Törökbálint Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2015. (IX.21.) önkormányzati rendelete

Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének a többször módosított 25/2015. (IX.21) önkormányzati rendelete

Hatályos: 2019. 09. 21- 2021. 08. 05

Törökbálint Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2015. (IX.21.) önkormányzati rendelete

Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületéneka többször módosított 25/2015. (IX.21) önkormányzati rendelete

2019.09.21.

a város helyi építési szabályzatáról

Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében és 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38-40. §-ában és a 9. mellékletében meghatározott szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

I. Fejezet:

Általános előírások
1. A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) A rendelet (továbbiakban: HÉSZ) hatálya Törökbálint Város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A HÉSZ hatálya alá tartozó területen területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ezekre az építési munkákra hatósági engedélyt adni, az általános érvényű országos jogszabályok és helyi vonatkozó egyéb előírások betartása mellett kizárólag a HÉSZ és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.

(3) A HÉSZ mellékletei a HÉSZ szerves részét képezik, ezért azok módosítása csak a HÉSZ módosítására vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehetséges. A függelékek nem képezik a HÉSZ részét, ezért azok tartalma a HÉSZ-től függetlenül változtatható.

(4) 1 2 3 4 5 6A HÉSZ rajzi melléklete: R1. melléklet: Módosított szabályozási tervlap (3 db szelvény, szelvényszám SZT-1m3, SZT-2m5 és SZT-3m4-ig)

(5) A HÉSZ szöveges melléklete:

- SZ1. melléklet: Fogalom-meghatározások
- SZ2. melléklet: Településrészek felsorolása
(6) A HÉSZ szöveges függelékei:
- 1. számú függelék: - hatályát vesztette
- 2. számú függelék: Az országos műemléki védelem alatt álló építmények jegyzéke.
- 3. számú függelék: A helyi értékvédelem alatt álló építmények és településrészek jegyzéke.
- 4. számú függelék: Régészeti lelőhelyek listája
- 5. számú függelék: - hatályát vesztette
- 6. számú függelék: - hatályát vesztette

II. Fejezet:

Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások
2. Településképi véleményezés, településképi bejelentés helyi építészeti-műszaki tervtanács

2. § [7 hatályát vesztette]

3. Művi értékek védelmének általános előírásai

3. § (1) Az ingatlan (építmény) tulajdonosának, és kezelőjének a régészeti, az építészeti, a történeti vagy településképi jelentőségű értékek védelmét, fenntartását és szakszerű fejlesztését biztosítania kell.

(2)8 Művi értékvédelem alatt álló területeken építési tevékenységet folytatni csak a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokkal összhangban lévő értékvédelmi szakági alátámasztó munkarész alapján lehet.

(3)9 Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a munkálatokat azonnal fel kell függeszteni és haladéktalanul értesíteni kell a területileg illetékes múzeumot.”

(4)10 A Szabályozási terv tartalmazza:

a) az országos védelemmel érintett műemlékeket,

b) a műemléki környezet lehatárolását,

c) a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket,

d) a helyi értékvédelmi területeket,

e) a helyi védett épületeket.

4. Régészeti értékvédelem előírásai

4. §11 [ - hatályát vesztette]

5. Országos védelem alatt álló építészeti értékek előírásai

5. §12 [ - hatályát vesztette]

6. Országos védelem alatt álló művi értékek környezetére vonatkozó előírások

6. §13 [ - hatályát vesztette]

7. Helyi védelem alatt álló művi értékek előírásai

7. § (1) Külön rendelet tartalmazza az épített környezet helyi védelme alá vont egyes elemeinek jegyzékét.

(2)14 A helyi védelem érvényesítését jelen rendelet, valamint a Településképi rendelet együttes betartásával kell biztosítani.

(3) A helyi védettség alatt álló épületek és a szomszédos ingatlanok csatlakozó épületei esetében nem kötelező a zártsorú beépítés alkalmazása. Ebben az esetben hézagosan zártsorú alkalmazható.

III. Fejezet:

A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
8. Országos, vagy helyi jelentőségű védett természeti területek előírásai

8. §15 [- hatályát vesztette]

9. Egyéb természetvédelmi kijelölés alá eső
természeti és természetközeli állapotú területek előírásai

9. §16 [- hatályát vesztette]

IV. Fejezet:

Környezetvédelmi előírások
10. A föld védelmének általános előírásai

10. § (1) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:

a) a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig,

b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással),

c) az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni, az eredeti terepszint jellegének megtartásával , a HÉSZ egyéb rendelkezéseinek figyelembe vételével.

(2)17 A pincék, pincerendszerek feltöltésére (visszatöltésre) szennyezett anyag, talaj nem használható. Az illetékes hatóságtól beszerzett előzetes minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

11. A vizek védelmének általános előírásai

11. § (1)18 A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása tilos. Belterületeken a szennyvíz csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető.

(2) Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.

(3) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba.

(4) Vízügyi nyilvántartásban szereplő felszíni víz partélétől, vagy ivóvíz nyerőhelytől számított 100 m-en belül trágyatároló nem létesíthető.

(5)19 A Szabályozási terven lehatárolt, az OTrT szerinti országos vízminőség-védelmi terület övezetével érintett területen belül:

a) ásott kút, különálló árnyékszék, állattartó-telep, komposztálótelep nem létesíthető.

b) nem burkolt felületen hulladék, potenciálisan szennyezőanyag ideiglenesen sem helyezhető el.

c) nagy kiterjedésű parkolási célú burkolt felületekről a csapadékvíz elvezetése csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül történhet.

12. Hulladékgazdálkodás és ártalmatlanítás előírásai

12. §20 [- hatályát vesztette]

V. Fejezet:

Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
13. A temetők védőtávolságának előírásai

13. § (1) A meglévő, vagy tervezett, újonnan létesítendő temető, vagy temető bővítési terület védőtávolsága szabályozási vonaltól, és övezethatártól befelé mért 30 m-es távolság, amelynek SZT-n jelölt részét telken belül, védő zöldsávként kell kialakítani.

(2) A temető védőtávolságon belüli részén koporsós és kriptás temetkezés nem folytatható.

14. A szennyvíztisztítók védőtávolságainak előírásai

14. § (1) A szennyvíztisztítók védőtávolságát a tervlap ábrázolja. A védőtávolságnak az alkalmazott tisztítási technológiától függő megállapítása, vagy csökkentése az illetékes közegészségügyi hatóság feladata.

(2) A védőtávolságon belül csak az illetékes közegészségügyi hatóság által engedélyezett funkciójú építmény helyezhető el.

15. A közúti és vasúti közlekedési területek védősávjainak előírásai

15. § (1) Az országos közutak külterületi szakaszainak mentén a jogszabályokkal összhangban a 17. § (2) bekezdésében meghatározott védősávot kell biztosítani. A védősávot csak a vonatkozó jogszabályokban rögzített esetekben és módon lehet felhasználni.

(2) Az országos közforgalmú vasútvonal mentén a környezeti hatásvizsgálathoz kötött új vasúti létesítmények esetén a jogszabályokkal összhangban 100 m széles, meglévő vasútvonal esetén 50 m széles védősávot kell biztosítani, amelyen belül csak a vonatkozó ágazati jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően helyezhető el építmény.

16. A közművek védősávjainak előírásai

16. § (1) A közműlétesítmények és a közműhálózatok nyomvonalai mentén az SZT-n ábrázolt, és az egyes ágazati előírásokban meghatározott mértékű védősávokat biztosítani kell.

(2) A védősávokon belül csak az ágazati előírásokban meghatározott módon és az adott közmű üzemeltetőjének, továbbá az érintett szakhatóság külön engedélyével lehet engedélyköteles tevékenységet folytatni.

VI. Fejezet:

Közlekedési előírások
17. Általános közlekedési előírások

17. § (1) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

a) M0, M1 és M7 autópálya: K.I.A

b) A közigazgatási területen áthaladó összekötő- és bekötőutak:

külterületen: K.V.A
belterületen: B.IV.c.B
c) Egyéb települési utak, utcák:
Gyűjtő utak: B.V.c.B
Kiszolgáló utak: B.VI.d.A
(2) A közúti közlekedési területek védőterülete a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterületek szélessége az úttengelytől mérve:
a) Gyorsforgalmi utak nyomvonala mentén 100- 100 m .
b) Az országos közutak külterületi szakaszán 50- 50 m .
(3) Az országos mellékúthálózat részét képező utak 50 m-es védőterületén belül az úttengelytől minimum 20 m-re építhető kerítés, minimum 30 m-re építhető épület. A külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 10-10 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.

18. § (1) Az építmények (épületek) jogszabályok szerinti parkoló igényét általában telken belül kell kielégíteni. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor:

a) az Ófalu, a Jázmin u. és környezete, a Városközpont területén belüli már beépült ingatlanoknál, továbbá

b) országos vagy helyi védelem alatt álló létesítmény ingatlanánál

műszakilag indokolt esetben a parkolási igény közterületen is kielégíthető.

(2) A magánutakkal kapcsolatos általános szabályok:

a) A magánutak műszaki kialakításánál a közforgalmú utakra érvényes előírások szerint kell eljárni, valamint a közutakra érvényes előírások szerint kell a közművek elhelyezését megoldani.

b) A magánutak kialakítása, fenntartása és üzemeltetése során a kiszolgált összes telek vonatkozásában folyamatosan érvényesítendő a tűz- és életvédelem, valamint a vagyon és a közszolgáltatások biztonsága.

c) A magánút mindenkori tulajdonosa a magánút rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja az adott út által feltárt telkek esetében, azaz a magánúttal feltárt telkeknél folyamatosan biztosítandó a telkek megközelíthetősége.

d) Magánutak vízelvezetésének, a csapadékvíz kezelésének, tisztításának, gyűjtésének megoldása a tulajdonos feladata.

(3) Magánutak kialakításánál figyelmen kívül kell hagyni az övezeti paramétereket. A közforgalom elől elzárt és el nem zárt magánutak legkisebb szélessége általában 8,0 méter a következő kivételekkel:

a) A legfeljebb két telket kiszolgáló magánutak legkisebb szélessége 4,0 méter.

b) A legalább három és legfeljebb tíz telket kiszolgáló magánutak legkisebb szélessége 6,0 méter.

(4)21 A közúti és a vasúti közlekedési területek övezeti előírásai a 146, 147, 148, 149. és 150. §-okban találhatóak.

(5) A telekbehajtókat úgy kell kialakítani (szükség esetén a kapuk hátrahúzásával), hogy a behajtó, vagy kihajtó jármű a saját forgalmi sávján, az ellentétes irányú forgalmi sáv igénybevétele nélkül tudjon bekanyarodni, vagy kikanyarodni.

(6)22 – hatályát vesztette.

VII. Fejezet:

Közművek előírásai
23 18. Általános közműellátási előírások

19. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:

a) vízellátás,

b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),

c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás),

d) elektronikus hírközlés

hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben -, ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jog, vezetékjog bejegyzésével kell fenntartani, az arra vonatkozó előírások betartásával.

(2) A közművesítésre kerülő területen

a) telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni,

b) közművek elhelyezésénél:

ba)24 – hatályát vesztette,

bb) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),

bc) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre

figyelemmel kell lenni.

(3) Új út építésénél, út rekonstrukciónál:

a) törekedni kell a tervezett közművek egyidejű megépítésére, a meglevő közművek szükséges felújítására,

b) gondoskodni kell a csapadékvizek ártalommentes elvezetéséről és elhelyezéséről, beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:

a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,

b)25 – hatályát vesztette

(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:

a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,

b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,

bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali

fasor telepítését ne akadályozzák meg.

(6) A közművek nyomvonalát érintő területen tereprendezési és feltárási munkát csak az érintett közmű üzemeltetők hozzájárulásával, szükség esetén felügyeletével szabad végezni.

(7) A településen épület építése, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

a) a belterület egészén, és a beépítésre szánt területeken biztosítható:

aa) a villamosenergia ellátás,

ab) a vezetékes ivóvíz ellátás,

ac) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,

ad) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett;

b) a külterületeken lévő beépítésre nem szánt területeken biztosítható:

ba) a villamosenergia ellátás,

bb) az illetékes közegészségügyi szakhatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,

bc) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,

bd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.

19. Vízellátás

20. § (1) A vízbázisok:

a) vízmű kutak,

b) források,

c) egyéb kutak

védelmének biztosítására kijelölt hidrogeológiai védőterületen belül az arra vonatkozó rendeletben előírt területhasznosítási korlátozást figyelembe kell venni.

(2) A hidrogeológiai védőterület:

a) kijelöléssel nem rendelkező közüzemi vízellátásra szolgáló fúrt kút körül legalább 10 m sugarú körnek megfelelő nagyságú belső védőterület biztosítandó;

b) vízügyi hatósági eljárás keretében kijelölés alatt álló hidrogeológiai védőövezetek esetében a vonatkozó jogszabályi előírások betartása szükséges;

c) kijelölt hidrogeológiai védőterületre a kijelölő határozat, valamint a vonatkozó jogszabályi előírások betartása szükséges.

(3) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:

a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,

b) azbesztcement anyagú csővezetéket építeni nem szabad,

c) a közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében lehetőleg körvezetékként kell kiépíteni,

d) az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapokat kell elhelyezni.

(4) Beépítésre szánt területen új vízhálózat:

a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető,
b) nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózat üzembe helyezését megelőzően.
20. Szennyvízelvezetés, -kezelés és -elhelyezés

21. § (1)26 – hatályát vesztette

(2) Szennyvíz bevezetés:

a) nyílt árokba,

b) időszakos, vagy állandó vízfolyásba,

c) felhagyott kutakba tilos.

Ilyen előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni.

(3)27 Beépítésre szánt, közcsatorna hálózattal rendelkező területen új beépítést megvalósítani akkor lehet, ha a közcsatorna-hálózatra rácsatlakozik.”

(4)28 A beépítésre szánt még nem csatornázott területén új beépítést, építési engedély köteles beruházást megvalósítani csak akkor lehet, ha:

a) a közcsatorna hálózat továbbépítésével a közcsatorna-hálózatra rácsatlakozik,

b) vagy, ha a telken belül víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáró műtárgyba gyűjtik a szennyvizeket és a vízfogyasztással arányos szennyvízmennyiségek elszállíttatása számlával folyamatosan igazolható.

(5)29 A beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizek gyűjtése, tárolása – víz-zárósági próbával igazoltan kivitelezett - zárt műtárgyban történhet, valamint elszállítása számlával folyamatosan igazolható.”

(6)30 Beépítésre nem szánt területen egyedi szennyvíztisztító berendezés az egyéb feltételek fennállása esetén is a legalább 5.000 m2 telekterületet elérő nagyságú ingatlanon létesíthető.

22. §31 [- hatályát vesztette]

23. § (1) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye:

a) egyedileg meghatározott méret,

b) egyedileg meg nem határozott általános esetben:

ba) bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy esetén 20 m ,

bb) bűzzár, zajvédelem nélküli műtárgy esetén 150 m .

(2) Szennyvízátemelő és szennyvíztisztító telep védőtávolságán belül az illetékes közegészségügyi szakhatóság által meghatározott rendeltetés helyezhető el.

21. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés

24. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, stb.) egyéb célra hasznosítani, a medret érintő bármilyen korrekciót végezni csak a vonatkozó jogszabályok alapján szabad.

(2) Új vízfelületet (pl. tavat) létesíteni csak a vonatkozó jogszabályok alapján szabad. Látvány tavat létesíteni csak akkor szabad, ha a szükséges víz utánpótlás állandóan biztosítható.

(3) Vízfelületek karbantartásának céljára:

a) állami karbantartású vízfolyások, vízfelületek (tavak, tározók) mentén min 6-6 m-es,

b) önkormányzati, társulati és egyéb kezelésű patakok, vízfolyások, árkok, csatornák mentén min 3-3 m-es,

c) tavak, tározók part éleitől min 6-6 m-es

sávot szabadon kell hagyni.

25. § (1) A csapadékvíz elvezetésére vízelvezető rendszert, szikkasztó árkot kell kiépíteni úgy, hogy:

a) csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.

b) a csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy, szénhidrogén származékkal való szennyezési veszély esetén pedig olajfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

c) a csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén. A beruházás ebben az esetben csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(2) 32 33A magántelkeken és a magánutakon keletkező csapadékvizek visszatartását első sorban saját telken belül kell szakszerűen megoldani, telken belüli elszikkasztással vagy ciszternában való tározással. Új épület építése és meglévő épület beépítettséget növelő bővítése esetén a ciszterna tározó térfogata az adott ingatlan minden egyes 50 m2 burkolt felületére számítva legalább 0,75 m3 nagyságú legyen. Ha a csapadékvizek visszatartása telken belüli elszikkasztással vagy ciszternában való tározással műszakilag nem lehetséges, akkor egyedi megoldás alkalmazása csak a hálózat és a befogadó kezelőjének előzetes engedélyével lehetséges.

(3)34 A telkekről a csapadékvízet csak kivételes, indokolt esetben – közút kezelői hozzájárulással – és csak a terepszint alatt lehet az utcai vízelvezető hálózatba bekötni.

(4) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják és az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. Az átereszt műszakilag megfelelően biztosított állékonysággal kell megvalósítani.

(5) A 20, vagy annál több gépkocsit befogadó parkolók esetén:

a) a pakolót kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, és vízzáró burkolattal kell ellátni.

b) a parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethetők a közcsatornába (akár nyílt, akár zárt a vízelvezető rendszer).

c) szilárd burkolat nélküli, vagy gyephézagos burkolatú parkoló létesítése tilos.

(6) A csapadékvizek elvezetésére zárt csapadékcsatornás elvezető rendszert kell kiépíteni:

a) A Nemzetközi Üzleti Park területén.

b) A Raktárvárosi út környezetében lévő területen.

c) A Településközpont területén.

d) A Tó Park területén.

e) A Dulácska környezetében.

(7)35 József-hegy területén ciszterna létesítése kötelező, csapadékvizek szikkasztása a csúszásveszély miatt nem megengedett

22. Villamosenergia ellátás

26. § (1) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek:

a) villamosenergia hálózati rekonstrukciót,

b) közvilágítási hálózati rekonstrukciót

a meglevő oszlopsorra, és közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(2) Az erdőterület kivételével beépítésre nem szánt területen egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(3) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha erdőirtás igénye merülne fel a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni.

23. Földgázellátás

27. § (1) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

(2) Házi gáznyomás-szabályozó az előkert nélküli zártsorú beépítés kivételével az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el. A berendezés csak:

a) a telkek előkertjében létesíthető,

b) udvarán helyezhető el, vagy

c) az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető,

d) zártsorú beépítés utcai homlokzata esetén falba süllyesztéssel helyezhető el.

24. Vezetékes elektronikus hírközlés

28. §36 [- hatályát vesztette]

25. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés

29. §37 [- hatályát vesztette]

VIII. Fejezet:

Építés általános szabályai

26. Telekalakítás

30. § (1) Az adott övezetre vonatkozó egyedi előírások hiányában építési övezetben új nyúlványos telek nem alakítható ki.

(2)38 Önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott magánutat csak a jelen rendelet közlekedési előírásai és az adott övezetre vonatkozó szabályok szerint lehet kialakítani.

(3)39 Közműépítmények elhelyezésére az övezeti előírásoktól eltérő méretű és alakú telek is kialakítható, de 1 m2-nél kisebb nem lehet.

(4)4041 Ha egy meglévő telek területe részben beépítésre szánt építési övezetbe és részben beépítésre nem szánt övezetbe tartozik, akkor a telken építési tevékenység csak akkor végezhető, ha az érintett telket az övezethatár mentén megosztják. Ettől kizárólag akkor lehet eltekinteni, ha a megosztás során létrejövő egyik teleknek nincs közúti kapcsolata.

(5)42 – hatályát vesztette.

43 27. Korlátozások, tereprendezés

31. § (1)44 Építési munka végzése előtt geotechnikai jelentés alapján kell igazolni az adott telek beépíthetőségét, ha:

a) vízfelületek vagy mély fekvésű, vizenyős területek közvetlen közelében tervezett, a felszíni és a talajvizek áramlását vagy minőségét veszélyeztető beruházásról van szó és az a vízügyi hatóság nyilvántartása szerint indokolt, vagy a Szabályozási terven lehatárolt terület esetén;

b) a terület építésföldtani adottságai alapján valószínűsíthető talajmechanikai probléma megjelenése, vagy lejtős terepen, ha annak lejtése a 25%-ot meghaladja

c) a tervezett építmény méretei, terhelése vagy az alkalmazni kívánt szerkezet különlegessége megköveteli a különleges körültekintést.

(2)45 – hatályát vesztette

(3)46 – hatályát vesztette

(4)47 A volt Laktanya területén minden esetben geotechnikai jelentés alapján kell tisztázni az adott telekrész veszélymentes beépíthetőségét, különös tekintettel a kőzet- és talajállékonyságra, valamint a vízkártételre.”

(5)48 A Tó Park területén minden esetben geotechnikai jelentés alapján kell tisztázni az adott telekrész veszélymentes beépíthetőségét.”

(6)49 Az SZT-n jelölt, élet-és vagyonbiztonságra veszélyes löszpartfallal érintett és azokkal közvetlenül határos ingatlanokon csak geotechnikai jelentés alapján lehet építeni.

32. § (1)50 – hatályát vesztette

(2) A Volt Laktanya területén csak az eredeti terepszint eléréséig lehetséges feltöltést alkalmazni.

(3)51 – hatályát vesztette

(4)52 Az elő-, oldal ás hátsókerti sávban általában a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint közötti legnagyobb eltérés legfeljebb 1,0 méter lehet, kivéve ahol az övezeti előírás másképp rendelkezik. Kivétel ez alól a pinceszintet megközelítő lejárók közvetlen környezete, mely a lehajtók, lejárók területére és az ezekhez szükséges támfalak, rézsűk szélessége által igénybevett területekre terjed ki. A tereprendezéssel kialakuló új terepalakulatnak a telekhatáron illeszkednie kell a környező területek terepadottságaihoz.”

(5)53 Az épületek melletti feltöltés, vagy bevágás mértéke az eredeti terepszinthez képest támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel legfeljebb 1,0 m, támfallal legfeljebb 2,0 m lehet. Az adott övezetre vonatkozó egyedi szabályok az e bekezdésben rögzített szabályoktól eltérően is rendelkezhetnek.

28. Általános építési előírások, építmények kialakítása

33. § (1)54 Övezeti előírások hiányában az elő- oldal- és hátsókertek méretét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően, továbbá az egyéb jogszabályok előírásait betartva kell meghatározni. Amennyiben az SZT-n jelölt „be nem építhető telekrész” közvetlenül határos az adott telek megközelítését biztosító közterülettel, vagy magánúttal, akkor ettől a „be nem építhető telekrész” megnevezésű területtől a beépítésnél legkisebb távolságként legalább az övezetre meghatározott előkerti értéket meg kell tartani.

(2)55 Az övezeti előírások táblázataiban „az előkert mérete” sorban egy rögzített pontos értékkel meghatározott előkerti érték azonos az utca felőli kötelező építési vonallal. Ezekben az övezetekben az új épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 50%-át, a Munkácsy Mihály utca mentén legalább 90%-át erre az építési vonalra kell elhelyezni kivéve, ha az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek.

(3) 56Oldalhatáros beépítés alkalmazása esetén az oldalhomlokzatnak az oldalhatártól mért legfeljebb 1,0 m-es távolságon belül kell elhelyezkednie

(4) 57- hatályát vesztette

(5)58 Belterületen önálló létesítésű új terepszint alatti építményként csak az övezetre meghatározott melléképítmények, és földdel borított pince építhető.

(6) 59Törökbálint területén az oromfalas kialakítás támogatása érdekében legfeljebb 2 oromfal összterületének (F) és azok vízszintes összhosszának (L) hányadosával (F/L értékével) növelhető az építési övezetekben meghatározott épületmagasság értéke

(7)60 Oromfalas épület magassági kedvezménye: az épületmagasság számításánál akkor alkalmazható, ha a fő rendeltetésű épület legfeljebb két oromfallal létesül, amelyek külön-külön:

a) legalább 5,0 méter szélesek és legfeljebb 7,5 m szélesek,

b) legalább 35 és legfeljebb 50 fokos hajlásszögűek,

c) legalább 2,0 méter magasak

34. § (1)61 Utcai telekhatáron csak olyan kerítést szabad létesíteni, amely:

- legfeljebb 1,80 m magas,
- legalább 30%-os átláthatóságot biztosít.
Oldal- és hátsókerti kerítés, valamint az eltérő használatú telekrészek lekerítésére szolgáló kerítés legfeljebb 1,8 m magas kerítés lehet. Az előírásoktól eltérni csak az egyes övezeti előírások és a településképi rendelet eltérő rendelkezése esetén lehet.
(2) A Tó Park területén a közlekedési, a zöldterületi, az erdő, és a természetközeli övezetek nem keríthetők le az adott övezetre vonatkozó eltérő egyedi szabályok figyelembe vételével.
(3) A Tó Park területén épített kerítés legfeljebb 50 cm-es lábazattal rendelkező, legfeljebb 1,5 m magas és legalább 90 %-os átláthatóságot biztosító, továbbá a környezetbe való illeszkedés általános szabályainak és az egyéb általános előírásoknak is megfelelő kialakítású lehet.
(4) Lakókocsi, üdülősátor csak a vonatkozó egyéb jogszabályoknak megfelelően helyezhető el azokban az övezetekben, melyekben a HÉSZ azt kifejezetten lehetővé teszi.
(5) Az építési helyeket keresztező, vagy azon belül lévő infrastruktúra-területeket (belső használatú utak, vasutak, közművek nyomvonalát, parkolók területét és védősávjainak területét) csak abban az esetben lehet beépíteni, ha az érintett út, vasút, parkoló, közmű úgy kerül kiváltásra vagy megszüntetésre, hogy az új nyomvonal területe és védősávja már nem érinti az építés céljára ténylegesen igénybe venni kívánt területet.

35. § (1)62 – hatályát vesztette

(2)63 – hatályát vesztette

(3)64 – hatályát vesztette

(4) Lakó-, településközpont- és üdülőövezetekben melléképület az alábbiak szerint létesíthető:

a) melléképület csak a főépület létesítésével egyidejűleg, vagy azt követően létesíthető,

b) melléképület beépített alapterülete nem haladhatja meg a megengedett beépíthetőség 50%-át és legfeljebb P+F+T szint kialakítású lehet,

c) melléképület megengedett legnagyobb épületmagassága legfeljebb az építési övezetben meghatározott érték 1,0 m-rel csökkentett értéke, de legfeljebb 4,5 m lehet.

(5) Az előkert, az oldalkert és a hátsókert előírt legkisebb méretén belül növényház (üvegház), fóliasátor nem helyezhető el.

(6)65 Ha a telek meglévő beépítése nem felel meg az építési övezet beépítési módja szerinti építési helynek, akkor az építési helyen kívül meglévő épület átalakítható, tetőtere beépíthető és építési helyen belül bővíthető, ha az átalakítás, bővítés új rendeltetési egység kialakítását nem eredményezi és ha egyéb előírásokat nem sért.

29. A zöldfelületek kialakításának és fenntartásának általános előírásai

36. § (1)66 - hatályát vesztette

(2)67 - hatályát vesztette

(3)68 - hatályát vesztette

(4) Fakivágás csak az Önkormányzat fakivágásról és pótlásról szóló rendelete alapján végezhető.

(5) SZT-n jelölt védő zöldsávot többszintes növényállomány telepítésével kell kialakítani a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használatával.

(6) A kötelezően kialakítandó védő zöldsáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. A védő zöldsáv 3 szintű növényállománya a következők szerint alakítandó ki: fa (jellemzően 60% lombos, 40% örökzöld fa), magas cserje, alacsony cserje.

(7)69 Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületeket legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani.

(8)70 - hatályát vesztette

(9)71 A város egész területén az ingatlanhatártól számított telepítési távolságot a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, használatáról, fejlesztéséről, valamint a település tisztaságáról szóló 13/2016 (V.27.) ÖK rendelete szabályozza.

30. Reklám, hirdetés

37. §72 [- hatályát vesztette]

31. Állattartó építmények

38. § (1) Haszonállattartás, vagy állattenyésztés céljára szolgáló építmény kizárólag a következő övezetekben helyezhető el: Lf-1; Gip-5; Má-f; Mk-1 és Mk-2 övezetek.

(2) Állattartás céljára szolgáló új építmény a védőtávolság és beépítési százalék betartásával az alábbi minimális telekterület alapján létesíthető a következő övezetekben:

a) Lf-1 övezetben: 1500 m2felett;

b) Gip-5 övezetben: 5000 m2felett;

c) Má-f övezetben: 1000 m2felett;

d) Mk-1 övezetben: 3000 m2felett;

e) Mk-2 övezetben: 720 m2felett.

(3) Állattartó építmény beépítésre szánt terület esetén legalább a főépülettel azonos építészeti igényességű műszaki megoldásokkal és minőségben (pl. anyaghasználat, kidolgozottság, homlokzati és tető kialakítás, megjelenés) készülhet el.

IX. Fejezet:

Katasztrófavédelem

39. §73 [- hatályát vesztette]

II. RÉSZ:

RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

X. Fejezet:

Beépítésre szánt területek építési övezeteinek előírásai

74 32. A lakóterületek általános előírásai

40. § (1) Kisvárosias lakóövezetben elhelyezhető épület az adott övezetre vonatkozó egyedi előírások figyelembe vételével lakó, valamint a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.

(2)75 Kertvárosias lakóövezetben elhelyezhető épület az adott övezetre vonatkozó egyedi előírások figyelembe vételével legfeljebb két lakó rendeltetési egységet; a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó; hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális és sport rendeltetést tartalmazhat, kivéve, ha az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek.

(3) Falusias lakóövezetben elhelyezhető épület lakó; mező- és erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú; kereskedelmi, szolgáltató; szállás jellegű és sport rendeltetést tartalmazhat.

(4) Az adott övezet előírásaiban meghatározott legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult építési telken is lehetséges az építés, ha az összes egyéb előírás betartható.

(5) A kialakítandó új építési telek legkisebb szélessége az adott övezetre vonatkozó egyedi előírás hiányában, ha az adott övezetre megállapított beépítési mód:

a) szabadon álló, akkor legalább 18,0 m;

b) oldalhatáron álló, akkor legalább 16,0 m;

c) ikres, akkor legalább 14,0 m;

d) zártsorú, vagy csoportos, akkor legalább 10,0 m.

(6) A lakó övezetekben csak a lakó rendeltetés megvalósulása után, vagy azzal egyidőben lehet melléképületben elhelyezhető rendeltetést megvalósítani.

(7)76 A (2) bekezdés rendelkezésétől és az övezeti előírásokban meghatározott lakó rendeltetési egység számától eltérni önkormányzati bérlakás létesítése esetén lehet.

41. § (1)77 A kertvárosias lakóövezetekben egy építési telken legfeljebb két épület, egy fő- és egy melléképület építhető, és ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés megváltoztatására is alkalmazni kell kivéve, ha az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek.

(2) A kertvárosias lakóövezetekben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; föld alatti elhelyezésű közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény helyezhetők el.

(3)78 Az utcai telekhatártól mért 40 m-nél hosszabb telkek esetén az utcai telekhatártól mért 40 m-en túli telekrész nem építhető be, azaz a 40 m-es távolság egyben az építési telek hátsókerti építési határvonala is. Meglévő nyeles telek esetén ez a távolság a nyélnek a beépíthető telekrészhez való csatlakozásától számítandó kivéve, ha az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek.

(4) Ha az övezeti előírás ettől eltérően nem rendelkezik, akkor az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján számított nagyság minden megkezdett 150 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani.

(5) A telek előtti közterületi zöldsávot áttörő gépkocsi behajtó, vagy parkoló utcafronti szélessége csak egy behajtó esetében legfeljebb 5 m széles lehet, de az összes szélesség több behajtó és parkoló esetén sem haladhatja meg a 8 métert.

(6) Az elő-, oldal ás hátsókerti sávban a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint közötti legnagyobb eltérés legfeljebb 0,5 méter lehet. Az épületek melletti feltöltés, vagy bevágás mértéke az eredeti terepszinthez képest legfeljebb 1,0 m lehet. Kivételt képeznek ezek alól szabályok alól a pinceszintet megközelítő lehajtók, lejárók legfeljebb 4,0 m széles területsávjai.

33. Az Lk-1 jelű kisvárosias lakóövezet

42. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

1.500

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

35

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

35

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,2

Legnagyobb épületmagasság (m)

9,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

30

Az előkert legkisebb mérete (m)

6,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) Az épület a lakó rendeltetésen kívül csak szállás jellegű rendeltetést tartalmazhat.
(3) Egy telken több lakó rendeltetést tartalmazó épület is elhelyezhető.
(4) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény; zászlótartó oszlop helyezhetők el.
(5) Az övezetben melléképület nem helyezhető el.

34. Az Lk-2 jelű kisvárosias lakóövezet

43. § (1) 79Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Zártsorú

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

350

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

50

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

50

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,0

Legnagyobb épületmagasság (m)

6,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

Az előkert mérete (m)

3,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

Kialakult

A hátsókert legkisebb mérete (m)

0,0

(2) 80 A lakóépület csak egy lakó rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény helyezhetők el.
(4) 81 Az építési övezetben építési munkát csak a partfal stabilizálást követően lehet végezni.
(5) 82 – hatályát vesztette
(7) 83A jellemzően beépült telektömbben lévő építési telek beépítése esetén az előkerti és oldalkerti építési vonal meghatározásakor a kialakult állapothoz kell alkalmazkodni úgy, hogy az előkerti határvonal az adott építési telek teljes utcaszakaszán kialakult előkertek által meghatározott sávba kerüljön.

35. Az Lke-1 jelű kertvárosias lakóövezet

44. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Oldalhatáron álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

700

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

30

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,5

Legnagyobb épületmagasság (m)

5,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

50

Az előkert mérete (m)

Az utcaképhez igazodóan

Az oldalkert mérete (m)

Az utcaképhez igazodóan

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) 84 Az övezet József-hegyi részén épületet építeni csak geotechnikai jelentés alapján és a keletkező csapadékvizek ártalommentes elhelyezésének (pl. ciszterna), vagy elvezetésének megoldásával lehet.
(3) Az övezetben sport rendeltetés nem helyezhető el.
(4) Szabadon álló beépítést csak akkor lehet alkalmazni, ha egyidejűleg fennáll, hogy:
- a telek legkisebb szélessége legalább 22 m ;
- a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés is megengedi a szabadon álló beépítés alkalmazását.
(5) Amennyiben terepszint alatti beépítés is megvalósul a telken, akkor a legnagyobb szintterületi mutató értéke 0,15-tel megnövelt értékkel vehető figyelembe.
(6) 85 – hatályát vesztette
(7) Az Ófalu területén az utcai homlokzatmagassági legnagyobb értéke 4,5 m.
(8) 86 – hatályát vesztette
(8a) 87(9) Az övezetben a 190/3 hrsz-ú telken a 40. § (2) bekezdésében felsoroltakon túl kulturális, szálláshely-szolgáltatás és az azt kiszolgáló rendeltetés is elhelyezhető

36. Az Lke-2 jelű kertvárosias lakóövezet

45. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Zártsorú

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

700

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

30

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,5

Legnagyobb épületmagasság (m)

5,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

50

Az előkert mérete (m)

0,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) Zártsorú beépítésen kívül oldalhatáron álló beépítést akkor lehet alkalmazni, ha egyidejűleg fennáll, hogy:
- a telek legkisebb szélessége legalább 14 m ;
- a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés is megengedi az oldalhatáron álló beépítés alkalmazását.
(3) 88 A József Attila utca mentén a Nyár utca és dr. Grimm Ferenc tér között elhelyezkedő telkeken a kialakult oldalhatáron álló beépítés megtartandó.
(4) Az övezetben nem lehet magánutat létesíteni.
(5) 89 – hatályát vesztette
(6) Amennyiben terepszint alatti beépítés is megvalósul a telken, akkor a legnagyobb szintterületi mutató értéke 0,15-tel megnövelt értékkel vehető figyelembe.

37. Az Lke-3 jelű kertvárosias lakóövezet

46. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

900

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett -900 m 2 teleknagyság felett- (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt -900 m 2 teleknagyság felett- (%)

30

Legnagyobb szintterületi mutató -900 m 2 teleknagyság felett- (épület m2 / telek m2)

0,6

Legnagyobb épületmagasság (m)

6,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

50

Az előkert mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

3,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) A fenti övezeti paraméterektől eltérően a meglévő 700 és 900 m2 közötti teleknagyságú építési telkek esetén a legnagyobb beépítettség terepszint felett 20 %, a legnagyobb beépítettség terepszint alatt 20 %, a legnagyobb szintterületi mutató 0,4 épület m2 / telek m2.
(3) Az övezetben melléképület nem helyezhető el.
(4) A telek beépített területe legfeljebb 300 m2 lehet.
(5) Az előkert méretétől abban az esetben lehet eltérés, ha az adott ingatlanon és annak közvetlen környezetében az 5,0 m-es előkert helyett már más érték alakult ki. Ebben az esetben a szomszédos épületek beépítési vonalához kell igazodni.
(6) Amennyiben terepszint alatti beépítés is megvalósul a telken, akkor a legnagyobb szintterületi mutató értéke 0,15-tel megnövelt értékkel vehető figyelembe.
(7) 90A Munkácsy Mihály utcáról magánúton megközelíthető telkek hátsókertjének legkisebb mértéke 0,0 m.

38. Az Lke-4 jelű kertvárosias lakóövezet

47. § (1)91 Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Oldalhatáron álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

700

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

25

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

25

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,5

Legnagyobb épületmagasság (m)

5,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

50

Az előkert mérete (m)

Az utcaképhez igazodóan

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) 92 93Az övezet József-hegyi részén épületet építeni csak geotechnikai jelentés alapján és az elkészült statikai munkarészek megállapításainak megfelelően, továbbá a keletkező csapadékvizek ártalommentes elhelyezésének (ciszterna), vagy elvezetésének megoldásával lehet
(3) 94 Saroktelek megosztása abban az esetben is lehetséges, ha a létrejövő új telkek területe az övezetre meghatározott 700 m2-t nem éri el, de a 650 m2-t meghaladja.
(4) Az övezet temetővel határos tömbjében az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége 14,0 m.
(5) A Régi Vasútsor – Bajcsy-Zsilinszky utca – Bajor Gizi utca – Határ út – Kazinczy Ferenc utca által határolt területen található legalább 800 m 2 területű, két közterülettel határos, átmenő építési telkek az övezeti minimumtól eltérően két közelítően azonos nagyságú telekrészre megoszthatók.
(6) 95 - hatályát vesztette
(7) Szabadon álló beépítés is alkalmazható, ha egyidejűleg fennáll, hogy:
- a telek legkisebb szélessége legalább 18 m ;
- a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés is megengedi a szabadon álló beépítés alkalmazását.
(8) Amennyiben terepszint alatti beépítés is megvalósul a telken, akkor a legnagyobb szintterületi mutató értéke 0,15-tel megnövelt értékkel vehető figyelembe.
(9) 96 Fácán utcáról nyíló telkek az utcai telekhatártól mért 60 m-en túli telekrész nem építhető be, azaz a 60 m-es távolság egyben az építési telek hátsókerti építési határvonala is.
(10) 97 Magánút csak a Tükörhegy déli lejtőjén alakítható ki.
(11) 98Fácán utcáról nyíló telkek esetében az előkert legkisebb mérete 5,0 m.
(12) 99 A Fácán utcáról nyíló zsákutcából megközelíthető telkek esetén az előkert mérete legalább 10,0 m.

48. §100 [- hatályát vesztette]

39. Az Lke-5 jelű kertvárosias lakóövezet

49. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

900

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

20

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

40

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

25

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

30

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,5

Legnagyobb épületmagasság (m)

5,0

Legkisebb épületmagasság (m)

3,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

50

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

3,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) A Jázmin utca környezetében az SZT-n jelölt terepszint alatt beépíthető területen belül kizárólag vendéglátás és borkereskedelem célját szolgáló pince helyezhető el. Telkenként legfeljebb 2 db pince építhető, egyenként legfeljebb 6,0 m szélességben.
(3) A Jázmin utca környezetében a Diósdi út és az Akácos utca között új beépítéshez az építészeti-műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell talajmechanikai szakvéleményt.
(4) Az épületekben sport rendeltetés nem helyezhető el.
(5) A Téglagyár u-val határos ingatlanokra nem vonatkozik a 41. § (3) bekezdésében rögzített előírás.
(6) Amennyiben terepszint alatti beépítés is megvalósul a telken, akkor a legnagyobb szintterületi mutató értéke 0,15-tel megnövelt értékkel vehető figyelembe.
(7) 101 A Téglagyár utcával határos területen a beépítési mód oldalhatáron álló.

39/A.102 Az Lke-5/A jelű kertvárosias lakóövezet

49/A. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

900

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

20

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

40

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

25

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

30

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,5

Legnagyobb épületmagasság (m)

3,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

50

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

3,5

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) 103 A Jázmin utca környezetében a Diósdi út és az Akácos utca között új beépítéshez az építészeti-műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell geotechnikai jelentést.
(3) 104 Elhelyezhető legfeljebb 4 lakó rendeltetési egységet tartalmazó épület is. Az épületekben sport rendeltetés nem helyezhető el.
(4) Amennyiben terepszint alatti beépítés is megvalósul a telken, akkor a legnagyobb szintterületi mutató értéke 0,15-tel megnövelt értékkel vehető figyelembe.

40. Az Lke-6 jelű kertvárosias lakóövezet

50. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Ikres

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

550

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

25

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

25

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,5

Legnagyobb épületmagasság (m)

5,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

50

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) Amennyiben terepszint alatti beépítés is megvalósul a telken, akkor a legnagyobb szintterületi mutató értéke 0,15-tel megnövelt értékkel vehető figyelembe.

41. Az Lke-7 jelű kertvárosias lakóövezet

51. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Zártsorú (Sorházas)

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

200

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

30

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,6

Legnagyobb épületmagasság (m)

5,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

50

Az előkert mérete (m)

Az utcaképhez igazodóan

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) 105 Az övezetben egy épületben csak egy lakó rendeltetés helyezhető el.

42. Az Lke-8 jelű kertvárosias lakóövezet

52. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Csoportos

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

180

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

6,0

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

25,0

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

30

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,6

Legnagyobb épületmagasság (m)

5,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

50

Az előkert mérete (m)

Az utcaképhez igazodóan

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

43. Az Lke-9 jelű kertvárosias lakóövezet

53. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

1.200

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

20

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

20

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,5

Legnagyobb épületmagasság (m)

5,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

70

Az előkert mérete (m)

7,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

3,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) 106 Az övezetben csak lakó rendeltetés helyezhető el.
(3) A telek beépített területe legfeljebb 300 m2 lehet.
(4) Azok a telkek, amelyek a Bem József utcával (hrsz: 3433) és a 4441 hrsz-ú úttal egyaránt közvetlenül érintkeznek, és feltárhatók, azoknak kötelező építési vonala a 4441 hrsz-ú úttól 7,0 m-re van.
(5) 107 Az övezet telkein egy épület és legfeljebb két lakó rendeltetési egység helyezhető el.

44. Az Lke-10 jelű kertvárosias lakóövezet

54. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

1.800

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

15

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

10

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,2

Legnagyobb épületmagasság (m)

4,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

70

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

3,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

6,0

(2) Az építési övezetre nem vonatkozik a 41. § (3) bekezdésében rögzített előírás.

45. Az Lke-11 jelű kertvárosias lakóövezet

55. § (1)108 Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

1.800

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

40

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

10

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

10

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,2

Legnagyobb épületmagasság (m)

4,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

70

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

3,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

6,0

(2) 109 – hatályát vesztette
(3) 110 – hatályát vesztette
(4) A 0226/4 és 0222/1 hrsz-ú külterületi dűlőutak tengelyétől számított 15 m-en belül építmény nem helyezhető el.
(5) A 0224/26 hrsz-ú árok mentén a telek határától számított 3-3 m-es sávot karbantartás céljára szabadon kell hagyni.
(6) Az építési övezetre nem vonatkozik a 41. § (3) bekezdésében rögzített előírás.

46. Az Lke-12 jelű kertvárosias lakóövezet

56. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

5.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

15

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

15

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,4

Legnagyobb épületmagasság (m)

5,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

60

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

3,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

10,0

(2) Az építési telek területének minden megkezdett 5.000 m2-e után legfeljebb egy épület létesíthető.
(3) Az előkert mélysége magán gyalogúttól legalább 7,5 m . Az építési határvonal meghatározásánál az Lke-6 jelű övezet határától legalább 10 m távolságot meg kell tartani.
(4) Telekbejáratot létesíteni a Séta utca, vagy annak erdő melletti folytatásáról nem lehet.
(5) Az építési övezeten belül önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott új, a jelenlegi út kiegészítésére, vagy helyettesítésére szolgáló magánút kialakításánál betartandó, hogy a magánút telkének legkisebb szélessége több telek kiszolgálása estén legalább 10,5 m , legfeljebb 5 telek kiszolgálása esetén legalább 8 m , legnagyobb esése legfeljebb 15 % lehet. Járműforgalom elől elzárt magán gyalogút legkisebb szélessége 3,0 m .
(6) Az építési telek legalább 50%-án összefüggő, egységes és intenzív, többszintű növényállományt kell telepíteni és fenntartani. Ennek a védelmi funkciójú, intenzív telepítésű többszintes növényállománynak a kialakítása során, az erre a célra kialakított területrész legalább 60%-án erdő jelleggel őshonos fákat, 30%-án őshonos cserjéket kell telepíteni. A kialakítás kertépítészeti terv alapján történhet. Az épületek használatbavételének előfeltétele az előírt zöldfelületek megvalósítása.
(7) Az építési övezetre nem vonatkozik a 44. § (3) bekezdésében rögzített előírás.

47. Az Lke-13 jelű kertvárosias lakóövezet

57. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Zártsorú

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

350

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

40

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,6

Legnagyobb épületmagasság (m)

5,0

Legkisebb épületmagasság (m)

3,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

50

Az előkert mérete (m)

Az utcaképhez igazodóan

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) Az övezetben csak lakó és vendéglátó rendeltetés helyezhető el.
(3) Amennyiben terepszint alatti beépítés is megvalósul a telken, akkor a legnagyobb szintterületi mutató értéke 0,15-tel megnövelt értékkel vehető figyelembe.
(4) 111 Az SZT-n jelölt élet- és vagyonbiztonságra veszélyes löszpartfal által érintett telken építési munkát csak a partfal stabilizálást követően lehet végezni.
(5) 112 – hatályát vesztette

48. Az Lke-14 jelű kertvárosias lakóövezet

58. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

350

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

25

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

25

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,4

Legnagyobb épületmagasság (m)

5,0

Legkisebb épületmagasság (m)

3,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

50

Az előkert mérete (m)

Az utcaképhez igazodóan

Az oldalkert mérete (m)

Az utcaképhez igazodóan

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) Az övezetben csak lakó, valamint kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetés helyezhető el.
(3) Az SZT-n jelölt terepszint alatt beépíthető területen elhelyezkedő pincék kizárólag vendéglátás és borkereskedelmi célra hasznosíthatók.
(4) Amennyiben terepszint alatti beépítés is megvalósul a telken, akkor a legnagyobb szintterületi mutató értéke 0,15-tel megnövelt értékkel vehető figyelembe.
(5) 113 – hatályát vesztette

49. Az Lke-15 jelű kertvárosias lakóövezet

59. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

1.200

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

25

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

25

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,4

Legnagyobb épületmagasság (m)

5,0

Legkisebb épületmagasság (m)

3,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

50

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

3,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) Az övezet Iparterülettel közvetlenül határos tömbjének kivételével az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége 20,0 m.
(3) A telek beépített területe legfeljebb 400 m2 lehet.
(4) Az övezetben hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális és sport rendeltetés nem helyezhető el.
(5) 114 Az övezet Iparterülettel határos tömbjében lévő épületekben négy lakó rendeltetési egység is elhelyezhető.
(6) Az övezet Iparterülettel határos tömbjében a szabályozási terven jelölt sávban kötelező 15 m széles védő zöldsáv kialakítása.

50. Az Lke-16 jelű kertvárosias lakóövezet

60. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

6.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

25

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

25

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,4

Legnagyobb épületmagasság (m)

5,0

Legkisebb épületmagasság (m)

3,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

50

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

3,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) 115 Az övezet telkein egy épületben legfeljebb négy lakó rendeltetési egység helyezhető el. Az övezetben hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális és sport rendeltetés nem helyezhető el.
(3) Az építési övezet területén minden teljes 1.000 m2 telekterületen helyezhető el egy lakóépület.
(4) Az előkert legkisebb mérete a budaörsi határ mentén tervezett út irányában 10 m.
(5) Az övezet Iparterülettel határos tömbjében a szabályozási terven jelölt sávban kötelező 15 m széles védő zöldsáv kialakítása.

51. Az Lke-17 jelű kertvárosias lakóövezet

61. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

2.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

30

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,5

Legnagyobb épületmagasság (m)

5,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

Az előkert mérete (m)

Az utcaképhez igazodóan

Az oldalkert mérete (m)

Az utcaképhez igazodóan

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) 116 – hatályát vesztette
(3) Az építés külön nem szabályozott egyéb feltételeit az illetékes örökségvédelmi hatóság a műemléki szempontok alapján az egyeztetés során egyedileg határozza meg.

52. Az Lke-18 jelű kertvárosias lakóövezet

62. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

1.200

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

30

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,6

Legnagyobb épületmagasság (m)

5,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

50

Az előkert legkisebb mérete (m)

7,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) Az elhelyezhető lakások száma egyenlő az építési telek területe osztva 275-nel.
(3) 117 Az övezetben elsősorban sorházas beépítés arculatát eredményező többlakásos beépítést kell megvalósítani (sortársasház, ikerház). Az övezetben létesíthető épület legnagyobb hosszmérete 42 m.
(4) A telken belül és a szomszédos telkeken lévő épületek közötti legkisebb távolság 9 m.
(5) A Balassi Bálint utcától északra lévő és a Nádasdy Tamás utcától délre lévő, az adott utcával határos ingatlanoknál az ingatlanon elhelyezni kívánt épületek legmagasabb pontjának magassága nem haladhatja meg az utcák vonatkozó szakaszának középvonalán mért referenciamagasság + 6,0 m értéket.
(6) 118 Az építési övezetre nem vonatkozik a 41. § (3) és (5) bekezdéseiben rögzített előírás
(7) 119 Az övezetben egy telken több épület elhelyezhető.
(8) 120 Önálló garázsépületként csak támfalgarázs, vagy mélygarázs létesíthető.
(9) 121 Telken belül lakásonként 2 parkolóhely biztosítása kötelező.
(10) 122 A Nádasdy Tamás utca felől behajtó nem létesíthető.
(11) 123 Az övezetben nem kötelező magastetős megoldást alkalmazni. Ha a beépítésnél nem magastetős megoldás készül, akkor kivételesen a legnagyobb épületmagasság értéke lehet legfeljebb 6,0 m. Ebben az esetben magastető utólag sem létesíthető és tetőtér nem alakítható ki.

63. §124 [- hatályát vesztette]

53. Az Lf-1 jelű falusias lakóövezet

64. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Oldalhatáron álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

5.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

30

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,4

Legnagyobb épületmagasság (m)

5,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

4,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) 125 Egy telken legfeljebb két lakó rendeltetés helyezhető el.
(3) Az állattartásra vonatkozó előírások betartásával az övezetben állattartó építmény is elhelyezhető.
(4) Az egyéb jogszabályban rögzített melléképítmények közül bármely létesítmény elhelyezhető.
(5) Szabadon álló beépítést is alkalmazható, ha egyidejűleg fennáll, hogy a szükséges telekméret biztosított (legalább 20 m szélesség), valamint a szomszédos telkeken kialakult beépítés is megengedi a szabadon álló beépítés alkalmazását.
(6) Gazdasági tevékenységet kiszolgáló csarnok esetében a legnagyobb alkalmazható épületmagasság értéke 7,5 m.
(7) Az egy építési telken elhelyezhető lakó rendeltetést tartalmazó épületek összes bruttó földszinti alapterülete nem lehet nagyobb 300 m2-nél. Egy épület bruttó földszinti alapterülete nem lehet nagyobb 1.000 m2-nél

126 54. A településközpont és intézményi területek általános előírásai

65. § (1) Településközpont építési övezetekben az övezetre vonatkozó egyedi előírások figyelembe vételével elhelyezhető lakó; igazgatási, iroda; kereskedelmi, szolgáltató, szállás; kulturális közösségi szórakoztató;és sport rendeltetés.

(2) Intézményi építési övezetekben az övezetre vonatkozó egyedi előírások figyelembe vételével az elhelyezhető igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; iroda; kereskedelmi, szolgáltató, szállás; kulturális, közösségi szórakoztató; hitéleti; és sport rendeltetés; az előző rendeltetéseket tartalmazó épületben az övezeti előírások szerint lakás rendeltetés is.

(3)127 Egy telken legfeljebb egy lakóépület létesíthető és legfeljebb két lakó rendeltetési egység helyezhető el. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés megváltoztatása esetén is alkalmazni kell.

(4)128 Zártsorú beépítés esetén az utcával határos épületrész utcára merőleges mélysége legfeljebb 12,0 m lehet.

(5) A melléképítmények közül az egyedi övezeti előírásokat figyelembe véve közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(6) Ha az övezeti előírás ettől eltérően nem rendelkezik, akkor a legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület nagyság minden megkezdett 150 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani.

(7) Az adott övezetre vonatkozó egyedi előírás hiányában a településközpont és intézményi övezetekben kialakítandó új építési telek legkisebb szélessége 18,0 m.

(8)129 A (3) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni önkormányzati bérlakások létesítése esetén.

55. A Vt-1 jelű településközpont vegyes övezet

66. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Zártsorú

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

700

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

30

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,3

Legnagyobb épületmagasság (m)

7,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

30

Az előkert mérete (m)

0,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) 130 A Munkácsy Mihály utca mentén kizárólag zártsorú beépítés alkalmazható. Kivételes esetben szabadon álló beépítés is alkalmazható, ha egyidejűleg fennáll, hogy::
- a telek legkisebb szélessége legalább 40 m ;
- a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés megengedi a szabadon álló beépítés alkalmazását és egyúttal
- a tervezett létesítményben tervezett funkció kifejezetten igényli a szabadon álló beépítés alkalmazását.
(3) 131 – hatályát vesztette
(4) 132 – hatályát vesztette
(5) Az utcai homlokzatmagassági legnagyobb értéke 6,6 m.
(6) 133 – hatályát vesztette
(7) 134 135Az övezet Munkácsy Mihály utca D-i (páros) oldalán, az Alsóerdősor utca és a Szabadság tér közötti szakaszán lévő részén az új épületet az övezetre meghatározott 0,0 m-es előkerti érték helyett az SZT-n ábrázolt beépítési vonalra kell elhelyezni. A Munkácsy Mihály utca felé legfeljebb 80 cm magas kerítés létesíthető
(8) 136 A Munkácsy Mihály utcával határos építési telkek utcafrontján lévő épületrészben, lakó rendeltetés csak az épület emeleti és tetőtéri szintjén létesíthető.
(9) 137 – hatályát vesztette
(10) 138 Az övezetben a 9 hrsz-ú telken a 65. § (3) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni. A telken minden 900 m2 telekterület után 1 db lakó rendeltetési egység helyezhető el.

67. §139140 [- hatályát vesztette]

56. A Vt-2 jelű településközpont vegyes övezet

68. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Zártsorú

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

5.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

30

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,3

Legnagyobb épületmagasság (m)

8,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

30

Az előkert mérete (m)

Az utcaképhez igazodóan

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) Az épületben sport és nem zavaró hatású egyéb gazdasági rendeltetés nem helyezhető el.
(3) 141142 - hatályát vesztette
(4) 143144 A Munkácsy Mihály utcával határos építési telkek utcafrontján lévő épületrészben lakó rendeltetés csak az épület emeleti és tetőtéri szintjén létesíthető.
(5) 145 A Vt-2 jelű településközpont vegyes építési övezet területén (17, 15/1, 16/1, 18/1 hrsz-ú telkek) a 65. § (1) bekezdésében felsorolt rendeltetéseken túl szociális rendeltetés is elhelyezhető.
(6) 146 A Vt-2 jelű településközpont vegyes építési övezet területén (17, 15/1, 16/1, 18/1 hrsz-ú telkek) összesen legfeljebb 20 lakás helyezhető el. A 65. § (3) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni a területen.
(7) 147 A Vt-2 jelű településközpont vegyes építési övezet területén (17, 15/1, 16/1, 18/1 hrsz-ú telkek) a 65. § (4) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni.
(8) 148 A Vt-2 jelű településközpont vegyes építési övezet területén közhasználatra átadott 35 db parkolóhely létesítendő, amely terepszint alatt, részben nyitott kialakítással is biztosítható.
(9) 149 Épületeket, épületrészeket az utcafronti épületszárny kivételével elhelyezni terepszint felett 6,0 m-es oldalkert biztosításával lehet, amelynek mértéke az utcai épületrész esetén 0.
(10) 150 Az övezet területén 900 m2-nél kisebb építési telken a legnagyobb beépítettség a 30%-ot nem haladhatja meg és legfeljebb 2 lakás helyezhető el.

57. A Vt-3 jelű településközpont vegyes övezet

69. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Zártsorú

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

500

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

50

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

50

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,3

Legnagyobb épületmagasság (m)

6,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

30

Az előkert mérete (m)

Az utcaképhez igazodóan

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) Az épületben sport és nem zavaró hatású egyéb gazdasági rendeltetés nem helyezhető el.
(3) 151 A Munkácsy Mihály utcával határos építési telkek utcafrontján lévő épületrészen lakó rendeltetés csak az emeleti és tetőtéri szinten létesíthető.
(4) A Szent István u. Kálvária domb felé eső oldala mentén lévő, továbbá a Géza Fejedelem u-val határos ingatlanoknál a legnagyobb beépítettség terepszint felett és alatt 40%.
(5) Oldalhatáron álló beépítést csak akkor lehet alkalmazni, ha egyidejűleg fennáll, hogy:
- a telek legkisebb szélessége legalább 14 m ,
- a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés is indokolja az oldalhatáron álló beépítés alkalmazását, és igazolása településképi véleményezési eljárás keretében bizonyított.
(6) 152 A József Attila utca mentén a Nyár utca és dr. Grimm Ferenc tér között elhelyezkedő telkeken a kialakult oldalhatáron álló beépítés megtartandó.
(7) 153 Az épületek utcai gerincmagassága legfeljebb 10,0 m lehet.
(8) 154 A tervlapon jelölt ingatlanon (hrsz 514) keresztül kötelező a gyalogos átjárás biztosítása. A gyalogos út mellett kerítés nem létesíthető.

70. §155 [- hatályát vesztette]

58. A Vt-4 jelű településközpont vegyes övezet

71. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

1.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

35

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

35

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,3

Legnagyobb épületmagasság (m)

6,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

5,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) Lakó rendeltetés nem létesíthető.
(3) 156- hatályát vesztette
(4) 157Az övezet Hosszúréti-patak - Árpád-köz - Árpád utca által határolt területén belül övezetben nevelés-oktatás rendeltetés elhelyezhető

59. A Vt-5 jelű településközpont vegyes övezet

72. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Csoportos

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

100

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

80

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

80

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,3

Legnagyobb épületmagasság (m)

6,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

10

Az előkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) Lakó rendeltetés nem létesíthető.
(3) 158 Az épületek Bajcsy Zsilinszky út felőli kialakult előkerti homlokvonala kötelező építési vonal.
(4) Az övezetben bármely épület átalakítása, vagy újjáépítése csak a teljes tömbre készített egységes építészeti terv alapján valósítható meg.

60. A Vt-6 jelű településközpont vegyes övezet

73. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

1.800

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

50

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

50

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,3

Legnagyobb épületmagasság (m)

6,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

10

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

6,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) Az övezetben csak a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi rendeltetésű épület létesíthető, lakó rendeltetés nem lehetséges.
(3) Az építési telek közterületi telekhatára nem keríthető le. A telek épülete körüli meglévő út, járda és parkoló területeinek közcélú használatát biztosítani kell.
(4) 159 Az övezetben csak a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi rendeltetésű épület létesíthető, lakó rendeltetés nem létesíthető.

61. A Vt-7 jelű településközpont vegyes övezet

74. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

2.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

35

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

35

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,5

Legnagyobb épületmagasság (m)

6,0

Legkisebb épületmagasság (m)

3,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

30

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

3,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) Az épületben csak kereskedelmi, szolgáltató, szállás; oktatási, egészségügyi rendeltetés helyezhető el. Lakó rendeltetés nem létesíthető.
(3) A melléképítmények közül csak közmű-becsatlakozási műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény helyezhetők el.
(4) Az 5,0 m szabályozási szélességű közterület menti előkert felől árufeltöltés tilos.
(5) Az Lke-15 jelű lakóövezet felé 10 m széles védő zöldsáv kialakítása kötelező.

62. A Vt-8 jelű településközpont vegyes övezet

75. § Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

700

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

25

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

25

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,3

Legnagyobb épületmagasság (m)

5,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

50

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

3,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

63. A Vt-9 jelű településközpont vegyes övezet

76. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

800

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

35

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

35

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,5

Legnagyobb épületmagasság (m)

6,0

Legkisebb épületmagasság (m)

3,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

30

Az előkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

3,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) Az övezetben csak lakó; kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetés helyezhető el.
(3) 160 Önálló lakóépület nem létesíthető, és az épületek földszintjén lakás nem alakítható ki. Egy telken legfeljebb egy lakó rendeltetés létesíthető.
(4) A melléképítmények közül csak közmű-becsatlakozási műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény helyezhetők el.

64. A Vt-10 jelű településközpont vegyes övezet

77. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

2.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

30

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

35

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,0

Legnagyobb épületmagasság (m)

6,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

30

Az előkert legkisebb mérete (m)

Építési vonal jelöli

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

Építési vonal jelöli

A hátsókert legkisebb mérete (m)

Építési vonal jelöli

(2) 161 Az övezetben lakó rendeltetés kizárólag a tulajdonos, a használó és a személyzet számára helyezhető el, amelynek összes bruttó alapterülete nem haladhatja meg az adott telken lévő összes beépítés bruttó alapterületének a 10%-át.
(3) 162 Az övezetben az 65. § (1) bekezdése szerinti rendeltetéseken kívül elhelyezhető hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetés.
(4) Az építési telkeken épületet az általános szabályok betartása mellett az 5 m és a 22 m szabályozási szélességű út mentén 10 m előkerti (kötelező építési vonal), legalább 3,25 m oldalkerti és legalább 10 m hátsókerti távolságok által határolt építési helyen belül, lehet elhelyezni.
(5) Az övezet Égett-völggyel, Szabadházi heggyel és Pistállyal közvetlenül határos részein történő épület elhelyezéseknél a közös övezethatártól legalább 20 m távolságot kell tartani, az erdőterülettel közvetlenül határos telekrészeken a hátsókert legkisebb mérete 6,5 m .

65. A Vt-11 jelű településközpont vegyes övezet

78. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

2.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

30

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

50

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

35

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

35

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,3

Legnagyobb épületmagasság (m)

10,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

30

Az előkert mérete (m)

10,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

5,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

10,0

(2) 163 Az övezetben lakó rendeltetés kizárólag a tulajdonos, a használó és a személyzet számára helyezhető el, amelynek összes bruttó alapterülete nem haladhatja meg az adott telken lévő összes beépítés bruttó alapterületének a 10%-át.”
(3) 164 Az övezetben az 65. § (1) bekezdése szerinti rendeltetéseken kívül elhelyezhető hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetés.
(4) Az övezetben a Gksz-16 jelű övezet határától mért 100 m-es távolságon belüli területeken az adott beruházáshoz és terhelési hatásterületére önállóan elkészített részletes (épület és pince) statikai vizsgálatok alapján helyezhető el épület.

66. Vt-12 jelű településközpont vegyes övezet

79. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

500

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

35

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

35

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,0

Legnagyobb épületmagasság (m)

5,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

25

Az előkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) 165 Az övezetben lakó és igazgatási rendeltetés nem helyezhető el.

166 67. A Vt-13 jelű településközpont vegyes övezet

80. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

2.500

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

40

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,3

Legnagyobb épületmagasság (m)

7,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

35

Az előkert legkisebb mérete (m)

7,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

4,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) Az övezetben igazgatási, iroda; kereskedelmi, szolgáltató, szállás; kulturális közösségi szórakoztató;és sport, valamint lakó rendeltetés helyezhető el. Az építési telek minden 800 m2 telekterülete után egy lakás helyezhető el.
(3) Az ingatlanon elhelyezni kívánt épületek legmagasabb pontjának magassága nem haladhatja meg a 164,00 mBf értéket. Kivétel ez alól az épület tetején felülvilágító üvegezett tetőfelépítmény, vagy szellőző kürtő, melynek legmagasabb pontjának magassága nem haladhatja meg a 165,50 mBf értéket.
(4) Zajkibocsájtással üzemelő gépek a tetőn nem helyezhetők el. A tetőfelületet zöldtetőként kell kialakítani.
(5) Az övezetben a melléképítmények közül nem helyezhető el az építménynek minősülő antennatartó szerkezet.
(6) Önálló garázsépületként csak támfalgarázs, vagy mélygarázs létesíthető.
(7) 167 A Nádasdy Tamás utca felől legfeljebb csak egy 6,0 m szélességű behajtó létesíthető, melyet a szabályozási terven ábrázolttal összhangban, a Raktárvárosi úttal párhuzamosan haladó meglévő szervizút csatlakozásánál kell kialakítani.
(8) 168A 4354/8 hrsz-ú telket érintő védőzöldsáv területén parkoló elhelyezhető, telken belül két sor fasor telepítendő.

68. A Vt-14 jelű településközpont vegyes övezet

81. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

2.500

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

35

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

35

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,3

Legnagyobb épületmagasság (m)

9,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

30

Az előkert legkisebb mérete (m)

10,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

5,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) 169 Az övezetben csak a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetés létesíthető, kivéve a 3178/3 hrsz-ú ingatlant, ahol lakó rendeltetés elhelyezhető.

68/A.170 A Vt-16 jelű településközpont vegyes övezet

81/A. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Zártsorú

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

700

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

30

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,3

Legnagyobb épületmagasság (m)

7,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

30

Az előkert legkisebb mérete (m)

0,0*

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

0,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

0,0

(2) Az övezet területén egészségügyi rendeltetés helyezhető el. Lakó rendeltetés nem létesíthető.
(3) Az övezet területén a beépítés zártudvaros, keretes kialakítással is elhelyezhető.”

69. A Vi-1 jelű intézményi övezet

82. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Zártsorú

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

4.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

30

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,3

Legnagyobb épületmagasság (m)

12,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

Az előkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) 171 A Munkácsy Mihály utcával határos építési telkek utcafrontján lévő épületekben, vegyes rendeltetésű épület esetén lakó rendeltetés csak az épület emeleti és tetőtéri szintjén létesíthető.
(3) Kivételesen szabadon álló beépítés is alkalmazható, ha egyidejűleg fennáll, hogy:
- a telek legkisebb szélessége legalább 40 m ;
- a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés megengedi a szabadon álló beépítés alkalmazását és egyúttal
- a tervezett létesítményben tervezett funkció kifejezetten igényli a szabadon álló beépítés alkalmazását.
(4) A legnagyobb épületmagasság értéke csak igazgatási, iroda rendeltetést tartalmazó épület esetén 12,0 m, minden más esetben 8,5 m.

70. A Vi-2 jelű intézményi övezet

83. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

3.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

15

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

15

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,3

Legnagyobb épületmagasság (m)

20,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

Az előkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) 172 Az építési munkák közül kizárólag a meglévő épületek műemléki felújítása végezhető. Az övezetben lakó rendeltetés nem létesíthető.

71. A Vi-3 jelű intézményi övezet

84. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

1.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

35

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

35

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,3

Legnagyobb épületmagasság (m)

6,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

35

Az előkert mérete (m)

0,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

4,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) 173 Az övezetben lakó rendeltetés nem létesíthető.

72. A Vi-4 jelű intézményi övezet

85. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

5.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

30

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,3

Legnagyobb épületmagasság (m)

6,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

50

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) 174 Az övezetben csak hitéleti; nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; sport rendeltetés helyezhető el, lakó rendeltetés nem létesíthető.

73. A Vi-5 jelű intézményi övezet

86. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

2.500

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

35

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

35

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,3

Legnagyobb épületmagasság (m)

9,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

30

Az előkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) 175 Az övezetben lakó rendeltetés kizárólag a tulajdonos, a használó és a személyzet számára létesíthető.

74. A Vi-6 jelű intézményi övezet

87. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

10.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

30

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,0

Legnagyobb épületmagasság (m)

13,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

Az előkert legkisebb mérete (m)

15,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

6,5

A hátsókert legkisebb mérete (m)

6,5

(2) 176 Az övezetben önállóan lakó rendeltetés nem létesíthető, csak egyéb más rendeltetéseket tartalmazó épületen belül helyezhető el a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.”
(3) 177 Az intézményi célú épületen belül a létesített lakások nettó alapterülete nem haladhatja meg az épület nettó alapterületének 10%-át, de legfeljebb telkenként 200 m2-t, melybe nem számítandó bele a közlekedők, a garázs és egyéb pinceszinti helyiségek alapterülete.
(4) Amennyiben terepszint alatti beépítés is megvalósul a telken, akkor a legnagyobb szintterületi mutató összesített értéke 1,6 azzal a megoszlással, hogy a szintterületi mutató értéke a terepszint felett 1,0, a terepszint alatt 0,6.
(5) 178 Az övezetnek az SZT-n be nem építhető telekrészként jelölt, a KÖm-2 és a Kzp-1 jelű övezetekkel párhuzamos, a tó partjához legközelebbi 25 m széles sávjában zöldfelületeket kell kialakítani. Ebben a sávban épület és térszíni parkoló nem építhető.
(6) 179 Az övezet SZT-n jelölt, előző bekezdésben rögzített 25 m-es sávján túli, azzal közvetlenül határos újabb 10 m-es sávjában az övezetben egyébként megengedett bármely funkciójú épület elhelyezhető, de az ebben a zónában lévő épület(rész)ek legnagyobb homlokzatmagassága legfeljebb 7,0 m lehet.
(7) 180 A víztározó közelében lévő telekrészeken belül egybefüggő, telken belüli zöldfelületeket (parkosított felületeket) kell kialakítani és fenntartani.
(8) 181 A keletkező csapadékvizek elhelyezésére telken belüli zárt csapadékvíz tároló, vagy szikkasztó műtárgyakat kell alkalmazni.

88. §182 [- hatályát vesztette]

75. A Vi-7 jelű intézményi övezet

89. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

5.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

50,0

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

35

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

35

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,0

Legnagyobb épületmagasság (m)

11,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

6,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

6,0

(2) Az építési hely határa az ültetési kötelezettséggel érintett terület menti szakaszokon a védő zöldsávtól mért 5 m távolságra helyezkedik el.
(3) 183 Az ültetési kötelezettséggel érintett területen a védő zöldsávok telepítésénél többszintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A telepítéshez elsősorban a tájra jellemző, és a gyorsan növő és szennyezés tűrő, ellenálló fa- és cserjefajok használhatók.
(4) Sportpálya térvilágítását szolgáló lámpaoszlop épületmagassági megkötés nélkül helyezhető el.
(5) A közművek kialakításánál be kell tartani, hogy a közműnyomvonalakat elsődlegesen közterületen kell megvalósítani. Meglévő közművek az egyéb szabályok betartásával is csak akkor maradhatnak magánterületen, ha kellő megközelítésük időben függetlenül akadálymentesen biztosított.
(6) 184Nevelési-oktatási rendeltetések közül bölcsőde intézményének létesítése esetén a kialakítható építési telek legkisebb területe 2000 m2

185 76. A gazdasági területek általános előírásai

90. § (1)186 Kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezetekben az adott övezetre vonatkozó előírások figyelembe vételével a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú rendeltetések helyezhetők el. A kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezetekben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el. A kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények rendeltetése csak az adott övezetben elhelyezhető épületek rendeltetésének megfelelő rendeltetés lehet.

(2)187 Az övezetekben gazdasági tevékenységi célú épületen belül elhelyezhető a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, melynek nettó alapterülete - az adott övezetre vonatkozó egyedi előírás hiányában - nem haladhatja meg a telken lévő és tervezett épületek nettó alapterületének 10%-át, de legfeljebb 200 m2lehet, kivéve, ha az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek.

(3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezetekben az övezetekre vonatkozó egyedi előírásokat figyelembe véve a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4)188 – hatályát vesztette

(5) Az ipari gazdasági építési övezetekben az adott övezetre vonatkozó különleges előírások figyelembe vételével a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhető el.

91. § (1) Ha az övezeti előírás ettől eltérően nem rendelkezik, akkor a gazdasági övezetekben a zöldfelületek területének legalább 1/3-án többszintes növényállományt kell kialakítani, és a zöldfelületek területének legfeljebb 1/3-án alakítható ki egyszintű (gyepszint) növényzet.

(2) Ha az övezeti előírás ettől eltérően nem rendelkezik, akkor az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület nagyság minden megkezdett 200 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani.

(3) Új zöldfelület kialakítása esetén kertépítészeti kiviteli tervet kell készíteni.

77. A Gksz-1 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet

92. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

2.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

60

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

60

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,0

Legnagyobb épületmagasság (m)

15,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

20

Az előkert legkisebb mérete (m)

10,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

10,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

15,0

(2) 189 – hatályát vesztette
(3) A kialakítható magánút legkisebb szélessége 15 m . A magánutak területén a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények valamint utcabútorok helyezhetők el, és utcafásítás (növényzet) telepíthető.
(4) Magánút mentén az előkert nagysága kötetlen
(5) A Hosszúréti-patak melletti sávban az építési hely határa a patak telekhatárát 10 m-nél jobban nem közelítheti meg.
(6) 190 Az övezet területén további beépítés csak a zöldfelületi arány igazolt teljesítése és a védő-zöldsáv telepítése esetén létesíthető.

78. A Gksz-2 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet

93. § Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

3.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

40,0

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

35

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

35

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,0

Legnagyobb épületmagasság (m)

13,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

20

Az előkert legkisebb mérete (m)

10,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

7,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

13,0

79. A Gksz-3 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet

94. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

1.500

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

35

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

35

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,0

Legnagyobb épületmagasság (m)

12,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

6,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) 191 Az övezetben logisztikai rendeltetés nem létesíthető.
(3) A Tó utca felé az előkert kötelező nagyságát a kialakult állapotnak megfelelően esetileg kell meghatározni, de amelynek nagysága legalább 12,0m.
(4) A Tó Park területén az új építési telek legkisebb területe 5.000 m2.
(5) A Tó Park területén az övezetben csak olyan gazdasági rendeltetések helyezhetők el, amelyek a lakóterületekre előírt környezetterhelési kibocsátási határértékeket nem haladják meg.
(6) A Tó Park területén az egyes gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások létesítése során az adott épületben létesített lakások nettó alapterülete nem haladhatja meg az épület nettó alapterületének 10%-át, de telkenként legfeljebb 200 m2-t, melybe nem számítandó bele a közlekedők, a garázs és egyéb pinceszinti helyiségek alapterülete.
(7) 192 Csak a Tó Park területén, amennyiben terepszint alatti beépítés is megvalósul a telken, akkor a legnagyobb szintterületi mutató összesített értéke 1,6 lehet, azzal a megoszlással, hogy a szintterületi mutató értéke a terepszint felett 1,0, a terepszint alatt 0,6.
(8) 193 A Tó Park területén az épületek, építmények kialakításával igazodni kell a meglévő, és a tervezett terep adottságaihoz. A tereprendezés és építés során folyamatosan gondoskodni kell a víztározó kifolyását biztosító, a vízügyi hatóság által is elfogadott megfelelő kapacitású vízelvezetési megoldásról. A víztározó vízelvezető rendszere a vízügyi hatóság által is elfogadott megoldással telken belül kiváltható, áthelyezhető.
(9) 194 A Tó Park területén a keletkező csapadékvizek elhelyezésére telken belüli zárt csapadékvíz tároló, vagy szikkasztó műtárgyakat kell alkalmazni.

95. §195 [- hatályát vesztette]

80. A Gksz-4 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet

96. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

5.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

40

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

40

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,0

Legnagyobb épületmagasság (m)

13,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

20

Az előkert legkisebb mérete (m)

10

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

6,5

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) 196 Az övezetben logisztikai rendeltetés nem létesíthető.
(3) A Volt Laktanya területén lévő építési telken az általános szabályok betartása mellett a 10 m előkerti (kötelező építési vonal), legalább 7,5 m oldalkerti és legalább 15 m hátsókerti távolságok által határolt építési helyen belül, lehet épületet elhelyezni.

81. A Gksz-5 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet

97. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

5.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

40,0

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

50,0

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

35

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

35

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,0

Legnagyobb épületmagasság (m)

12,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

30

Az előkert mérete (m)

10,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

6,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

12,0

(2) 197 A Diósdi út mentén a szabályozással érintett tel(k)ek akkor is megoszthatók a szabályozási vonal mentén, ha a megosztás után kialakuló tel(k)ek mérete nem éri el az építési övezeti előírásokat. A tömbbe tartozó telek tovább nem osztható, de az egyéb előírások betartásával beépíthető.
(3) 198 Az övezetben a Gksz-16 jelű övezet határától mért 100 m-es területsávban az adott beruházáshoz és terhelési hatásterületére önállóan elkészített részletes (épület és pince) statikai vizsgálatok alapján helyezhető el épület.
(4) 199 Az SZT-n jelölt helyen, 20 m széles, többszintes növényállományú védő zöldsávot kell kialakítani, ahol csak a tájra jellemző fa és cserjefajok telepíthetők.

82. A Gksz-6 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet

98. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

5.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

50,0

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

30

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,0

Legnagyobb épületmagasság (m)

13,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

Az előkert legkisebb mérete (m)

10,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

7,5

A hátsókert legkisebb mérete (m)

13,0

(2) Az épületben logisztikai rendeltetés nem létesíthető.

83. A Gksz-7 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet

99. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

5.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

20

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

90

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,8

Legnagyobb épületmagasság (m)

7,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

5,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) 200 Az építési övezet területén, az SZT-n jelölt, pincékkel, pincerendszerekkel érintett területen épületet, építményt elhelyezni a geotechnikai jelentés alapján lehet.
(3) Az előkert mérete a Séta út és a Szőlő utca mentén legalább 10,0 m .
(4) A „Mélyudvar”, a „Béke-udvar” és az „Anna-udvar” területén az SZT-n jelölt „nyitott pincerendszer építési helye” területen belül épület csak az építési hely határától mért 8,0 m-en belül helyezhető el.
(5) A övezetekben a melléképítmények közül csak közmű-becsatlakozási műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény; zászlótartó oszlop helyezhetők el.
(6) 201 Az övezetben napelem park létesíthető.

84. A Gksz-8 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet

100. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

10.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

30

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,0

Legnagyobb épületmagasság (m)

13,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

Az előkert legkisebb mérete (m)

15,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

6,5

A hátsókert legkisebb mérete (m)

6,5

(2) 202 A Tó Park területén az M0 szervízúti csatlakozás és a Techno Park irányába tervezett felüljáró által közrezárt területen belül, továbbá a Régi vasút sor menti területeken kialakítható telek legkisebb területe 5.000 m2 lehet.
(3) 203 Az övezetben csak olyan gazdasági rendeltetések helyezhetők el, amelyek a lakóterületekre előírt környezetterhelési kibocsátási határértékeket nem haladják meg.
(4) 204 A Tó Park területén az egyes gazdasági tevékenységi rendeltetésű épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások létesítése esetén azok nettó alapterülete nem haladhatja meg az épület nettó alapterületének 10%-át, de legfeljebb telkenként 200 m2-t, melybe nem számítandó bele a közlekedők, a garázs és egyéb pinceszinti helyiségek alapterülete.
(5) A Techno Park területén, továbbá a Régi Vasútsor és környéke területén az oldalkert legkisebb mérete 7,5, a hátsókert legkisebb mérete 13,0 m.
(6) 205 Az övezet Régi vasút sor menti területein szállás, iroda és oktatás rendeltetés elhelyezhető, lakó rendeltetés nem létesíthető.
(7) A Tó Park területén parkolóházat létesíteni az övezetnek csak az SZT-n „PARKOLÓHÁZ” felirattal jelölt részén lehet.
(8) 206 A Régi vasútsor területén az előkert legkisebb méretét nem kell betartani, ahol a szabályozási terv kötelező építési vonalat tartalmaz.
(9) 207 A Tó Park területén, amennyiben terepszint alatti beépítés is megvalósul a telken, akkor a legnagyobb szintterületi mutató összesített értéke: 1,6 azzal a megoszlással, hogy a szintterületi mutató értéke a terepszint felett 1,0, a terepszint alatt 0,6.
(10) 208 A Tó Park területén a telekalakítások, tereprendezések és építések során gondoskodni kell az M0 felől a víztározóba jutó csapadékvizeket levezető árok, szükség szerinti - részleges, vagy teljes - nyomvonali áthelyezéséről, megfelelő kapacitású műszaki kiváltásáról. A beépítés és az árokkiváltás kialakítása során a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok előírásait be kell tartani és a vízügyi hatóság által is elfogadott megoldást kell alkalmazni.
(11) 209 A Tó Park területén a keletkező csapadékvizek elhelyezésére telken belüli zárt csapadékvíz tároló, vagy szikkasztó műtárgyakat kell alkalmazni.

101. §210 [- hatályát vesztette]

85. A Gksz-9 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet

102. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

5.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

40

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

40

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,0

Legnagyobb épületmagasság (m)

13,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

30

Az előkert legkisebb mérete (m)

10,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

7,5

A hátsókert legkisebb mérete (m)

15,0

(2) A vasút telkével közös telekhatárt a beépítés 15 m-nél jobban nem közelítheti meg.

86. A Gksz-10 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet

103. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

2.500

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

20

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

30

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,5

Legnagyobb épületmagasság (m)

7,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

Az előkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) Az övezetekben a melléképítmények közül csak közmű-becsatlakozási műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény; zászlótartó oszlop helyezhetők el.

87. A Gksz-11 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet

104. § Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

2.500

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

35

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

35

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,0

Legnagyobb épületmagasság (m)

13,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

25

Az előkert legkisebb mérete (m)

10,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

6,5

A hátsókert legkisebb mérete (m)

13,0

88. A Gksz-12 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet

105. § Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

2.500

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

35

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

35

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,0

Legnagyobb épületmagasság (m)

8,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

25

Az előkert legkisebb mérete (m)

10,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

5,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

10,0

89. A Gksz-13 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet

106. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

5.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

35

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

35

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,0

Legnagyobb épületmagasság (m)

13,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

25

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

7,5

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) 211 Az övezetben az építési telkek szabadon alakíthatók az övezetre vonatkozó telekméret minimum betartásával, ha:
- az újonnan kialakítandó telkek mindegyikének legkisebb utcafronti szélessége a 35,00 métert meghaladja;
- az újonnan kialakítandó telkek mindegyikén az építési hely legkisebb mérete 20,00 méternél nagyobb;
- az újonnan kialakítandó telkek mindegyike a területet feltáró másodrendű utakról mind gyalogosan, mind 15 m fordulási sugarú tehergépkocsival megközelíthető.
- A területen áthaladó, vagy azzal határos külterületi jellegű, vagy dűlőutakról az egyes telkek gépkocsival történő feltárása nem megengedett.
(3) A szennyvíztisztító védőtávolságával érintett területrészek esetében az illetékes közegészségügyi hatóságot szakhatóságként meg kell keresni.
(4) A Raktárvárosi út melletti tömbökben az építési vonalat a szabályozási tervlap jelöli.

90. A Gksz-14 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet

107. § Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

2.500

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

30

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

30

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,0

Legnagyobb épületmagasság (m)

13,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

25

Az előkert legkisebb mérete (m)

10,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

7,5

A hátsókert legkisebb mérete (m)

15,0

91. A Gksz-15 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet

108. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

1.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

20,0

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

30

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,0

Legnagyobb épületmagasság (m)

5,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

20

Az előkert legkisebb mérete (m)

10,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

4,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

10,0

(2) Az övezetben elhelyezhető épület temetőfenntartó és sírkőkészítő, valamint a kiszolgálásához kapcsolódó kiegészítő rendeltetést tartalmazhat. A gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a kezelő személyzet számára szolgáló lakás csak akkor létesíthető, ha ahhoz az illetékes közegészségügyi szakhatóság külön engedélyében hozzájárul.

92. A Gksz-16 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet

109. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

8.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

50,0

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

100,0

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

35

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

35

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,0

Legnagyobb épületmagasság (m)

10,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

30

Az előkert legkisebb mérete (m)

10,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

5,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

10,0

(2) Telekalakítás csak úgy lehetséges, ha a telekalakítás során létrejövő új telekhatárok a felszín alatti pincerendszert legfeljebb két, önállóan is fenntartható és működtethető részre osztják fel, figyelembe véve a pincerendszer fő és mellékjáratait, valamint az egyéb felszín alatti és felszín feletti műtárgyait.
(3) 212 Az övezetben csak az adott beruházáshoz és terhelési hatásterületére önállóan elkészített részletes (épület és pince) statikai vizsgálat és geotechnikai jelentés alapján helyezhető el épület.
(4) 213 A szabályozási tervlapon jelölt helyen 10 m szélességű védő zöldsávot többszintes növényállomány telepítésével kell kialakítani.

93. A Gksz-17 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet

110. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

1.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

35

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

45

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,0

Legnagyobb épületmagasság (m)

10,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

30

Az előkert legkisebb mérete (m)

-

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

-

A hátsókert legkisebb mérete (m)

-

(2) A melléképítmények közül siló-, ömlesztett anyag-, folyadék-, gáztároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, nem helyezhető el.

94. A Gksz-18 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet

111. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

5.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

40,0

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

50,0

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

35

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

35

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,0

Legnagyobb épületmagasság (m)

10,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

30

Az előkert mérete (m)

10,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

5,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

10,0

(2) Az övezetben a Gksz-16 jelű övezet határától mért 100 m-es távolságon belüli területeken az adott beruházáshoz és terhelési hatásterületére önállóan elkészített részletes (épület és pince) statikai vizsgálatok alapján helyezhető el épület.
(3) 214 A szabályozási tervlapon jelölt védő zöldsávokat 3 szintes növényállomány telepítésével kell kialakítani.

95. A Gksz-19 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet

112. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

5.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

35

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

35

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,0

Legnagyobb épületmagasság (m)

12,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

25

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

6,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

6,0

(2) Az övezet előírások a szomszédos szennyvíztisztító Gksz-19 jelű övezetet érintő védőtávolságának megszűnését eredményező korszerűsítésének befejezését követő napon lép hatályba.
(3) Az övezetben kialakítható nyúlványos telek, melynél a nyúlvány legkisebb szélessége 16,0 m.
(4) Az övezeten belül önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánút legkisebb szélessége 16 m , legnagyobb meredeksége 10 % lehet. Magánútként kialakított zsákutca legnagyobb hossza 500 m lehet, amelynek a végén egy legalább 20x20 m-es (vagy 20 m átmérőjű) végfordulót kell kialakítani.
(5) Az övezetben létesíthető magánutakkal kapcsolatos egyéb általános szabályok:
a) A magánutak műszaki kialakításánál a közforgalmú utakra érvényes előírások szerint kell eljárni.
b) A magánutak kialakítása, fenntartása és üzemeltetése során a kiszolgált összes telek vonatkozásában folyamatosan érvényesítendő a tűz- és életvédelem, valamint a vagyon és a közszolgáltatások biztonsága.
c) A magánút mindenkori tulajdonosa a magánút rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja az adott út által feltárt telkek esetében, azaz a magánúttal feltárt telkeknél folyamatosan biztosítandó a telkek megközelíthetősége.
d) 215 – hatályát vesztette
(6) Az építési telkek megközelítése kizárólag a 18 m szabályozási szélességű közút, vagy egyéb magánutak irányából lehetséges.
(7) 216 Az övezetben az illetékes közegészségügyi hatóság előzetes egyetértése esetén elhelyezhető: mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású könnyűlogisztikai gazdasági rendeltetés és az ezt kiegészítő egyéb funkciójú rendeltetés.
(8) 217 Az épületek elhelyezésénél az SZT-n útcsatlakozás, kapu, behajtó létesítési tilalommal jelölt telekhatároktól legalább az adott övezetre meghatározott hátsókerti távolságot kell megtartani.”
(9) 218 Az övezet Raktárvárosi és Szabadházi utakkal határos 25 m széles sávján belül lévő épület(rész)re érvényes kiegészítő előírás, hogy egy adott épület(rész) legmagasabb pontjának magassága az adott szakaszon nem haladhatja meg a szomszédos közterületi útburkolati szakasz legnagyobb magassága + 10,0 m értéket. Az épület(rész) legmagasabb pontjának meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni az épület(rész)en elhelyezett antennákat, kéményt és egyéb tetőszerelvényeket.”
(10) 219 Az övezet egésze a korlátozott épületmagassági zónába tartozik. Ez azt jelenti, hogy az övezetre meghatározott legnagyobb épületmagasság értéke nem minden esetben használható ki teljesen. Kilátásvédelmi okokból az övezetben csak olyan módon építhető épület, hogy az épület legmagasabb pontjának magassága nem érheti el az SZT-n jelölteknek megfelelően a 146,0 mBf, vagy a 148,0 mBf, vagy a 158,00 mBf magassági értéket. Az épület legmagasabb pontjának meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni az épületen elhelyezett antennákat, a kéményt és az egyéb tetőszerelvényeket.

22095/A. A Gksz-20 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet

112/A. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

10.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

40

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

50

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,8

Legnagyobb épületmagasság (m)

11,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

35

Az előkert legkisebb mérete (m)

15,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

A hátsókert legkisebb mérete (m)

(2) Az épületek terepszint feletti bruttó alapterülete egyenként nem haladhatja meg a 10.000 m2-t.
(3) A terepszint alatti beépítések, mélygarázsok tetőfödéme felett legalább 0,5 méter vastagságú termőközeg borításról gondoskodni kell.

221 95/B. A Gksz-21 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet

112/B. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

2.500

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

40

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

40

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,6

Legnagyobb épületmagasság (m)

11,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

25

Az előkert legkisebb mérete (m)

15,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

15,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

15,0

(2) A terepszint alatti beépítések, mélygarázsok tetőfödéme felett legalább 0,5 méter vastagságú termőközeg borításról gondoskodni kell.

113. §222 [- hatályát vesztette]

96. A Gip-1 jelű egyéb ipari gazdasági építési övezet

114. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

75.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

15

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

0

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,15

Legnagyobb épületmagasság (m)

11,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

25

Az előkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) 223 Az övezetben kizárólag a téglagyári üzemi rendeltetés és az ezt kiszolgáló rendeltetésű építmények helyezhetők el.

97. A Gip-2 jelű egyéb ipari gazdasági építési övezet

115. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Oldalhatáron álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

1.500

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

50

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

50

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,8

Legnagyobb épületmagasság (m)

15,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

25

Az előkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) 224 Az övezetben kizárólag ipari üzemi rendeltetés és az azt kiszolgáló rendeltetések helyezhetők el.
(3) A szabadon álló beépítés is alkalmazható, ha egyidejűleg fennáll, hogy az ahhoz szükséges telekméret biztosított, valamint a szomszédos telkeken kialakult beépítés is megengedi a szabadon álló beépítés alkalmazását.

98. A Gip-3 jelű egyéb ipari gazdasági építési övezet

116. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

1.500

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

45

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

45

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,6

Legnagyobb épületmagasság (m)

12,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

25

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

6,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

6,0

(2) 225 Az övezetben az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodási rendeltetések és az azt kiszolgáló rendeltetések helyezhetők el. Az övezetben a környezetbe bűzös vagy fertőzésveszélyes anyagot kibocsátó rendeltetés nem létesíthető. Tűz és robbanásveszélyes rendeltetés csak a tűzvédelmi előírások maradéktalan teljesítése mellett telepíthető. Az övezetre vonatkozó különleges előírások figyelembe vételével az épületekben az egyéb feltételek teljesülése esetén kivételesen elhelyezhetők a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, de önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.
(3) 226 227Az övezetben telekalakítás akkor is lehetséges, ha a KÖm-1 jelű, a közforgalom elől el nem zárt magánutakkal határos telekhatárok mentén a meglévő épületek esetében a kialakuló előkert legkisebb mérete 0 m. A 0301 hrsz-ú telek megosztása esetén a kialakuló oldalkert és hátsókert legkisebb mértéke 0 m lehet.
(4) Az építési helyből kinyúló, meglévő épület:
a) felújítható,
b) lapostetős épület - szintterületének növelése nélkül - magastetős épületté alakítható,
c) lapostetős épület magastetős épületté alakítható az alábbi feltételekkel:
ca) a tetőtér nem építhető be
cb) 228 a tető hajlásszöge legfeljebb 30°
cc) térdfal építése nem megengedett.”
(5) Meglévő épület hasznos alapterületének növelése, vagy új építmény létesítése kizárólag az építési helyen belül történhet.
(6) A telekbehajtókat úgy kell kialakítani (szükség esetén a kapuk hátrahúzásával), hogy a behajtó, vagy kihajtó jármű a saját forgalmi sávján, az ellentétes irányú forgalmi sáv igénybevétele nélkül tudjon bekanyarodni, vagy kikanyarodni.

99. A Gip-4 jelű egyéb ipari gazdasági építési övezet

117. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

400

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

50

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

50

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,8

Legnagyobb épületmagasság (m)

11,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

25

Az előkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) 229 Az övezetben kizárólag a közműtelephelyek és a hírközlési rendeltetések helyezhetők el.
(3) 230 A szennyvíztisztító megszüntetése után és abban az esetben, ha szennyvízátemelő létesítmény marad a területen, úgy a szennyvízátemelő létesítmény kialakításánál olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, amelynél az átemelő védőtávolsága részben sem érinti a szennyvíztisztító telkével határos környező beépítésre szánt építési övezetek területeit.
(4) A Malom-dűlő területén található 042/6.hrsz-ú önkormányzati hulladékudvar területén településgazdálkodási rendeltetés is elhelyezhető.

100. A Gip-5 jelű környezetre jelentős hatást gyakorló ipari gazdasági építési övezet

118. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

5.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

30

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,8

Legnagyobb épületmagasság (m)

11,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

Az előkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) 231 Az övezetben a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó mezőgazdasági rendeltetések; az ipari, az energiaszolgáltatási rendeltetések helyezhetők el, ha az azokban lévő rendeltetésekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák. Az övezetben kivételesen elhelyezhetők a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások is, de önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.
(3) 232 A haszonállattartásra vonatkozó előírások betartásával az övezetben állattartó építmény is elhelyezhető.
(4) A melléképítmények közül az egyéb jogszabályban felsoroltak közül bármely létesítmény elhelyezhető.

101. A Gip-6 jelű egyéb ipari gazdasági építési övezet

119. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

10.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

40

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

50

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,8

Legnagyobb épületmagasság (m)

11,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

25

Az előkert legkisebb mérete (m)

15,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

15,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

15,0

(2) 233 Az övezetben az ipari, az energiaszolgáltatási rendeltetések helyezhetők el, ha az azokban lévő rendeltetésekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák. Élelmiszer feldolgozás, raktározás rendeltetés nem helyezhető el. Az övezetre vonatkozó különleges előírások figyelembe vételével és az egyéb feltételek teljesülése esetén kivételesen elhelyezhetők a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
(3) Az épületek terepszint feletti bruttó alapterülete egyenként nem haladhatja meg a 10.000 m2-t.
(4) Az építési övezet területét a Raktárvárosi út - 8102. j. tervezett út kereszteződésében tervezett körforgalomról leágazva kell kiszolgálni. A Raktárvárosi út, Szabadházi út – Égett-völgyi út felől új közúti kapcsolat nem létesíthető.
(5) Az épületek, építmények 5000 m2-nél nagyobb tetőfelülete esetén legalább a tető felületének 75%-án extenzív tetőkertet kell létesíteni legalább 10 cm-es termőréteg-vastagsággal.
(6) A terepszint alatti beépítések, mélygarázsok tetőfödéme felett legalább 0,5 méter vastagságú termőközeg borításról gondoskodni kell.

102. A Gip-7 jelű egyéb ipari gazdasági építési övezet

120. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

2.500

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

40

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

40

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,6

Legnagyobb épületmagasság (m)

11,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

25

Az előkert legkisebb mérete (m)

10,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

15,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

15,0

(2) 234 Az övezetben az ipari, az energiaszolgáltatási rendeltetések helyezhetők el, ha az azokban lévő rendeltetésekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák. Élelmiszer feldolgozás, raktározás rendeltetés nem helyezhető el. Az övezetre vonatkozó különleges előírások figyelembe vételével és az egyéb feltételek teljesülése esetén kivételesen elhelyezhetők a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
(3) A Raktárvárosi út - 8102. j. út kereszteződésében kialakított körforgalomról leágazó belső út kiépülése után a Raktárvárosi úti meglévő kapubejárót meg kell szüntetni. A terület kiszolgálását az új belső útról kell megoldani. A Raktárvárosi út felől új közúti kapcsolat nem létesíthető.
(4) A terepszint alatti beépítések, mélygarázsok tetőfödéme felett legalább 0,5 méter vastagságú termőközeg borításról gondoskodni kell.

103. A Gip-8 jelű egyéb ipari gazdasági építési övezet

121. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

10.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

20

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

20

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,4

Legnagyobb épületmagasság (m)

8,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

Az előkert legkisebb mérete (m)

10,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

15,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

15,0

(2) 235 Az övezetben az ipari, az energiaszolgáltatási rendeltetések helyezhetők el, ha az azokban lévő rendeltetésekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák. Élelmiszer feldolgozás, raktározás rendeltetés nem helyezhető el. Az övezetre vonatkozó különleges előírások figyelembe vételével és az egyéb feltételek teljesülése esetén kivételesen elhelyezhetők a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
(3) A régészeti leletek fölötti védő tető létesítése esetén a védő tető legmagasabb pontja 11,0 méter magas lehet.
(4) Az építési övezet területét a Raktárvárosi út - 8102. j. út kereszteződésében kialakított körforgalomról leágazó szervizútról, vagy a Szabadházi út felől kell kiszolgálni. A Raktárvárosi út felől új közúti kapcsolat nem létesíthető.

104.Az üdülő építési övezetek általános előírásai

122. § (1)236 Az üdülőházas üdülő építési övezetben csak üdülő, kemping és az ehhez kapcsolódó kiszolgáló rendeltetés helyezhető el.”

(2)237 A hétvégiházas üdülő építési övezetekben legfeljebb két üdülő rendeltetési egység és a terület rendeltetésével összhangban lévő alapellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató funkciójú rendeltetés helyezhető el az övezeti előírások figyelembe vételével.

(3) Az üdülő építési övezetekben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény helyezhetők el.

(4) Az adott övezetre vonatkozó egyedi előírás hiányában a hétvégiházas üdülőövezetekben kialakítandó új építési telek legkisebb szélessége, ha az adott övezetre megállapított beépítési mód:

a) szabadon álló, akkor legalább 18,0 m;

b) oldalhatáron álló, akkor legalább 16,0 m.

(5) A hétvégiházas üdülőövezetekben egy építési telken legfeljebb két épület, ezen belül egy telken legfeljebb egy üdülőépület helyezhető el.

(6)238 A (2) bekezdés rendelkezésétől és az övezeti előírásokban meghatározott üdülő rendeltetési egység számától eltérni önkormányzati üdülő létesítése esetén lehet.

(7)239 Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult és üdülő, vagy lakóépülettel már rendelkező építési telken is lehetséges az építés, ha a régi helyett új üdülő, vagy lakóépület épül, továbbá az összes egyéb előírás betartható.

(8)240 A telek beépített területe - az övezeti egyedi előírások figyelembe vételével - legfeljebb 300 m2 lehet.

(9)241 Az üdülőövezetekben az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület nagyság minden megkezdett 150 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani.

(10)242 A telek előtti közterületi zöldsávot áttörő gépkocsi behajtó, vagy parkoló utcafronti szélessége csak egy behajtó esetében legfeljebb 5 m széles lehet, de az összes szélesség több behajtó és parkoló esetén sem haladhatja meg a 8 métert.

(11)243 Az elő-, oldal ás hátsókerti sávban a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint közötti legnagyobb eltérés legfeljebb 0,5 méter lehet. Az épületek melletti feltöltés, vagy bevágás mértéke az eredeti terepszinthez képest legfeljebb 1,0 m lehet. Kivételt képeznek ezek alól szabályok alól a pinceszintet megközelítő lehajtók, lejárók szűk környezete.

(12) 244Az üdülőövezetek területén terepszint feletti beépítettség +5%-os növekménye abban az esetben vehető igénybe, ha a csapadékvizek visszatartásának biztosítása érdekében ciszterna létesül telken belül, amelynek térfogata az adott ingatlan minden egyes m2 beépített és burkolt felületére számítva legalább 50 liter tározó kapacitású.

(13)245 Amennyiben a hétvégiházas üdülő építési övezetek területén lévő telken terepszint alatti beépítés is megvalósul, akkor a legnagyobb szintterületi mutató értéke 0,15-tel megnövelt értékkel vehető figyelembe.

123. §246 [- hatályát vesztette]

105. Az Üü-1 jelű üdülőházas üdülő építési övezet

124. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

15.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

15

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

15

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,2

Legnagyobb épületmagasság (m)

6,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

3,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

6,0

(2) A telekhatáron a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint közötti legnagyobb eltérés támfal (támfalkerítés) alkalmazása esetén legfeljebb 2,50 m lehet.
(3) A melléképítmények közül és zászlótartó oszlop elhelyezhető.
(4) Az övezetben az egyéb szabályok előírásait betartva legfeljebb 2,5 m magas kerítés építhető. Az Üü-1 és Kvp-1 azonosító jelű építési övezetek közös határán (a vagyon- és környezetvédelem érdekében, vagy támfal építési céllal) tömör kerítés is alkalmazható.

106. Az Üh-1 jelű hétvégi házas üdülő építési övezet

125. § (1)247 Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

650

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

10+5

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

10+5

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,2

Legnagyobb épületmagasság (m)

5,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

60

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

3,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

107. Az Üh-2 jelű hétvégi házas üdülő építési övezet

126. § (1)248 Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Oldalhatáron álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

1.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

14

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

10+5

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

10+5

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,2

Legnagyobb épületmagasság (m)

5,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

60

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) Új beépítés csak a min 10 m széles telken lehetséges. Az ennél kisebb szélességű telkeken a meglévő épületek nem bővíthetők.
(3) Az építés övezetben16,0 m vagy annál nagyobb telekszélesség esetén: szabadon álló beépítés is alkalmazható, ebben az esetben az oldalkert legkisebb mérete 3 m.
(4) A legalább 2 oldali közterület-szabályozással érintett u.n. átmenő és sarok telkek beépítési mértéke – amennyiben a közterület-szabályozás mértéke meghaladja az eredeti telekmérethez képest a 10%-ot – az építési övezetben előírthoz képest 3 %-al növelhető.
(5) A telek beépített területe nem haladhatja meg a 200 m2-t.
(6) 249 Üdülő-egységenként legalább egy garázs, vagy épített személygépkocsi parkolóhely létesítése kötelező. A garázst az üdülőépülettel egy tömegben kell elhelyezni. Ha a terepadottságok és közlekedési kapcsolatok indokolják támfalgarázs elhelyezhető.
(7) A melléképítmények közül húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;, zászlótartó oszlop is elhelyezhető el.

108. Az Üh-3 jelű hétvégi házas üdülő építési övezet

127. § (1)250 Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Oldalhatáron álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

1.500

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

10+5

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

15

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,2

Legnagyobb épületmagasság (m)

5,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

60

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

4,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) 16,0 m vagy annál nagyobb telekszélesség esetén: szabadon álló beépítés is alkalmazható, ebben az esetben az oldalkert legkisebb mérete 3 m.

109. Az Üh-4 jelű hétvégi házas üdülő építési övezet

128. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

1.500

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

10

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

10

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,2

Legnagyobb épületmagasság (m)

4,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

60

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

3,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

6,0

(2) 251 Az övezetben a 122. § (2) túlmenően következő rendeltetések is elhelyezhetők:
a) a terület rendeltetésével összhangban lévő szállás, vendéglátó;
b) sport.
(3) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét többszintes növényállomány alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet (gyepszint) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/3-át boríthatja.

110. A beépítésre szánt különleges területek építési övezeteinek általános előírásai

129. § (1) A különleges területek építési övezeteiben elhelyezhető rendeltetések felsorolását az egyedi övezetei előírások tartalmazzák.

(2) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény; zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(3) Ha az övezeti előírás ettől eltérően nem rendelkezik, akkor a zöldfelületek területének legalább 1/3-án többszintes növényzetet kell kialakítani, és a zöldfelületek területének legfeljebb 1/3-án alakítható ki egyszintű (gyepszint) növényzet.

(4) Új zöldfelület kialakítása esetén kertépítészeti kiviteli tervet kell készíteni.

111. A KSp-1 jelű - beépítésre szánt - különleges sportterületi építési övezet

130. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

50.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

10

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

10

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,25

Legnagyobb épületmagasság (m)

5,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

60

Az előkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) Az nagy kiterjedésű, sportolási célú övezetben sport és az azt kiszolgáló egyéb rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el.
(3) Az építési övezetre nem vonatkozik a 129. § (4) bekezdésében rögzített általános előírás.

112. A KSp-2 jelű - beépítésre szánt - különleges sportterületi építési övezet

131. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

2.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

20

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

20

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,5

Legnagyobb épületmagasság (m)

6,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

3,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) 252 A nagy kiterjedésű, sportolási célú övezetben sport és az azt kiszolgáló egyéb rendeltetés helyezhető el. A Géza Fejedelem útja menti közparkkal határos övezetben az előzőkön túlmenően közösségi szórakoztató, vendéglátó rendeltetés is elhelyezhető.
(3) A legnagyobb alkalmazható épületmagasság értéke tornacsarnok esetén 11,0 m.
(4) Az építési övezetre nem vonatkozik a 129. § (4) bekezdésében rögzített általános előírás.
(5) 253Az Árpád utca menti övezetben az (2) bekezdésben felsorolt rendeltetéseken túlmenően nevelés-oktatás rendeltetés is elhelyezhető.

113. A KSr-1 jelű - beépítésre szánt - különleges sport-, rekreációs építési övezet

132. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

10.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

15

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

15

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,6

Legnagyobb épületmagasság (m)

7,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

60

Az előkert legkisebb mérete (m)

10,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

3,75

A hátsókert legkisebb mérete (m)

7,5

(2) 254 Az övezetben sport-rekreációs (teniszpálya, uszoda, sportcsarnok), kemping, szállás, valamint oktatási rendeltetés és az ezeket kiegészítő rendeltetés helyezhető el.
(3) 255 Lakókocsi, üdülősátor elhelyezhető.
(4) Az építési övezetre nem vonatkozik a 129. § (4) bekezdésében rögzített általános előírás.

114. A KSr-2 jelű - beépítésre szánt - különleges sport-, rekreációs építési övezet

133. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

10.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

50,0

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

100,0

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

35

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,6

Legnagyobb épületmagasság (m)

12,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

Az előkert legkisebb mérete (m)

10,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

15,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

15,0

(2) 256 Az övezetben bármilyen sport, rekreációs és az ezeket kiegészítő rendeltetés elhelyezhetől.
(3) A legnagyobb alkalmazható épületmagasság értéke tornacsarnok esetén 15,0 m .
(4) Az építési övezetre nem vonatkozik a 129. § (4) bekezdésében rögzített általános előírás.
(5) 257 Az övezetben legfeljebb 6,0 magas szélkerék is elhelyezhető.

115. A KJz-1 jelű - beépítésre szánt - különleges jelentős zöldfelületet igénylő építési övezet

134. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

5.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

35

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

35

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,0

Legnagyobb épületmagasság (m)

9,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

6,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

6,0

(2) 258 Az övezetben oktatási, iroda, szállás, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és nagy kiterjedésű sportolási rendeltetés és az azt kiszolgáló rendeltetést, valamint az övezetben meglévő gazdasági tevékenységet kiszolgáló raktár rendeltetés helyezhető el.
(3) Az övezetben elhelyezhető raktárépület alapterülete legfeljebb 800 m2 lehet.
(4) Tilos a telkek közúti feltárása a Damjanich u irányából.
(5) Az építési hely határa a telken belül kötelezően létesítendő 25 m széles többszintes védő zöldsávtól mért 5 m távolságra helyezkedik el.
(6) A 25 m széles védő zöldsáv területén található épületek, épületrészek elbontandók, a meglévő terepszint alatti építmények kivételével.

116. A KJz-2 jelű - beépítésre szánt - különleges jelentős zöldfelületet igénylő építési övezet

135. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

2.500

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

30

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,6

Legnagyobb épületmagasság (m)

11,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

Az előkert legkisebb mérete (m)

10,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

7,5

A hátsókert legkisebb mérete (m)

11,0

(2) Az építési övezetben oktatási központok; egészségügyi (kórház, szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő stb.); nagy kiterjedésű, sportolási; különleges idegenforgalmi és rekreációs rendeltetésű és az ezeket kiszolgáló egyéb rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el, ha az azokban lévő rendeltetésekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák.
(3) Az övezet Raktárvárosi úttal határos SZT-n jelölt részén a kialakítható építési telek legkisebb területe 5.000 m2.
(4) Az előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület nagyság minden megkezdett 200 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani.
(5) 259A Raktárvárosi út – Szabadházi út mellett régészeti védelemmel érintett telek nem megosztható. A telken a létesíthető épület legnagyobb épület-magassága 9,0 m lehet, kivéve a régészeti leletek felett létesíthető védőtetőt, amelynek legmagasabb pontja 11,0 m magas lehet.

117. A KJz-3 jelű - beépítésre szánt - különleges jelentős zöldfelületet igénylő építési övezet

136. § (1)260 Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

15.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

35

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

50

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,5

Legnagyobb épületmagasság (m)

13

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

Az előkert legkisebb mérete (m)

10,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

15,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

15,0

(2) 261262 Az építési övezetben oktatási központ; egészségügyi (kórház, szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő stb.); nagy kiterjedésű, sportolási; különleges idegenforgalmi és rekreációs; nagy alapterületű iroda rendeltetés és az azt kiszolgáló egyéb rendeltetés, kivételesen a tevékenységet kiszolgáló raktár rendeltetés helyezhető el, ha az azokban lévő rendeltetésekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák.
(3) Az előkert mérete a 11,0 m-nél nagyobb szabályozási szélességű utak mentén legalább 15,0 m , a 11,0 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak mentén legalább 10,0 m .
(4) 263 Az épületek terepszint feletti bruttó alapterülete egyenként nem haladhatja meg a 12.000 m2-t. Az épületek zárt, de az átlátást biztosító, legfeljebb 5,0 m széles átjárókkal összeköthetők.
(5) 264 – hatályát vesztette
(6) Az építési övezet területét a 8102 j. út súlypontjában elhelyezkedő 3339/6 hrsz-ú feltáró útról kell kiszolgálni. A Pannon út felől közúti kapcsolat nem létesíthető.
(7) 265 A tervezett létesítmények rendeltetésszerű használatához szükséges parkolók legalább 50%-át épületben vagy térszín alatt kell elhelyezni.
(8) 266 A terepszint alatti beépítések, mélygarázsok tetőfödéme felett legalább 0,5 méter vastagságú termőközeg borításról gondoskodni kell.
(9) 267 Az övezet területén a 32. § (5) bekezdés előírását nem kell alkalmazni.

137. §268 [- hatályát vesztette]

118. A KJz-4 jelű - beépítésre szánt - különleges jelentős zöldfelületet igénylő építési övezet

138. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

35.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

50

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,5

Legnagyobb épületmagasság (m)

20,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

Az előkert legkisebb mérete (m)

10,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

15,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

15,0

(2) 269 Az övezetben oktatási központ; egészségügyi (kórház, szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő stb.); nagy kiterjedésű, sportolási; különleges idegenforgalmi és rekreációs; nagy alapterületű iroda rendeltetés és az azt kiszolgáló egyéb rendeltetés helyezhető el, ha az azokban lévő rendeltetésekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák.
(3) Az előkert mérete a 11,0 m-nél nagyobb szabályozási szélességű utak mentén legalább 15,0 m , a 11,0 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak mentén legalább 10,0 m .
(4) Az épületek terepszint feletti bruttó alapterülete egyenként nem haladhatja meg a 7.000 m2-t. Az épületek zárt, de az átlátást biztosító, legfeljebb 5,0 m széles átjárókkal összeköthetők.
(5) 270 – hatályát vesztette
(6) Az építési övezet területét a Diósdi út - 8102. j. út kereszteződésében kialakított körforgalomról leágazva, ill. a 8102 j. út súlypontjában kijelölt belső feltáró útról kell kiszolgálni. A Pannon út felől közúti kapcsolat nem létesíthető.
(7) 271 A tervezett létesítmények rendeltetésszerű használatához szükséges parkolók legalább 40%-át épületben vagy térszín alatt kell elhelyezni.”
(8) 272 A terepszint alatti beépítések, mélygarázsok tetőfödéme felett legalább 0,5 méter vastagságú termőközeg borításról gondoskodni kell.

139. §273 [- hatályát vesztette]

119. A KVp-1 jelű - beépítésre szánt - különleges vízipark építési övezet

140. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

5.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

10

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

10

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,25

Legnagyobb épületmagasság (m)

5,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

Az előkert legkisebb mérete (m)

10,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

10,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

10,0

(2) A nagykiterjedésű sportolási célú övezetben csak vízi (vidám)park alakítható ki, és az ehhez az elsődleges rendeltetéshez kapcsolódó egyéb kiegészítő, kiszolgáló rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el.
(3) A legnagyobb épületmagasság értéke a csúszdák és a térhatároló fallal nem bíró építmények esetén 10 m .
(4) A beépítés az M0 telkét legfeljebb 40 m-es távolságra közelítheti meg.
(5) Az SZT-n utak, parkolók létesítésére kijelölt területsávban csak az építési telken megvalósított funkciókhoz szükséges férőhelyszámú fásított parkolók, belső utak, közművek és növényzet telepíthető.
(6) A védő zöldsávokat kertészeti kiviteli terv alapján kell kialakítani.
(7) 274 A vízipark megvalósítása csak jóváhagyott vízjogi létesítési engedélyezési tervek alapján történhet. A medencevizek elvezetésének módjának meghatározásába az illetékes vízügyi, környezetvédelmi és közegészségügyi hatóságokkal be kell vonni.
(8) 275 Az övezet közúti megközelítését a jelenlegi útcsatlakozás megtartásával, a meglévő közlekedési övezeten keresztül a 8103 j. ök. útra történő közvetlen közúti csatlakozással kell megoldani.
(9) 276 Az övezetben az egyéb szabályok előírásait betartva legfeljebb 2,5 m magas kerítés építhető. Az Üü-1 és KVp-1 azonosító jelű építési övezetek közös határán (a vagyon- és környezetvédelem érdekében, valamint támfal építési céllal) tömör kerítés is alkalmazható.

141. §277 [- hatályát vesztette]

120. A KPp-1 jelű - beépítésre szánt - különleges pince, présház építési övezet

142. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Zártsorú

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

50

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

40

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

60

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,0

Legnagyobb épületmagasság (m)

4,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

Az előkert legkisebb mérete (m)

0,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) 278 Az övezetben csak vendéglátó rendeltetés, borkereskedelmi pincék, valamint présházak helyezhetők el.
(3) 200 m2 feletti telekméret esetén a tulajdonos számára lakás is elhelyezhető.
(4) 279 Geotechnikai jelentés alapján az építési telkekhez kapcsolódóan terepszint alatti építményként pince alakítható ki az SZT-n erre a célra kijelölt területen belül. Telkenként 1 db pince helyezhető el.
(5) 280 – hatályát vesztette

121. A KOkt-1 jelű - beépítésre szánt - különleges oktatási építési övezet

143. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

60.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

35

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

35

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

2,0

Legnagyobb épületmagasság (m)

12,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

Az előkert legkisebb mérete (m)

10,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

15,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

15,0

(2) 281 Az övezetben oktatási, nevelési, egyéb iroda, egyházi, egészségügyi, szociális, sport, a diákok és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetés és az ezeket kiszolgáló egyéb rendeltetésű építmények helyezhetők el.
(3) A diákok és a személyzet számára szolgáló lakások alapterülete nem haladhatja meg a telken lévő és tervezett épületek alapterületének 10%-át.
(4) A legnagyobb alkalmazható épületmagasság értéke tornacsarnok esetén 15,0 m .

122. A KEü-1 jelű - beépítésre szánt - különleges egészségügyi építési övezet

144. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

110.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

15

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

15

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,7

Legnagyobb épületmagasság (m)

9,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

50

Az előkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) 282 Az övezetben új telek nem alakítható ki.”
(3) 283 Az övezetben egészségügyi (kórház, szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő) rendeltetésű és az ezt kiszolgáló egyéb rendeltetésű építmények helyezhetők el.
(4) A melléképítmények közül folyadék- és gáztároló is elhelyezhető.

123. A KB-1 jelű - beépítésre szánt - különleges bánya építési övezet

145. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

100.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

10

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

10

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,2

Legnagyobb épületmagasság (m)

4,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

3,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) 284 A nyersanyag kitermelés (bányászat), nyersanyag elő-feldolgozás céljára szolgáló övezetben csak az ezeket szolgáló és kiszolgáló egyéb rendeltetésű építmények helyezhetők el.
(3) A melléképítmények közül siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló is elhelyezhető.

XI. Fejezet:

Beépítésre nem szánt területek övezeteinek előírásai

124. A KÖu-1 jelű közúti közlekedési övezet

146. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A legkisebb beépíthető telek területe (m2)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

5

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

0

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,15

Legnagyobb épületmagasság (m)

8,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

-

Az előkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) Közlekedési; közmű; környezetvédelmi; a más jogszabályban meghatározott különféle egyéb rendeltetésű építmények, utcabútorok helyezhetők el, továbbá utcafásítás (növényzet) telepíthető. Az övezetben a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű épület létesíthető.
(3) A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani.
(4) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; -épülettől különálló- építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.
(5) Az övezet Jázmin utca és környékén lévő területein és annahegyi területein a közlekedési létesítmények építéséhez kötelezően talajmechanikai szakvélemény készítése szükséges.

285 124/A. A KÖu-2 jelű közúti közlekedési övezet

146/A. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A legkisebb beépíthető telek területe (m2)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

5

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

5

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

Legnagyobb épületmagasság (m)

3,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

-

Az előkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) Az övezet parkolóterület elhelyezésére szolgál.
(3) A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani.
(4) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; -épülettől különálló- építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

125. A KÖm-1 jelű közlekedési övezet (beépíthető közforgalom elől el nem zárt magánút)

147. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A legkisebb beépíthető telek területe (m2)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

5

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

0

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,05

Legnagyobb épületmagasság (m)

0,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

-

Az előkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) Közlekedési; közmű; környezetvédelmi építmények, utcabútorok helyezhetők el, továbbá utcafásítás (növényzet) telepíthető. Az övezetben a közlekedést kiszolgáló épület létesíthető.
(3) A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani.
(4) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.
(5) Az Iparterület területén belüli közforgalom elől el nem zárt magánutakat a B.VI. d-D útkategóriának megfelelő paraméterekkel kell kiépíteni.

126. A KÖm-2 jelű közlekedési övezet (be nem építhető közforgalom elől el nem zárt magánút)

148. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

-

A legkisebb beépíthető telek területe (m2)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

0

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

0

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,0

Legnagyobb épületmagasság (m)

0,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

-

Az előkert legkisebb mérete (m)

-

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

-

A hátsókert legkisebb mérete (m)

-

(2) 286 Közlekedési; közmű; környezetvédelmi építmények, utcabútorok helyezhetők el, továbbá utcafásítás (növényzet) telepíthető. Épület nem helyezhető el.
(3) A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani.
(4) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

127. A KÖm-3 jelű közlekedési övezet (közforgalom elől el nem zárt magán gyalogút)

149. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

-

A legkisebb beépíthető telek területe (m2)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

0

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

0

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,00

Legnagyobb épületmagasság (m)

0,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

-

Az előkert legkisebb mérete (m)

-

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

-

A hátsókert legkisebb mérete (m)

-

(2) Közlekedési; közmű; környezetvédelmi építmények, utcabútorok helyezhetők el, továbbá utcafásítás (növényzet) telepíthető. Épület nem építhető.
(3) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény; zászlótartó oszlop helyezhetők el.

128. A KÖk-1 jelű kötöttpályás (vasúti) közlekedési övezet

150. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A legkisebb beépíthető telek területe (m2)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

5

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

0

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,15

Legnagyobb épületmagasság (m)

8,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

-

Az előkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) 287 Közlekedési; közmű; környezetvédelmi építmények, utcabútorok helyezhetők el. Az övezetben lakó és szállás rendeltetésű építmény nem létesíthető.
(3) A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani.
(4) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; építménynek minősülő kirakatszekrény helyezhetők el.

129. A zöldterületek általános előírásai

151. § (1) Közpark zöldterületi övezetben a rekreációt, pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), valamint a terület rendeltetésszerű használathoz szükséges épület helyezhető el. Amennyiben az egyes övezetre vonatkozó előírások megengedik, akkor vendéglátó rendeltetést tartalmazó és sport célú épület is elhelyezhető.

(2) A zöldterületi övezetekben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(3) Az övezet telkein, különösen a gyermek játszószerek esetén a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(4) Zöldterületet csak kertészeti tervek alapján lehet kialakítani.

(5) A zöldterületi övezetben előírt növényzettel való fedettséggel ki kell alakítani.

130. A Zkp-1 jelű közparki zöldterületi övezet

152. § Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A legkisebb beépíthető telek területe (m2)

1.000

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

2

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

2

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,02

Legnagyobb épületmagasság (m)

3,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

-

Az előkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

Legkisebb növényzettel való fedettség (%)

75

131. A Zkp-2 jelű közkerti zöldterületi övezet

153. § Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A legkisebb beépíthető telek területe (m2)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

2

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

2

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,02

Legnagyobb épületmagasság (m)

3,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

-

Az előkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

Legkisebb növényzettel való fedettség (%)

60

132. A Zkep-1 jelű közkerti zöldterületi övezet

154. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A legkisebb beépíthető telek területe (m2)

8.000

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

0

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

0

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

-

Legnagyobb épületmagasság (m)

0,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

-

Az előkert legkisebb mérete (m)

-

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

-

A hátsókert legkisebb mérete (m)

-

Legkisebb növényzettel való fedettség (%)

60

(2) Az övezetben épület nem helyezhető el.

133. Az erdő övezetek általános előírásai

155. § 288Az erdő övezetekben erdészeti létesítmények csak az erdőterület nyilvántartásban lévő területeken létesíthetők. A kialakítható erdészeti létesítmények: erdészeti magánút, erdei vasút, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, valamint az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, kerítés. Lakó és gazdasági rendeltetési egység csak az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén létesíthető.

134. Az Ev jelű védelmi erdő övezet

156. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

-

A legkisebb beépíthető telek területe (m2)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

0

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

0

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

-

Legnagyobb épületmagasság (m)

0,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

-

Az előkert legkisebb mérete (m)

-

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

-

A hátsókert legkisebb mérete (m)

-

(2) 289 Az övezeben épület nem létesíthető.
(3) Az övezetben kerítés csak vadvédelmi céllal létesíthető.

135. Az Ek-1 jelű közjóléti erdő övezet (beépíthető turisztikai, egészségügyi-szociális erdőterületek)

157. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A legkisebb beépíthető telek területe (m2)

100.000

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

1

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

1

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

-

Legnagyobb épületmagasság (m)

4,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

-

Az előkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) 290 Az övezetben elsősorban az erdőgazdálkodással összeegyeztethető turisztikai, sport, rekreációs, valamint egészségügyi és szociális rendeltetésű építmények helyezhetők el. A jogszabályokban és a jelen rendeletben meghatározott általános beépítési feltételek teljesülése esetén, a turisztikai és egészségügyi funkciók ellátásához szükséges szolgálati lakás is létesíthető. A lakóépületben legfeljebb két lakó rendeltetési egység létesíthető.
(3) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény; húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; állat ól, állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; folyadék- és gáztároló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.
(4) 291 Az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakó rendeltetésű épület, ha:
a) a turisztikai, egészségügyi és szociális célú építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik,
b) a turisztikai, egészségügyi és szociális célú építménnyel egyidejűleg épül meg, ebben az esetben a lakóépületre nem adható önállóan építési és használatbavételi engedély.
(5) 292 – hatályát vesztette
(6) A 100.000 m2-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem nem lehetséges. Az egy telken elhelyezhető épületek összes bruttó földszinti alapterülete nem lehet nagyobb 500 m2-nél.
(7) 293 Az övezetben a teleknek csak a kivett művelési ágú része keríthető le. Az övezet beépítetlen telkein kerítés csak vadvédelmi céllal létesíthető.

136. Az Ek-2 jelű közjóléti erdő övezet (be nem építhető turisztikai, egészségügyi-szociális erdőterületek)

158. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

-

A legkisebb beépíthető telek területe (m2)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

0

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

0

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

-

Legnagyobb épületmagasság (m)

0,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

-

Az előkert legkisebb mérete (m)

-

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

-

A hátsókert legkisebb mérete (m)

-

(2) Az övezetben elsősorban az erdőgazdálkodással összeegyeztethető turisztikai, sport, rekreációs valamint egészségügyi és szociális építmények helyezhetők el.
(3) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény; állat ól, állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; folyadék- és gáztároló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.
(4) Az övezetben kerítés csak vadvédelmi céllal létesíthető.

137. A mezőgazdasági övezetek általános előírásai

159. § (1) A mezőgazdasági területen elsősorban a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el. Egyes esetekben azonban az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén lakóépület is építhető.

(2) Ha a beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.

(3)294 Az Má-k és Má-f jelű övezetben a teleknek csak a kivett, szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágú része keríthető le.

(4)295 Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terepszinthez képest 50 cm-nél nagyobb magasságban nem alakítható ki.

138. Az Má-k jelű korlátozott használatú általános mezőgazdasági övezet

(beépítést meg nem engedő általános mezőgazdasági területek)

160. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

-

A legkisebb beépíthető telek területe (m2)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

0

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

0

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

-

Legnagyobb épületmagasság (m)

0,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

-

Az előkert legkisebb mérete (m)

-

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

-

A hátsókert legkisebb mérete (m)

-

(2) Az övezet telkei nem építhetők be.
(3) Az SZT-n jelölt helyen fasort kell telepíteni.

139. Az Má-f jelű farmgazdasági általános mezőgazdasági övezet

(farmgazdálkodást, agrárturizmust szolgáló építmények elhelyezését megengedő terület)

161. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A legkisebb beépíthető (birtoktest részét nem képező) önálló telek területe csak gazdasági épület elhelyezésének lehetőségével (m2)

10.000

A legkisebb beépíthető (birtoktest részét nem képező) önálló telek területe lakó- és gazdasági épület elhelyezésének lehetőségével (m2)

30.000

Birtoktest részét nem képező, önálló telek beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

3

Birtoktest részét nem képező, önálló telek beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

3

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

-

Legnagyobb épületmagasság (m)

7,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

-

Az előkert legkisebb mérete (m)

10,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

4,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A legkisebb kialakítható birtoktest összterülete (m2)

100.000

A birtoktest telkeinek összterülete alapján alkalmazható beépíthetőség (%)

1,0

A legkisebb kialakítható és beépíthető birtokközpont területe (m2)

10.000

A birtokközpont telkén alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

15,0

A birtokközpont telkén alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

15,0

(2) 296 Az övezetben elsősorban a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és az agrárturizmus az ehhez kapcsolódó vendéglátás építményei helyezhetők el, továbbá lakó rendeltetés is létesíthető. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakó rendeltetés, ezen felül legfeljebb további egy szolgálati lakás létesíthető.
(3) 297 A birtokközpontban összesen legfeljebb a tulajdonos számára 2 lakás, ezen felül legfeljebb további egy szolgálati lakás létesíthető.

162. §298 [- hatályát vesztette]

163. § (1) Az övezet kialakításának elsődleges célja a mezőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:

a) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik,

b) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg, ebben az esetben a lakóépületre nem adható önállóan építési és használatbavételi engedély.

c) a lakó rendeltetés tartalmazó épület földszinti bruttó alapterülete nem haladja meg a 180 m2-t.

(2)299 – hatályát vesztette

(3) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény; húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; állat ól, állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4) Az 100.000 m2-nél kisebb területű birtoktest meglévő telkein, vagy a 30.000 m2-nél kisebb területű önálló telken, a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem megengedhető.

(5) Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények engedélyezéséhez és az alkalmazott állattartási technológia működtetéséhez legalább a környezetvédelmi, a közegészségügyi és a vízügyi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.

140. Az Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági övezet (kertgazdasági területek)

164. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A legkisebb beépíthető telek területe (m2)

1.500

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

3

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

3

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

-

Legnagyobb épületmagasság (m)

4,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

-

Az előkert legkisebb mérete (m)

10,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

4,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) Az övezetben elsősorban a kertes mezőgazdasági műveléshez, valamint a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el. A jogszabályokban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető. A lakóépületben legfeljebb egy lakás létesíthető.
(3) Az állattartásra vonatkozó előírások betartásával állattartó építmény is elhelyezhető.
(4) A beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete nem haladja meg a 300 m2-t.
(5) Új kialakítású telek legkisebb szélessége 18,0 m.
(6) Az övezetben az adott telekkel határos közút tengelyétől számított 15 m távolságon belül nem helyezhető el épület.
(7) 300 A telkek utcai telekhatárán az általános szabályok betartásával csak lábazat nélküli kerítés létesíthető.
(8) 301 A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény; húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; állat ól, állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; zászlótartó oszlop helyezhető el.
(9) 302 A 1.500 m2-nél kisebb területű telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér-beépítés) nem lehetséges.

165. §303 [- hatályát vesztette]

141. Az Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági övezet (kertgazdasági területek)

166. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A legkisebb beépíthető telek területe (m2)

720

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

3

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

3

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

-

Legnagyobb épületmagasság (m)

4,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

-

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

4,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) Az övezetben csak a mezőgazdasági termelés, valamint a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) 304 A haszonállattartásra vonatkozó előírások betartásával állattartó építmény is elhelyezhető.
(4) 305 – hatályát vesztette
(5) 306 A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény; húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; állat ól, állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhető el.
(6) A 720 m2-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem lehetséges.

142. A V-1 jelű vízgazdálkodási övezet

167. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

-

A legkisebb beépíthető telek területe (m2)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

0

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

0

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

-

Legnagyobb épületmagasság (m)

0,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

-

Az előkert legkisebb mérete (m)

-

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

-

A hátsókert legkisebb mérete (m)

-

(2) Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő építmények helyezhetők el.
(3) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki.
(4) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.
(5) A Hosszúréti-patak Depo melletti szakaszán a patak területének igénybevételét valamint az úttal, híddal történő keresztezést csak az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi szakhatóságok és a tulajdonos (kezelő) hozzájárulásával szabad megvalósítani. A patak a meglévőkön kívül legfeljebb három helyen keresztezhető. A patak lefedése tilos.

143. A V-2 jelű vízgazdálkodási övezet

168. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A legkisebb beépíthető telek területe (m2)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

1

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

0

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,02

Legnagyobb épületmagasság (m)

6,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

-

Az előkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2) A tó partélétől, és a műtárgyaktól mért 10 m-es sávot a vízfelületek karbantartásának céljára szabadon kell hagyni.
(3) Magánút az övezet területén az általános szabályok betartásával szabadon létesíthető.
(4) Az övezetben a tó elsődleges záportározási vízgazdálkodási funkciójának megfelelő építmények, továbbá a víztározó másodlagos rekreációs funkcióját kiegészítő egyéb kiszolgáló funkcióként:
a) kreatív központ;
b) szállás;
c) vendéglátó, kulturális, közösségi szórakoztató és
d) sport
rendeltetés is elhelyezhetők. Az övezetben lakás nem helyezhető el.
(5) 307 – hatályát vesztette
(6) Az övezetben épületet, úszó- és állóművet elhelyezni csak úgy lehet, hogy az úszó- és állóművek vízfelszíntől mért legmagasabb pontjának magassága nem lehet nagyobb 6,0 m-nél.
(7) 308 Az övezetben lakó rendeltetés nem helyezhető el.
(8) 309 Az övezetben a kreatív központ, és szállás rendeltetésű épületeket, úszóműveket csak az SZT-n „úszóházak” felirattal jelölt partszakasznál lehet elhelyezni, a partéltől számított 30 méteres sávban.
(9) 310 Az övezetben sportklubház vagy vendéglátó funkciójú épületeket kizárólag állóműves, felépítménnyel rendelkező építményként lehet elhelyezni, és csak az SZT-n „vendéglátás, klubház” felirattal jelölt partszakasznál, a partéltől számított 30 méteres sávban.
(10) 311 Az övezetben elhelyezhető kreatív központ és szállás rendeltetésű épületek, felépítményes úszó- és állóművek alapterülete egyenként nem lehet kisebb 50 m2-nél és nem lehet nagyobb 100 m2-nél.
(11) 312 Az övezetben elhelyezhető épületek, felépítményes úszó- és állóművek összes rendeltetési darabszáma:
a) kreatív központ, és szállás rendeltetés esetén legfeljebb 55 db;
b) vendéglátó, kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetés esetén legfeljebb 6 db;
c) sport rendeltetés esetén legfeljebb 1 db.”
(12) 313 Az övezetben épülettel nem rendelkező műtárgyként víziállás (állómű, stég, kikötő) csak legfeljebb 50 m2 alapterülettel építhető. E szabály nem vonatkozik a biatorbágyi határ mellett létesítendő gyalogút elemeire és a szükséges hidak, továbbá az úszó és állóműveket a vízfelület fölött összekötő közlekedési célú felületek kialakítására. Horgászati célú víziállás bejáró nélkül számított alapterülete nem haladhatja meg a 20 m2-t. Horgászati célú víziállás csak az SZT-n jelölt szakaszon helyezhető el úgy, hogy két szomszédos víziállás között legalább 10 méter térköz maradjon. Az övezetben legfeljebb öt darab kizárólag hajókikötésre szolgáló kikötő létesíthető.
(13) 314 A felépítménnyel rendelkező álló és úszóművek összes alapterülete nem haladhatja meg az övezet területének 1%-át.
(14) 315 A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

169. §316 [- hatályát vesztette]

144. A Tk jelű természetközeli terület övezete

170. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

-

A legkisebb beépíthető telek területe (m2)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

0

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

0

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

-

Legnagyobb épületmagasság (m)

0,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

-

Az előkert legkisebb mérete (m)

-

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

-

A hátsókert legkisebb mérete (m)

-

(2) Az övezet telkei nem építhetők be.

145. A beépítésre nem szánt különleges területek építési övezeteinek általános előírásai

171. § (1) Az azonos övezeti besorolású kialakult nagyságú telkek egyesíthetőek, de megosztásuk csak az övezeti szabályok betartásával lehetséges.

(2) A beépítésre nem szánt különleges területek övezeteiben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; komposztáló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

146. A KbT-1 jelű különleges - beépítésre nem szánt - övezet

172. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A legkisebb beépíthető telek területe (m2)

30.000

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

5

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

5

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,1

Legnagyobb épületmagasság (m)

5,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

30*

Az előkert legkisebb mérete (m)

10,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

10,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

10,0

*Későbbi HÉSZ módosításnál ennek az értéknek a megváltoztatása a településszerkezeti tervben a biológiai aktivitási érték megváltoztatásának szükségességével együtt jár!
(2) 317 Az övezetben csak temető és az azt kiszolgáló egyéb rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el. A törökbálinti temetőben hamvasztó rendeltetésű épület nem helyezhető el..
(3) Az övezetben csak kertépítészeti kiviteli terv alapján végezhető bármely építési munka.
(4) Hamvasztó épület és a hozzátartozó kémény legmagasabb pontjának magassága nem haladhatja meg a rendezett terepszint + 9,0 m-t.
(5) Hagyományos (koporsós) temetkezésre csak az SZT-n ilyen célra kijelölt területet lehet igénybe venni.
(6) A temető védőtávolságán belül az övezethatártól a temető irányába mért 10 m-es távolság SZT-n jelölt részét telken belüli többszintes növényállományú védő zöldsávként kell kialakítani. A védőtávolságán belül az övezethatártól a temető irányába mért 10 m-es és 30 m-es távolságok közötti részen urnás temetkezési helyek kialakíthatók. Az urnás temetkezésre igénybe vehető ezen telekrészek kialakításánál legalább 60%-os növényzettel való fedettséget kell biztosítani.
(7) A temető körül, a telekhatárokon, vagy telken belül tömör kerítés is létesíthető.

147. A KbZp-1 jelű különleges - beépítésre nem szánt - zöldfelületi és parki övezet

173. § (1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A legkisebb beépíthető telek területe (m2)

1.000

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

2

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

2

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,02

Legnagyobb épületmagasság (m)

3,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

-

Az előkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

Legkisebb növényzettel való fedettség (%)

75

(2) 318 Az övezetben a rekreációt, pihenést és sport célokat szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), a park funkcióhoz kapcsolódó vendéglátó, kulturális, ismeretterjesztő és sport rendeltetésű (pl. kajak-kenu utánpótlás) épület, valamint a terület rendeltetésszerű használathoz szükséges épület helyezhető el.
(3) Az övezetben egy épület bruttó alapterülete legfeljebb 160 m2 lehet.
(4) Az épületek elhelyezésénél a tó partélétől, és a műtárgyaktól legalább 10 m, az egyéb övezethatároktól legalább 3,5 m távolságot kell tartani.
(5) Az övezetben kerítést csak abban az esetben lehet építeni, ha a kerítés valamely épület üzemeltetésével kapcsolatban vagyonvédelmi céllal szükséges.
III. RÉSZ:
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

174. § (1) A Szabadház-hegy területén az épület elhelyezés feltételei a következők:

a) A belterületbe vonás földhivatali átvezetésének megtörténte.

b) Szabályozási tervlapon rögzített telekkialakítások közút céljára történő lejegyzése, a kerítés áthelyezése.

c) A szennyvíztisztító 500 m-es védőtávolságának 150 m-re csökkentése.

(2) Az Anna-hegyi pihenő melletti területen a beépítés feltételei:

a) telekrendezés: művelési ágból való kivonás, belterületbe vonás, telekalakítás

b) közművesítés, úthálózat kialakítása és annak megépítése

c) az adott területegység (ütem) területén az autóút melletti teleksáv teljes hosszában a 20 m-es háromszintű növényzet telepítési kötelezettség megvalósítása. (védősáv telepítési kötelezettség)

(3) Erdőterületek igénybevételét csak az illetékes erdészeti hatóság által meghatározott csereerdősítés megvalósulása után szabad megkezdeni.

(4) A Napliget területén, a terület egészének beépítési előfeltétele a Veréb utca - 0152/99 hrsz.-ú telek (tervezett közterület) közötti gyűjtőút kapcsolat kiépítése

175. § (1) Ez a rendelet és a hozzátartozó SZT a kihirdetéstől számított 30. napon lép hatályba.

(2)319 – hatályát vesztette

(3)320 – hatályát vesztette

(4) Ennek a rendeletnek az előírásait a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

R1. melléklet

Szabályozási tervlap

Az SZT jelű m=1:4.000 méretarányú szabályozási tervlap:

a tervlap száma

a tervlap HÉSZ mellékleti szelvényszáma

SZT-1m3

1.2.1.

SZT-2m5

1.2.2.

SZT-3m4

1.2.3.

SZ1. melléklet

Fogalom-meghatározások

1. Építési munka:

terület építmény elhelyezésére, vagy egyéb építési célra történő felhasználása; telekalakítás végrehajtása; építmény építése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, elmozdítása vagy lebontása; építmény rendeltetésének megváltoztatása.

2. Főépület:

az övezeti előírások megtartásával épített, a területfelhasználási egység jellegének megfelelő, a HÉSZ-ben meghatározott épület.

3. Melléképület:

a telek és a telken álló főépület (főépületek) rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület: garázs, szauna, fittness, nyári konyha, műterem

4. Mély fekvésű területek:

azok a lefolyás nélküli területek, amelyekről a felszíni víz természetes módon vagy ember által átalakított terepviszonyok következtében nem juthat el a befogadóba.

5. Telek legkisebb mélysége:

általános esetben a teleknek a feltárást biztosító közúttal, vagy magánúttal közös (utcafronti) telekhatára és a hátsó telekhatár közti legkisebb távolság, saroktelek esetén a két utcafronti hossz közül a nagyobb érték.

6. Telek legkisebb szélessége:

általános esetben a telek oldalsó telekhatárai közötti legkisebb távolság, saroktelek esetén a két utcafronti hossz közül a kisebb érték.

3217. Terepszint alatti beépítettség mértéke:

A terepszint alatti építmények által műszakilag igénybe vett terület bruttó nagyságának és a telek sík vetületi területének %-ban kifejezett aránya.

8. Egyedi szennyvíz-tisztító kisberendezés

Olyan kisberendezések (műtárgyak), amelyek a települési szennyvizek (települési szennyvíz alatt érts házi szennyvizet) nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgálnak, teljes értékű biológiai tisztítási folyamattal. A közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosítanak. A bennük végbemenő teljes tisztítási folyamat minden egyes fázisa nyomon követhető, a tisztított víz akár élővízbe vezethető, akár egyéb felszíni, vagy felszín alatti elhelyezésű lehet. Felszín alatt egy szikkasztóárokban gyökértéri öntözésre hasznosítható. Alkalmazásuk esetén nincs szükség hatalmas szikkasztó-szűrő területekre, és az egyszeri beruházás után minimális fenntartási költségekkel üzemeltethetők. (Az utóbbi időkben a VIZIG előírja, hogy csak ott létesíthető, ahol felszín feletti élővízbe való elvezetése biztosítható az ellenőrizhetőség miatt.)

9. Épület legmagasabb pontja

Az épület azon része - az épületen elhelyezett antennákat, kéményt és egyéb tetőszerelvényeket figyelmen kívül hagyva -, melynek a tengerszint feletti abszolút magassága a legnagyobb az adott épületen.

10. Hézagosan zártsorú beépítés

A zártsorú és az oldalhatáron álló beépítési mód között átmenetet képező olyan beépítési mód, ahol az építési hely azonos a zártsorú beépítési módú építési hellyel, ugyanakkor az egymással szemben álló oldalhomlokzatok kialakítása jellemzően, de nem mindig tűzfalas és amely jellemzően az utcavonallal párhuzamos gerincvonallal kialakított utcafronti tetőidomú épületekből áll.

32211. Könnyűlogisztikai gazdasági rendeltetés:

Minden, a lakóterületi környezeti kibocsátási értékeket meg nem haladó, végszerelési jellegű termelési, raktározási, kiskereskedelmi és áru átcsomagoló tevékenység

32312. Szintterületi mutató

Az összes építményszint bruttó alapterülete és a telek területének hányadosa.

32413. Zártsorú, keretes beépítés

Olyan beépítési mód, ahol az építési hely azonos a telek teljes területével és a beépítés a telken üresen maradó udvar körül a telekhatárra illeszkedik, legalább 3 telekhatárt érintve.

32514. Kialakult állapot

A túlnyomó részt beépített utcaszakaszra jellemző a beépítés, elhelyezkedés, településképi megjelenés. Ha ez nem értelmezhető egyértelműen, akkor főépítészi szakmai konzultáció alapján kell meghatározni.

SZ2. melléklet

Településrészek felsorolása

A

B

1

Településrész

2

azonosítója

neve

3

1.

Városközpont

4

2.

Ófalu

5

3.

József-hegy

6

4.

Újtelep

7

5.

MÁV-telep

8

6.

Téglagyár és környezete

9

7.

Hosszúréti-patak és környezete az Újtelepnél

10

8.

Tükörhegy

11

9.

Jázmin utca és környezete

12

10.

Rudák-telep

13

11.

Annahegy

14

12.

Anna-hegyi pihenő

15

13.

Nyárfa sor melletti területek

16

14.

Tétényi-fennsík

17

15.

Iparterület (volt Mechanikai Művek)

18

16.

Napliget

19

17.

Pistály

20

18.

Szabadházi-hegy

21

19.

Volt Laktanya

22

20.

Égett-völgyi erdő

23

21.

Égett-völgy

24

22.

Köles-dűlő

25

23.

Budaörs-törökbálinti szennyvíztisztító

26

24.

Pistályi-rét

27

25.

Szarvas-mező

28

26.

Hidas menti gazdasági terület

29

27.

Hidas

30

28.

Depo

31

29.

Malom-dűlő

32

30.

Vasút és M1 közötti terület

33

31.

Tó utca és környéke

34

32.

Tó Park

35

33.

Régi Vasútsor és környéke

36

34.

Nemzetközi Üzleti Park

37

35.

Dulácska környezete

238

36.

Vállalkozói terület

39

37.

Techno Park

40

38.

Rác-zug

41

39.

Torbágyi határ melletti terület

42

40.

Hosszú-rét

43

41.

Harmincados-rét

44

42.

Ida-major és környezete

45

43.

Kerek-domb és környezete

46

44.

Róka-hegy

47

45.

M0-M7 védőerdő sáv

48

46.

Virág-tanya és környezete

49

47.

Csalogány-tanya és környezete

50

48.

Czégényi-tanya és környezete

51

49.

Felsővölgyi út menti területek

52

50.

Nagy-erdő

53

51.

Petőfi-tanya és környezete

54

52.

M0 autópálya

55

53.

M7 autópálya

56

54.

M1 autópálya

null

1. függelék 326

HÉSZ-hez kapcsolódó egyéb hatályos önkormányzati rendeletek listája – hatályát vesztette

2. függelék

Az országos műemléki védelem alatt álló építmények jegyzéke.

1. Törökbálint igazgatási területén az alábbi építmények állnak országos műemléki védelem alatt:

Megnevezés

Cím

nyilvántartási hrsz.

valós hrsz.

a)

Walla-kilátó (Walla-kastély))

2189/3, 2189/4

2189/3, 2189/4

b)

Volt Walla József-villa,

Árpád u. 23.

2190

2190

c)

R.k. Mária-kápolna (Mária-Segíts kápolna)

Kápolna utca (volt Budaörsi út)

2217

2217

d)

Walla-sírbolt a régi temetőben

Temető köz (volt Karinthy F. u.)

1151/1, 1151/2, 1151/3

1151/1, 1151/2, 1151/3

e)

volt jezsuita kolostor épülete, ma TBC-szanatórium

Munkácsy Mihály u. 68-70.

22

22

f)

R.k. templom

Pelsőczy F. u.

28

28

3. függelék a 3. melléklethez

A helyi értékvédelem alatt álló építmények és településrészek jegyzéke.
A hatályos 36/2008 (X.14.) rendelet szerint.

4. függelék

Régészeti lelőhelyek listája.

Lelőhely azonosító(k):

Lelőhely neve

Megjegyzés

MRT 1/1, KÖH 9962

Hosszú-rét

Hosszú-rét

MRT 1/2, KÖH 9963

Hosszú-rét

Hosszú-rét

MRT 34/5, KÖH 10001

Tyúk-berek

Techno park – Tó-Park

MRT 34/8, KÖH 10004

Hosszú-rét

Hosszú-rét

10082

Kamarerdő-dűlő

Budaörsi temető környéke

MRT 5/13, KÖH 10093

Kamaraerdő

Pistályi-hegy

MRT 36/1, KÖH 11911

Fekete-dűlő

Törökbálinti-tó környéke

MRT 36/2, KÖH 11912

Tükörhegy

Kastély környéke

MRT 36/3, KÖH 11913

Spitz -Äcker

Köles-dűlő – Égett-völgy

MRT 36/4, KÖH 11914

Világos

Tükörhegy, Kastély utca

MRT 36/5, KÖH 11915

Világos

Tükör-hegy, Depo oldala

MRT 36/6, KÖH 11916

Kukorica-dűlő

Tó-Park

MRT 36/7, KÖH 11917

Dulácska

Nemzetközi Üzleti Park

MRT 36/8, KÖH 11918

Dulácska

Kinizsi Pál utca környezete

MRT 36/9, KÖH 11919

Dulácska

Torbágy utca környezete

MRT 36/10, KÖH 11920

Stock-dűlő

Hosszú-rét

MRT 36/11, KÖH 11921

Sóskút-dűlő

Kerek-domb környezete

MRT 36/12, KÖH 11922

Sóskút-dűlő

M1-M0 csomópont

MRT 36/13, KÖH 11923, 58239, 58242

Égett-völgy

Égett-völgy

MRT 36/14, KÖH 11924

Pistái

Pistály

MRT 36/15, KÖH 11925

Pistái

Pistály

MRT 36/16, KÖH 11926

Hidas

Hidas

MRT 36/17, KÖH 11927

Hosszú-rétek

Hidas

MRT 36/18, KÖH 11928

Nyár utca -Bartók Béla utca

Nyár utca -Bartók Béla utca

MRT 36/19, KÖH 11929

Kukorica-dűlő

Tó-Park

MRT 36/20, KÖH 11930

Pistáli-szántók

Budaörsi szennyvíztisztító

MRT 36/21, KÖH 11931

Spitz -Äcker

Égett-völgy

MRT 36/22, KÖH 11932

Fekete-dűlő

Tó-Park

MRT 36/23, KÖH 11933

Kerek-hegy

Kerek-domb

11934

Római katolikus templom

Római katolikus templom

MRT 36/25, KÖH 11935

Schwarze -Morast -Äcker

Vasútállomás mögött

MRT 36/26, KÖH 11936

Belterület

Malom-dűlő

MRT 36/27, KÖH 11937

Belterület

Újtelep, Petőfi S. utca

MRT 36/28, KÖH 11938

Pistáli-dűlő

Pistály

MRT 36/29, KÖH 11939

Sziklai Sándor u. 22.

MÁV-telep, Kisfaludy S. utca

MRT 36/30, KÖH 11940

Újtelep

Újtelep, Katona J. utca

KÖH 33360

Állami Gazdaság

Hosszú-rét

KÖH 33361

Anna-hegy

Anna-hegy

78659

Tükörhegy lakópark

Tükörhegy IV.

A régészeti értékek védelmét a Kulturális Örökség Védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény biztosítja!

5. függelék327

A legfontosabb magyarországi őshonos fa és cserjefajok jegyzéke – hatályát vesztette

6. függelék328

Összefoglaló övezeti paramétertáblák

A beépítésre szánt területek építési övezeteinek főbb paraméterei – hatályát vesztette

1

Módosította a 29/2016. (XII.19.) Ör. 2017. január 03-i hatállyal.

2

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

3

Módosította a 10/2018. (VI.29.) Ör. 2018. június 29-i hatállyal.

4

Módosította a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

5

Módosította a 13/2019. (VII:15.) Ör. 2019. július 16-i hatállyal.

6

Módosította a a 18/2019. (IX. 20.) Ör. 2019. szeptember 21-i hatállyal.

7

Hatályát vesztette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal

8

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

9

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

10

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

11

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

12

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

13

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

14

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

15

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

16

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

17

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

18

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

19

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

20

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

21

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

22

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

23

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

24

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

25

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

26

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

27

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

28

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

29

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

30

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

31

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

32

Módosította a 29/2016. (XII.19.) Ör. 2017. január 03-i hatállyal.

33

Módosította a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

34

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

35

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

36

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

37

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

38

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

39

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

40

Módosította a 29/2016. (XII.19.) Ör. 2017. január 03-i hatállyal.

41

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

42

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

43

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

44

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

45

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

46

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

47

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

48

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

49

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

50

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

51

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

52

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

53

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

54

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

55

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

56

Módosította a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

57

Hatályon kívül helyezte a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

58

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

59

Kiegészítette a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

60

Kiegészítette a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

61

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

62

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

63

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

64

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

65

Kiegészítette a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

66

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

67

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

68

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

69

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

70

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

71

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

72

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

73

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

74

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

75

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

76

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

77

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

78

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

79

Módosította a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

80

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

81

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

82

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

83

Kiegészítette a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

84

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

85

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

86

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

87

Kiegészítette a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

88

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

89

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

90

Kiegészítette a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

91

Módosította a 29/2016. (XII.19.) Ör. 2017. január 03-i hatállyal.

92

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

93

Módosította a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

94

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

95

Módosította a 29/2016. (XII.19.) Ör. 2017. január 03-i hatállyal.

96

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

97

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

98

Kiegészítette a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

99

Kiegészítette a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

100

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

101

Kiegészítette a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

102

Kiegészítette a 29/2016. (XII.19.) Ör. 2017. január 03-i hatállyal.

103

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

104

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

105

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

106

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

107

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

108

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

109

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

110

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

111

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

112

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

113

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

114

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

115

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

116

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

117

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

118

Kiegészítette a 29/2016. (XII.19.) Ör. 2017. január 3-i hatállyal.

119

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

120

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

121

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

122

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

123

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

124

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

125

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

126

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

127

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

128

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

129

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

130

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

131

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

132

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

133

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

134

Kiegészítette a 29/2016. (XII.19.) Ör. 2017. január 3-i hatállyal.

135

Módosította a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

136

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

137

Hatályon kívül helyezte a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

138

Kiegészítette a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

139

Módosította a 29/2016. (XII.19.) Ör. 2017. január 3-i hatállyal.

140

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

141

Módosította a 29/2016. (XII.19.) Ör. 2017. január 3-i hatállyal.

142

Hatályon kívül helyezte a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

143

Módosította a 29/2016. (XII.19.) Ör. 2017. január 3-i hatállyal.

144

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

145

Kiegészítette a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

146

Kiegészítette a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

147

Kiegészítette a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

148

Kiegészítette a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

149

Kiegészítette a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

150

Kiegészítette a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

151

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

152

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

153

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

154

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

155

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

156

a 18/2019. (IX. 20.) Ör. 2019. szeptember 21-i hatállyal.

157

Kiegészítette a 18/2019. (IX. 20.) Ör. 2019. szeptember 21-i hatállyal.

158

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

159

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

160

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

161

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

162

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

163

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

164

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

165

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

166

Kiegészítette a 29/2016. (XII.19.) Ör. 2017. január 3-i hatállyal.

167

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

168

Kiegészítette a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal. hatállyal.

169

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

170

Kiegészítette a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal. hatállyal.

171

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

172

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

173

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

174

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

175

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

176

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

177

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

178

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

179

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

180

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

181

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

182

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

183

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

184

Kiegészítette a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal. hatállyal.

185

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

186

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

187

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

188

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

189

Hatályát vesztette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

190

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

191

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

192

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

193

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

194

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

195

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

196

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

197

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

198

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

199

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

200

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

201

Kiegészítette a 29/2016. (XII.19.) Ör. 2017. január 3-i hatállyal.

202

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

203

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

204

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

205

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

206

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

207

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

208

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

209

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

210

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

211

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

212

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

213

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

214

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

215

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

216

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

217

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

218

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

219

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

220

Kiegészítette a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

221

Kiegészítette a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

222

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

223

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

224

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

225

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

226

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

227

Módosított a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

228

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

229

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

230

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

231

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

232

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

233

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

234

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

235

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

236

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

237

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

238

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

239

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

240

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

241

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

242

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

243

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

244

Módosította a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

245

Kiegészítette a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

246

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

247

Módosította a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

248

Módosította a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

249

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

250

Módosította a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

251

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

252

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

253

Kiegészítette a 18/2019. (IX. 20.) Ör. 2019. szeptember 21-i hatállyal.

254

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

255

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

256

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

257

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

258

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

259

Kiegészítette a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

260

Módosította a 10/2018. (VI.29.) Ör. 2018. június 29-i hatállyal.

261

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

262

Módosította a 10/2018. (VI.29.) Ör. 2018. június 29-i hatállyal.

263

Módosította a 10/2018. (VI.29.) Ör. 2018. június 29-i hatállyal.

264

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

265

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

266

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

267

Kiegészítette a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

268

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

269

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

270

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

271

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

272

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

273

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

274

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

275

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

276

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

277

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

278

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

279

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

280

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

281

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

282

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

283

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

284

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

285

Kiegészítette a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

286

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

287

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

288

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

289

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

290

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

291

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

292

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

293

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

294

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

295

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

296

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

297

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

298

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

299

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

300

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

301

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

302

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

303

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

304

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

305

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

306

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

307

Hatályát vesztette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

308

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

309

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

310

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

311

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

312

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

313

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

314

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

315

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

316

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

317

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

318

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017 november 06-i hatállyal.

319

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

320

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

321

Módosította a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

322

Kiegészítette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

323

Kiegészítette a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

324

Kiegészítette a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

325

Kiegészítette a 3/2019. (I.22.) Ör. 2019. február 22-i hatállyal.

326

Hatályát vesztette a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

327

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.

328

Hatályon kívül helyezte a 19/2017. (X.24.) Ör. 2017. november 6-i hatállyal.