Törökbálint Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2015. (VI.29.) önkormányzati rendelete
a Törökbálint Város Önkormányzata vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 49/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2015. 06. 30- 2015. 06. 29Törökbálint Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2015. (VI.29.) önkormányzati rendelete
a Törökbálint Város Önkormányzata vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 49/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelet módosításáról
2015-06-30-tól 2015-06-30-ig
Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § 6. pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, valamint 109. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
(1) A Törökbálint Város Önkormányzata vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 49/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 10. § (3) bekezdés e) pontjában a „…megkötése nettó 2,5 millió Ft-ot meg nem haladó értékre” szövegrész helyébe a „…megkötése nettó 15 millió Ft-ot meg nem haladó értékre” szöveg lép.
(2) Az R. 10. § (3) bekezdés h) pontjában a „… szerződések megkötése nettó 2,5 millió Ft értékhatárig” szövegrész helyébe a „… szerződések megkötése nettó 15 millió Ft értékhatárig”szöveg lép.
(3) Az R. 10. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
Az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben a polgármester feladatát képezi különösen
„j) az egymillió forint összeghatárt nem meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére irányuló döntéshozatal.”
2. §
Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A forgalomképtelen vagyontárgy megszerzése, amennyiben a vagyontárgy forgalmi értéke
a) legfeljebb 5 millió Ft, a polgármester,
b) az 5 millió Ft-ot meghaladja, de legfeljebb 15 millió Ft, a pénzügyi bizottság,
c) a 15 millió Ft-ot meghaladja, a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(2) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogot nem érintő hasznosításáról:
a) amennyiben öt évet nem meghaladó időtartamra történik, a polgármester,
b) amennyiben öt évet meghaladó, de legfeljebb 10 éves időtartamra történik, a pénzügyi bizottság,
c) amennyiben tíz évet meghaladó időtartamra történik, a képviselő-testület dönt.
(3) Intézményi használatban levő forgalomképtelen vagyontárgy tulajdonjogot nem érintő hasznosítása az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik.”
3. §
Az R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyonelem elidegenítéséről, használati jogának átruházásáról, gazdasági társaságba viteléről vagy egyéb módon történő hasznosításáról, amennyiben vagyonelem forgalmi értéke
a) legfeljebb 15 millió Ft, a polgármester;
b) a 15 millió Ft-ot meghaladja, de a 25 millió Ft-ot nem éri el, a pénzügyi bizottság;
c) a 25 millió Ft-ot eléri vagy meghaladja, a képviselő-testület dönt.
(2) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyonelem alapítványba viteléről – értékhatártól függetlenül – a képviselő-testület dönt.
(3) Intézményi kezelésben, használatban levő korlátozottan forgalomképes vagyontárgy tulajdonjogot nem érintő hasznosítása az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik.”
4. §
Az R. 15. § (1) – (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Forgalomképes vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről, hasznosításáról, amennyiben a vagyontárgy vagy vagyoni értékű jog forgalmi értéke
a) legfeljebb 15 millió Ft, a polgármester;
b) a 15 millió Ft-ot meghaladja, de a 25 millió Ft-ot nem éri el, a pénzügyi bizottság;
c) a 25 millió Ft-ot eléri vagy meghaladja, a képviselő-testület dönt.
(2) A polgármester és a pénzügyi bizottság az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet, illetve annak tagjait.”
5. §
Az R. 16. § (1) bekezdésében a „20 millió forint értékhatár felett csak versenyeztetés útján” szövegrész helyébe a „10 millió forint értékhatár felett csak versenyeztetés útján” szöveg lép.
6. §
Az R. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
”(1) A vagyon bérleti úton történő hasznosításáról, továbbá a bérleti és használati díjakról, amennyiben a vagyonelem forgalmi értéke
a) legfeljebb 15 millió Ft, a polgármester;
b) a 15 millió Ft-ot meghaladja, de a 25 millió Ft-ot nem éri el, a pénzügyi bizottság;
c) a 25 millió Ft-ot eléri vagy meghaladja, a képviselő-testület dönt.
(2) A polgármester dönt értékhatár nélkül a bérbeadásról, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak az 5 évet nem haladja meg (ideiglenes hasznosítás).
(3) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedéséről – az átengedés időtartamáról függetlenül – értékhatár nélkül a képviselő-testület dönt.
(4) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.”
7. §
Az R. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Önkormányzati követelés megfizetésére legfeljebb 5 év időtartamra részletfizetés adható.
(2) A részletfizetéssel kapcsolatos döntés:
a) legfeljebb 5 millió Ft összegig a polgármester,
b) legfeljebb 10 millió Ft összegig a pénzügyi bizottság,
c) 10 millió Ft összeg felett a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.”
8. §
Az R. 34. § (1) bekezdése és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Vagyontárgyak megszerzésének általános szabályai
34. §
(1) A vagyongyarapításról döntésről szóló határozatnak tartalmaznia kell a következőket:
a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
b) vételárának/értékének megjelölése,
c) a szerzés módja,
d) az önkormányzat által vállalt fizetési feltételek,
e) az önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama.„
9. §
Az R. 37. § (6) bekezdésében az „…időpontok között legalább 8 nap legyen” szövegrész helyébe az „…időpontok között legalább 30 nap legyen” szöveg lép.
10. §
Az R. 39. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A pályázó, ajánlattevő a pályázatához, ajánlatához a benyújtási határidőtől számított 90 napig, amennyiben a döntést a képviselő-testület hozza, a képviselő-testület soron következő ülésétől számított 60 napig kötve marad, kivéve, ha a kiíró ezt megelőzően valamelyik más ajánlattevővel szerződést köt, vagy közli, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.”
11. §
Az R. 44. § (2) – (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Fizetési haladékot az elidegenítésről való döntés meghozatalára jogosult adhat (13-15.§).
(3) A vagyontárgyak elidegenítésénél, illetve hasznosításánál pénzen kívüli ellenérték csak az elidegenítéssel és hasznosítással kapcsolatban döntésre jogosult jóváhagyásával fogadható el.”
12. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.