Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a rendelet megalkotásával kíván élni azon alkotmányos jogával, amely a helyi közösségek önazonosságának és önrendelkezésének védelmét biztosítja. A település területén az utóbbi időszakban több olyan, külső beruházók által megcélzott fejlesztési terület jelent meg, amelynek beépítését és funkcionális átalakítását a helyi lakosság egyértelműen nem támogatja, tekintettel arra, hogy azok ellentétesek a település hosszú távú fejlesztési koncepciójával és az elfogadott településfejlesztési dokumentumokban rögzített célokkal.

A hatályos építésügyi és beruházási jogszabályi környezet következtében az önkormányzatok településfejlesztési és építésügyi önvédelmi képessége jelentős mértékben csökkent. Az egyes beruházások gyakran kiszámíthatatlan szempontok alapján nyerik el a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás” minősítést, amely a települési önrendelkezés tényleges érvényesülését ellehetetleníti, a helyi közösség által közösen kijelölt fejlődési irányokat pedig figyelmen kívül hagyhatja.

Törökbálint Városa e helyzet által közvetlenül is érintett, amely ellen a város – többek között – az Alkotmánybíróság előtt is fellépett. Mindezekre tekintettel indokolttá vált, hogy a képviselő- testület olyan szabályozási eszközzel éljen, amely a település önazonosságának megőrzését, valamint az arányos és igazságos fejlődés biztosítását szolgálja.

A rendelet megalkotásának célja, hogy Törökbálint Városa – az Alaptörvény által biztosított keretek között – érvényt szerezzen annak az új alapjognak, amely a helyi közösségek önazonosságának védelmét emeli alkotmányos rangra.

A rendelet tervezése során az önkormányzat részletesen tanulmányozta és értékelte más települések által korábban elfogadott ún. önazonossági rendeletek tartalmát és gyakorlati tapasztalatait. Ezek alapján megállapítható, hogy a törökbálinti szabályozás célja nem a kirekesztés vagy a letelepedni kívánó új lakosok személyi megközelítésű szelekciója, hanem annak biztosítása, hogy az újonnan beköltözők arányosan járuljanak hozzá azoknak a fejlesztéseknek és közszolgáltatásoknak a fenntartásához, amelyek a város eddigi fejlődését megalapozták, illetve a jövőben a lakosságszám növekedésével válhatnak szükségessé.

A rendelet tervezete olyan egyszerű, átlátható és objektív szabályrendszert kíván megállapítani, amely Törökbálint Város sajátos elhelyezkedéséhez, fejlettségéhez és társadalmi-gazdasági adottságaihoz igazodik.

A szabályozás lényege, hogy a település egyes részein – ahol a város közössége úgy ítéli meg, hogy a népességnövekedés nem a település szerves fejlődésének eredménye – a lakcím létesítését megtiltja vagy ahhoz meghatározott mértékű anyagi hozzájárulást ír elő. Ez a hozzájárulás jelképezi és biztosítja azt a közösségi elvet, hogy a település jövőbeni terheit és fejlesztéseit minden, a város életében részt vevő személy közösen, méltányosan viselje.

A javasolt szabályozás így összhangban áll a szubszidiaritás és a helyi autonómia elvével, valamint a fenntartható településfejlődés és a közösségi igazságosság követelményeivel

A § a rendelet területi hatályát határozza meg. A szabályozás Törökbálint Város közigazgatási határán belül, konkrétan meghatározott földrajzi egységekre terjed ki. A területi kijelölés célja annak rögzítése, hogy a rendelet kizárólag azokra a városrészekre alkalmazandó, amelyek esetében a közösség úgy ítéli meg, hogy a népességnövekedés nem a város szerves fejlődésének eredménye, hanem külső fejlesztési nyomás következménye.

A § a helyi önazonosság védelmének konkrét jogi eszközeit határozza meg: a lakcímlétesítés tilalmát és a betelepülési hozzájárulás intézményét. Ezek a jogintézmények a helyi közösség önrendelkezési jogának gyakorlati biztosítékai, amelyek alkalmazásával a település képes megőrizni társadalmi és infrastrukturális egyensúlyát.

A rendelkezés a lakcímlétesítés tilalmának konkrét alkalmazását rögzíti. Az adott területeken új lakcím létesítése tilalmazott, amennyiben a betelepülés nem illeszkedik a város integrált fejlesztési stratégiájába vagy fenntarthatósági célkitűzéseibe.

E szakaszok a betelepülési hozzájárulás mértékét és megfizetésének módját határozzák meg. A szabályozás differenciál az ingatlantulajdon-szerzés és a lakcím-létesítés esetei között, biztosítva ezzel a hozzájárulás arányosságát és igazságosságát. A rendelkezés célja, hogy a település infrastrukturális fejlesztéseinek és közszolgáltatásainak fenntartása ne kizárólag a jelenlegi lakosságot terhelje, hanem az újonnan beköltözők is részt vállaljanak ezek finanszírozásában.

A § a jogellenes betelepülés esetére vonatkozó jogkövetkezményeket szabályozza. A rendelkezés a lakcím törlésének kezdeményezését, valamint közigazgatási bírság kiszabását teszi lehetővé, ezzel biztosítva a rendelet végrehajthatóságát és visszatartó erejét. A képviselő- testület a hatáskörét a polgármesterre ruházza, ezzel elősegítve az ügyintézés hatékonyságát.

E szakaszok az eljárási szabályokat tartalmazzák. Meghatározzák, hogy a képviselő-testület és bizottságai mely hatáskörökben járnak el, továbbá rögzítik a jegyző eljárási feladatait és a kérelem benyújtásának, valamint elbírálásának módját.

A szabályozás biztosítja az eljárások egyszerűségét, átláthatóságát és a méltányosság érvényesítésének lehetőségét is, különösen az arra érdemes kérelmezők esetében.

A § a jogvédelmi eljárási szabályokat tartalmazza.

A § szakaszai a jogellenes betelepülés jogkövetkezményeinek részletszabályairól rendelkeznek.

A záró rendelkezés a rendelet hatálybalépéséről rendelkezik