Budajenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének

1/2014 (I.24.) önkormányzati rendelete

Budajenő község helyi építési szabályzatáról

szóló 11/2006. (IX.27.) önkormányzati rendelet módosításáról

Budajenő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 62.§ (6) bekezdés 6. pontban kapott felhatalmazás, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés és az Étv. 9/B § (2) bekezdés b) pont és 13. § (1) bekezdés szerinti feladat ellátáshoz kapcsolódó hatáskörben eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41. § (2) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró partnerek, államigazgatási szervek, érintett területi és települési önkormányzatok véleményének kikérésével Budajenő község helyi építési szabályzatáról szóló 11/2006. (IX.27.) önkormányzati rendeletet (továbbiakban HÉSZ) a következők szerint módosítja.

Módosító rendelkezések

1. §

1. A HÉSZ 1.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés kerül:

„(3) A rendelet mellékletei:

a) 1. számú melléklet: tervek

• SZ-1/1M    Budajenő község Szabályozási Terve m=1:2000
• SZ-1/2M    Budajenő község Szabályozási Terve m=1:2000
• SZ-1/3M    Budajenő község Szabályozási Terve m=1:2000
• SZ-1/4M    Budajenő község Szabályozási Terve m=1:2000
• SZ-2M       Budajenő község Övezeti Terve                     m=1:10000

b) 2. számú melléklet: Fogalommeghatározások"

2. A HÉSZ 1.§ a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A rendelet függelékei:

a) 1. számú függelék: Művi értékvédelem

b) 2. számú függelék: Természeti, táji értékek

c) 3. számú függelék: Sajátos jogintézmények

d) 4. sz. függelék: Településrész nevek, utcajegyzék"

2. §

(1)   A HÉSZ 2.§ (3) bekezdése hatályát veszti.

(2)   A HÉSZ 2.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés kerül:

„(4) Településképet befolyásoló építési tevékenységek esetében helyi önkormányzati rendeletben meghatározott eseteiben településképi véleményt kell kérni, vagy településképi bejelentést kell tenni.”

3. §

(1) A HÉSZ 4.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés kerül:

„(2) A belterületbe vonható területek listáját a 3. sz. függelék I. pontja tartalmazza."

4. §

1. A HÉSZ 5. § (2) bekezdése d) pont felsorolása kiegészül a következő szövegrésszel:

„ - Különleges egyedi rendeltetésű           Ke”

2. A HÉSZ. 5. § (3) bekezdése alpontozással egészül ki a következők szerint:

„a) Közlekedési és közműterület KÖ

2. Zöldterület                              Z
3. Erdőterületek                          E
4. Mezőgazdasági területek                    M
5. Vízgazdálkodási terület                      V

3. A HÉSZ 5. § (3) bekezdése „zöldterületek” felsorolása kiegészül a következő szövegrésszel:

„ - Közkert                                               Zkk"

4. A HÉSZ 5. § (3) bekezdése „Erdőterületek” felsorolása kiegészül a következő szövegrésszel:

„- Egészségügyi erdő                                Ee"

5. A HÉSZ 5. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

„ f) Különleges beépítésre nem szánt terület                                           Kk

• Különleges beépítésre nem szánt terület rekreációs terület          Kkre"

5. §

1. A HÉSZ. 6.§ (3) bekezdésben hatályát veszti a „csak konvex formák alakíthatók" mondatrész.
2. A HÉSZ 6.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés kerül:

„(5) Már beépült övezetekben, az övezeti előírásoktól eltérő telekalakítás akkor lehetséges, ha a kialakuló telkek az övezetre vonatkozó előírásoknak jobban megfelelnek.

3. A HÉSZ 6.§ a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az ingatlannyilvántartás és a kialakult használati állapot eltérésének rendezésére irányuló telekalakítások során az övezetre vonatkozó telekalakítási előírásoktól el lehet térni, amennyiben több mint 15 éve fennállnak a használati határok, és a rendezés nem akadályozza az önkormányzat fejlesztési és rendezési terveiben meghatározott célok megvalósítását."

4. A HÉSZ 6.§ a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Egy telken több övezet is létesíthető.”

5. A HÉSZ. 6.§ a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Konkáv formájú telek csak településszerkezetileg indokolt esetben (domborzati viszonyok, meglévő vízfolyás, megközelíthetőség) alakítható ki, az építési építési hely és övezeti paraméterek kimutatásával.

6. A HÉSZ 6.§ a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Lakóterületen a kialakítható maximális nagyságú lakótelek területe az övezetre előírt minimális telekméret kétszerese lehet, kivéve a település közigazgatási határával közvetlenül határos, beépítésre szánt lakóterületeken, ahol a kialakítható maximális nagyságú lakótelek az övezetre előírt minimális telekméret háromszorosa lehet.”

7. A HÉSZ. 6.§ a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A szabályozási vonal helyének 2,0 méteren belüli megváltoztatása - a minimális szabályozási szélesség megtartása mellett - lehetséges abban az esetben, ha a földhivatali alaptérkép pontatlansága, vagy geodéziai felmérés által pontosított terepviszonyok indokolják.

6. §

1. A HÉSZ 7. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés kerül:

„(6) Az építési helyet, beleértve az elő-, oldal- és hátsókert méretét, vagy az utcavonaltól számított beépítési mélységet a szabályozási tervlap jelöli. Jelölést nem tartalmazó telkek esetében az építési helyet a kialakult állapot, vagy az általános szabályok határozzák meg. Kialakult állapotot jelent az, ha a szomszédos 5-5 ingatlan több mint fele már beépült.

(6/a) Az építési hely meghatározására betartandó alapelveket, általános szabályokat az 1. és 2. ábra tartalmazza:

1. ábra                                                                        2. ábra

(6/b) Az építési hely méretezésére vonatkozó általános szabályok:

1. előkert (EK)

aa) általános esetben: legalább 5 m

ab) kialakult állapot esetén a szomszédos öt-öt beépített telek előkertjének átlaga, vagy attól legfeljebb 0,5 m eltéréssel

ac) saroktelek esetében:

• a keresztutca felé nézően is legalább 3 m, szabadonálló vagy oldalhatáros beépítésnél is, ha a keresztutca az építési hellyel ellentétes telekhatárhoz illeszkedik. Ha az építési hely szélessége 6 m alá csökkenne, a 3 méteres előkert legfeljebb 2 m-re csökkenthető, a 6 méteres építési hely kialakulása céljából.
• ha a keresztutca szabályozási-, vagy kialakult határvonalához illeszkedik az oldalhatáros beépítésű terület építési helye, abban az esetben az építési hely meghatározásánál a (6/C) bekezdés szabályai tartandók be.

2. oldalkert (OK)

ba) szabadonálló beépítés, vagy oldalhatáros beépítés keresztutcai oldalkertjei esetén a megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3 m

bb) oldalhatáros beépítés esetén a tűztávolság, de legalább 4,5 m

3. hátsókert (HK) legalább 6 m, de nem lehet kisebb a megengedett építménymagasság mértékénél.

(6/c) Oldalhatártól való távolság (OT) oldalhatáron álló beépítés esetén

1. általánosan legalább 0,80 m, mely a településszerkezeti védelem alatt álló területen történő épület bővítése, vagy újraépítése esetén 0,0 m-re csökkenthető,
2. keresztutca közbenső telkei esetében az építési hely távolsága a keresztutca vonalával párhuzamos telekhatártól (HK) egyenlő a szomszédos saroktelkek oldalkertjével (lásd OK) .

(6/d) A kötelező elő-és oldalkert méret esetén az érintett homlokzathossznak legalább 70%-ban a kötelező elő- illetve oldalkert vonalán kell állnia. Amennyiben a telek utcai telekhatára nem merőleges az oldalsó telekhatárra, akkor az utcai homlokzatnak legalább egy ponton érintkeznie kell a kötelező előkert vonalával.”

2. A HÉSZ 7.§ (7) bekezdésben hatályát veszti a következő mondat:

„Az oldalhatáron álló beépítési mód esetén a telek oldalhatára és az építési hely határa között 0,8 m-t kell biztosítani, kivéve a településszerkezeti védelem alatt álló területeken meglévő épület bővítése, újraépítése esetén."

3. A HÉSZ. 7.§ (11) bekezdésében hatályát veszti az „oldalhatártól 10 m” szövegrész.

4. A HÉSZ 7.§ (12) bekezdése első mondata helyébe a következő rendelkezés kerül:

„(12) A terepszint alatti létesítmény a beépíthető terület mértékét annak 25%-ával haladhatja meg, és csak az építési helyen belül létesíthető, kivéve, ha a részletes övezeti szabályozás ettől eltér.”

5. A HÉSZ 7.§ (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés kerül:

„(15) Fürdőmedence az építési helyen kívül az oldalkertbe a telekhatártól legalább 3 m távolságra, hátsókertbe a telekhatártól legalább 6 m távolságra helyezhető el.”

7. §

1. A HÉSZ a következő 7/A § szakasszal és alcímmel egészül ki:

„7/A §

Övezethatáron átnyúló telek beépítésére vonatkozó általános előírás

(1)   Övezethatáron átnyúló teleknél a beépíthetőséget az alábbiak szerint kell számítani:

Amennyiben a területrészek aránya

a)      kisebb, vagy egyenlő 1/10, akkor a beépítettség mértékét a nagyobb területhez tartozó övezeti jellemző határozza meg,

b)      nagyobb mint 1/10, akkor a beépítettség mértékét az övezetekre megengedett beépítési % területarányos összege adja.

Egyéb övezeti jellemzők tekintetében az illeszkedés szabályai a mértékadók.”

8. §

(1)   A HÉSZ. 9.§ (7) bekezdése hatályát veszti.

9. §

1. A HÉSZ 10.§ (1) bekezdésének c) pontja hatályát veszti.
2. A HÉSZ 10.§ (1) bekezdésének táblázatából hatályukat vesztik az építési telkek általános határértékei közül a „legkisebb előkert, oldalkert és hátsókert” oszlopok.
3. A HÉSZ 10.§ (1) bekezdésének táblázata „épület” oszlopa a következő „száma” aloszloppal egészül ki:

*Megjegyzés: kivéve Magtár köz, ahol 1 db.

4. A HÉSZ 10.§ (2) bekezdés b) pont felsorolás első bekezdése helyébe a következő rendelkezés kerül:

„ - ingatlanonként legfeljebb egy lakóépület, és lakóépületenként két lakás építhető, az alábbi kivételekkel:

1. Lke- 6/1, és Lke-8/1 övezetekben ingatlanonként két lakóépület építhető, 2-2 lakással
2. Lke-5/1 övezetben a két lakás két különálló egylakásos épületben is elhelyezhető,”

5. A HÉSZ 10.§ (2) c) pontja hatályát veszti.
6. A HÉSZ 10.§ (2) bekezdésének táblázatából hatályukat vesztik az építési telkek általános határértékei közül a „legkisebb előkert, oldalkert és hátsókert” oszlopok.
7. A HÉSZ 10.§ (2) bekezdésének táblázatában az „Lke-2/3” sorban az építési telek általános határértékei közül a terület minimum „720” szövegrész helyébe a következő szövegrész kerül: „700”
8. A HÉSZ 10.§ (2) bekezdésének táblázatában az „Lke-4/1” sorban az építési telek általános határértékei közül a terület minimum „1000” szövegrész helyébe a következő szövegrész kerül: „900”.
9. A HÉSZ 10.§ (2) bekezdésének táblázatában az „Lke-4/2” sorban az építési telek általános határértékei közül a terület minimum „1000” szövegrész helyébe a következő szövegrész kerül: „900”.

10. A HÉSZ 10.§ (2) bekezdés táblázata a következő „Lke-6/1” kezdetű sorral egészül ki:

11. A HÉSZ 10.§ (2) bekezdésének táblázata „épület” oszlopa a következő „száma” aloszloppal egészül ki:

megjegyzések: * kivéve Dombtető lakóterületen, ahol 1 db

(12)                      A HÉSZ 10.§ (3) bekezdés a), b), c), d), e) pontjai helyébe l a következő rendelkezés kerül:

„(3) Kisvárosias lakóterület (Lk-1, Lk-2)

1. Az övezet hagyományosan kialakult, sűrű beépítésű, falusias karakterű kisvárosias lakóterület
2. Az övezet a lakóépületen kívül, lakóterületet nem zavaró mezőgazdasági, erdőgazdasági és kézműipari tevékenységet magába foglaló, továbbá a helyi lakosságot szolgáló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.  Elhelyezhető funkciók:

• lakóépület,
• kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkció,
• szálláshely szolgáltató funkció,
• igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális funkció,
• a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, kézműipari, mező- és erdőgazdasági, állattartási épület – mellékfunkcióként - a megengedett maximális szintterület legfeljebb 25%-án.
• a meglévő kerti szerszám-, termény- és gépkocsi tárolók, állattartó épületek megtarthatók, felújíthatók, részleges összeomlás esetén azonos helyen és tömegben helyreállíthatók, új építésű hasonló célú építmények csak az utcai épülettömeg mögött, általa takartan helyezhetők el,
• földalatti építmény építhető, kizárólag termény és kerti szerszám tároló számára.

3. Építési hely: az OTÉK és HÉSZ általános előírásai, továbbá a SZT jelölése együttesen határozzák meg.
4. Alkalmazható anyagok: láthatóan csak hagyományos szerkezet, anyag alkalmazható (tégla, kő, fa, cserép stb.), kivéve a településszerkezetileg nem védett területeken a műanyag nyílászárókat.
5. Tetőidom: utcára merőleges vagy (az utcavonalon) utcával párhuzamos nyeregtető az illeszkedés szabályai szerint
6. Homlokzati méretek:

fa) Lk-1 övezetben:

• utcai homlokzatszélesség: utcára merőleges tetőgerinc esetén: 5,5 m – 7,0 m; utcával párhuzamos tetőgerinc esetén: legfeljebb 8,0 m
• épület mélysége: utcával párhuzamos tetőgerincű épülettömeg esetében: legfeljebb 7,0 m

fb) Lk-2 övezetben:

• utcai homlokzatszélesség: utcára merőleges tetőgerinc esetén: 5,5 m – 7,0 m; utcával párhuzamos tetőgerinc esetén: legfeljebb 15,0 m
• épület mélysége: utcával párhuzamos tetőgerincű épülettömeg esetében: legfeljebb 7,0 m

7. A lakófunkció a telek utca felőli épületében, épületrészében helyezendő el.”

(13)                      A HÉSZ 10.§ (3) bekezdésének táblázatából hatályukat vesztik az építési telkek általános határértékei közül a „legkisebb előkert, oldalkert és hátsókert” oszlopok.

(14)                      A HÉSZ 10.§ (3) bekezdésének táblázata „épület” oszlopa a következő „száma” aloszloppal egészül ki:

10. §

1. A HÉSZ 12.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés kerül:

„(1) Telkenként elhelyezhető lakások:

Vt-1 övezetben:          legfeljebb két lakás

Vt-6 övezetben:          legfeljebb négy lakás

Vt-7 övezetben vegyes funkciójú épület esetén a beépíthető szintterület 25%-án.”

2. A HÉSZ 12.§ táblázatában Vt-7 övezet sorban az építési telek általános határértékei közül a terület minimum „10000” szövegész helyébe a következő szövegrész kerül: „2600”.
3. A HÉSZ 12.§ táblázatából hatályukat vesztik az építési telkek általános határértékei közül a „legkisebb előkert, oldalkert és hátsókert” oszlopok.
4. A HÉSZ 12.§ táblázata a következő „Vt-5/1” kezdetű sorral egészül ki:

5. A HÉSZ 12.§ táblázata „épület” oszlopa a következő „száma” aloszloppal egészül ki:

11. §

(1)   A HÉSZ 14.§ (2) a) pontjának helyébe a következő rendelkezés kerül:

„ a) Gkszp-1 övezetben

1. A telken elhelyezhető épületszámot, a legkisebb telekterületet, a beépítési módot a kialakult állapot szerint kell megtartani, karban tartani, illetve helyreállítani. A pincék külső megjelenésére, funkcióváltására vonatkozó szabályokat a művi értékvédelemről szóló 28.§ (5) bekezdés r) pontja tartalmazza.

ab) A pincék átépítésénél, felújításánál, helyreállításánál a földfelszín alatti építményrészt a felette lévő közterület terhelésére számításokkal ellenőrizni kell. A pincék feletti kialakult földtakarás nem csökkenthető.

ac)   A rekonstrukció a következő módokon történhet:

• A pincetulajdonos – amennyiben a pince állaga a közút és közművek épségét nem veszélyezteti – szerzett jog alapján a közút alatti pincerészt felújíthatja a méretek bővítése nélkül.
• A pincetulajdonos a közút alá nyúló pincerészt szakszerűen tömedékelheti.
• A magántulajdonú, önálló hrsz-ú földrészlet és a közút széle közötti területet pincével beépítheti az alábbi követelmények betartásával:

•  Külső bontás esetén a közút mellett védőtávolságot kell tartani az útburkolat, és közművek sérülésének megakadályozására. Az építés a közút forgalmát nem akadályozhatja. Az újjáépített pincerész és a szomszédos pincefal meghosszabbított vonala között 20 cm távolságot kell tartani.
•  Külső bontás nélkül bányászati technológiával átalakíthatja a belső teret. A mennyiben a pincefal is újjáépül, a szomszédos pincefal meghosszabbított vonalától 20 cm távolságot kell tartani.”

2. A HÉSZ 14. § táblázatából hatályukat vesztik az építési telek általános határértékei közül a „legkisebb előkert, oldalkert és hátsókert” oszlopok.
3. A HÉSZ 14. § táblázatában a Gkszp-1 sorban az építési telek általános határértékei és a megengedett építménymagasság helyébe „K kialakult" szövegrész kerül.
4. A HÉSZ 14. § táblázatában a Gkszp-2 sorban a beépítés módja „zártsorú Z” szövegrész helyébe „oldalhatáron álló O” szövegrész kerül.
5. A HÉSZ 14. § (1) c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) c) Gkszp-1 övezetben kerítés nem építhető.

12. §

(1)   A HÉSZ 15.§ (2) bekezdése kiegészül a következő d) alponttal:

„d) Különleges egyedi terület

-        Helyi sajátosságokat hordozó különleges egyedi rendeltetésű terület Ke”

13. §

1. A HÉSZ 16. § (1) bekezdése a) pont helyébe a következő rendelkezés kerül:

„a) Az övezetben elhelyezhető épületek és építmények:

• ravatalozó, szakrális-kegyeleti épület, sírbolt (kripta)
• fenntartó, szociális épület
• urnafal, síremlék, tömör kerítés.”

2. A HÉSZ 16. § (1) bekezdése b) pont helyébe a következő rendelkezés kerül

„b) Építési hely:

• meglévő épület esetén a kialakult állapot szerint,
• új épület esetén a telekhatártól legalább 10,0 m a parcellázási és sírhelykitűzési terv figyelembevételével,
• építmények esetén a parcellázási és sírhelykitűzési terv figyelembevételével.”

3. A HÉSZ 16. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

„e) Síremlékek, urnahelyek kialakítására vonatkozó szabályok:

• A síremlék vagy sírjel a temetkezési hely területén nem terjeszkedhet túl. A síremlék lehet állított, döntött vagy fekvő helyzetű. A temető fenntartó hozzájárulása nélkül állítható síremlék magassága legfeljebb 1,5 m, a fenntartó hozzájárulásával állítható síremlék magassága legfeljebb 1,8 m lehet.
• Urnafülkék és osszarium fülkék elhelyezésére szolgáló urnasírbolt terepszint feletti építményének alapterülete legfeljebb 3,0 x 3,0 m lehet, és gerincmagassága sem haladhatja meg a 3,0 métert.
• Urnafal építhető az illeszkedés szabályai szerint, a meglévő, sóskúti kőből épített tömör kerítés folytatásaként.
• Temetkezési hely fölé védőtető, köré kerítés nem építhető.”

4. A HÉSZ 16.§ kiegészül a következő (6) bekezdéssel:

„(6) Különleges egyedi rendeltetésű terület (Ke)

1. Az övezet hagyományosan kialakult, helyi sajátosságú egyedi rendeltetésű terület
2. Az övezetben elhelyezhető funkció: középület
3. Építési hely: kialakult állapot
4. Alkalmazható anyagok: kialakult állapot
5. Tetőidom: kialakult állapot
6. Homlokzati méretek: kialakult állapot”

5. A HÉSZ 16.§ táblázatából hatályukat vesztik az építési telkek általános határértékei közül a „legkisebb előkert, oldalkert és hátsókert” oszlopok.

(6)   A HÉSZ 16. § táblázata kiegészül a következő Ke sorral.

(7)   A HÉSZ 16. § táblázatában a Kre jelű övezetre vonatkozó sor szövege helyébe a következő szövegrész kerül:

14. §

1. A HÉSZ 17.§ (3) bekezdésben az „összekötő és bekötő utak” szövegrész helyébe a „közutak” kifejezés kerül.
2. A HÉSZ 17. § (4) bekezdése hatályát veszti.
3. A HÉSZ 17.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés kerül:

„(5) Az országos közutak külterületi szakaszának szabályozási szélessége 30,00 m.”

4. A HÉSZ 17.§ (11) bekezdése hatályát veszti.
5. A HÉSZ 17. § (12) bekezdését követő „(9)” bekezdés számozása helyébe „(13)” bekezdés szám kerül.
6. A HÉSZ.17.§ (12) bekezdését követő „(10)” bekezdés számozása helyébe „(14)” bekezdés szám, és az a) pontja helyébe a következő rendelkezés kerül:

„a) Zsákutcák fordulóiról feltárt telkeken az előírt parkoló számon felül további egy vendégparkolót kell kialakítani az utca felől lekerítetlenül.”

7. A HÉSZ.17.§ (12) bekezdését követő „(10)” bekezdés c) pontjából a „közút építésével egyidejű beruházásként” mondatrész hatályát veszti.
8. A HÉSZ 17.§ (12) bekezdését követő „(11)” bekezdés számozása helyébe „(15)” bekezdés szám kerül, és az a) pontjából a „közút építésével egyidejű beruházásként” mondatrész hatályát veszti.
9. A HÉSZ 17.§ kiegészül a következő (16) bekezdéssel:

„(16) Több telek megközelítésére közforgalom elöl elzárt magánút létesíthető, az alábbi feltételekkel:

• szélessége minimum 6 m,
• feltárt telkenként a telek területéből 1,5 m mély és 6,0 m hosszú telekhatárral párhuzamos útbővület alakítandó ki.”

10. A HÉSZ 17.§ (12) bekezdés negyedik francia bekezdése kiegészül a következő szövegrésszel: „B.VI.d.D”
15. §

1. A HÉSZ 18.§ (2) bekezdése hatályát veszti.

(2)   A HÉSZ 18.§ (5) bekezdés mondat eleje „A vonatkozó jogszabályok értelmében” szövegrésszel egészül ki.

(3)   A HÉSZ 18.§ (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés kerül:

„(7) A település területén kút létesítése csak a vonatkozó rendeletek figyelembe vételével engedélyezhető.”

4. A HÉSZ 18.§ (8) bekezdésben hatályát veszti a „közműpótló berendezés” szövegrész, és  kiegészül a következő mondattal: „A közcsatornába vezetett kommunális szennyvizek minőségének ki kell elégítenie a rendeletben előírt követelményeket.”

(5)     A HÉSZ 18. §-a következő (8/ b) bekezdéssel egészül ki:

„(8/b) Vízmedencék leürítése a csapadékcsatornába tilos, a vizet elsősorban a telek területén kell újrahasznosítani, a fennmaradó mennyiség szennyvízcsatornába csak a szolgáltató engedélyével helyezhető el.”

6. A HÉSZ 18.§ (9) bekezdésben hatályukat vesztik a következő szövegrészek: „A tervezett fejlesztések által támasztott igények figyelembevételével el kell készíteni a Budajenői-patak teljes vízgyűjtő területére kiterjedő vízrendezési tervet” és a „talajmechanikai szakvélemény alapján”
7. A HÉSZ 18.§ (10) bekezdésben hatályát veszti a „21/2006. (I.31.). Korm. rendelet értelmében” szövegrész.
8. A HÉSZ 18.§ (11) bekezdésben hatályát veszti a „az MSz 7048-1:1983” szövegrész.
9. A HÉSZ 18.§ (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés kerül:

„(12) Villamos hálózat, villamos művek létesítése esetén a mindenkori jogszabályokban előírtakat be kell tartani.”

10. A HÉSZ 18.§ (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés kerül:

„(13) A táv- és hírközlési hálózatok

1. kialakítása a fejlesztési és újonnan beépítésre kerülő területeken csak föld alatti elhelyezésű lehetnek,
2. a már kiépített légvezetékes ellátású területen rekonstrukció során fennmaradhatnak abban az esetben, ha a bekötések többsége légvezetékes.”

11. A HÉSZ 18.§ (15) bekezdése helyébe az következő rendelkezés kerül:

„(15) A táv- és hírközlési létesítmények elhelyezési, műszaki kialakítási és engedélyezési feltételeit a vonatkozó jogszabályok és szabványok határozzák meg.”

12. A HÉSZ 18.§-ának táblázatából hatályukat vesztik „Az építési telkek általános határértékei” közül a „legkisebb előkert, oldalkert és hátsókert” oszlopok.

(13)                      A HÉSZ 18.§ -ának táblázatában az első oszlop első sorában a „KÖm” szövegrész helyébe a „KÖ” szövegrész kerül, az utolsó sorában a „Km” szövegrész helyébe a „KÖm” szövegrész kerül.

16. §

1. A HÉSZ 19.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés kerül:

„(1) A belterületi zöldterületek a szabályozási tervlapon lehatárolt meglévő és tervezett közparkok (Zkp), közkertek (Zkk) és Kegyeleti park (Zk).”

(2)   A HÉSZ 19.§-a kiegészül a következő (4) bekezdéssel:

„(4) Zöldterületen az építési hely határa a telekhatártól 10 m.”

(3)   A HÉSZ 19.§-a kiegészül a következő (5) bekezdéssel:

      „(5) Szőlőhegy településközpontjának zöldterületén épület nem építhető, út, parkoló létesíthető.”

4. A HÉSZ 19.§ táblázatából hatályukat vesztik „Az építési telkek általános határértékei” közül az elő-, oldal-, és hátsókert” oszlopok.
5. A HÉSZ 19.§ táblázata kiegészül a következő („Zkk” kezdetű) sorral:

Megjegyzés:* 1000 m2 felett

17. §

1. A HÉSZ 20.§ (1) bekezdésben hatályát veszti a következő mondat: „A település területén az erdőterületekhez az Állami Erdészeti Szolgálat nyilvántartásában ekként szereplő földrészletek, és tervezett erdőterületek tartoznak.”

(2)   A HÉSZ 20.§ (2) bekezdés felsorolása a következő kifejezéssel egészül ki:

„- egészségügyi erdő (Ee)”

3. A HÉSZ 20.§ (3) bekezdésben hatályát veszti a következő mondat: „Ezen a területen a kezelői feladatkörbe sorolt fenntartás és üzemeltetést az Állami Erdészeti Szolgálat nem korlátozhatja.”

(4)   A HÉSZ 20 § (11) bekezdése hatályát veszti.

(5)   A HÉSZ 20.§ kiegészül a következő (12) bekezdéssel:

Erdőterületen épületet a telekhatártól min. 10 m-re lehet elhelyezni.

(6)   A HÉSZ 20.§ táblázatából hatályukat vesztik az építési telkek általános határértékei közül a „legkisebb előkert, oldalkert és hátsókert” oszlopok.

(7)   A HÉSZ 20.§ táblázata kiegészül a következő „Ee egészségügyi erdő” kezdetű sorral:

            Megjegyzés: 10ha-t meghaladó teleknagyság esetén.

18. §

1. A HÉSZ 21.§ (3) bekezdése hatályát veszti.

19. §

1. A HÉSZ 22. § (3) bekezdésében a „29. § (5), (6), (7), (8) bekezdéseinek” szöveg helyébe a „vonatkozó” szöveg kerül, és a következő szövegrész hatályát veszti:

       „Elhelyezhető létesítmények:

• lakóépület
• gazdasági feldolgozó, terménytároló épület,
• vegyes funkciójú épület,
• működést biztosító kiszolgáló épület, terepszint alatti létesítmény (pince)”

2. A HÉSZ 22. § (5) bekezdésében a „csak birtokközpont az OTÉK 29.§ előírásai szerint” mondatrész helyébe a „csak az OTÉK birtokközpontra vonatkozó előírásai szerint” mondatrész kerül.
3. A HÉSZ 22. § (5) bekezdését követő „(4)” bekezdés számozása helyébe „(6)” bekezdés szám kerül.
4. A HÉSZ 22.§ kiegészül a következő (7) bekezdéssel:

„(7) Mezőgazdasági területen épületet a telekhatártól min. 10,0 m-re lehet elhelyezni, kivéve Mk-b övezetben, ahol az oldalkert 3,0 m.”

5. A HÉSZ 22.§ táblázatából hatályukat vesztik az építési telkek általános határértékei közül az „legkisebb előkert, oldalkert és hátsókert” oszlopok.

6. A HÉSZ 22.§ táblázatában a „Mák-1” kezdetű sorban a szintterületi mutató „0,10” szövegrész helyébe a „0,01” szövegrész a kerül és kiegészül a legkisebb zöldterület mértéke „95” szövegrésszel.
7. A HÉSZ 22.§ táblázatában a „Mák-2” kezdetű sorban a szintterületi mutató „0,10” szövegrész és megengedett építmény-magasság „2,5-3,5” szövegrész hatályát veszti és kiegészül a legkisebb zöldterület mértéke „100” szövegrésszel.
8. A HÉSZ 22.§ táblázatában a „Mák-3” kezdetű sorban a szintterületi mutató „0,10” szövegrész helyébe a „0,01” szövegrész kerül és kiegészül a legkisebb zöldterület mértéke „95” szövegrésszel.
9. A HÉSZ. 22.§ táblázata megjegyzés sora „csak birtokközpontban” szöveg helyébe a „* birtokközpont beépíthetőség számításának alapja” szöveg kerül.

20. §

1. A HÉSZ a követező 23/A. § szakasszal és alcímmel egészül ki:

„23/A. §

Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület

1. A terület rekreációs célú elsősorban szabadtéri sportolásra, pihenésre kialakított övezet.
2. Elhelyezhető létesítmények:

• korcsolyapálya,
• tornapálya,
• labdarúgópálya
• üzemeltetésükhöz szükséges1 db kiszolgáló épület,
• az épületen belül legfeljebb egy lakás legfeljebb a beépíthető szintterület 25%-án,
• melléképítmények közül: közmű-becsatlakozási, közműpótló műtárgy, hulladéktároló, kerti építmény

3. Az övezetben épületet a telekhatártól min. 10 m-re lehet elhelyezni.
4. Környezetterhelési határérték: üdülőterületekre vonatkozó előírások.
5. Beépítés közművesítettségi feltétele: az üzemeltetéshez szükséges részleges közműellátás

21. §

1. A HÉSZ 25.§ kiegészül a következő (7) bekezdéssel:

„(7) A 6 m vagy annál keskenyebb szabályozási szélességű utcáknál a kerítést úgy kell megépíteni, hogy legalább 1 db, az ingatlanra történő behajtást biztosító útbővületet kell kialakítani, melynek mérete min, 6,0 x 1,5 m.”

22. §

1. A HÉSZ 26.§ (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés kerül:

„(7) Közterületi információs táblák a vonatkozó műszaki előírások alapján helyezhetők el.”

23. §

1. A HÉSZ 28.§ (1) bekezdésben „a jelen HÉSZ 2. sz. függeléke I.” szövegrész helyébe „az 1. sz. függeléke I/1.” szöveg kerül.
2. A HÉSZ 28.§ (2) bekezdésben „a jelen HÉSZ 2. sz. függeléke II.” szövegrész helyébe „az 1. sz. függeléke I/2.” szöveg kerül.
3. A HÉSZ 28.§ (3) bekezdése hatályát veszti.
4. A HÉSZ 28.§ (4) bekezdésben „a jelen HÉSZ 2.sz. függeléke III.” szövegrész helyébe „az 1. sz. függelék I/3.” szöveg kerül.
5. A HÉSZ 28.§ (5) bekezdésben „a jelen HÉSZ 2.sz. függeléke V.” szövegrész helyébe „az 1. sz. függelék II.” szöveg kerül.
6. A HÉSZ 28.§ (5) bekezdés a) pontjában hatályát veszti a 2-4. mondat.
7. A HÉSZ 28.§ (5) bekezdése kiegészül az alábbi q) ponttal:

„q) A Kossuth Lajos u. 189-215 hrsz. alatti pincesor védelme az alábbiak szerint biztosítandó:

• Pincéknél a környezetbe illő, egységek összevonását nem igénylő funkcióváltás – helyi hagyományokat őrző kézműipari műhely, helyi termékeket árusító kereskedelmi egység, vendéglátóhely – lehetséges.
• A meglévő pincék átalakítása, vagy elbontott pince helyén új építése esetén a pincehomlokfalat úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a hagyományos épített környezet formavilágának, léptékének, részletképzésének, anyaghasználatának és ezzel a kialakult természetes környezet egységes megjelenése biztosított legyen.
• A kémény, a szellőzőkürtők és a szolárcső földfeletti, látható része kővel, vagy téglával legyen körülfalazva, részleteiben idézze a meglévő pinceszellőzőket. Burkolatlan fém vagy műanyag tető, vagy homlokzati kivezetés nem alkalmazható.
• A szomszédos pincék között legkevesebb 20 cm köz tartandó. Ebben a közben kerüljön kivezetésre a pincék mögött esetlegesen feltoluló talajvíz, rétegvíz.
• A csapadékvíz elvezetés a szomszédos pincék felöli oldalakon, azokkal összehangolva kell megoldani.
• Az egyes pincéket a homlokzati falon is dilatálni kell egymástól.
• A kivitelezés csak tartószerkezetre és szigetelésre vonatkozó, csomóponti megoldásokat is bemutató tervek alapján történhet, figyelembe véve a szomszédos épületek alapozási síkjait, a pincén belüli alapozási síkváltásokat, a csapadékvíz elvezetést, a vízszigetelést.
• A településképi véleményezési eljáráshoz benyújtott tervnek a pincék fölötti terület rendezésére az önkormányzattal egyeztetett tereprendezési és növénytelepítési munkarészt is kell tartalmaznia.
• A közmű mérőórákat mélyített falfülkébe, a vezetékeket takart módon kell elhelyezni. Az órákat fa zsalugáterekkel kell takarni.
• A pincék homlokfalára táblás cégfelirat nem helyezhető el, a cégjelzésként csak falra rögzített cégér alkalmazható. A kinyitott ajtók belső oldali felülete reklámfelületként felhasználható.
• Pincénként legfeljebb egy, a hagyományos szellőzőablakoknál nagyobb, álló téglalap alakú, a pinceajtó felületének egyharmadát el nem érő nyílás, falfülke, kirakat kialakítható.

24. §

1. A HÉSZ 29.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés kerül:

„(1) Az európai jelentőségű természetvédelmi területek felsorolását a 2. sz. függelék I. pontja, az országos jelentőségű területek felsorolását a 2. sz. függelék II. pontja tartalmazza.

2. A HÉSZ 29.§ (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés kerül:

„(2) A helyi védelem alatt álló tájképi érték felsorolását a 2. sz. függelék III/1. pontja tartalmazza.”

3. A HÉSZ 29.§ (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés kerül:

„(3) A helyi védelem alatt álló természeti értékek felsorolását a 2. sz. függelék III/2. pontja tartalmazza.”

25. §

1. A HÉSZ 31.§ (1) bekezdésben „légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002.(X.7.)KvVM rendelet 1. sz. melléklete” szövegrész helyébe a „vonatkozó jogszabályok” szöveg kerül.

26. §

1. A HÉSZ 33.§ (7) bekezdésben a „3. sz. Függelék IV” szövegrész helyébe a „Budajenő zöldfelületi rendszer- és karakterterve (BCE TK Kert- és Szabadtértervezési Tanszék, 2007), illetve a 2. sz. függelék IV. ” szövegrész kerül:

27. §

1. A HÉSZ 36.§ (3) bekezdése hatályát veszti.

28. §

1. A HÉSZ 38.§ (1) bekezdésben a „4. sz. Függelék II.” szövegrész helyébe a „3. sz. függelék II” szöveg kerül.

Záró rendelkezések

29. §

1. Ez a rendelet a kihirdetés napját követő 30. napon lép hatályba, és a kihirdetését követő 31. napon hatályát veszti, rendelkezési egyidejűleg beépülnek a HÉSZ–be.
2.  A rendelet kihirdetéséről és a HÉSZ egységes szerkezetbe történő megszerkesztéséről a jegyző gondoskodik.

(3)    E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

1.sz. melléklet SZ-1/1M

1.sz. melléklet SZ-1/2M

1.sz. melléklet SZ-1/3M

1.sz. melléklet SZ-1/4M

1.sz. melléklet SZ-2M

2. sz. melléklet:                                                                                 FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. Cégér és címtábla, cégfelirat: olyan embléma, logó, vagy felirat, amely az adott tevékenység folytatását szolgáló ingatlant jelöli az ingatlanon, vagy annak határvonalán.
2. Építési övezet határvonal: építési övezeti határvonal választja el a szabályozási vonalakkal határolt, azonos terület-felhasználási telektömbön belül az eltérő építési övezetekbe sorolt területeket.
3. Építménymagasság: megegyezik az OTÉK 1. melléklet 26. pontjának a 2012.VIII.7. előtti időállapot szerinti meghatározásával, azaz

Építménymagasság ("H"): az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.

Az építménymagasság megállapítása során:

1. az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,
2. az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m 2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45° alatt vont sík fölé emelkednek, ezen építményrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45° alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,
3. a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,
4. az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.
5. Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.

4. Hirdetőtábla: termék, tevékenység, esemény meghirdetésére szolgáló műtárgy.
5. Reklámtábla: olyan embléma, logó, vagy felirat, amely valamely tevékenységre, vagy termékre hívja fel a figyelmet.
6. Szabályozási vonal: A közterületet és az egyéb nem közterületet elválasztó vonal, melyet övezeti határvonalként és telekhatárként is értelmezni kell.
7. Szintterületi mutató: Az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.
8. Támfal: A természetesen vagy hagyományosan kialakult terepalakulat állékonyságát biztosító tartószerkezet.

1. sz. függelék:                                                                                             MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM

1. Országos védelem

I/1. Műemlékek

megjegyzés:* 2012 januári állapotú tervezési alaptérképen érvényes hrsz.

I/2. Műemléki környezet besorolással érintett ingatlanok

I/3. Nyilvántartott azonosított régészeti lelőhelyek

I/4. Régészeti érdekű terület:

• a patak és régi vízfolyások mellett fekvő magasabban fekvő sík területek és domboldalak
• a regisztrált lelőhelyek bizonytalanul meghatározható kiterjedése miatt azoknak szomszédsága régészeti érdekű terület.

2. Helyi védelem

II/1. Egyedileg részben védett épület, építmény:

Megjegyzés: *felmért, elbontott, tömegében visszaépítendő épület

II/2. Teljes egészében védett műtárgy

II/3. Helyi védelem alatt álló településszerkezet, utcaképek:

• a szabályozási terven jelölt területek, utcaképek

2. sz. függelék:                                                                                  TERMÉSZETI, TÁJI ÉRTÉKEK

1. Európai szintű védelem alatt álló területek:

A Natura 2000 Hálózat (településszerkezeti terven jelölt) területe, mely kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület. Érintett helyrajzi számok: 085/1, 085/2, 086, 087, 088/1, 088/3, 088/4, 088/6, 088/7

2. Országos védelem alatt álló területek:

II/1. A Nemzeti Ökológiai Hálózat (településszerkezeti terven jelölt) területe, a Budajenői-patak völgye

II/2. Budai Tájvédelmi Körzet

 III.            Helyi védelem alatt álló természeti értékek

III/1. Tájképi értékek: kilátás és rálátás a kápolnára 220 m-es körzetben

III/2. Védett természeti értékek, terület és növényzet

4. Ültetésre javasolt fajok

 3. sz. függelék:                                                                     SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

1. belterületbe vonandó területek:

A HÉSZ  rajzi mellékletén jelzett területek:

1. Dombtető (Hilltop) I - Pátyi utca közötti terület
2. a Perbáli út melletti gazdasági és településközpont vegyes terület
3. a gyűjtőút melletti rekreációs terület
4. Szőlődomb és Rozmaring utca közötti terület
5. Országos közút Perbál felé vezető szakaszán a körforgalom előtti terület
6. belterületbe vonásra kijelölt területen található önkormányzati tulajdonú utak, árkok

2. Közúti szabályozással (útlejegyzéssel vagy telekhatár-rendezéssel) érintett földrészletek

4. sz. függelék:                                                          TELEPÜLÉSRÉSZ NEVEK és UTCAJEGYZÉK

I.                   Településrészek

II.                Utcajegyzék