Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (X. 25.) önkormányzati rendelete
a Törökbálint 0152/2 helyrajzi számú terület helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításáról
Hatályos: 2021. 10. 26Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (X. 25.) önkormányzati rendelete
a Törökbálint 0152/2 helyrajzi számú terület helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításáról
Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontjában és 36. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet 6. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § (1) Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítja a Törökbálint közigazgatási területén található, Tétényi-fennsík természetvédelmi terület mellett elhelyezkedő, Törökbálint 0152/2 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területet.
(2) A terület nagysága összesen 0,5495 hektár.
(3) Az (1) bekezdés szerinti helyrajzi számú ingatlan területe az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján Natura 2000 területnek minősül.
2. § A védetté nyilvánítás indoka és természetvédelmi célja a terület természetközeli állapotú pusztafüves lejtősztyepp vegetációjának és az élőhelyhez kötődő állatvilágnak a hosszú távú megőrzése.
3. § A terület természetvédelmi kezelési tervét az 1. melléklet tartalmazza.
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet
1. Természetvédelmi célkitűzések
1.1. A terület lejtősztyepp élőhelyeinek és változatos élővilágának megőrzése.
1.2. A területen található védett növény- és állatfajok [különös tekintettel: a pannon deres csenkesz (Festuca pallens subsp. pannonica), a pézsmahagyma (Allium moschatum), a borzas vértő (Onosma visianii), az ezüstaszott (Paronychia cephalotes), a csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima), az erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris), a barátposzáta (Sylvia atricapilla), a kenderike (Carduelis cannabina) és a tövisszúró gébics (Lanius collurio), beleértve a közösségi jelentőségű fajokat is] és élőhelyeik (dolomitsziklagyep, lejtősztyeppek, délies lejtőgyepek,lejtősztyeppek, délies lejtőgyepek, kikopások, északias lejtőgyepek, platógyepek, szegélygyepek), továbbá egyéb közösségi jelentőségű élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása.
1.3. Az őshonos növényzet regenerációjának elősegítése.
1.4. A terület élővilágának további, természetvédelmi célú kutatásának és bemutatásának biztosítása.
1.5. A terület urbanizációs hatásokkal mérsékelten érintett, természet közeli állapota hosszú távú megőrzésének és a tájképi értékek fennmaradásának biztosítása.
2. Természetvédelmi stratégiák
2.1. Az idegenhonos fa- és cserjefajok állományainak visszaszorítása.
2.2. A leromlott gyepekben a terület természetes növényzetére jellemző, ritkább fajok megtelepedésének elősegítése kaszálással, legeltetéssel.
2.3. A közlekedés korlátozása.
2.4. Az illegális hulladék-elhelyezés megakadályozása.
2.5. Az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célok megvalósítását elősegítő és azt szolgáló földhasználat megvalósítása.
3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása
a) A természetközeli gyep, cserjés területeken a meglévő és megjelenő invazív fásszárú növényfajok, különösen a bálványfa (Ailanthus altissima), a keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia), a fehér akác (Robinia pseudoacacia) egyedeit maghozó állapotuk előtt el kell távolítani mechanikai úton, vagy speciális, csepegésmentes növényvédőszer kijuttatással.
b) A cserjéseket a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) által meghatározott mértékben és területi kiterjedésben vissza kell alakítani gyeppé, a megmaradó területeken a természetes folyamatokon alapuló szukcesszió lehetőségét kell biztosítani.
c) Az e pontban felsorolt, továbbá a jogszerűen végzett egyéb tevékenységek során keletkezett levágott növényi anyagot a területről a levágást követő egy hónapon belül el kell távolítani.
3.1.2. Táj- és kultúrtörténeti értékek
a) A területen hulladék elhelyezése tilos, az illegális hulladéklerakókat fel kell számolni.
b) A tájképromboló, használaton kívüli infrastruktúrát, az épületmaradványokat el kell bontani, a betontömböket és az építési hulladékot el kell szállítani a területről.
3.1.3. Látogatás
A területet - a jogszerűen gazdálkodók és a természetvédelmi kezelést végzők kivételével - csak gyalogosan lehet látogatni, a földutakról tilos letérni.
3.1.4. Oktatás, bemutatás
a) A természetvédelmi célú oktatási és bemutatási tevékenységet az igazgatóság által kijelölt területrészen kell megvalósítani.
b) A területen csak a természeti értékeket nem károsító rendezvény engedélyezhető.
3.1.5. Kutatás, vizsgálatok
a) A terület természeti értékeinek teljesebb megismerése céljából folytatni kell a terület természetvédelmi célú kutatását, megfigyelését különös tekintettel az ízeltlábú fajokra.
b) A területre betelepített növénypopulációk állapotát folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
c) A természetvédelmi kezelés hatékonyságának ellenőrzésére rendszeresen vizsgálni és dokumentálni kell a növényzet változását és egyes, az igazgatóság által meghatározott védett növény- és állatfajok, valamint az invazív növényfajok elterjedését, állományméretét.
3.1.6. Terület- és földhasználat
a) Gépjárművel közlekedni csak életveszély elhárítása, katonai, rendészeti tevékenység végzése, továbbá természetvédelmi kezelési célból lehetséges, ideértve a jogszerűen folytatott mezőgazdasági tevékenységhez szükséges közlekedést.
b) A terület ipari és bányászati céllal nem hasznosítható.
c) A földutak szilárd burkolattal való borítása vagy szélesítése tilos.
d) A meglévő építmények felújítása csak a természeti és táji értékek veszélyeztetése, károsítása nélkül végezhető el.
e) Tápanyag- és talajerő utánpótlás csak a legelő állatok elhullajtott ürülékével történhet.
f) A fás szárú invazív fajok egyedeinek eltávolítása során csepegésmentes technológiával kijuttatott gyomirtó vegyszerek használata és a zárlati károsítók elleni, jogszabályban előírt védekezés kivételével a területen tilos növényvédőszer használata.
g) A területen technikai sporttevékenységet folytatni tilos.
3.1.7. Természetvédelmi infrastruktúra
Az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítását szolgáló természetvédelmi infrastruktúra fejlesztése során csak természetes anyagokat lehet felhasználni.
3.2. Művelési ághoz vagy földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
Gyep (rét, legelő) művelési ágú területek kezelése
A gyepterületeket legeltetni csak juhval, 0,3 állategység/hektár állatlétszámmal, szakaszosan, az igazgatósággal egyeztetett módon lehet. Amennyiben a legeltetés nem lehetséges, úgy a gyepterületeket évente - az igazgatósággal egyeztetett - változó helyen, a gyepterület 10%-ának kaszálatlanul hagyása mellett mozaikosan lehet kaszálni vadkiszorító technikával, vadriasztó lánc használatával. A kaszálás legkorábbi kezdő időpontja július 1. A lekaszált növényanyagot le kell hordani a területről a kaszálást követő egy hónapon belül. Szükség esetén - az igazgatósággal egyeztetve - tisztító kaszálást kell végezni.