Budajenő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdés 11. és 11a. pontjaiban meghatározott feladatát ellátva és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv.  25.§ (3) bekezdés b.) pontjában, 32.§ (3) bekezdésében, 45.§-ában, 48. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 29. § (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a szociális és gyermekjóléti ellátásokról a jelen rendeletet alkotja.

1. Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1.§ Jelen rendeletet kell alkalmazni Budajenő közigazgatási területén a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban Szt.) 3.§.-ában, 6.§ -ában, 7.§-ában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvt.)  Gyvt. 4. §-ában meghatározott személyekre.

2. Hatáskör átruházás szabályai

2.§ (1) Jelen rendelet II. fejezetében szabályozott települési támogatások esetében a Képviselő-testület hatáskörét átruházza a Humán és Ügyrendi Bizottságra (továbbiakban Bizottság) a (2) bekezdésben foglalt kivétellel.

2. Jelen rendelet 5. §-ában foglalt szabályok alapján a polgármester települési támogatás állapíthat meg, az azonnali intézkedést igénylő, létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére.

3. Eljárási szabályok

3. § (1) A Szt. és e rendelet II. fejezetében szabályozott ellátások iránti kérelem a Budajenői Közös Önkormányzati Hivatalnál (továbbiakban: Hivatal) nyújtható be írásban az igénylésre rendszeresített nyomtatványon, oly módon, hogy a kérelemből tűnjön ki milyen konkrét élethelyzet következtében vált szükségessé a kérelem benyújtása, és a rendkívüli élethelyzetet igazolni kell dokumentumokkal. Települési támogatás hivatalból is megállapítható.

2. A személyes gondoskodás keretében nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátás, illetve az ellátás díjának mérséklése iránti kérelmet, az intézményvezetőnél kell benyújtani.
3. Az ellátások iránti kérelmek elbírálásához a Hivatal köteles bekérni az Szt-ben és egyéb kapcsolódó jogszabályokban és e rendeletben meghatározott feltételeket hitelt érdemlően igazoló iratokat. Amennyiben a kérelmező a kért iratokat az eljáráshoz felszólítás ellenére sem bocsátja rendelkezésre, a kérelmét el kell utasítani, kivéve, ha az eljárás hivatalból folytatható.
4. A kérelemhez minden olyan iratot, dokumentumot mellékelni kell, amely a jogosultság bizonyítására alkalmas. Az eredeti dokumentumokról a Hivatal – csak a kérelem elbírálásánál, dokumentálásánál felhasználható – másolatot készíthet az eredeti dokumentum egyidejű visszaszolgáltatásával.
5. Jövedelem igazolására nyilatkozat csak rendkívüli esetben és akkor fogadható el, ha a kérelmező alkalmi munkából él vagy a települési támogatásra okot adó rendkívüli esemény ezt indokolttá teszi. Ebben az esetben a kérelmező utólag is kötelezhető az iratok benyújtására, ha az életvitele a nyilatkozat valódiságát kérdésessé teszi.
6. A Hivatal a szociális ellátások megállapítására indokolt esetben környezettanulmányt végez, és erről formanyomtatványt tölt ki. Amennyiben a kérelmező egy évben több ellátási formát vesz igénybe, illetve több kérelmet nyújt be ugyanazon ellátási formára a környezettanulmányt elegendő egyszer elvégezni.
7. A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a Hivatal az alábbiak ellenőrizheti:
   1. megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóhatóságot,
   2. megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,
   3. megkeresheti a közlekedési igazgatósági hatóságot,
   4. megkeresheti az igazolást kiállító szervet, hatóságot.
8. A megállapított ellátások kifizetésének rendje:
   1. A havi rendszerességgel folyósított ellátásokat a Hivatal átutalással folyósítja a jogosultnak úgy, hogy az minden hónap 5-ig felvehető legyen.
   2. Ha a támogatás térítési díj vagy egyéb kötelezettség fedezetéül szolgál, akkor az átutalható az arra jogosult számlájára, ahol a kötelezettség fennáll.
   3. Rendkívüli esetben a 2. § (2) bekezdése szerinti támogatás megállapítása esetén kifizetés házipénztárból is történhet. Természetbeni támogatás esetén az átvehető a határozatban megjelölt helyen.
   4. A támogatás kifizetésének módjáról az azt megállapító határozatban rendelkezni kell.
9. Jogtalanul igénybevett ellátás megtérítésének elrendelése esetén a Bizottság kivételes méltányosságot gyakorolhat, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. A méltányosság legfeljebb a jogtalanul felvett összeg 50 %-ig gyakorolható.
10. A kézpénzben megállapított települési támogatás felhasználásáról a jogosult az összeg felvételétől számított 30 napon belül elszámoltatható.

II. Támogatási formák

4. A települési támogatás formái

4.§ (1) Települési támogatás

1. létfenntartási gondok enyhítése,
2. lakhatás támogatása,
3. gyógyszerkiadások viseléséhez való hozzájárulás,
4. az elhunyt személy eltemettetésnek költségeihez való hozzájárulás céljából adható.

2. Települési támogatás természetben is adható különösen a következő formákban: Erzsébet utalvány, élelmiszer, tüzelősegély, tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, tandíj, közüzemi díjak, illetve gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott támogatás.
3. A természetbeni ellátás kifizetése közvetlenül az árucikkeket, vagy szolgáltatásokat biztosító, vagy díjakat kérő szervezet számára történő átutalással is teljesíthető.

5.§ (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a létfenntartási gondokkal küzdő személynek, akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén a 300 %-át nem haladja meg, és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, mert 

1. tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesés következett be, vagy
2. elemi kár, vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett, vagy
3. nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik, vagy
4. váratlan vagy előre látott kiadásai vannak, melyeket önerőből nem tud kiegyenlíteni.

2. Rendkívüli települési támogatás adható
   1. eseti jelleggel, egy naptári évben, maximum 3 alkalommal, legfeljebb 20.000 Ft összegben
   2. meghatározott időszakra havi rendszerességgel, maximum 4 hónapra, egy naptári évben maximum 3 alkalommal, legfeljebb 25.000-Ft összegben havonta.
   3. kamatmentes kölcsönként, ha a kérelmező jövedelemmel rendelkezik, a kölcsön visszafizetését írásban vállalja, és erről megállapodást köt Budajenő Községi Önkormányzattal (továbbiakban: Önkormányzat). Összege legfeljebb 100.000 Ft lehet és legfeljebb 12 hónapra adható. A kölcsön törlesztését a felvételt követő hónapban kell megkezdeni. Kamatmentes kölcsönt egy háztartás egy évben egyszer kaphat.

6.§ (1) A lakhatás elősegítése érdekében települési támogatásként közüzemi díj támogatás állapítható meg a kérelemben megjelölt szolgáltatóhoz történő utalással.

2. Közüzemi díj támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkiesebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén a 300 %-át.
3. A 6. § (1) bekezdés szerinti közüzemi díj támogatás összege havonta maximum 5.000 Ft, valamennyi közműszolgáltatásra együttesen.
4. A 6. § (1) bekezdés szerinti közüzemi díj támogatás családonként egy fő részére állapítható meg a kérelem benyújtása hónapjának első napjától a 12. hónap végéig, de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony időtartamára.
5. A lakhatás elősegítése érdekében megállapított települési támogatás elsősorban a kérelemben megjelölt szolgáltatóhoz történt utalással állapítható meg.
6. A kérelem kötelező melléklete a kérelmet megelőző 6 havi közüzemi számlák másolata

7.§ (1)Települési támogatásként gyógyszerkiadások viseléséhez való hozzájárulás állapítható meg annak a közgyógyellátásra nem jogosult személynek, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 280 %-át, egyedül élő esetében 320 %-át és havi rendszeres gyógyszerkiadás meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10 %-át

2. Az (1) bekezdés szerinti települési támogatás a kérelem benyújtásától számított maximum egy éves időtartamra állapítható meg oly módon, hogy a támogatás éves összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.
3. Az (1) bekezdésben szabályozott települési támogatás iránti kérelem kötelező melléklete a háziorvos vagy szakorvos által felírt rendszeresen szedett gyógyszerek költségének összegéről szóló igazolás.  

1. (1) Települési támogatásként az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás állapítható meg annak a személynek, aki az elhunyt eltemettetéséről gondoskodott, és családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át , egyedül élő esetén a 300 %-át.

2. Elhunyt személy eltemettetési költségeihez való hozzájárulásként megállapított települési támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 10%-100 %-ig terjedhet.
3. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költséget jelen rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.
4. A (1) bekezdés szerinti települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell: a kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelem igazolását, a kérelmező, vagy vele együtt élő családtagja nevére kiállított eredeti temetési számlára fel kell jegyezni, a számlát a kérelmezőnek vissza kell adni.
5. A számlák eredeti példányra fel kell jegyezni a megállapított támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét, az arról szóló határozat számával együtt.

5. Köztemetés

9. § (1) A köztemetésre vonatkozó szabályokat az Szt 48. §-a tartalmazza

2. Az eltemettetésre kötelezett hozzátartozó térítési kötelezettsége esetében a Bizottság egyéni mérlegelés szerint dönthet részletfizetés engedélyezéséről, illetve a térítési kötelezettség elengedésérről vagy mérsékléséről.

 6. Szociális célú tűzifa támogatás

10. § (1) Az Önkormányzat a központi támogatás függvényében évente egyszeri, természetbeni szociális célú tűzifa támogatást nyújthat (a továbbiakban: támogatás) azon szociálisan rászoruló személyek részére, akik a támogatás megítélésének napján a településen bejelentett állandó lakóhellyel rendelkeznek és életvitelszerűen is a településen élnek.

2. A támogatás
   1. kérelemre, vagy
   2.  az (5) bekezdésben foglalt rászorultak esetében hivatalból is adható.
3. A (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelmet írásban kell benyújtani és a kérelemhez csatolni kell az igénylő és háztartásában élők jövedelméről szóló igazolást, valamint nyilatkozatot az egyéb jövedelmekről.
4. A támogatás adható annak a rászorulónak, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát.
5. A szociális rászorultság megállapításánál előnyt élvez, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló Szt. szerinti
   1. aktív korúak ellátására,
   1. időskorúak járadékára,
   2. adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásra, vagy
   3. lakhatás elősegítése céljából kapott települési támogatásra jogosult – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására –.
6. Háztartásonként legfeljebb 5 m³ tűzifa adható.
7. Nem részesülhet támogatásban, aki a lakóingatlan fűtését nem fatüzeléssel oldja meg.
8. Az Önkormányzat a tűzifa kiosztásáról a vonatkozó magasabb rendű jogszabályban meghatározott időpontig gondoskodik. A tűzifa kiosztása az önkormányzat által, lakcímre történő szállítással valósul meg.

III. Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások

7. Szociális alapszolgáltatások

11.§ (1) Az Önkormányzat a következő szociális alapszolgáltatásokat biztosítja a rászorultak részére:

1. étkeztetés
2. házi segítségnyújtás
3. családsegítés,
4. jelzőrendszeres segítségnyújtás
5. nappali ellátás,

2. Az Önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat a HÍD Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat (szh: 2092 Budakeszi Fő u. 103.) keretében a Családsegítő Szolgálat útján látja el. Az igénybevétel részletes szabályait a Szt. 92. § (1) bekezdésében foglaltak és a HÍD Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat társulási megállapodása alapján Budakeszi Önkormányzatának a HÍD Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szolgálatnál igénybe vehető személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, azok igénybevételét, valamint a fizetendő térítési díjat Budakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének rendelete szabályozza.
3. A támogató szolgáltatást az Önkormányzat az IRMÁK Nonprofit Kft. (szh: 2081 Piliscsaba, Béla király út 96.) útján látja el. 

8. Gyermekjóléti ellátásokra vonatkozó általános szabályok

12.§ (1) A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik. A védelembe vett gyermek szülője a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére kötelezhető.

2. A kérelmező e rendelet 11.§-ban meghatározott ellátás igénybevételére irányuló kérelmét az intézmény vezetőjénél nyújthatja be.
3. A 11.§-ban meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételéről a tényállás tisztázása mellett az intézmény vezetője határoz.
4. A személyes gondoskodás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell.
5. Túljelentkezés esetén az intézményvezető bizottságot hoz létre, amely dönt a felvételről.
6. A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megkezdése előtt az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét tájékoztatni kell:

• az ellátás tartalmáról és feltételeiről,
• az intézmény által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról,
• az intézmény házirendjéről,
• a fizetendő térítési, illetve gondozási díjról.

7. Az ellátásra jogosult köteles:

• a (6) bekezdésben foglalt tájékoztatás tudomásul vételéről nyilatkozni,
• az intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni,
• a jogosultsági feltételekben, illetve nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokról nyilatkozni.

8. Az intézményi jogviszony a Gyvt. 37/A. §-ban foglaltak esetén szűnik meg.

9. A gyermekjóléti alapellátások

13.§ (1) A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a gyermek családjából való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.

2. Az önkormányzat az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

• Gyermekjóléti szolgáltatást ellátási szerződés alapján a HÍD Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat (2092 Budakeszi Fő út 103.) működtetésével.
• Gyermekek napközbeni ellátását az általa fenntartott óvoda közreműködésével.

10. Gyermekjóléti szolgálat

14.§ (1) A gyermekjóléti szolgáltatás szervezési, szolgálati és gondozási feladatokat lát el a Hivatallal, az intézmények vezetőivel és gyermekvédelmi felelőseivel, a házi orvossal, a házi gyermekorvossal, a rendőrséggel és a védőnői szolgálattal együttműködve.

2. A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes, feladatait a Gyvt. 39-40. §-i határozzák meg

11. A gyermekek napközbeni ellátása

15.§ (1)Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését szervezi meg azok számára, akiknek napközbeni ellátásáról a szüleik, gondozóik munkavégzésük, egészségi állapotuk, vagy egyéb ok miatt nem tudnak gondoskodni.

2. A gyermekek napközbeni ellátását elsősorban az olyan gyermekek számára kell biztosítani:

• akinek testi, szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van

szüksége,

• akit egyedülálló, vagy időskorú személy nevel,
• akivel együtt a családban három, vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt,

akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási  díjban, ápolási díjban, vagy gyermeknevelési támogatásban részesül,

• akiről szülője, gondozója, szociális helyzete miatt nem tud gondoskodni.

3. A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi formája az óvoda és napközi ellátás esetén az étkeztetés.

12.A térítési díjak

16.§ (1) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.

2. A díjat a Képviselő-testület évente külön határozatban határozza meg. A határozatról a lakosságot a jegyző a helyben szokásos módon tájékoztatja.

4. Záró és hatályba léptető rendelkezések

17.§ (1) Jelen rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

2. Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 20/2013.(XII.20) önkormányzati rendelet.
3. Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.

A jelen rendelet 2015. január hó 16. napján kihirdetésre került:

1. sz. függelék a 1/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelethez

A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség urnás és koporsós temetés esetében is 110.000,- Ft.