Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § 6. pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, valamint 109. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

(1) A Törökbálint Város Önkormányzata vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 49/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 10. § (3) bekezdés e) pontjában a „…megkötése nettó 2,5 millió Ft-ot meg nem haladó értékre” szövegrész helyébe a „…megkötése nettó 15 millió Ft-ot meg nem haladó értékre” szöveg lép.

(2) Az R. 10. § (3) bekezdés h) pontjában a „… szerződések megkötése nettó 2,5 millió Ft értékhatárig” szövegrész helyébe a „… szerződések megkötése nettó 15 millió Ft értékhatárig”szöveg lép.

(3) Az R. 10. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

Az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben a polgármester feladatát képezi különösen

„j) az egymillió forint összeghatárt nem meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére irányuló döntéshozatal.”

2. §

Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A forgalomképtelen vagyontárgy megszerzése, amennyiben a vagyontárgy forgalmi értéke

a) legfeljebb 5 millió Ft, a polgármester,

b) az 5 millió Ft-ot meghaladja, de legfeljebb 15 millió Ft, a pénzügyi bizottság,

c) a 15 millió Ft-ot meghaladja, a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogot nem érintő hasznosításáról:

a) amennyiben öt évet nem meghaladó időtartamra történik, a polgármester,

b) amennyiben öt évet meghaladó, de legfeljebb 10 éves időtartamra történik, a pénzügyi bizottság,

c) amennyiben tíz évet meghaladó időtartamra történik, a képviselő-testület dönt.

(3) Intézményi használatban levő forgalomképtelen vagyontárgy tulajdonjogot nem érintő hasznosítása az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik.”

3. §

Az R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyonelem elidegenítéséről, használati jogának átruházásáról, gazdasági társaságba viteléről vagy egyéb módon történő hasznosításáról, amennyiben vagyonelem forgalmi értéke

a)   legfeljebb 15 millió Ft, a polgármester;

b)   a 15 millió Ft-ot meghaladja, de a 25 millió Ft-ot nem éri el, a pénzügyi bizottság;

c)   a 25 millió Ft-ot eléri vagy meghaladja, a képviselő-testület dönt.

(2)       Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyonelem alapítványba viteléről – értékhatártól függetlenül – a képviselő-testület dönt.         

(3) Intézményi kezelésben, használatban levő korlátozottan forgalomképes vagyontárgy tulajdonjogot nem érintő hasznosítása az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik.”

4. §

Az R. 15. § (1) – (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)     Forgalomképes vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről, hasznosításáról, amennyiben a vagyontárgy vagy vagyoni értékű jog forgalmi értéke

a)    legfeljebb 15 millió Ft, a polgármester;

b)    a 15 millió Ft-ot meghaladja, de a 25 millió Ft-ot nem éri el, a pénzügyi bizottság;

c)    a 25 millió Ft-ot eléri vagy meghaladja, a képviselő-testület dönt.

(2)       A polgármester és a pénzügyi bizottság az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet, illetve annak tagjait.”

5. §

Az R. 16. § (1) bekezdésében a „20 millió forint értékhatár felett csak versenyeztetés útján” szövegrész helyébe a „10 millió forint értékhatár felett csak versenyeztetés útján” szöveg lép.

6. §

Az R. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

”(1) A vagyon bérleti úton történő hasznosításáról, továbbá a bérleti és használati díjakról, amennyiben a vagyonelem forgalmi értéke

a)   legfeljebb 15 millió Ft, a polgármester;

b)   a 15 millió Ft-ot meghaladja, de a 25 millió Ft-ot nem éri el, a pénzügyi bizottság;

c)   a 25 millió Ft-ot eléri vagy meghaladja, a képviselő-testület dönt.

(2)       A polgármester dönt értékhatár nélkül a bérbeadásról, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak az 5 évet nem haladja meg (ideiglenes hasznosítás).

(3)       Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedéséről – az átengedés időtartamáról függetlenül – értékhatár nélkül a képviselő-testület dönt.

(4)       Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.”

7. §

Az R. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Önkormányzati követelés megfizetésére legfeljebb 5 év időtartamra részletfizetés adható.

(2) A részletfizetéssel kapcsolatos döntés:

a) legfeljebb 5 millió Ft összegig a polgármester,

b) legfeljebb 10 millió Ft összegig a pénzügyi bizottság,

c) 10 millió Ft összeg felett a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.”

8. §

Az R. 34. § (1) bekezdése és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.       Vagyontárgyak megszerzésének általános szabályai

34. §

(1) A vagyongyarapításról döntésről szóló határozatnak tartalmaznia kell a következőket:

a)    a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,

b)    vételárának/értékének megjelölése,

c)    a szerzés módja,

d)    az önkormányzat által vállalt fizetési feltételek,

e)    az önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama.„

9. §

Az R. 37. § (6) bekezdésében az „…időpontok között legalább 8 nap legyen” szövegrész helyébe az „…időpontok között legalább 30 nap legyen” szöveg lép.

10. §

Az R. 39. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9)     A pályázó, ajánlattevő a pályázatához, ajánlatához a benyújtási határidőtől számított 90 napig, amennyiben a döntést a képviselő-testület hozza, a képviselő-testület soron következő ülésétől számított 60 napig kötve marad, kivéve, ha a kiíró ezt megelőzően valamelyik más ajánlattevővel szerződést köt, vagy közli, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.”

11. §

Az R. 44. § (2) – (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)     Fizetési haladékot az elidegenítésről való döntés meghozatalára jogosult adhat (13-15.§).

(3)       A vagyontárgyak elidegenítésénél, illetve hasznosításánál pénzen kívüli ellenérték csak az elidegenítéssel és hasznosítással kapcsolatban döntésre jogosult jóváhagyásával fogadható el.”

12. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.