Zsámbék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelete

a köztisztaságról és környezetvédelemről

Hatályos: 2021. 11. 27

Zsámbék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelete

a köztisztaságról és környezetvédelemről

2021.11.27.

Zsámbék Város Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, a környezet védelmének általános szabályairól 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdés c) pontjában, 48. § (4) bekezdése b) pontjában meghatározott feladatköre alapján a következőket rendeli el:

1. §1 [ A rendelet célja és hatálya]

(1) A rendelet célja: A rendelet célja, hogy Zsámbék város közigazgatási területén az egészséges, tiszta, esztétikus és balesetveszély-mentes lakókörnyezet megőrzése, a köztisztaság és településtisztaság helyzetének fokozatos javulása érdekében megállapítsa azon helyi szabályokat, kötelezettségeket és tilalmakat, amelyek biztosítják a környezetünk tisztán tartásával és védelmével összefüggő feladatok eredményes végrehajtását.

(2) A rendelet területi hatálya Zsámbék város közigazgatási területére terjed ki.

(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed Zsámbék város közigazgatási területén lakó vagy tartózkodó magánszemélyekre, társasházi lakóközösségekre, székhellyel vagy telephellyel rendelkező, illetve itt tevékenységet folytató jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre és egyéni vállalkozókra.

(4) A köztisztaság egyszerre állampolgári és közösségi feladat, ezért mindenki köteles a települési környezet szennyeződését, fertőzését, károsítását előidéző tevékenységtől tartózkodni.

2. §2 [ Fogalmak]

(1) avar- és kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok

(2) tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője,

(3) használó: az, aki az ingatlant ( tulajdonosként, bérlőként, üzemeltetőként, vagy más jogcímen) ténylegesen használja,

(4) a köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás, stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek valamint a közterületek tisztántartása,

(5) közterületek: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá a város közhasználatú zöldterülete,

(6) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság mentesítése,

(7) hasznosítás: a kerti hulladék komposztálása

3. §3 [ Az ingatlanok és közterületek tisztántartása]

(1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról

a) az ingatlan tulajdonosa, kezelője, az ingatlan használója (haszonélvező, bérlő, albérlő) köteles gondoskodni,

b) az ingatlan tulajdonosának kötelessége továbbá a rendszeres rovar- és rágcsálóirtásról gondoskodni.

(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni

- az ingatlan előtti közterület gondozásáról a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (11.21.) ÉVM-EüM együttes rendeletben foglaltak szerint,
- az ingatlanról a járda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről.

(3) Két szomszédos terület, épület közötti közforgalmú járdaszakasz esetében a tisztántartási kötelezettség a szomszédos tulajdonosok között 50-50%-os arányban oszlik meg. (A tulajdonosok közötti vita esetén a jegyző dönt a területhatárról.)

(4) Intézmény, szórakozóhelyek, vendéglátó-ipari egységek, kereskedelmi üzlethelyiségek és más elárusító helyek előtti járdaszakasz tisztántartása, hó- és síkosság-mentesítése mind nyitvatartási időben, mind azon túl a használó, illetve a létesítményt üzemeltető feladata, a 346/2008 (XII. 30) Kormányrendeletben leírtak szerint.
(5) Rendezvények tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelően kellő számú szemétgyűjtőedény biztosításáról, majd az edények kiürítéséről és a hulladék elszállításáról, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület tisztán tartásáról.
(6) A közterületen tilos járművet mosni, továbbá olajcserét, vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.
(7) A gondozatlan járdaszakasz, vagy nyílt árok tisztítását, kaszálását az önkormányzat az ingatlan tulajdonosa terhére elvégeztetheti.
(8) Az önkormányzat köteles az árkok tisztításából származó földet a bejelentéstől számított 3 munkanapon belül elszállítani.
(9) A lakott területen kívüli dűlőutak, határmezsgyék és árokpartok tisztántartása, a gyomnövények irtása, a növényvédelmi munkák elvégzése a mezőgazdasági ingatlant használó kötelessége.
(10) Az ingatlan tulajdonosa/használója/kezelője az Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján, közterületen esővíz-elvezető árkot, gépkocsibejárót, járdát létesíthet.

4. §4 [ Közterületi hulladék]

(1) A közforgalmi közúti közlekedés céljára szolgáló létesítmények esetében

- a belterületen lévő váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdaszigetek és a járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében az önkormányzat,
- a külterületen lévő autóbusz-megállóhelyek tekintetében a közút kézelője köteles a rendszeres tisztán tartásról, továbbá az ott keletkezett hulladék eltávolításáról gondoskodni.
(2) Közterületen szemetet, hulladékot csak az erre a célra rendszeresített és felállított tartályokba szabad elhelyezni.
(3) A szeméttartályok kihelyezése és rendszeres ürítése az önkormányzat feladata a (4) bekezdés kivételével.
(4) Az üzletek, vendéglátóegységek, elárusítóhelyek előtt a szemétgyűjtő tartályok elhelyezése és tisztántartása az üzemeltető kötelessége.

5. §5

6. §6 [ Hirdetmények elhelyezése]

(1) A röplapok utca terjesztői kötelesek a röplapok szétszóródásával keletkező hulladék eltakarításáról gondoskodni.

(2) Hirdetményt, plakátot élő fán semmilyen formában nem lehet elhelyezni, erre a célra kizárólag engedéllyel kihelyezett hirdetőtáblák használhatók.

(3) Hirdetmények, plakátok eltávolítása annak a feladata, aki azt a hirdetőtáblákon, falfelületeken elhelyezte, illetve elhelyeztette. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, költségére az önkormányzat végezteti el a plakátok és hirdetmények eltávolítását.

7. §7 [ Ingatlanhasználó vízelvezetési kötelezettsége]

(1) Az ingatlan tulajdonosa, használója köteles az ingatlana hosszában gondoskodni a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról

(2) A járműbehajtók átereszeinek építése, karbantartása és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának a kötelessége.

(3) Az ingatlan használója köteles az ingatlant érintő, vagy azon átfolyó patakmedret szükség szerint tisztítani és a víz szabad lefolyását biztosítani.

(4) Az épület tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az esővíz, hólé korlátozás nélkül az árokba, vízfolyásba lefolyhasson.

(5) Eldugulás, rongálás vagy környezetszennyezés okozására alkalmas anyagot a patak vagy vízlevezető árokba helyezni tilos.

8. §8 [ Köz- és zöldterületek védelme]

(1) A település zöldfelületi ellátottságának biztosítása az önkormányzat feladata.

(2) A zöldfelületi rendszer fejlesztésére a rendezési tervek, beruházási programok készítésének időszakában az önkormányzat tárgy szerint illetékes bizottsága tesz javaslatot.

(3) A zöldfelületek fejlesztési, fenntartási, felújítási feladatainak elvégzéséről jelen rendeletben foglaltakat betartva azok mindenkori tulajdonosa, kezelője köteles gondoskodni.

(4) Különös figyelemmel kell gondoskodni az ún. "Zárdákért" vagy Zichy-park zöldterületéről, melynek ősfáit, és a tavat szakszerű védelemben kell részesíteni

(5) Az élővilág védelme érdekében az önkormányzat 4/1995.(11.27) sz. rendeletével helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánította a Nyakas hegyet.

(6) A helyi védettség alá helyezendő természeti értékeket folyamatosan fel kell tárni.

(7) A városközpont kialakítása a terület értékeinek megőrzése mellett történhet meg.

(8) Különösen védettek a város műemlékei, melyek védelme érdekében fokozatosan el kell tüntetni a látványt zavaró légvezetékeket. Ehhez a munkához igényelni kell a Tervtanács és a tárgy szerint érintett civilszervezetek segítségét.

(9) Közhasználatra átadott közcélú zöldfelület rendeltetéstől eltérő használatát csak nagyon indokolt esetben és ideiglenes jelleggel lehet engedélyezni.

(10) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat során a növényzet sérülése várható, a használó köteles a védelemről minden lehetséges módon gondoskodni.

(11) A rendeltetéstől eltérő használat következtében a növényzet, építmény, berendezések vagy felszerelések megsemmisülése várható, a jogosított köteles a saját költségén a növényzet előzetes áttelepítéséről vagy azonos értékű növényzettel történő pótlásáról gondoskodni, vagy azok költségeit megtéríteni.

(12) Az egyéb jogszabályokban előírtakon túl tilos a zöld területeken

a) a zöldfelület gondozása során összegyűjtött növényi részeket elégetni,

b) az élő fákat, növényeket hirdetés céljára használni,

c) tüzet rakni, kivéve a zöldterület kezelője által kialakított tűzrakó helyen.

9. §9

10. §10

11. §11 [ Játszóterek használata]

(1) A közterületen lévő játszótereket, azok játszószereit rendeltetésüknek megfelelően szabad használni.

(2) A játszóterek, játszószerek és berendezési tárgyak tervezése, létesítése és fenntartása során a mindenkori építésügyi, környezetvédelmi jogszabályok betartása mellett a játszótéri berendezésekre és a közterületi növénytelepítésre vonatkozó Magyar Szabvány valamint a 78/2003.(XI.27.) GKM rendelet előírásai az irányadóak.

(3) Játszótereken kutyák sétáltatása, tartása szigorúan tilos.

(4) Játszóterekre, gyepfelületekre és parkosított területekre és más zöld felületre gépkocsival vagy egyéb járművel behajtani, beállni tilos, mely alól csak a fenntartást, fejlesztést vagy hulladékszállítást végző gépjárművek képeznek kivételt.

(5) A játszótereken szeszes ital fogyasztása és a dohányzás tilos.

(6) A játszótereken elhelyezett játszóeszközök használata 14 éven felüliek számára tilos.

12. §12 [ A vizek védelme]

(1) A város közigazgatási területén lévő élővizek kialakult állapotát megváltoztatni csak környezetvédelmi előírások betartásával szabad.

(2) Az élővizek természetszerű állapotának fenntartásáról - iszaptalanításáról - az élővizek tulajdonosa köteles gondoskodni.

(3) Természetes felszíni vízfolyásokba és csapadékvízgyűjtő árokba, nyílt vízbe hulladékot juttatni, vagy szennyezett vizet bevezetni tilos.

13. §13 [ Levegőtisztaság védelme, veszélyes anyagok kezelése]

(1) A levegőtisztaság védelme érdekében mindenféle anyag szállítása, tárolása, kezelése, feldolgozása csak úgy végezhető a belterületen, hogy az ne legyen káros (por, bűz) hatással a környezetére.

(2) Káros légszennyezést okoz az a természetes és jogi személy (továbbiakban légszennyező), aki az általa folytatott tevékenység vagy az általa üzemeltett gép, gépi berendezés, gépjármű működése során a légszennyező anyagokra vonatkozó, számára megállapított kibocsátási értékeket (emisszió) túllépi.

(3) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban csak megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben és csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

(4) A fűtőberendezésben ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket stb. égetni tilos.

(5) Hulladékok (háztartási, ipari, veszélyes és nem veszélyes egyéb hulladékok, műanyag, gumi, vegyszer, festék stb.) nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.

(6) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani, illetőleg tárolni.

(7) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.

(8) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tárolóban szabad szállítani, illetőleg tárolni.

(9) Nem végezhető olyan tevékenység, amely különlegesen veszélyes (pl. tűz,- robbanás-, fertőzésveszélyes), bűzös, nagy zajjal, vagy veszélyes hulladék keletkezésének lehetőségével járó.

14. §14 [ Avar és kerti hulladék égetése]

(1) Avar és kerti hulladék ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet.

(2) Minden olyan helyen, ahol szervezett háztartási hulladékszállítás folyik avart és kerti (növényi) hulladékot égetni minden év szeptember hónapjának hétfői napjain lehet 8.00 órától 20.00 óráig.

(3) A kerti hulladékot csak olyan területen lehet égetni, ahol az égetés hősugárzása környezeti kárt nem okoz.

(4) Hulladékot égetni cselekvőképes nagykorú személy állandó felügyelete mellett, csak úgy szabad, hogy az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és környezetére tűz-, vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen. Az égetést enyhe légmozgás (gyenge szél) mellett, száraz időben lehet végezni. Szélcsendes időben az égetést kerülni kell.

(5) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot /pl. PVC, veszélyes hulladék, műanyag, gumi, vegyszer, festék, stb.)

(6) Az égetés helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.
(7) Vasárnap és a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti napokon kerti hulladék égetése tilos.
(8) Aki a (2) bekezdés rendelkezéseit megsérti, az ellen a polgármester jogosult eljárást kezdeményezni a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet 36. § rendelkezései szerinti hatóságoknál.
(9) Hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

15. §15

16. §16 [ Lakókörnyezet nyugalmának védelme]

(1) Munkanapokat megelőző napokon 24 óra után a település közigazgatási területén tilos zajkibocsátással járó rendezvényt tartani.

(2) Vasárnap és ünnepnapokon belterületen 00.00 órától 24.00 óráig tilos a lakók nyugalmát zavaró, környezeti zajt és rezgést okozó

a) magánszemélyeknek háztartási igényeit kielégítő tevékenységek végzése, így különösen elektromos, vagy robbanó motoros, benzin és dízel üzemű berendezések, eszközök, kis és nagy gépek szabadtéri működtetése,

b) építési, bontási, vagy ezekhez kapcsolódó szállítási és rakodási tevékenység végzése.

(3) Az(2) bekezdés (a) pontjának rendelkezéseit a közterületeken végzett zöldfelület-fenntartási tevékenységek (pl. fakivágás) esetében is alkalmazni kell.

(4) A (2) bekezdés szerinti rendelkezések alól kivételt képez az élet és vagyon megóvása, valamint a balesetveszély elkerülése érdekében végzett tevékenység.

17. §17 [ Környezetvédelmi Alap]

(1) Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapot hoz létre.

(2) A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008.(XII.30.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdésében szereplő kompenzációs intézkedésként a fa értékének pénzbeli meghatározott összegét a helyi környezetvédelmi alap számlájára kell befizetni, mely összeget Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testülete csak fatelepítésre, zöldfelület bővítésre fordíthat.

(3) A Környezetvédelmi Alap bevételi forrásai:

a) Zsámbék Város Önkormányzata által véglegesen kiszabott környezetvédelmi bírságok teljes összege,

b) az illetékes környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén véglegesen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka,

c) Zsámbék Város közigazgatási területén véglegesen kiszabott természetvédelmi bírság,

d) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,

e) Zsámbék Város Önkormányzatának a költségvetésből környezetvédelmi- és természetvédelmi célokra elkülönített összeg,

f) a Környezetvédelmi Alap javára teljesített önkéntes befizetések és támogatások,

g) pályázatok útján elnyert összegek.

(4) A Környezetvédelmi Alap bevételeit kizárólag környezet- és természetvédelmi célokra, így különösen

a) a környezetvédelmi szempontból károsodott környezet javítására, helyreállítására,

b) a zöldfelületek és erdők védelmére, fejlesztésére, kezelésére,

c) a helyi természeti erőforrások és értékek megőrzésére, fenntartásra,

d) talaj, felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi megőrzésére, a minőség javítására,

e) környezet- és természetvédelmi felmérések, programok, koncepciók és tanulmányok készítésére,

f) környezet- és természetvédelemről szóló tájékoztatások, előadások, környezetvédelmi nevelés, képzés, művelődés költségeinek fedezésére,

g) környezetvédelmi információs rendszer finanszírozására lehet felhasználni.

(5) A Környezetvédelmi Alap felhasználásáról a Képviselő-testület éveként a költségvetési rendelet megalkotása során az összeg megjelölésével, a célok meghatározásával rendelkezik és a zárszámadás elfogadásakor vizsgálja a felhasználását.

(6) A Környezetvédelmi Alap pénzeszközeit elkülönítve, külön számlán kell kezelni.

18. §18 [Záró rendelkezések]

(1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával az emberi környezet szennyeződését, ártalmát vagy károsodását idézi elő, köteles:

a) az általa okozott környezeti szennyeződést, ártalmat, károsodást korlátozni (vagy) . lehetőleg az eredeti állapot helyreállításával megszüntetni, továbbá

b) a megfelelő védekezést kialakítani, megelőző intézkedést megtenni.

(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Zsámbék Város Képviselő-testületének 13/2006.(VII.24.) Ö.K. rendelete hatályát veszti.