Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §

E rendelet célja Törökbálint építészeti, városképi, illetve természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákkal kapcsolatban – a helyi adottságok figyelembevételével – a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása.

2. §

(1)   E rendelet hatálya Törökbálint Város közigazgatási területére terjed ki.

(2)   E rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki (amely) a Város közigazgatási területén jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít.

(3)   E rendelet előírásai nem vonatkoznak azon engedélyezési eljárásokra, amelyek esetében

a) az építészeti-műszaki tervdokumentációk előzetes minősítése a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerint a központi, illetve a területi építészeti tervtanács hatáskörébe tartozik, illetve

b) az építtető összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt kezdeményezett.

2. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

3. §

E rendelet előírásai szerint – a 4. § -ban felsorolt területekre, illetve építési munkákra vonatkozóan – településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

a)    új építmény építésére,

b)    meglévő építmény (a meglévő tetőtér beépítését is ide értve)  – a beépített szintterület növekedését eredményező – bővítésére, illetve a településképet érintő átalakítására

irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.

4. §

E rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

a) mindazon építmények építészeti-műszaki terveivel kapcsolatban, melyek esetében a helyi építési szabályzat vagy egyéb helyi rendelet a Helyi Tervtanács szakmai véleményének kikérését írja elő,

b)    Törökbálint településszerkezeti és városképi szempontból kiemelt jelentőségű, 1. mellékletben meghatározott utcái és közterei mentén lévő ingatlanokon tervezett, építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,

c)     építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban, amennyiben annak tartalma a településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott építési tevékenységek körét érinti, továbbá ha a homlokzat pasztell színektől eltérő színezésű.

3. A településképi véleményezési eljárás szabályai

5. §

(1)   A 4. § a) pontjában említett településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a Tervtanács állásfoglalása képezi.

(2)   A Tervtanács működési feltételeit és eljárási szabályait az építészeti-műszaki tervtanácsról szóló önkormányzati rendelet szabályozza.

(3)   A 4. § b) és c) pontjában szereplő településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a főépítész szakmai állásfoglalása képezi.

(4)   Amennyiben a Tervtanács határozatképessége objektív okok miatt nem biztosítható, kivételes esetben az (1) bekezdés szerinti tervtanácsi állásfoglalást a főépítész – (3) bekezdés szerinti – szakmai állásfoglalása helyettesítheti.

(5)   A tervezési terület, illetve az építési munka sajátosságai alapján indokolt esetben a polgármester vagy – a polgármester egyetértésével – a főépítész kezdeményezheti a (3) bekezdés szerinti építészeti-műszaki terv tervtanácsi véleményezését.

6. §

 (1) A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő.

 (2) A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell az 5. § (1) – illetve kivételes esetben az (5) – bekezdése szerinti tervtanácsi vagy a főépítészi állásfoglalást, melynek tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklását.

7. §

(1)   Az építészeti-műszaki tervdokumentációnak – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben foglaltakon túl – az alábbi munkarészeket is tartalmaznia kell:

a)    műszaki leírást,

b)    tető-felülnézeti helyszínrajzot

ba)  a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények,

bb)  a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának

ábrázolásával,

c)    az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát,

d)    metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,

e)    valamennyi homlokzatot,

f)     utcaképet,

g)    látványtervet vagy modellfotót (legalább két-két madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt nézettel).

(2)   Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció a helyi településrendezési előírások tartalmáról szóló beépítési tájékoztatás és a tervekkel kapcsolatos szakmai konzultáció szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerint kiadott beépítési tájékoztatóban foglalt – a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, illetve a településképi illeszkedésre vonatkozó egyéb – javaslatoktól eltérő megoldást tartalmaz, az eltérést a műleírásban indokolni kell.

4. A településképi vélemény kialakításának szempontjai

8. §

(1)   A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a)    megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,

b)    figyelembe veszi-e a beépítési tájékoztatóban szereplő további – a (város)építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat, illetve hogy

c)    a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(2)   A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a)    a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b)    megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c)    nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,

d)    több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén

da)  biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

db)  a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3)   Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a)    a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

b)    az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését. 

(4)   Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a)    azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b)    a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c)    a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

d)    a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

e)    a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

(5)   A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

a)    a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata

aa)  korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

ab)  korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

ac)  megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően,

ad)  a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,

b)    az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.

(6)   Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a tervtanácsi, illetve a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.

5. Záró rendelkezések

9. §

Ez a rendelet 2013. március 1. napján lép hatályba.

10. §

E rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

Törökbálint településszerkezeti és városképi szempontból kiemelt jelentőségű

útvonalai és közterei

Bajcsy-Zsilinszky Endre utca

Baross Gábor utca

Géza fejedelem útja

Kápolna utca

Mátyás utca

Jázmin utca

Akácos utca

Alsóerdősor utca

Bartók Béla utca

József Attila utca

Kazinczy utca

Szent István utca

Erzsébet utca

Nyár utca

Rákóczi Ferenc utca

Deák Ferenc utca

Petőfi Sándor utca

Dózsa György utca

Patak utca

Józsefhegy utca

Fácán utca

Sportpark utca

Árpád köz

Kossuth köz

Zrínyi Miklós utca

Temető köz

Apponyi Albert utca

Kinizsi utca

Köztársaság tér

Szérűskert