Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Végső előterjesztői indokolás

2011. december 28-án kihirdetésre került a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.), mely az önkormányzati rendszer vonatkozásában egy komplex, átfogó, az Ötv-nél sokkal bővebb szabályozást valósít meg. Az Mötv. rendelkezései – a szabályozási átmenet biztosítása érdekében – fokozatosan léptek és lépnek hatályba, és ezzel párhuzamosan vesztik hatályukat az Ötv. rendelkezései és az egyéb vonatkozó jogszabályok.

2012. január 1-jén hatályba léptek az önkormányzat vagyonára vonatkozó rendelkezések, továbbá az önkormányzatok feletti törvényességi felügyeletre vonatkozó szabályok.

2013. január 1-jén hatályba lépett az Mötv. rendelkezéseinek zöme, köztük az önkormányzat feladat- és hatásköreire, a képviselő-testület működésére, szerveire, azok jogállására, a helyi önkormányzat tisztségviselőre vonatkozó szabályok.

A 2014. évi általános önkormányzati választások napján léptek hatályba a képviselő jogállására, a képviselő és a polgármester összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok.

Az Mötv. a képviselő-testületi működés szabályozásának sarokpontjait átvette az Ötv-ből, azonban számos helyen – részletszabályok megfogalmazásával – bővítette, pontosította azokat. Ezzel azonban szűkítette az önkormányzati rendeletben szabályozható tárgyköröket, hiszen a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény jelenleg hatályos 3. §-a alapján az önkormányzati rendeletben nem ismételhetőek meg az Mötv. rendelkezései, ezért szükséges volt a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata és új rendelet megalkotása.

A rendelet I. fejezete az önkormányzat alapadatait (név, székhely, címe, zászló, pecsét), a polgármesteri hivatal új elnevezését tartalmazza. A feladat- és hatáskör vállalására vonatkozó szabályok az Mötv. új rendelkezéseivel összhangban kerültek megállapításra.

E fejezet rendelkezik továbbá arról, hogy e rendelet 2., 3. és 4. melléklete tartalmazza az átruházott feladat- és hatáskörök felsorolását, nem pedig külön rendelet.

A II. fejezet szabályozza a képviselő-testület munkájának szervezését.

E fejezet tartalmazza a stratégiai tervezésre vonatkozó szabályokat, továbbá a gazdasági programra és munkatervre – mint stratégiai dokumentumokra – vonatkozó rendelkezéseket.

A gazdasági program tartalma az Mötv.-ben szabályozott, így a rendelet csak a program előkészítésének kötelezettségét és a program időtartamát szabályozza.

A III. fejezet szabályozza a képviselő-testületi ülések szabályait. Azon rendelkezések lelhetők fel ebben a fejezetben, melyek a képviselő-testület ülésének menetét szabályozzák az ülések összehívásától az ülés berekesztéséig.

Az 4-6. alcímek rögzítik az ülések helyszínét, összehívásának módját, az ülések formáit (munkaterv szerinti (rendes), rendkívüli, alakuló).

Tekintettel arra, hogy az Mötv. tartalmaz rendelkezéseket az alakuló ülés összehívására, levezetésére és az ülés napirendjére vonatkozóan, így ezek a rendelkezések a rendeletben nem ismételhetőek meg.

Az 7. alcím szabályozza a képviselő-testület üléseinek nyilvánosságát. Ez az alcím már csak egy szakaszt foglal magában, nem ismétli az Mötv-nek az ülések főszabály szerinti nyilvánosságára és a zárt ülésen hozott határozat nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseit.

A 8-9. alcímek szabályozzák a levezető elnöknek az ülés vezetésével kapcsolatos teendőit, továbbá az ülés napirendjére, azok sorrendjére vonatkozó rendelkezéseket.

A 10. alcím a napirendekhez kapcsolódó iratokra vonatkozó szabályokat tartalmazza, az előterjesztők köre kiegészült Kormányhivatala vezetőjével, aki pl. kezdeményezheti ülés összehívását, ha törvényességi kérdések megtárgyalása szükséges.

A 11-12. alcímek rögzítik a felszólalásokat, a napirend tárgyalását, melynek során pontosan meghatározza a tárgyalás szakaszait, a felszólalásra jogosultak sorrendjét.

A 13. alcím rögzíti a döntéshozatal szabályait. Az alcím nem tartalmazza az egyszerű és minősített többséghez szükséges szavazatszám megállapítását, hiszen erről az Mötv. rendelkezik. A minősített többségű döntéshozatalt igénylő ügyek száma is csökkent, szintén a párhuzamos szabályozás megszüntetése miatt. A minősített többséggel meghozandó döntések köre újabb tárgykörrel nem kerül kiegészítésre.

Az alcímben a személyes érintettség esetén történő kizárás kapcsán a rendelet csak a kizárás kezdeményezéséről rendelkezhet.

A 14. és 15. alcím szabályozza a szavazás formáit és a szavazás módját.

A 16. alcím rögzíti a tanácskozás rendjének fenntartását, amely a korábbi szabályozáshoz képest nem változott.

A 17. alcím szabályozza a képviselő-testület döntéseit. A döntések formájával kapcsolatban a rendelet nem tartalmazhat szabályozást az egyedi és normatív határozatok jelölésére vonatkozóan, hiszen erről egy külön jogszabály, a 32/2010. (XII.31.) KIM rendelet rendelkezik részletesen.

A 18. alcím szabályozza a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat. A szabályozás lehetősége e tárgyban is szűkült, hiszen az Mötv. részletesen meghatározza a jegyzőkönyv kötelező tartalmát, elkészíttetésének kötelezettségét, aláírásának módját, továbbá a jegyzőkönyvekbe való betekintés lehetőségét és módját.

A rendelet IV. fejezete a települési képviselő címet viseli.

A képviselők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat még a régi Ötv. szabályozza, így a rendelet csak a törvényi szabályozáson felüli, korábbi szabályzatban is meghatározott kötelezettségeket tartalmazza, pl. az előzetes bejelentési kötelezettséget arra vonatkozóan, ha az ülésen nem tud részt venni, továbbá az igazolatlan távollétre vonatkozó szabályokat.

Ez a fejezet rendelkezik arról, hogy ha a képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén dönt a képviselő tiszteletdíjának 50 %-os csökkentéséről.

A rendelet V. fejezete rögzíti a bizottságok jogállását, tartalmilag ugyanazon tartalommal, mint a korábbi SzMSz. A rendelet felsorolja a bizottságokat, megjelöli a bizottsági tagok létszámát, emellett – a rendelet 3. mellékletében – meghatározza minden bizottság feladatkörét.

Az Mötv. pontosította az ideiglenes bizottság létrehozására vonatkozó szabályokat, így a rendelet szabályozása is ehhez igazodik.

A bizottságok működésének egy-két részletszabálya sem kapott helyet a rendeletben, hiszen arról az Mötv. rendelkezik, pl. a jegyzőkönyv elkészítésének kötelezettségéről és aláírásáról (2 bizottsági tag írja alá).

A VI. fejezet szabályozza a képviselő-testület választott tisztségviselőire vonatkozó szabályokat, szükségszerűen a kapcsolódó jogállási kérdések rendezésével. (polgármester, alpolgármester). Alpolgármesterek esetén a rendelet a korábbihoz hasonlóan egy alpolgármester választását írja elő a képviselő-testület tagjai közül.

A polgármesterre, különösen a feladataira vonatkozó korábbi szabályozás jelentős része a rendeletben nem szerepel, szintén a kettős szabályozás miatt, hiszen ezen szabályokat az Mötv., vagy a Pjtv. szabályozza.

Ez a fejezet rögzíti a képviselő-testület kinevezett tisztségviselőire (jegyző, aljegyző) és az általános döntés-előkészítő, végrehajtó szervére (polgármesteri hivatalra) vonatkozó szabályokat, továbbá tartalmazza a helyettesítésre vonatkozó szabályt a jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása, távolléte esetére.

A gazdálkodás szabályait a korábbi szabályozáshoz hasonlóan rögzíti a VII. fejezet.

A rendelet VIII. fejezete a szabályozza az együttműködés szabályait. A kialakult gyakorlatnak megfelelően a közmeghallgatásra vonatkozó szabályokat pontosabban tartalmazza a rendelet, a válaszadásra és annak határidejére vonatkozó szabályokat az Mötv. szabályozza.

A 30. alcím tartalmazza az Mötv. szabályai alapján megtartásra kerülő lakossági fórum rendszerét.

A 31. alcím szabályozza a bel- és külföldi kapcsolattartás szabályait.

Az Mötv. a régi Ötv. által biztosított és hatályon kívül helyezésre kerülő felterjesztési jogot és a kerületi küldöttek Fővárosi Közgyűlésen való részvételét sem tartalmazza.