Törökbálint Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013. (II.25.) önkormányzati rendelete
a településképi véleményezési eljárásról
Hatályos: 2014. 09. 30- 2017. 11. 04Törökbálint Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013. (II.25.) önkormányzati rendelete
a településképi véleményezési eljárásról
2014-09-30-tól 2017-11-05-ig
Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. §
E rendelet célja Törökbálint építészeti, városképi, illetve természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákkal kapcsolatban – a helyi adottságok figyelembevételével – a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása.
2. §
(1) E rendelet hatálya Törökbálint Város közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki (amely) a Város közigazgatási területén jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít.
(3) E rendelet előírásai nem vonatkoznak azon engedélyezési eljárásokra, amelyek esetében
a) az építészeti-műszaki tervdokumentációk előzetes minősítése a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerint a központi, illetve a területi építészeti tervtanács hatáskörébe tartozik, illetve
b) az építtető összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt kezdeményezett.
2. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
3. §
E rendelet előírásai szerint – a 4. § -ban felsorolt területekre, illetve építési munkákra vonatkozóan – településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni
a) új építmény építésére,
b) meglévő építmény (a meglévő tetőtér beépítését is ide értve) – a beépített szintterület növekedését eredményező – bővítésére, illetve a településképet érintő átalakítására
irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
4. §
E rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni
a) mindazon építmények építészeti-műszaki terveivel kapcsolatban, melyek esetében a helyi építési szabályzat vagy egyéb helyi rendelet a Helyi Tervtanács szakmai véleményének kikérését írja elő,
b)[1] településszerkezeti és városképi szempontból a lakó, a településközpont vegyes, a különleges és a vízgazdálkodási övezetekben lévő ingatlanokon tervezett, építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,
c) építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban, amennyiben annak tartalma a településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott építési tevékenységek körét érinti, továbbá ha a homlokzat pasztell színektől eltérő színezésű.
3. A településképi véleményezési eljárás szabályai
5. §
(1) A 4. § a) pontjában említett településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a Tervtanács állásfoglalása képezi.
(2) A Tervtanács működési feltételeit és eljárási szabályait az építészeti-műszaki tervtanácsról szóló önkormányzati rendelet szabályozza.
(3) A 4. § b) és c) pontjában szereplő településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a főépítész szakmai állásfoglalása képezi.
(4) Amennyiben a Tervtanács határozatképessége objektív okok miatt nem biztosítható, kivételes esetben az (1) bekezdés szerinti tervtanácsi állásfoglalást a főépítész – (3) bekezdés szerinti – szakmai állásfoglalása helyettesítheti.
(5) A tervezési terület, illetve az építési munka sajátosságai alapján indokolt esetben a polgármester vagy – a polgármester egyetértésével – a főépítész kezdeményezheti a (3) bekezdés szerinti építészeti-műszaki terv tervtanácsi véleményezését.
6. §
(1) A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő.
(2) A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell az 5. § (1) – illetve kivételes esetben az (5) – bekezdése szerinti tervtanácsi vagy a főépítészi állásfoglalást, melynek tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklását.
7. §
(1)[2] - hatályát vesztette
(2) Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció a helyi településrendezési előírások tartalmáról szóló beépítési tájékoztatás és a tervekkel kapcsolatos szakmai konzultáció szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerint kiadott beépítési tájékoztatóban foglalt – a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, illetve a településképi illeszkedésre vonatkozó egyéb – javaslatoktól eltérő megoldást tartalmaz, az eltérést a műleírásban indokolni kell.
4. A településképi vélemény kialakításának szempontjai
8. §
(1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,
b) figyelembe veszi-e a beépítési tájékoztatóban szereplő további – a (város)építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat, illetve hogy
c) a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén
da) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata
aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően,
ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
(6) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a tervtanácsi, illetve a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.
(7)[3] A tervtanácsi, illetve a főépítészi minősítés során az (5) bekezdés ac) és b) pontja tekintetében ki kell kérni a főkertész véleményét.
5. Záró rendelkezések
9. §
Ez a rendelet 2013. március 1. napján lép hatályba.
10. §
E rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
[4]1. melléklet a 10/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelethez – hatályát vesztette
Módosította a 28/2014. (IX. 29.) ör. 2014. szeptember 29-i hatállyal.
Hatályon kívül helyezte a 28/2014. (IX. 29.) ör. 2014. szeptember 29-i hatállyal.
Módosította a 28/2014. (IX. 29.) ör. 2014. szeptember 29-i hatállyal.
Hatályon kívül helyezte a 28/2014. (IX. 29.) ör. 2014. szeptember 29-i hatállyal.