Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2026. (III. 30.) önkormányzati rendelete
A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről
Hatályos: 2026. 04. 01- 2026. 04. 01Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2026. (III. 30.) önkormányzati rendelete
A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről
[1] A közösségi együttélés alapvető szabályainak kialakítása és betartása elengedhetetlen a település lakóinak harmonikus, biztonságos és tiszteletteljes együttéléséhez. E rendelet célja, hogy rögzítse a közösségi együttélés azon alapvető szabályait, amelyek meghatározzák a békés egymás mellett élés, a lakosság nyugalma, a környezet rendezettsége érdekében követendő előírásokat, magatartási szabályokat.
[2] A rendelet célja, hogy meghatározza a közösségi együttélés alapvető szabályait és az ezek elmulasztása, megszegése esetén alkalmazható jogkövetkezményeket. A közösségi együttélés alapvető szabályai meghatározzák a békés egymás mellett élés, a lakosság nyugalma, a környezet rendezettsége érdekében Törökbálint Város területén követendő előírásokat, magatartási szabályokat.
[3] Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya
1. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet azon tevékenysége vagy mulasztása, amley a társadalomra nem veszélyes, ezért szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősül, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, és azt a képviselő-testület e rendeletében a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásnak minősíti.
(2) A rendelet hatálya kiterjed a Törökbálint Város közigazgatási területén tartózkodó, illetve tevékenységet végző természetes személyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.
2. § (1) Nem állapítható meg a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásért való felelősség, ha az elkövető természetes személy a magatartás elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be (gyermekkorú).
(2) Közigazgatási bírság azzal a természetes személy elkövetővel szemben, aki a magatartás elkövetésekor a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem (fiatalkorú), csak akkor szabható ki, ha saját jövedelemmel rendelkezik, vagy annak megfizetését önként vállalja.
2. Eljárási szabályok, jogkövetkezmények
3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt lefolytatott eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt eljárás kizárólag hivatalból indítható, mely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha bejelentés alapján szerez tudomást a hatóság a jogsértésről.
(3) A hatósági eljárás lefolytatására és közigazgatási bírság kiszabására átruházott hatáskörben a jegyző jogosult.
(4) A helyszíni bírság kiszabására Törökbálint Város Önkormányzatának közterület-felügyelője, valamint a mezőőr (a továbbiakban együtt: közterület-felügyelő) jogosult.
4. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetőjével (a továbbiakban: elkövető) szemben közigazgatási szankcióként a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározottak szerint
a) figyelmeztetés vagy
b) közigazgatási bírság
alkalmazható.
(2) Közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a cselekmény az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és a figyelmeztetéstől is kellő visszatartó hatás várható.
5. § (1) A közigazgatási bírság felső határa természetes személy esetén kétszázezer forint, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén kétmillió forint.
(2) A közterület-felügyelő az e rendeletben meghatározott magatartások elkövetése esetén természetes személlyel szemben ötvenezer forintig terjedő, jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben ötszázezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
(3) A kiszabott közigazgatási bírságot vagy a helyszíni bírságot a döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül kell megfizetni.
6. § (1) Közigazgatási bírság kiszabása esetén, a bírság összegéről való döntés során – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározottakon túl – mérlegelni kell:
a) a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás súlyát,
b) az elkövető vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, amennyiben azok a hatóság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatók, illetve azokat az erre vonatkozó felhívásra az elkövető önként igazolja.
(2) A közigazgatási bírság mértékének megállapítása során érvényesülnie kell a fokozatosság követelményének.
(3) A bírság kiszabásánál súlyosító körülményként kell értékelni, ha a magatartást tanúsító személyt korábban azonos cselekmény vagy mulasztás miatt e rendelet szerinti jogkövetkezmények bármelyikével sújtották. A bírság kiszabásánál enyhítő körülményként kell értékelni a magatartást tanúsító személy eljárást segítő, együttműködő magatartását.
A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások
3. Az ingatlanok és közhasználatú területek rendjére és használatára vonatkozó szabályok
7. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki a város zöldfelületeinek és zöldterületeinek megóvásáról, használatáról, fenntartásáról és fejlesztéséről, valamint a fák védelméről szóló önkormányzati rendeletben foglaltakat megsértve
a) nem gondoskodik az ingatlana, illetve az ingatlannal határos közterület gondozásáról, tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyásának biztosításáról, a gyom- és gaz mentesítéséről,
b) nem gondoskodik az ingatlan, illetve az ingatlannal határos közterület ingatlan előtti útburkolat széléig tartó területén a hó-és síkosság mentesítésről,
c) nem gondoskodik az ingatlanán, illetve az ingatlant határoló közterületen lévő sövény, bokor, zöld növényzet karbantartásáról, előírt magasságának megtartásáról,
d) az ingatlanáról a közterületre kinyúló faágakat és bokrokat nem nyesi meg és ezzel a közterületen történő közlekedést akadályozza,
e) olyan tevékenységet folytat vagy olyan magatartást tanúsít, amely mások nyugalmát, pihenését zavarja,
f) kerti építményeket, berendezéseket nem rendeltetés-szerűen használ,
g) virágokat letép, fák, bokrok ágait, gallyait tördeli, csonkítja, fákon hirdetést, reklámhordozót kifüggeszt,
h) közterületi díszfát az önkormányzat hozzájárulása nélkül metsz, gallyaz, csonkít,
i) járdákat, sétányokat sóval síkosságmentesít,
j) haszonállatot áthajtat, ott legeltet,
k) járművel közterületi zöldfelületen parkol – kivéve a közúti közlekedésről szóló törvény hatálya alá tartozó magatartásokat -,
l) megállási és várakozási tilalommal érintett zöldfelületen parkol,
m) építési, bontási vagy felújítási munkálatokból származó port, koszt, sarat vagy egyéb szennyeződést hátrahagy,
n) a röplapok, szórólapok szétszóródásából keletkező hulladékot hátrahagy,
o) a Nádas-tó melletti útról és rézsűről kavicsokat dob a tóba, a tó partján kerékpárt, rollert hajtva közlekedik, a madarakat és halakat etet, valamint a tóban fürdik, horgászik, vagy ebet a tóban fürdet.
4. A közterületek használata
8. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltakat megsértve
a) a közterületet a rendeletben engedélyhez kötött célra engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon, vagy azt meghaladó mértékben használja,
b) a közterületet a rendeletben előírt bejelentési kötelezettség teljesítése nélkül vagy a bejelentésben foglaltaktól eltérő módon, vagy azt meghaladó mértékben használja,
c) közterületen üzemképtelennek minősülő járművet engedély nélkül, illetve az engedélyben foglalt időtartamon túl tárol,
d) közterületen használaton kívüli forgalomból kivont, érvényes műszaki vizsga nélküli vagy hatósági jelzés (forgalmi rendszám) nélküli járművet 10 napot meghaladó időtartamra – közterület-használati engedély nélkül – tárol, elhelyez,
e) közútkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenységet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végez.
5. A zajvédelem szabályai
9. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki a zajvédelem helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltakat megsértve
a) a rendeletben meghatározott időszakon kívül magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő, más nyugalmának zavarására alkalmas zajkeltéssel járó tevékenységet folytat,
b) közterületi rendezvény megtartása során a hangosító berendezések elhelyezésére, üzemeltetésére vonatkozó előírásokat nem tartja be.
6. A közterületek elnevezésének és a házszámok alkalmazásának szabályai
10. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki a közterület nevek megállapításáról, valamint a házszámozás rendjéről szóló önkormányzati rendeletben foglaltakat megsértve
a) közterületnév táblát, házszám táblát, emléktáblát beszennyez, eltakar vagy megszüntet, jogtalanul kihelyez, eltávolít,
b) nem gondoskodik a házszámtábla épületre, bejárati kapura (üres telken a kerítésre) történő kihelyezéséről.
7. A „Törökbálint” név és az önkormányzat jelképeinek használata
11. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki a „Törökbálint” név, valamint az önkormányzat jelképeinek használatáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltakat megsértve a „Törökbálint” nevet vagy az önkormányzat jelképeit engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használja.
8. A köztemető rendjének védelme
12. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki a köztemető rendjéről, használatának szabályairól és díjairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltakat megsértve
a) nyitvatartási időn túl a köztemető területén tartózkodik,
b) a rendeletben meghatározott járművek és időszakok kivételével a köztemető útjain gépjárművel és segédmotorral közlekedik,
c) a köztemetőben - a sírgondozás és a sírok beültetése kivételével - engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően végez munkát,
d) a köztemető rendjét megsérti,
e) a köztemető tisztaságát nem őrzi meg, a köztemetőben lévő bármely tárgyat beszennyezi és az okozott szennyeződést nem szünteti meg, az építési hulladékot nem szállítja el,
f) a köztemetőben a temetési helyen kívüli területre engedély nélkül tárgyat, építőanyagot helyez el vagy meglévő tárgyat távolít el,
g) köztemető területére vagy területéről engedély nélkül sírjelet, sírkövet, síremléket be- vagy kiszállít,
h) a köztemető területén a növénytelepítésre vonatkozó szabályokat megszegi,
i) temetési szertartás ideje alatt zajkibocsátásra alkalmas gépi szerszámot eszközt használ,
j) állatot póráz és szájkosár nélkül visz be.
9. Művészeti alkotások közterületen történő elhelyezése
13. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki a művészeti alkotások közterületen történő elhelyezésének és karbantartásának szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltakat megsértve
a) művészeti alkotást vagy emléktáblát engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltak be nem tartásával közterületen elhelyez,
b) közterületen elhelyezett művészeti alkotás elhelyezését megváltoztatja vagy azt engedély nélkül eltávolítja,
c) a művészeti alkotást megrongálja, beszennyezi.
10. Záró rendelkezések
14. § Hatályát veszti a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 33/2013. (IX.23.) önkormányzati rendelet.
15. § Ez a rendelet 2026. április 1-jén lép hatályba.
16. § Hatályát veszti a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 33/2013. (IX.23.) önkormányzati rendelet.