Törökbálint Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2019. (I.22.) önkormányzati rendelete

a város helyi építési szabályzatáról szóló 25/2015. (IX. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2019. 02. 22- 2019. 02. 22

Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontja és 32. cikk (2) bekezdés szerinti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 6/A. § (1) bekezdés aa) pontjában és 9/B. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


1. §

Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének a város helyi építési szabályzatáról szóló 25/2015. (IX. 21.) önkormányzati rendelete (továbbiakban R.) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(4) A HÉSZ rajzi melléklete: R1. melléklet: Módosított szabályozási tervlap (3 db szelvény, szelvényszám SZT-1m3, SZT-2m3 és SZT-3m3-ig)”.


2. §

A R. 25. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A magántelkeken és a magánutakon keletkező csapadékvizek visszatartását első sorban saját telken belül kell szakszerűen megoldani, telken belüli elszikkasztással vagy ciszternában való tározással. Új épület építése és meglévő épület beépítettséget növelő bővítése esetén a ciszterna tározó térfogata az adott ingatlan minden egyes 50 m2 burkolt felületére számítva legalább 0,75 m3 nagyságú legyen. Ha a csapadékvizek visszatartása telken belüli elszikkasztással vagy ciszternában való tározással műszakilag nem lehetséges, akkor egyedi megoldás alkalmazása csak a hálózat és a befogadó kezelőjének előzetes engedélyével lehetséges.”


3. §

A R. 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Oldalhatáros beépítés alkalmazása esetén az oldalhomlokzatnak az oldalhatártól mért legfeljebb 1,0 m-es távolságon belül kell elhelyezkednie.”


4. §

A R. 33. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

(6)     Törökbálint területén az oromfalas kialakítás támogatása érdekében legfeljebb 2 oromfal összterületének (F) és azok vízszintes összhosszának (L) hányadosával (F/L értékével) növelhető az építési övezetekben meghatározott épületmagasság értéke.

 (7)    Oromfalas épület magassági kedvezménye: az épületmagasság számításánál akkor alkalmazható, ha a fő rendeltetésű épület legfeljebb két oromfallal létesül, amelyek külön-külön:

a) legalább 5,0 méter szélesek és legfeljebb 7,5 m szélesek,

b) legalább 35 és legfeljebb 50 fokos hajlásszögűek,

c) legalább 2,0 méter magasak.


5. §

A R. 35. §-a a következő (6) bekezdéssel:

„(6) Ha a telek meglévő beépítése nem felel meg az építési övezet beépítési módja szerinti építési helynek, akkor az építési helyen kívül meglévő épület átalakítható, tetőtere beépíthető és építési helyen belül bővíthető, ha az átalakítás, bővítés új rendeltetési egység kialakítását nem eredményezi és ha egyéb előírásokat nem sért.”


6. §

(1) A R. 43.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Kialakult

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

350

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

50

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

50

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,0

Legnagyobb épületmagasság (m)

6,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

40

Az előkert mérete (m)

3,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

Kialakult

A hátsókert legkisebb mérete (m)

0,0


(2) A R. 43.§-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A jellemzően beépült telektömbben lévő építési telek beépítése esetén az előkerti és oldalkerti építési vonal meghatározásakor a kialakult állapothoz kell alkalmazkodni úgy, hogy az előkerti határvonal az adott építési telek teljes utcaszakaszán kialakult előkertek által meghatározott sávba kerüljön.”


7. §

A R. 44.§-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az övezetben a 190/3 hrsz-ú telken a 40.§ (2) bekezdésében felsoroltakon túl kulturális, szálláshely-szolgáltatás és az azt kiszolgáló rendeltetés is elhelyezhető.”


8. §

A R. 46.§-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Munkácsy Mihály utcáról magánúton megközelíthető telkek hátsókertjének legkisebb mértéke 0,0 m.”


9. §

(1) A R. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az övezet József-hegyi részén épületet építeni csak geotechnikai jelentés alapján és az elkészült statikai munkarészek megállapításainak megfelelően, továbbá a keletkező csapadékvizek ártalommentes elhelyezésének (ciszterna), vagy elvezetésének megoldásával lehet.”


(2) A R. 47.§-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Fácán utcáról nyíló telkek esetében az előkert legkisebb mérete 5,0 m.

(12) A Fácán utcáról nyíló zsákutcából megközelíthető telkek esetén az előkert mérete legalább 10,0 m.”


10. §

A R. 49. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Téglagyár utcával határos területen a beépítési mód oldalhatáron álló.


11. §

(1) A R. 66. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

(7) Az övezet Munkácsy Mihály utca D-i (páros) oldalán, az Alsóerdősor utca és a Szabadság tér közötti szakaszán lévő részén az új épületet az övezetre meghatározott 0,0 m-es előkerti érték helyett az SZT-n ábrázolt beépítési vonalra kell elhelyezni. A Munkácsy Mihály utca felé legfeljebb 80 cm magas kerítés létesíthető.



(2) A R. 66. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az övezetben a 9 hrsz-ú telken a 65.§ (3) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni. A telken minden 900 m2 telekterület után 1 db lakó rendeltetési egység helyezhető el.”


12. §

 (1) A R. 68. §-a a következő (5)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Vt-2 jelű településközpont vegyes építési övezet területén (17, 15/1, 16/1, 18/1 hrsz-ú telkek) a 65.§ (1) bekezdésében felsorolt rendeltetéseken túl szociális rendeltetés is elhelyezhető.

(6)   A Vt-2 jelű településközpont vegyes építési övezet területén (17, 15/1, 16/1, 18/1 hrsz-ú telkek) összesen legfeljebb 20 lakás helyezhető el. A 65. § (3) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni a területen.

(7)   A Vt-2 jelű településközpont vegyes építési övezet területén (17, 15/1, 16/1, 18/1 hrsz-ú telkek) a 65. § (4) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni.

(8)   A Vt-2 jelű településközpont vegyes építési övezet területén közhasználatra átadott 35 db parkolóhely létesítendő, amely terepszint alatt, részben nyitott kialakítással is biztosítható.

(9) Épületeket, épületrészeket az utcafronti épületszárny kivételével elhelyezni terepszint felett 6,0 m-es oldalkert biztosításával lehet, amelynek mértéke az utcai épületrész esetén 0.

(10) Az övezet területén 900 m2-nél kisebb építési telken a legnagyobb beépítettség a 30%-ot nem haladhatja meg és legfeljebb 2 lakás helyezhető el.”


13. §

A R. 80. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„A 4354/8 hrsz-ú telket érintő védőzöldsáv területén parkoló elhelyezhető, telken belül két sor fasor telepítendő.”


14. §

A R.  a „68/A. A Vt-16 jelű településközpont vegyes övezet” alcímmel és a következő 82./A §-al egészül ki:

                                         „68/A. A Vt-16 jelű településközpont vegyes övezet      

                                                                             81/A. §


(1)     Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Zártsorú

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

700

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

30

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

1,3

Legnagyobb épületmagasság (m)

7,5

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

30

Az előkert mérete (m)

0,0*

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

0,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

0,0

(2)     Az övezet területén egészségügyi rendeltetés helyezhető el. Lakó rendeltetés nem létesíthető.

(3)     Az övezet területén a beépítés zártudvaros, keretes kialakítással is elhelyezhető.”


15. §

A R. 89. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Nevelési-oktatási rendeltetések közül bölcsőde intézményének létesítése esetén a kialakítható építési telek legkisebb területe 2000 m2.”


16. §

A R. a „95/A. Gksz-20 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet” alcímmel és a következő 112/A. §-sal egészül ki:

                         95/A. Gksz-20 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet

                                                                       112/A. §


(1) Az övezeti paraméterek

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

10.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

40

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

50

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,8

Legnagyobb épületmagasság (m)

11,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

35

Az előkert legkisebb mérete (m)

15,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)


A hátsókert legkisebb mérete (m)



(2)   Az épületek terepszint feletti bruttó alapterülete egyenként nem haladhatja meg a 10.000 m2-t.

(3)   A terepszint alatti beépítések, mélygarázsok tetőfödéme felett legalább 0,5 méter vastagságú termőközeg borításról gondoskodni kell.”


17.§

A R. a 95/B. Gksz-21 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet” alcímmel és a következő 112/B.§-al egészül ki:


                         95/B. Gksz-21 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet

                                                                               112/B. §

„(1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

2.500

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

40

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

40

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,6

Legnagyobb épületmagasság (m)

11,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

25

Az előkert legkisebb mérete (m)

10,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

15,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

15,0

(2)   A terepszint alatti beépítések, mélygarázsok tetőfödéme felett legalább 0,5 méter vastagságú termőközeg borításról gondoskodni kell.”


18. §

A R. 116. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az övezetben telekalakítás akkor is lehetséges, ha a KÖm-1 jelű, a közforgalom elől el nem zárt magánutakkal határos telekhatárok mentén a meglévő épületek esetében a kialakuló előkert legkisebb mérete 0 m. A 0301 hrsz-ú telek megosztása esetén a kialakuló oldalkert és hátsókert legkisebb mértéke 0 m lehet.”


19. §

(1) A R. 122.§ (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az üdülőövezetek területén terepszint feletti beépítettség +5%-os növekménye abban az esetben vehető igénybe, ha a csapadékvizek visszatartásának biztosítása érdekében ciszterna létesül telken belül, amelynek térfogata az adott ingatlan minden egyes m2 beépített és burkolt felületére számítva legalább 50 liter tározó kapacitású.”

(2) A R. 122.§-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben a hétvégiházas üdülő építési övezetek területén lévő telken terepszint alatti beépítés is megvalósul, akkor a legnagyobb szintterületi mutató értéke 0,15-tel megnövelt értékkel vehető figyelembe.”


20. §

(1) A R. 125.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

650

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

10+5

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

10+5

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,2

Legnagyobb épületmagasság (m)

5,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

60

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

3,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint


(2) A R. 126.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Oldalhatáron álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

1.000

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

14

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

10+5

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

10+5

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,2

Legnagyobb épületmagasság (m)

5,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

60

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint


(3) A R. 127.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Oldalhatáron álló

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)

1.500

A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)

-

A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

10+5

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

15

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)

0,2

Legnagyobb épületmagasság (m)

5,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

60

Az előkert legkisebb mérete (m)

5,0

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

4,0

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint


21. §

A R. 135.§-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„A Raktárvárosi út – Szabadházi út mellett régészeti védelemmel érintett telek nem megosztható. A telken a létesíthető épület legnagyobb épület-magassága 9,0 m lehet, kivéve a régészeti leletek felett létesíthető védőtetőt, amelynek legmagasabb pontja 11,0 m magas lehet.”


22. §

A R. 136. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„Az övezet területén a 32.§ (5) bekezdés előírását nem kell alkalmazni.”


23. §

A R. a „124/A. A KÖu-2 jelű közúti közlekedési övezet” alcímmel és a következő 146/A. §-al egészül ki:

                                          „124/A. A KÖu-2 jelű közúti közlekedési övezet

                                                                      146/A. §

                                                   

„(1) Övezeti paraméterek:

Beépítési mód

Szabadon álló

A legkisebb beépíthető telek területe (m2)

-

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

5

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

5

Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2)


Legnagyobb épületmagasság (m)

3,0

Legkisebb zöldfelületi arány (%)

-

Az előkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

Az oldalkert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

A hátsókert legkisebb mérete (m)

OTÉK szerint

(2)     Az övezet parkolóterület elhelyezésére szolgál.

(3)     A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani.

(4)     A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; -épülettől különálló- építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.”


24. §

A R. SZ1. melléklete a következő 12-14. sorokkal egészül ki:

12. Szintterületi mutató

Az összes építményszint bruttó alapterülete és a telek területének hányadosa.

13. Zártsorú, keretes beépítés

Olyan beépítési mód, ahol az építési hely azonos a telek teljes területével és a beépítés a telken üresen maradó udvar körül a telekhatárra illeszkedik, legalább 3 telekhatárt érintve.

14. Kialakult állapot

A túlnyomó részt beépített utcaszakaszra jellemző a beépítés, elhelyezkedés, településképi megjelenés. Ha ez nem értelmezhető egyértelműen, akkor főépítészi szakmai konzultáció alapján kell meghatározni.


Záró rendelkezések

25. §

(1) Ez a rendelet a 2019. 02. 22.-én lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) Hatályát veszti

a) a R. 33. § (4) bekezdése,

b) a R. 66. § (9) bekezdése

c) a R. 68. § (3) bekezdése.


                                                                                                       Elek Sándor                                                

polgármester


Kailinger Ildikó

jegyző




Záradék: A rendelet a Törökbálinti Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján (Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 79.) 2019. 01. 22.-én kihirdetésre került.


Kailinger Ildikó
 jegyző