Budajenő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

20/2013.(XII.20.) önkormányzati rendelete

a szociális és a gyermekjóléti ellátásokról

Budajenő Községi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete Magyarország alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatát ellátva és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban Szt.) 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b.) pontjában, 32.§ (3) bekezdésében, 33.§ (7) bekezdésében, 37.§ (1). bekezdés d) pontjában, 37/A.§ (3) bekezdésében, 43/B. §-ában, 45. §-ában, 50.§ (3) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésben, 29. § (1)-(2) bekezdéseiben, 131. § (1) bekezdésében, továbbá a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 19. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a szociális és gyermekjóléti ellátásokról a jelen rendeletet alkotja.

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1.§

Jelen rendeletet kell alkalmazni Budajenő közigazgatási területén a Szt. 3.§.-ában, 6.§ -ában, 7.§-ában, valamint a Gyvt. 4. §-ában meghatározott személyekre.

Hatáskör átruházás szabályai

2.§

1. Jelen rendeletben szabályozott ellátások esetében a Képviselő-testület hatáskörét átruházza a Humán és Ügyrendi Bizottságra az alábbiak kivételével:

1. rendkívüli, azonnali intézkedést igénylő az önkormányzati segély ügyében a polgármester dönt,
2. a közgyógyellátás tekintetében a jegyző jár el.

Eljárási szabályok

3. §

1.  A Szt. és e rendelet alapján igényelt ellátások iránti kérelem a Közös Önkormányzati Hivatalnál (továbbiakban: Hivatal) nyújtható be írásban.
2. A szociális ellátás iránti kérelmek elbírálásához a Hivatal köteles bekérni a jogszabályban és e rendeletben meghatározott feltételeket hitelt érdemlően igazoló iratokat. Amennyiben a kérelmező a kért iratokat az eljáráshoz felszólítás ellenére sem bocsátja rendelkezésre, a kérelmét el kell utasítani, kivéve, ha az eljárás hivatalból folytatható.
3. A kérelemhez minden olyan iratot, dokumentumot mellékelni kell, amely a jogosultság bizonyítására alkalmas. Az eredeti dokumentumokról a Hivatal – csak a kérelem elbírálásánál, dokumentálásánál felhasználható – másolatot készíthet az eredeti dokumentum egyidejű visszaszolgáltatásával.
4. A munkabér igazolására – jövedelem igazolás hiányában –eredeti bérfizetési jegyzéket kell bemutatni, a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző 3 hónapról. Egyéb jövedelmek igazolására az eredeti átutalási megbízás szelvénye vagy folyószámla kivonat, vállalkozó esetében az adóhatóság által kiadott jövedelemigazolás fogadható el.
5. Jövedelem igazolására nyilatkozat csak rendkívüli esetben és akkor fogadható el, ha a kérelmező alkalmi munkából él vagy a segélyezésre okot adó rendkívüli esemény ezt indokolttá teszi. Ebben az esetben a kérelmező utólag is kötelezhető az iratok benyújtására, ha az életvitele a nyilatkozat valódiságát kérdésessé teszi.
6. A Hivatal a szociális ellátások megállapítására indokolt esetben környezettanulmányt végez, és erről formanyomtatványt tölt ki. Amennyiben a kérelmező egy évben több ellátási formát vesz igénybe, illetve több kérelmet nyújt be ugyanazon ellátási formára a környezettanulmányt elegendő egyszer elvégezni.
7. A megállapított ellátások kifizetésének rendje:

1. A havi rendszerességgel folyósított ellátásokat a Hivatal átutalással folyósítja a jogosultnak úgy, hogy az minden hónap 5-ig felvehető legyen.
2. Ha a segély térítési díj vagy egyéb kötelezettség fedezetéül szolgál, akkor az átutalható az arra jogosult számlájára, ahol a kötelezettség fennáll.
3. Kivételes esetben a kifizetés házipénztárból is történhet. Természetbeni segély esetén az átvehető a határozatban megjelölt helyen.
4. A segély kifizetésének módjáról az azt megállapító határozatban rendelkezni kell.

4. §

1. A támogatásban részesülő a jogosultsága feltételeit érintő lényeges tények, jövedelmi, vagyoni viszonyai változását annak bekövetkezését követő 15 napon belül köteles bejelenteni.
2. Jogtalanul igénybevett ellátás megtérítésének elrendelése esetén a Humán és Ügyrendi Bizottság kivételes méltányosságot gyakorolhat, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. A méltányosság legfeljebb 50.000,-Ft összeghatárig gyakorolható.

2. PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

Aktív korúak ellátása

5.§

1. A Képviselő-testület az Szt. 33. § (7) bekezdése alapján az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításához egyéb feltételeként előírja, hogy a jogosult köteles a lakókörnyezetének rendben tartására az alábbiak szerint:
2. A lakókörnyezet akkor rendezett, ha az aktív korúak ellátására jogosult kérelmező, illetve az ellátás jogosultja az általa életvitelszerűen lakott lakást, vagy házat

1. tisztán, rendezetten, higiénikus állapotban tartja,
2. az ingatlan állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát biztosítja,
3. a házhoz tartozó udvart és kertet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, továbbá,
4. az ingatlanhoz tartozó járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsávnak, ároknak úttestig terjedő teljes területének tisztán tartását, szemét- és gyommentesítését biztosítja.

3. Amennyiben a lakókörnyezet a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző 5 napos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját – az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével – a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemle során győződik meg. A kérelmező köteles a (2) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.
4. Aki a lakókörnyezete rendezettségét a kitűzött határidőig nem biztosítja, aktív korúak ellátása nem állapítható meg, illetve az Szt. 34. § (2) bekezdése, valamint a 36. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek, aki ezen rendelet  5. §-ában foglalt kötelezettségét nem teljesíti a felszólítás ellenére sem.
5. A jogosultság feltételeként előírt szabályok betartását a jegyző a HÍD Szociális és Gyermekjóléti Szolgálata illetve a Hivatal ügyintézőinek és az Önkormányzat gondnokságának bevonásával ellenőrzi.

6. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult akadályozza a lakókörnyezet rendezettségének ellenőrzésére irányuló eljárást, a helyszíni szemle lefolytatását, úgy számára a foglalkoztatást helyettesítő támogatás nem állapítható meg, illetve a korábban megállapított juttatás megvonásra kerül.
7. Az aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyre jogosult együttműködésre kijelölt szervei a munkaügyi központ, illetve a HÍD Szociális és Gyermekjóléti Szolgálata Családsegítő Szolgálata (továbbiakban Családsegítő Szolgálat)
8. Az Önkormányzat – a Hivatala útján – az aktív korú, egészségkárosodottnak nem minősülő nem foglalkoztatott személyek számára foglalkoztatást szervez közmunka formájában.
9. A közmunka keretében végezhető munkák köre különösen

• környezetvédelmi, köztisztasági, kommunális munka
• az Önkormányzat intézményeinél végezhető szakipari, segéd- és adminisztratív munka, személyi szolgáltatás.

10. A nem foglalkoztatott személy nyilatkozatban vállalja az együttműködést az Önkormányzattal, a családsegítő szolgálattal, illetve a munkaügyi központtal.
11. A segélyezett együttműködési kötelezettségét megszegi, ha önhibájából

1. az (1)-(6) bekezdésben meghatározott tevékenységet nem vállalja, nem teljesíti, a felhívásra nem jelenik meg, a munkát nem veszi fel,
2. a munkáltató foglalkoztatását rendkívüli felmondással megszüntetni

(12)           Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján egészségügyi vagy mentális állapota illetve családi körülményei közfoglalkoztatásban való részvételét akadályozza vagy kizárja, rendszeres szociális segélyre jogosult.

13. Közfoglalkoztatást akadályozó vagy kizáró egészségügyi vagy mentális oknak minősül ha:

1. olyan tartósan vagy végleg fennálló krónikus szervi betegségben szenved, amely alkalmatlanná teszi a munkavégzésre vagy
2. olyan pszichiátriai betegségben szenved, mely alkalmatlanná teszi a munkavégzésre vagy
3. szenvedélybeteg vagy
4. gyermeket vár, vagy
5. tartósan vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozóját ápolja, és ápolási díjra nem jogosult.

14. A (13) bekezdés szerinti körülmények igazolására csatolni kell 1 hónapnál nem régebbi háziorvosi igazolást a munkavégzést akadályozó körülményről.

Önkormányzati segély

6.§

1. Önkormányzati segély adható az Szt. 45. § (1) bekezdésében meghatározott személyek részére.
2. A kérelmet írásban kell benyújtani oly módon, hogy a kérelemből tűnjön ki milyen konkrét élethelyzet következtében vált szükségessé a kérelem benyújtása, és a rendkívüli élethelyzetet igazolni kell dokumentumokkal.
3. A kérelem elbírálása során vizsgálni kell a kérelmező szociális helyzetét. A kérelemhez becsatolandó az igénylő és háztartásában élők jövedelméről szóló igazolás, valamint nyilatkozat az egyéb jövedelmekről.
4. Önkormányzati segélyre jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át, egyedül élő esetén a 300 %-át nem haladja meg.
5. Önkormányzati segély adható
   1. eseti jelleggel, egy naptári évben, maximum 3 alkalommal, legfeljebb 20.000 Ft összegben
   2. meghatározott időszakra havi rendszerességgel, maximum 4 hónapra, egy naptári évben maximum 3 alkalommal, legfeljebb 25.000,-Ft összegben havonta.
   3. kamatmentes kölcsönként, ha a kérelmező jövedelemmel rendelkezik, a kölcsön visszafizetését írásban vállalja, és erről megállapodást köt az Önkormányzattal. Összege legfeljebb 120.000 Ft lehet és legfeljebb 12 hónapra adható. A kölcsön törlesztését a felvételt követő hónapban kell megkezdeni. Kamatmentes kölcsönt egy háztartás egy évben egyszer kaphat.
6. A 2. § (1) bekezdés a) pontjában nyújtott önkormányzati segély összege beleszámít a 7. § (5) bekezdés a) pontban meghatározott összesen adható segély összegébe.
7. Önkormányzati segély természetben is adható az Szt szerint különösen a következő formákban:

Erzsébeti utalvány, élelmiszer, tüzelősegély, tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, tandíj, közüzemi díjak, illetve gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

8. A természetbeni ellátás kifizetése közvetlenül az árucikkeket, vagy szolgáltatásokat biztosító, vagy díjakat kérő szervezet számára történő átutalással is teljesíthető.
9. Temetési költséghez való hozzájárulásként kért önkormányzati segély azon személy részére állapítható meg, aki az elhunyt temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó esetén akkor, ha a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
10. Elhunyt személy eltemettetési költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 10%-100 %-ig terjedhet.
11. Helyben szokásos legolcsóbb temetési költség: 120.000 Ft.
12. A (8) bekezdés szerinti önkormányzati segély iránti kérelemhez csatolni kell: a kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelem igazolását, a kérelmező, vagy vele együtt élő családtagja nevére kiállított temetési számlák eredeti példányát.
13. A megállapított segély összegét vagy a kérelem elutasításának tényét, az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára fel kell jegyezni, a számlát a kérelmezőnek vissza kell adni.

3. TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

Szociális célú tűzifa támogatás

7. §

1. Az Önkormányzat a központi támogatás függvényében évente egyszeri, természetbeni szociális célú tűzifa támogatást nyújthat (a továbbiakban: támogatás) azon szociálisan rászoruló személyek részére, akik a támogatás megítélésének napján a településen bejelentett állandó lakóhellyel rendelkeznek és életvitelszerűen is a településen élnek.
2.  A támogatás
   1. kérelemre, vagy
   2.  az (5) bekezdésben foglalt rászorultak esetében hivatalból is adható.
3. A (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelmet írásban kell benyújtani és a kérelemhez csatolni kell az igénylő és háztartásában élők jövedelméről szóló igazolást, valamint nyilatkozatot az egyéb jövedelmekről.
4. A támogatás adható annak a rászorulónak, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát.
5. A szociális rászorultság megállapításánál előnyt élvez, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló Szt. szerinti

a) aktív korúak ellátására,

b) időskorúak járadékára,

c) adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásra, vagy

d) lakásfenntartási támogatásra jogosult – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására –.

6. Háztartásonként legfeljebb 5 m³ tűzifa adható.
7. Nem részesülhet támogatásban, aki a lakóingatlan fűtését nem fatüzeléssel oldja meg.
8. Az Önkormányzat a tűzifa kiosztásáról a vonatkozó magasabb rendű jogszabályban meghatározott időpontig gondoskodik. A tűzifa kiosztása az önkormányzat által, lakcímre történő szállítással valósul meg.

Méltányossági közgyógyellátás

8. §

1. Méltányossági alapon közgyógyellátásban részesíthető az a személy, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének (tv: 150 %) 280%-át, egyedül álló esetében (tv. 200 %) 320%-át és havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri vagy meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 25%-át.

Szociális alapszolgáltatások

9.§

1. Az Önkormányzat a következő szociális alapszolgáltatásokat biztosítja a rászorultak részére:

a) étkeztetés

b) házi segítségnyújtás

c) családsegítés,

d) jelzőrendszeres segítségnyújtás

e) nappali ellátás,

2. Az Önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat a HÍD Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat keretében a Családsegítő Szolgálat útján látja el. Az igénybevétel részletes szabályait a Szt. 92. § (1) bekezdésében foglaltak és a HÍD Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat társulási megállapodása alapján Budakeszi Önkormányzatának a HÍD Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szolgálatnál igénybe vehető személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról és azok térítési díjáról szóló önkormányzati rendelete szabályozza.
3. A támogató szolgáltatást az Önkormányzat az IRMÁK Kht. (szh: 2081 Piliscsaba, Béla király út  96.) útján látja el. A támogató szolgáltatásért fizetendő térítési díjakat a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

4. GYERMEKJÓLÉTI ELLÁTÁSOK

Általános szabályok

10.§

1. A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik. A védelembe vett gyermek szülője a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére kötelezhető.
2. A kérelmező e rendelet 14.§-ban meghatározott ellátás igénybevételére irányuló kérelmét az intézmény vezetőjénél nyújthatja be.
3. A 14.§-ban meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételéről a tényállás tisztázása mellett az intézmény vezetője határoz.
4. A személyes gondoskodás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell.
5. Túljelentkezés esetén az intézményvezető bizottságot hoz létre, amely dönt a felvételről.
6. A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megkezdése előtt az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét tájékoztatni kell:

• az ellátás tartalmáról és feltételeiről,
• az intézmény által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról,
• az intézmény házirendjéről,
• a fizetendő térítési, illetve gondozási díjról.

7. Az ellátásra jogosult köteles:

• a (6) bekezdésben foglalt tájékoztatás tudomásul vételéről nyilatkozni,
• az intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni,
• a jogosultsági feltételekben, illetve nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokról nyilatkozni.

8. Az intézményi jogviszony a Gyvt. 37/A. §-ban foglaltak esetén szűnik meg.

A gyermekjóléti alapellátások

11.§

1. A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a gyermek családjából való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.
2. Az önkormányzat az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:
   1. Gyermekjóléti szolgáltatást ellátási szerződés alapján a HÍD Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat (2092 Budakeszi Fő út 103.) működtetésével.
   2. Gyermekek napközbeni ellátását az általa fenntartott óvoda közreműködésével.

Gyermekjóléti szolgálat

12.§

1. A gyermekjóléti szolgáltatás szervezési, szolgálati és gondozási feladatokat lát el a Hivatallal, az intézmények vezetőivel és gyermekvédelmi felelőseivel, a házi orvossal, a házi gyermekorvossal, a rendőrséggel és a védőnői szolgálattal együttműködve..
2. A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes, feladatait a Gyvt. 39-40. §-i határozzák meg

A gyermekek napközbeni ellátása

13.§

1. Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését szervezi meg azok számára, akiknek napközbeni ellátásáról a szüleik, gondozóik munkavégzésük, egészségi állapotuk, vagy egyéb ok miatt nem tudnak gondoskodni.
2. A gyermekek napközbeni ellátását elsősorban az olyan gyermekek számára kell biztosítani:

• akinek testi, szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van

szüksége,

• akit egyedülálló, vagy időskorú személy nevel,
• akivel együtt a családban három, vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt,

akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási  díjban, ápolási díjban, vagy gyermeknevelési támogatásban részesül,

• akiről szülője, gondozója, szociális helyzete miatt nem tud gondoskodni.

3. A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi formája az óvoda és napközi ellátás esetén az étkeztetés.

A térítési díjak

14.§

1. A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.
2. A díjat a Képviselő-testület évente külön rendeletben határozza meg. A rendeletről a lakosságot a jegyző a helyben szokásos módon tájékoztatja.

5. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15.§

1. Jelen rendelet hatályba lépéséig a folyamatban lévő eljárásokra vonatkozóan a 2014. január 1-jét megelőzően jogerős határozattal megállapított átmeneti segély és temetési segély, illetve rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ellátásokra, valamint a 2014. január 1-jén átmeneti segély és temetési segély, illetve rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránt folyamatban lévő ügyekre a 2013. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy 2014. január 1-jétől az átmeneti segély és temetési segély, illetve rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önkormányzati segély ellátásnak minősül. A jogerős határozattal megállapított méltányossági ápolási díjakat a határozatban megállapított időpontig folyósítani kell.
2. Jelen rendelet 2014. január 1-én lép hatályba.
3. Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályukat veszti a szociális ellátásokról szóló 13/2008.(VI.26.) önk. rendelet és az azt módosító 4/2009. (II.26.), a 15/2010. (XI.24.), a 4/2011. (IV.29.), a 11/2011. (IX.09.), az 1/2013. (II.04.) sz. önk. rendelet valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásról szóló 10/2009.(VI.25.) önkormányzati rendelet.

Kihirdetve:

Budajenő, 2013. december 20. napján

Szerkesztés...