Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 44. §, 45. §, 48. § (2)-(4) bekezdés, 49. § (2) bekezdés, 50. §, 51. § (2) bekezdés, 52. § (1) bekezdés, 53. § (1)-(3) bekezdés, 57. § (1)-(2) bekezdés, 59. § (2) bekezdés, 68. § (3) bekezdés, 82. § (3) bekezdés, 84. § (2) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat neve, székhelye, jelképei és ünnepei

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos neve: Törökbálint Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 79.

(3) Az Önkormányzat működési területe Törökbálint Város közigazgatási területe. A település közigazgatási területe 2930 ha.

2. §

(1) Az Önkormányzat hivatalos jelképei a zászló és a címer.

(2) A zászló és a címer leírását és használatának szabályait a „Törökbálint” név, valamint az önkormányzat jelképeinek használatáról szóló 38/2012. (X.15.) önkormányzati rendelet tartalmazza.  

2. Az Önkormányzat szervei

3. §

(1) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselő-testületet illetik. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző, valamint a társulás látják el.

(3) Önkormányzati döntést a képviselő-testület – annak felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, társulása, a polgármester, a jegyző –, továbbá a helyi népszavazás hozhat.

II. fejezet

Az Önkormányzat feladat-és hatáskörei

3. Kötelező és önként vállalt feladatok

4. §

(1) Az Önkormányzat gondoskodik a törvényben meghatározott kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról.

(2) Az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén önként vállalhatja a kötelező önkormányzati feladatok közé nem tartozó feladatok ellátását. Önként vállalt feladat ellátásáról a képviselő-testület vagy helyi népszavazás dönthet.

4. A hatáskör átruházás szabályai

^[1]5. §

(1) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre, illetve a társulására ruházhatja át. A hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(2) A hatáskör átruházásáról és az átruházott hatáskör visszavonásáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskörben hozott döntésekről félévente beszámol a képviselő-testületnek. A beszámolóra a félévet követő első rendes testületi ülésen kerül sor.

(4) A (3) bekezdés szerinti beszámolóban a hatáskör gyakorlója tájékoztatja a képviselő-testületet az egyes ügytípusokban hozott döntések számáról, továbbá – szükség esetén – azok legfontosabb adatairól (pl. értékesített vagy megvásárolt ingatlanok értéke, civil szervezetek részére kiosztott támogatások összege, filmforgatási céllal engedélyezett közterület-használatok helyszíne, stb.). A tájékoztatóval kapcsolatban a képviselők kérdéseket tehetnek fel, vitának azonban nincs helye. A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója a konkrét ügy összes körülményét mérlegelve dönthet úgy, hogy az adott ügyben – tekintettel az ügy jelentőségére, az ügyben érintettek körére vagy nagy számára, illetve egyéb, az ügy elbírálása szempontjából lényeges körülményre – a döntéshozatalt a képviselő-testület elé utalja. Amennyiben az átruházott hatáskört bizottság gyakorolja, a döntés képviselő-testület elé utalásáról bármely bizottsági tag javaslatára a bizottság – az ügy érdemében történő határozathozatal előtt – egyszerű többséggel dönt.

(6) Amennyiben az átruházott hatáskört bizottság gyakorolja, a bizottsági ülésre szóló meghívóban, valamint a bizottsági határozatban fel kell tüntetni, hogy átruházott hatáskörben történik a döntéshozatal.

(7) Amennyiben a polgármester vagy bármelyik képviselő átruházott hatáskörben hozott döntés felülvizsgálatát kezdeményezi, a napirendre vételre az általános szabályok az irányadók. 

(8) Az átruházott hatáskörbe tartozó önkormányzati hatósági ügyekben előterjesztett fellebbezést a képviselő-testület a fellebbezés beérkezését követő ülésén köteles tárgyalni, feltéve, hogy az ülés napirendjére vonatkozó szabályok betartása biztosítható. A fellebbezést csak írásban lehet a képviselő-testület elé terjeszteni.

(9) Az önkormányzati rendeletekben szereplő átruházott hatásköröket a 12. függelék tartalmazza. A függelék folyamatos karbantartásáról a jegyző köteles gondoskodni úgy, hogy a hatáskör átruházásáról rendelkező önkormányzati rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az átruházott hatáskört a függelékben is fel kell tüntetni.

(10) A polgármesterre és a bizottságokra átruházott, más önkormányzati rendeletekben nem szereplő hatáskörök jegyzékét az 1-4. mellékletek, a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét a 7. melléklet tartalmazza.

(11) A képviselő-testület hatáskörei közül az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök nem átruházhatók.

5. Intézmény alapítása

6. §

(1) Az Önkormányzat a feladatai közé tartozó közszolgáltatások biztosítása érdekében önállóan, vagy más önkormányzattal, egyéb szervvel történő megállapodás alapján intézményt alapíthat.

(2) Intézmény alapításához, átszervezéséhez és megszüntetéséhez a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata szükséges.

(3) A határozatnak tartalmaznia kell:

a) az intézmény létrehozásának fő célját, főbb feladatait, jogállását,

b) az intézmény működéséhez szükséges pénzeszközök, tárgyi feltételek biztosítása érdekében teendő intézkedéseket,

c) az intézmény működéséhez szükséges személyi feltételek biztosításával kapcsolatban teendő intézkedéseket,

d) a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel kapcsolatos intézkedéseket,

e) a szervezeti és működési szabályzat elkészítési kötelezettségére vonatkozó határidőt.

(4) Az intézmény alapító okiratát a képviselő-testület határozattal hagyja jóvá.

(5) Az önkormányzat által alapított intézmény vezetőjének kinevezésekor a képviselő-testület állapítja meg az intézményvezető besorolását és első illetményét, a továbbiakban pedig gyakorolja az intézményvezetővel kapcsolatos fő munkáltató jogosítványokat. Az intézményvezetőkkel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

(6) Az önkormányzat intézményeinek felsorolását és címét e rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(7) Feladatai ellátása érdekében az önkormányzat önállóan vagy más önkormányzattal, szervezettel társulva gazdasági társaságot, egyéb szervezetet is létrehozhat. A (2) - (5) bekezdésben foglaltakat ezekben az esetekben is megfelelően alkalmazni kell.

(8) Az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok, egyéb szervezetek felsorolását e rendelet 3-4. függeléke tartalmazza.

III. fejezet

A képviselő-testület működése

6. A képviselő-testület tagjai

7. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma 12 fő. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. 

(2) A képviselők névjegyzékét e rendelet 1. függeléke tartalmazza.

7. A képviselő-testület ülései

8. §

(1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2)^{[2] [3]} A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén a főállású alpolgármester, az ő akadályoztatása esetén a társadalmi megbízatású alpolgármester hívja össze és vezeti az ülést. A polgármesteri és a főállású, valamint a társadalmi megbízatású alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti az ülést.

8. A képviselő-testület alakuló ülése

9. §

(1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést az újonnan megválasztott polgármester hívja össze és vezeti.

(2)^[4] A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendi pontja az Mötv. 43. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl a Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatója a választás eredményéről.

9. A képviselő-testület rendes ülése

^[5]10. §

(1)^[6] A képviselő-testület évente legalább 10 alkalommal tart rendes ülést. Rendes ülés a képviselő-testület munkatervében szereplő időpontra összehívott ülés.

(2) Rendes ülés a július 1. és augusztus 20. közötti időszakra nem hívható össze.

11. §^[7]

(1)^[8] A képviselő-testület rendes ülése a munkatervben meghatározott napon 14.00 órától legkésőbb 19.00 óráig tart. A napirend függvényében esetenként a képviselő-testület ezt az időpontot maximum 2 órával egyszerű többségű döntés alapján meghosszabbíthatja.

(2) Amennyiben a képviselő-testület az ülésre meghirdetett napirendeket az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt nem tárgyalja meg, az ülés vezetője – legfeljebb 8 napon belüli időpontra - kijelöli az ülés folytatásának napját. Az így összehívott testületi ülésen az elmaradt napirendeken kívül más napirend nem tárgyalható.

(3) A határozatképtelen vagy más okból elmaradt képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni. Az így összehívott ülésen csak az eredeti meghívóban szereplő előterjesztések tárgyalhatók.

^[9]12. §

(1) A képviselő-testület ülését írásban kell összehívni. A meghívóban fel kell sorolni a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit, továbbá a napirendet tárgyaló bizottságokat. Fel kell tüntetni, ha valamely napirend tárgyalása során zárt ülést kell tartani, illetve, ha a képviselő-testület döntése alapján zárt ülés tartható.

(2) A meghívót és az írásos előterjesztéseket az ülés előtt legalább 5 nappal kell a képviselők részére megküldeni. A képviselők részére történő megküldésen az anyagoknak a Törökbálinti Testületi AdatTárra (a továbbiakban: TTT) való feltöltését vagy ennek a rendszernek a 48 órát meghaladó működésképtelensége esetén az e célra fenntartott postaszekrénybe történő elhelyezést kell érteni.

^[10](3) Az előterjesztések TTT-be történő – (2) bekezdés szerinti – feltöltését követő napon bizottsági elnöki értekezleten kerül sor a napirendek véglegesítésére. A bizottsági elnöki értekezleten a polgármester, az alpolgármesterek, a bizottsági elnökök, a jegyző, az aljegyző, valamint a polgármesteri hivatal meghívó összeállításával foglalkozó ügyintézői vesznek részt. A bizottsági elnöki értekezleten a következőkről kell dönteni:

a)      képviselő-testületi ülés meghívójának összeállítása, döntés a képviselő-testületi ülésen tárgyalandó napirendekről,

b)      bizottsági ülések meghívóinak összeállítása, döntés arról, hogy a bizottságok mely ügyekben döntenek átruházott hatáskörben, továbbá, a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket mely bizottságok tárgyalják,

c)      a bizottsági ülésekre, illetve a testületi ülésre meghívandó személyekről.

(4) A bizottsági elnöki értekezletet követő napon kerül sor a bizottsági ülésekre szóló meghívók kiküldésére. A bizottsági ülésre szóló meghívó kiküldését követően – a sürgősségi indítvány kivételével – csak a meghívóban szereplő napirendekhez tartozó előterjesztések, illetve a már feltöltött előterjesztésekhez kapcsolódó pótanyagok kiküldésére van lehetőség. A pótanyagokat az ülést legalább 24 órával megelőzően kell megküldeni. Pótanyagként a már kiküldött előterjesztés értelmezését, az előzmények megismerését segítő kiegészítő melléklet küldhető.

(5) A nyilvánosság számára a bizottsági ülések meghívóját és az előterjesztéseket a bizottsági elnöki értekezletet követő napon, de legkésőbb a bizottsági ülés előtt 3 nappal kell a www.torokbalint.hu honlapra feltölteni. A képviselő-testület ülésére szóló meghívót legkésőbb az ülés előtt 5 nappal kell a www.torokbalint.hu honlapra feltölteni. 

(6) A Polgármesteri Hivatal az anyagoknak a ttt.torokbalint.hu honlapra való feltöltéséről a rendelet 10. függelékében felsorolt e-mail címeken keresztül értesíti az érintetteket.

10. A képviselő-testület rendkívüli ülése

13. §

(1) Rendkívüli ülés a képviselő-testület munkatervétől eltérő időpontra összehívott ülés.

(2) Rendkívüli ülés összehívását kezdeményezheti

a) a polgármester,

b) a képviselők egynegyede, azaz 3 képviselő,

c) a képviselő-testület bármely bizottsága vagy

d) a Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) vezetője

a rendkívüli ülés indokoltságát tartalmazó indítvánnyal együtt.

(3) A rendkívüli ülésre vonatkozó indítványt az indokolással együtt írásban kell a polgármesternél benyújtani. Az indítvány benyújtására – a Kormányhivatal vezetője által történő összehívás kivételével – az előterjesztésekkel szemben támasztott követelményekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(4) A rendkívüli ülés indokát, időpontját, helyszínét és napirendjét a képviselőkkel az ülésre szóló meghívóban tudatni kell.

(5) Határozatképtelenség megállapítása miatt meg nem tartott, vagy nem folytatható ülést követően a polgármester köteles az ülés napjától számított 15 napon belül rendkívüli ülést összehívni. A rendkívüli ülés összehívására a polgármester ezen okból még két alkalommal köteles.

(6) A képviselő-testület rendkívüli ülése telefonon és e-mailben is összehívható, az írásos előterjesztést azonban ezekben az esetekben is legalább 24 órával az ülés előtt meg kell küldeni a képviselők részére.

(7) Rendkívüli ülésen a meghívóban szereplő napirendi pontokon kívül más napirendi pontot – kivéve a polgármester által benyújtott sürgősségi indítványt – nem tárgyalhat a képviselő-testület.

(8) A Kormányhivatal kezdeményezi a polgármesternél a képviselő-testület ülésének összehívását, ha törvényességi kérdések képviselő-testület által történő megtárgyalása a helyi önkormányzat törvényes működésének biztosítása érdekében indokolt. A polgármester köteles eleget tenni a kezdeményezésben foglaltaknak. 

(9) Ha a polgármester a (2), illetve a (8) bekezdésben meghatározott kezdeményezésnek 15 napon belül nem tesz eleget, a képviselő-testület ülését a Kormányhivatal hívja össze. Az ülés összehívása során a Kormányhivatal eltérhet a jelen rendeletben meghatározott szabályoktól.

11. A képviselő-testület ülésére meghívottak

14. §

(1) A képviselő-testület nyilvános ülésére meg kell hívni:

a) a képviselő-testület tagjait,

b) a jegyzőt és az aljegyzőt,

c) a polgármesteri hivatal valamely napirendi ponttal érintett irodáinak irodavezetőit, az előterjesztés előkészítésében részt vevő ügyintézőt,

d) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

e) az állandó bizottságok nem képviselő tagjait,

f) a Kormányhivatal helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervezeti egységének vezetőjét,

g) a napirenddel érintett könyvvizsgálót, intézményvezetőket és azon gazdasági társaság vezetőjét, amelyben az önkormányzat tulajdonos,

h) az érdekképviseleti szervek, kamarák vezetőit az őket érintő ügyekben,

i) a napirendi ponttal érintett személyeket, szervezetek képviselőit,

j)^[11] a település országgyűlési képviselőjét.

^[12]k) az Érdi Járási Hivatal vezetőjét,

^[13]l) az Érdi Tankerület igazgatóját.

^[14](2) Az (1) bekezdés a) – b) pontjaiban felsoroltak részére a képviselő-testületi ülések meghívóját valamennyi előterjesztéssel és egyéb írásos anyaggal együtt elektronikus úton kell megküldeni. Az (1) bekezdés f), j) és k) pontjában szereplő személyek részére az ülés meghívóját kell megküldeni. Az (1) bekezdés b) – e), g) –i), valamint l) pontjában szereplő személyek részére az ülés meghívóját kizárólag az őket érintő előterjesztésekkel együtt kell megküldeni.

(3)^[15] – hatályát vesztette

(4) A képviselő-testület nyilvános ülésén az állandó bizottságok nem képviselő tagjait tanácskozási jog illeti meg a bizottság feladatkörét érintő napirendi pontok esetében.

(5) A képviselő-testület ülésén tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a helyi civil és társadalmi szervek képviselőjét. A helyi civil és társadalmi szervezetek felsorolását a 8. függelék tartalmazza.

12. A képviselő-testület üléseinek nyilvánossága

15. §

(1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak.

(2)^[16] A nyilvánosság biztosítása érdekében az ülésekről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás az ülés – időpontot, helyszínt, napirendi pontokat tartalmazó – meghívójának Törökbálint Város Polgármesteri Hivatala Munkácsy Mihály u. 79. szám alatt található hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint a www.torokbalint.hu honlapon való közzététellel történik. A www.torokbalint.hu honlapon a képviselő-testületi ülések előterjesztései és mellékletei is közzétételre kerülnek.

16. §

(1) A képviselő-testület

a) zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ügyekben,

b) zárt ülést tart az érintett kérésére az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyekben,

c) zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyek tárgyalását megelőzően az érintettet tájékoztatni kell arról, hogy kérheti az ügyben zárt ülés tartását. A kérelmet írásban legkésőbb az ülés időpontjáig el kell juttatni a polgármesterhez vagy az ülésen szóban kell előadni. 

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a zárt ülés elrendelésére javaslatot tehet a polgármester, bármely képviselő vagy a jegyző. A javaslatot indokolni kell, az indoklás legfeljebb 1 perces időtartamú lehet. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz.

(3) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározottak vehetnek részt.

13. A képviselő-testület munkaterve

^[17]17. §

(1) A képviselő-testület rendes üléseit a féléves munkaterv alapján tartja. A polgármester a munkatervre vonatkozó javaslatot a tárgyidőszak utolsó testületi ülésén köteles a képviselő-testület elé terjeszteni.

(2) A munkaterv tartalmára vonatkozóan javaslatot kell kérni:

^[18]a) a polgármestertől, alpolgármesterektől,

b) a képviselőktől,

c) valamennyi bizottságtól,

d) a jegyzőtől, aljegyzőtől,

e) a jegyzőn keresztül a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőitől,

f) az önkormányzati intézmények vezetőitől,

g) nemzetiségi önkormányzatok elnökeitől.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) a rendes ülések várható időpontját (hónap és nap megjelöléssel),

b) a napirendek címét,

c) az előterjesztő nevét,

d) az előkészítésért felelős megjelölését, az előkészítésben közreműködő képviselő nevét,

e) azoknak a megjelölését, akikkel az előkészítő az előkészítés során köteles egyeztetni,

f) azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen megvitatják,

g) a napirend tárgyalásához külön meghívottak nevét,

h) a közmeghallgatás időpontját.

(4) A munkatervet a képviselő-testület egyszerű többséggel, a tárgyidőszakot megelőző utolsó rendes testületi ülésen fogadja el.

(5) A munkaterv elfogadása után a jegyző köteles a munkatervről az érintetteket tájékoztatni.

14. A képviselő-testület üléseinek napirendje, a napirend megállapításának szabályai

18. §

(1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot, az előzetesen írásban megküldött meghívó szerint.

(2) A napirendek elfogadása előtt

a) a polgármester, a képviselő és a jegyző – indokolással – javaslatot tehet a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására,

b) az előterjesztőnek – indokolással – joga van a napirendről levetetni az előterjesztést,

c) a polgármester, a képviselő és a jegyző – indokolással – javaslatot tehet a meghívóban nem szereplő sürgősségi indítvány napirendre vételére,

d) az illetékes bizottság elnöke bizottsági tárgyalásra visszakérheti az előterjesztést, ha azt a bizottság még nem tárgyalta, kivéve, ha a bizottságnak lehetősége lett volna az előterjesztés tárgyalására, de az előterjesztést nem vette napirendjére, vagy abban döntést nem hozott.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a képviselő-testület vita nélkül minősített többséggel dönt a napirendre vételről.

(4) Az ülés napirendjéről és ezt követően azokról a napirendekről, amelyek esetében az időkorlát alkalmazását mellőzi, a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

19. §

(1) Az előző ülésen határozattal lezárt kérdés ismételt napirendre tűzésére vonatkozó javaslatot írásban indokolni kell. Ilyen esetben a képviselő-testület a napirend megállapítására vonatkozó általános szabályok szerint dönt a napirendre tűzésről.

(2) A polgármester az Mötv. 68. § (1) bekezdése szerint ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést a képviselő-testület köteles napirendre tűzni és arról a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönteni. A kezdeményezés esetén az (1) bekezdésben írtakat nem kell alkalmazni.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a benyújtás időpontja alatt a képviselők részére történő megküldés napját kell érteni.

(4) A kezdeményezést a polgármester köteles írásban indokolni.

20. §

(1) A napirendi pontok tárgyalásánál az alábbi sorrendet kell követni:

a) rendelet-tervezetek,

b) határozati javaslatok, ezen belül a beszámoló jellegű, de határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztések hátrébb sorolva,

c) képviselői önálló indítványok,

d) interpellációk, kérdések,

e) tájékoztatók, beszámolók, közérdekű bejelentések (ezek keretében felmerülő határozati javaslatról a képviselő-testület dönt)

f) napirenden kívüli felszólalások.

(2) A zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontokat lehetőség szerint az ülés végén kell megtárgyalni.  

^[19](3) Az (1) bekezdés e) pontja keretében a testületi ülésen írásban be kell számolni az előző rendes ülés óta történt fontosabb eseményekről, a polgármester által tett intézkedésekről, valamint a folyamatban lévő beruházások állásáról.

^[20][21](3a) Az (1) bekezdés e) pontja keretében a rendes testületi ülésen be kell számolni az előző testületi ülés óta lejárt határidejű határozatok végrehajtásának állásáról. A beszámoló keretében a határidőben végre nem hajtott határozatok esetében javaslatot kell tenni a határidő-módosításra, illetve a határozat módosítására vagy visszavonására.

^[22](3b) A (3a) bekezdés alkalmazása szempontjából lejárt határidejű határozatnak az a határozat minősül, amelynek a testületi ülés napjáig lejár a határideje.

^[23](3c) A lejárt határidejű határozatokról szóló beszámolóval kapcsolatban valamennyi bizottsági ülésen kérdéseket lehet feltenni. A bizottsági üléseken feltett kérdésekre a válaszokat a testületi ülést megelőző nap 14 óráig kell a TTT-be való feltöltés útján megküldeni a képviselők részére.  

^[24](3d) A képviselő-testületi ülésen a képviselők a lejárt határidejű határozatokhoz, illetve a bizottsági üléseken feltett kérdésekre adott válaszokhoz legfeljebb 2 percben hozzászólhatnak.

(4) A napirenden kívüli felszólalások körébe tartoznak az egyéb információk, bejelentések.

(5) A napirendek tárgyalási sorrendjére, az (1) bekezdésben szereplő sorrendtől való eltérésre bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

15. Az interpelláció és a kérdés

21. §

^[25](1) Az önkormányzati képviselő felvilágosítás, intézkedés kérése céljából az Önkormányzat feladat-és hatáskörébe tartozó bármely ügyben interpellációt intézhet a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, jegyzőhöz, illetve bármely bizottság elnökéhez.

(2)^[26] Az interpellációt írásban, legkésőbb a képviselő-testület rendes ülését megelőző 2. nap 9.00 óráig kell a polgármesterhez benyújtani. Az interpellációt abban az esetben is a polgármesterhez kell benyújtani, ha a címzettje nem a polgármester. Az írásos interpellációt a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.

(3) Az interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát, illetve annak a személynek a megjelölését, akihez a képviselő az interpellációt intézi.

(4) Az interpellációra lehetőség szerint az ülésen válaszolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a választ 15 napon belül írásban kell megadni, és a válaszról a képviselő-testületet írásban tájékoztatni kell. Amennyiben az ülésen az interpelláló képviselő nincs jelen, az interpellációra adandó választ el kell napolni. 

(5)^[27] Az interpellációt benyújtó képviselőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a választ elfogadja-e. Amennyiben nemmel nyilatkozik, válaszát legfeljebb 5 percben indokolhatja. Ezt követően a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt a válasz elfogadásáról. Amennyiben az interpellációra a válaszadásra írásban került sor, az interpellációt a válasz megadását követő rendes testületi ülésen kell megtárgyalni.

(6) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület sem fogadja el, az ügyet a képviselő-testület által kijelölt bizottság 15 napon belül köteles megvizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a képviselő-testület következő ülésén beszámolni. A beszámolót a képviselő-testület önálló napirendi pont keretében köteles tárgyalni. A beszámoló elfogadásához minősített többség szükséges. Amennyiben a testület a beszámolót nem fogadja el, a testületnek kell meghatároznia a további teendőket.

(7) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő, illetve a képviselő-testület elfogadta, ugyanabban a témában újabb interpelláció előterjesztésének csak akkor van helye, ha ehhez a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel hozzájárul. Az interpelláció előterjesztésének szándékát írásban indokolni kell.

(8) Az interpelláció tárgyalása során vitának nincs helye.

22. §

^[28](1) A képviselő önkormányzati ügyekben a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a jegyzőhöz, illetve a bizottság elnökéhez felvilágosítás, tájékoztatás kérése céljából kérdést intézhet.

(2)^[29] A kérdés előterjeszthető az ülésen szóban vagy legkésőbb az ülést megelőző 2. nap 9.00 óráig írásban.

(3) A szóban előterjesztett kérdések legfeljebb 5 perc időtartamúak lehetnek.

(4)^[30] A kérdésre lehetőség szerint az ülésen szóban, de legkésőbb az ülést követő 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(5) A válasz elhangzása után a kérdező legfeljebb 2 percben reagálhat a válaszban foglaltakra.

16. Képviselői önálló indítványok

23. §

(1) Képviselői indítványt a képviselő-testület bármely tagja tehet.

^[31](2) A képviselő-testület munkatervében nem szereplő napirendre vonatkozó képviselői indítványt a polgármesternél – legkésőbb a 12. § (2) bekezdésében szereplő időpontig - kell írásban beterjeszteni. 

(3) A képviselő-testület ülésén az az önálló képviselői indítvány tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek. Az indítványnak tartalmaznia kell annak tárgyát, az indítványozó nevét, aláírását és a keltezést.

17. Sürgősségi indítvány

24. §

(1)^{[32] [33]}A polgármester, az alpolgármesterek, a bizottságok, a képviselők és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely indítvány sürgős javaslatként történő kivételes tárgyalását.

(2)^{[34],[35] [36]}A sürgősségi indítványt legkésőbb az ülést 48 órával megelőzően lehet a polgármesterhez benyújtani.

(3) Az indítványozó a sürgősség indokait az ülésen legfeljebb 2 percben kifejtheti.

(4) Az indítvány sürgősségi eljárásban történő tárgyalásának elfogadásáról a testület minősített többséggel dönt.

18. Az előterjesztések rendje

25. §

(1) Előterjesztésnek minősül minden olyan indítvány, javaslat, amely a képviselő-testület vagy a bizottságok döntését igényli.

(2)A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések írásban nyújthatók be.

(3) A képviselő-testület ülésére előterjesztést tehetnek:

a) a polgármester,

b)^{[37] [38]}az alpolgármesterek,

c) a jegyző,

d) a képviselők,

e) a bizottságok,

f) a tanácsnokok,

g) a nemzetiségi önkormányzatok elnökei,

^[39]h) a polgármesteri hivatal,

^[40]i) a Városgondnokság.

(4) A (3) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak az előterjesztés előadásával a polgármesteri hivatal megfelelő szakmai jártassággal rendelkező dolgozóját is megbízhatják. Ebben az esetben a megnevezett személy gyakorolja az előterjesztő, előadó jogait, kötelezettségeit, de az előterjesztést előzetesen köteles egyeztetni azzal, akitől a megbízást kapta.

26. §

(1) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott formai követelményeknek. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell különösen:

a) az előterjesztés fejlécében az előterjesztő megnevezését,

b) az előterjesztés jobb felső negyedében az előterjesztés tárgyát, melynek pontosan meg kell egyeznie a testületi ülés meghívójában szereplő szöveggel,

c) az előterjesztés érdemi szövege fölött középen a hivatalos megszólítást („Tisztelt képviselő-testület!”),

d) az előterjesztés érdemi szövege alatt a határozati javaslatot a határidő és a felelős megjelölésével, kivéve a kizárólag rendeletalkotásra irányuló előterjesztést,

e) az előterjesztés határozati javaslata alatt, rendeletre vonatkozó előterjesztés esetén annak érdemi szövege alatt annak feltüntetését, hogy a döntés meghozatala az Mötv., valamint e rendelet figyelembe vételével, egyszerű vagy minősített többséget igényel,

^[41]f) a döntés meghozatalára vonatkozó tájékoztatás (egyszerű vagy minősített többség) után azt, hogy mely bizottságok tárgyalták meg az előterjesztést („Az előterjesztést véleményezi:”),

g) az előterjesztés végén az anyag készítőjének a nevét („Az előterjesztést készítette:”),

h) az előterjesztés zárásaként az előterjesztés készítésének helyét és idejét, az előterjesztésre jogosult aláírását, valamint a bélyegzőlenyomatot,

^[42]i) az előzményi irat iktatószámát.

(2) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztés nem tartalmaz határozati javaslatot, kivéve, ha az előterjesztés nem csak a rendelet megalkotására vonatkozik.

(3) Költségvetést érintő – bármilyen tárgyú – előterjesztésnél a Pénzügyi Iroda irodavezetője nyilatkozik arról, hogy az előterjesztésben (határozati javaslatban) foglaltak költségvetést érintő részei összhangban vannak-e a költségvetési rendelettel. Ha ez az összhang nem áll fenn, akkor ennek a tényét – az ok pontos megjelölésével – a Pénzügyi Iroda irodavezetője indokolja.

(4) Rendelet-tervezet esetén a szöveges előterjesztés aláírásán túl a rendelet-tervezet utolsó oldalát is szignálnia kell az előterjesztésre jogosultnak.

(5) A képviselő-testület és bizottságai elé kerülő előterjesztéseket törvényességi ellenőrzésüket követően – amennyiben azok megfelelnek az előterjesztésekkel szemben támasztott jogszabályi és egyéb követelményeknek – az előterjesztő aláírását is tartalmazó lapon a Jegyzőnek vagy az Aljegyzőnek szignálnia kell.

(6) Az előterjesztéseket a 11. függelék szerinti formában kell elkészíteni.

(7) Az előterjesztő az előterjesztést visszavonhatja.

(8) Az előterjesztésekkel kapcsolatos egyéb követelményeket Törökbálint Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának „A képviselő-testületi előterjesztések rendjéről” szóló szabályzata tartalmazza.

(9) Az előterjesztés törvényességi ellenőrzését a jegyző végzi el, kivéve a sürgősségi indítványt.

^[43]26/A. §

Amennyiben az előterjesztéseknek a TTT-be történő – 12. § (2) bekezdése szerinti – anyagfeltöltést követően az előterjesztésben vagy valamelyik mellékletben módosítás történik, illetve új melléklet kerül feltöltésre, azt a következők szerint kell jelezni:

1.           Az előterjesztés szövegében bekövetkezett változásokat piros színnel kell jelezni. Az előterjesztés többszöri módosítása esetén a következő változások jelzése más-más színnel történik.

2.           Az előterjesztés szövegében bekövetkezett változások esetén a TTT-ben a módosított előterjesztés jelenik meg, az eredeti előterjesztés mellékletben kerül feltöltésre, annak címében utalni kell arra, hogy az eredeti vagy valamely bizottság által már tárgyalt előterjesztésről van szó.

3.           Mellékletben történő módosítás esetén a változásokat az a) pont szerint kell a mellékletben jelezni. A módosított mellékletet és az eredeti mellékletet is az előterjesztés mellékletei között szerepeltetni kell.

4. Az előterjesztés vagy a melléklet módosítása, illetve új melléklet feltöltése esetén az előterjesztés elején piros színnel fel kell hívni a figyelmet arra, hogy milyen változás történt és a változás dátumát is rögzíteni kell.

19. A képviselő-testületi ülések tanácskozási rendje

27. §

(1) A polgármester vagy az ülés vezetésére a 8. § (2) bekezdése alapján jogosult személy (a továbbiakban együtt: ülés vezetője)

a) megnyitja az ülést és megállapítja a határozatképességet, 

b) javaslatot tesz a napirendre,

c) egyes napirendek határozathozatala előtt ellenőrzi a képviselő-testület határozatképességét,

d) megadja a szót az előterjesztőnek és a bizottságok elnökeinek, a hozzászólóknak,

e) felkéri az előadót a hozzá intézett kérdések megválaszolására,

f) szavazásra teszi fel a javaslatokat, ismerteti a szavazás eredményét és kimondja a határozatot,

g) vezeti és összefoglalja a vitát, gondoskodik a rend fenntartásáról,

h) az előterjesztő és a képviselő-testület tagjai kezdeményezésére a napirendi pont tárgyalásának a következő ülésre történő elhalasztását kérheti, melyről a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

(2) Az ülés vezetője köteles a képviselő-testület ülését pártatlanul, tárgyilagosan vezetni, a szólásra jelentkezőknek e rendelet korlátai között a jelentkezés sorrendjében szót adni.

(3) A képviselő-testület egyszerű többséggel dönt arról, hogy a hallgatóság köréből szót kérő, az adott napirendi pont tárgyalására meg nem hívott személy részére megadja-e a lehetőséget a hozzászólásra. 

(4) Az ülés vezetője bármelyik képviselő kérésére 10 perc szünetet rendelhet el, de erre ülésenként legfeljebb három alkalommal kerülhet sor.

28. §

(1) A képviselő-testület ülésén jelen lévő valamennyi képviselő és más részt vevő köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(2) Az ülés vezetője az ülés rendjének megzavarása esetében rendfenntartás keretében az alábbi intézkedéseket teheti:

a) rendre utasítja azt a felszólalót, aki a képviselő-testület tekintélyét sértő kifejezést használ,

b) figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól vagy hozzászólásában érdemben nem mond újat, ismételt esetben megvonja tőle a szót,

c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti; a képviselőt és a nemzetiségi önkormányzat képviselőjét a terem elhagyására kötelezni nem lehet.

(3) Az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(4) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tévő egyéb körülmény esetén az ülés vezetője az ülést felfüggeszti és rövid szünet után megkísérli az ülés folytatását. Amennyiben az ülés vezetője úgy ítéli meg, hogy az ülés rövid időn belül nem folytatható, az ülést berekeszti és a még meg nem tárgyalt napirendeket a soron következő ülésre elnapolja.

20. Az előterjesztések megtárgyalására vonatkozó szabályok

29. §

(1) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először az előterjesztőnek kell megadni a szót, aki legfeljebb 5 percben jogosult az előterjesztés szóbeli kiegészítésére. Amennyiben az előterjesztésre vonatkozóan bizottsági állásfoglalás is született, az előterjesztő szóbeli kiegészítése után a bizottság elnökének kell szót adni, hogy – legfeljebb 5 percben – ismertesse a bizottság véleményét. Az olyan kisebbségi véleményt, amellyel 2 tag egyetértett, a bizottság bármelyik tagja ismertetheti.

(2) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése, valamint a bizottsági vélemény ismertetése után kerülhet sor a kérdésekre, azt követően pedig a hozzászólásokra.

21. A felszólalások és a hozzászólások szabályai

30. §

A képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak tárgyalása során az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

a) felszólalás ügyrendi kérdésben,

b) a napirendhez kapcsolódó kérdés,

c) a napirendhez kapcsolódó hozzászólás,

d) napirenden kívüli hozzászólás.

22. Felszólalás ügyrendi kérdésben

31. §

(1) Ügyrendi kérdésnek, illetve javaslatnak minősül a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, az ülés vezetésével, rendjével, az eljárás menetével összefüggő kérdés, javaslat, melyről – amennyiben e rendelet eltérő szabályt nem tartalmaz – a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(2) Amennyiben az ülést vezető elnök megállapítja, hogy a felszólalás nem ügyrendi kérdésben történik, a felszólalótól megvonja a szót.

(3) Ügyrendi kérdésnek tekinthetők különösen:

a) napirend felvétele, levétele,

b) napirend elnapolása,

c) az ülés nyilvános, illetve zárt jellege,

d) a napirendek tárgyalásának sorrendje,

e) az ülés felfüggesztése, elnapolása, meghosszabbítása,

f) a vita, illetve az általános vita lezárása,

g) név szerinti szavazás kérése,

h) titkos szavazás elrendelésének kérése,

i) e rendelet szabályainak megsértése esetén ennek korrigálása.

23. A napirendhez kapcsolódó kérdés

32. §

(1) A napirendhez kapcsolódó kérdés az előterjesztés jobb megértését, a kérdező számára tisztázatlan pontok megvilágítását célozza. A kérdés tömör, tárgyszerű megfogalmazásban kizárólag információkérést tartalmazhat, nem tartozik hozzá a napirendet illető vélemény, észrevétel, hozzászólás. E szabály be nem tartása esetén az elnök a kérdezőt figyelmezteti, ismételt figyelmeztetés esetén a kérdezés jogát megvonja.

(2) A napirend tárgyalása során kérdésfeltevésre jogosult:

a) valamennyi képviselő,

b) a tanácskozási joggal jelenlevők,

c) a tanácskozási jog nélkül jelenlevők, amennyiben ehhez a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel hozzájárul.

(3) A kérdések megválaszolása az előterjesztő feladata. Az előterjesztő a válaszadáshoz más jelenlevő közreműködését is igényelheti.

24. A napirendhez kapcsolódó hozzászólás

33. §

(1) A napirendi pontokhoz kapcsolódó hozzászólalások az elhangzott kérdésekre adott válaszokkal kapcsolatos észrevételeket, továbbá az előterjesztésben foglaltakkal és a határozati javaslattal kapcsolatos észrevételeket, esetleges módosító indítványokat tartalmazhatják.

(2) Napirendhez kapcsolódó hozzászólásra a 31. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a tanácskozási jog nélkül jelenlevők módosító indítványt nem terjeszthetnek elő.

(3) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor, napirendi pontonként legfeljebb 5 perc időkeretben, kivéve a költségvetési koncepció tárgyalását, a költségvetési rendelet megalkotását, módosítását és a költségvetés teljesítéséről szóló beszámolót, melyek esetében az időkeret legfeljebb 10 perc. A napirendhez soron kívül hozzászólhat a napirend előadója, a szakértő és törvényességi témában a jegyző.

(4) Amennyiben a napirend fontossága indokolja, a testület vagy a bizottság – a napirend elfogadásakor – egyszerű többséggel dönt az időkorlát mellőzéséről.

(5) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van az elnök döntésétől függően a felszólalást követően azonnal vagy a napirendi pont lezárása után észrevételt tenni, maximum 2 perc időkeretben. Viszontválasznak helye nincs.

(6) Módosító indítvány határozati javaslatként történő – indokolás nélküli – konkrét tárgyszerű megtétele nem számít bele az időkeretbe.

(7) Az ülés vezetője által szavazásra bocsátott határozati javaslat elhangzását követően csak értelempontosító hozzászólásra van lehetőség.

(8) Azt a felszólalót, aki e szabályokat nem tartja be, az ülés vezetője köteles figyelmeztetésben részesíteni, ismételt esetben megvonni tőle a szót.

25. A napirenden kívüli hozzászólás

34. §

 (1) A napirenden kívüli felszólalásra az ülés vezetőjétől írásban bármelyik képviselő kérhet engedélyt. A felszólalás témáját az ülés megnyitása előtt 1 órával át kell adni az ülés vezetőjének.

(2) Amennyiben az ülés vezetője a felszólalás lehetőségét megtagadja, az engedély megadásáról – a képviselő kérésére – a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

^[44](3) A napirenden kívüli felszólalás a hivatalos nyilvános ülési napirend utolsó pontját követően adható elő és legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódó hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc.

(4) A napirenden kívüli felszólalás során elhangzottakkal kapcsolatban határozat nem hozható.

26. A jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére

irányuló kötelezettsége

35. §

(1) A jegyző az Mötv. 81. § (2) bekezdés e) pontjának megfelelően köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő (a továbbiakban: szignalizációs kötelezettség).

(2) A jegyző a szignalizációs kötelezettségét a képviselő-testületi, illetve a bizottsági ülést megelőzően, az ülésen, illetve az ülést követően is gyakorolhatja. Az ülés előtt, illetve az ülés után a jegyző írásban tehet észrevételt.

(3) Az ülésen a napirend tárgyalása során, a vita lezárását megelőzően, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat, illetve az ülés törvényessége tekintetében észrevételt kíván tenni.  

(4) Ha a jegyző az ülést megelőzően tett észrevételt, azt a képviselők részére az ülés előtt el kell juttatni vagy velük az ülésen ismertetni kell. Az ülést követően tett észrevételt a következő ülésen a képviselőkkel ismertetni kell.

27. A vita lezárása

36. §

(1) Az előterjesztések vitája során az ülés vezetője vagy bármely képviselő javaslatot tehet a vita lezárására. E javaslat elfogadása esetén is szót kell azonban adni mindazoknak, akik a javaslat elhangzásáig szólásra jelentkeztek.

(2) A vita lezárása után az előterjesztőnek lehetőséget kell adni arra, hogy válaszoljon az elhangzottakra. Ezt követően az ülés vezetője összefoglalja a vitát, ismerteti a határozati javaslatot és az elhangzott módosító indítványokat.

28. A döntéshozatal szabályai

37. §

(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele, azaz legalább 7 képviselő jelen van.

(2) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

a) Egyszerű többséghez a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

b) Minősített többségű szavazathoz a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

38. §

Minősített többség szükséges:

a) az Mötv. 42. § 1. 2. 5. 6. 7. pontjában meghatározott kérdésekben,

b) az Mötv. 50. §-ában felsorolt egyéb kérdésekben,

c) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához, az átruházott hatáskörök visszavonásához,

^[45]d) a polgármester és az alpolgármesterek fegyelmi és anyagi felelősségének megállapításához,

e) hitel felvételéhez, amennyiben annak mértéke a költségvetési rendeletben meghatározott összeget meghaladja,

f) a bizottság tárgyalása nélkül előterjesztés napirendre tűzéséhez,

g) az előterjesztés visszavonása esetén annak napirenden tartásához,

h) az önkormányzati vagyon ingyenes megszerzéséről és átengedéséről szóló döntés meghozatalához,

i) az önkormányzat képviseletéről való döntés meghozatalához,

j) sürgősségi indítvány napirendre vételéhez,

k) titkos szavazás elrendeléséhez,

l) az interpellációra adott válasz kivizsgálásáról készült bizottsági beszámoló elfogadásához,

m) manuálisan lebonyolított titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság elnökének megválasztásához, a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke és alelnöke távolléte esetén.

39. §

(1) A személyes érintettség bejelentésére, a döntéshozatalból való kizárásra az Mötv. 49. § (1) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Amennyiben a képviselő személyes érintettségének bejelentését elmulasztja, az ügyet a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság kivizsgálja, és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a hozott határozat megerősítésére vagy a napirend újratárgyalására.

29. A szavazás módja

40. §

(1) A vita lezárása után először a módosító, kiegészítő javaslatokat – az utolsó elhangzott javaslattal kezdve visszafelé –, majd a szavazás eredményétől függően az eredetileg előterjesztett javaslatot kell megszavaztatni.

(2) Nem kell külön szavazni arról a módosító indítványról, amelyre nézve az előterjesztő úgy nyilatkozik, hogy azt befogadja.

(3) A szavazás megtörténte után az ülést vezető elnök ismerteti a határozatot és kihirdeti a szavazás eredményét.

(4) Abban az esetben, ha az adott ülésen határozattal lezárt kérdés ismételt tárgyalására kerül sor, a döntéshozatal előtt a képviselő-testületnek először arról kell szavaznia, hogy merült-e fel az ügyben olyan új körülmény, amely miatt indokolt a döntés felülvizsgálata. A döntéshez egyszerű többség szükséges. Ezt követően kerülhet sor a határozati javaslatról történő szavazásra, az általános szabályok szerint.

41. §^[46]

(1) Kitüntetés, elismerő cím, díj adományozása, valamint egyéb személyi kérdések tárgyalása során, kettőnél több jelölt esetén a tárgyalás két fordulóban történik.

(2) Az első fordulóban a számítógépes rendszerben történő titkos szavazás útján rangsor felállításáról dönt a képviselő-testület. A szavazás az egyes személyekről külön-külön történik és egy képviselő akár több jelöltre is szavazhat igen szavazattal.

(3) A második fordulóban a két legtöbb igen szavazatot kapott jelölt közül történik a választás. A szavazás titkosan, szavazólap segítségével történik, a szavazólapon a második fordulóba jutott két jelölt nevét kell feltüntetni. A szavazólapon feltüntetett személyek közül érvényesen szavazni egy jelöltre lehet.

(4) Ha a kitüntetés, elismerő cím, díj adományozása, valamint egyéb személyi kérdések tárgyalása során két jelölt van, a szavazásra egy fordulóban, a (3) bekezdésben írt eljárásban kerül sor. 

(5) A szavazólapon történő szavazás lebonyolítása a következők szerint történik:

a) A szavazás lebonyolításának idejére a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság szavazatszámláló bizottsággá alakul át. Amennyiben a bizottságnak legalább három tagja nincs jelen az ülésen, a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel hozott határozattal a bizottság létszámát ideiglenesen kiegészíti. A Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke és alelnöke távolléte esetén a képviselő-testület minősített többséggel a bizottság tagjai közül megválasztja a szavazatszámláló bizottság elnökét.

b) A szavazás előkészítésére szünetet kell elrendelni, majd a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a szavazás módját, és a szavazás idejére újabb szünetet rendel el.

c) Feladatkörében a bizottság gondoskodik a szavazólapok elkészítéséről, lebonyolítja a szavazást, összeszámlálja a szavazatokat, majd a szavazás eredményéről beszámol a képviselő-testületnek.

d) A szavazólapra abc sorrendben felvett személyekre érvényesen szavazni a szavazólapon szereplő név melletti körben tollal két egymást metsző vonallal lehet.

e) A szavazás a Polgármesteri Hivatal hivatalos bélyegzőlenyomatával ellátott szavazólapon és urna igénybevételével történik.

(6) Az ülés vezetője a szavazatszámláló bizottság elnökének tájékoztatása alapján kihirdeti a szavazás eredményét.

(7) A számítógép hibája esetén a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az első fordulóban is manuálisan történik a szavazás, az alábbiak szerint:

a) A szavazólapra abc sorrendben fel kell írni valamennyi jelölt nevét. Egy képviselő több jelöltre is szavazhat.

b) A második fordulóba a két legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül, a szavazólapon az ő nevüket kell feltüntetni.

c) A szavazás lebonyolítására egyebekben az (5) bekezdésben írtakat kell alkalmazni.

^[47](8) A titkos szavazás lebonyolítására bizottsági ülésen az (5) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni. Bizottsági ülésen a bizottság egyszerű többséggel 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ a bizottság tagjaiból, illetve a polgármesteri hivatal jelen lévő munkatársaiból.

30. A nyílt szavazás módjai

42. §

(1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2)^[48] A képviselő-testület döntéseit – a 41. § (2)-(7) bekezdésben, valamint a 43-45. §-okban meghatározott kivételekkel – számítógéppel segített nyílt szavazással hozza. A gép hibája esetén a szavazás kézfelemeléssel történik. A számítógépes szavazás nyíltságát a szavazásról – a számítógép által – készített lista megtekintésének lehetősége biztosítja.

43. §

(1) A számítógépes rendszer meghibásodása esetén kézfelemeléssel történik a szavazás.

(2) Kézfelemeléssel történő szavazás esetén az igennel, a nemmel szavazók, valamint a tartózkodók számát a jegyző vagy a jegyzőkönyvvezető állapítja meg. A szavazás végén a hangfelvétel számára hangosan be kell mondani annak a képviselőnek a nevét, aki nem vett részt a szavazáson.

(3) Amennyiben az összeszámolt szavazatok és a jelenlévők száma nem egyezik, a szavazást meg kell ismételni.

(4) A szavazatok összeszámolása után az ülést vezető elnök megállapítja a szavazás eredményét.

31. Név szerinti szavazás

44. §

(1) A képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő indítványára egyszerű többséggel dönthet név szerinti szavazás elrendeléséről. A javaslatot nem kell indokolni. Külön képviselő-testületi döntés nélkül név szerinti szavazást kell tartani a képviselők egynegyedének indítványára.  

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott kérdésekben.

(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző egy urnából egyenként kihúzza a képviselő-testületi tagok nevét tartalmazó cédulát, és az illető hangosan nyilatkozik a szavazatáról.

(4) Amennyiben a cédula olyan képviselő nevét tartalmazza, aki az ülésen nincs jelen, a nevet a hangfelvétel számára hangosan fel kell olvasni, hozzátéve: “Az ülésen nincs jelen”, illetve “A szavazásnál nincs jelen”.

(5) Névszerinti szavazásnál „igen”, „nem” és „tartózkodás” szavazat lehetséges.

32. Titkos szavazás

45. §

(1) Az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazásra javaslatot tehet a polgármester, illetőleg bármelyik képviselő. A javaslattevő indítványát legfeljebb 1 percben indokolhatja. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(2) A titkos szavazás számítógéppel segített szavazással történik.

(3)^[49] A számítógép hibája esetén a szavazás manuálisan történik, a 41. § (5) bekezdésben foglaltak szerint.

(4) Az ülés vezetője a szavazatszámláló bizottság elnökének tájékoztatása alapján kihirdeti a titkos szavazás eredményét.

^[50](5) A manuálisan lebonyolított titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv 1-2. példányának elválaszthatatlan mellékletét képezi.

(6) A manuálisan lebonyolított titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,

b) a szavazásra bocsátott kérdés(ek) meghatározását,

c) a szavazatszámláló bizottság elnökének, tagjainak nevét, valamint a jegyzőkönyvvezető nevét,

d) a kiadott szavazólapok számát,

e) az urnában levő szavazólapok számát, a szavazatok megoszlását, a szavazás eredményét,

f) a szavazás során felmerült észrevételeket, körülményeket.

g) a bizottsági tagok és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

33. A képviselő-testület döntései

46. §

(1) A képviselő-testület döntése rendelet vagy határozat. A határozat egyedi vagy normatív határozat lehet.

(2) Közbenső döntésnek minősül a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések megtárgyalása során a kiegészítő, módosító indítványok elfogadása tárgyában hozott döntés.

34. A határozat

47. §

(1) Határozatnak minősül a képviselő-testület által az előterjesztéshez kapcsolódó határozati javaslat ügyében hozott – az elfogadott módosításokat és kiegészítéseket is tartalmazó – döntés.

(2) A határozatban a képviselő-testület

a) elfogadja a javaslatot,

b) elutasítja a javaslatot, illetve

c) tudomásul veszi az elhangzottakat.

(3) A határozat tartalmazza:

a) a képviselő-testület döntését,

b) a végrehajtás érdekében teendő szervezési intézkedéseket,

c) a végrehajtás határidejét, felelősét,

d) a határozat közlésére vonatkozó, e rendeletben foglaltaktól eltérő szabályokat.

(4) Az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben a polgármester, a bizottság, a jegyző, illetve a társulás által hozott döntés ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani. A képviselő-testület döntése ellen az (5) bekezdés szerint van helye jogorvoslatnak.

(5) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással az illetékes bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított 30 napon belül.

48. §

(1) A képviselő-testület normatív határozatban szabályozza a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.

(2)^[51] A normatív határozatokat a rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok szerint közzé kell tenni. A közzétételről a jegyző gondoskodik, a határozat elfogadását követő 3 munkanapon belül.

35. A képviselő-testület határozatainak jelölése és nyilvántartása

49. §

(1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölésének a következőket kell tartalmaznia:

a) a határozat sorszámát arab számmal,

b)”/” jelet,

c) évszámot,

d) zárójelben a határozat meghozatalának dátumát, ezen belül a hónapot római számmal, a napot arab számmal,

e) „ÖK” rövidítést. 

^[52](2) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A jegyző elkészítteti a határozatok kivonatát, melyet legkésőbb az ülést követő 5 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelősöknek, valamint a határozattal érintetteknek. A bizottsági üléseket követő napon a bizottsági ülés határozatsorát meg kell küldeni valamennyi bizottsági elnöknek.

(3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos jelentéseket és a polgármester lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóját a jegyző készíti elő.

(4) A normatív határozatok megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet (a továbbiakban: KIM rendelet) 13. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

36. Rendeletalkotás

50. §

(1) Feladatkörében eljárva a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására rendeletet alkothat.  

(2) A rendelet megalkotását kezdeményezhetik a képviselő-testület tagjai, bizottságai, a polgármester, a jegyző, a nemzetiségi önkormányzatok elnökei, a civil szervezetek képviselői.

(3) A rendelettervezet a polgármesternél írásban nyújtható be, melyhez indokolást tartalmazó előterjesztést kell csatolni. Az indokolásban be kell mutatni azokat a társadalmi, szakmai és gazdasági körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségesség teszik, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait, illetve a szabályozás várható hatásait.

(4) Rendelet előkészítése során előzetes hatásvizsgálat elvégzésével fel kell mérni a szabályozás várható következményeit. A rendelettervezet készítője az előzetes hatásvizsgálatot a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. §-ában foglaltak szerint köteles elvégezni és azt az előterjesztéshez csatolni vagy az előterjesztésben szerepeltetni.

(5) Rendelettervezetet csak a polgármester, a jegyző, illetve a képviselő terjeszthet elő.

(6) A rendelettervezetet a tárgykör szerint illetékes bizottságok megtárgyalják. A Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság valamennyi rendelettervezetet köteles a képviselő-testülethez történő benyújtás előtt jogi szempontból véleményezni.

(7) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. A rendeletek megjelölésére a KIM rendelet 9. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

37. A képviselő-testület döntéseinek nyilvánossága, az önkormányzati rendeletek kihirdetése

51. §

(1) Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja a Polgármesteri Hivatal (2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 79.) hirdetőtábláján történő kifüggesztés. A rendeleteket 15 napra kell kifüggeszteni.

(2) A normatív határozatokat az (1) bekezdésben meghatározott módon közzé kell tenni.  

(3) A képviselő-testület döntéseiről a lakosságot Törökbálint honlapja (www.torokbalint.hu) útján is tájékoztatni kell, továbbá a helyi nyomtatott és elektronikus médiában történő megjelenésre is lehetőséget kell biztosítani.

38. A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyve

52. §

^[53](1) - hatályát vesztette

(2) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző a hangfelvétel alapján gondoskodik.

(3) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett esetleges intézkedéseit,

b) az elhangzott közérdekű kérdést,

c) a szóban feltett kérdést és a szóban adott választ,

d) a szóban elhangzott tájékoztatók, illetve bejelentések, valamint napirenden kívül történt felszólalások lényegét,

e) a határozathozatal módját,

f) az ülés félbeszakadásának és újrakezdésének időpontját határozatképtelenség esetén,

g) az ülés bezárásának időpontját.

(4)^[54] – hatályát vesztette

(5)^[55] A jegyzőkönyv elválaszthatatlan mellékletei az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül:

a)         meghívó,

b)        jelenléti ív,

c)         a képviselők által benyújtott írásos felszólalások,

d)        a képviselők által írásban benyújtott interpellációk és kérdések,

e)         a manuálisan lebonyolított titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,

f)         név szerinti szavazásnál készült névsor,

g)        a képviselő-testület által elfogadott rendelet szövege, a jegyző és a polgármester által aláírtan,

h)        a képviselő-testület zárt üléséről készült jegyzőkönyv.

^[56](6)  - hatályát vesztette

(7)^[57] A jegyzőkönyv, valamint az ülésről készült hangfelvétel egy példányát a Polgármesteri Hivatalban – minden év anyagát könyv formájában beköttetve – kell elhelyezni.

(8) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a testületi ülések előterjesztéseibe és ülésének jegyzőkönyveibe. A zárt ülésen hozott döntés nyilvános.

(9) A testületi üléseket követően az üléseken meghozott határozatok kivonatát el kell készíteni és azt meg kell küldeni a döntésben érdekeltek részére, valamint a képviselők számára, amennyiben azt papír alapon külön igénylik.

IV. fejezet

A települési képviselő jogai és kötelezettségei

39. A települési képviselő jogai

53. §

(1)^[58] A települési képviselő az Mötv. 32. §-ában meghatározottakon túl:

a) kezdeményezheti a hatáskör átruházás visszavonását,

b) interpellációt terjeszthet elő, kérdést tehet fel,

c) javasolhatja annak a képviselőnek a döntéshozatalból történő kizárását, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti,

d) javaslatot tehet az ülés vezetője részére a rendfenntartás érdekében teendő intézkedésre,

e) rendszeres fogadóórát tart az általa előre meghirdetett helyszínen és időpontban,

f) képviselői vagy választókerületi fórumot hívhat össze, melyről a polgármestert értesíti,

g) jogosult a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggésben felmerült, általa megelőlegezett számlával igazolt, szükséges költségeinek megtérítésére.

(2) A képviselők tiszteletdíjban részesülnek, melynek mértékét az önkormányzati képviselők és a bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló 37/2012. (X. 15.) önkormányzati rendelet tartalmazza.

40. A települési képviselő kötelességei

54. §^[59]

A képviselő – az Mötv. 32. §-ában meghatározottakon kívül – köteles:

a) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani,

b) részt venni a képviselő-testület ülésein és munkájában,

c) a napirendek tárgyalására felkészülni,

d) akadályoztatását az ülést megelőzően az ülés vezetője részére bejelenteni,

e) a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot, valamint a személyiségi jogokkal összefüggő információkat megőrizni,

f) az ülés során rövid, lényegre törő hozzászólásokkal a képviselő-testület munkáját elősegíteni,

g) személyes érintettségét bejelenteni,

h) az önkormányzat képviseletében történő eljáráskor a képviselő-testület megbízatásához híven, az önkormányzat célkitűzéseivel összhangban eljárni, és e tevékenysége során Törökbálint jó hírnevét szolgálni.

V. fejezet

A képviselő-testület bizottságai, a tanácsnokok

41. A bizottság jogállása

55. §

(1) A képviselő-testület tevékenységének segítésére, döntéseinek előkészítésére, véleményezésére, javaslatok kidolgozására, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, valamint saját és átruházott hatáskörben döntések meghozatalára az 56. § (1) bekezdésében felsorolt állandó bizottságokat hozza létre, és ideiglenes bizottságokat is létrehozhat.

(2) A bizottság elnöke határozza meg, hogy a bizottsági meghívót mely helyi társadalmi és civil szervezetek vezetőjének kell megküldeni.

(3) A bizottságok gyakorolják a törvény által részükre megállapított, továbbá a képviselő-testület által átruházott hatásköröket.

(4) Amennyiben a bizottság olyan kérdést kíván napirendjére felvenni, amely nem érinti az e rendelet mellékletében meghatározott feladat és hatáskörét, erre a jegyző köteles a polgármesternek és a bizottság elnökének a figyelmét felhívni.

(5)^[60] A bizottsági ülés időtartama nem haladhatja meg a 6 órát. A bizottság egyszerű többséggel meghozott határozatával dönthet az ülés időtartamának alkalmanként egy órával történő meghosszabbításáról. A hozzászólások időkorlátozására az e rendelet 33. §-ában meghatározott szabályokat a bizottságok esetében nem kell alkalmazni.

^[61]

^[62]

[1](6) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottsági ülésről készített jegyzőkönyv tartalmára – az (5) bekezdésben, a 41. § (8) bekezdésében és az Mötv. 60. §-ában meghatározott kivételekkel – a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

42. Az állandó bizottságok

56. §

(1) A képviselő-testület állandó bizottságai:

a) Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság (PJB)

b) Humánpolitikai Bizottság (HPB)

c) Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (VFKB).

^[63](2)^[64] A HPB és a VFKB tagjainak száma 9 fő, a PJB tagjainak száma 7 fő.

(3) A bizottságok tagjait e rendelet 9. függeléke, a bizottságok feladat-és hatáskörét, valamint az átruházott hatáskörök felsorolását, továbbá azon ügyek felsorolását, amelyek csak a bizottság előterjesztésében kerülhetnek napirendre, e rendelet 1-3. mellékletei tartalmazzák.

57. §

Az állandó bizottság általános feladatai:

a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

b) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja a hatáskörébe tartozó ügyeket, állásfoglalásáról a bizottság elnöke útján tájékoztatja a képviselőket,

c) előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket,

d) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében,

e) feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,

f) a feladatkörébe tartozó ügyekben javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben.

43. Ideiglenes bizottságok

58. §

(1) A képviselő-testület indokolt esetben az általa meghatározott feladatok ellátására, ügy vitelére, vagy kivizsgálására ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság létszámát, részletes feladatait az ideiglenes bizottság létrehozásakor a képviselő-testület határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság első ülését a jegyző hívja össze, a további üléseit pedig az ideiglenes bizottság elnöke.

(4) Az ideiglenes bizottság összetételére, működésére egyebekben az állandó bizottságra vonatkozó szabályok az irányadók.

59. §

Ideiglenes bizottság különösen a következő feladatok ellátására hozható létre:

a) az esetenként jelentkező, a szokásosnál nagyobb mérlegelést és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése,

b) egyes önkormányzati rendeletek, határozatok előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése,

c) társulási megállapodások előkészítése,

d) vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása.

44. A bizottságok létrehozása, szervezete és működési rendje

60. §

(1) A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására, illetve visszahívására – írásbeli indoklással – a polgármester és bármelyik képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) Egy képviselő egyidejűleg legfeljebb két állandó bizottságnak lehet a tagja.

(3) A bizottságok nem képviselő tagjainak megválasztásakor arra kell törekedni, hogy olyan személyek kerüljenek kiválasztásra, akik az adott bizottság feladatköréhez kapcsolódó szakértelemmel rendelkeznek.

61. §

(1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Amennyiben az elnök e tisztségének ellátásában akadályozva van, az elnöki teendőket az alelnök látja el. Mindkettőjük akadályoztatása esetén az elnöki teendőket a bizottság elnöke által kijelölt személy látja el.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot

a) képviselő-testület határozata alapján,

b) a polgármester indítványára,

c) a bizottsági tagok legalább felének az indítványára.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a bizottságot az indítványban, határozatban megjelölt határidőn belül kell összehívni. 

(4) Több, az adott tárgykörben hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke megállapodhat a napirend együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.

[1](4a) Együttes ülés esetén a bizottsági elnökök az ülés vezetése céljából maguk közül levezető elnököt választanak. Az ülés során valamennyi bizottság elnöke a saját bizottsága vonatkozásában megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megadja a szót a bizottság tagjainak, felteszi szavazásra a határozati javaslatot. A határozati javaslatokról a bizottságok külön-külön szavaznak. Az együttes ülésről egy jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi érintett bizottság elnöke és jegyzőkönyv-hitelesítője aláír.

(5) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott döntéshez minősített többségű szavazat szükséges. A bizottság határozatai – a saját és átruházott hatáskörben hozott döntések kivételével – csak a bizottság tagjaira nézve tartalmazhatnak kötelezettséget.

(6) A bizottság ülései nyilvánosak, a bizottság zárt ülést az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglaltak szerint tart, illetve tarthat.

(7) A zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslatról a bizottság vita nélkül, minősített többségű szavazattal dönt.

62. §

(1) A bizottsági munka ügyviteli teendőit a polgármesteri hivatal látja el. Ennek biztosítása érdekében a hivatali dolgozók közül a jegyző minden bizottság mellé érdemi szakreferenst jelöl ki, aki tanácskozási joggal részt vesz a bizottság ülésein.

(2) A Polgármesteri Hivatal feladata:

a) javaslatok kidolgozása a bizottság munkaprogramjához,

b) információk összegyűjtése a bizottsági jogkörök gyakorlása érdekében,

c) az ügyviteli és egyéb működési feltételek biztosítása,

d)[1]^,[2] a bizottság üléséről szóló jegyzőkönyv elkészítése és elérhetővé tétele a TTT-n legkésőbb a képviselő-testület rendes ülése előtt 1 nappal.

(3) A bizottság üléséről hangfelvételt kell készíteni, mely alapját képezi az írásos jegyzőkönyvnek. A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakat tartalmazza.

[1](4) A bizottsági ülés jegyzőkönyvét 2 példányban kell elkészíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A bizottság a jegyzőkönyv-hitelesítő személyéről dönthet esetenként, az ülés kezdetén hozott határozatával vagy általános érvényű határozattal is kijelölheti a jegyzőkönyvet aláíró bizottsági tagot.

(5) A jegyzőkönyv első példányát a jegyző részére kell átadni, aki a jegyzőkönyv tudomásul vétele után gondoskodik a központi irattárban történő elhelyezésről. A jegyzőkönyv második példányát a bizottság elnökének, valamint kérésre a bizottság bármelyik tagjának át kell adni. A jegyzőkönyv harmadik példányát a jegyző 15 napon belül köteles megküldeni a Kormányhivatalnak.

(6) A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra az Mötv. 49. §-ának és e rendelet 39. §-ának a rendelkezéseit kell alkalmazni.

63. §

(1) A bizottság döntéseit határozat formájában hozza meg. A határozat lehet egyedi vagy normatív határozat.

(2) A normatív határozatokra a 48. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

45. Tanácsnokok

64. §^[65]

(1) A képviselő-testület tagjai közül a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátására tanácsnokot választhat.

(2) Amennyiben a képviselő-testület tanácsnokot választ, a tanácsnok részére meghatározott feladatokat e rendelet mellékletében kell feltüntetni.

46. Vagyonnyilatkozat-tétel szabályai

65. §

(1) A polgármester és a képviselők a vagyonnyilatkozataikat a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnökének adják át. Az átvételben és a vagyonnyilatkozatok biztonságos átvételében a jegyző közreműködik.

(2) A leadott vagyonnyilatkozatról az átvevő átvételi elismervényt állít ki.

(3) A vagyonnyilatkozat-tétel részletes szabályait az 6. melléklet tartalmazza.

VI. fejezet

^[66]A polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző és az aljegyző

47. A polgármester

66. §

(1) A polgármester tevékenységét főállásban látja el. Foglalkoztatási jogviszonya megválasztásának napján keletkezik.

(2) A polgármester a képviselő-testület elnöke és törvényes képviselője.

67. §

A polgármester az Mötv. 67. §-ában meghatározottakon kívül

a) képviseli az önkormányzatot, biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,

b) kapcsolatot tart más szervekkel, különösen a környező települések önkormányzataival,

c) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait a képviselő-testület együttműködésével és egyetértésével, tárgyalásairól tájékoztatja a képviselő-testületet a soron következő ülésén,

d) önkormányzati ügyekben kapcsolatot tart a médiával, hírközlő szervekkel,

e) az önkormányzat működésével összefüggésben:

ea) információkkal segíti a képviselők munkáját,

eb) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,

ec) elősegíti és ellenőrzi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,

ed) kezdeményezheti a képviselő-testület döntésének felülvizsgálatát,

ee) gyakorolja a képviselő-testület által rá átruházott hatásköröket.

f) a bizottságok működésével kapcsolatban:

fa) kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását,

fb) az Mötv. 61. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását,

g) meghatározza a polgármesteri hivatal azon köztisztviselőinek körét, akiknek kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez, jutalmazásához egyetértése szükséges.

68. §

A képviselő-testület határozatával a polgármester részére jutalmat állapíthat meg meghatározott időszakban végzett munkája értékelése alapján. A jutalom megállapítására bármelyik bizottság javaslatot tehet a képviselő-testületnek.

69. §

(1) A polgármester az önkormányzat feladataival összefüggésben a költségvetési rendeletben e célra megállapított összeg erejéig szabadon vállalhat kötelezettségeket az általa szükségesnek ítélt feladatok ellátására. E keretet a költségvetés tervezésekor el kell különíteni, felhasználásáról a zárszámadás tárgyalása során kell elszámolni.

(2) Az összeg esetleges változtatásáról a képviselő-testület a tárgyévi költségvetés elfogadása során dönt.

70. §

(1) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett - a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei közé tartozó ügyek kivételével – a két testületi ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan, életet, testi épséget veszélyeztető ügyekben, válság-vagy katasztrófahelyzetben testületi ülés összehívása nélkül jogosult dönteni.  

^[67][68]48. Az alpolgármester

71. §

(1)   A képviselő-testület a polgármester javaslatára – titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére egy fő főállású és egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2)   Az alpolgármesterek feladatait a polgármester határozza meg.

(3)   Az alpolgármesterek a polgármester irányítása mellett látják el feladataikat.

49. A jegyző

72. §

A polgármester határozatlan időre a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben meghatározott képesítési feltételeknek megfelelő jegyzőt nevez ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

73. §

A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl

a) gondoskodik a képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:

aa) elősegíti az önkormányzati vagyon működtetését, gyarapítását, védelmét,

ab) közreműködik a képviselő-testület és a bizottságok üléseinek előkészítésében,

ac) gondoskodik a feladatkörébe tartozó előterjesztések elkészítéséről,

ad) gondoskodik az ügyviteli feladatok ellátásáról,

ae) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület ülésén, részt vehet továbbá a bizottság ülésén,

af) a képviselő-testület és a bizottság ülésein a szavazás előtt bármely javaslatot illetően törvényességi észrevételt tehet,

ag) köteles jelezni a képviselő-testület, a bizottságok és a polgármester részére, ha döntésüknél, működésüknél jogszabálysértést észlel,

ah) a képviselő-testületet szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a polgármesteri hivatal munkájáról, az ügyintézés helyzetéről,

ai) gondoskodik a kiegyensúlyozott információáramlásról a képviselő-testületen belül és a településen,

b) vezeti a polgármesteri hivatalt,

c) folyamatosan figyelemmel kíséri az egyes intézmények tevékenységét, a szolgáltatás és az ellátás színvonalának javítása érdekében javaslatokat dolgoz ki, szervezi a végrehajtást.

50. Az aljegyző

74. §

A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. Az aljegyző felett az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja.

75. §

A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, legfeljebb 6 hónap időtartamra a jegyzői feladatokat a Hatósági Iroda vezetője látja el.

VII. fejezet

51. A képviselő-testület hivatala

76. §

(1) A képviselő-testület egységes hivatalának hivatalos elnevezése: Törökbálinti Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

(2) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 79.

77. §

(1) A Polgármesteri Hivatal szervezetére, működésére vonatkozó részletes szabályokat a Polgármesteri Hivatal szervezeti- és működési szabályzata tartalmazza.

(2) A Polgármesteri Hivatal szervezeti-és működési szabályzatába tartozó alábbi kérdésekben a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt:

a) a hivatal belső szervezeti tagozódása,

b) a hivatal létszáma,

c) a hivatal munkarendje,

d) a hivatal ügyfélfogadási rendje, ideértve a polgármester és a jegyző ügyfélfogadási idejét.

(3) A Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatát a képviselő-testület határozattal hagyja jóvá.

VIII. fejezet

52. A lakossági fórumok rendje

78. §

A képviselő-testület feladatai ellátása körében a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgáló fórumok az alábbiak:

a) képviselői fogadóóra,

b) képviselői (választókerületi) fórum,

c) közmeghallgatás,

d) településgyűlés.

53. A képviselői fogadóóra, a képviselői (választókerületi) fórum

79. §

(1) A képviselői fogadóórán a képviselő rendszeres jelleggel fogadja és meghallgatja a választópolgárokat.

(2) A képviselő által összehívott és vezetett képviselői (választókerületi) fórumon a képviselő alkalmi jelleggel tájékoztatja egyéni választókerülete választópolgárait az önkormányzat választókerületet érintő feladatairól, a feladatok ellátásáról, saját tevékenységéről.

54. A közmeghallgatás

80. §

(1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal, november 30-ig közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatást úgy kell tekinteni, mint nyilvános testületi ülést. Az évi rendes közmeghallgatás időpontját a munkatervben kell meghatározni. Az előző közmeghallgatás óta eltelt időszakról a polgármester beszámolót tesz közzé – a közmeghallgatást közvetlenül megelőzően megjelenő – önkormányzati hírlevélben, annak hiányában a képviselő-testület határozata szerint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl közmeghallgatást lehet tartani a település lakosságának egészét vagy jelentős részét érintő konkrét ügyekben szükséges döntések meghozatala előtt a lakosság véleményének megismerése érdekében.

(3) A (2) bekezdés szerinti közmeghallgatást indítványozhatja a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület bármely tagja vagy bizottsága. Az indítványt indokolni kell. A képviselő-testület az indítvány elfogadásáról vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(4) A közmeghallgatás időpontjáról 15 nappal előbb a hirdetmények kifüggesztésének helyén, e rendelet 5. függelékében felsorolt hirdetőtáblákon elhelyezett hirdetménnyel, valamint a helyi kábeltelevízió és Törökbálint Honlapja útján tájékoztatni kell a lakosságot.

(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőleg érdemben azonnal kell válaszolni. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat azonnal nem válaszolható meg, a képviselő-testület helyben egyszerű többségű szavazással dönt arról, hogy a kérdést a Polgármesteri Hivatal válaszolja meg vagy szükséges valamely bizottság megbízása az ügy kivizsgálásával. Bizottság megbízása esetén a bizottság a vizsgálat eredményéről és a javasolt válaszról köteles a képviselő-testület soron következő ülésén beszámolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többségű szavazással dönt, egyben a válaszról értesíti a javaslattevőt.

(6) Az (5) bekezdés szerinti eljárást úgy kell lefolytatni, hogy a javaslattevő részére a kérdés, javaslat elhangzását követő 15 napon belül választ lehessen adni.

(7) A közmeghallgatáson a képviselő-testület az (5) bekezdésben foglaltakon felül döntést (határozatot, rendeletet) nem hoz.

55. Településgyűlés

81. §

(1) A polgármester településgyűlést hívhat össze a település lakosságának egészét vagy jelentős részét érintő ügyekben, közérdekű kérdésben, a lakosság véleményének kikérése és megfelelő tájékoztatása érdekében.

(2) A településgyűlést összehívhatja a képviselő-testület, illetve bármely bizottsága is, a feladatkörébe tartozó ügyben.

(3) A településgyűlés összehívására a 78. § (3) bekezdésben foglaltak tehetnek javaslatot.

(4) Rendkívüli esetektől eltekintve a településgyűlés időpontjáról, témájáról, helyéről, 15 nappal előbb a hirdetmények kifüggesztésének helyén, e rendelet 5. függelékében felsorolt hirdetőtáblákon, 3 nappal előbb pedig a honlap és kábeltelevízió útján tájékoztatni kell a lakosságot.

IX. fejezet

56. Az önkormányzat bel-és külföldi kapcsolatai

82. §

(1) Törökbálint Önkormányzata hivatalos megállapodáson alapuló patronálási kapcsolatot tartott fenn a Németországbeli Baden-Württemberg tartományhoz tartozó Süssen községgel. A patronálási kapcsolatról szóló megállapodást az önkormányzat jogelődje, Törökbálint Nagyközség Tanácsa patronálásról kötötte.

A megállapodás aláírásának kelte 1990. június 16.

Törökbálint Nagyközség Önkormányzata 2000. augusztus 19-én partnerkapcsolatról szóló megállapodást írt alá Süssen várossal.

(2) Törökbálint Önkormányzata együttműködési szerződésen alapuló partner települési kapcsolatot tart fenn Székelyudvarhely várossal.

A megállapodás kelte 2000. július 2.

(3) Törökbálint Önkormányzata testvér-települési megállapodást kötött Bük Nagyközséggel.

A megállapodás kelte: 2002. június 2.

(4) Törökbálint Önkormányzata együttműködési megállapodást kötött Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatával. A megállapodás kelte: 2008. szeptember 19.

(5) Törökbálint Önkormányzata együttműködési megállapodást kötött Nagytárkány községgel. A megállapodás kelte: 2008. augusztus 20.

83. §

A partnerkapcsolat célja a települések közötti közigazgatási és kulturális kapcsolatok építése, tapasztalatcserék, cserelátogatások szervezése a lakosság közötti közvetlen barátság elősegítése érdekében. E célok minél teljesebb körű megvalósítása érdekében az önkormányzat – lehetőség szerint anyagilag is – támogatja és elősegíti az intézményei, valamint egyesületei önszerveződő közösségei által a partnertelepülés intézményeivel, szervezeteivel kötött partnerkapcsolatokat.

84. §

(1) A partner településsel az önkormányzat nevében való kapcsolattartás a polgármester feladata.

(2) A polgármester, illetőleg bármelyik képviselő, hivatali dolgozó, egyéb személy a partnerkapcsolat keretében akkor jogosult hivatalos külföldi látogatásra, ha a látogatást a képviselő-testület egyszerű többséggel megerősítette, illetőleg jóváhagyta. Ebben az esetben a kiutazó jogosult az általa megelőlegezett, számlával igazolt költségei teljes megtérítésére. A hivatalos külföldi útról írásos úti beszámolót kell készíteni a képviselő-testület számára. Küldöttség esetén ezt a küldöttség vezetésével megbízott személy készíti el.

(3) Amennyiben a látogatás a képviselő-testület döntése nélkül történik, az utazást magán célúnak kell tekinteni. Ebben az esetben a látogatás során tett nyilatkozatokért, az elhangzott információkért a képviselő-testület felelősséget nem vállal.

85. §

Az önkormányzat nevében vagy megbízásából a partner településekre utazó valamennyi küldött, s egyéb személy kötelessége, hogy e megbízatásához méltó magatartást tanúsítson, az önkormányzat, a település ügyeit illetően felelősséggel és legjobb tudása szerint nyilatkozzon, magatartásával az ország, a város és az önkormányzat hírnevét szolgálja.

57. A nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködés

86. §

^[69]86. §

(1) Az önkormányzat a Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal (a továbbiakban: CNÖ), a Német Önkormányzat, Törökbálinttal (a továbbiakban: TNÖ), valamint a Törökbálinti Román Nemzetiségi Önkormányzattal (a továbbiakban: TRNÖ) a 323/2014. (XI. 20.) ÖK határozattal elfogadott és a 4/2015. (I. 26.) ÖK határozattal felülvizsgált együttműködési megállapodásokban foglaltak szerint együttműködik, biztosítja részükre az önkormányzati működési személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működésükkel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.

(2) Az önkormányzat a CNÖ és a TRNÖ részére a nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátásához a Munkácsy Mihály Művelődési Házban biztosít helyiséget. A CNÖ és a TRNÖ a biztosított helyiséget – egymással előzetesen egyeztetett időpontban – ingyenesen használhatja, a rezsiköltségeket és a fenntartási költségeket az önkormányzat viseli.

(3) Az önkormányzat a CNÖ és a TRNÖ részére a (2) bekezdésben megjelölt helyiségben számítógépet biztosít.

(4) A CNÖ és a TRNÖ a helyiségben átalakításokat az önkormányzat előzetesen engedélye nélkül nem végezhet. A CNÖ és a TRNÖ a helyiséget a Művelődési Ház szervezeti és működési szabályzatában és egyéb szabályzataiban foglaltaknak megfelelően használhatja.

(5) Az önkormányzat a TNÖ részére a nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátásához Német Közösségi Házat tart fenn a 2045 Törökbálint, Baross u. 23. szám alatt. A Német Közösségi Ház az önkormányzati feladatok ellátásához szükséges valamennyi tárgyi és technikai eszközzel fel van szerelve.

(6) A nemzetiségi önkormányzatok a helyiségeket a nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátása, rendezvények, tanfolyamok megtartása céljából használhatják. Az önkormányzat jogosult a használatot ellenőrizni.

(7) Az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján segítséget nyújt a nemzetiségi önkormányzatok részére a képviselő-testületi és bizottsági ülések előkészítésében, a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítésében, a döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátásában, valamint a nemzetiségi önkormányzatok működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátásában.

(8) A nemzetiségi önkormányzatok elnökei a jegyzői referens, illetve a Pénzügyi Iroda útján igényelhetik a (7) bekezdésben megjelölt segítséget.  ázat  

(9) A jegyző, az aljegyző vagy a jegyzői referens az önkormányzat megbízásából részt vesz a nemzetiségi önkormányzatok ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

(10) A nemzetiségi önkormányzatok elnökei vagy az általuk megbízott képviselő megküldi a jegyző és a jegyzői referens részére a testületi és a bizottsági ülések meghívóját, illetve az ülésekről készült jegyzőkönyvet.

XI. fejezet

58. Az önkormányzat működésének gazdasági alapjai

87. §

(1) Az önkormányzat éves költségvetését önkormányzati rendeletben állapítja meg.

(2) Az önkormányzat költségvetési koncepcióját és költségvetési rendeletének tervezetét valamennyi bizottság megtárgyalja.

(3) A bizottsági üléseket olyan időpontra kell összehívni, hogy a törvényben a költségvetési koncepció, illetve a költségvetési rendelet elfogadására megállapított határidők betarthatóak legyenek.

(4) A költségvetés megtárgyalására az intézményvezetőket meg kell hívni.

59. Az önkormányzat vagyona

88. §

(1) Az önkormányzat vagyonával való gazdálkodás szabályait a Törökbálint Város Önkormányzata vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 49/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelet tartalmazza.

89. §

(1) Az önkormányzat vagyonának védelme érdekében gazdasági társaság alapítására vonatkozó javaslat tárgyalásához kötelező a gazdaságossági számítás (költség-haszon elemzés) benyújtása.

(2) Új intézmény alapítására, illetőleg meglevő intézmény átszervezésére vonatkozó javaslat megtárgyalásához kötelező a várható működési- és bérjellegű kiadások, továbbá bevételek elemzése.

60. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

90. §

(1)^[70] Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése a belső ellenőrzés útján történik.

(2)^[71] A belső ellenőr tevékenységét éves ellenőrzési terv alapján végzi. Az ellenőrzési tervre a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot, amelyet a jegyző a képviselő-testülethez elfogadásra előterjeszt.

XII. fejezet[1]

61. Záró rendelkezések

91. §

(1) Ez a rendelet 2013. április 2-án lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Törökbálint Város Önkormányzata képviselő-testületének a szervezeti-és működési szabályzatáról szóló 9/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelet.

Turai István                                                                           Kailinger Ildikó

          polgármester                                                                               jegyző

1. függelék a 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelethez^[72]

Törökbálint Város Önkormányzata képviselő-testületének tagjai

Elek Sándor polgármester

Földvári László alpolgármester

Géczy Krisztián alpolgármester

dr. Albert Gábor

Csuka Attila

Gyarmati Mihály

Hajdu Ferenc

Major Sándor

Rothauszky Györgyné

dr. Somogyi Bálint Márton

dr. Szentmiklósi-Tóth Tamás

Szőke Péter

2. függelék a 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat intézményeinek felsorolása

Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézmények:

Törökbálinti Polgármesteri Hivatal (2045 Törökbálint, Munkácsy M. u. 79.)

Törökbálinti Városgondnokság (2045 Törökbálint, Munkácsy M. u. 79.)

Önállóan működő költségvetési intézmények:

Walla József Óvoda (2045 Törökbálint, Baross u,. 23.)

Nyitnikék Óvoda (2045 Törökbálint, Óvoda u. 3.)

Bóbita Óvoda (2045 Törökbálint, Árpád u. 30.)

Munkácsy Mihály Művelődési Ház (2045 Törökbálint, Munkácsy u. 83.)

Volf György Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény (2045 Törökbálint, Munkácsy u. 83.)

Törökbálint Város Önkormányzat Segítő Kéz Szolgálat (2045 Törökbálint, Nyár u. 30.)

Szérűskert Bölcsőde (2045 Törökbálint, Kazinczy Ferenc utca 12.)

3. függelék a 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelethez

Azon gazdasági társaságok felsorolása, amelyben az önkormányzat tulajdonosi hányaddal rendelkezik

Érd és Térsége Víziközmű Kft., melynek az önkormányzat 6.21 % arányban tulajdonosa

TÖRS Kft., melynek az önkormányzat 49 % arányban tulajdonosa

4. függelék a 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat által alapított egyéb szervezetek

Kultúra 043 Közalapítvány

Törökbálint Közbiztonságáért Közalapítvány

5. függelék a 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelethez

A hirdetmények kifüggesztésének helye

1. Dózsa Gy. u. 15. (Zimándy Ignác Általános Iskola) szám előtti hirdetőtábla

2. Polgármester Hivatal (Munkácsy M. u. 79.) előtti hirdetőtábla

3. Rudák-telep buszforduló

4. CBA élelmiszerbolt előtti hirdetőtábla

5. Bajcsy-Zs. utcán a szolgáltatóházaknál

6. Bálint Márton Általános- és Középiskolánál

7. Kastély utca elején

8. Temető

9. Széchenyi tér

10. Orvosi rendelő

11. Harangláb

6. függelék a 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelethez^[73]

A Német Önkormányzat, Törökbálint tagjai

Elnök:

Megyaszai Zoltánné

Tagok:

Bartos Zoltánné

Gauland József

Scheiblinger Péter

7. függelék a 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelethez^[74]

A Cigány Nemzetiségi Önkormányzat tagjai

Elnök:

Horváth István

Tagok:

Gurbai Jenő

Juhász Sándor

A Törökbálinti Román Nemzetiségi Önkormányzat tagjai^[75]

Elnök:

Prágai Ilona

Tagok:

Kiss Enikő

Prágai Vanda Mária

8. függelék a 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelethez

Törökbálinti civil és társadalmi szervezetek

• Törökbálinti Torna Club
• Tenisz Tehetség Támogató Alapítvány
• Törökbálinti Shaolin Kung-Fu Egyesület
• Törökbálinti Football Club
• Törökbálint és Vidéke Horgász Egyesület
• Törökbálinti Életmód és Tömegsport Egyesület (TÉTE)
• Törökbálinti Focisuli Egyesület
• T-bálinti Labdarúgó Akadémia
• Szeretet Földje Közhasznú Alapítvány
• Szent Flórián Törökbálintért Egyesület
• Törökbálinti Hagyományőrző Svábkórus
• Kultúra-043 Közalapítvány
• Idegennyelvi Alapítvány
• Értékközvetítő és Képességfejlesztő Iskola Alapítvány
• Grossturwaller Tänzer
• Großturwaller Musikanten
• Großturwaller Achte
• Törökbálinti Cantabile Kórus és Kulturális Egyesület
•  Törökbálinti Hagyományőrző Tánccsoport
• Törökbálinti Kamarakórus Egyesület
• Lendvai Károly Férfikórus
• Sub Rosa Régizene Együttes
• Facsiga Alkotóműhely
• Walla József Óvoda Kreatív Gyermekekért Alapítvány
• Seprődi János Kórusszövetség
• Zimándy Ignác „Iskolánkért” Művelődési Alapítvány
• Harmatcsepp Keresztyén Játszóház Alapítvány
• Gyémántkút Egyesület
• Törökbálinti Jóakarat Kör
• Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület
• Törökbálinti Kolping Család Egyesület
• Tükörhegyi Közéleti Egyesület
• Törökbálint Latin Táncklub Egyesület
• Vöröskereszt Törökbálinti Alapszerve
• Szabadházi Hegy Egyesület
• Magyar Caritas Törökbálinti Szervezete
• MDOSZ  H-96 Törökbálinti Madárbarát Egyesülete
• Munkácsy Mihály Nyugdíjas Klub
• „Napsugaras Ősz” Ének és Tánccsoport
• Törökbálinti Gazdakör
• Mozgáskorlátozottak Törökbálinti Egyesülete
• Baba-Mama Klub
• Törökbálinti Sváb Egyesület
• Törökbálinti Városszépítő Egyesület
• Magyarországi Szegények és Romák Érdekvédelmi - Közhasznú Szervezete
• Pistály Építő, Fejlesztő Egyesület
• „Kis Bóbitákért Törökbálinton” Alapítvány
• „Csupaszív” Alapítvány
• Pistály -, Szabadházi Hegy Hegyőrség Törökbálinti Egyesület
• Törökbálinti Városőrség Polgárőr Egyesület
• Törökbálint Közbiztonságáért Közalapítvány
  

9. függelék a 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelethez^{[76], [77]}

Az önkormányzat állandó bizottságainak tagjai

Humánpolitikai Bizottság:

Elnök:        dr. Albert Gábor

Alelnök:     Major Sándor

Tagok:        Hajdu Ferenc

                 Rothauszky Györgyné

                  Szőke Péter

Külső tagok:

•              Toma Mihály,
  
•              Újhelyi Tamara,

                          dr. Bódy Gábor

                          Hadik Ákos

Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság:

Elnök:        Gyarmati Mihály

Alelnök:     Szőke Péter

Tagok:        Hajdu Ferenc

                 Rothauszky Györgyné

                 dr. Somogyi Bálint Márton               

Külső tagok:

            Szalczinger József,

Gyurasits Tamás,

dr. Hajós Béla

Patkó Gergely

Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság:

Elnök:        dr. Szentmiklósi-Tóth Tamás

Alelnök:     dr. Somogyi Bálint Márton

Tagok:        Csuka Attila

    Major Sándor

Külső tagok:

•                           Jánoska László Tiborné,
  

 Herczog Mátyásné,

Szalay Zoltán

10. függelék a 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelethez

A képviselők és a külsős bizottsági tagok e-mail címe

11. függelék a 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelethez

Iktatószám:

ELŐTERJESZTÉS

a képviselő-testület …..................... ülésére

Tárgy: …..................................................

…..................................................

Tisztelt képviselő-testület!

…...................................................................................................................................................

…...................................................................................................................................................

…...................................................................................................................................................

Határozati javaslat(ok):

Törökbálint Város Önkormányzatának képviselő-testülete

1.) …...............................................................................................................................................

a.) …..........................................................................................................................................

b.) …..........................................................................................................................................

c.) …...........................................................................................................................................

2.) …................................................................................................................................................

Felelős: ….................................

Határidő: …...............................

A határozati javaslat(ok) elfogadása egyszerű/minősített többséget igényel.

Az előterjesztést véleményezte:    …..................... Bizottság

…..................... Bizottság

…..................... Bizottság

Az előterjesztést összeállította: ….....................................

Törökbálint, …... …......................

Előterjesztő neve

beosztása

Melléklet:       …...........................

                        …...........................

*-gal jelölt részt az előterjesztő személyétől függően kell kiegészíteni (képviselő esetén önkormányzati képviselője: és a neve, kivéve a polgármester, alpolgármester, jegyző esetén)

^[78]12. függelék a 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelethez

Önkormányzati rendeletekben szereplő átruházott hatáskörök

1. Pénzügy, Jogi és Ügyrendi Bizottságra átruházott hatáskörök

2. Humánpolitikai Bizottságra átruházott hatáskörök

3. Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságra átruházott hatáskörök

4. Polgármesterre átruházott hatáskörök

5. Jegyzőre átruházott hatáskörök

^{[79], [80]}1. melléklet a 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelethez

Az Önkormányzat bizottságai, azok feladatai,

a képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatáskörök

Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság feladat- és hatáskörei

A bizottság az önkormányzat feladatkörébe tartozó vagyon- és pénzgazdálkodási, valamint jogi ügyekben véleményező, javaslattevő, ellenőrző, döntéshozó szerv.

I. A bizottság véleményével a képviselő-testület elé terjeszthető előterjesztések:

1.         a költségvetési koncepció, a költségvetési és a zárszámadási rendelet tervezete, a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves, háromnegyed éves, éves beszámoló tervezete,

2.         az ár- és díjmegállapításról, ezek beszedéséről szóló döntések tervezete,

3.         az önkormányzati intézmény létrehozásáról, megszüntetéséről, társasági forma megváltoztatásáról, alapító okirat elfogadásáról és módosításáról szóló előterjesztések,

4.         a vagyonhasznosítással kapcsolatos ügyek,

5.         valamennyi rendelet-tervezetet köteles jogi szempontból véleményezni a testülethez való benyújtás előtt.

II. A bizottság által benyújtott előterjesztések, a bizottság ellenőrző, javaslattevő jogköre és egyéb feladatai:

1.         Javaslatot tesz a képviselő-testületi hatáskörbe tartozó előirányzatok módosítására.

2.         Feladatkörében ellenőrizheti a képviselő-testületi döntések végrehajtását.

3.         Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés szabályozását, a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.

4.         Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulására.

5.         Értékeli a vagyonvesztést előidéző okokat, javaslatot tesz a vagyonhasznosítás módjára.

6.         Javaslatot tehet a nemzetiségi önkormányzatok támogatására, illetve a rendelkezésre álló keretösszeg megosztására.

7.         Javaslatot tesz a képviselő-testületnek a polgármester illetményének megállapítására, valamint jutalmazására.

8.         Javaslatot tehet a költségvetésben biztosított keretösszeg erejéig – közművelődési és sportcélú pályázatok kivételével – a helyi társadalmi és civil szervezetek pályázati támogatására.

9.         Vizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosulását, szükség esetén módosításokat kezdeményez vagy javaslatot tesz rendelet megalkotására, illetve hatályon kívül helyezésére. 

10.       Manuálisan lebonyolított titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságként jár el.

11.       Kitüntetés, elismerő cím, díj adományozása, valamint egyéb személyi kérdések tárgyalása esetén, amennyiben a tárgyalásra két fordulóban kerül sor, a második fordulóban szavazatszámláló bizottságként jár el.

12.       Közreműködik az összeférhetetlenségi, kizárási ügyek vizsgálatában.

13.       Előkészíti a polgármesterrel, alpolgármesterrel kapcsolatos, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó döntéseket.

14.       Elvégzi az önkormányzat által kötendő szerződések jogi vizsgálatát.

15.       Elvégzi az önkormányzat közbeszerzési, valamint nyilvános pályázatainak előzetes vizsgálatát.

16.       Nyilvántartja, és bejelentés esetén ellenőrzi a polgármester, a helyi képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát.

17.       Közreműködik jelen rendelet hatályosulásának folyamatos figyelemmel kísérésében, a módosításra vonatkozó javaslatok kidolgozásában.

III. Átruházott hatáskörök

1. A feladatkörét érintő feladatok végrehajtásáról, munkacsoportok tevékenységéről szóló beszámolók elfogadása.

2. A HPB-val együttesen gyakorolja az egyetértési jogot az állami fenntartásban lévő, illetve a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézményeket érintő döntések esetén, amennyiben a döntésnek pénzügyi vonzata is van.

^[81]3. Dönt a közbeszerzési ajánlattételi felhívás és dokumentáció jóváhagyásáról.

4. A VFKB-val együttesen dönt az ÉTV Kft. alap-és bérleti díj terhére végzett munkáinak elszámolásáról.

5. Meghozza a közbeszerzési eljárást lezáró döntést nettó 15 millió Ft értékhatár felett.

6. A VFKB-val együttesen dönt térfigyelő kamerák kihelyezéséről, helyszínének meghatározásáról.

^{[82], [83]}2. melléklet a 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelethez

A Humánpolitikai Bizottság feladat- és hatáskörei

A bizottság a feladatkörét érintő önkormányzati ügyekben véleményező, ellenőrző, javaslattevő, illetve döntéshozó szerv.

I. A bizottság véleményével a képviselő-testület elé terjeszthető előterjesztések:

1.         a feladatkörébe tartozó önkormányzati intézmény alapítására, átszervezésére, megszüntetésére, feladatának megállapítására és módosítására, működtetésére, költségvetésének elfogadására, sportlétesítmények építésére, korszerűsítésére, működtetésére vonatkozó előterjesztések,

2.         az önkormányzati minőségirányítási program, sportfejlesztési és kulturális koncepció meghatározása tárgyában készülő előterjesztések,

3.         a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, a kulturális célú civil szervezetekkel, egyesületekkel kapcsolatos együttműködési megállapodások megkötésére és módosítására irányuló előterjesztések,

4.         az önkormányzati intézmények tekintetében a magasabb vezetői megbízással rendelkező közalkalmazottak jogviszonyával kapcsolatos előterjesztések,

5.         a közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás működési feltételeinek biztosítására irányuló előterjesztések,

6.         utcanevek megváltoztatására irányuló előterjesztések,

7.         a települési szintű közösségi kulturális hagyományok ápolására, ifjúsági- és sportrendezvények, programok támogatására vonatkozó előterjesztések,

8.         a szakterületét érintő kistérségi előterjesztések,

9.         a város egészségügyi és szociálpolitikai koncepciója,

10.       a feladatkörébe tartozó, önkormányzati fenntartású intézmények vezetőinek kinevezésére, valamint pályázati eljárás során a pályázati kiírás szövegére vonatkozó előterjesztések,

11.       a feladatkörét érintő alapítványok támogatásának ügyeivel kapcsolatos előterjesztések (Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottsággal egyeztetve),

12.       a feladatkörébe tartozó intézmények szervezetét, szakmai tevékenységét érintő ügyekben készült előterjesztések,

13.       a feladatkörébe tartozó szervezetek, egyesületek támogatásának ügyeivel kapcsolatos előterjesztések (Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottsággal egyeztetve). 

II. A bizottság által benyújtott előterjesztések, a bizottság ellenőrző, javaslattevő jogköre és egyéb feladatai:

1.         Feladatkörében ellenőrizheti a képviselő-testületi döntések végrehajtását.

2.         Javaslatot tehet emlékmű, művészeti alkotás elhelyezésére, lebontására, áthelyezésére, felújítására, a nem önkormányzati tulajdonban lévő épületen lévő művészeti alkotások védelmére vonatkozóan.

3.         Javaslatot tehet közművelődési, sportrendelet alkotására, módosítására.

4.         Javaslatot tehet a szakterületéhez tartozó köznevelési, közművelődési, közgyűjteményi és sport helyi, megyei és állami kitüntetések adományozására.

5.         Javaslatot tesz a szakterületéhez tartozó egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi kitüntetések adományozására.

6.         Javaslatot tehet az önkormányzat által fenntartott köznevelési, közművelődési, közgyűjteményi intézmények elnevezésére.

7.         Javaslatot tehet az önkormányzat által fenntartott, a szakterületéhez tartozó intézmények alapító okiratainak módosítására.

8.         Javaslatot tehet a szakterületéhez tartozó intézmények részére új feladat megállapítására az ellátáshoz szükséges feltételek biztosításával.

9.         Javaslatot tehet a szakterületéhez tartozó intézmények szervezeti és működési szabályzatának, a könyvtárhasználati szabályzatnak, a nevelési-, pedagógiai programnak, a minőségirányítási programnak, illetve a házirendnek a fenntartói jóváhagyására, módosítására.

10.       Javaslatot tehet a szakterületéhez tartozó intézmények

a)  működésének, gazdálkodásának törvényessége,

b)  a szakmai munka eredményessége,

c)  a nevelési-, pedagógiai program végrehajtása,

d)  a helyi nemzetiségi nevelési, oktatási, kulturális feladatok ellátása,

e)  a gyermek- és tanulóbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedésekre irányuló ellenőrzések lefolytatására, intézkedések megtételére.

11. Javaslatot tehet köznevelési, közművelődési megállapodás megkötésére, illetve módosítására, a megállapodások közzétételének biztosítására.

12. Javaslatot tehet a szakterületéhez tartozó intézmények közalkalmazotti középtávú továbbképzési tervére, a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésre.

13. Javaslatot tehet az önkormányzat tulajdonában lévő sportlétesítmények fejlesztésére, új létesítésére, a szabadidősport feltételeinek fejlesztésére, ifjúsági- és sportrendezvények, programok támogatására.

14. Javaslatot tehet a helyi elektronikus és írott sajtóval kapcsolatos ügyekben.

15. Egy-egy képviselőt delegál a TTC elnökségi üléseire.

16. Az önkormányzat által fenntartott köznevelési és közművelődési intézmények éves munkatervét, átfogó beszámolóját jóváhagyja, illetve elfogadja.

17. A köznevelési és kulturális intézményeken keresztül támogatja a lakosság művészethez kapcsolódó kezdeményezéseit, önszerveződését, a művészeti alkotómunka feltételeit javítja, segíti művészeti értékek létrehozását.

18. Együttműködik a kultúrával, sporttal foglalkozó helyi civil szervezetekkel, egyesületekkel, alapítványokkal.

19. Dönt jogszabályban meghatározott feladatokhoz szükséges köznevelési szakértő vagy szakmai szolgáltató kiválasztásában, segíti a közművelődési, közgyűjteményi szakfelügyelet munkáját.

20. Ellenőrzi az egészségügyi alap- és szakellátásra kötött szerződéseket és azok végrehajtását.

21. Egy főt delegál a bölcsődei felvételi bizottság tagjai közé.

22. Javaslatot tehet a képviselő-testületnek a polgármester jutalmazására.

III. Átruházott hatáskörök

1. A feladatkörébe tartozó intézmények, szervezetek beszámolóinak elfogadása. 

2. A feladatkörét érintő feladatok végrehajtásáról, munkacsoportok tevékenységéről szóló beszámolók elfogadása.

Módosította a 19/2016. (VI. 27.) önkormányzati rendelet 2016. június 28-i hatállyal.

^[84]3.- hatályát vesztette

^[85]4.- hatályát vesztette

5. Gyakorolja az egyetértési jogot az állami fenntartásban lévő, illetve a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézményeket érintő döntések esetén. Amennyiben a döntésnek pénzügyi vonzata is van, az egyetértési jog gyakorlása a PJB-vel együttesen történik.

6. Tagokat delegál az intézményi tanácsba, iskolaszékbe.

7. Dönt a köznevelési intézmények beszámolóinak, munkaterveinek, továbbképzési programjainak, pedagógiai programjainak elfogadásáról, jóváhagyásáról.

^[86]8. - hatályát vesztette

^[87],[88]3. melléklet a 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelethez

A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság feladat-és hatásköre

A bizottság a feladatkörébe tartozó önkormányzati ügyekben javaslattevő, véleményező, ellenőrző, és átruházott hatáskörébe tartozó ügyekben döntéshozó szerv.

I. A bizottság véleményével a képviselő-testület elé terjeszthető előterjesztések:

1.         a települési helyi környezetvédelmi program,

2.         a környezetvédelmi tárgyú pályázatok,

3.         a várost érintő fejlesztések, beruházások ügyeivel kapcsolatos előterjesztések,

4.         az önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítésére irányuló előterjesztések,

5.         az ingatlanok tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatos előterjesztések,

6.         a nemzeti értékhatárokat elérő közbeszerzési eljárások ajánlati felhívása,

7.         a beruházási és fejlesztési feladatok helyzetéről a képviselő-testület részére készülő beszámoló,

8.         a közterület-felügyelet éves beszámolója.

II. A bizottság által benyújtott előterjesztések, a bizottság ellenőrző, javaslattevő jogköre és egyéb feladatai:

1.         Feladatkörében ellenőrizheti a képviselő-testületi döntések végrehajtását.

2.         Javaslatot tesz a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat tartalmára, elfogadására, azok módosítására, kiegészítésére.

3.         Javaslatot tesz az újrahasznosításra alkalmassá tett állami tulajdonban lévő földek önkormányzati tulajdonba történő ingyenes átvételére.

4.         Javaslatot tesz a közérdekből történő erdőtelepítésre, valamint a fásítás elrendelésére.

5.         Előterjeszti a település közigazgatási területén fekvő mezőgazdasági földterületek hasznosításának, fejlesztésének programját.

6.         Javaslatot tesz a közút forgalmi rendjének kialakítására.

7.         Javaslatot tesz az országos közúthoz közvetlenül nem csatlakozó helyi utak, a helyi utak egy részét képező járdák, valamint a helyi kerékpárutak és gyalogutak építését, korszerűsítését, forgalomba helyezését és megszüntetését érintő tulajdonosi hozzájárulás megadására, elbontásának engedélyezésére.

8.         Javaslatot tesz az éves környezeti állapotértékelés közzétételi módjára.

9.         Ellenőrzi a közbeszerzési törvényben, valamint a közbeszerzési szabályzatban meghatározott alapelvek érvényesülését, a közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött szerződések teljesítését.

10.       Folyamatosan figyelemmel kíséri a településrendezési terv hatályosulását, a jelentkező módosítási igényeket, szükség esetén kezdeményezi a módosítást.

11.       Elemzi és értékeli a lakóhelyi környezet állapotának alakulását, annak az emberi egészségre gyakorolt hatását.

12.       Meghatározza az önálló települési környezetvédelmi program céljait és feladatait.

13.       A fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását.

14.       A településrendezési tervek figyelembe vételével osztályba sorolja a helyi közutakat.

15.       Javaslatot tehet a képviselő-testületnek a polgármester jutalmazására.

III. Átruházott hatáskörök:

1. A feladatkörébe tartozó intézmények, szervezetek beszámolóinak elfogadása.

2. A feladatkörét érintő feladatok végrehajtásáról, munkacsoportok tevékenységéről szóló beszámolók elfogadása.

3. Más települések településfejlesztési eszközeit véleményezi, amennyiben a javaslat az egész településre vagy a település Törökbálinttal határos területére vonatkozik, illetve Törökbálintot érinti.

4. Dönt a településen tervezett magánberuházások, fejlesztések elvi támogatásáról, helyszín kijelöléséről. A Bizottság támogató döntése esetén Képviselő-testület általi megerősítés szükséges.

5. A PJB-vel együttesen dönt az ÉTV Kft. alap-és bérleti díj terhére végzett munkáinak elszámolásáról.

6. A PJB-vel együttesen dönt térfigyelő kamerák kihelyezéséről, helyszínének meghatározásáról.

^[89],[90]4. melléklet a 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelethez

A polgármester feladatai, a

a polgármesterre átruházott hatáskörök

A polgármester feladatai:

1. Feladatkörében köteles a környezet állapotát és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását figyelemmel kísérni, az így szerzett adatokat nyilvántartani és – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben megállapított kivételekkel – hozzáférhetővé tenni, és megfelelő tájékoztatást adni.

2. A VFKB-ra támaszkodva elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal tájékoztatja a lakosságot.

3. Megküldi a környezetvédelmi tárgyú rendeletek, határozatok tervezetét, illetve a környezet állapotát érintő tervek tervezetét, a környezetvédelmi programot a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak, valamint a területi környezetvédelmi hatóságnak.

4. A költségvetés tervezetét a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek és az önkormányzati pénzügyi szabályozás előzetes elgondolásai figyelembevételével terjeszti a képviselő-testület elé.

5. Az elfogadott költségvetéséről az államháztartásról szóló törvényben megállapított határidőtől számított 30 napon belül tájékoztatja a kormányt.

6. Az államháztartási mérlegrendszerre és a költségvetési szervek számvitelére vonatkozó előírások figyelembevételével önállóan alakítja ki a pénzügyi, számviteli rendet. 

7. A jegyző előterjesztésére jóváhagyja a Polgármesteri Hivatal ügyrendjét.

A polgármester átruházott hatáskörei:

1. Kiírja az intézményvezetői pályázatokat az érintett szakbizottság véleményének kikérését követően.

2. Módosítja az önkormányzati intézmények alapító okiratát, ha a módosításra jogszabályváltozás, testületi döntés végrehajtása, helyesbítés, illetve javítás miatt kerül sor. 

3. A jegyző javaslatára elfogadja a Polgármesteri Hivatal SZMSZ-ét, megállapítja a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, a szervezeti egységek létszámát.

4. Dönt pályázat benyújtásáról, pályázati önrész biztosításáról, amennyiben a tárgyévi költségvetési rendelet pályázati önrész céljára elkülönített keretet tartalmaz.

5. A szociális törvény hatálya alá nem tartozó együttműködési megállapodásokat, feladat-ellátási szerződéseket módosítja, amennyiben a módosítás a szerződés lényeges elemeit nem érinti. A szerződés lényeges elemének minősül a szerződés tárgya, összege, időtartama. 

6. Dönt az óvodák nyári zárva tartásáról. 

7. Dönt a bölcsőde nyári zárva tartásáról.

8. Dönt delegációk tagjairól, ünnepségek résztvevőiről.

9. Dönt közművelődési érdekeltségnövelő támogatás iránti pályázat benyújtásáról.

10. A PJB véleményének kikérésével munkamegosztási megállapodást köt önkormányzati intézményekkel.

11. A jegyző javaslatára igazgatási szünetet rendel el a Polgármesteri Hivatalban.

12. Dönt ingatlanok művelési ágának módosításáról.

13. Dönt helyi közösségi közlekedési támogatás igényléséről.

14. A feladatkör szerint érintett bizottság véleményének kikérésével dönt tulajdonosi hozzájárulás megadásáról.

15. Más települések településfejlesztési eszközeit véleményezi, kivéve, ha a javaslat az egész településre vagy a település Törökbálinttal határos területére vonatkozik, illetve Törökbálintot érinti.  

16. Meghozza a költségvetésben szereplő beruházásokkal, felújításokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos döntéseket (tervek elkészíttetése, elfogadása, ajánlatok elbírálása, stb.).

17. Meghozza a költségvetésben nem szereplő beruházásokkal, felújításokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos előzetes, előkészítő döntéseket (pl. ajánlatkérési felhívások).  

18. Módosítja a közbeszerzési tervet.

^[91]19. - hatályát vesztette

20. Meghozza a közbeszerzési eljárást lezáró döntést nettó 15 millió Ft értékhatár alatt.

21. Dönt saját halottá nyilvánításról, saját halott esetében a temetési költségekhez történő hozzájárulásról

^[92]22. Dönt a költségvetésben szereplő, a Képviselő-testület által eldöntött beruházásokhoz, fejlesztésekhez, felújításokhoz kapcsolódó forgalmi rend megváltoztatásával kapcsolatos kérdésekben.

^[93]23. Dönt a szponzori szerződés megkötéséről 500 000 Ft + ÁFA összegig.

^[94]5. melléklet a 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelethez – hatályát vesztette

6. melléklet a 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelethez

A vagyonnyilatkozat-tétel eljárási szabályai

1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság feladat és hatásköre:

a)         a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása,

b)         a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását,

c)         a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében:

ca) a képviselő felszólítása az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére, saját maga és hozzátartozói vonatkozásában,

cb) a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése, és az ellenőrzést követő 8 napon belüli törlése,

cc) a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-testület - soron következő ülésén való - tájékoztatása.

2. A vagyonnyilatkozatok leadása, nyilvántartása, őrzése, abba való betekintésnek a szabályai:

A Bizottság - a polgármesteri hivatalon keresztül - gondoskodik 

a)         a polgármester, a képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos tájékoztatásról, figyelmeztetéssel e kötelezettség elmulasztásának következményeire (az alakuló ülésen illetve a megválasztásukat követő 15 napon belül és évente január 10-éig)

b)        a polgármester, a képviselők részére a vagyonnyilatkozat-tételhez szükséges nyomtatványok átadásáról,

c)         a polgármester, képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának gyűjtéséről, átvételéről (vagyonnyilatkozatonként a másolati példányok visszaadásával és átvételi elismervény kiállításával), nyilvántartásáról,

d)        legkésőbb a vagyonnyilatkozat benyújtására vonatkozó határidő lejárta előtt 7 nappal a nyilvántartás áttekintéséről, és írásban figyelmezteti a polgármestert, azt a képviselőt, aki még nem tett eleget a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének. E felszólítással egyidejűleg tájékoztatást ad a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről. (Amennyiben a hozzátartozói vagyonnyilatkozat hiányzik úgy a polgármestert, az érintett képviselőt kell felszólítani a kötelezettség teljesítésére.)

e)         a vagyonnyilatkozatok és nyilvántartásaik tűzbiztos lemezszekrényben illetve páncélszekrényben való őrzéséről.

3. A polgármester, a képviselő és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát tisztségük megszűnését követően átvételi elismervény ellenében vissza kell adni, vagy amennyiben ez nem lehetséges, meg kell semmisíteni.

4. Bejelentés esetén/kezdeményezést követően a vagyonnyilatkozat ellenőrzésével kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglalt adatok valódiságtartalmának ellenőrzése.

4.1 A képviselő-testülethez, polgármesterhez, a jegyzőhöz, a polgármesteri hivatalhoz érkezett, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló kezdeményezést haladéktalanul át kell adni a Bizottságnak.

4.2 Az eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. Névtelen bejelentés/kezdeményezés alapján eljárásnak nincs helye.

4.3 A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállítás nélküli - ismételt kezdeményezést a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

4.4 A Bizottság felszólítja az érintett képviselőt, polgármestert a saját, illetve a vele közös háztartásban élő hozzátartozói vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyaira vonatkozó azonosító adatok haladéktalanul történő írásbeli bejelentésére.

4.5 A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárással érintett személyt az eljárás során meghallgathatja. Erről jegyzőkönyvet köteles felvenni.

4.6 A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásról jegyzőkönyvet készít.

4.7 A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével kapcsolatos eljárás során a nyilvántartásnak tartalmaznia kell az alábbi adatokat:

- az eljárás kezdeményezésének idejét,

- az eljárás kezdeményezőjének nevét,

- az eljárás kezdeményezésnek okát röviden,

- az eljárás kezdeményezésének elutasítására vonatkozó megjegyzéseket vagy

- az eljárás lefolytatása érdekében az azonosító adatok kérésének és azok visszaérkezésének időpontját,

- az eljárás eredményét,

- az eljárás eredményéről a képviselő-testület tájékoztatásának időpontját,

- az eljárás jogerős befejezését követően az azonosító adatok törlésének időpontját,

4.8. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokba való betekintés esetén a fentieken kívül az alábbiakat:

- a betekintés időpontját,

- a betekintés okát,

- a betekintő nevét, minőségét,

- a betekintő aláírását.

^{[95], [96],[97]}7. melléklet a 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelethez

A jegyzőre átruházott hatáskörök

1. A jegyző gyakorolja a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3. § (2) bekezdésében, 7. § (3) bekezdésében, 9/D. § (1) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés a) pontjában, 33. § (2) bekezdésében, 35. §-ában, 36. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 37. § (2) és (3) bekezdésében, 41. § (1)-(2) bekezdésében, 42. § (3) bekezdésében, 42/A. § (1) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében és 45. § (1) bekezdésében meghatározott közútkezelői hatásköröket.

2. Dönt az óvodai felvételi körzetek meghatározásáról, módosításáról.

3. Elbírálja a víziközmű-érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos részletfizetési kérelmeket.

4. Dönt házszámozással kapcsolatos kérdésekben.

^[98]5. Dönt a helyi földbizottság állásfoglalása elleni kifogásról (2013. évi CXXII. törvény 68. § (5) bek.)

^{[99], [100]}8. melléklet a 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat alaptevékenységeinek

kormányzati funkciók szerinti besorolása:

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013340 Az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

03105  Egyéb rendészeti, bűnüldözési tevékenységek

031060 Bűnmegelőzés

031070 Baleset-megelőzés

041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232 Start munkaprogram – Téli közfoglalkoztatás

041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

045120 Út, autópálya építése

045140 Városi és elővárosi közúti személyszállítás

045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

047310 Turizmus igazgatása és támogatása

062010 Településfejlesztés igazgatása

062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk

063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

064010 Közvilágítás

066010 Zöldterület-kezelés

066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111 Háziorvosi alapellátás

072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás

072210 Járóbetegek gyógyító szakellátása

072311 Fogorvosi alapellátás

074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás

082030 Művészeti tevékenységek (kivéve: színház)

083030 Egyéb kiadói tevékenység

106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások