Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendeletének indokolása
a helyi adókról szóló 17/2017. (XI.17.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2024. 01. 01Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendeletének indokolása
2024.01.01.
a helyi adókról szóló 17/2017. (XI.17.) önkormányzati rendelet módosításáról
Végső előterjesztői indokolás
Tárnok Nagyközség Önkormányzata a gazdasági programjában foglaltaknak megfelelően éves munkaterv keretében felülvizsgálja a helyi adó rendeletet, az abban meghatározott Képviselő-testület által bevezetett helyi adókat, azok mértékét, a kedvezményeket, mentességeket, továbbá a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) ide vonatkozó rendelkezéseit.
Az előterjesztés
I. fejezete taglalja a törvényi felhatalmazás főbb rendelkezéseit
II. fejezete bemutatja a településünkön bevezetett adónemek helyi jellegzetességeit
III. fejezetében beszámolásra kerül a jelenleg alkalmazott adómértékkel elért idei (I-X. havi) bevétel számadata, továbbá bemutatásra kerül az ingatlanok utáni adók bevételi számadata személyi hatályú bontásban 2020-2021-2022. adóévek vonatkozásában, valamint az iparűzési adó teljesítési számadata az elmúlt 5 évben
IV. fejezete indokolja a rendelet módosítását, annak körülményeit.
1. A törvényi felhatalmazás főbb rendelkezései
A Htv.:
1. § (1) * E törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat képviselőtestülete (a továbbiakban: önkormányzat) rendelettel az illetékességi területén helyi adókat (a továbbiakban: adót), valamint települési adókat vezethet be.
6. § Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy:
a) * a második részben meghatározott adókat vagy azok valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit,
b) az adó bevezetésének időpontját és időtartamát (határozott vagy határozatlan időre) meghatározza,
c) * az adó mértékét - az e törvényben meghatározott felső határokra, illetőleg a 16. § a) pontjában, a 22. § a) pontjában, a 26. §-ában, a 33. §-ának a) pontjában meghatározott felső határoknak 2005. évre a KSH által 2003. évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árszínvonal-változással, 2006. évtől pedig a 2003. évre és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére (a felső határ és a felső határ növelt összege együtt: adómaximum) figyelemmel - megállapítsa,
d) * az e törvény második részében meghatározott mentességeket, kedvezményeket további mentességekkel, kedvezményekkel, így különösen a lakások esetében a lakásban lakóhellyel rendelkező eltartottak számától, a lakáson fennálló, hitelintézet által lakásvásárlásra, lakásépítésre nyújtott hitel biztosítékául szolgáló jelzálogjog fennállásától, a lakásban lakóhellyel rendelkezők jövedelmétől függő mentességekkel, kedvezményekkel kibővítse,
e) * e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény keretei között az adózás részletes szabályait meghatározza,
f) * ha az adó mértékét határozott időre állapította meg, akkor a határozott időszak harmadik naptári évétől vagy az azt követően kezdődő naptári évtől, a határozott időszak letelte előtt az adó mértékét növelheti, ha a naptári évet megelőző naptári év első tíz hónapjában az adott adónemben bevallott, kivetett adóból származó bevétel nem éri el a naptári évet megelőző második naptári év első tíz hónapjában bevallott, kivetett adóból származó bevétel 50%-át.
7. § Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:
a) * az adóalanyt egy meghatározott adótárgy (épület, épületrész, telek) esetében csak egyféle - az önkormányzat döntése szerinti - adó fizetésére kötelezheti,
b) * a vagyoni típusú adók körében az épület, épületrész és telek utáni adót egységesen - tételes összegben vagy a korrigált forgalmi érték alapulvételével - határozhatja meg,
c) * az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál,
d) * ha az adót az 1. § (3) bekezdése alapján a fővárosi önkormányzat vezeti be, akkor az a kerületi önkormányzat, amely az adó fővárosi önkormányzat általi bevezetésébe beleegyezett, az adót az adóévben nem működtetheti,
e) * a vállalkozó (52. § 26. pont) üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze, reklámhordozója utáni építményadó, telke utáni telekadó és a helyi iparűzési adó megállapítása során - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a 6. § d) pontja nem alkalmazható. A helyi iparűzési adó esetén egy adómérték alkalmazható,
f) * a korrigált forgalmi érték alapú építményadóban a lakás, illetve az egyéb építmény esetén egy-egy, a korrigált forgalmi érték alapú telekadóban a lakáshoz tartozó telek, illetve az egyéb telek esetén egy-egy adómérték alkalmazható,
g) * az adóalap fajtáját, az adó mértékét, a rendeleti adómentességet és adókedvezményt úgy állapíthatja meg, hogy azok összességükben egyaránt megfeleljenek a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességének,
h) * ha az adó mértékét határozott időre állapítja meg, akkor azt az adóalany hátrányára
ha) a határozott időszak első két naptári évében nem növelheti,
hb) * a határozott időszak harmadik naptári évétől vagy az azt követően kezdődő naptári évtől, a határozott időszak letelte előtt - ide nem értve a 6. § f) pontja szerinti esetet - csak akkor növelheti, ha a naptári évet megelőző naptári év első tíz hónapjában az adott adónemben bevallott, kivetett adóból származó bevétel nem éri el a naptári évet megelőző második naptári év első tíz hónapjában bevallott, kivetett adóból származó bevétel (a továbbiakban: viszonyítási bevétel) 70%-át, azzal, hogy a naptári évtől hatályos adómérték ekkor sem haladhatja meg a határozott időre rögzített adómérték 130%-át,
i) * ha a h) pont hb) alpont alkalmazásával az adó mértékét növelte, akkor az adó mértékét a határozott időszakra eredetileg megállapított adómértékkel egyező mértékben kell megállapítani azon naptári évtől kezdődően, amelyet megelőző - és a h) pont hb) alpont alkalmazását követő - naptári év első tíz hónapjában az adott adónemben bevallott, kivetett adóból származó bevétel eléri a viszonyítási bevételt,
j) * ha a 39/C. § (4) bekezdése alapján adómentességet vagy adókedvezményt állapít meg, akkor azt legalább három egymást követő naptári éven át nem helyezheti hatályon kívül, az adóalany hátrányára nem változtathatja meg.
8. § (1) *
(2) Az önkormányzat a beszedett adó összegéről évenként köteles a költségvetési beszámoló részeként a település lakosságát tájékoztatni.
(3) * Az adóból származó bevétel - a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényben meghatározott kivétellel - az azt megállapító önkormányzat bevétele.
II. Településünkön bevezetett adónemek helyi jellegzetességei
Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete fenti felhatalmazással kétféle vagyoni típusú adót: építmény- és telekadót, a kommunális jellegű adók közül magánszemélyek kommunális adóját, valamint helyi iparűzési adót vezetett be illetékességi területére vonatkozóan.
Építményadó:
A magánszemélyek építményadót külterületi épületük után fizetnek. Az adó mértéke az épület rendeltetésétől függ. A tóparti építmények jellemzően lakás illetve üdülő célra használatosak, a hegyen vegyesen vannak lakás és egyéb gazdasági célú épületek.
Jogi személyek esetén a területi elhelyezkedéstől függetlenül adókötelesek az építmények. Ezek általában kereskedelmi egységek, irodák, műhelyek, raktárak, stb.
Az épületekre megállapított adó mértéke évek óta nem változott. A mérték differenciált, személyi hatály és földrajzi elhelyezkedés függvénye.
Telekadó:
A helyi rendelet értelmében kizárólag jogi személyek kötelesek telekadót fizetni. Az adó mértéke egységes. Telekadó hatálya alá a termőföldek nem tartoznak.
Magánszemélyek kommunális adója:
Az ingatlanhoz kapcsolódó adók tekintetében ez az adónem érinti a legnagyobb számú adózói kört, ugyanis a magánszemélyek belterületi ingatlanuk után fizetik ezt a fajta adóterhet. Adóköteles a beépített, és a kivett beépítetlen területű ingatlanok. Az adó egységes mértékű, adótárgyanként kell fizetni. Mértéke 2009. évtől nem változott.
Helyi iparűzési adó:
A településünkön székhellyel, telephellyel, fiókteleppel rendelkező vállalkozókat érinti. Az adó mértéke egységes, mely a törvényi maximumon van. A helyi iparűzési adó önadózós adónem, melynek várható bevétele az előző évi bevallások alapján már leterhelt adóelőlegek, illetve az előző évi hátralékok számadatai szerint került betervezésre év elején. 2023. évtől azon vállalkozók, akiknek az éves árbevételük a 25 millió Ft-ot nem haladja meg (kiskereskedő egyéni vállalkozók esetén az évi 120 millió Ft-ot) választhatják az egyszerűsített adóalap megállapítást. Ez a lehetőség az adózók számára kedvező, egy sávos adózáson alapuló, fix összegű adókötelezettséget jelent évente egy alkalommal.
Települési adó:
Htv.:
1/A. § * (1) Az önkormányzat az illetékességi területén rendelettel olyan települési adót, települési adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket más törvény nem tilt. Az önkormányzat települési adót bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. A települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá - e minőségére tekintettel - vállalkozó [52. § 26. pont].
A Képviselő-testület települési adót nem vezetett be.
A törvény által adható mentességekről, kedvezményekről:
Htv:
7. § Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:
e) * a vállalkozó (52. § 26. pont) üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze, reklámhordozója utáni építményadó, telke utáni telekadó és a helyi iparűzési adó megállapítása során - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a 6. § d) pontja nem alkalmazható. A helyi iparűzési adó esetén egy adómérték alkalmazható,
Fentiek értelmében 2017. évben felülvizsgálásra és pontosításra kerültek az önkormányzat által nyújtott adómentességek, kedvezmények.
Építményadóban mentes a 65. életévet betöltött személy, a magánszemély 12 négyzetmétert meg nem haladó építménye, valamint e személyek pincéje.
A telekadó hatálya nem terjed ki azon magánszemélyek körére, akiknek telkük külterületen helyezkedik el.
Kommunális adóban mentességet élveznek a 65. életévet betöltött személyek, valamint mentes az adó alól a magánszemély tulajdonában lévő, a lakóépülettel azonos ingatlanon álló egyéb nem lakás céljára szolgáló építmény.
A Htv. felhatalmazása alapján – fenti szabályozástól eltérően - kivételt képez az iparűzési adóban adható mentesség, kedvezmény.
Htv:
39/C. §
(1) Az önkormányzat rendeletében a (2)-(4) bekezdésben foglaltak alapján jogosult adómentességet, adókedvezményt megállapítani a vállalkozó számára.
(2) Az önkormányzat rendeletében adómentességet, adókedvezményt állapíthat meg annak a vállalkozónak, akinek/amelynek a 39. § (1) bekezdés, illetőleg a 39/A. § vagy 39/B. § alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Az önkormányzat az adómentességre, adókedvezményre való jogosultság szempontjából 2,5 millió Ft-nál alacsonyabb adóalapösszeget is meghatározhat. Az adómentesség, adókedvezmény terjedelmének, mértékének valamennyi mentességre jogosult vállalkozó számára azonosnak kell lennie.
A Képviselő-testület nem határozott meg 2,5 millió Ft-ot el nem érő, vagy annál alacsonyabb adóalappal rendelkező vállalkozók részére mentességet, kedvezményt.
(3) Az önkormányzat rendeletében jogosult a háziorvos, védőnő vállalkozó számára adómentességet, adókedvezményt megállapítani, feltéve, ha annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg. Az adómentességnek, adókedvezménynek valamennyi háziorvos, védőnő vállalkozó számára azonosnak kell lennie.
52. §
23. * háziorvos, védőnő vállalkozó: az a vállalkozó, aki/amely - gazdálkodó szervezetként vagy egyéni vállalkozóként - külön jogszabály alapján háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységet végez és nettó árbevételének legalább 80%-a e tevékenység (tevékenységek) végzésére vonatkozó, az egészségbiztosítási szervvel kötött finanszírozási szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból származik;
A Képviselő-testület a törvényi feltételek megléte esetén 2016. évtől adómentességet biztosít a háziorvos, illetve a védőnő vállalkozók részére.
III/A.
Jelenleg alkalmazott adómértékkel elért idei (I-X. havi) bevétel számadata
Adónem |
Településünkön alkalmazott adómérték |
Törvényi maximum |
Előirányzat 2023. évre |
Teljesült bevétel 2023. I-X. hó |
Építményadó |
Külterület magánszemély lakás 200 Ft/m2 |
1.100 Ft/m2 |
30.000.000 Ft |
34.403.847 Ft |
Külterület magánszemély nem lakás 500 Ft/m2 |
||||
Jogi személy 800 Ft/m2 |
||||
Telekadó |
Jogi személy 150 Ft/m2 |
200 Ft/m2 |
|
|
Magánszemélyek kommunális adója |
Belterület magánszemély 10.000 Ft/ingatlan |
17.000 Ft/ingatlan |
|
|
Helyi iparűzési adó |
2 % |
2 % |
300.000.000 Ft |
233.841.502 Ft |
III/B.
Ingatlanok utáni adóztatás bevétele személyi hatályú bontásban
TELEKADÓ |
ÉPÍTMÉNYADÓ |
KOMMUNÁLIS ADÓ |
|||
ÉV |
Jogi személyektől származó bevétel |
Jogi személyektől származó bevétel |
Magánszemélyektől származó bevétel |
Magánszemélyektől származó bevétel |
|
2020. |
26.377.277 Ft |
20.610.355 Ft |
3.467.247 Ft |
18.840.674 Ft |
|
2021. |
26.682.602 Ft |
21.451.892 Ft |
3.100.540 Ft |
19.257.733 Ft |
|
2022. |
25.003.127 Ft |
22.529.897 Ft |
2.626.792 Ft |
18.462.222 Ft |
|
III/C.
Helyi iparűzési adó bevétel alakulása
ÉV |
HELYI IPARŰZÉSI ADÓ |
|---|---|
2018. |
199.404.027 Ft |
2019. |
201.850.052 Ft |
2020. |
196.490.846 Ft |
2021. |
207.727.994 Ft |
2022. |
283.206.710 Ft |
IV. A rendelet módosításának körülményei, indokolása
A III. fejezetben kimutatott számadatok tükrében megállapítható, hogy a helyi iparűzési adó bevétel az elmúlt éveket tekintve annak ellenére viszonylag állandó, illetve az utóbbi két adóévet tekintve emelkedő tendenciát mutat, hogy
2020. évben a covid járvány miatt a fizetési könnyítések és a veszélyhelyzetre való hivatkozással benyújtott méltányossági kérelmeknek való helyt adás, valamint az adóbehajtások, adóvégrehajtási eljárások felsőbb szintű korlátozása,
2021-2022. évet érintően az iparűzési adó „felezése”, majd állami támogatás jogcímen való pótlása,
2023. évben a II. fejezetben taglalt egyszerűsített adóalap megállapítás módjának lehetősége
jellemezte/jellemzi.
A Képviselő-testület hosszabb távú koncepciójában beruházások, fejlesztések, nagyobb ipari vállalkozások létesítésével kíván adóbevételi többletet megteremteni, ezzel is kompenzálva a magánszemélyek terhére ingatlanuk után kivetett adó megszüntetésével járó elmaradást. A beruházások, fejlesztések eredményeként idén építmény- és telekadóban a tervezetthez képest már kimutatható a bevételi többlet (III/A.).
Fenti sajátosságokat, az ingatlanok utáni adófizetési kötelezettségeket, az adóbevételi számadatokat, egyéb költségvetési forrásait, kiadásait számba véve, mindezeket összességében mérlegelve javaslom a T. Képviselő-testületnek, hogy a magánszemély adóalanyok teherviselő képességét csökkentse, így a magánszemély adóalanyok építményadóját, valamint a magánszemélyek kommunális adóját a 2024. évtől szüntesse meg.