Törökbálint Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013. (II.25.) önkormányzati rendelete

a reklámhordozókról

Hatályos: 2013. 03. 01- 2017. 11. 04

Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 29. § (7) bekezdésében, valamint a 62. § (6) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



I. FEJEZET

Általános rendelkezések


1. A rendelet célja

1. §


E rendelet célja Törökbálint építészeti, városképi, idegenforgalmi és természeti értékeinek védelme érdekében a reklám-, információs- és hirdető-, valamint reklám-hordozásra alkalmas egyéb berendezések egységes elvek szerinti rendezett és esztétikus kialakítása, valamint ezek igényes fenntartása.


2. A rendelet hatálya

2. §


(1)       A rendelet hatálya kiterjed Törökbálint közigazgatási területén belül a közterületen, valamint minden egyéb ingatlanon, építményen elhelyezett vagy elhelyezésre kerülő hirdető-berendezésekre  függetlenül azok tartalmától és anyagától.

(2)       A rendelet rendelkezései kiterjednek minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, akik vagy akiknek érdekében a város területén reklámhordozókat helyeznek el, illetve akinek az ingatlanán, építményén reklámhordozó kerül elhelyezésre.

(3)       E rendelet hatálya nem terjed ki az Európai Parlament tagjai, az országgyűlési képviselő, a helyi önkormányzati képviselő és polgármester, valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselő választásokkal kapcsolatos hirdetési tevékenységre.


3. Értelmező rendelkezések

3. §


E rendelet alkalmazásában

1.         hirdető-berendezés: a reklám-, információs- és hirdető-, valamint reklám-hordozás közzététele céljából szabad téren elhelyezett eszköz - tekintet nélkül tartalmára, anyagára, alakjára, méretére -, ideértve az épületen lévő tető- vagy homlokzati reklámot; ablakban, erkélyen elhelyezett; tűzfalra erősített, ingatlanon, kerítésen, támfalon elhelyezett; épületek között vagy út (tér) felett átfeszített; hídra, oszlopokra erősített; szerelt, tömör vagy áttört, világítás nélküli, megvilágított vagy világító; egyedi vagy csoportos, rögzített, álló, mozgó tábla, piktogram, márkajelzés, embléma, és az illetékességi területen állandóan vagy időszakosan kiállított, valamint reklámot hordozó jármű. Hirdető-berendezésnek minősül minden, a 2-15. pontokban felsorolt típus.

2.         cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;

3.         cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, illetve vendéglátó létesítmény bejáratához kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra. Cégérnek minősül az a – nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett – tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.

4.         címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;

5.         egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető-berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, illetve megközelítéséről ad információt;

6.         fényreklám: rendszerint az építmény homlokzatán vagy tetőfelépítményén elhelyezett, saját fényforrással rendelkező, világító felületű, reklám célokat szolgáló felirat, illetve ábra;

7.         hirdetés: minden olyan figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ, amely valamely áru kelendőségének növelésére vagy szolgáltatás igénybevételére irányul, illetve valamely kereskedelmi vagy fogyasztói tevékenységet népszerűsít;

8.         hirdetőoszlop: plakátok, illetve hirdetmények elhelyezésére szolgáló építmény, tartószerkezet;

9.         kirakat: kereskedelmi vagy szolgáltató létesítmény, műhely helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre vagy közhasználatra átadott területre nyíló, üvegezett felület;

10.       reklámgrafika, falfestés: reklámozás célját is szolgáló, bármely építési technológiával létesített alapfelületre festéssel vagy rokon technológiával készített felületképzés, grafika;

11.       reklámtábla:

a. a hirdetőtábla: változó tartalmú hirdetések, hirdetmények, közlemények elhelyezésére szolgáló, közterületről látható építmény, szerkezet vagy hirdetővitrin,

b. az óriásplakát: változó tartalmú, általában kereskedelmi célú hirdetések elhelyezésére alkalmas, 10 m2 vagy annál nagyobb felületű reklámberendezés,

c. a megállító tábla: valamely üzlet, vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó, közvetlenül az üzlet, vállalkozás környezetében elhelyezett ideiglenes hirdetőeszköz,

12.       a totemoszlop: az átmenő forgalom, illetve jelentősebb vonzásterület kiszolgálását biztosító kereskedelmi és ellátó létesítmények nagyobb távolságból is látható, 3 méteres magasságot meghaladó hirdető-berendezés,

13.       reklámvitrin: egyedi megjelenésű, egy vagy több oldalon üveglappal borított szerkezetű, jellemzően termék elhelyezésével valamely üzlet, vállalkozás áruválasztékának bemutatását szolgáló, kirakatnak nem minősülő hirdető-berendezés;

14.       reklámzászló: olyan – rögzített, egyedi méretű tartószerkezetre (zászlórúdra) szerelt, állandó tartalmú – textil vagy textil-jellegű egyéb anyagból készült hirdető-felület, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, illetve megközelítéséről ad információt;

15.       transzparens: építményen kifeszített, illetve építmények vagy más tartószerkezetek között átfeszített, textil vagy textil-jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.  


II. FEJEZET

A hirdető-berendezések elhelyezésének szabályai


4. A hirdető-berendezések elhelyezésének általános szabályai

4. §


(1)   Hirdető-berendezés építése, elhelyezése, áthelyezése, átalakítása és bővítése a jogszabályok keretei között – az e rendelet, valamint a helyi építési szabályzat előírásainak, az építésügyi hatósági eljárásra, illetve a településképi bejelentési eljárásra vonatkozó szabályok alapján – végezhető.

(2)   A településképi bejelentési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendelet állapítja meg.


5. §


(1)   Hirdető-berendezés általában csak építményre, kerítésre, támfalra, illetve egyéb tartószerkezetre szerelve (rögzítve vagy feszítve) helyezhető el.

(2)   Mozgó felületet tartalmazó önálló hirdető-berendezés nem helyezhető el.

(3)   Hirdető-berendezés – a cégér, cég-, címtábla kivételével – csak ideiglenes jelleggel, legfeljebb 3 éves határozott időre, illetve valamely feltétel bekövetkeztéig helyezhető el. A határidő lejárta, illetőleg a feltétel bekövetkezte esetén a tulajdonos – amennyiben a hirdető-berendezés tekintetében nem kapta meg a szükséges újabb engedélyeket, – köteles a hirdető-berendezést, valamint annak tartószerkezetét haladéktalanul, kártalanítási igény nélkül, elbontani (eltávolítani), és a berendezéssel érintett felületet vagy környezetet a műszaki, városképi követelményeknek megfelelően helyreállítani.

(4)   A hirdető-berendezés elhelyezője a településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó igazolásban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén, kártalanítási igény nélkül köteles a hirdető-berendezést átalakítani vagy lebontani, különös tekintettel, ha

a.  az a városképi szempontoknak nem felel meg,

b.  a hirdető-berendezés elhelyezését szolgáló közterület városfejlesztési vagy más célú felhasználása válik szükségessé,

c.  a közterület-használati engedély, illetve a hirdető-berendezés elhelyezésére vonatkozó szerződés időtartama lejárt, vagy visszavonásra került,

d.  a hirdető-berendezéssel érintett üzlet, intézmény, vállalkozás, stb., vagy annak tevékenysége megszűnt, továbbá a hirdető-berendezés aktualitását vesztette, vagy műszakilag kifogásolható állapotba került, illetve


6. §


A hirdető-berendezésnek a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illőnek kell lennie. A hirdető-berendezés környezetbe illeszkedését az elhelyezőnek a településképi bejelentési eljárás keretében kell igazolnia.


7. §


(1)       Hirdetés és hirdetmény – a kézből osztott szórólap kivételével – csak hirdető-berendezésen helyezhető el.

(2)       Hirdető-berendezésen nem alkalmazható

a.           a KRESZ-ben szereplő táblaforma és színösszeállítás, valamint az azokra szabványosított tipográfia és jelrendszer,

b.           villogó, káprázást okozó fény, futófény, fényvisszaverő felület és olyan világítótest, amely a közlekedés biztonságát veszélyezteti.

(3)       Plakát, egyéni hirdetés, falragasz csak a kijelölt helyeken, az e célra létesített hirdetőtáblákon, hirdetőoszlopokon helyezhető el, az azt fenntartó (tulajdonos) engedélyével.

(4)       Világító felületű vagy megvilágított hirdető-berendezés csak cégér, cég-, címtábla vagy hirdetőoszlop lehet.

(5)       A hirdető-berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról, valamint arról, hogy a berendezés ne okozzon kárt az általa érintett létesítményben és annak rendeltetésszerű használatát ne korlátozza.

(6)       Ha a berendezés tulajdonosa az (5) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget és azt felszólításra sem teljesíti, úgy a polgármester a településképi kötelezési eljárásról szóló önkormányzati rendeletben szabályozott településképi külön önkormányzati rendeletben szabályozott településképi kötelezés keretében előírhatja a berendezés leszerelését.


5. Az épületportálok kialakítására, a cég- és címtáblák elhelyezésére vonatkozó

egyes szabályok

8. §


A kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó rendeltetési egységet, valamint közforgalmú irodát, illetve bemutatótermet magába foglaló új épület engedélyezési tervének, továbbá meglévő épület esetén az ilyen rendeltetés-változásra vonatkozó bejelentés mellékletének tartalmazni kell az épület közterületről látható felületén (a homlokzaton, a kapualjban, az épület előtti kerítésen, illetve támfalon) elhelyezendő cég- és címtáblák, valamint reklám- és hirdető-berendezések, az egyéb épületszerkezetek (pl. esővédő tetők és kirakatszekrények), továbbá a homlokzat érintett szakasza megvilágításának megoldását. Ezt a kötelezettséget abban az esetben is teljesíteni kell, ha még nem ismert a reklám-, vagy hirdető-berendezéssel, valamint az egyéb szerkezetekkel érintett konkrét funkció. A terven ebben az esetben is fel kell tüntetni valamennyi lehetséges cég- és címtábla, valamint reklám- és hirdető-berendezés elhelyezését, méretét, tartó-, illetve hordozó felületét és szerkezeti megoldását, ha azok megvalósítása több ütemben történik.



6. Hirdető-berendezések elhelyezése építmények közterületről látható felületén

9. §


(1)       Építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó hirdető-berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú fényreklám) létesíthető, illetve az építési telken csak hasonló tartalmú önálló hirdető-berendezés helyezhető el.

(2)       Az (1) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a közösségi célú intézményi épületek, építmények homlokzatán, az ilyen célú ingatlanok kerítésén, kerítéskapuján és támfalán létesített, illetve elhelyezett hirdető-berendezésekre.

(3)       Védett épületen, valamint a hozzátartozó telken, a telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán cégér, cég-, címtábla kivételével hirdető-berendezés nem helyezhető el.

(4)       Az (1)-(3) bekezdés szerint tervezett hirdető-berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez.



7. Az óriásplakátok elhelyezése

10. §


Óriásplakát kizárólag közterületen, maximum 20 m2 felülettel helyezhető el,

a)           az M7 északi felhajtó és déli oldali lehajtója,

b)           Kinizsi utca – Régi vasútsor kereszteződés,

c)           Raktárvárosi út Depo előtti körforgalom környezetében,

d)           Raktárvárosi út Pannon út körforgalomnál Depo és Centrum felé,

e)           Raktárvárosi út Pannon út körforgalomnál Diósdi kihajtó,

f)           Raktárvárosi út Pannon út körforgalomtól Depo felé,

g)           Raktárvárosi út – patak kereszteződés

közeli területeken.



8. Az építésügyi hatósági engedélyezési és

a településképi bejelentési eljárás egyes szabályai

11. §


(1)       A hirdető-berendezés (ide értve a cég- és címtáblát is) építése, elhelyezése, áthelyezése, átalakítása és bővítése (a továbbiakban együtt: létesítése) – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a településképi bejelentési eljárásól szóló önkormányzati rendelet szerint végezhető.

(2)       Jogszabály szerint építésügyi hatósági engedély alapján létesülő hirdető-berendezés építésügyi hatósági engedély iránti kérelméhez csatolni kell az Önkormányzat előzetes településképi véleményét.


III. FEJEZET

A közterületi hirdető-berendezések

12. §


E rendelet alkalmazásában közterületnek minősül:

a)  közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván,

b)  az egyéb földrészlet és építmény közhasználatra, illetve gyalogos forgalom részére átadott része, valamint

c)  az ingatlan-nyilvántartási megnevezéstől függetlenül minden más önkormányzati tulajdonú (résztulajdonú) beépítetlen földrészlet, illetve az önkormányzati tulajdonú (résztulajdonú) ingatlanok beépítetlen része. E tekintetben nem minősül beépítésnek az ingatlanon lévő kerítés.


10. A hirdető-berendezések közterületen való létesítésének

általános szabályai

13. §


(1)   Közterületen hirdető-berendezést – függetlenül annak méretétől és szerkezetétől – a jogszabályi tilalmakra is figyelemmel úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részei és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit. Közterületen elhelyezettnek minősülnek a közterületen lévő építmények (beleértve a közmű-műtárgyak) felületein elhelyezett hirdető-berendezések, valamint a közterület, illetve az építési telek be nem épített területe fölött átfeszített reklám-felület is.

(2)   Közterület fölé átfeszített reklám-felület, valamint transzparens csak a közterület tulajdonosának vagy kezelőjének hozzájárulásával létesíthető.

(3)   Nem helyezhető el hirdető-berendezés fákon, emlékműveken, köztéri műalkotásokon, továbbá közpark és véderdő területén.

(4)   Nem helyezhető el hirdető berendezés és hirdetés közterületi út, járda, gyalogút, kerékpárút szilárd burkolatára festett kivitelben.

IV. FEJEZET

A jogellenes hirdető-berendezések

14. §


Aki a hirdető-berendezést

a)           a szükséges engedélyek hiányában, vagy

b)           a közterületen közterület-használati engedély nélkül, vagy

c)           az e rendelet egyéb előírásainak megsértésével

helyezi el, létesíti vagy tartja fenn, köteles az Önkormányzat vagy megbízottja felhívására a jogellenes állapotot haladéktalanul megszüntetni, továbbá – közterület esetében – kártalanítás nélkül köteles a közterület eredeti állapotának helyreállítására. Amennyiben a magatartás elkövetője ezen kötelezettségeinek az előírt határidőre nem tesz eleget, a polgármester a munkák elvégzését a településképi kötelezés keretében elrendelheti, illetve 50.000,- forintig terjedő bírsággal sújthatja az elkövetőt.


V. FEJEZET

Záró rendelkezések

15. §


(1)       Ez a rendelet 2013. március 1. napján lép hatályba.

(2)       Hatályát veszti a reklámhordozókról szóló 8/2010. (III.26) számú önkormányzati rendelet.