Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. §-ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 43/B. § (1) bekezdésében, 45. §-ában, 46. §-ában, 47. § (2a) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 55. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében 55/C. § (1) bekezdés a) pontjában és (4) bekezdésében, 92. § (1)–(2) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a követezőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, alapelvei

1. § (1) A rendelet célja, hogy a Képviselő-testület eleget tegyen a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) által előírt szabályozási kötelezettségének, és a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás körébe tartozó feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és az ellenőrzés rendjét.

(2) A rendelet célja továbbá, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) által megállapított, a gyermekek védelmét szolgáló ellátási formák alkalmazásához a feltételrendszert és eljárásokat a helyi sajátosságokat figyelembe véve szabályozza.

(3) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek.

2. A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya a Törökbálint területén élő, az Szt. 3. §-ában és a Gyvt. 4. §-ában meghatározott jogosultakra terjed ki.

3. Hatásköri és eljárási rendelkezések

3. § E rendeletet az Szt-vel, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel, az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel, továbbá a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

4. § (1) Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodájának Ügyfélszolgálatán lehet benyújtani, kizárólag az e célra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a figyelmét fel kell hívni, illetőleg amennyiben a benyújtott iratok alapján annak feltételei fennállnak, az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.

5. § (1) Az e rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Szt. 4. §-ában, valamint a Gyvt. 5. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek az önkormányzat  nyilvántartásaiban fellelhetőek.

(3) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) szabályozott ellátások tekintetében a kérelemhez az ott felsorolt bizonyítékokat kell csatolni. Az egyéb ellátások tekintetében a Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő vagyon-nyilatkozatot és az egyes ellátásokra e rendeletben meghatározott igazolásokat kell benyújtani.

(4) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

(5) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság elbírálásához a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: gyermekvédelmi Korm. rendelet) 3. számú mellékletében foglalt nyilatkozatot és jövedelemigazolásokat kell csatolni. A közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló fiatal felnőtt által benyújtott kérelemhez – ha nagykorúság után is folyósítják, vagy akkor állapítják meg a támogatást – csatolni kell az oktatási intézmény igazolását a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról.

6. § (1) A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei, valamint környezettanulmány alapján hozza meg.

(2) Mellőzni kell a környezettanulmány felvételét, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző egy hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem állt elő változás.

(3) Amennyiben a környezettanulmány eredményeként vélelmezhető, hogy a kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, a döntésre jogosult az Szt. 10. § (6) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(4) Amennyiben a döntésre jogosult a szociális ellátás igénylésére vonatkozó kérelemben foglaltaknak helyt ad, az ügyben egyszerűsített határozat hozható.

(5) A pénzbeli támogatás kifizetését postai úton, vagy ha a kérelmező pénzintézeti számlájának számlaszáma ismert, a határozat meghozatalát követő nyolc napon belül pénzintézeti átutalással kell teljesíteni.

(6) Az ellátások folyósításáról – a Korm.rendelet 6. § (1) bekezdésének megfelelően – a jegyző gondoskodik.

4. A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése

7. § (1) A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése az Szt. 17. §-ában foglaltak az irányadók.

5. A szociális gondoskodás rendszere

8. § (1) Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeit

a) pénzbeni és természetbeni ellátások nyújtásával;

b) személyes gondoskodást biztosító alapellátások megszervezésével, továbbá

c) egyes szakosított ellátási formák biztosításával teljesíti.

II. fejezet

Pénzbeli ellátások

6. Aktív korúak ellátása

9. § Az aktív korúak részére megállapítandó ellátások tekintetében az Szt. 33-37/C.§-ban és a Korm. rendelet 15-18. §-ban meghatározott rendelkezések az irányadóak.

10. § (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy – kivéve, aki az Szt. 35.§ (1) bekezdése szerinti foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül, illetve, aki az Szt. 37. § (1) bekezdése a) pontja szerint egészségkárosodott személynek minősül – köteles együttműködni Törökbálint Város Önkormányzata Segítő Kéz Szolgálatával (a továbbiakban: Segítő Kéz Szolgálat).

(2) Az együttműködés akkor teljesül, ha a kérelmező a Segítő Kéz Szolgálatnál:

a) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát,

b) a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik,

c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.

(3) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a kérelmező nem teljesíti a (2) bekezdésben foglaltakat.

11. § (1) A Segítő Kéz Szolgálat az együttműködés keretében a Korm. rendelet 17. § (11) - (16) bekezdésében foglaltak szerint végzi tevékenységét.

(2) A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva lehet:

a)         munkaerőképesség-javító program: munkavállalási és munkakeresési technikák gyakorlása,

b)         egyéni foglalkozás: képességeket fejlesztő, életmódot formáló, szociális hátrányok leküzdését szolgáló program,

c)         csoportfoglalkozás: önismereti, személyiségfejlesztő, reintegrációs, mentálhigiénés, motivációs program,

d)        tanácsadás: egészségügyi, egyéni életvezetési, munkaügyi, mentális kérdésekben.

(3) Az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki foglalkoztatást helyettesítő támogatásra válik jogosulttá, illetve az ellátás jogosultja az Szt. 33. §- ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház lakókörnyezetének rendben tartására az alábbiak szerint:

a) ingatlanhoz tartozó kert és udvar rendeltetésszerű használata, az ott található szemét és lom eltávolítása,

b) ingatlant határoló kerítés karbantartása,

c) ingatlan előtti – sarok ingatlan esetében az ingatlan előtti és melletti – járdáknak (járda hiányában egy méter széles területsávnak) és a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, téli időszakban hó- és síkosság mentesítése,

d) ingatlan előtti árok és áteresz tisztántartása, karbantartása.

(4) A kérelmező köteles a (3) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.

(5) A (3) bekezdésben felsorolt feltételeknek való megfelelést a Polgármesteri Hivatal helyszíni szemle útján ellenőrzi és jegyzőkönyvet vesz fel, szükség esetén képfelvételt készít.

(6) Amennyiben a kérelmező, illetve a jogosult a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására előírt feltételeknek nem felel meg, a jegyző írásban 8 napos határidő kitűzésével az elvégezendő tevékenység konkrét megjelölésével felszólítja teljesítésre.

(7) A felhívást követő nem teljesítés jogkövetkezménye:

a) az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására irányuló eljárásban a kérelem elutasítása,

b) az aktív korúak ellátására való jogosultság felülvizsgálatára irányuló eljárásban, az ellátás folyósításának egy hónapra történő felfüggesztése.

12. § Az aktív korúak ellátására jogosult személyt az együttműködési kötelezettség első alkalommal történő megszegése esetén – a Segítő Kéz Szolgálat jelzése alapján – a jegyző ismételten felhívja az előírt kötelezettség megtartására, és egyben tájékoztatja, hogy amennyiben az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi, az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni.

7. Ápolási díj

13. § (1) Az Szt. 43/B. § (1) bekezdésére figyelemmel ápolási díjra jogosult az a személy, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg hozzátartozója ápolását, gondozását végzi, feltéve, hogy családjában az egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, egyedülálló esetén annak 250%-át nem haladja meg.

(2) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.

(3) A jogosultság megállapításához, illetve fennállásának igazolásához az alábbi nyilatkozatok, igazolások szükségesek:

a) a háziorvos igazolása arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg és állandó és tartós gondozásra szorul,

b) az ápoló nyilatkozata arról, hogy végez-e jövedelemszerzéssel járó tevékenységet, illetve részesül-e rendszeres pénzellátásban,

c) az ápoló és családtagjainak jövedelemigazolása.

(4)Az ápolási kötelezettség teljesítését – függetlenül attól, hogy az ápolási díj megállapítására milyen jogcímen került sor – a Polgármesteri Hivatal felkérésére a Segítő Kéz Szolgálat vezetője által kijelölt családgondozó rendszeresen ellenőrzi.

(5)Az ápolási díj megállapításáról és megszüntetéséről – amennyiben az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti – a polgármester dönt. Kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha:

a) az ápoló az ápoltat rendszeresen napi 4 órát meghaladóan magára hagyja;

b) az ápoló az ápolt egészségügyi állapotának megfelelő gondozási cselekményeket nem, vagy nagymértékben hiányosan végzi el;

c) az ápoló az ápoltat bántalmazza;

d) az ápoló az ápolt étkeztetését vagy a lakás rendben tartását, a mosási, tisztálkodási feladatokat ismételten elhanyagolja.

(6) Az ápoló kötelezettségeinek teljesítése ellenőrzésében a Segítő Kéz Szolgálat az alábbiak szerint közreműködik:

a) a házi segítségnyújtó szolgáltató legalább 6 havonta előre meg nem határozott időpontban megjelenik az ápolt lakásán, és elbeszélget az ápolttal,

b) az ellenőrzés alkalmával környezettanulmányt készít az önkormányzat számára a tapasztaltakról,

c) az ellenőrzés alkalmával a tapasztaltakról jegyzőkönyvet vesz fel, felhívja az ápoló figyelmét a hiányosságra.

(7) A polgármester 8 napos határidő megjelölésével a hiányosságok megszűntetésére írásban is felhívja az ápolót. Eredménytelen felszólítás után szakmai javaslattétel birtokában az ápolási díj azonnali megszüntetésére kerül sor.

8. Önkormányzati segély^[1]

14. § (1) Az önkormányzat az e rendeletben és az Szt. 45. §-ában meghatározott feltételekkel önkormányzati segélyben részesíti a létfenntartásában veszélyeztetett, valamint rendkívüli élethelyzetbe került, illetve időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyt, ha az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

a) egyedül élő esetén 250%-át,

b) kétszemélyes család esetén 220%-át,

c) háromszemélyes, illetve ennél többtagú család esetén 190%-át.

(2) Rendkívüli élethelyzetben lévőnek kell tekinteni különösen azt a kérelmezőt:

a) aki egyedül élő, közgyógyellátásra nem jogosult, de betegsége miatt igazolt egyszeri gyógyszerköltsége jövedelmének 20%-át meghaladja,

b) aki közgyógyellátásra nem jogosult, de betegsége miatt igazolt egyszeri gyógyszerköltsége meghaladja a vele egy családban élők egy főre számított jövedelemének 10%-át,

c) akinek gyógyszerei (gyógyászati segédeszközei) közgyógyellátási igazolványra nem válthatók ki, és gyógyszerköltsége a (2) bekezdés a-b) pontjában meghatározott költséget eléri,

d) aki elemi kár okozta váratlan kiadásra kényszerült,

e) aki bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul,

f) akinek közüzemi (víz, villany, gáz, szemétszállítás) díjhátraléka keletkezett és a szolgáltatás felfüggesztésének vagy megszüntetésének megelőzésére, illetve a szolgáltatás visszaállítására támogatást igényel; amennyiben a környezettanulmány alapján vélelmezhető, hogy a kérelmező életvezetési problémákkal küzd, az önkormányzati segélyt a közüzemi szolgáltatóhoz vagy díjbeszedőhöz történő utalással kell biztosítani.

(3) Az önkormányzati segély megállapítására a polgármester jogosult.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételektől függetlenül, a rendkívüli élethelyzetre tekintettel a Humánpolitikai Bizottság kivételes méltányosságból is megállapíthat önkormányzati segélyt, amennyiben az egy főre számított havi családi jövedelem meghaladja a 14. § (1) bekezdés szerinti értékhatárt, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén 350 %-át.

(5) A kivételes méltányosságból a Humánpolitikai Bizottság által megállapított önkormányzati segély összege nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-ánál, a támogatás egy naptári évben csak egyszer állapítható meg.

15. § (1) Az (1)-(5) bekezdés szerinti önkormányzati segély megállapításához az alábbi nyilatkozatok és igazolások szükségesek:

a) a kérelmező és családtagjai jövedelemigazolása, illetve a munkanélküliség igazolása,

b) a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, illetve a létfenntartási gondok igazolása.

(2) A 14. § (2) bekezdés a-c) pontjai szerint gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre igényelt támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a kezelőorvos (háziorvos, szakorvos) igazolását, mely tartalmazza a gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz szükségletet, illetve a gyógyszer-, segédeszköz költségeket, egészségügyi szolgáltatás díját.

(3) Önkormányzati segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a) a kérelem erre irányul vagy

b) az ellátásban részesülő életvitele alapján az ellátás természetbeni nyújtása indokolt és célravezetőbb.

(4) A természetben nyújtott önkormányzati segély formája élelmiszercsomag, tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő átutalása – ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is – lehet.

(5) Az önkormányzati segély összege – a 14. § (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – alkalmanként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

15/A. § (1) Önkormányzati segély az elhunyt személy temetési költségeihez történő hozzájárulásként is megállapítható annak, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti az alábbi feltételekkel:

a) akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át,

b) egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át.

(2) Az önkormányzati

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetési költségeket az 1-2. melléklet tartalmazza

(4)  Az önkormányzati segély összege:

a) 40 000 Ft, ha az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át nem haladja meg,

b) 30 000 Ft, ha az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át  nem haladja meg,

c) 25 000 Ft, ha az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át  nem haladja meg,

d) 19 000 Ft, ha az egy főre számított havi családi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250 %-át , de nem haladja meg az (1) bekezdés a-b) pontjában meghatározott összeget.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti önkormányzati segély megállapításához szükséges igazolások:

a) kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított eredeti számla,

b) kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója jövedelemigazolása.

(6) Amennyiben az önkormányzati segély megállapítására a Korm. rendelet 33. §-a szerint kerül sor, a határozatban elő kell írni az utólagos elszámolási kötelezettséget. Amennyiben e kötelezettségét a segélyben részesülő nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe.

(7) Az önkormányzati segély megállapítására a polgármester jogosult.”

15/B. § (1) A polgármester a gyermeket önkormányzati segélyben részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének:

a) 220%-át az 1-2 gyermeket gondozó család esetében,

b) 195%-át a 3 és annál több gyermeket gondozó család esetében,

c) 250%-át a gyermeket egyedül gondozó szülő esetében.

(2) A támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható. A természetben nyújtott önkormányzati segély formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, tüzelővásárlási utalvány, tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő átutalása – ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is – lehet.

(3) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segély összege alkalmanként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételektől függetlenül, a rendkívüli élethelyzetre tekintettel a Humánpolitikai Bizottság kivételes méltányosságból is megállapíthat önkormányzati segélyt, amennyiben a kérelmező saját és családtagjai jövedelme meghaladja az (1) bekezdés szerinti értékhatárt, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(5) Kivételes méltányosságból a Humánpolitikai Bizottság által megállapított önkormányzati segly összege nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 300%-nál, a támogatás egy naptári évben csak egyszer állapítható meg.

9. Jubileumi támogatás

16. § (1) A 100. életévet betöltött törökbálinti lakos részére az önkormányzat egyszeri, 100.000 Ft összegű támogatást nyújt.

(2) A támogatás megállapítására a polgármester jogosult.

10. Normatív lakásfenntartási támogatás^[2]

17. § A normatív lakásfenntartási támogatás feltétele – az Szt. 38-39. §-ában meghatározottakon túl -, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház lakókörnyezetének rendben tartására vonatkozó, alábbi kötelezettségeit teljesítse:

a) ingatlanhoz tartozó kert és udvar rendeltetésszerű használata, az ott található szemét és lom eltávolítása,

b) ingatlant határoló kerítés karbantartása,

c) ingatlan előtti – sarok ingatlan esetében az ingatlan előtti és melletti – járdáknak (járda hiányában egy méter széles területsávnak) és a járda melletti zöldsáv úttest széléig terjedő teljes területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, téli időszakban hó- és síkosság mentesítése,

d) ingatlan előtti árok és áteresz tisztántartása, karbantartása.

^[3]11. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - hatályát vesztette

18. § - hatályát vesztette

12. Szociális tanulmányi ösztöndíj

19. § (1) A képviselő-testület a szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanulók részére szociális tanulmányi ösztöndíjat (továbbiakban: ösztöndíj) alapít.

(2) Ösztöndíjban az a középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló diák részesíthető, akinek a lakóhelye Törökbálinton van, és megfelel a rendeletben foglalt feltételeknek.

(3) Az ösztöndíjat a Humánpolitikai Bizottság a soron következő tanév 10 hónapjára iskolatípustól függetlenül 25 középiskolában tanuló diák részére 3600 Ft/hó és 8000 Ft/hó összeg között állapítja meg.

(4) Ösztöndíjban az a tanuló részesíthető,

a) aki rendelkezik az osztályfőnök, az iskolai ifjúságvédelmi felelős pedagógus, valamint a diákönkormányzat támogató javaslatával,

b) akivel egy háztartásban élők egy főre jutó nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

(5) Jövedelemszámításnál havi rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap, egyéb jövedelemnél az éves átlagjövedelem egy hónapra jutó átlagát kell figyelembe venni.

(6) Előnyben részesül az a pályázó, aki esetében a szociális rászorultság nagyobb mértékű és a tanulmányi eredménye jobb.

(7)^[4] A szociális rászorultság vizsgálata céljából a pályázó lakóhelyén környezettanulmányt kell készíteni.

20. § (1) A pályázati kérelmet minden év július 1-jéig kell benyújtani a 4. § (1) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) A pályázati kérelemhez csatolni kell

^[5]a) az egy háztartásban élők jövedelemigazolását (jövedelemmel nem rendelkezők esetén a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége 2030 Érd Budai u. 26. igazolása, vállalkozó esetén NAV igazolás),

b) vagyonnyilatkozatot,

c) a szociális rászorultságot igazoló okiratok másolatát vagy az azt helyettesítő nyilatkozatot,

d) a tanulmányi jogviszony igazolását,

e) a tanulmányi eredményt igazoló okirat másolatát.

(3) Nem értékelhető az a pályázat, mely hiányos, illetve nem felel meg a feltételeknek.

(4) Nem részesülhet ösztöndíjban az a pályázó, aki részére – helyi rendelet alapján – a Humánpolitikai Bizottság tanulmányi ösztöndíjat az adott tanévre már megállapított.

21. § (1) Az ösztöndíj egy tanulmányi évre szól.

(2) Az ösztöndíj több egymást követő tanulmányi évben is adományozható.

(3) Az ösztöndíj bevallására és adózására vonatkozóan a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

(4) A pályázat eredményére vonatkozóan a pályázó és az oktatási intézmény értesítéséről adott év augusztus 31-ig a jegyző gondoskodik.

(5) A megítélt ösztöndíjak átutalásáról adott év szeptember 30-ig a jegyző gondoskodik.

(6) A jegyző minden év április 30-ig pályázati felhívást jelentet meg a Törökbálint Hírlevélben és Törökbálint hivatalos honlapján, illetve eljuttatja azt a törökbálinti iskoláknak.

(7)Az ösztöndíjak pénzügyi fedezetét az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.

III. fejezet

Természetben nyújtott ellátások

13. Köztemetés

22. § A polgármester az Szt. 48. §-ban foglaltak szerint gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, a SZIGÜ Temetkezési Kft.-vel kötött feladatellátási szerződésben foglaltak szerint.

14. Közgyógyellátás

23. § (1) Méltányossági közgyógyellátásra jogosult

a) az egyedül élő, ha az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át nem haladja meg, és havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 10 %-át,

b) aki két vagy többszemélyes családban él, ahol az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem haladja meg, és a kérelmező rendszeres havi gyógyító ellátás költsége eléri a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 10 %-át.

(3) Közgyógyellátási jogosultság megállapításához szükséges igazolások:

a) a kérelmező és családtagjai jövedelemigazolása,

b) a Korm. rendelet 10. számú melléklete alapján kiállított háziorvosi igazolás.

^[6](4) A méltányossági közgyógyellátás megállapítására a polgármester jogosult.

15. Tüzelő támogatás

24. § (1) A polgármester tüzelő támogatás állapíthat meg a 14. § (1) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételeknek megfelelő személyeknek.

(2) Egyedi esetben méltányosságból a Humánpolitikai Bizottság annak a kérelmezőnek is megállapíthat tüzelő támogatást, akinek az egy főre számított családi jövedelme az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt meghaladja.

(3) A tüzelőtámogatást az önkormányzat fűtési idényenként tárgyév szeptember 15-től következő év április 15-ig egy alkalommal, természetben, kizárólag aprított tűzifa házhoz szállításával és behordással biztosítja.

(4) A tüzelő támogatás értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének megfelelő összeg.

(5) A támogatás kizárólag törökbálinti állandó bejelentett lakcímmel rendelkezők részére állapítható meg, továbbá kizárólag törökbálinti lakcímre szállítható.

(6) Közös háztartásban élőknél egy lakcímre egy támogatás állapítható meg.

(7) Nem állapítható meg támogatás

a) lakásfenntartási támogatásban, adósságkezelési szolgáltatásban, valamint lakbértámogatásban részesülőknek,

^[7]b) azon kérelmezőknek, akik a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapos időszakban négy vagy annál több alkalommal részesültek önkormányzati segélyben, illetve 30 napon belül ezen segélyben részesültek,

c) a támogatási kérelem nem adható be egyazon időben az önkormányzati segély kérelemmel.

16. Adósságkezelési szolgáltatás

25. § (1) A polgármester lakhatást segítő adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, aki megfelel az Szt. 55. § (1) bekezdésében meghatározott, továbbá a következő feltételeknek:

a) akinek a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták és

b) akinek a kezelendő adósságának felső határa

- vezetékes gázdíj tartozás esetén 300.000 Ft

- áramdíjtartozás esetén 300.000 Ft

- víz- és csatornahasználati díjtartozás esetén 200.000 Ft

- lakbérhátralék esetén 120.000 Ft

- szemétszállítási díjtartozás esetén 100.000 Ft

- hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsön szerződésből fennálló hátralék esetén 400.000 Ft,     

c) akinek háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 300 %-át, és nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket elérő vagyonnal,

d) aki az alább felsorolt helyben elismert lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik:

Együtt lakó személyek száma szerint elismert lakásméret:

da) 1-3 személyig 120 m2

db) három személy felett a da) pontban megjelölt lakásnagyság felett minden további személy után 20m2 vehető figyelembe,

dc) 70 év feletti egyedül élő személy esetén az általa lakott lakás méretétől függetlenül is adható támogatás, ha a jogosultsági feltételeknek egyébként megfelel.

e) aki vállalja az adósságkezelési támogatás körébe bevont, őt terhelő tartozás legalább 25 %-ának megfizetését egy összegben, vagy részlet(ek)ben,

f) aki vállalja az önkormányzat által működtetett adósságkezelési tanácsadáson való részvételt,

g) aki nyilatkozik,hogy lakását kizárólag lakás céljára használja, azt sem egészében, sem részben bérbe-, albérletbe nem adja, műhely céljára nem használja.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás igénylésére irányuló eljárást megelőzi az adósságkezelési tanácsadás, amely a Segítő Kéz Szolgálatnál indul.

(3) Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelmet a 4. § (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell benyújtani.

(4) Amennyiben a kezelendő adósságok együttes összege meghaladja az adósságcsökkentési támogatás maximális összegét, akkor az önkormányzat ahhoz az adósságtípushoz nyújt támogatást, amelyik leginkább veszélyezteti az adós lakhatási feltételeit.

(5) Az Szt-ben meghatározott esetekben szükséges forgalmi érték megállapítása az adó-és értékbizonyítvány alapján történik, melyet a Polgármesteri Hivatal szerez be.

(6) A döntés előkészítése során a Segítő Kéz Szolgálat a kérelmező életkörülményeiről, vagyoni viszonyairól részletes helyszíni környezettanulmányt készít, melynek célja annak alátámasztása, hogy az adósságkezelési programba történő bevonással a lakhatási feltételek biztosítottá válnak-e.

(7)^[8] A támogatás megállapításáról és annak összegéről a polgármester a Segítő Kéz Szolgálat javaslata alapján dönt.

26. § (1) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg a bevont adósság 75 % - át, és összege legfeljebb 300.000 Ft lehet.

(2) A megítélt adósságcsökkentési támogatást az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani az önkormányzat és a szolgáltató (hitelező) között megkötött megállapodás szerint, az adósságkezelési tanácsadást végző szervezet és a kérelmező között létrejött megállapodás aláírását, illetve az önrész befizetését követő 30 napon belül.

(3) Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy részére az adósságkezelési szolgáltatás időtartamára lakásfenntartási támogatást kell megállapítani.

(4) A megállapított lakásfenntartási támogatást az adós és az adósságkezelési tanácsadást végző szervezet között létrejött megállapodás aláírása hónapjának első napjától kell folyósítani. A lakásfenntartási támogatás folyósításának időtartama megegyezik az adós és az adósságkezelési tanácsadást folytató szerv között, az adósságkezelési tanácsadáson való részvételről megkötött megállapodás időtartamával.

27. § (1) Az adósságkezelési tanácsadást végző Segítő Kéz Szolgálat képviselője segíti az adóst az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelem benyújtásában, és részt vesz a Humánpolitikai Bizottság ülésén.

(2) Az adósságkezelési tanácsadást végző szervezet megállapodást köt az adóssal. A megállapodásban az alábbi adatokat kell rögzíteni:

- az adós személyi adatait, nevét, címét,

- az adósságkezelésbe vont tartozás teljes összegét és annak részletes kimutatását,

- az adós(ok) által vállalt önrész összegét és kifizetésének módját,

- a nyújtott támogatás összegét és kifizetésének módját,

- az adósságkezelési tanácsadáson való részvétel módját és rendszerességét,

- a megállapodásban foglaltak megszegésének jogkövetkezményeit.

(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell az adósságkezelési tanácsadás előre meghatározott időtartamát. A személyes találkozások gyakoriságát a megállapodásban úgy kell szabályozni, hogy az nem haladhatja meg az egy hónapot. A megállapodásnak tartalmaznia kell továbbá a tanácsadó által, az egyénenként fontosnak tartott pontokat.

(4) Az adósságkezelési tanácsadást végző szervezet köteles a Polgármesteri Hivatalt az adós személy tanácsadáson való részvételéről a megállapodás aláírásától számított 3 havonként tájékoztatni.

28. § (1) Az adós köteles az adósságkezelési tanácsadáson való részvételre megállapodást kötni, és annak megfelelően a tanácsadáson részt venni.

(2) Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy az adósságcsökkentési támogatásról szóló jogerős határozat birtokában a hitelezővel szerződést köt a tartozása megfizetéséről.

(3) Amennyiben a kérelmező a rendeletben előírt igazolásokat, nyilatkozatokat a hiánypótlási felhívást követő 8 napon belül nem pótolja, úgy kérelmét el kell utasítani.

(4) Az adósságkezelési támogatást az Szt. 55/B. §‑ban foglalt esetekben meg kell szüntetni.

17. Lakbértámogatás

29. § (1) Lakbértámogatást igényelhet az a személy, aki megfelel az alábbi feltételeknek:

a) önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásban lakik, érvényes bérleti szerződéssel rendelkezik,

b) a háztartásban az egy főre számított jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

- egyszemélyes háztartás esetén a 150%-át,

- kettő vagy több személyes háztartás esetén a 100%-át,

c) a család vagyona nem haladja meg az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon mértékét.

(2) 70 év feletti kérelmezők esetén a lakás m2-étől függetlenül adható támogatás.

(3) A lakbértámogatás mértéke a mindenkori lakbér összegének 25%-a.

(4) Nem állapítható meg lakbértámogatás:

a) adósságkezelési támogatásban részesülőnek,

b) lakásfenntartási támogatásban részesülőnek,

c) lakbérhátralékkal rendelkezőnek,

^[9]d) azon kérelmezőknek, akik a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapos időszakban négy alkalommal részesültek önkormányzati segélyben.

(5) A lakbértámogatást meg kell szüntetni, ha a kérelmező lakásfenntartási támogatásban részesül.

(6)  A lakbértámogatást tárgyévre kell megállapítani. A támogatás iránti kérelem tárgyév március 31-éig nyújtható be, a határidő elmulasztása jogvesztő. Az előző év folyamán megállapított támogatásokat április hónapban felül kell vizsgálni és a feltételek fennállása esetén az érvényben lévő támogatást megállapítani.

(7) A lakbértámogatás tárgyában a polgármester dönt.

(8) Az önkormányzat által e rendelet alapján biztosított lakbértámogatás iránti kérelmet a 4. § (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell benyújtani.

(9) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a kérelmező és család tagjainak jövedelemigazolását,

b) a Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot,

c) bérleti szerződés fénymásolatát.

IV. fejezet

Szociális alapszolgáltatások

18. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

30. § (1) Az önkormányzat személyes gondoskodást nyújtó ellátásként

a) étkeztetést,

b) házi segítségnyújtást,

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtást,

d) családsegítő szolgáltatást,

e) nappali ellátást,

f) támogató szolgáltatást biztosít.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.

(3) Ha a gyermek védelme a személyes gondoskodást nyújtó ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a jegyző a Gyvt. 68. § (3) bekezdése alapján foganatosított védelembevétel során az ellátás kötelező igénybevételét rendelheti el.

(4) Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

a) gyermekjóléti szolgáltatás,

b) gyermekek napközbeni ellátása keretében: óvoda, bölcsőde, iskolai napközis foglalkozás.

(5) Az önkormányzat e rendeletben és a szolgáltatási tervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére szociálpolitikai kerekasztalt (a továbbiakban: Kerekasztal) hoz létre.

(6) A Kerekasztal tagja az Szt. 58/B. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl:

a) a Humánpolitikai Bizottság elnöke,

b) a Hatósági Iroda vezetője,

c) az önkormányzat által alapított szociális-, gyermekvédelmi-, gyermekjóléti-, egészségügyi ellátásokat biztosító intézmények, illetve az önkormányzattal ellátási szerződéses jogviszonyban álló szolgáltatók vezetői és az egyes ellátási típusok szakmai vezetői,

d) helyben működő szociális és prevenciós feladatokat ellátó civil szervezetek vezetői,

e) a helyben működő köznevelési intézmények képviselői,

f) a kistérségi társulás képviselője,

g) a Kerekasztal vezetője által felkért szakértők.

19. Étkeztetés

31. § (1) Az Szt. 62. § (1) bekezdése alapján étkeztetés keretében az (1) bekezdésben meghatározott a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni.  

(2)^[10] Az (1) bekezdés szempontjából szociálisan rászorultnak kell tekinteni:

1. a 62 éven felüli,
2. a tartósan beteg,
3. a fogyatékkal élő,
4. hajléktalan,
5. a szakorvos által megállapított szenvedélybetegségben szenvedő, gyógyintézeti kezelést nem igénylő,
6. a szakorvos által megállapított pszichiátriai betegségben szenvedő, gyógyintézeti kezelést nem igénylő

személyt.

(3) Az ellátás módja lehet:

a) étkezés elvitele saját erőből;

b) étkezés házhoz szállítással.

(4) Az ellátásért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat az ellátást igénybe vevő jogosult köteles megfizetni. Amennyiben a jogosult jövedelemmel nem rendelkezik, a térítési díjat a jogosult tartására, gondozására kötelezett és képes személy köteles megfizetni. Az ellátás a 60 napot meghaladó hátralék következményeként megszüntetésre kerül.

(5) ^[11]Az étkeztetés intézményi térítési díja kiszállítással 603 Ft/fő/nap + ÁFA, kiszállítás nélkül 512 Ft/fő/nap + ÁFA. A kiszállítás intézményi térítési díja 79 Ft/fő/nap + ÁFA.

(5a)^[12] Étkeztetés igénybe vételénél, ha az étel házhoz szállítása közös háztartásban élő személyek részére történik, a szállításért fizetendő személyi térítési díjat csak az alacsonyabb térítési díjat fizető személy részére lehet megállapítani.

(6) A személyi térítési díj összegét e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(7) Orvosi javaslatra jogosult igénybevevő részére az Önkormányzat diétás étkezést biztosít.

(8) Az étkeztetést az önkormányzat a Segítő Kéz Szolgálaton keresztül biztosítja.

20. Házi segítségnyújtás

32. § (1) Házi segítségnyújtás keretében az Szt.63.§-ban foglaltakon túl igény esetén az önkormányzat a Segítő Kéz Szolgálat telephelyén való tisztálkodást és mosatást biztosít.

(2)^[13] A házi segítségnyújtás intézményi térítési díja: 600 Ft/óra. A házi segítségnyújtás személyi térítési díjának összegét e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3) Az önkormányzat térítésmentesen biztosítja a házi segítségnyújtás keretében végzett mentális gondozást.

(4) A házi segítségnyújtás méltányosságból térítésmentesen biztosítható:

a) annak az egyedül élő jogosultnak a részére, akinek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs, és jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-t,

b) annak az ellátottnak, aki

ba) étkeztetésben nem részesül, és

bb) tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs, és

bc) háztartásában az egy főre számított havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-t.

(5) Az intézményvezető által megállapított térítési díj méltányosságból csökkenthető vagy elengedhető abban az esetben, ha az ellátást igénylő a számára az e rendelet alapján megállapítható személyi térítési díj megfizetésével létfenntartását időszakosan vagy tartósan veszélyeztető helyzetbe kerülne.

(6) A személyi térítési díj méltányosságból történő csökkentése vagy elengedése iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani.

(7)A kérelmező által közölt adatok ellenőrzése céljából az intézmény vezetője környezettanulmányt készíthet.

(8) A méltányossági kérelmekről az intézményvezető előkészítését követően – egyedi méltányossági jogkörben – a Bizottság dönt.

(9) A házi segítségnyújtást az önkormányzat a Segítő Kéz Szolgálat útján biztosítja.

(10) A telephelyen való tisztálkodás és mosatás szabályait az intézményvezető az intézmény belső

szabályzatában szabályozza, a szolgáltatás díját a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

21. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

^[14]33. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Szt. 65. §-ában meghatározott feladatainak ellátását az Önkormányzat az Esély Szociális Társulással kötött feladat-ellátási szerződés útján - térítésmentesen - biztosítja.

(2) Az ellátás igénybevételére vonatkozó kérelmet a szolgáltatást nyújtó intézményvezetőjéhez kell benyújtani.

22. Családsegítés

34. § A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás, melyet az Szt.64.§ (1) bekezdése alapján a Segítő Kéz Szolgálat útján biztosít az Önkormányzat.

23. Támogató szolgáltatás

^[15]35. § (1) A támogató szolgáltatás Szt. 65/C. §-ban meghatározott feladatainak ellátását az Önkormányzat az Esély Szociális Társulással kötött feladat-ellátási szerződés útján biztosítja.

(2) Az ellátás igénybevételére vonatkozó kérelmet a szolgáltatást nyújtó intézményvezetőjéhez kell benyújtani.

(3) A támogató szolgáltatásért fizetendő térítési díjat a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

^[16]24. Nappali ellátás – hatályát vesztette

36. § - hatályát vesztette

25. Gyermekjóléti alapellátás

37. § (1) Az önkormányzat a Gyvt. 94. §(2) bekezdése alapján

a) gyermekjóléti szolgáltatást,

b) gyermekek átmeneti gondozását,

c) gyermekek napközbeni ellátását, ezen belül

- bölcsődei ellátást és

- óvodai ellátást

biztosít.

(2) Az Önkormányzat a gyermekek átmeneti gondozását a „Sorsunk és Jövőnk Alapítvánnyal”, a Székesfehérvári Egyházmegye fenntartásában működő „Lea Otthonnal”, valamint a „Fészek Egyesülettel” kötött ellátási szerződések keretében biztosítja.

(3) A gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatás térítésmentes.

38. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásánál a Gyvt. 41.§-ában foglaltak az irányadóak.

(2)A bölcsődei felvételek iránt benyújtott kérelmek elbírálása a polgármester jogköre.

(3) A polgármester a döntés előtt kikéri az e célra létesített bizottság véleményét.

(4) A (3) bekezdés szerinti bizottság elnöke a Humánpolitikai Bizottság egy tagja, a bizottság tagjai: a bölcsődevezető, a jegyző által megbízott hivatali dolgozó és a területileg illetékes védőnő.

26. Eljárási szabályok

39. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. Az ellátott által fizetendő személyi térítési díjat az alapszolgáltatást biztosító szerv vezetője állapítja meg a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szabályaira figyelemmel.

(2) A személyi térítési díj összegét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

40. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet az alapszolgáltatást nyújtó szerv vezetőjéhez kell benyújtani.

(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások iránti kérelmekről az alapszolgáltatást nyújtó szerv vezetője a kérelem benyújtását követő 15 napon belül dönt, és erről értesíti a kérelmezőt.

(3) Ha a kérelmező az intézményvezető döntését vitatja, a kérelemről a Humánpolitikai Bizottság dönt, az önkormányzati hatósági ügyek szabályai szerint.

(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akiknek életét, testi épségét, egészségét az ellátás elmaradása veszélyezteti.

41. § (1) Az ellátás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, születési adatait, lakcímét,

b) a kérelem benyújtásának okát, célját,

c) a tartásra köteles és képes hozzátartozók megnevezését,

d) annak megjelölését, hogy a kérelmező melyik szociális ellátást akarja igénybe venni.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

a) a kérelmező jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozó igazolásokat,

b) amennyiben az ellátás megállapításának feltétele a megromlott egészségi állapot, az erre vonatkozó orvosi igazolást.

42. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételéről az intézményvezető és az ellátott megállapodást köt. A megállapodásban ki kell térni a következőkre:

a) étkeztetés esetén annak módjára,

b) házi segítségnyújtás esetén annak tartamára, időpontjára,

c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára,

d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira,

e) az ellátás megkezdésének időpontjára,

f) az ellátás megkezdésének időpontjára,

g) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre.

43. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni:

a) a határozott idő lejárta vagy a feltétel bekövetkezése esetén,

b) ha az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább két hétig) nem vette igénybe és ezt utólag nem mentette ki,

c) ha az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza,

d) ha a nappali ellátásban részesülő magatartásával a közösséget zavarja, a házirendet súlyosan megsérti vagy olyan betegségben szenved, amely a közösség látogatására alkalmatlanná teszi, illetve a közösséget veszélyezteti,

e) ha az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.  

V. fejezet

Záró rendelkezések

44. § (1) Ez a rendelet 2013. június 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

^[17](1a) A 14. – 15/B. §-okban szabályozott ellátások esetén a 2014. január 1-jén folyamatban lévő ügyekre a 2013. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Hatályát veszti a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól, valamint a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 17/2009.(III.27.) önkormányzati rendelet.

                        1.melléklet a 23/2013. (V.17.) önkormányzati rendelethez

Legolcsóbb hamvasztásos temetés /nem köztemetés/ Törökbálint

Temetkezési kellékek és szolgáltatások (SZ.J. 93.03)

I. SZIGÜ temetkezési kellékek:	ÁFA nélküli érték/Ft	……% ÁFA érték/Ft	ÁFÁ-val növelt ért./Ft
Koporsó	9800
Fejfa	5800
Sírtábla felirattal	3655
EÜ. csomag	5800
Urna	4800
Urnaterítő	2400
Összesen:	32 255	8 709	40 964
II. SZIGÜ temetkezési szolgáltatás:
Ügyintézés	4800
Halottkezelés	12000
Szállítás (hamv.ra)	10400
Szállítás (hamv.vissza)	17400
Gk. kiállás temetésre	8800
Temetés rendezés
Ravatalozás	17000
Ravatal bontása	5000
Szállítás temetőn belül	3400
Sírba, urnafalba helyezés	1400
Hantolás	2600
Összesen	86800	23 436	110 236
III. A temető tulajdonosa, üzemeltetője, illetve más szolgáltató részére kifizetett összeg:
Hamvasztás	12700	3429	16 129
Összesen:	12700	3429	16 129
Mindösszesen (I+II+III):	131755	35 574	167 329

2. melléklet a 23/2013. (V.17.) önkormányzati rendelethez

Legolcsóbb koporsós temetés /nem köztemetés/

Törökbálint

Temetkezési kellékek és szolgáltatások (SZ.J. 93.03)

I. SZIGÜ temetkezési kellékek:	ÁFA nélküli érték/Ft	ÁFA érték/Ft	ÁFÁ-val növelt ért./Ft
Koporsó	33600
Szemfedő	4400
Koporsó felirat	4250
Kereszt	5800
Sírtábla	3655
EÜ. csomag	10000
Összesen:	61705	16660	78365
II. SZIGÜ temetkezési szolgáltatás:
Ügyintézés	4800
Halottkezelés	12000
Szállítás (helyi)	10400
Gk. kiállás temetésre	8800
Temetés rendezés	8000
Ravatalozás	24000
Szállítás temetőn belül	4400
Sírba, urnafalba helyezés	4000
Hantolás	6800
Összesen	83200	22464	105664
III. A temető tulajdonosa, üzemeltetője, illetve más szolgáltató részére kifizetett összeg:
Összesen:	0	0	0
Mindösszesen (I+II+III):	144 905	39 124	184 029

3. melléklet a 23/2013. (V. 17.) önkormányzati rendelethez

 

 A szociálisan rászoruló személyek személyi térítési díja étkezés, házi segítségnyújtás esetén

Jövedelem- kategóriák (az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének* %-a)	Bruttó személyi térítési díjak
	Étkeztetés (Ft/nap)		Házi segítségnyújtás (Ft/óra)
	Házhozszállítással	Szállítás nélkül
0-175	165	110	50
176-200	250	165	123
201-225	360	260	200
226-250	460	360	295
251-300	560	460	390
301-325	620	520	460
326-350	700	600	500
350 felett	750	650	600

A telephelyen nyújtott szolgáltatás díja:

Tisztálkodás 200.- Ft/alkalom

Mosás 200.- Ft/alkalom

^[1]4. melléklet a 23/2013. (V. 17.) önkormányzati rendelethez

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJAI
JELZŐRENDSZERES HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
Intézményi térítési díj (Ft/készülék/)
Napi	104
TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁS
Intézményi térítési díj (Ft/óradíj
Személyi segítés	1270
Intézményi térítési díj (Ft/km)
Szállító szolgáltatás                                                                                                             205

Támogató szolgáltatás esetén a személyi térítési díj mérséklése (személyi térítési díj)

Jövedelem (Ft) az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összege %-ában		Személyi segítés (Ft/óra)	Szállító szolgáltatás (Ft/km)
0	150 %	0 Ft	0 Ft
151 %	175 %	40 Ft	0 Ft
176 %	200 %	110 Ft	10 Ft
201 %	225 %	180 Ft	10 Ft
226 %	250%	250 Ft	20 Ft
251 %	300 %	310 Ft	20 Ft
301 %	325 %	360 Ft	30 Ft
326 %	350 %	400 Ft	30 Ft
351 %		450 Ft	40 Ft