a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról

Általános indokolás

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A 2019 októberi önkormányzati választásokat követően az újonnan megválasztott képviselő-testület a 2019. november 13-i ülésén néhány ponton módosította a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 28/2016. (XII. 19.) önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: SZMSZ), 178/2019. (XI.13.) ÖK határozatával pedig az SZMSZ teljes körű felülvizsgálatára munkacsoportot hozott létre, a jegyző vezetésével. A munkacsoport elvégezte a hatályos SZMSZ átfogó felülvizsgálatát és javaslatot tett új rendelet elfogadására.

Részletes indokolás

Az 1–92. §-hoz és az 1–8. melléklethez

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1-2. §-hoz

Az önkormányzat hivatalos nevét, székhelyét, működési területét, valamint jelképeit határozza meg. Az önkormányzat hivatalos jelképei a zászló és a címer. Ezek, valamint a „Törökbálint” név használatáról, a használat engedélyezéséről külön önkormányzati rendelet rendelkezik. Az Önkormányzat hivatalos honlapjának és hivatalos Facebook oldalának a megnevezését is rögzíti.

3. §-hoz

Az önkormányzat szerveit, az önkormányzati döntés meghozatalára jogosultakat az Mötv. 41. §-ának megfelelően határozza meg.

4. §-hoz

Az Mötv. 10-13. §-ai tartalmazzák az önkormányzati feladat-és hatáskörökkel kapcsolatos szabályokat. Ennek alapján az önkormányzatoknak külön ágazati törvényekben meghatározott kötelező feladatai vannak, valamint önként vállalhatják nem kötelező feladat ellátását is a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén. Arra is lehetőség van, hogy egy önkormányzat nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú önkormányzatok számára megállapított feladat ellátását átvállalja, erről rendeletben kell dönteni. Az SZMSZ ezen előírásoknak megfelelően rendelkezik a kötelező feladatok ellátásáról való gondoskodás kötelességéről és nem kötelező feladatok ellátásának önként vállalásáról.

5. §-hoz

Az önkormányzati feladat-és hatáskörök az Mötv. 41. § (4) bekezdésében meghatározott szervekre és személyekre ruházhatók át, az Mötv. 42. §-ában felsorolt hatáskörök kivételével (képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei). A rendelet 5. §-a az Mötv-nek megfelelően határozza meg azoknak a körét, akikre a képviselő-testület egyes hatáskörei átruházhatók. Rendelkezik továbbá az átruházott hatáskörben hozott döntésekről való tájékoztatás, illetve az ilyen döntések felülvizsgálatának szabályairól. Előírja, hogy az átruházott hatáskörben hozott döntéseket a honlapon nyilvánosságra kell hozni, ezzel is elősegítve a teljes körű tájékoztatást a testületi hatáskörbe tartozó döntésekről. Lényeges rendelkezés a nem az SZMSZ-ben található átruházott hatásköröket tartalmazó rendeletek és az SZMSZ 4. mellékletének egyidejű módosítására vonatkozó kötelezettség.

6. §-hoz

Az Mötv. 41. § (6) bekezdése alapján a képviselő-testületnek lehetősége van arra, hogy a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására intézményt alapítson. A rendelet 6. §-a az intézmény alapításával kapcsolatos szabályokat tartalmazza.

7. §-hoz

A képviselő-testület tagjainak számát határozza meg, továbbá az Mötv. 66. §-ával összhangban rendelkezik arról, hogy a polgármester is tagja a képviselő-testületnek, a testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

8. §-hoz

A képviselő-testületi ülések típusait sorolja fel. Az Mötv. 45. §-ának megfelelően rendelkezik a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a testület összehívásának, vezetésének módjáról.

9. §-hoz

Az alakuló ülés a testületi ülések különleges típusa, amelyre az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak (pl. összehívás időpontja, kötelező napirendi pontok, stb.), ennek megfelelően indokolt külön rendelkezni róla az SZMSZ-ben. Az Mötv. 43. § (3) bekezdése meghatározza, hogy mely kérdésekben köteles a testület az alakuló vagy az azt követő ülésén dönteni. A rendelet további, az alakuló ülésen megtárgyalandó kérdéseket is felsorol, illetve meghatározza, hogy mely, a rendes testületi ülésekre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni az alakuló ülés tekintetében.

10-12. §-hoz

A képviselő-testület rendes ülésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Az Mötv. 44. §-a kimondja, hogy a képviselő-testület szükség szerint, az SZMSZ-ben meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. Az SZMSZ úgy rendelkezik, hogy a képviselő-testület évente legalább 8 alkalommal tart rendes ülést, a július 1. és augusztus 20. közötti időszak kivételével. Azt, hogy mi minősül rendes ülésnek, az határozza meg, hogy az ülés összehívása, előkészítése mely szabályoknak megfelelően történik.

A rendelet meghatározza az ülések maximális időtartamát, ami azonban szükség esetén meghosszabbítható.

A 12. § a rendes ülés összehívásának szabályait tartalmazza. Az ülés összehívása írásban, meghívóval történhet, a rendelet meghatározza a meghívó kiküldésének módját és időpontját is. Annak érdekében, hogy a képviselőknek kellő idejük legyen az ülésekre felkészülni, a rendelet kimondja, hogy az anyagok kiküldését követően pótanyagokat az ülést legalább 24 órával megelőzően lehet kiküldeni, továbbá azt is, hogy pótanyag nem lehet új előterjesztés, csak egy korábbi előterjesztés értelmezését, magyarázatát segítő anyag. Rendelkezéseket tartalmaz a bizottsági elnöki értekezletre vonatkozóan is, melynek fő feladata a bizottsági és a testületi ülések napirendjének összeállítása.

A testületi anyagok kiküldése elektronikusan történik, a Törökbálinti Testületi AdatTárra történő feltöltéssel, vagyis papíralapon csak abban az esetben kerül sor az anyagok kiküldésére, ha a számítógépes rendszer meghibásodik.

13. §-hoz

A Képviselő-testület munkatervére vonatkozó szabályokat tartalmazza, meghatározza, hogy a munkatervet milyen tartalommal, milyen időpontban kell elfogadni, a tartalmával kapcsolatban kitől kell javaslatokat kérni.

14. §-hoz

A rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Rendkívüli ülés az az ülés, amelynek összehívására, előkészítésére nem a rendes ülésre vonatkozó szabályok szerint kerül sor. A rendkívüli ülést a rendes üléshez képest rövidebb határidővel lehet összehívni. A rendkívüli ülés összehívásának vannak kötelező esetei is, az ezekre vonatkozó szabályokat is részletesen rögzíti a 14. §.

15. §-hoz

A nyilvános testületi ülésre meghívandók felsorolását tartalmazza, valamint rendelkezik az önszerveződő közösségekkel történő kapcsolattartásról is.

16-17. §-hoz

Az Mötv. 46. § (1) bekezdése alapján a testület ülései főszabály szerint nyilvánosak. A nyilvános ülésekről történő tájékoztatásra, valamint a nyilvános ülések élőben történő közvetítésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A zárt ülés tartásának kötelező és lehetséges eseteit a 46. § (2) bekezdése határozza meg, ezekre a rendelet csak hivatkozik.

18-20. §-hoz

A testületi ülések napirendjének megállapítására, a napirendek megtárgyalásának sorrendjére vonatkozó szabályokat tartalmazza. A napirendet, a tervezett napirendi pontokat, azok megtárgyalásának sorrendjét a meghívó tartalmazza. Ettől szükség esetén el lehet térni, ennek szabályait a rendelet tartalmazza. A napirendi pontok sorrendjének megváltoztatása indokolt lehet pl. olyan esetben, ha egyes napirendi pontokhoz vendégek meghívására is sor került.

A 20. § meghatározza az előterjesztések lehetséges típusait aszerint, hogy igényelnek-e döntéshozatalt vagy csupán tájékoztató jellegű előterjesztésről van szó.

21-22. §-hoz

Az interpelláció és a kérdés szabályait tartalmazza. Az Mötv. nem tesz különbséget kérdés és interpelláció között, a két jogintézmény elkülönítésére az SZMSZ-ben van lehetőség. A rendelet ennek megfelelően különbséget tesz az önkormányzati ügyekben felvilágosítás, tájékoztatás kérés céljából meghatározott személyekhez intézett kérdés és a felvilágosítás, intézkedés kérése céljából benyújtott interpelláció között. Ez utóbbira az jellemző, hogy az arra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és amennyiben azt nem fogadja el, az elfogadásról a képviselő-testület dönt. Ha a választ a képviselő-testület sem fogadja el, az ügyet a következő rendes ülésén ismételten megtárgyalja a testület. Ha a testület a választ ismételten nem fogadj el, döntenie kell az interpelláció lezárásának módjáról, illetve az esetleges további intézkedésekről.

Ezzel szemben, a kérdésre adott válasz elfogadásáról nem kell dönteni. Interpelláció benyújtására csak rendes testületi ülésen van lehetőség.

23. §-hoz

A rendelet lehetőséget ad képviselői önálló indítványok benyújtására, ezeknek – néhány kivétellel – szintén meg kell felelniük az előterjesztésekkel szemben támasztott követelményeknek.

24. §-hoz

Előfordulhatnak olyan esetek, amikor az eredetileg kiküldött meghívóban szereplő napirendekhez képest további indítványok napirendre vétele is szükségessé válik, ezek megtárgyalása nem halasztható a következő rendes testületi ülésig. Ilyen esetekben a rendelet lehetőséget ad sürgősségi indítvány benyújtására, melynek tárgyalásáról a testület minősített többséggel dönt. Kizárólag a polgármester részére azt a lehetőséget is biztosítja a rendelet, hogy a sürgősségi indítvány benyújtására egyébként megállapított határidő után, akár az ülésen szóban is előterjeszthessen sürgősségi indítványt, ez a szabály mind a rendes, mind a rendkívüli ülésen esetében alkalmazandó.

25-27. §-hoz

A képviselő-testület, illetve a bizottságok döntéseiket írásos előterjesztések alapján hozzák. A rendelet meghatározza az előterjesztések kötelező formai és tartalmi követelményeit, valamint az előterjesztés benyújtására jogosultak körét. Az előterjesztések csak törvényességi ellenőrzésüket követően kerülhetnek a testület, illetve a bizottságok elé. A törvényességi ellenőrzés a jegyző feladata. Fontos továbbá, hogy minden költségvetést érintő előterjesztés esetében a Pénzügyi Iroda vezetőjének nyilatkoznia kell arról, hogy az abban foglaltak összhangban vannak-e a költségvetési rendelettel.

A rendelet részletes szabályokat állapít meg azzal kapcsolatban, hogy az előterjesztésekben és azok mellékleteiben a TTT-be való feltöltést követően milyen módon lehet módosítani, a módosításokat hogyan kell jelezni.

28-29. §-hoz

Az ülést a polgármester vagy a 8. § (2) bekezdésében meghatározott személy vezeti. Az ülés vezetőjének a többi képviselőhöz képest több jogosultsága van, hiszen neki kell figyelemmel kísérnie a határozatképességet, szót adni a képviselőknek és más hozzászólóknak, feltenni szavazásra a javaslatokat, vezetni a vitát, illetve gondoskodni a rendfenntartásról. Az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az SZMSZ-ben rendelkezni kell – többek között – a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről. A rendelet 29. §-a ennek megfelelően szabályozza a rendfenntartás keretében tehető intézkedéseket.

30. §-hoz

Az SZMSZ-ben lehet szabályozni minden, a testületi ülések menetével, a napirendek megtárgyalásával, a hozzászólások időtartamával kapcsolatos kérdést. A rendelet meghatározza, hogy az egyes napirendi pontok tárgyalása kik, milyen sorrendben jogosultak hozzászólni.

31-35. §-hoz

A napirendi pontok tárgyalása során lehetséges felszólalások felsorolását tartalmazza.

A rendelet alapján lehetőség van napirend előtti kérdésre és hozzászólásra is, melynek engedélyezéséről az ülés vezetője, illetve (ha az ülésvezető megtagadja a felszólalás lehetőségét) a képviselő-testület dönt.

Az ülés során lehetőség van ügyrendi javaslat tételére. Az ügyrendi javaslat a napirendi pontot érdemben nem érintő, az eljárás menetével összefüggő javaslat. Az egyes napirendi pontok érdemi tárgyalását megelőzően lehetőséget kell adni a képviselőknek arra, hogy javaslatot tegyenek pl. az adott napirendi pont napirendről történő levételére, zárt ülésen történő tárgyalására, név szerinti szavazás kérésére, stb.

Ha van ügyrendi javaslat, az arról történő döntést követően kerülhet sor a napirendi pont érdemi tárgyalására. Az érdemi tárgyalás során lehetőséget kell biztosítani a napirendhez kapcsolódó kérdésfeltevésre, illetve hozzászólásra. Az Mötv. 53. § (2) alapján lehetőség van az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretnek, illetve a hozzászólások maximális időtartamának meghatározására, valamint az ismételt hozzászólás, indítványozás lehetőségének korlátozására. A rendelet meghatározza a napirendi pontokhoz történő hozzászólások maximális időtartamát, erre az ülések indokolatlan elhúzódásának megakadályozása érdekében van szükség.

36. §-hoz

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés k) pontja előírja, hogy az SZMSZ-ben rendelkezni kell a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségéről. A rendelet 36. §-a ennek megfelelően előírja, hogy a jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő. A jegyző ezt a kötelezettségét gyakorolhatja már az ülés előtt is, ha pl. megállapítja, hogy valamelyik előterjesztés jogszabálysértő. Ilyen esetben, illetve, ha az ülésen állapítja meg a jegyző a jogszabálysértést, arra az ülésen fel kell hívnia a figyelmet. Amennyiben csak az ülést követően (pl. a jegyzőkönyv aláírása során) észleli a jogszabálysértést, erről a következő ülésen kell tájékoztatni a testületet. Az ülésen a törvényességi észrevétel szóban is előadható, ezt a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell. Az ülés előtt, illetve után a jegyző az észrevételt írásban teheti meg.

37. §-hoz

A napirendet érintő hozzászólások, javaslatok elhangzását követően az ülés vezetője lezárja a vitát, ezt követően kerülhet sor a döntéshozatalra. A vita lezárására – annak érdekében, hogy az ülés ne húzódjon el, ne kerüljön sor ugyanazon hozzászólások többszöri megismétlésére – az ülés vezetője és bármely képviselő is javaslatot tehet, azt azonban minden képviselő napirendi pontonként csak egyszer javasolhatja.

38-40. §-hoz

A döntéshozatalra vonatkozó legfontosabb szabályokat az Mötv. tartalmazza, az SZMSZ-ben csak néhány kérdés szabályozására van lehetőség. Az SZMSZ-ben az Mötv-hez képest további olyan ügyeket is meg lehet határozni, melyekben minősített többséggel történő döntéshozatal szükséges. A rendelet 39. §-a ezeknek az ügyeknek a felsorolását tartalmazza.

Az Mötv. 49. § (1) bekezdése a döntéshozatalból történő kizárásra vonatkozó szabályokat tartalmazza. A (2) bekezdés alapján az SZMSZ-ben meg kell határozni a személyes érintettségre vonatozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit. Az SZMSZ úgy szabályoz, hogy a személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság vizsgálatot folytat. A vizsgálat eredményeképpen javaslatot tesz a képviselő-testületnek arra, hogy az érintett képviselő szavazatával elfogadott határozatot a testület erősítse meg vagy a napirendet tárgyalja újra. A javaslat nyilvánvalóan függ az érintettség jellegétől, a tárgyalt ügy fontosságától, stb.

41-42. §-hoz

A szavazás módjára vonatkozó általános szabályokat tartalmazza. Lényeges szabály, hogy szavazni mindig csak személyesen lehet. A szavazás mindig úgy történik, hogy először a módosító, kiegészítő javaslatokról, majd ezektől függően az eredeti javaslatról kell szavazni. A rendelet az általánostól eltérően szabályozza a kitüntetés, elismerő cím, díj adományozásának, illetve a személyi kérdésekről történő döntéseknek a rendjét abban az esetben, ha két vagy több jelölt van. Ilyen esetekben a szavazás lehet egy vagy kétfordulós. Elsőként egy rangsor kerül felállításra, majd az első forduló ereményétől függ, hogy második fordulóra sor kerül vagy sem. Második fordulót csak akkor kell tartani, ha az első fordulóban több jelölt is megkapta a szükséges számú szavazatot. A döntéshozatalra az SZMSZ, illetve más jogszabályok előírásainak megfelelően egyszerű vagy minősített többséggel kerül sor.

43-44. §-hoz

Az Mötv. 48. §-a alapján elsődlegesen nyílt szavazással történik a döntéshozatal. Az SZMSZ-ben meg kell határozni a nyílt szavazás, a név szerinti szavazás, valamint a titkos szavazás módját is.

A nyílt szavazás a rendelet szerint számítógéppel segített rendszer útján történik. Kézfelemeléssel kizárólag a rendszer meghibásodása esetén szavaz a testület.

45. §-hoz

Az Mötv. 48. § (3) bekezdése a név szerinti szavazással kapcsolatos legfontosabb rendelkezéseket határozza meg, lehetőséget ad ugyanakkor arra, hogy az SZMSZ meghatározza a név szerinti szavazás módját, illetve azt, hogy mely esetekben kerülhet sor annak elrendelésére. Az SZMSZ alapján a polgármester vagy bármely képviselő indítványára is el lehet rendelni a név szerinti szavazást. A név szerinti szavazás módja az, hogy a jegyző egy urnából egyenként kihúzza a neveket tartalmazó cédulát és az illető képviselő hangosan szavaz „igen”, „nem”, illetve „tartózkodom” szavazattal.

46. §-hoz

Azokban az ügyekben, amikor az Mötv. alapján kötelező vagy lehetséges zárt ülés tartása, titkos szavazást lehet elrendelni. A rendelet alapján a titkos szavazás is számítógépes rendszer útján történik, ennek meghibásodása esetén kerül sor manuális szavazásra, szavazatszámláló bizottság segítségével. A rendelet meghatározza a manuálisan történő titkos szavazás lebonyolításának részletes szabályait, valamint a manuálisan lebonyolított titkos szavazásról készült jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit.

47. §-hoz

A képviselő-testület döntése rendelet vagy határozat lehet. A határozat pedig vagy egyedi vagy normatív.

48-49. §-hoz

A képviselő-testület egyedi vagy normatív határozatot hozhat. A normatív határozat a saját és az általa irányított szervek tevékenységével, cselekvési programjával, szervezetével és működésével kapcsolatos döntés, amit a rendeletek kihirdetésére vonatozó szabályok szerint közzé kell tenni. Az egyedi határozat a javaslat elfogadásáról, elutasításáról, illetve tudomásul vételről szólhat. Amennyiben a testület a javaslatot nem fogadja el, akkor is születik döntés, amit számozott határozatba kell foglalni, ilyenkor a döntés elutasító.

50. §-hoz

A normatív határozatok jelölését magasabb szintű jogszabály szabályozza, az egyedi határozatok megjelölésére pedig az SZMSZ tartalmaz rendelkezést. Fontos a határozatok későbbi visszakereshetősége érdekében az egységes jelölés, illetve a nyilvántartás.

51. §-hoz

Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkothat. Az SZMSZ 51. §-a a rendeletalkotás szabályait tartalmazza, ezek között meghatározza, hogy kik kezdeményezhetik a rendelet megalkotását, ki terjesztheti elő a rendelettervezetet, továbbá rögzíti, hogy a jogalkotási szabályoknak megfelelően a rendelettervezethez indokolást kell fűzni és előzetes hatásvizsgálat útján fel kell mérni a szabályozás várható következményeit.

A rendeletalkotás kezdeményezője javaslatot tehet a rendelet kétfordulós tárgyalására. Erre elsősorban nagyobb jelentőségű rendeletek (pl. SZMSZ, költségvetés) lehet szükség, ilyenkor az első fordulóban a szabályozási koncepcióról tárgyal a testület, a második fordulóban pedig már a részletes szabályok tárgyalhatók.

Részletes szabályokat tartalmaz továbbá az SZMSZ azzal kapcsolatban, hogy a testületi ülésen kizárólag előzőleg írásba foglalt, a jogalkotási, jogszabály-szerkesztési előírásoknak megfelelő rendelet-tervezetekről lehet szavazni. Fontos, hogy az ülésen szóban ne legyen lehetőség rendelet-módosításra, hiszen ebben az esetben nem biztosítható a jogalkotási, jogszabály-szerkesztési előírások betartása.

52. §-hoz

Az önkormányzati rendelet jogszabály, melyet a lakossággal kihirdetés útján kell megismertetni. A rendelet kihirdetésének időpontjához fontos jogkövetkezmények fűződnek (pl. a hatálybalépés dátuma sok esetben a kihirdetés napjához képest kerül megállapításra), ezért egyértelműen meg kell határozni az SZMSZ-ben, hogy a kihirdetésre milyen módon kerül sor. Az SZMSZ alapján a kihirdetés helyben szokásos módja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés. Függetlenül tehát a nyilvánosság tájékoztatásának esetleges egyéb módjaitól, a kihirdetés dátuma az az időpont, amikor a hirdetőtáblán a kifüggesztés megtörtént. Az SZMSZ előírja ugyanakkor, hogy a kihirdetéssel egyidőben a honlapon is meg kell jelentetni a rendeleteket, tekintettel arra, hogy a lakosság nagyrészt már az internetről tájékozódik.

53. §-hoz

Az Mötv. 52. § (1) bekezdése felsorolja a jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit, de lehetőséget biztosít arra is, hogy az SZMSZ további elemeket is meghatározzon. A rendelet 53. § (2) bekezdése ennek megfelelően további előírásokat határoz meg a jegyzőkönyv tartalma vonatkozásában. Az SZMSZ meghatározza továbbá azt, hogy a jegyzőkönyvet hány példányban kell elkészíteni, illetve felsorolja a csatolandó mellékleteket.

54-55. §-hoz

A települési képviselők jogaira és kötelességeire az Mötv. 32. §-át kell alkalmazni, az SZMSZ-ben az Mötv. szabályainak kiegészítésére, további jogok és kötelességek meghatározására van lehetőség. A rendelet kimondja, hogy a képviselő egyes kötelezettségei teljesítéséhez a polgármesteren keresztül igényelheti a hivatal szakmai segítségét.

56. §-hoz

Az Mötv. 57-61. §-ai tartalmazzák a bizottságokra vonatkozó szabályokat. Ennek alapján az SZMSZ-ben kell meghatározni a bizottságokat, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat-és hatáskörét, működésük alapvető szabályait. Az Mötv. 60. §-a kimondja, hogy a bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére, határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A bizottsági ülés jegyzőkönyvét is 15 napon belül meg kell küldeni a kormányhivatalnak.

A rendelet 56. §-a a bizottságok jogállására vonatkozó általános szabályokat tartalmazza, illetve utal az Mötv. hivatkozott 60. §-ának alkalmazására.

57-58. §-hoz

A rendelet az Mötv. 57. § (1) bekezdésének megfelelően meghatározza az állandó bizottságokat, azok általános feladatait és tagjainak számát. 3 állandó bizottságot hozott létre a testület, valamennyi bizottságban vannak a képviselők mellett külsős bizottsági tagok is.

59. §-hoz

Az Mötv. 37. és 39. §-ai alapján az SZMSZ-ben meg kell határozni azt a bizottságot, amely a vagyonnyilatkozatok megtételével és ellenőrzésével, illetve az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozik. Az SZMSZ ennek megfelelően kijelöli a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottságot ezen feladatok végrehajtására. A vagyonnyilatkozat-tétel részletes szabályait külön melléklet tartalmazza.

60-61. §-hoz

Az állandó bizottságok mellett a testületnek lehetősége van arra is, hogy meghatározott feladatok ellátására, ügyek kivizsgálására ideiglenes bizottságokat hozzon létre. Az ideiglenes bizottságok megbízatása csak az adott ügy kivizsgálásának, feladat ellátásának idejére szól. Az ideiglenes bizottságot akkor célszerű létrehozni, ha olyan nagyobb jelentőségű ügy, feladat merül fel, amelynek megoldását, kivizsgálását nem az állandó bizottságokra kívánja a testület bízni, hanem egy, speciálisan az adott üggyel kapcsolatban szakértelemmel, ismeretekkel rendelkező személyekből álló testületre.

62-65. §-hoz

A képviselő-testület jogosult a bizottságok működésének szabályait megállapítani. Az Mötv. 60. §-ában meghatározott kérdésekben a bizottságokra a testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, egyebekben a testület megállapíthat a bizottságokra eltérő rendelkezéseket.

A rendelet meghatározza a bizottsági ülések összehívására, az átruházott hatáskörben történő döntéshozatalra, az ülésekről készített jegyzőkönyvekre, illetve a bizottsági munka ügyviteli teendőinek ellátására vonatkozó szabályokat.

66. §-hoz

Az Mötv. 34. §-a alapján lehetőség van tanácsnokok megválasztására. A tanácsnok a képviselő-testület által meghatározott feladatok ellátását felügyeli. A rendelet alapján a testület 4 tanácsnokot választ, akiknek részletes feladatait az 5. melléklet határozza meg. A rendelet 66. §-a pedig a valamennyi tanácsnokra vonatkozó általános szabályokat tartalmazza, így rögzíti, hogy a tanácsnok elsősorban döntéselőkészítést segítő és a testület és a polgármester felé tájékoztatási feladatokat ellátó szakképviselő, aki az önkormányzati szervek, személyek feladat-és hatáskörébe tartozó tevékenységet nem végezhet, elsősorban véleményezési, javaslattételi jogai vannak, illetve a polgármester felkérésére vehet részt egyeztetéseken, tárgyalásokon.

67-69. §-hoz

A rendelet a polgármesternek az Mötv. 67. §-ában felsoroltakon kívüli további feladatait sorolja fel, valamint a polgármester jutalmának megállapításával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.

70. §-hoz

Az Mötv. 68. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet. A testület az értékhatárt a költségvetési rendeletben határozta meg, az SZMSZ csak utal erre.

71. §-hoz

A rendelet alapján – az Mötv. 68. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazásra figyelemmel – a polgármester a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan, életet, testi épséget veszélyeztető ügyekben, válság-vagy katasztrófahelyzetben döntést hozhat, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett. Előfordulhatnak ugyanis olyan esetek, amikor a döntéshozatal késlekedése súlyos kárral járna, ilyenkor nincs idő ülés összehívására, ezért lehetőséget kell adni a polgármesternek, hogy eljárhasson és döntést hozhasson.

72. §-hoz

Tekintettel arra, hogy az alpolgármesterek feladataikat a polgármester irányításával látják el, a polgármester határozza meg az általuk ellátott feladatokat, a helyettesítés rendjét. Ezért a testületnek az alpolgármesterekkel kapcsolatban nincs rendelkezési joga, kizárólag azt határozhatja meg, hogy hány alpolgármestert választ és a megválasztott alpolgármester(ek) főállásban vagy társadalmi megbízatásban látják-e el munkájukat. Az SZMSZ alapján Törökbálinton egy fő főállású alpolgármester kerül megválasztásra.

73-76. §-hoz

A jegyzőre és az aljegyzőre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Az Mötv. alapján a jegyzőt és az aljegyzőt is a polgármester nevezi ki. A jegyző felett valamennyi munkáltatói jog gyakorlására a polgármester a jogosult, az aljegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja. A rendelet meghatározza az Mötv. 81. § (3) bekezdésén túl a jegyző feladatait. Az Mötv. 82. § (3) bekezdése előírja, hogy a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb 6 hónap időtartamra – az SZMSZ-ben kell rendelkezni a jegyzői feladatok ellátásának módjáról. A rendelet 76. §-a ennek alapján úgy rendelkezik, hogy ebben az esetben a Hatósági Iroda vezetője jogosult a jegyzői feladatok ellátására.

77-78. §-hoz

Az Mötv. 84. § (5) bekezdése meghatározza a polgármesteri hivatalok hivatalos elnevezését. Ennek megfelelően az SZMSZ 77. §-a kimondja, hogy a képviselő-testület egységes hivatalának hivatalos elnevezése: Törökbálinti Polgármesteri Hivatal. A Polgármesteri Hivatalra vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket a hivatal szervezeti-és működési szabályzata tartalmazza, melyet a jegyző javaslatára a polgármester hagy jóvá.

79-82. §-hoz

Felsorolja a lakosság közvetlen tájékoztatását szolgáló forumok típusait és meghatározza azok lényeges szabályait. Az Mötv. kizárólag a közmeghallgatásra vonatkozóan tartalmaz előírást, ezen túl a testület határozhatja meg, hogy milyen lakossági fórumokra kerülhet sor és azoknak mik a szabályai. A lakossági fórumok a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. A rendelet alapján a közmeghallgatáson kívül lakossági fórum, képviselői fogadóóra, képviselői (választókerületi) fórum keretében van lehetőség a lakosság tájékoztatására.

A közmeghallgatás lebonyolításával, összehívásával kapcsolatban a rendelet néhány előírást tartalmaz, továbbá felsorolja azokat a testületi ülésekre vonatkozó rendelkezéseket, amelyeket a közmeghallgatás, mint speciális testületi ülés esetében is alkalmazni kell.

83-86. §-hoz

Az önkormányzat bel-és külföldi partnerkapcsolatait, a kapcsolattartás szabályait tartalmazza.

87. §-hoz

A nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködés szabályait az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat között létrejött együttműködési megállapodás tartalmazza. Az SZMSZ-ben is rögzíteni kell ugyanakkor a megállapodás szerinti működési feltételeket. A rendelet 87. §-a a német, a román és a cigány nemzetiségi önkormányzattal megkötött együttműködési megállapodás szerinti működési feltételeket határozza meg.

88. §-hoz

Az önkormányzat költségvetésének elfogadásával, gazdálkodásával kapcsolatos részletszabályokat az államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete, illetve az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza. Az SZMSZ-ben csak néhány rendelkezés szerepeltetése célszerű.

89-90. §-hoz

Az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik, ezért ezekkel kapcsolatos részletszabályokat az SZMSZ nem tartalmaz.

91. §-hoz

Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzésére vonatkozó rendelkezést tartalmaz.

92. §-hoz

A rendelet hatályba lépéséről és a korábbi rendelet hatályon kívül helyezéséről rendelkezik, továbbá egy átmeneti rendelkezést tartalmaz a 4. melléklet felülvizsgálatával kapcsolatban.

1. melléklethez

Az 1. melléklet meghatározza a bizottságok általános feladatait, a bizottságokra átruházott hatásköröket, illetve felsorolja azokat az előterjesztéseket, amelyek csak bizottsági véleménnyel kerülhetnek a testület elé.

2.- 3. melléklethez

A polgármester és a jegyző átruházott hatásköreit tartalmazza.

4. melléklethez

A 4. mellékletben a más önkormányzati rendeletekben szereplő átruházott hatáskörök kerülnek felsorolásra, ez azt eredményezi, hogy amennyiben az átruházott hatáskört tartalmazó rendelet módosításra kerül, azzal egyidejűleg az SZMSZ mellékletét is módosítani kell.

Lényeges, hogy az SZMSZ mellékletében szereplő felsorolásnak mindig összhangban kell lennie az átruházott hatáskört tartalmazó más rendeletekkel is, ezért a rendelet szöveges része előírást tartalmaz a más önkormányzati rendelet és az SZMSZ mellékletének egyidejű módosításával kapcsolatban.

5. melléklethez

A tanácsnokok részletes feladatait határozza meg.

6. melléklethez

A vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos részletes szabályokat tartalmazza, meghatározza a Bizottságnak, illetve a Bizottság elnökének a feladatait, jogköreit.

7. melléklethez

Az önkormányzat alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti besorolását tartalmazza.

8. melléklethez

Felsorolja az önkormányzati hirdetmények kifüggesztésének helyeit.