1. § Budajenő Község Önkormányzatának szervezetével és működésével, valamint szervezetrendszere kialakításával kapcsolatos szabályozását az Alaptörvényben, - annak keretei között - valamint a hatályos törvényekben leírt szabályokat e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell értelmezni.

2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Budajenő Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye és pontos címe: 2093 Budajenő, Fő utca 1-3.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Budajenő Község közigazgatási területe.

(4) Az Önkormányzat hivatalának neve: Budajenői Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), székhelye: 2093 Budajenő, Fő u. 1-3.

(5) Az Önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.

(6) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület e rendelet szerinti bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző és a társulás.

(7) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A polgármester választás eredményéről szóló 33/2024. (VI. 10.) számú HVB határozat és az egyéni listás önkormányzati képviselő választás eredményéről szóló 33/2024. (VI. 10.) számú HVB határozat tartalmazza a megválasztott polgármester és képviselők nevét.

(8) A bizottságok elnökeinek és tagjainak névsorát megválasztásokról szóló önkormányzati határozat tartalmazza.

(9) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület nem jogi személy, nincs perbeli jogképessége, a képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(10) Ahol a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetésről rendelkezik, azon a Hivatal hirdetőtábláján való közzétételt kell érteni.

3. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a zászló és a címer.

(2) Az Önkormányzat jelképei használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

(3) A képviselő-testület szervei által használt bélyegzők leírásáról és lenyomatáról, használatáról belső szabályzat rendelkezik.

4. § (1) Az önkormányzat által alapított kitüntetések, elismerő címek:

(2) Az Önkormányzat által a helyi kitüntetések, elismerő címek alapításáról és adományozásának feltételeiről külön rendeletet rendelkezik.

5. § Az Önkormányzata által alapított költségvetési szervek:

6. § Az Önkormányzat lapja: a "Kisbíró" című újság.

7. § (1) Az Önkormányzat hivatalos weblapja: www.budajeno.hu.

(2) Az Önkormányzat és szervei közzétételt szolgáló felületei (honlapok, facebook, önkormányzati lap és egyéb kiadványok, videó, hang- és képfelvételek) teljes terjedelmükben szerzői jogvédelem alatt állnak.

8. § A képviselő-testület hivatalos kiadványainak egy-egy példányát el kell helyezni a Hagyományőrzők Házában kialakított könyvtári részben (2093 Budajenő, Fő utca 18.).

9. § (1) A Képviselő-testület véleményt nyilvánít a feladat- és hatáskörébe közvetlenül nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben, különösen, ha az ügy a településfejlesztéssel, üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatásokkal áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben a véleménynyilvánítás, illetve a kezdeményezés előtt az érintett lakossági réteget, érdekképviseleti vagy társadalmi szervezetet is meg kell hallgatni.

(2) Önkormányzati döntést a Képviselő-testület, továbbá annak felhatalmazása alapján:

10. § (1) A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és a gazdaságszervező munkában együttműködik a vármegyei önkormányzattal, a nemzetiségi önkormányzattal, valamint a társulásokkal. Az együttműködés céljainak meghatározásakor, valamint az együttműködés tartalmának kialakításához Budajenő Község területfejlesztési céljainak, központi szerepének kialakításának, önkormányzati feladatellátásának, valamint a közszolgáltatások javításának szempontjait kell érvényesíteni.

(2) Az Önkormányzat részvételével működő társulások felsorolását a 1. melléklet tartalmazza.

(3) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata, akik arról rendszeresen tájékoztatják a Képviselő-testületet.

11. § (1) Az Önkormányzat a törvényekben előírt kötelező önkormányzati feladatokat meghaladóan további feladatot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. §-ában meghatározott módon vállalhat.

(2) Az Önkormányzat az önként vállalt helyi közügy feladatellátásának mértékét és módját a feladatvállalást tartalmazó döntésében – önkormányzati rendeletben vagy képviselő-testületi határozatban – esetenként határozza meg. Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozását az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület a szerveire átruházott hatásköröket a rendelet 2. mellékletei tartalmazzák.

(4) A feladatok önkéntes vállalása, vagy annak megszüntetése előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok, valamint Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság véleményét ki kell kérni.

(5) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

(6) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

12. § (1) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatóak át az Mötv. 42. §-ában meghatározottak.

(2) A Képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat.

(3) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó kinevezéshez a kinevezés alapjául szolgáló képesítési előírásokon túlmenően további feltételeket írhat elő.

(4) A képviselő-testület az önkormányzati intézmények vezetőinek kinevezése során kikéri az illetékes bizottság véleményét.

13. § (1) A képviselő-testület a hosszú távú fejlesztési elképzeléseit megbízatásának időtartamára a polgármester által előzetesen egyeztetett és előterjesztett javaslat alapján gazdasági programjában határozza meg.

(2) A gazdasági programot a képviselő-testület az Mötv. 116. § -ban foglaltak alapján fogadja el vagy vizsgálja felül.

14. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv szerint dolgozik.

(2) Az éves munkatervet a polgármester megelőző év december 15-ig köteles a Képviselő-testület elé beterjeszteni.

(3) A bizottsági elnökök biztosítják a képviselő-testület és a bizottságok munkatervei közötti összhang megteremtését.

15. § (1) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(2) A munkaterv összeállításához a polgármester köteles javaslatot kérni:

16. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A Képviselő-testület az üléseit – a közmeghallgatást kivéve – székhelyén tartja. A közmeghallgatás a Képviselő-testület a Hagyományőrzők Házában tartja.

(3) A Képviselő-testület nyilvános és zárt ülést tart.

17. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg, melyet az újonnan megválasztott polgármester hív össze. A meghívót, az ülést megelőző 3 nappal korábban elektronikusan is meg kell küldeni.

(2) Az alakuló ülés napirendi pontjaira a Polgármester tesz javaslatot.

(3) Az alakuló ülést a polgármester nyitja meg és vezeti.

(4) Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek.

18. § (1) A Képviselő-testület éves munkatervében meghatározottak alapján ülésezik.

(2) A Képviselő-testület munkaterv szerinti üléseit általában minden hónap utolsó csütörtökén tartja, amelytől indokolt esetben el lehet térni. Az eltérésről a Polgármester dönt.

(3) A Képviselő-testület rendes ülése általában 17.00 órától, a napirendi pontok megtárgyalásának idejéig tart.

(4) Az ülésre szóló meghívót, valamint az előterjesztéseket az ülést megelőző 5 nappal korábban kell elektronikus formában kézbesíteni, továbbá a képviselő kérelmére papír alapon is át kell adni.

(5) A képviselő-testület – július és augusztus hónap kivételével – havonta tart ülést, minden hónap utolsó (pl.: munkaszüneti napok, egyéb rendkívüli események miatt) csütörtöki napján 17.00 órai kezdettel, de azt a polgármester – indokolt esetben – korábbi kezdettel is összehívhatja.

19. § (1) A települési képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdésében felsorolt jogosítványain túlmenően részt vesz a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásának ellenőrzésében.

(2) A települési képviselő a törvényben foglaltaknak megfelelően köteles kapcsolatot tartani az állampolgárokkal, az állampolgároknak félévente egy alkalommal a képviselői tevékenységről szóló tájékoztatást a Képviselő-testület ülésén ismertetni. A tájékoztatást az ülést megelőző 5 nappal korábban kell a Hivatalba eljuttatni.

20. § (1) A polgármester szükség esetén – a munkatervtől eltérően – rendkívüli ülést hívhat össze.

(2) A képviselő-testület összehívása az Mötv. 44. §-ában meghatározott módon is kezdeményezhető. A kezdeményezőnek a rendkívüli ülés indokolással ellátott indítványát az előterjesztéssel együtt kell a polgármesterhez benyújtani.

(3) A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amelyre az indítvány irányul, illetve amelyet a meghívó tartalmaz. Rendkívüli ülésen beszámoló nem tárgyalható, állampolgári bejelentés nem tehető.

(4) Rendkívüli ülésen rendelettervezet csak akkor tárgyalható, ha az megfelel e rendeletben szabályozott előterjesztés követelményeinek.

(5) A rendkívüli ülésre szóló meghívót az ülés kezdete előtt 48 órával kell aláírni, és a napirendi pontok előterjesztéseivel együtt elektronikus úton kell a képviselők részére kézbesíteni. Ezzel párhuzamosan telefonos értesítést is kell küldeni a képviselőknek.

(6) A rendkívüli ülések esetében a meghívóra és az előterjesztésekre vonatkozó jelen szervezeti és működési szabályzatban foglalt és további jogszabályi előírásokat alkalmazni kell.

21. § Az összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárás tekintetében az Mötv. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

22. § (1) A Képviselő-testület ülései – a (5) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – nyilvánosak.

(2) A képviselő-testület nyilvános ülésén a részvételi lehetőség – jogszabályban rögzített kivételekkel – nem korlátozható.

(3) A Képviselő-testület nyilvános ülésein megjelenő polgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet. Ettől eltérni csak a Polgármester engedélye alapján lehet.

(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjeiről a lakosságot az Önkormányzat település területén kihelyezett tájékoztató tábláin és honlapján (www.budajeno.hu) keresztül kell értesíteni.

(5) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. által meghatározott esetekben.

(6) Az Mötv. 46. §. (2) bekezdés c) pontjában foglaltak szerinti zárt ülés elrendelését indítványozhatja:

(7) A zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(8) A tárgyalását megelőzően az érintettet tájékoztatni kell arról, hogy kérheti az ügyben zárt ülés tartását. A kérelmet írásban legkésőbb az ülés időpontjáig el kell juttatni a polgármesterhez vagy az ülésen szóban kell előadni.

(9) Amennyiben a meghatározott ügy nyilvános tárgyalásához az érintett hozzájárulása szükséges, úgy a jelenlévő érintett személyt az ügy tárgyalásának megkezdése előtt fel kell hívni, hogy nyilatkozzon az ügy nyilvános tárgyalásához való hozzájárulásról. Ha az érintett nem nyilatkozik, vagy nyilatkozata nem egyértelmű, úgy kell tekinteni, hogy a nyilvános tárgyalásba nem egyezett bele.

(10) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározottak vehetnek részt.

(11) Zárt ülésről csak a döntés eredménye kerülhet nyilvánosság elé. A zárt ülésről készült jegyzőkönyv és az előterjesztések nem nyilvánosak.

(12) A zárt ülésre kerülő napirendi pontokat, lehetőség szerint, az ülés végén kell megtárgyalni.

23. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke hívja össze a Képviselő-testület ülését.

(2) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

24. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésén tárgyalandó napirendi pontokra és azok sorrendjére vonatkozó javaslatot a meghívó kiküldését megelőzően a polgármester alakítja ki.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

(3) A meghívóhoz mellékelni kell:

(4) Az egyes napirendekhez meghívottak részére írásos előterjesztést csak azon pont esetében kell megküldeni, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.

(5) A Képviselő-testület zárt üléseire szóló írásos előterjesztéseket kizárólag azok számára lehet megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.

(6) Bármely képviselő kérésére a polgármester a rendes ülés meghívójában feltüntetett egyebek napirendi pont keretében lehetőséget biztosíthat az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó témában észrevétel, javaslattétel megtételére.

(7) A meghívóval együtt meg kell küldeni azon előterjesztések címét is, amelyek napirendre vételét a polgármester mellőzte és a mellőzés indokáról rövid tájékoztatást kell adni, amelynek tartalmaznia kell mindazon tényeket, amelyek ezt alátámasztják. A képviselő kérésére a meghívóval együtt meg kell küldeni az önkormányzat működésével kapcsolatban a képviselő által megfogalmazott tájékoztatásra irányuló kérdést, levelet, javaslatot is.

25. § (1) A képviselő-testületi ülésen a napirendek sorrendje:

(2) A rendes ülésen sürgősségi indítvány is tárgyalható, valamely nem tervezett, de sürgős döntést igénylő előterjesztés megtárgyalására.

(3) A sürgősségi indítványnak minősül az, mely

(4) A sürgősségi indítvány képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester dönt. Amennyiben az indítványnak nem ad helyt, a javaslat előterjesztőjének kérésére a képviselő- testület vita nélkül dönt annak napirendre vételéről.

(5) Sürgősségi indítványt Kezdeményezhet:

(6) A sürgősségi indítványra az előterjesztésekre vonatkozó formai követelményeket kell alkalmazni.

(7) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A sürgősség elfogadása esetén a képviselő-testület az indítványt első napirendként tárgyalja, amennyiben a sürgősségi indítvány tárgyalása zárt ülést igényel, a képviselő-testület napirendjében a feltüntetett zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontok között első napirendi pontként kell megtárgyalni.

(8) A sürgősségi indítványt felterjesztő köteles megindokolni a sürgősségi indítvány megtételét. A vita lezárása után a sürgősségről a testület minősített többséggel határoz.

(9) A sürgősségi indítvány megtárgyalásának nem előfeltétele az előterjesztésnek képviselő-testület illetékes bizottságok általi véleményezése.

(10) Írásbeli előterjesztés és sürgősségi indítvány jegyzői ellenjegyzés nélkül nem tárgyalható, napirendi pontként a képviselő-testület ülésére nem vehető fel.

26. § A rendelet-tervezethez és a határozati javaslathoz a testületi ülésen szóban, azt megelőzően írásban tehető módosító javaslat. A javaslatnak egyértelműnek és világosnak, vagyis döntésre alkalmasnak kell lennie.

27. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester - tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke vezeti.

(2) Az ülésvezető feladata különösen:

28. § (1) Az ülést vezető a jelenléti ív alapján számba veszi a megjelent, illetve távol maradt képviselőket. A képviselő-testület határozatképességére az Mötv. rendelkezési irányadóak.

(2) Amennyiben a határozatképességhez szükséges számú képviselő a meghirdetett időpontot követő 15 perc elteltével nincs jelen, a polgármester az ülést elnapolhatja. Amennyiben az ülés folyamán a képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester az ülést elnapolhatja. Az elnapolt ülést 5 napon belüli időpontra kell összehívni. A polgármester az ülés új időpontjáról a meghívottakat írásban értesíti azzal a tájékoztatással, hogy az elnapolt ülés meg nem tárgyalt napirendje változatlan és az ülés elnapolása a már tárgyalt napirendeket és határozatokat nem érinti.

(3) Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet.

(4) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyről a képviselő-testület minősített többséggel vita nélkül határoz. Ha szükséges bejelenti a zárt ülés tartását, ahol szükséges nyilatkoztatja az érdekelteket. A javasolt zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(5) Az ülés napirendi pontjainak sorrendjére bármelyik képviselő javaslatot tehet.

(6) Az ülés vezetője a napirendi pontok tárgyalásakor szükség esetén szünetet rendelhet el. Az ülés vezetője köteles szünetet elrendelni, ha a képviselő-testület vita nélkül határozatával arról dönt.

29. § (1) Az ülés vezetője gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról és a tanácskozás méltóságának megőrzéséről jelen szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint.

(2) A tárgytól eltérő vagy önmagát ismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő figyelmeztetés esetében megvonja tőle a szót; akitől a szót megvonták, az ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra.

(3) Az ülés felfüggesztéséről, elnapolásáról egyéb esetekben a polgármester dönt.

30. § (1) Ügyrendi javaslatnak tekintendő minden olyan észrevétel, megjegyzés és közlés, amely a képviselő-testületi ülés – jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározottaktól eltérő vagy azzal ellentétes – vezetésére és rendjére vonatkozik.

(2) Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület az elhangzást követően, vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) Ügyrendi hozzászólás keretében a napirendhez érdemi javaslat nem tehető.

31. § (1) A polgármester az egyes előterjesztések felett az elfogadott napirend sorrendjében nyitja meg a vitát, de javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását is. Indokolt esetben a polgármester a szükséges egyeztetések megtartására szünetet rendelhet el.

(2) Az írásbeli előterjesztést a napirendi pont előadója a vita előtt szóban kiegészítheti. Az ülés vezetője először a bizottságok elnökeit kéri fel, hogy tájékoztatást adjanak az előterjesztéssel kapcsolatos bizottsági állásfoglalásokról. A bizottság elnöke csak abban az esetben ad tájékoztatást a bizottsági állásfoglalásról, ha az, az előterjesztés határozati javaslatához, illetve az előterjesztett rendelet-tervezethez módosító javaslatot tartalmaz. A bizottsági elnökök bejelentése után kezdődik a napirendi pont vitája, mely kérdésekből és hozzászólásokból áll.

(3) A vita lezárása után a napirendi pont előadója válaszol a hozzászólásokra. A napirend előadójának joga van a vitában elhangzott módosító, kiegészítő határozati javaslatokat befogadni.

(4) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(5) A módosítást előterjesztő javaslatát határozathozatalra alkalmas módon köteles megfogalmazni. A polgármester az összefoglaló után az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat – amely a módosítást előterjesztő pontos normaszövegét tartalmazza – egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról dönt a testület. Módosító javaslatot a képviselők a napirendi pont vitájának keretében terjeszthetnek elő, írásban vagy szóban.

(6) A módosításokat, kiegészítéseket – a képviselők által nem vitatott, befogadott módosítások kivételével – egyenként az elhangzás sorrendjében szavazásra kell bocsátani. Elfogadásához az előterjesztésben megjelölt minősítést kell alapul venni.

(7) Bármelyik képviselő, illetve a napirendi pont előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz. Az előterjesztő a szavazás megkezdéséig az előterjesztést indokolás nélkül visszavonhatja.

(8) A vita lezárására már bejelentkezett képviselők hozzászólását követően kerülhet sor.

(9) A vita lezárását követően a polgármester szavazásra teszi fel a határozati javaslatokat. Az ülés vezetője szavazás előtt minden esetben szó szerint ismerteti azt a javaslatot, amiről a soron következő szavazás dönt, majd ezután rendeli el a szavazást. A szavazásnál először a módosító, kiegészítő javaslatokról kell dönteni, kivéve, ha a módosítást, kiegészítést az előterjesztő befogadja, ezután kell dönteni az eredeti, vagy az ily módon kiegészített, módosított javaslatról.

32. § A Képviselő-testület ülésén a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az átruházott hatáskörbe tett intézkedésekről írásbeli tájékoztatót kell készíteni a képviselők tájékoztatása céljából.

33. § „Egyebek” címszó alatt döntésre irányuló javaslatot tartalmazó önálló előterjesztést tárgyalni nem lehet. „Egyebek” kategóriába tartozik minden olyan képviselői, bizottsági, hivatali bejelentés, közlés, amely nem igényel határozati formában hozott döntést, továbbá minden olyan egyéb jellegű tájékoztató, mely a következő időszak munkáját érinti és amely nem minősül interpellációnak, vagy kérdésnek.

34. § A jegyző jogszabálysértő döntésre vagy működésre vonatkozó törvényességi észrevétel esetén köteles felszólalni.

35. § (1) Előterjesztésnek minősül – a (3) bekezdésben felsoroltak által benyújtott – a képviselő-testületnek tárgyalásra javasolt rendelet, vagy határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A képviselő-testületi előterjesztések csak írásban nyújthatók be Az előterjesztéseket a polgármesterhez kell benyújtani az ülést megelőzően 15 munkanappal.

(3) Előterjesztés tételére indítványt tehetnek:

(4) A Képviselő-testület ülésén önálló napirendként döntést igénylő kérdésben csak olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben e rendeletben támasztott követelményeknek.

(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

36. § (1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdés e) pontjának megfelelően köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

(2) A jegyző e kötelezettségét a képviselő-testületi, illetve a bizottsági ülést megelőzően, az ülésen, illetve az ülést követően is gyakorolhatja. Az ülés előtt, illetve az ülés után a jegyző írásban tehet észrevételt.

(3) Az ülésen a napirend tárgyalása során, a vita lezárását megelőzően, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat, illetve az ülés törvényessége tekintetében észrevételt kíván tenni.

(4) Ha a jegyző az ülést megelőzően tett észrevételt, azt a képviselők részére az ülés előtt el kell juttatni vagy velük az ülésen ismertetni kell. Az ülést követően tett észrevételt a következő ülésen a képviselőkkel ismertetni kell.

37. § (1) A jegyző gondoskodik a határozat végrehajtásáért felelős részére a határozat kivonatának megküldéséről. A határozat határidejének lejártát megelőző 1 hónappal felhívja a felelős figyelmét a határidő betartására és a végrehajtásról írásos jelentés elkészítésére.

(2) A lejárt határidejű határozatokról szóló előterjesztést a határozat végrehajtásáért felelős személyek jelentései alapján a jegyző állítja össze. A napirend előadója a polgármester. A felelősnek nyilatkoznia kell a határozat végrehajtása érdekében tett intézkedéséről, annak eredményéről. Amennyiben a határozat nem került végrehajtásra, köteles ennek okát indokolni és megfelelő intézkedést kezdeményezni, szükség esetén határidő-hosszabbítást kérni a testülettől.

38. § (1) A kiküldött előterjesztésben szereplő rendelet-tervezethez és határozati javaslathoz a képviselők és bizottságok módosító indítványokat tehetnek. Az indítványt szóban vagy írásban kell benyújtani.

(2) A módosító indítvány felől a Képviselő-testület az utolsó szavazást megelőzően dönt.

(3) A módosító indítványok írásba foglalására szükség esetén technikai szünetet rendelhető el.

39. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az a képviselő, akire nézve a Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltak fennállnak.

(2) A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. Válasznak helye nincs. Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a hozzászólás nem személyes érintettség címén történt, a képviselőtől megvonja a szót.

(3) A kizárásról az érintett képviselő bejelentésére, vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(4) Amennyiben a képviselő személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét a döntéshozatal előtt elmulasztja és részt vesz a döntéshozatalban, a képviselő-testület döntését a polgármester felfüggeszti. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

(5) A személyes érintettség bejelentési kötelezettséget elmulasztó képviselő tiszteletdíját a képviselő-testület minősített többségű döntésével legfeljebb 50% százalékban elvonhatja, és a bejelentés elmulasztásából eredő károk megtérítésére irányuló eljárás megindításáról dönthet.

40. § (1) A Képviselő köteles részt venni a Képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában, valamint amennyiben bizottsági tag a Bizottság ülésén megjelenni.

(2) Ha a Képviselő, illetve a Bizottság tagja a Képviselő-testület, vagy a Bizottság ülésén nem tud megjelenni, köteles ennek tényét az ülés előtt elektronikus levélben, a polgarmester@budajeno.hu e-mail címen, vagy kivételesen indokolt esetben SMS-ben bejelenteni a Polgármesternek, bizottsági ülés esetén a Bizottság elnökének.

(3) Ha a Képviselő a Képviselő-testület munkaterv szerinti üléséről történő távolmaradását egy naptári év alatt 2 alkalommal nem jelenti be, vagy azt a Polgármester nem tekinti igazoltnak, akkor a tárgyévet követő év első havi tiszteletdíját 20 %-kal csökkenteni kell.

(4) A Bizottság nem képviselő tagja köteles megjelenni a Bizottság ülésén.

(5) A Bizottság tagjának egy éven belüli harmadik, munkaterv szerinti üléséről történő, igazoltnak nem tekinthető távolmaradása esetén a Polgármester a Bizottsági tag visszahívására tesz javaslatot a Képviselő-testületnek.

41. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. A polgármester figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő fogalmazást használ. Rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

(2) A rendreutasított képviselő jogosult tiltakozását bejelenteni a rendreutasítással szemben a képviselő-testülethez. A rendreutasítás fenntartása vagy elvetése kérdésében a képviselő-testület minősített többségű szavazással dönt.

(3) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi és a rendzavarást a képviselő-testület a (2) bekezdésben foglaltak szerint megállapította, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Amennyiben az ülés a rendzavarás miatt nem folytatható, a polgármester az ülést elnapolhatja.

(4) A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgárok a számukra kizárólag a kijelölt helyet foglalhatják el, a tanácskozás alatt véleményt, hozzászólást nem tehetnek. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

(5) A képviselő-testület tagjai, valamint a képviselő-testületi ülésen megjelent valamennyi résztvevő az ülés ideje alatt az ülésteremben telefonbeszélgetést nem folytathatnak, ezért kötelesek mobiltelefonjaikat az egész ülés időtartama alatt kikapcsolt állapotban tartani, vagy elnémítani. A testületi ülésen tilos egyéb multimédiás eszköz használata az arra engedélyt megkapó ügyintézőn kívül.

42. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésein – a napirend érdemi tárgyalása után – a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnökök beszámolhatnak az általuk végzett tevékenységről, a szakterületüket érintő fontosabb eseményekről.

(2) A beszámolók időpontját a Képviselő-testület éves munkatervében határozza meg.

(3) A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület a beszámolót nem fogadja el, úgy azt a következő képviselő-testületi ülésre ismételten be kell terjeszteni.

43. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésén a képviselő

(2) Az interpellációnak tartalmaznia kell:

(3) Az interpelláló az interpellációja tartalmát a Képviselő-testület ülésén szóban ismertetheti és kiegészítheti.

(4) Az interpelláció címzettje az ülésen szóban vagy az ülést követő 15 napon belül írásban köteles érdemi választ adni.

(5) Az írásban adott választ a következő rendes Képviselő-testületi ülés napirendjére kell tűzni.

(6) Írásbeli válaszadás esetén az interpelláció címzettje írásos válaszának tartalmáról a következő rendes ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(7) A válaszadást követően az interpelláló viszontválaszt adhat, amelyben nyilatkozik arról, hogy a kapott választ elfogadja -e.

(8) Ha az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el, a Képviselő-testület dönt annak elfogadásáról. Ha a választ a Képviselő-testület sem fogadja el, az ügy további vizsgálat és javaslattétel céljára a Képviselő-testület által kijelölt bizottság elé utalandó. A bizottság állásfoglalását, vagy határozati javaslatát a következő ülésen terjeszti elő, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(9) Amennyiben az interpelláló az ülésen nem jelenik meg, úgy az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni. Az interpelláló két egymást követő rendes Képviselő-testületi ülésről való távolmaradása után az interpelláció nem tűzhető napirendre.

44. § (1) Napirend utáni felszólalásra az ülés vezetőjénél bármely képviselő jelentkezhet az ülés megkezdését közvetlenül megelőzően.

(2) A napirend utáni felszólalásban foglaltakról vita nem nyitható, döntéshozatal nem történik.

45. § (1) A Képviselő-testület

(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel alakszerű határozat nélkül dönt:

46. § (1) A jegyző gondoskodik a rendeletek

(2) A rendeletet a helyben szokásos módon kell kihirdetni. A kihirdetett rendeletet nemzeti jogszabálytár felületén publikálni kell.

47. § (1) A képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni. Számozással az ügyrendi javaslatot tartalmazó határozatot és a módosításokkal egységes szerkezetben elfogadott normatív tartalmú határozatokat kell ellátni.

(2) A határozat megjelölése tartalmazza a képviselő-testület megnevezését, a „határozata” kifejezést, a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját, a határozat címét.

(3) A határozat a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

(4) A normatív határozatokat közzé kell tenni a képviselő- testület honlapján, figyelemmel az adatvédelmi jogszabályokra.

(5) A testületi határozatokról a jegyző közreműködésével a polgármesteri hivatal kereshető elektronikus nyilvántartást vezet, mely a (2) bekezdésben foglaltakat tartalmazza.

48. § (1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt egyszerű vagy minősített szavazással hozza. Kézfeltartással történő nyílt szavazás esetén a szavazatok arányát (igen, nem, tartózkodás) a polgármester állapítja meg.

(2) Nyilvános ülésen is szavazhat a képviselő-testület titkosan, de csak azokban az ügytípusokban, amelyekben zárt ülést is tarthatna. A titkos szavazással eldöntendő ügyek körét nem bővítheti a képviselő-testület.

(3) A határozati javaslathoz tett módosító indítvány megszavazásánál az előterjesztésben megjelölt egyszerű vagy minősített többség szükséges.

(4) A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.

49. § (1) A nyílt és zárt ülésen a szavazás kézfelemeléssel történik, melyet az ülésvezető köteles megszámolni. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.

(2) A szavazatok összeszámlálása után az ülésvezető megállapítja a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

50. § (1) Titkos szavazás tartható az Mötv.-ben meghatározott ügyekben.

(2) A Képviselő-testület ülésén bármely képviselő, valamint az előterjesztő javasolhatja a titkos szavazás elrendelését, melyről a Képviselő-testület egyszerű többséggel meghozott szavazással dönt.

(3) A titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület egyszerű többségű szavazatával tagjaiból 3 fős (egy elnök és két bizottsági tag) szavazatszámláló bizottságot hoz létre.

(4) A titkos szavazás szavazólappal történik, amelyet a Polgármesteri Hivatal hivatalos bélyegzőjével kell ellátni. A szavazólap átvételét a képviselő aláírásával igazolja. A szavazáshoz tollat kell használni.

(5) Érvényesen szavazni a szavazólapon szereplő

(6) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálása után megállapítja az érvényes és az érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít, amit a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítenek. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

51. § (1) Jogszabályban meghatározott esetekben, illetve a polgármester indítványára név szerinti szavazást kell tartani.

(2) A név szerinti szavazás lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

(3) A név szerinti szavazás esetén a képviselők neveit ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselő „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaz. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - névsorral együtt - átadja az ülés vezetőjének. A szavazás eredményét az ülés vezetője hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(4) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a jogszabály titkos szavazást ír elő, valamint, ha a Képviselő-testület előzőleg döntött a titkos szavazás alkalmazásáról.

52. § (1) A rendeletalkotás nyilvános ülésen, minősített többségű szavazással történik. A rendelethez fűzött módosító javaslatokról egyenként és minősített többséggel kell szavazni.

(2) Rendelet alkotását írásban kezdeményezheti a polgármesternél az alpolgármester, bármelyik képviselő, az állandó bizottságok és a jegyző. A kezdeményezést a polgármesternek nyújtják be.

(3) A polgármester a kezdeményezésről a legközelebbi ülésen beszámol a testületnek, egyben javaslatot tesz a rendelet megalkotásának határidejére és az előkészítésben résztvevők körére.

(4) A képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről. Meghatározhatja az előkészítés menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét.

(5) A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület – szükség esetén – külső szakértőt is felkérhet.

(6) A rendelet szakmai előkészítése minden esetben a jegyző feladata.

(7) A képviselő-testület munkatervében határozza meg azokat a rendeleteket, amelyek tervezeteit a testületi ülés előtt legalább 30 napra nyilvánosságra kell hozni, illetőleg amelyekben kétfordulós tárgyalást kell tartani.

(8) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

53. § (1) A képviselő-testületi tanácskozásról hangfelvétel és jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza valamennyi hozzászólás, kérdés és arra adott válasz lényegi elemét.

(3) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét 1 eredeti és 3 másolati példányban kell elkészíteni.

(4) Az ülés jegyzőkönyve eredeti példányához csatolni kell:

(5) A jegyzőkönyv eredeti példányát évente be kell köttetni, a bekötött jegyzőkönyv őrzéséről a jegyző gondoskodik.

(6) A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei – a zárt ülés kivételével – a honlapon elektronikus formában vagy ügyfélfogadási időben a Hivatalban papír alapon tekinthetők meg.

(7) A nyilvános ülés jegyzőkönyveiről, mellékleteiről a választópolgárok jegyzeteket készíthetnek, költségtérítés ellenében másolatot kérhetnek.

(8) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülés jegyzőkönyveibe, mellékleteibe a választópolgárok nem tekinthetnek be. A zárt ülés tartása esetén a közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a Hivatalban kell biztosítani, az arra jogosultaknak.

(9) A képviselő-testület nyílt üléseinek jegyzőkönyvét Budajenő honlapján kell közzétenni.

(10) A tanácskozásról készült hangfelvételt meg kell őrizni. Biztonságos őrzéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(11) A képviselők jogosultak az ülésről készült hangfelvételt visszahallgatni, s amennyiben a jegyzőkönyv és a módosító indítványuk, kiegészítésre vonatkozó javaslatuk között érdemi (lényeges) eltérés van, úgy javaslatot tehetnek a jegyzőkönyv kiigazítására. A jegyzőkönyv módosítására, kiegészítésére vonatkozó – írásba foglalt – javaslatot a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül lehet a jegyzőnél előterjeszteni.

54. § A települési képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. határozza meg.

55. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező, ellenőrzési feladatokat ellátó és döntést hozó- a képviselő-testület által döntési jogkörrel felruházható - egymással mellérendeltségi kapcsolatban álló önkormányzati szervek.

(2) A Képviselő-testület bizottságai, és a bizottságok létszáma:

(3) A bizottságok elnökei a bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseiről és intézkedéseiről a soron következő rendes ülésen írásban számolnak be a képviselő- testületnek.

56. § A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot meghatározott időre vagy feladat végzésére hozza létre, amely a meghatározott időtartam elteltével vagy a feladat elvégzésével megszűnik. Az ideiglenes bizottság a működésének időtartamára az állandó bizottságokkal azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

57. § (1) A bizottság előre meghatározott munkaterv alapján ülésezik. Az éves munkatervét a bizottsági elnökök terjesztik a bizottság elé, legkésőbb minden év február 15-ig.

(2) A bizottság ülését az elnök, illetve akadályoztatása esetén a bizottság elnök nélküli tagjai közül szavazással hívja össze és vezeti. Tartós akadályoztatásuk esetén a bizottság összehívásáról a polgármester gondoskodik.

(3) A bizottság ülésének időpontjáról és napirendjeiről a lakosságot a helyben szokásos módon és az önkormányzat honlapján (www.budajeno.hu) keresztül kell értesíteni.

(4) A bizottságok ülésének működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottságok üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet az elnök, továbbá az elnök javaslatára a bizottság által megválasztott bizottsági tag írja alá.

(5) Bármely képviselő a bizottság ülésén önkormányzati ügyben a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó témában a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, és a jegyzőhöz kérdést intézhet, melyre az ülésen szóban vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban választ kell adni.

58. § (1) Egy képviselő egy időben legfeljebb két bizottságnak lehet tagja, de csak egynek lehet az elnöke.

(2) A bizottság tagjának, elnökének visszahívását a képviselők kezdeményezhetik az érintett bizottság véleményezése alapján.

(3) A bizottság csak az SZMSZ-ben megjelölt feladatköre tekintetében látja el ellenőrzési feladatát.

(4) A képviselő-testület bizottságai munkájukat összehangolják. A bizottsági üléseket úgy kell szervezni, hogy azokon az érintett képviselők részt tudjanak venni.

(5) Tevékenységük során egymástól véleményt, javaslatot kérhetnek, illetőleg adhatnak.

(6) A bizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben határozatokat hoz. Az egyedi ügyekben hozott határozat kiadmányozását a bizottság elnöke látja el. Ez esetben a fejlécen a bizottság elnevezése szerepel. A kiadmányozás tovább nem ruházható.

(7) A bizottság ellátja a képviselő-testület által átruházott hatósági hatásköröket, minden más kérdésben állásfoglalást alakít ki.

(8) A képviselő-testület bármely bizottsági ügyet magához vonhat, és a bizottság döntéséhez, véleményéhez nincs kötve.

(9) A bizottságok évente kötelesek beszámolni a képviselő-testületnek a végzett munkájukról.

59. § (1) A képviselő-testület munkatervében megjelöli a bizottság által benyújtandó, valamint a napirend előkészítésében való részvételt, és a bizottság állásfoglalását igénylő előterjesztéseket, tárgyköröket. A megjelölt előterjesztéseket a képviselő-testület csak akkor tárgyalja, ha a bizottság már véleményezte, kialakította állásfoglalását.

(2) A bizottságok üléseit az elnök hívja össze. Az elnök akadályoztatása esetén az általa megbízott képviselő bizottsági tag hívja össze az ülést.

(3) A bizottság ülése határozatképes, ha a megválasztott bizottsági tagok több mint a fele jelen van.

(4) A bizottság ülése nyilvános.

(5) A bizottsági ülésen tanácskozási joggal bármely képviselő, a polgármester és a jegyző, aljegyző, illetve az adott ügyben felelős köztisztviselő részt vehet.

(6) A bizottság határozatait, állásfoglalásait egyszerű és minősített szótöbbséggel hozza.

(7) Minősített többségű döntés szükséges mindazon ügyekben, amelyeket a képviselő-testület is minősített többséggel dönt el.

(8) A szavazás nyílt és zárt ülésen kézfelemeléssel történik.

(9) Titkos szavazást a bizottság is azokban az ügytípusokban tarthat, amelyeket zárt ülésen döntenek el, vagy amelyekben zárt ülés rendelhető el

(10) A zárt ülésre szánt témákat lehetőség szerint az egyebek napirend után egy blokkban kell tárgyalni, hogy a külső meghívottak és a vendégek az ülésen zavartalanul részt vehessenek.

60. § A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv készítésére, nyilvánosságára és felterjesztésére a képviselő-testületi jegyzőkönyvek készítésére, nyilvánosságára és felterjesztésére vonatkozó szabályok az irányadók.

61. § A bizottságok határozataikat és állásfoglalásaikat megküldik a polgármesternek.

62. § Ha a polgármester a bizottság döntésének végrehajtását felfüggeszti, akkor az a képviselő-testület döntéséig nem hajtható végre.

63. § A bizottság – elnökének közvetítésével – a jegyző útján jogosult a hivatal dolgozóinak feladatát meghatározni, beszámoló, bizottsági előterjesztés előkészítéséhez közreműködésüket kérni.

64. § A bizottságok munkáját a jegyző, vagy a jegyző által kijelölt hivatali dolgozók segítik. A bizottságok munkáját az illetékes ügyintéző a döntések szakmai előkészítésével és a végrehajtás megszervezésével segíti. Amennyiben a bizottság elnöke igényt tart a részvételre, az ülésre meg kell hívni az ügyintézőket is.

65. § A bizottság határozatait Budajenő honlapján közzé kell tenni.

66. § (1) A Bizottság feladata a szociális, a köznevelési, a kulturális, az egészségügyi, valamint sport és ifjúsági feladatkörökben a képviselőtestület döntéseinek előkészítése.

(2) A Bizottság szociális feladatkörében különösen:

(3) A Bizottság köznevelési feladatkörében különösen:

(4) A Bizottság kulturális feladatkörében különösen:

(5) A Bizottság egészségügyi feladatkörében különösen:

(6) A Bizottság sport és ifjúsági feladatkörében különösen:

67. § (1) A Bizottság feladata a pénzügyi, a településfejlesztési és környezetvédelmi feladatkörökben a képviselőtestület döntéseinek előkészítése.

(2) A Bizottság ellátja a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával, nyilvántartásával, kezelésével és őrzésével, valamint az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének és méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálásával kapcsolatos feladatokat. A vagyonnyilatkozat tételi eljárásra vonatkozó részletes szabályokat jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3) A Bizottság pénzügyi feladatkörében különösen:

(4) A Bizottság településfejlesztési feladatkörében különösen:

(5) A Bizottság környezetvédelmi feladatkörében különösen:

68. § (1) A polgármester a képviselő-testület vezetője, az önkormányzat egész működéséért felelős. Az Önkormányzat kormányzati funkcióit a 4. melléklet tartalmazza

(2) A polgármester – sajátos közszolgálati jogviszonyban álló – a választópolgárok által közvetlenül megválasztott főállású munkaviszonyban álló tisztségviselő.

(3) A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jognak az esetenkénti ellátásával alpolgármestert megbízhat.

(4) A polgármester az önkormányzati tevékenységét a képviselő-testület irányítása és ellenőrzése alatt látja el. A képviselő-testület utasítási joga nem terjed ki azokra az önkormányzati ügyekre, amelyeket a törvény a polgármester saját önkormányzati hatásköreként állapít meg, e hatáskörben hozott polgármesteri döntéseket a képviselő-testület nem bírálhatja felül, annak intézésére utasítást nem adhat.

(5) A képviselő-testület irányítási jogköre nem terjed ki a polgármester azon tevékenységére, amikor saját államigazgatási feladatkörében illetve hatáskörében jár el.

69. § A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő főbb feladatai:

70. § (1) A polgármester hetente, illetve szükség szerint az időszerű feladatok előkészítése, összehangolása, ellenőrzése érdekében munkaértekezletet tart a hivatal dolgozói részére.

(2) A polgármester felelős a helyi önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért, melynek keretében a képviselő-testület elé terjeszti az éves költségvetési tervet, a pénzmaradvány felhasználására, átcsoportosítására vonatkozó javaslatot és a zárszámadást.

(3) A polgármester a peres és nem peres ügyekben haladéktalanul köteles tájékoztatni Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot.

71. § (1) A polgármester az éves munkaterv előterjesztésekor, valamint a képviselő-testületi ülések napirendjének elfogadásakor tájékoztatást ad az elmaradt napirendi javaslatokról.

(2) Felkérésre a polgármester közreműködik a vármegyei önkormányzat által végzett valamint a regionális szinten történő koordinációs munkában.

72. § A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy akadályoztatásuk esetén, helyettesítésükre és a Képviselő-testület ülésének összehívására, az Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke jogosult.

73. § (1) A polgármester az Mötv. 67. §-ában meghatározottakon kívül

(2) A polgármester az önkormányzat működésével összefüggésben:

(3) A polgármester a bizottságok működésével kapcsolatban:

74. § A polgármester főbb feladatai:

75. § A polgármester, a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügy keretében olyan pályázat benyújtásáról, amelynek nem igényel saját forrást vagy fedezete a költségvetési rendeletben biztosított.

76. § A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármester jutalmazására a Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tesz javaslatot a Képviselő-testületnek.

77. § (1) A Képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételi szabályai az irányadóak.

(3) A polgármester távolléte, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti a polgármestert.

(4) A polgármester tartós akadályoztatása esetén történő helyettesítésnél az alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak.

(5) Az alpolgármesterre képviselő-testületi hatáskör nem ruházható. A polgármester az alpolgármester részletes feladatait a helyettesítés rendjéről és az alpolgármester feladatköréről szóló utasításban határozza meg.

(6) Pénzügyi kötelezettség vállalásra kizárólag a polgármester jogosult.

78. § A polgármester pályázat alapján – határozatlan időre – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő végzettségű jegyzőt nevez ki. A jegyző megválasztása és feladata tekintetében az Mötv. 81-82. §-ok az irányadók.

79. § (1) A jegyző fő feladatai az önkormányzat működésével kapcsolatban:

(2) A jegyzőt a döntések törvényességéért, törvényességi észrevételének megtételéért önálló felelősség terheli.

80. § (1) A jegyző felelős a hivatal jogszerű és szakszerű működéséért. A jegyző alapvető feladata az állampolgárok államigazgatási ügyei szakszerű intézésének biztosítása, megszervezése.

(2) A hatósági munka irányításában a jegyző kiemelt figyelmet fordít a lakosság ügyeinek határidőben történő hatékony intézésére, az ügyintézés színvonalának emelésére, törvényességére.

(3) A jegyző kiemelt figyelmet fordít a hivatali apparátus ügyfélfogadási munkájára, az ügyfélbarát ügyintézés követelményeinek betartására.

(4) A jegyző munkakörökre lebontottan meghatározza a munkavégzéssel kapcsolatos elvárásokat, folyamatosan ellenőrzi a munkaköri leírások, a köztisztviselőkkel szemben támasztott etikai normák betartását.

(5) A jegyző köteles munkáját kizárólag a jogszabályok előírásainak és a törvényesség követelményének alárendelve végezni.

81. § (1) A jegyző előzetes időpont kérésre adott időpontban és ügyfélfogadási időben fogadja az ügyfeleket.

(2) A jegyző szervezi és irányítja az állampolgárok részére adandó hivatali működésről szóló felvilágosító és tájékoztató tevékenységet.

82. § A jegyző köteles legalább évenként beszámolni a képviselő-testületnek a hivatali ügyintézés, a törvényesség helyzetéről, az ügyfélfogadás tapasztalatairól.

83. § A jegyző a hivatal tevékenységi körében – a jogszabályi keretek között – a bizottságoknak és a képviselőknek felvilágosítást ad.

84. § (1) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a további helyettesítések rendjét a hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(2) Az aljegyző részletes feladatait a jegyző határozza meg.

85. § A lakossággal és az önszerveződő közösségekkel való együttműködés és tájékoztatás formái:

86. § (1) A képviselő-testület évente két alkalommal, testületi ülés keretében közmeghallgatást tart, melynek időpontját munkatervében határozza meg. A közmeghallgatáson a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatásra a meghallgatás időpontját megelőző 48 órával korábban írásban is tehetnek fel kérdést a lakók előzetesen.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és adja meg a szót a kérdések, javaslatok elmondására, valamint a válaszadásra.

(3) A közmeghallgatás időpontját és napirendjét, annak időpontja előtt legalább 15 nappal korábban a helyben szokásos módon, továbbá az önkormányzat honlapján és a településen kihelyezett önkormányzati hirdetőfelületeken közzé kell tenni.

(4) A közmeghallgatás során biztosítani kell, hogy minden érdeklődő a véleményét szóban kifejthesse, vagy azt írásban előterjeszthesse.

(5) A közmeghallgatást követően az ott elhangzott közérdekű javaslatok vizsgálatának eredményéről az érdekelteket, indokolt esetben a lakosságot a polgármester köteles írásban tájékoztatni, erről a következő képviselő-testületi ülésen beszámol.

(6) Közmeghallgatáson egyedi ügyek csak abban az esetben hangozhatnak el, amennyiben azok közérdekű tartalommal is bírnak.

(7) A Polgármester, amennyiben úgy tapasztalja, hogy a hozzászólás nem közérdekű, a téma nem a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, vagy a hozzászóló hozzászólásával személyiségi jogokat sért, haladéktalanul intézkedik a hozzászólás befejezéséről.

(8) A közmeghallgatás során fokozottan kell ügyelni a személyiségi jogok védelmére és az adatvédelem megtartására.

87. § (1) Amennyiben a közmeghallgatáson elhangzott közérdekű kérdésre nem lehet azonnal választ adni, úgy arra 30 napon belül írásban küldi meg a választ a polgármester.

(2) A közmeghallgatásra vonatkozó egyéb kérdésekben a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

88. § (1) A képviselő-testület az Mötb-ben előírtak alapján köteles gondoskodni a képviselő-testületi ülések nyilvánosságáról.

(2) A nyilvánosság biztosítását illetően megtesz mindent, hogy az önkormányzati szerveknek a nyilvánosság érvényesülése mellett, szabályozott keretek között működjenek.

89. § (1) A polgármester minden hét hétfői napján előzetes egyeztetés alapján 14.00-től 18.00-ig fogadóórát tart.

(2) Az alpolgármester havi egy alkalommal hétfői napon 14:00-től 17:00-ig fogadóórát tart. A fogadóóra pontos időpontját a helyben szokásos módon és az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

90. § (1) A lakosságot közvetlen tájékoztatása érdekében, helyi közügyben a polgármester lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum időpontját legalább 8 nappal korábban a helyben szokásos módon, továbbá az önkormányzat honlapján és a településen kihelyezett önkormányzati hirdetőfelületeken közzé kell tenni.

(3) A lakossági fórumon kizárólag az a közügy tárgyalható, amelynek érdekében a fórumot összehívták.

(4) A lakossági fórumon elhangzottakról emlékeztetőt kell készíteni, amelyet az adott ügy képviselő-testületi tárgyalásakor az előterjesztéshez csatolni kell.

91. § (1) Az önkormányzat illetékességi területén működő társadalmi és civilszervezetek közügyekbe történő bevonása érdekében a polgármester az általa meghatározott témakörben Civil Szervezeti Fórumot összehívását kezdeményezheti.

(2) A Civil Egyeztető Fórumot a polgármester hívja össze.

(3) A Civil Egyeztető Fórum időpontját legalább 8 nappal korábban a helyben szokásos módon, továbbá az önkormányzat honlapján és a településen kihelyezett önkormányzati hirdetőfelületeken közzé kell tenni.

(4) A Civil Egyeztető Fórumon elhangzottakról emlékeztetőt kell készíteni, amelyet az adott ügy képviselő-testületi tárgyalásakor az előterjesztéshez csatolni kell.

92. § (1) Az önkormányzat illetékességi területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdasági szervezetek részére a polgármester az általa meghatározott témakörben Vállalkozói Szervezeti Fórumot összehívását kezdeményezheti.

(2) A Vállalkozói Egyeztető Fórumot a polgármester hívja össze.

(3) A Vállalkozói Egyeztető Fórum időpontját legalább 8 nappal korábban a helyben szokásos módon, továbbá az önkormányzat honlapján és a településen kihelyezett önkormányzati hirdetőfelületeken közzé kell tenni.

93. § (1) A hirdetményeket, a lakossági tájékoztatókat, továbbá a törvényben, valamint jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott egyéb dokumentumokat és adatokat az önkormányzat honlapján, facebook oldalán és hirdetőtábláján közzé kell tenni a lakosság minél szélesebb tájékoztatása érdekében.

(2) Az önkormányzat honlapja, facebook oldala és hirdetőtáblája többek között

94. § (1) A "Kisbíró" önkormányzati lap kiadásáról a polgármester a Hivatal bevonásával gondoskodik.

(2) Az önkormányzat a hivatalos lapot térítésmentesen bocsátja a lakosság rendelkezésére.

95. § (1) Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja – A Jeine Udvarházban– az önkormányzati működés tárgyi feltételeit, segíti a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.

(2) Az Önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat közigazgatási szerződésben határozzák meg az együttműködés részleteit.

96. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

97. § Hatályát veszti a Budajenő Község Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 23/2014 (XI. 25.) önkormányzati rendelet.