Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §

E rendelet célja Törökbálint építészeti, városképi, illetve természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákkal kapcsolatban – a helyi adottságok figyelembevételével – a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása.

2. §

(1)   E rendelet hatálya Törökbálint Város közigazgatási területére terjed ki.

(2)   E rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki (amely) a Város közigazgatási területén jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít.

(3)   E rendelet előírásai nem vonatkoznak azon engedélyezési eljárásokra, amelyek esetében

a) az építészeti-műszaki tervdokumentációk előzetes minősítése a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerint a központi, illetve a területi építészeti tervtanács hatáskörébe tartozik, illetve

b) az építtető összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt kezdeményezett.

2. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

3. §

E rendelet előírásai szerint – a 4. § -ban felsorolt területekre, illetve építési munkákra vonatkozóan – településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

a)    új építmény építésére,

b)    meglévő építmény (a meglévő tetőtér beépítését is ide értve)  – a beépített szintterület növekedését eredményező – bővítésére, illetve a településképet érintő átalakítására

irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.

4. §

E rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

a) mindazon építmények építészeti-műszaki terveivel kapcsolatban, melyek esetében a helyi építési szabályzat vagy egyéb helyi rendelet a Helyi Tervtanács szakmai véleményének kikérését írja elő,

b)^[1] településszerkezeti és városképi szempontból a lakó, a településközpont vegyes, a különleges és a vízgazdálkodási övezetekben lévő ingatlanokon tervezett, építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,

c)     építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban, amennyiben annak tartalma a településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott építési tevékenységek körét érinti, továbbá ha a homlokzat pasztell színektől eltérő színezésű.

3. A településképi véleményezési eljárás szabályai

5. §

(1)   A 4. § a) pontjában említett településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a Tervtanács állásfoglalása képezi.

(2)   A Tervtanács működési feltételeit és eljárási szabályait az építészeti-műszaki tervtanácsról szóló önkormányzati rendelet szabályozza.

(3)   A 4. § b) és c) pontjában szereplő településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a főépítész szakmai állásfoglalása képezi.

(4)   Amennyiben a Tervtanács határozatképessége objektív okok miatt nem biztosítható, kivételes esetben az (1) bekezdés szerinti tervtanácsi állásfoglalást a főépítész – (3) bekezdés szerinti – szakmai állásfoglalása helyettesítheti.

(5)   A tervezési terület, illetve az építési munka sajátosságai alapján indokolt esetben a polgármester vagy – a polgármester egyetértésével – a főépítész kezdeményezheti a (3) bekezdés szerinti építészeti-műszaki terv tervtanácsi véleményezését.

6. §

 (1) A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő.

 (2) A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell az 5. § (1) – illetve kivételes esetben az (5) – bekezdése szerinti tervtanácsi vagy a főépítészi állásfoglalást, melynek tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklását.

7. §

(1)^[2]      - hatályát vesztette

(2)   Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció a helyi településrendezési előírások tartalmáról szóló beépítési tájékoztatás és a tervekkel kapcsolatos szakmai konzultáció szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerint kiadott beépítési tájékoztatóban foglalt – a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, illetve a településképi illeszkedésre vonatkozó egyéb – javaslatoktól eltérő megoldást tartalmaz, az eltérést a műleírásban indokolni kell.

4. A településképi vélemény kialakításának szempontjai

8. §

(1)   A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a)    megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,

b)    figyelembe veszi-e a beépítési tájékoztatóban szereplő további – a (város)építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat, illetve hogy

c)    a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(2)   A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a)    a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b)    megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c)    nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,

d)    több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén

da)  biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

db)  a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3)   Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a)    a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

b)    az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését. 

(4)   Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a)    azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b)    a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c)    a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

d)    a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

e)    a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

(5)   A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

a)    a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata

aa)  korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

ab)  korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

ac)  megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően,

ad)  a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,

b)    az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.

(6)   Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a tervtanácsi, illetve a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.

(7)^[3] A tervtanácsi, illetve a főépítészi minősítés során az (5) bekezdés ac) és b) pontja tekintetében ki kell kérni a főkertész véleményét.

5. Záró rendelkezések

9. §

Ez a rendelet 2013. március 1. napján lép hatályba.

10. §

E rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

^[4]1. melléklet a 10/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelethez – hatályát vesztette