Törökbálint Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2016. (V.27.) önkormányzati rendelete
a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, használatáról, fejlesztéséről, valamint a település tisztaságáról
Hatályos: 2016. 05. 28- 2016. 06. 27Törökbálint Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2016. (V.27.) önkormányzati rendelete
a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, használatáról, fejlesztéséről, valamint a település tisztaságáról
Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában és a 48. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. és 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja a Törökbálint közigazgatási területén élők és a környezet harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak összehangolt védelme, a környezet rendjének, tisztaságának kialakítása, a fenntartható fejlődés biztosítása és az egységes utcakép településrendezési, környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági szempontjainak érvényesítése.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Törökbálint közigazgatási területén közterületi funkcióval rendelkező belterületi földrészletekre, a belterületi földrészletek, illetőleg építmények közhasználatra átadott részére.
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed a Törökbálint közigazgatási területén a környezetet igénybe vevő, veszélyeztető, illetve szennyező (a továbbiakban: környezethasználó) természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre.
3. Értelmező rendelkezések
3. §
Köztisztasági feladatok
4. Az ingatlanok és közterületek tisztántartása
4. § Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, vagy ha erre más jogszabály, illetve a tulajdonossal kötött megállapodás kötelezi, használója (haszonélvező, bérlő, szívességi használó, albérlő, üzemeltető) köteles gondoskodni (a továbbiakban együtt: tulajdonos).
5. § (1) A tulajdonos köteles gondoskodni:
6. § (1) Útpadkán az út szélétől számított 50 cm-es szelvényben semmiféle akadály, megállást, várakozást, kilátást zavaró tárgy, növény nem helyezhető el.
(2) A csapadékvíz-elvezető árkokat betömni, a víz elfolyását megakadályozni tilos. Csapadékvíz-elvezető árok befedését kizárólag építési előírásoknak megfelelően, kizárólag indokolt esetben lehet elvégezni közútkezelői hozzájárulás alapján. Biztosítani kell az árok folyásfenék szintjét, amit a két csőáteresz folyásfenekének magassági pontjait összekötő egyenes határoz meg.
(3) A csapadékvíz-elvezető árokba szennyvizet, mosogató- és fürdővizet kiereszteni tilos.
(4) Az egyes ingatlanon keletkező szennyvizet kizárólag építési engedéllyel épített zárt szennyvíztárolóba, derítőbe illetve közcsatornába lehet elhelyezni.
(5) Az ingatlantulajdonos a Törökbálinti Városgondnokságon kérheti a nyílt árok és műtárgyai tisztításából keletkezett föld és hordalék elszállítását, melyet a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül a Törökbálinti Városgondnokság elvégez.
7. § A közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló létesítmények esetében a belterületen levő váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdaszigetek és a járdától füves területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében a Városgondnokság, a külterületen és a belterületen levő autóbusz–megállóhelyek tekintetében a közút kezelője köteles a rendszeres tisztántartásról, továbbá az ott keletkezett hulladék eltávolításáról gondoskodni.
8. § (1) Közterületen szemetet, hulladékot csak erre a célra rendszeresített és felállított tartályban szabad elhelyezni. Háztartási hulladéknak a tartályba helyezése tilos.
(2) A szeméttartók kihelyezése és rendszeres ürítése – a (3) bekezdés kivételével – a Városgondnokság feladata.
(3) Az üzletek, vendéglátóhelyek, elárusítóhelyek előtt az üzemeltető köteles szemétgyűjtő tartályt elhelyezni és azt üríteni, környezetét tisztántartani.
(4) A lakosság részére a kijelölt helyeken a szelektív hulladék gyűjtésére szolgáló hulladéktartó edények használata biztosított. A hulladéktartó edénybe csak azokon feltüntetett típusú hulladék helyezhető el, amelyek elszállításáról a szolgáltató gondoskodik.
9. § (1) A röplapok, szórólapok kibocsátói és terjesztői kötelesek a röplapok, szórólapok szétszóródásából keletkező hulladék eltakarításáról gondoskodni.
(2) Hirdetmény, plakát, szórólap elhelyezésére, eltávolítására a reklámhordozókról szóló önkormányzati rendelet előírásait kell alkalmazni.
10. § (1) Építés, bontás vagy felújítás alatt álló ingatlan és környékének folyamatos tisztántartása a kivitelező feladata.
(2) Építésnél, bontásnál, felújításnál a munkát úgy kell elvégezni, az anyagokat úgy kell tárolni, hogy abból szálló por, sár és egyéb szennyeződés ne keletkezzék. Szennyeződés keletkezése esetén az építtető vagy kivitelező köteles haladéktalanul gondoskodni annak eltakarításáról.
11. § A belterületen történő égetés tilalmára, a külterületen történő égetés feltételeire, engedélyezésére az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
5. A közterületek, a zöldterületek, zöldfelületek rendje
12. § (1) A közterületek, sportolás céljára szolgáló területek, játszóterek beszennyezése, bármilyen anyaggal való feltöltése, a játszótéri eszközök beszennyezése, megrongálása tilos.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt területeken a környezetre és az emberi egészségre ártalmas szemetet, hulladékot, szennyező anyagot kiönteni, elszórni, kiengedni vagy eldobni nem szabad.
(3) Közterületen gépjárművet mosni tilos.
13. § Minden olyan munkánál, amely a közterület burkolatának felbontásával jár, illetőleg a talaj felásását teszi szükségessé, ügyelni kell arra, hogy a közterület ne szennyeződjék. A kivitelező a szennyeződést a munkálatok befejezését követően azonnal köteles eltávolítani, az eredeti állapotot haladéktalanul helyreállítani.
14. § (1) A játszótereket napkeltétől napnyugtáig, de legkésőbb 21 óráig lehet használni. A nyitvatartási időn túl a játszótéren senki nem tartózkodhat.
(2) A játszótereken található játszótéri eszközöket rendeltetésüknek megfelelő célra és módon – az ott elhelyezett tájékoztató tábla szerint - lehet használni.
(3) A játszóterek és a közhasználatú zöldfelületek területére járművel behajtani és ott parkolni tilos.
(4) Játszótereken dohányozni és szeszesitalt fogyasztani tilos.
(5) Játszóterekre és tiltó táblával jelölt területekre kutyát és más állatot bevinni tilos.
(6) Az állat felügyeletét végző személy köteles a közterületen keletkezett kutyaürüléket összeszedni.
15. § (1) Szórakozóhely, vendéglátó ipari egység, kereskedelmi üzlethelyiség, kerthelyiség és más elárusítóhely előtti járdaszakaszon és közterületen, a közterülethez közvetlenül kapcsolódó kapualjban, átjáróban szeszesital fogyasztása tilos.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a rendezvények területére, ahol ideiglenes jelleggel, engedéllyel kialakítható a szeszesital-fogyasztás helye.
6. A zöldterületek és zöldfelületek használata, fejlesztése, fenntartása és kezelése
16. § A város területén lévő közhasználatú parkok építéséről, felújításáról, fenntartásáról és gondozásáról az önkormányzat gondoskodik.
17. § (1) Tilos a növényzet bármilyen módon történő megrongálása, pusztítása, károsítása, vagy olyan szakszerűtlen kezelése, amely értékének, egészségének csökkenésével jár.
(2) A helyi építési szabályzatban foglaltak szerint a város közigazgatási határán belül gondoskodni kell a zöldterületek és zöldfelületek arányának megőrzéséről, illetve növeléséről. Ennek érdekében a tulajdonos köteles a tulajdonában lévő zöldterületeket és zöldfelületeket:
a) a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelően jó karban tartani vagy tartatni,
b) a kórokozóktól, a kártevőktől, a rongálóktól, valamint a szakszerűtlen kezelésektől megóvni,
c) fejleszteni, illetve a használat mértékének megfelelően fenntartani és felújítani.
(3) A zöldterületek, zöldfelületek halasztást nem tűrő igénybevétele (pl. csőtörés miatti hibaelhárítás) esetén az igénybevevőnek haladéktalanul értesítenie kell a terület kezelőjét vagy a közterület használatát engedélyező szervezetet, és gondoskodnia kell a helyreállításról.
18. § (1) A belterületeken és a külterületek zártkerti ingatlanain a legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától:
a) szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetében 1,00 méter,
b) 3 méternél magasabbra, de 6 méternél magasabbra nem növő gyümölcs, egyéb bokor (élő sövény) és egyéb fa esetében 3,00 méter,
c) 6 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 5,00 méter.
(2) Közút és vasút területén a környező ingatlanok határától fát, valamint bokrot legalább 1,5 méter, 3 méternél magasabbra növő legalább 2,5 méter távolságra szabad ültetni (telepíteni).
(3) Zöldfelületek kialakításánál és fák telepítésénél szükség esetén talajcseréről kell gondoskodni, fatelepítés esetén 1 m-es, cserjetelepítésnél 0,4 m-es vastagságban, 1,0 m2, illetve 0,16 m2 felületen.
(4) Szomszédos telek tűzfalának, kerítésének kúszónövénnyel való befuttatását csak az ingatlan tulajdonosának engedélyével, lehetőleg tartószerkezet alkalmazásával lehet megvalósítani.
(5) Önként vállalt közterületi zöldfelület-fejlesztés és növénytelepítés a közterület tulajdonosának engedélyével végezhető. Az engedély iránti kérelemben a fejlesztés, telepítés pontos helyét meg kell jelölni.
(6) Az eltelepített fa a szomszédos ingatlan épületéhez nem érhet és a fölé nem lóghat.
Záró rendelkezések
19. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti
a) a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, valamint a település tisztaságáról szóló 20/2004. (IV. 16.) önkormányzati rendelet, és
b) a zöldterületek és zöldfelületek megóvásáról, használatáról, fejlesztéséről és a fák védelméről szóló 28/2013. (VI. 10.) önkormányzati rendelet.