét követő 5 munkanapon belül köteles a hatósági szerződést aláírni.
(2) Amennyiben a jogosult a hatósági szerződést a fenti határidőn belül neki felróható okból nem írja alá és a határidő mulasztását az eljáró hatóság felé a határidő lejártát követő 3 napon belül nem igazolja, az Önkormányzat az eljárást megszünteti. Ha a hatósági szerződés határidőn belüli aláírásának elmaradása a feleknek nem felróható, az aláírás későbbi időpontja érdekében a szerződő feleket együttműködési kötelezettség terheli.
29. § (1) A közterület-használati kérelem visszautasításáról rendelkező és az eljárást megszüntető hatósági döntést a döntés véglegessé válását követően meg kell küldeni a település közterület-felügyeleti feladatait ellátó rendészeti szervnek.
(2) A közterület-használati hozzájárulást, a megkötését követően meg kell küldeni a település közterület-felügyeleti feladatait ellátó rendészeti szervnek.
30. § A hatósági szerződés eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát a közterület használója köteles a helyszínen magánál tartani, és az ellenőrzésre jogosult személyek felhívására felmutatni.
8. A közterület-használati szerződés megszűnése
31. § (1) A közterület-használati hozzájárulás megszűnik:
a) a meghatározott idő elteltével,
b) a meghatározott feltétel bekövetkeztével,
c) a közterület-használati hozzájárulásban foglaltak, a közterület-használattal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabály vagy a törvényességi felügyeletet ellátó hatóság előírásainak a megsértése miatti felmondással,
d) a használatba adott közterület tulajdonosának vagy a közterületi ingatlan művelési ágának megváltozását eredményező ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel,
e) a közterületen folytatott tevékenységre való jogosultság érvényességének a megszűnésével, vagy ha a kérelmező a tevékenység folytatására való jogosultságát egyéb okból elveszíti,
f) a jogosult halálával vagy jogi személy, gazdasági társaság esetén annak jogutód nélküli megszűnésével,
g) ha a jogosult írásban bejelenti, hogy a közterület használatával felhagy,
h) ha a közterület használatát és rendjét érintő jogszabály megváltozása a közterület-használatot kizárja, vagy
i) a jogosult a közterület-használati hozzájárulásban meghatározott fizetési kötelezettségének az írásban megküldött fizetési felszólításban megadott határidőben nem tesz eleget.
(2) Megszüntethető a hatósági szerződés akkor is, ha a kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatása szerint a kereskedelmi tevékenység végzésének a feltételeit a jogosult nem megfelelően teljesíti.
32. § (1) Ha a közterület-használati hozzájárulás a benne foglalt használati idő elteltét megelőzően szűnik meg, a jegyző írásban értesíti a jogosultat a hozzájárulás megszűnéséről és az eredeti állapot helyreállításának a kötelezettségéről. Nem kell értesítést küldeni a közterület-használati hozzájárulás megszűnéséről, ha a megszűnés a 31. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott okból történt.
(2) A közterület-használati hozzájárulás megszűnése esetén a jogosult által már befizetett közterület-használati díj időarányos része visszajár. A visszafizetendő közterület-használati díj összegét csökkenteni kell
a) a fennálló közterület-használati díjtartozás összegével,
b) a közterület-használó helyett elvégzett állagmegóvási, karbantartási, helyreállítási költségekkel,
c) ha az óvadék ezeket a költségeket nem fedezi.
9. A közterület-használat ellenőrzése
33. § (1) Az e rendeletben és a közterület-használati hozzájárulásban foglalt előírások megtartását a jegyző, a közterület-felügyelő, továbbá a jogszabály szerint a közterületen folytatott tevékenység ellenőrzésére jogosult más szervek ellenőrzik.
(2) Ha az ellenőrzés megállapítja, hogy a kötelezett az eredeti állapot helyreállítása iránti kötelezettségének nem tett eleget, a jegyző gondoskodik az eredeti állapot helyreállításáról.
(3) Ha a befizetett közterület-használati díj vagy az óvadék nem fedezi a helyreállítás költségeit, a fennmaradó összegre pénzforgalmi hatósági megbízást kell kiadni.
10. A közterület-használati díj
34. § A közterület használatáért a jogosult közterület-használati díjat fizet.
35. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:
a) az állami szerv alapfeladatának az ellátásához szükséges közterület-használatért,
b) a fülke nélküli távbeszélőkészülék, postai levélszekrény elhelyezésével kapcsolatos közterület-használatért,
c) az engedélyes és az Önkormányzat megállapodása alapján az engedélyes beruházásában létesített és az Önkormányzat tulajdonába átkerülő pavilon, hirdető berendezés esetén,
d) az 50%-nál nagyobb arányban az Önkormányzat, vagy a Magyar Állam tulajdonában levő épületek felújításával vagy ezek beruházásában megvalósuló épületek építésével kapcsolatos közterület-használatért,
e) a szervezett szemétszállítást végzőnek a feladat ellátását szolgáló hulladékgyűjtő edénye elhelyezésére,
f) a Magyar Állam, vagy az Önkormányzat tulajdonában álló intézmény által használt, feladatai ellátásához szükséges, az ingatlannal határos közterület közcélú használatáért, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság feladatellátása során igénybe vett közterület-használatért
g) a közösségi közlekedési szolgáltatással kapcsolatos megállóhelyek kialakításáért,
h) a közösségi közlekedési járművek megállójában utasváró pavilon, utasforgalom céljait, az utasok ellátását vagy az utasok tájékoztatását szolgáló berendezés létesítéséhez, a megállóhelyen fülke és várakozóhelyiség elhelyezéséért és fenntartásáért;
i) az Önkormányzat tulajdonában álló közterület értékét növelő beruházás esetén, az értéknövelő beruházással érintett, valamint az azzal határos és a beruházás megvalósításához szükséges mértékű közterületre vonatkozó, az értéknövelő beruházás megvalósulási időtartama alatt, az értéknövelő beruházás érdekében történő közterület használatáért,
j) az Önkormányzat által vagy megbízásából szervezett ünnepi, sport- és kulturális rendezvények közterület-használatáért,
k) állami vagy egyházi rendezvények közterület-használatáért.
(2) Az (1) bekezdés g) és h) pontjában foglalt mentesség nem terjed ki a megállóhely területén, a pavilonban vagy az ezekhez kapcsolódóan folytatott árusító és vendéglátó helyiség vagy terasz által elfoglalt területre, valamint a reklám céljára szolgáló felületre.
(3) A közterület-használati díj alóli mentesség nem érinti a használó helyreállítási kötelezettségét.
(4) A polgármester a díj fizetésének kötelezettsége alól kérelemre - részben vagy egészben - felmentést adhat ha ezt a magánszemély kérelmező anyagi és szociális helyzete indokolja.
36. § A közterület-használati díj mértékét a közterület-használat m2-ben megállapított területe és a 2. mellékletben meghatározott napi díjtétel szerint kell számítani, az így számított díj az általános forgalmi adót nem tartalmazza.
37. § (1) Az engedélyes a díjat a közterület tényleges területe alapján köteles megfizetni a közterületen lévő létesítmény, hirdető berendezés üzemeltetésére tekintet nélkül.
(2) Épület vagy építmény esetében a közterület-használat m2-ben megállapított területe az épület vagy építmény alapterületével megegyezik. A közterület-használat m2-ben megállapított területébe az épület vagy építmény alapterületén túlnyúló szerkezet, födém merőleges vetülete szerinti területet hozzá kell adni.
(3) Hirdető berendezés elhelyezése esetében a közterület-használati díjat a létesítmény hirdetési felületének nagysága alapján kell meghatározni.
(4) A kézből történő utcai árusítás, a szórólaposztás, a mutatványos, továbbá a művészeti tevékenység esetében a közterület-használat díjának a megállapításához az egy fő által elfoglalt területként egy m2-t kell figyelembe venni.
(5) A díjfizetés szempontjából minden megkezdett év, hónap, nap, m2 egésznek számít.
11. A díjfizetés
38. § (1) A közterület-használati díjat a használó köteles megfizetni az erről szóló határozatban megjelölt időpontig, de legkésőbb a használat megkezdéséig, hatósági szerződés kötése esetén a szerződés megkötéséig.
(2) A Használó a fizetési kötelezettségét az Önkormányzat költségvetési elszámolási bankszámlájára történő utalással köteles teljesíteni. Az utalás „Közlemény” rovatában a hatósági szerződés ügyiratszámát, valamint a fizetéssel érintett hónapot szükséges megjelölni. Késedelmes fizetés esetén a Használó késedelmi kamatként a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét köteles megfizetni. Az esedékes közterület-használati díj megfizetését követően az Önkormányzat a befizetett összegről számviteli bizonylatot állít ki.
12. A közterület jogellenes használatának a jogkövetkezményei
39. § (1) Aki közterületet hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulástól eltérő módon, különösen a hozzájárulásban rögzített céltól vagy tevékenységtől eltérő más tevékenységre vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó alapterületet használ, köteles az ellenőrzésre jogosult szerv felhívására a jogellenes közterület-használatot az előírt határidőben megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül köteles a közterület eredeti állapotának a helyreállítására. Az ellenőrzésre jogosult szerv a jogellenes közterület-használat észlelése, vagy az e tényről való tudomásszerzést követően közigazgatási hatósági eljárást kezdeményez. A jogsértés – a külön jogszabályban meghatározott mértékű – közigazgatási bírság kiszabásával jár.
(2) Ha a közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulástól eltérő módon használó a hozzájárulás feltételeinek megfelel – kérelmére – a Polgármester a közterület-használatot engedélyezheti. A hozzájárulás megadása a használót nem mentesíti az (1) bekezdés szerinti következmények alól.
40. § (1) Az Önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével vagy a megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíttathatja, ha az az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár bekövetkezése miatt, a közrend, a közbiztonság, a közterület rendje és rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének az elhárítása érdekében szükséges. Az eredeti állapot helyreállításának a költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.
(2) Amennyiben a helyreállítás az előírt határidőig nem történik meg, úgy a helyreállítást az Önkormányzat az igénybe vevő veszélyére és költségére elvégezteti.
41. § (1) Jogellenesen használja a közterületet az a mikromobilitási szolgáltató,
a) amelynek a mikromobilitási ponton vagy egyéb közterületen elhelyezett vagy tárolt kölcsönzési célú mikromobilitási eszköze a vonatkozó jogszabályok szerinti műszaki követelményeknek nem felel meg, és rendeltetésszerű használatra nem alkalmas,
b) amelynek a kölcsönzési célú mikromobilitási eszköze a mikromobilitási ponton közterület-használati hozzájárulása nélkül, vagy a közterület-használati hozzájárulásban foglaltaktól eltérően kerül elhelyezésre, tárolásra, vagy
c) amelynek a kölcsönzési célú mikromobilitási eszköze a közterületen, mikromobilitási ponton kívül kerül elhelyezésre, tárolásra.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogellenes közterület-használat esetén a mikromobilitási szolgáltató a jogellenesen elhelyezett, tárolt mikromobilitási eszközei után a jogellenes használattal érintett napokra közigazgatási bírságot köteles megfizetni, a bírságösszeget megállapító, végleges hatósági határozat alapján.
(3) Nem minősül jogellenesnek a közterület-használat, ha a kölcsönzési célú mikromobilitási eszköz teljes terjedelmében a mikromobilitási pont hozzá legközelebbi külső szélétől számított 5 méteren belül került elhelyezésre azzal, hogy ez az elhelyezés egyébként a közterület rendeltetésszerű használatát –, így különösen a gyalogos közlekedést – nem akadályozza, továbbá a közúti közlekedés rendjét, a biztonságos járműközlekedést semmilyen módon nem zavarja.
(4) Nem minősül jogellenesnek a közterület-használat, ha a más által jogellenesen elhelyezett mikromobilitási eszközt a mikromobilitási szolgáltató a közterületről a jogellenes elhelyezésről történő tudomásszerzést követően, legkésőbb 3 órán belül –, balesetveszélyt előidéző elhelyezés esetén haladéktalanul – eltávolítja.
42. § (1) Késedelmes fizetés esetén a jogosult késedelmi kamatként a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét köteles megfizetni.
(2) Közterület-használati díjtartozás fennállása esetén a közterület-használót a jegyző 15 napos határidő tűzésével fizetésre szólítja fel.
(3) Ha a közterület-használati díjat a megismételt fizetési felszólítást követően sem fizetik meg, a hatósági szerződést a jegyző felmondja, és az eredeti állapot helyreállítására kötelezi a közterület használóját.
43. § A jegyző a jogosult kérelmére a közterület-használati díj részletekben történő megfizetését engedélyezi, ha
a) a kötelezett a kérelmét a fizetési felszólításban megjelölt határidőn belül nyújtja be, és
b) a tartozása összegéről teljes bizonyító erejű tartozáselismerő nyilatkozatot állít ki.
13. A mikromobilitási eszközök elhelyezése céljából történő közterület-használatra vonatkozó különös rendelkezések
44. § (1) Kölcsönzési célú mikromobilitási eszközöknek az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken történő elhelyezése és tárolása vonatkozásában e rendelet szabályait a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Közterület-használatra vonatkozó hatósági szerződést kell kötni a kölcsönzési célú mikromobilitási eszközök közterületi elhelyezéséhez, tárolásához, ide nem értve a mikromobilitási eszközzel használat közben való olyan ideiglenesen megállást, ami az eszköz adott személy általi bérleti szerződés szerinti használatát (kölcsönzését) nem szakítja meg.
(3) Nem adható közterület-használati hozzájárulás olyan kölcsönzési célú mikromobilitási eszköz elhelyezéséhez vagy tárolásához, amely a vonatkozó jogszabályok szerinti műszaki követelményeknek nem felel meg, rendeltetésszerű használatra nem alkalmas.
(4) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken kölcsönzési célú mikromobilitási eszköz kizárólag az erre a célra kijelölt mikromobilitási ponton helyezhető el és tárolható.
(5) A közterület használatára irányuló kérelmet a kölcsönzési célú mikromobilitási eszközökkel rendelkező mikromobilitási szolgáltató élhet.
(6) A mikromobilitási szolgáltató az általa üzemeltetett kölcsönzési célú mikromobilitási eszközöket csak érvényes közterület-használati engedély birtokában helyezheti el és tárolhatja a közterületen.
45. § (1) Kölcsönzési célú mikromobilitási eszközök közterületen történő elhelyezése, tárolása céljából akkor adható közterület-használati hozzájárulás a mikromobilitási szolgáltató részére, ha a mikromobilitási szolgáltató
a) az általa üzemeltetett valamennyi mikromobilitási eszközt – a jogszerű közterület-használat ellenőrizhetősége érdekében – olyan egyedi azonosító jellel látta el, amely
aa) a latin ábécé nagybetűiből és arab számokból képzett, legalább négy, legfeljebb hét karakterből áll,
ab) a mikromobilitási eszköz két oldalán egy-egy példányban, minimum 30mm magas és 4mm vonalvastagságú karakterekkel, az eszköz hátulján pedig egy példányban, minimum 50mm magas és 7mm vonalvastagságú karakterekkel jelenik meg,
ac) karaktereinek háttérhez viszonyított kontrasztaránya legalább 4,5:1 arányú;
b) a megosztott szolgáltatás részeként működő mikromobilitási eszközök kölcsönzésére vonatkozó szerződés megkötésére előre meg nem határozott személyek számára nyilvánosan ajánlatot tett közzé;
c) igazolja, hogy az általa üzemeltetett minden egyes mikromobilitási eszköz közterületi elhelyezésének helye és időtartama, valamint az adott eszköz adott időpontban fennálló használati állapota (kölcsönzött, vagy kölcsönzésre váró) a saját telematikai rendszerében hitelesen, olyan adatrögzítési eljárással kerül rögzítésre, amely biztosítja ezen adatok változatlanságának utólagos ellenőrzési lehetőségét; és
d) folyamatos hozzáférést biztosít a a) pont ab) alpontnak megfelelő telematikai rendszeréhez az Önkormányzat számára annak érdekében, hogy az általa üzemeltetett kölcsönzési célú mikromobilitási eszközök tényleges önkormányzati tulajdonú közterületek közterület-használatának ellenőrzéséhez szükséges - személyes adatokat nem tartalmazó - adatok korlátlanul megismerhetők legyenek.
(2) A településen kialakított és működtetett összes mikromobilitási pontra közterület-használati engedély csak együttesen adható.
(3) A mikromobilitási szolgáltató a mikromobilitási pontot érvényes közterület-használati engedélye birtokában is csak a többi jogszerű közterület-használóval (érvényes közterület-használati engedéllyel rendelkezőkkel) közösen, egymást nem korlátozva veheti igénybe kölcsönzési célú mikromobilitási eszközök elhelyezése, tárolása céljából.
(4) A mikromobilitási pontok közterület-használatára csak határozott időre, de legalább 6 hónap és legfeljebb 36 hónap időtartamra adható hozzájárulás azzal, hogy a mikromobilitási szolgáltató számára első alkalommal legfeljebb 18 hónap időtartamra adható közterület-használati hozzájárulás.
(5) A kölcsönzési célú mikromobilitási eszközök elhelyezésére vonatkozó közterület-használati hozzájárulás iránti kérelméhez a 21. §-ban meghatározottakon túl a mikromobilitási szolgáltatónak nyilatkoznia kell:
a) az elhelyezni kívánt mikromobilitási eszközök számáról,
b) az elhelyezni kívánt egyes mikromobilitási eszközök műszaki jellemzőiről, így legalább
ba) az eszköz típusáról (pl. elektromos rásegítésű roller, kerékpár, elektromos rásegítésű kerékpár, stb.),
bb) elektromos rásegítés meglétéről, elektromos rásegítés esetén annak névleges teljesítményéről,
bc) az eszköz tömegéről, hosszáról, szélességéről és magasságát centiméterben,
bd) az eszköz világítási jellemzőiről,
be) az azonosító jel megjelenítésének tervezett formájáról és méretéről,
c) az elhelyezni kért mikromobilitási eszközök egyedi azonosítójáról,
d) a mikromobilitási eszköz üzemeltetése során általa alkalmazott általános szerződési feltételekről és alkalmazott logisztikai, technikai megoldásokról, továbbá telematikai rendszeréről és annak a 45. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti megfelelőségéről csatolva az ennek alátámasztására szolgáló adatokat,
e) az általa használt mikromobilitási eszközök vonatkozó jogszabályok szerint megkövetelt műszaki követelményeknek való megfelelőségéről.
46. § (1) A mikromobilitási szolgáltató által a kölcsönzési célú mikromobilitási eszközeinek mikromobilitási pontokon történő elhelyezésével és tárolásával megvalósuló közterület-használatért fizetendő közterület-használati díj megállapítására az e szakaszban foglalt eltérésekkel kerül sor.
(2) A kölcsönzési célú mikromobilitási eszközök mikromobilitási pontokon történő elhelyezése és tárolása után fizetendő közterület-használati díj a 2. mellékletben található díjtételek alapján kerül kiszámításra, a mikromobilitási szolgáltató által kihelyezendő eszközök számára tekintettel.
(3) Ha a közterület-használattal érintett területen rendelkezésre álló mikromobilitási pontok számának megváltozása miatt az adott területen a mikromobilitási szolgáltató által kihelyezhető mikromobilitási eszközök száma módosult, a mikromobilitási szolgáltató által fizetendő díj arányosan megváltozik. Ebben az esetben az Önkormányzat a megkötött hatósági szerződést megfelelően módosítja.
14. A filmalkotás forgatására vonatkozó rendelkezések
47. § (1) A filmalkotás forgatására a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat nem haladhatja meg a 10 nap időtartamot, mely indokolt esetben legfeljebb két alkalommal meghosszabbítható.
(3) A filmalkotás forgatására irányuló közterület-használat díját a hatósági szerződés megkötésétől számított 8 napon belül kell megfizetni.
(4) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén az engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a forgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően legfeljebb 3 napon belül újra biztosítani kell.
48. § A filmalkotás forgatására irányuló közterület-használatért fizetendő díj azonos az Mktv. 3. mellékletében meghatározott díjjal.
15. A reklám- és hirdetési célú közterület-használatra vonatkozó különös rendelkezések
49. § Mozgatható reklámtábla csak a hirdetett üzlet előtt, annak nyitvatartási ideje alatt lehet közterületen, ha a közterület-használati engedélyben meghatározott kivitelben gyártották le és az engedélyben leírtak szerint helyezték el.
50. § (1) A hirdető berendezés elhelyezését engedélyező közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyezett hirdető berendezés leírását,
b) felhívást arról, hogy a karbantartási kötelezettség elmulasztása a hirdető berendezés kártalanítás nélküli elbontását eredményezi.
(2) Az engedélyest a hirdetőtábla eltávolítására – tizenöt napos határidő kitűzésével – fel kell szólítani, ennek eredménytelensége esetén a közterület-használati engedélyt vissza kell vonni, ha
a) az engedélyes a hirdetőtáblát nem az engedélynek megfelelően helyezte el, illetve annak méretét, vagy tartalmát az engedélybe ütköző módon megváltoztatta,
b) az engedélyes, vagy megbízottja tisztántartási, karbantartási, vagy felújítási kötelezettségének felszólítás ellenére sem tett eleget,
c) a településfejlesztési, településrendezési tevékenység eredményként a közterület-használati körülmények megváltoztak,
d) a forgalmi körülmények jelentős megváltozása folytán a hirdető berendezés elhelyezése a közlekedés biztonságát kedvezőtlenül befolyásolja, vagy a forgalmi rend változása következtében nem lehetne elhelyezni.
51. § (1) Hirdetmények és plakátok a vonatkozó reklám és hirdetési tevékenységről szóló jogszabályokban előírt rendelkezések betartása mellett helyezhetők el.
(2) Hirdetmény és plakát csak oly módon helyezhető el, hogy az károkozás nélkül eltávolítható legyen.
(3) A hirdető berendezés fenntartóinak gondoskodniuk kell a hirdető berendezések műszaki és esztétikai karbantartásáról, valamint az elavult hirdetések eltávolításáról a közterület szennyezése nélkül. A szükségtelenné, illetve feleslegessé vált, valamint megrongálódott falragaszt az elhelyezőnek haladéktalanul el kell távolítania, illetve ki kell cserélnie.
(4) Hirdetmény nem helyezhető el
a) azokon a helyeken, ahova hirdető berendezés nem helyezhető el,
b) élő növényzetre, padra,
c) elektromos, távközlési és világító berendezés oszlopára, szekrényére,
d) autóbuszváróra,
e) épületre, kivéve hatóságilag kijelölt felületeket.
(5) Falragasz, hirdetmény külön engedély nélkül elhelyezhető az önkormányzat tulajdonát képező és e célra felállított hirdetőtáblákon.
(6) A szórólapként alkalmazott reklámcédulák, ingyenes sajtótermékek utcai terjesztését a terjesztést megelőzően legalább 3 nappal be kell jelenteni. Nem minősül utcai terjesztésnek a szórólapok, ingyenes sajtótermékek postaládába való elhelyezése.
16. Az építési munkálatokkal kapcsolatos közterület-használatra vonatkozó különös rendelkezések
52. § (1) Közterületen építési anyag tárolására 72 órán túl – amennyiben az építési telken belül erre nincs lehetőség – kérelemre, csak a szükséges időtartamra és csak a műszakilag indokolt területre adható engedély.
(2) Épülettel, építménnyel kapcsolatos építési, bontási és tatarozási munkákat (a továbbiakban: építési munka) úgy szabad végezni, hogy por és egyéb szennyeződés a közterületre ne jusson, illetve a vízelvezetés biztosítva legyen. Nagysúlyú épületelemek (vasbetongerendák stb.) csak fa alapon, vagy raklapon helyezhetők el.
53. § (1) Az építési anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos hatósági szerződésnek tartalmaznia kell, hogy
a) a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályokban előírt módon történhet,
b) szükség szerint a közterület felől a településképi követelményeket kielégítő kerítést, palánkot kell létesíteni.
(2) A közterületen bontásból, tatarozásból származó hulladék anyag csak konténerben tárolható.
17. A járművek tárolásával kapcsolatos közterület-használatra vonatkozó különös rendelkezések
54. § (1) Lakókocsi, utánfutó, pótkocsi, kamion, vontató, munkagép és munkaeszközei közterületen nem tárolhatók.
(2) Közterületen nem végezhető
a) járművek javítása, átalakítása, szerelése a KRESZ-ben meghatározott hibaelhárítás kivételével,
b) gépjárművek festése, olajcseréje.
(3) Jármű főútvonalon, gyalogúton, kerékpárúton, járdaszigeten, erdőben, zöldterületen nem tárolható, egyéb útvonalon, parkolóban és egyéb közterületen engedély nélkül legfeljebb harminc napig szabad tárolni úgy, hogy az a közlekedést ne zavarja.
55. § Hatályát veszti a közterületek használatáról szóló 14/2015. (V.26.) önkormányzati rendelet.
56. § Ez a rendelet 2025. december 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 18/2025. (X. 17.) önkormányzati rendelethez
|
KÖZTERÜLET-HASZNÁLATI KÉRELEM |
|||||
|---|---|---|---|---|---|
|
Kérelmező neve: |
|||||
|
Törvényes képviselőjének neve: (jogi személy kérelmező, valamint meghatalmazott útján eljáró kérelmező esetén) |
|||||
|
Kérelmező születési helye és ideje: (természetes személy kérelmező esetén) |
|||||
|
Kérelmező anyja neve: (természetes személy kérelmező esetén) |
|||||
|
Kérelmező lakóhelye/székhelye: |
|||||
|
Kérelmező levelezési címe: (természetes személy kérelmező esetén, amennyiben eltér a lakóhelyétől) |
|||||
|
Kérelmező adószáma/adóazonosító jele/nyilvántartási száma/őstermelői igazolvány száma: (megfelelő aláhúzandó) |
|||||
|
Kérelmező cégjegyzékszáma: (jogi személy kérelmező esetén) |
|||||
|
Kérelmező nyilvántartási száma: (nem gazdasági társaság kérelmező esetén) |
|||||
|
Kérelmező |
telefonszáma: |
||||
|
e-mail címe: |
|||||
|
Kérelmező képviselőjének |
telefonszáma: |
||||
|
e-mail címe: |
|||||
|
Közterület-használat kezdete: |
Közterület-használat vége: |
Közterület-használat helye: |
|||
|
|
|||||
|
Közterület-használat helyének típusa: (megfelelő aláhúzandó) |
1. gyalogjárda 2. útpálya 3. parkoló 4. egyéb |
||||
|
Közterület-használat mértéke: |
________ m2 vagy ________ db |
||||
|
Közterület-használat célja: |
|||||
|
A tevékenységhez használt utcai berendezési tárgy vagy jármű leírása: (anyaga, rögzítés módja, jármű esetén annak típusa, forgalmi rendszáma stb.) |
|||||
|
Ha a közterület-használat célja mozgóbolt üzemeltetése: |
A mozgóbolt mozgási körzete: |
||||
|
Megállási helyek: |
|||||
|
A közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat megnevezése, száma: |
|||||
|
A díjfizetési kötelezettség alóli felmentés iránti kérelem esetén annak indoklása: |
|||||
|
A rendeltetéstől eltérő használat során a felelős személy |
neve: |
||||
|
telefonszáma: |
|||||
|
A kérelemhez kapcsolódó egyéb megjegyzés: |
|||||
|
A KEZDEMÉNYEZŐ A JELEN KEZDEMÉNYEZÉS ALÁÍRÁSÁVAL TUDOMÁSUL VESZI: |
|---|
|
A kérelem előterjesztése nem jogosítja fel a közterület használatára. |
|
A közterület-használat jogosultja közterület-használati díjat köteles fizetni. |
|
Aki jogellenes közterület-használatot valósít meg, köteles azt megszüntetni és kártalanítás nélkül a közterület eredeti állapotát saját költségén helyreállítani. |
|
A KÉRELEMHEZ KÖTELEZŐEN CSATOLANDÓ MELLÉKLETEK |
||
|---|---|---|
|
1. |
A használni kívánt közterület helyszínrajza, a közterület közvetlen környezetében található létesítmények és növényzet feltüntetésével, az elbírálhatósághoz szükséges méretarányban, amelyen szerepel a határoló közterületek elnevezése is. |
|
|
2. |
Zöldfelület használata esetén fényképekkel kiegészített állapotfelmérési dokumentáció. |
|
|
3. |
Közforgalmú személyszállításra alkalmas jármű üzemeltetése esetén a gépjármű műszaki paraméterei, a le- és felszálló megállók helye helyszínrajzzal, útvonal, folyamatos üzem esetén a járatok sűrűsége, indulási és érkezési ideje. |
|
|
4. |
Ha a közterület-használat olyan tevékenység gyakorlásához kapcsolódik, amely tevékenység csak közútkezelői hozzájárulással gyakorolható, a közút kezelőjének a hozzájárulása, ha azt nem a Jegyző adja ki. |
|
|
5. |
A közút igénybevétele esetén a forgalomtechnikai kezelői hozzájárulás. |
|
|
6. |
Ha a közterület használata helyi közút vagy járda területét érinti, a közút érintett szakaszának keresztszelvénye, továbbá a forgalomkorlátozás, vagy indokolt esetben a forgalomelterelés terve. |
|
|
7. |
A közterület felbontására vonatkozó megállapodás, ha a közterület-használat célja közút vagy járda felbontása. |
|
|
8. |
Rendezvények esetében a keletkező hulladék elszállításáról szóló szerződés. |
|
|
10. |
Ha a közterület-használat célja kereskedelmi tevékenység: |
|
|
11. |
Mozgóboltból történő árusítás, vendéglátás esetén a tevékenység folytatására szolgáló jármű látványterve. |
|
|
12. |
Ha a közterület-használat célja hirdetési- és reklámtevékenység: |
|
|
13. |
Az egyes tevékenységekre vonatkozóan külön jogszabályban meghatározott szakhatóságok hozzájárulása. |
|
|
14. |
A közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat másolata. |
|
|
15. |
Amennyiben a közterület-használat – a külön jogszabály hatálya alá tartozó – településképi bejelentési eljárás köteles tevékenység végzésére irányul, a településképi bejelentési eljárásban hozott érdemi döntést. |
|
|
16. |
A tulajdonos vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv hozzájárulása a közterület használatához. |
|
|
17. |
Ha a közterületet nem a közterületen álló felépítmény (épület vagy pavilon) tulajdonosa használja, a felépítmény tulajdonosa és a harmadik személy (közreműködő) között létrejött, a felépítményben folytatott tevékenységre vonatkozó megállapodás. |
|
|
18. |
Az Ügyfél képviseletére jogosító dokumentum (képviselő útján eljáró Ügyfél esetén). |
|
|
19. |
Gazdasági társaság vagy civil szervezet esetén aláírási címpéldány, cégkivonat. |
|
|
20. |
önkormányzati adóhatóság által kiállított tartozásmentességről szóló igazolás, adóigazolás. (30 napnál nem régebbi) |
|
|
21. |
Az állami adóhatóság (NAV) által kiállított, együttes nemleges (nullás) adóigazolás vagy nyilatkozat a köztartozás mentes állapotról. (30 napnál nem régebbi) |
|
|
22. |
A kérelmező gazdasági társaság cégjegyzésre jogosult képviselőjének nyilatkozata, mely szerint a vezető tisztségviselő nem áll a cégbíróság által elrendelt, a tevékenységtől eltiltás hatálya alatt, továbbá a kérelmező gazdasági társaság nem áll csőd- illetve felszámolási eljárás, vagy kényszertörlés alatt. illetve átláthatósági nyilatkozat |
|
2. melléklet a 18/2025. (X. 17.) önkormányzati rendelethez
|
Közterület-használat célja |
mértékegység |
összeg (Ft.) |
|---|---|---|
|
a közterületbe 10 cm-n túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető, ernyő-szerkezet, hirdető berendezés, fényreklám, cég- és címtábla |
m2/hó |
500 |
|
élelmiszer és egyéb termék (pl.: virág, gyümölcs, hírlap, fagylalt stb.) árusítására szolgáló, valamint büfé jelleggel működő, szeszesitalt nem értékesítő, pavilon rendszerű épület |
m2/hó |
5 500 |
|
vendéglátó-ipari egységként működő büfé, pavilon elhelyezése, valamint vendéglátó előkert céljára használt terület |
m2/hó |
1 500 |
|
települési rendezvényhez kapcsolódó alkalmi- és mozgóárusítás, vásár, alkalmi vásár, automata elhelyezése, vendéglátó-ipari egységként működő büfé, pavilon elhelyezése, valamint étkező, fogyasztó rész céljára használt terület |
m2/nap |
2 000 |
|
települési rendezvényekhez nem kapcsolódó alkalmi árusítás vagy vásár céljára használt terület, automata elhelyezése |
m2/nap |
500 |
|
Ünnepek előtti egyedi árusítás (Húsvét, Karácsony, Szilveszter) |
m2/nap |
3 000 |
|
Ünnepek előtti fenyőfa-árusítás |
m2/nap |
600 |
|
mozgóbolt üzemeltetése, valamint mozgó szolgáltató tevékenység végzése, mozgóárusítás |
jármű/nap |
1 700 |
|
árubemutatás |
m2/nap |
500 |
|
javító, szolgáltató tevékenység |
m2/hó |
5 500 |
|
színpad, cirkuszi sátor közterületen történő elhelyezése |
m2/nap |
170 |
|
művészeti, mutatványos tevékenység céljára |
m2/nap |
330 |
|
lakodalmi sátor közterületen történő elhelyezése |
m2/nap |
170 |
|
rendezvény kiszolgáló területe |
m2/nap |
100 |
|
önálló hirdető berendezések, figyelmeztető-, megállító- és tájékoztató táblák elhelyezése (felületének nagysága alapján) |
m2/hó |
2 000 |
|
reklámhordozó céljára folyamatosan elhelyezett jármű közterületen történő tárolása |
m2/nap |
500 |
|
közforgalmú személyszállításra alkalmas jármű (pl.: kisbusz, nosztalgia jármű, gumikerekes vonat stb.) – kivéve taxi és menetrend szerint végzett közösségi közlekedés – ideiglenes használata |
jármű/nap |
20 000 |
|
kérelmező által épített köz- vagy magánparkoló |
m2/év |
1 500 |
|
építési tevékenység végzéséhez szükséges, lehatárolt terület; építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag tárolása, lakókocsi, lakó-, iroda- és tárolókonténer elhelyezése |
m2/nap |
400 |
|
települési szilárd hulladékgyűjtő és törmeléktároló konténer |
db/nap |
500 |
|
kizárólag emberi erővel hajtott mikromobilitási eszköz |
eszköz/hó |
50 |
|
elektromos roller (max. 25km/h fedélzeti sebességkorlát) |
eszköz/hó |
800 |
|
elektromos rásegítő kerékpár, amelynél csak a pedálok emberi erővel történő mozgatása esetén ad a motor elektromos rásegítést |
eszköz/hó |
300 |
|
más mikromobilitási eszköz |
eszköz/hó |
1 000 |
|
egyéb, a fent meghatározott kategóriáktól eltérő területhasználat |
m2/nap |
30 |