Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában és 48. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikkének (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a (3) bekezdésben foglalt kivétellel Törökbálint Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területére és az ott lévő növényzetre,

b) a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.

(2) A rendelet hatálya a 8. § valamint a 13. § (1) bekezdés a) pontja, (2) és (4) bekezdése vonatkozásában nem terjed ki

a) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény hatálya alá tartozó külterületen lévő fásítás fáira és a faállománnyal (faültetvénnyel) borított erdőterületnek tekintendő földrészletekre; továbbá a külön jogszabály szerint védett természeti területen lévő fákra, illetve azokra a fákra, amelyek védettek, függetlenül attól, hogy védett természeti területen vannak-e;

b) bármely vasúti területen, mely vasúttársaság, a Magyar Államkincstár, önkormányzat vagy gazdasági társaság tulajdonában áll, bármely, vasúttársaság, a Magyar Államkincstár, önkormányzat vagy gazdasági társaság tulajdonában álló vasúti területen található fákra,

c) patak, csatorna medrében lévő facsoport, illetve azokat szegélyező fásítás fáira;

d) a gyümölcsfákra;

e) a szaporítóanyag termelését szolgáló csemetekertek, faiskolák fáira.

(3) A 11. § kivételével a rendelet hatálya nem terjed ki a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó fás szárú növényekre.

2. A rendelet célja

2. § A rendelet célja, hogy az Önkormányzat közigazgatási területén a zöldterületek és zöldfelületek, valamint az emberi környezet védelme érdekében az 1. §-ban megjelölt területeken:

a) az élő növényzet rongálását, pusztítását, értékük csökkenését megakadályozza,

b) a zöldfelület és a zöldterület más célra történő felhasználását megakadályozza,

c) a megszűnő zöldterület, zöldfelület, illetve növényállomány pótlásáról rendelkezzen,

d) a zöldfelületek védelmét, rendeltetésszerű használatát szabályozza,

e) a meglévő fák védelmét, a fakivágás és a fapótlás követelményeit szabályozza.

3. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazása során:

1. Előnevelt fa: minimum 12 centiméter törzskörméretű, kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai anyag.

2. Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közútról vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek.

3. Fapótlás: a kivágásra kerülő fa pótlására megállapított számú és törzsátmérőjű fa telepítése, illetve ennek pénzbeli megváltása.

4. Fasor: meghatározott fajú, egy sorban lévő fák összessége, ahol a fák tőtávolsága nem nagyobb a fák idős korában várható koronaátmérőjének a kétszeresénél.

5. Fa telepítése: környezettűrő, előnevelt díszfa ültetése.

6. Gyümölcsfa: emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő gyümölcséért termesztett és gondozott fa, kivéve: diófa, szelídgesztenyefa, mandulafa, eperfa és díszfának nemesített gyümölcsfák.

7. Kertészeti szakvélemény: jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkező szakértő vagy szervezet általi vizsgálat meglévő fák korára, egészségi állapotára, térbeli elhelyezkedésére, és a vizsgálat eredményén alapuló szakértői javaslat a fa fenntartásával, megóvásával vagy kivágásával kapcsolatban.

8. Növényzet: telepített vagy őshonos növények (fák, bokrok, cserjék, lágyszárúak) összessége, ide nem értve a gyomnövényeket.

9. Törzsátmérő: a fatörzs 1 méteres magasságban mért átmérője, centiméterben számolva.

10. Törzskörméret: a fatörzs 1 méteres magasságban mért körmérete, centiméterben számolva. 

11. Vegetációs időszak: a rügyfakadás és a lombhullás közötti időszak.

12. Zöldfelület: állandóan vagy időszakosan növényzettel fedett területek.

13. Zöldterület: közigazgatási terület-felhasználási egység, a település állandóan növényzettel fedett, más terület-felhasználási egységbe nem tartozó, közhasználatú része (fásított köztér, közkert, közpark, városi park).

4. A zöldterületek és zöldfelületek használata

4. § (1) Tilos a növényzet bármilyen módon történő megrongálása, pusztítása, károsítása, vagy olyan szakszerűtlen kezelése, amely értékének csökkenésével jár.

(2) A város közigazgatási határán belül gondoskodni kell a zöldterületek és zöldfelületek arányának megőrzéséről, illetve növeléséről, ennek érdekében a tulajdonos köteles a tulajdonában lévő zöldterületeket és zöldfelületeket:

a) a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelően jó karban tartani vagy tartatni,

b) a kórokozóktól, a kártevőktől, a rongálóktól, valamint a szakszerűtlen kezelésektől megóvni,

c) fejleszteni, illetve a használat mértékének megfelelően fenntartani és felújítani.

5. § A zöldterületek, zöldfelületek halasztást nem tűrő igénybevétele (pl. csőtörés miatti hibaelhárítás) esetén az igénybevevőnek haladéktalanul értesítenie kell a terület kezelőjét vagy a közterület használatát engedélyező szervezetet, és gondoskodnia kell a helyreállításról.

5. Zöldterületek, zöldfelületek fejlesztése

6. § (1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától:

a) belterületen és külterületnek a volt zártkerteken belül eső részén:

aa) szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetében 0,50 méter,

ab) 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1,00 méter,

ac) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor

(élő sövény) esetében 2,00 méter,

b) külterületnek a volt zártkerteken kívül eső részén:

ba) gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke- és

málnabokor esetében 0,80 méter,

bb) minden egyéb gyümölcsbokor esetében 2,00 méter,

bc) birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter,

bd) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 méter,

be) vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,00 méter,

bf) cseresznyefa esetében 5,00 méter,

bg) dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,00 méter,

c) külterületnek a volt zártkerten kívül eső részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy zártkert, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:

ca) 1 méternél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 0,80 méter,

cb) 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 1,20 méter,

cc) 2 méternél magasabbra növő bokor (élő sövény) esetében 2,00 méter,

cd) fa esetében 8,00 méter.

d) Közút és vasút területén – szőlőtől, gyümölcsöstől és volt zártkerttől – minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot legalább 1,5 méter, 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 méter távolságra szabad ültetni (telepíteni).

(2) Zöldfelületek kialakításánál és fák telepítésénél szükség esetén talajcseréről kell gondoskodni, fatelepítés esetén 1 m-es, cserjetelepítésnél 0,4 m-es vastagságban, 1,0 m2, illetve 0,16 m2 felületen.

(3) Szomszédos telek tűzfalának, kerítésének kúszónövénnyel való befuttatását csak az ingatlan tulajdonosának engedélyével, lehetőleg tartószerkezet alkalmazásával lehet megvalósítani.

(4) Önként vállalt közterületi zöldfelület-fejlesztés és növénytelepítés esetén a közterület tulajdonosának előzetes írásbeli hozzájárulását kell beszerezni.

6. Fák védelme

7. §   (1) Helyi építési szabályzat vagy szabályozási terv meglévő értékes fák védelme érdekében védettséget állapíthat meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti védettség alá tartozó fát kivágni, kivágását engedélyezni csak akkor lehet, ha az adott fa állapota miatt fennálló veszélyhelyzet elhárítása más módon nem biztosítható, valamint ha a fa viharkár miatt vagy biológiai okból életképtelenné vált, és további fenntartása már nem indokolt. Ezen okokat kertészeti szakvéleménnyel igazolni kell.

7. Fakivágás esetén alkalmazandó szabályok

8. § (1) Törökbálint város közigazgatási területén e rendelet hatálya alá tartozó fát kivágni - a (3) bekezdés szerinti esetek és a gyümölcsfák kivételével - csak jogerős fakivágási engedély alapján szabad. A fakivágás engedélyezéséről a Polgármester dönt. A Polgármester önkormányzati hatósági ügyben jár el, eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Fát kivágni különösen építmény elhelyezése, veszélyhelyzet elhárítása, környezetrendezés miatt vagy kertészeti szakvélemény által is igazolt egyéb okból lehet. A kivágott fa pótlásáról a 9-12. §-okban meghatározottak szerint gondoskodni kell.

(3) Az élet-, illetve súlyos balesetveszélyt jelentő fa kivágását a tulajdonos vagy kezelő - amennyiben a veszély elhárítására más lehetőség nincs - köteles haladéktalanul elvégezni. A veszély elhárítása érdekében tett intézkedéseket írásban azonnal be kell jelenteni a Polgármesternek.

(4) Kiszáradt fát a tulajdonosa köteles legkésőbb a fa kiszáradását követő év június 30. napjáig kivágni. Kiszáradt fa kivágását a fakivágás tervezett megkezdése előtt legalább 30 nappal írásban be kell jelenteni a Polgármesternek.

(5) Aki Törökbálint közigazgatási területén lévő ingatlanon e rendelet hatálya alá tartozó fát szándékozik vagy köteles kivágni, az 1. melléklet szerinti fakivágási engedély iránti kérelmet köteles benyújtani a Polgármesterhez.

(6) A fakivágási engedély iránti kérelemhez közölni, illetve mellékelni kell:

- a fakivágás indokát,

- szükség esetén a fakivágás indokoltságát megalapozó dokumentumokat (pl. kertészeti szakvéleményt, építési-bontási engedélyt, fényképet),

- a kivágandó fa pontos helyét (pl. helyszínrajzzal), darabszámát, faját, törzsátmérőjét (centiméterben),

- a kivágandó fával való rendelkezési jogosultságot bizonyító dokumentumot (idegen vagy közös tulajdonban lévő ingatlan esetén tulajdonosi hozzájárulás) (törlésre került a tulajdoni lap bemutatásának igénye)

- építési telek beépítése, vagy egyéb indokolt esetben kertészeti tervet,

- 10 db-ot meghaladó számú fa kivágása esetén közölni kell a fakivágás tervezett megkezdésének és várható befejezésének időpontját (év, hónap).

(7) A Polgármester

a) a fakivágást megtiltja, ha a rendelet 7. § (2) bekezdésében, illetve a 8. § (2) bekezdésében előírt követelmények nem teljesülnek, nem igazoltak, vagy a fa további fenntartása indokolt,

b) a fa kivágását engedélyezi és egyidejűleg a rendelet 9. és 10. §-a szerinti fapótlásra kötelezheti a kérelmezőt.

(8) A (7) bekezdés b) pontja szerinti engedélyben a Polgármester a fakivágás megkezdésére határidőt állapíthat meg.

(9) A (8) bekezdés szerinti határidő annak lejárta előtt kérelemre, egy alkalommal, indokolt esetben meghosszabbítható.

(10) A fakivágás engedélyezéséről, az engedéllyel vagy engedély nélkül kivágott fák esetében a fapótlás módjának és mértékének megállapításáról, a pénzbeli megváltás szabályairól, valamint a fapótlás határidejének megállapításáról hatósági határozatban vagy hatósági szerződésben kell rendelkezni.

(11)^[1] A hatósági határozat meghozatala vagy a hatósági szerződés megkötése előtt a fakivágás engedélyezéséről, a fapótlási kötelezettség mértékéről és módjáról ki kell kérni a főkertész véleményét.

8. Fapótlás mértéke

9. § (1) A fakivágási engedélyben vagy a hatósági szerződésben megállapított mértékben és módon, az előírt határidőn belül az engedélyes köteles gondoskodni a fapótlásról.

(2) Aki engedély nélkül vágott ki e rendelet hatálya alá tartozó fát, azt - az egyéb jogszabályokban foglalt jogkövetkezményeken túl - a (3) bekezdés d) pontjában, a (4) bekezdésben, valamint az (5) bekezdésben meghatározott módon fapótlásra kell kötelezni.

(3) A fapótlás mértéke:

a) 50 db-ot meghaladó számú fa - építési tevékenység érdekében szükséges - kivágása esetén a kivágandó fák törzsátmérőjének összege (a továbbiakban: össztörzsátmérő),

b) 50 db-ot meg nem haladó számú fa - építési tevékenység érdekében szükséges - kivágása esetén a c)-d) pontok kivételével lakóövezetekben, zöldterületeken, jelentős egészségügyi létesítmények területein, városi jelentőségű kiemelt sportterületeken, üdülőterületeken, valamint jelentős zöldfelületű intézményterületeken a kivágandó fák össztörzsátmérőjének 1,5-szerese, egyéb építési övezetekben a kivágandó fák össztörzsátmérőjének 1,2-szerese,

c) viharkár miatt vagy a tulajdonosnak fel nem róható okból elhalt, életképtelenné vált, illetve balesetveszélyes, vagyonbiztonságot veszélyeztető fák kivágása esetén a kivágandó fák darabszáma,

d) engedély nélküli fakivágás esetén a kivágott fák össztörzsátmérőjének kétszerese.

(4) Amennyiben az engedély nélkül kivágott fák darabszáma vagy törzsátmérője utólag nem állapítható meg, akkor a vélelmezhető vagy kikövetkeztethető számú fákat 30 cm törzsátmérővel kell figyelembe venni a (3) bekezdés d) pontja szerinti mennyiségű fapótlás előírásánál.

9. Fapótlás módja

10. § (1) A fapótlás módját az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) építési telken lévő fa kivágása esetén:

aa) a fatelepítést az építési telken belül kell megvalósítani,

ab) ha a fatelepítés az építési telken belül nem vagy csak részben biztosítható (pl. az ingatlan beépítési módja miatt) akkor a fatelepítést telken belül és közterületen együttesen kell megvalósítani,

ac) ha a fatelepítés az építési telken belül nem vagy csak részben biztosítható, akkor a telken el nem telepíthető fák pótlásáról a 11. § szerinti pénzbeli megváltással kell gondoskodni,

b) magántulajdonban lévő - beépítésre nem szánt - ingatlanon lévő fa kivágása esetén:

ba) a fatelepítést ingatlanon belül kell megvalósítani, vagy

bb) közterületen - a közterületeken lévő fák fenntartásával megbízott szervezet által kijelölt helyeken - kell a fatelepítést megvalósítani,

c) amennyiben a közterületen kivágott fa pótlása az adott földrészlet adottsága miatt nem, vagy csak részben teljesíthető és - a beépítettségre tekintettel - az más ingatlanon sem megoldható, e rendelet 11. §-ában foglaltak alapján a fapótlást pénzben kell megváltani.

(2) A fatelepítési kötelezettség nem tekintendő teljesítettnek, ha az eltelepített fa az ültetéstől számított következő két vegetációs időszak kezdetén nem hajt ki. Ebben az esetben az engedélyes köteles a fatelepítést megismételni vagy pénzben megváltani.

10. Fapótlás pénzbeli megváltásának szabályai

11. § (1) A fapótlási kötelezettség pénzbeli értékének meghatározását a 3. melléklet tartalmazza. A meghatározott egységárat az Önkormányzat évente felülvizsgálja.

(2) A fapótlás darabszámát 4 cm törzsátmérőjű előnevelt fára kell érteni.

(3) A pénzbeli megváltás összegét a pótlandó fák darabszámára kell vonatkoztatni úgy, hogy az egységárat a fapótlás darabszámával kell megszorozni.

(4) A pénzbeli megváltás összegét, a befizetés módját, határidejét a fakivágási engedélyben vagy a hatósági szerződésben kell meghatározni.

(5) A fatelepítés pénzbeli megváltásából befolyt összeget - az éves faültetési tervnek megfelelően - faültetésre és a befolyt összegből telepített fák gondozására kell felhasználni a tárgyévben és az azt követő évben.

(6) A faültetésekkel megbízott szervezet a (5) bekezdés szerinti fatelepítések elvégzéséről évente köteles beszámolni a Polgármesternek.

11. A fapótlás határidejének meghatározása

12. § (1) Fatelepítések esetén a határidőt vagy részhatáridő(ke)t az ügy körülményeire, a meglévő adottságokra és a vegetációs időszakokra figyelemmel kell meghatározni.

(2) A fatelepítések határidejét építmény, beruházás megvalósításával összefüggő feltételhez, határozott időhöz vagy szükség esetén mindkettőhöz lehet kötni.

(3) Építési tevékenységek érdekében szükséges fakivágások esetén a fatelepítés határideje:

a) az épület végleges használatbavételi engedélyezési eljárásának megindítása,

b) beépítésre szánt ingatlan esetén - ha a beépítés előtt megvalósítandó fatelepítés akadályozná az ingatlan és környezetének beépítését, vagy az ehhez szükséges kivitelezési tevékenység végzését - a fatelepítés feltételeit és határidejét hatósági szerződésben lehet megállapítani,

c) az a) és b) pontok alá nem tartozó építési-bontási tevékenységek esetén a fatelepítés határideje a fakivágás megtörténtétől számított legfeljebb 180. nap.

(4) A nem építési tevékenységek érdekében szükséges fakivágás esetén szükséges fatelepítés teljesítési határideje a fakivágás megtörténtétől számított legfeljebb 120 nap.

(5) A fatelepítés pénzbeli megváltása esetén a befizetést a fakivágás megtörténtétől számított legfeljebb 90 napon belül kell az Önkormányzat számlájára teljesíteni. Ettől eltérő határidőt megállapítani - a határidő-hosszabbítás kivételével - csak hatósági szerződésben lehet.

(6) Indokolt esetben a (3) bekezdés c) pontja, és a (4) és (5) bekezdés szerinti fapótlásra megállapított határidő - a határidő lejártát megelőzően benyújtott kérelemre - az ott megjelölt időtartamokkal egy alkalommal meghosszabbítható.

(7) Amennyiben a fakivágási engedélyben megállapított határidőn belül a kivágott fa (fák) után szükséges fatelepítést nem, vagy csak részben teljesítették, a polgármester az el nem telepített famennyiség össztörzsátmérőjének megfelelő számú fa 15 napon belüli pénzbeli megváltását írhatja elő.

(8) A pénzbeli megváltás nem teljesítése esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól  szóló 2004. évi CXL. törvény 129-133. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

12. Fakivágás elvégzésének szabályai

13. § (1) A fakivágást csak a fakivágási engedélyt megadó határozat jogerőre emelkedését és végrehajthatóvá válását követően szabad megkezdeni és végezni, az alábbi szabályok betartásával:

a) a fakivágás megkezdését a 2. melléklet szerinti adatlapon a kivitelező megnevezésével, a tervezett kezdési idő közlésével, továbbá a fakivágás befejezését a Polgármesternek írásban be kell jelenteni,

b) új épület építése vagy meglévő épület bővítése esetén a fakivágást csak az épület, illetve építményrész kivitelezésének megkezdésére vonatkozó, építésügyi hatóságnál történt bejelentés megtörténte esetén lehet megkezdeni,

c) egy hónapot meghaladó szakaszos vagy különböző kivitelezési ütemekre tervezett fakivágás végrehajtása esetén a fakivágás megkezdésének bejelentésénél közölni kell a tervezett ütemek időpontjait és a teljes befejezés tervezett határidejét.

(2) Ha az engedélyes fakivágási szándékától eláll, köteles azt haladéktalanul írásban bejelenteni a Polgármesternek.

(3) Fakivágás során a fakivágási engedélyben, illetve a hatósági szerződésben előírtakat be kell tartani.

(4) Az engedély nélküli vagy engedélytől eltérő fakivágás kivitelezését a Polgármester megtilthatja.

 (5) A fakivágást úgy kell végezni, hogy az ne veszélyeztesse a gyalogos közlekedés biztonságát és a környező épületek, építmények állékonyságát. A fakivágás során a munka- és balesetvédelmi követelményeket be kell tartani.

(6) Fakivágást csak a szükséges technikai felszereléssel rendelkező, legalább középfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy, vagy ilyen alkalmazottat foglalkoztató kivitelező, vagy szervezet végezhet.

13. Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a zöldterületek és zöldfelületek megóvásáról, használatáról, fejlesztéséről és a fák védelméről szóló 13/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelet. 

15. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 28/2013. (VI. 10.) önkormányzati rendelethez

Fakivágási engedély kérelem

2. melléklet a 28/2013. (VI. 10.) önkormányzati rendelethez

Fakivágás megkezdésének bejelentése

3. melléklet a 28/2013. (VI. 10.) önkormányzati rendelethez

A fapótlás pénzbeli megváltásának egységára 14.000 forint. Az ár megállapításakor a rendeletben pótlásra meghatározott 4 cm törzsátmérőjű, vagyis átlagosan 12/14-es körméretű kétszer iskolázott sorfák faiskolai átlagárát, valamit a telepítés költségét vettük figyelembe.