Budajenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (X. 30.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat vagyonáról

Hatályos: 2025. 11. 01

Budajenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (X. 30.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat vagyonáról

2025.11.01.

[1] A rendelet célja, hogy meghatározza Budajenő Község Önkormányzat törzsvagyonának, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonának, korlátozottan forgalomképes vagyonának körét. Célja továbbá, hogy rögzítse az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházására, hasznosítására vonatkozó szabályokat; meghatározza azon vagyonelemeket, melyekre az önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet; rögzítse az önkormányzat követeléseiről történő lemondás eseteit és módját.

[2] Budajenő Község Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjaiban, 5. § (2) és (4), 6. § (5)-(6), 11. § (16) és 13. § (1) bekezdéseiben, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, és 143. § (4) bekezdés i) pontjában, továbbá az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Budajenő Község Önkormányzata tulajdonában lévő ingatlanokra, ingóságokra, valamint vagyoni értékű jogokra, társasági üzletrészekre és értékpapírokra, pénzeszközökre és pénzügyi követelésekre (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) és az önkormányzati vagyonkezelőkre terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a lakások, és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, elidegenítésére.

2. Az önkormányzati vagyon csoportosítása

2. § (1) Az önkormányzati vagyon törvény vagy e rendelet rendelkezései szerinti

a) törzsvagyonból és

b) üzleti vagyonból

áll.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti törzsvagyonba tartozó, kizárólagos önkormányzati tulajdonú vagyonelemeket e rendelet 1. melléklete, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemeket e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti törzsvagyonba tartozó, korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti üzleti vagyonba tartozó vagyonelemeket e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(5) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába e rendelet mellékleteiben nem nevesített vagyontárgy kerül, akkor annak besorolásáról a Képviselő-testületnek döntenie kell.

(6) A forgalomképtelen, és a korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.

(7) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

3. Tulajdonjog átruházása

3. § (1) A 25 millió Forint (huszonötmillió Forint) bruttó forgalmi érték feletti önkormányzati vagyontárgy tulajdonjogát átruházni, illetve bármely, tulajdonjog átruházást nem eredményező módon átengedni - ide nem értve a vagyonkezelésbe adást valamint a haszonélvezeti jog alapítást - ha törvény kivételt nem tesz, csak versenyeztetési eljárás útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott forgalmi érték alatti önkormányzati vagyontárgy tulajdonjogának átruházására, illetve bármely, tulajdonjog átruházást nem eredményező módon, jogcímen történő átengedésére a Képviselő-testület versenyeztetési eljárást írhat ki.

(3) Az 500.000 Forint (ötszázezer Forint) bruttó forgalmi értékhatárt el nem érő önkormányzati vagyontárgy tulajdonjogának átruházásáról, illetve bármely, tulajdonjog átruházást nem eredményező módon történő átengedéséről - ide nem értve a vagyonkezelésbe adást valamint a haszonélvezeti jog alapítást - átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

4. Tulajdonjog ingyenes átruházása

4. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására csak törvényben meghatározott esetben és feltételekkel kerülhet sor.

(2) Önkormányzati tulajdonban álló ingóság tulajdonjogának ingyenes átruházásáról 500.000 Forint bekerülési értékig a polgármester, 500.000 Forint bekerülési érték felett a Képviselő-testület dönt. Az ingyenes vagyonátadás az önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.

5. Önkormányzati vagyon hasznosítása

5. § (1) A 25 millió Forint (huszonötmillió Forint) bruttó forgalmi érték feletti önkormányzati vagyont hasznosítani - ide nem értve a vagyonkezelésbe adást valamint a haszonélvezeti jog alapítást - ha törvény kivételt nem tesz, csak versenyeztetési eljárás útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott forgalmi érték alatti önkormányzati vagyon hasznosítására a Képviselő-testület versenyeztetési eljárást írhat ki.

(3) Az 500.000 Forint (ötszázezer Forint) bruttó forgalmi értékhatárt el nem érő önkormányzati vagyontárgy hasznosításáról - ide nem értve a vagyonkezelésbe adást valamint a haszonélvezeti jog alapítást - átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

(4) Az önkormányzat vagyonának értékesítésére, hasznosítására vonatkozó versenyeztetési eljárás szabályait jelen rendelet 5. melléklete tartalmazza.

6. Önkormányzati vagyon ingyenesen történő hasznosítása

6. § (1) Önkormányzati vagyon kizárólag közfeladat ellátása, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása céljából az ahhoz szükséges mértékben hasznosítható.

(2) Önkormányzati vagyon ingyenesen történő hasznosításáról értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.

7. Önkormányzati vagyon megterhelése

7. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona kizárólag a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben meghatározottak szerint terhelhető meg.

(2) Az önkormányzat forgalomképes törzsvagyona megterheléséről a Képviselő-testület dönt.

(3) Az önkormányzat üzleti vagyona megterhelhető. Az üzleti vagyon megterheléséről a Képviselő-testület dönt.

8. Önkormányzati vagyon vállalkozásba vitele

8. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

(3) Az önkormányzat üzleti vagyona vállalkozásba vihető. Az üzleti vagyon vállalkozásba viteléről a Képviselő-testület dönt.

9. Vagyonkezelői jog, haszonélvezeti jog létesítése

9. § (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. §-ban foglaltak szerint lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(2) Vagyonkezelői jog létesítéséről a Képviselő-testület dönt. A vagyonkezelési jogot alapító szerződés kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthető, és a vagyonkezelői jog kizárólag általuk gyakorolható.

(3) A vagyonkezelői jog visszterhességéről, vagy ingyenességéről a Képviselő-testület a vagyonkezelői jog létesítésekor dönt. A vagyonkezelési szerződést a Képviselő-testület hagyja jóvá.

(4) A vagyonkezelő jog visszterhes létesítése esetén a vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci alapon történik, ingatlan értékbecslés, vagy műszaki szakértői vélemény alapján.

(5) Önkormányzati vagyon ingyenesen a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (13) bekezdésében meghatározottak szerint, kizárólag közfeladat ellátása, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása céljából az ahhoz szükséges mértékben adható vagyonkezelésbe.

10. § A vagyonkezelő köteles:

a) betartatni és betartatni e rendeletben, a vagyonkezelési szerződésben, a jogszabályokban előírtakat,

b) a vagyonkezelésbe vett vagyont rendeltetésszerűen, a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, az elvárható gondossággal birtokolni, használni, szedni hasznait.

c) az Önkormányzatot haladéktalanul értesíteni a vagyonkezelésbe vett vagyont fenyegető veszélyről, a beállott károkról, és a tudomására jutott minden olyan tényről, adatról, körülményről, amely a vagyon rendeltetésszerű, zavarmentes használatát akadályozza, kár bekövetkezésével fenyeget, a vagyon értékének, állagának romlásához vezethet, valamint arról, ha őt jogai gyakorlásában harmadik személy akadályozza,

d) teljesíteni a vagyonkezelésbe vett vagyonnal kapcsolatban a jogszabályokban és a vagyonkezelési szerződésben előírt nyilvántartási, adatszolgáltatási, és elszámolási kötelezettségét,

e) évente legkésőbb a tárgyévet követő év márciusának első munkanapjáig beszámolni a vagyonkezelési kötelezettsége teljesítéséről és a jogviszonnyal kapcsolatos egyéb tevékenységéről. Az éves beszámoló keretében a vagyonkezelő köteles az Önkormányzat részére adatot szolgáltatni a vagyonkezelésbe vett vagyon tárgyévi változásairól, a tárgyévben elszámolt értékcsökkenési leírás összegéről, köteles továbbá bruttó és nettó érték egyeztetést elvégezni az Önkormányzattal a vonatkozó jogszabályok és a vagyonkezelési szerződés által előírtak teljesítése, betartása érdekében,

f) tűrni köteles a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.

11. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történhet:

a) belső ellenőrzés keretében,

b) a vagyonkezelő éves beszámoltatásával,

c) a Képviselő-testület által elrendelt és pénzügyi, településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b) gondoskodik-e az állag megóvásáról, a jó karbantartásról,

c) a vagyonnal jogszerűen gazdálkodott-e

d) jogszabályokból, a vagyonkezelési szerződésből eredő kötelezettségét teljesíti-e.

(3) Az ellenőrzés körében az Önkormányzat képviselője jogosult

a) a vagyonkezelő vagyonkezelésében álló, az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni, ennek érdekében a vagyonkezelő szerv irodai helyiségeibe belépni, és ott tartózkodni, a számára szolgáltatott adatok valóságáról meggyőződni,

c) vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(4) Az ellenőrzés körében az Önkormányzat képviselője

a) jogait úgy gyakorolja, hogy a vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) helyszíni ellenőrzésének megkezdéséről a vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 nappal tájékoztatja,

c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalja és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést a vagyonkezelő vezetőjének megküldi.

(5) A vagyonkezelő, vagy képviselője

a) jogosult a helyszíni ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) jogosult az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni,

c) köteles az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

d) köteles az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

e) köteles az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentumok teljességéről nyilatkozni,

f) köteles az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

g) köteles az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni.

12. § Haszonélvezeti jog létesítésére a 8–10. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

10. Pénzeszközök feletti joggyakorlás

13. § A pénzeszközök feletti joggyakorlás szabályait az önkormányzat költségvetési rendelete valamint belső szabályzatai határozzák meg.

11. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

14. § (1) A követelések felülvizsgálatát és minősítését évente legalább egy alkalommal, a zárszámadási rendelet elfogadását megelőzően, a vonatkozó jogszabályokban és belső szabályzatokban foglaltaknak megfelelően kell elvégezni. A követelések minősítése a követelés nyilvántartójának feladata.

(2) Behajthatatlannak nem minősülő követelésről való lemondásról amennyiben a követelés eléri az 1.000.000 Forintot a képviselő-testület dönt.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott érték alatti követelés esetén az arról való lemondásról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

15. § (1) A behajthatatlannak nem minősülő követelésről akkor lehet lemondani, ha

a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását, és

b) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,

c) méltányosságból, ha a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét, gazdálkodását bizonyítottan és számottevően megnehezítené vagy ellehetetlenítené.

(2) A behajthatatlannak nem minősülő követelésről való lemondás történhet a követelés egészére vagy egy részére.

(3) Ha az önkormányzat költségvetési rendelete elérően nem rendelkezik, az önkormányzati költségvetési szervek esetén a 13.§ és 14.§ rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy polgármester alatt a költségvetési szerv vezetőjét, önkormányzat alatt a költségvetési szervet kell érteni.

12. Az önkormányzat tulajdonszerzései

16. § (1) Az önkormányzati vagyon ingyenes illetve visszterhes szerződés útján történő gyarapításáról

a) 1 millió Forint alatti értékhatár alatt a polgármester dönt,

b) 1 millió Forint értékhatár felett a képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatár alatt a vagyonra elkészített, 3 hónapnál nem régebbi értékbecslésben szereplő értéket kell érteni.

(3) Az önkormányzat és intézményei részére felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

a) az önkormányzat, vagy intézménye a vagyon elfogadásával járó tulajdonosi kötelezettségek teljesítésére képes,

b) a vagyon elfogadásra az önkormányzat vagy intézménye likviditását nem veszélyezteti,

c) a vagyon használata vagy hasznosítása biztosítható

d) a vagyon ismert terhei nem érik el vagy nem haladják meg annak értékét.

17. § (1) Ez a rendelet 2025. november 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelt hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti az önkormányzat vagyonáról szóló 11/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet a 9/2025. (X. 30.) önkormányzati rendelethez

kizárólagos önkormányzati tulajdonú vagyonelemek

Önkormányzati vagyonkataszter

	megnevezés	hrsz	me	mennyiség	megjegyzés
1. Törzsvagyon
1.1. Törvény vagy önkormányzati rendelet alapján kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló forgalomképtelen vagyon
1.1.1. helyi közutak és műtárgyaik
1	Ady Endre utca	282	m2	8 618	Szőlőhegyi út
2	Akácfa utca	1265	m2	3 212	Sport u.
3	Alsőerdőalja utca	1733	m2	3 158
4	Alsőerdőalja utca	1825	m2	3 632
5	Árpád sétány	1616	m2	8 526
6	Árpád-házi Szent Erzsébet tér	1507/1	m2	6 662	részben gyalogút, Kálvária köz
7	Avar köz	1821	m2	1 680
8	Bokréta utca	151/8	m2	2 442
9	Bóna István sétány	720	m2	511	gyalogút
10		730	m2	563	gyalogút
11		740	m2	566	gyalogút
12		750	m2	527	gyalogút
13	Bronztű utca	749	m2	1 804
14	Csalogány utca	639	m2	23 456	Fácán, Fecske, Pacsirta utcák
15	Csiperke köz	1751	m2	3 370
16	Domb utca	574	m2	2 374
17		1580	m2	1 886
18		1656	m2	3 824
19		1694	m2	480
20	Domb köz	1708	m2	3 166
21	Erdészház utca	1788	m2	8 606
22	Erdő utca	1505	m2	5 961
23	Erdőkerülő utca	544	m2	4 018
24		1673	m2	4 319
25		1691	m2	482
26	Fácán utca	639	m2		Csalogány u.
27	Fecske utca	639	m2		Csalogány u.
28	Felsőerdőalja utca	1778	m2	3 719
29	Felsőerdőalja utca	1795	m2	4 785
30	Fő utca	102	m2	11 680
31	Fő tér	144	m2	12 565	Kossuth L. u.
32	Fürt utca	1600	m2	2 359
33	Fürt utca	1637	m2	5 517
34	Füzes utca	151/2	m2	2 970
35	Harmat utca	429	m2	1 100
36	Harmat utca	452	m2	559
37	Hilltop sétány	616/1	m2	4 506
38	Hilltop sétány	1311/7	m2	3 187
39	Hombár utca	739	m2	1 774
40	Hordó utca	1700	m2	1 816
41		1704	m2	1 140
42		1710	m2	2 441
43	Hosszúföldek utca	1744	m2	8 962
44	Inda utca	1609	m2	2 084
45	Inda utca	1624	m2	2 913
46	Irsai köz	1560	m2	97	gyalogút
47	József Attila utca	249	m2	1 658
48	Kadarka köz	1520	m2	181	gyalogút
49	Kálvária köz	1507/1	m2		Árpád-házi Szent Erzsébet tér, gyalogút
50	Kápolna út	284/1,	m2	5 381	Szőlőhegyi út
51		284/2	m2	906
52		1682	m2	4 259
53	Kápolna köz	293/1	m2	625
54	Kert utca	512	m2	1 877
55	kis köz	121	m2	697
56	Kisköz utca	55	m2	586
57	Kossuth Lajos utca	144	m2		Fő tér
58		145	m2	26 094
59		180	m2	5 518	Táncsics u.
60	Kunleány köz	1570	m2	97	gyalogút
61	Laska utca	1102/8	m2	801
62	Laska utca	1104/6	m2	920
63	Lugas utca	1688	m2	4 532
64	Magtár utca	101	m2	4 607
65	Magtár köz	103/2	m2	339
66		106/1	m2	299
67		107/2	m2	313
68		109/2	m2	298
69		112/2	m2	322
70		114/4	m2	1 018
71		115/2	m2	175
72	Nádas utca	100/14	m2	1 173
73	Óvoda köz	354	m2	935
74	Őzláb köz	1767	m2	1 934
75	Pacsirta utca	639	m2		Csalogány u.
76	Patak utca	384	m2	2 002
77	Patak utca	397/4	m2	107
78	Patics utca	729	m2	1 888
79	Pátyi utca	40	m2	2 056
80		91/6	m2	669
81		91/9	m2	2 981
82		499	m2	3 974
83	Pereszke köz	1787	m2	2 910
84	Petőfi Sándor utca	166	m2	2 898
85	Prés köz	540	m2	857
86	Régész utca	698	m2	9 328
87	Régész utca	689	m2	212
88	Rizling köz	1540	m2	97	gyalogút
89	Rozmaring utca	409	m2	1 274	Telki út
90		040	m2	438
91		042	m2	1 338
92		045	m2	11 514
93	Sánc utca	719	m2	2 447
94	Sport utca	355	m2	939	Akácfa u.
95		378	m2	744
96		383/3	m2	198
97		1113/2	m2	136
98		1118/2	m2	40
99		1264	m2	795
100		1265	m2		Akácfa u.
101	Szent Imre utca	600	m2	1 683
102	Szilváni köz	1530	m2	112	gyalogút
102	Szitakötő utca	95/13	m2	908
103	Szitakötő utca	95/14	m2	2 293
104	Szőlő utca	285/2	m2	167
105		286/2	m2	145
106		288/2	m2	239
107		289/2	m2	98
108		290/4	m2	315
109		295/2	m2	490
110		296/2	m2	146
111		297/2	m2	561
112		298/1	m2	315
113		301/2	m2	275
114		303/4	m2	229
115		304/2	m2	166
116		305/4	m2	293
117		310/4	m2	274
118		312/5	m2	200
119		312/8	m2	216
120		314/2	m2	408
121		318/3	m2	290
122		318/6	m2	153
123		319/2	m2	140
124		319/5	m2	269
125		319/8	m2	147
126		323/2	m2	234
127		324/2	m2	169
128		325/2	m2	152
129		327/2	m2	134
130		328/6	m2	144
131		332/2	m2	426
132		334/2	m2	274
133		335/2	m2	240
134		338/2	m2	157
135		340/4	m2	306
136		342/4	m2	179
137		343/4	m2	536
138
139	Szőlő köz	311	m2	2 093
140	Szőlőhegyi út	282	m2	7 967	Ady
141		284/1,	m2		Szőlőhegyi
142		284/2	m2		Kápolna
143		1722	m2	2 705
144	Szőlőskert utca	1113/6	m2	977
145	Szőlőskert utca	1723	m2	19 333
146	Szüret utca	501	m2	1 307
147		532	m2	349
148		563	m2	926
149	Szürkebarát köz	1550	m2	97	gyalogút
150	Táncsics Mihály utca	180	m2		Kossuth
151	Táncsics Mihály utca	232	m2	1 621
152	Telki út	409	m2		Rozmaring
153	Templomvölgy út	1509	m2	19 666
154	Templomvölgy köz	1807	m2	4 510
155	Törköly köz	1679	m2	797
156	Vadrózsa utca	1818	m2	4 662
157	Vadvirág utca	151/29	m2	4 120
158	Vargánya köz	1761	m2	2 603
159	Vatya utca	759	m2	1 804
160	névtelen belterületi út, gyalogút	100/8	m2	289
161	névtelen belterületi út, gyalogút	100/17	m2	239
162	névtelen belterületi út, gyalogút	100/18	m2	397
163	zártkerti földút	1267	m2	1 610
164	külterületi földút	09	m2	2298
165	külterületi földút	011	m2	3 573
166	külterületi földút	014/2	m2	2 567
167	külterületi földút	014/9	m2	1 706
168	külterületi földút	014/31	m2	3 887
169	külterületi földút	014/46	m2	4 256
170	külterületi földút	014/61	m2	4 318
171	külterületi földút	023/1	m2	2 237
172	külterületi földút	024/2	m2	2 529
173	külterületi földút	025/5	m2	3 018
174	külterületi földút	028	m2	5 382
175	külterületi földút	029/6	m2	900
176	külterületi földút	054/2	m2	1 889
177	külterületi földút	059/2	m2	247
178	külterületi földút	061	m2	1 799
179	külterületi földút	062/1	m2	1 762
180	külterületi földút	062/2	m2	874
181	külterületi földút	063	m2	442
182	külterületi földút	066	m2	540
183	külterületi földút	068	m2	554
184	külterületi földút	070	m2	468
185	külterületi földút	072/1	m2	2 760
186	külterületi földút	076/3	m2	3 579
187	külterületi földút	076/5	m2	12 054
188	külterületi földút	076/6	m2	1 456
189	külterületi földút	076/18	m2	1 458
190	külterületi földút	076/23	m2	1 822
191	külterületi földút	076/43	m2	1 462
192	külterületi földút	076/53	m2	1 465
193	külterületi földút	076/73	m2	2 671
194	külterületi földút	076/91	m2	1 188
195	külterületi földút	076/100	m2	1 437
196	külterületi földút	076/105	m2	1 839
197	külterületi földút	076/107	m2	1 854
198	külterületi földút	076/109	m2	1 520
199	külterületi földút	076/121	m2	10 528
200	külterületi földút	077	m2	4 276
201	külterületi földút	079/16	m2	1 735
202	külterületi földút	079/26	m2	2 340
203	külterületi földút	079/27	m2	6 300
204	külterületi földút	079/42	m2	1 887
205	külterületi földút	084	m2	4 811
206	külterületi földút	086	m2	1 230
207	külterületi földút	090	m2	179
208	kivett, közterület	400/2	m2	624	Sport utcáról nyílik
209	kivett, beépítetlen	385/3	m2	651	gyalogút, Zsíroshegyi mellékág mellett

1.1.2. az önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok
1	kivett beépítetlen terület	151/39	m2	6 219	temető melletti fenyves
2	emlékmű	216	m2	669	óvoda előtti tér
3	közterület	464	m2	252	Fő tér patak melletti ter.
4	közterület	498	m2	1 802	Pátyi u végi kereszttől patakig
5	kegyeleti park	1507/2	m2	6 760
6	közpark	1507/4	m2	32 319	öreg templom mögött

1.1.3. az önkormányzat tulajdonában álló vizek, közcélú vízi létesítmények, (ide nem értve a vízi közműveket)
1	Zsíroshegyi mellékág	401	m2	4 401
2	Zsíroshegyi mellékág	463	m2	889
3	közterület	1266/1	m2	849
4	árok	1266/2	m2	5 532
5	Budajenői patak	469	m2	1 783
6		91/1	m2	3 141
7		91/7	m2	2 046
8		013	m2	7 297
9	Kőfejtői mellékág	029/7	m2	2 960
10	árok	8	m2	1 716
11	árok	93	m2	1 849
12	árok	94/1	m2	3 423
13	árok	95/1	m2	1 263
14	árok	99	m2	536
15	árok	220	m2	154
16	árok	366	m2	202
17	árok	1503	m2	8 306
18	árok	1506	m2	924
19	árok	056/1	m2	2 080
20	árok	065	m2	719
21	árok	079/5	m2	5 886

2. melléklet a 9/2025. (X. 30.) önkormányzati rendelethez

nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemek

Önkormányzati vagyonkataszter

	megnevezés	hrsz	me	mennyiség	megjegyzés
1. Törzsvagyon
1.1.4. nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon
1	Szent Mihály templom	1507/3	db	1

3. melléklet a 9/2025. (X. 30.) önkormányzati rendelethez

törzsvagyonba tartozó, korlátozottan forgalomképes vagyonelemek

1.2. korlátozottan forgalomképes vagyon
1.2.1. az önkormányzat tulajdonában álló közmű, műtárgyai és épületei, ingatlana
1	ivóvízhálózat		fm	21 174
2	nyomásfok. telephely	1311/6	m2	321
3	víznyomás fokozó épület		db	2
4	szennyvíztisztító telep	06/2	m2	8 333
5	szennyvízcsatorna hálózat		fm	57 729
6	szennyvíztisztító épület		db	2
7	szennyvízhálózati átemelő		db
8	szennyvízhálózati végátemelő		db	1
9	csapadékvíz csatornahálózat		fm
10	záportározó		db	5
11	csapadékvízgyűjtő medence		m3
12	közvilágítás		fm/db

1.2.2. az önkormányzat tulajdonában álló, általa fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény elhelyezését, feladatellátást szolgáló épület, épületrész és földrészletek
1	Fő u. 1-3. (Kossuth 4-10)	132	m2	12 456
2	polgármesteri hivatal	132	db	2
3	iskola	132	db	1
4	tornacsarnok	132	db	1
5	iskolai konyha-étterem	132	db	1
6	köztemető	148	m2	12 951
7	ravatalozó	148	db	1
8	József Attila u. 2.	217	m2	892
9	egészségház védőnői sz.	217	db	1
10	egészségház orvosi r.	217/A	db	1
11	Kossuth L. u. 19.	218	m2	1 982
12	óvoda	218	db	1
13	főzőkonyha	218	db	1

1.2.3. műemlék, védett természeti terület, kulturális javak
1	Magtár kivett udvar és középület	100/19	m2	4 408
2	mélyárok erdő	044	m2	13 738
3	erdő és legelő	06/1	m2	39 540

1.2.4. az önkormányzat e rendelete szerint korlátozottan forgalomképes épület, építményrész, földrészlet
1	művelődési ház	63	m2	838
2	lakóépület	132	db	1
3	posta-középület	132	db	1
4	gazdasági épület, pince	132	db	4
5	tűzoltó szertár	143	db	1
6	köztemető	148	m2	12 951
7	sportpálya	382/2	m2	11 015
8	játszótér	616/2	m2	3 642	Hilltop
9	kivett közterület	91/4	m2	460	Főtér-Pátyi u. között
10	közterület	237	m2	253	József A. utca
11	közterület	248	m2	1 176	József A. utca
12	vízmű	260	m2	7	József A. utca közkút
14	kivett beépítetlen terület	379	m2	111	Szőlőhegyi u -Sport u. sarok

4. melléklet a 9/2025. (X. 30.) önkormányzati rendelethez

üzleti vagyon

Üzleti vagyon
1	kivett beépítetlen terület	9	m2	701
2	kivett beépítetlen terület	27	m2	824
3
4
5	kivett beépítetlen terület	725	m2	1 173	Régész u. 18.
6	kivett beépítetlen terület	734	m2	1 145	Régész u. 16.
7	kivett beépítetlen terület	616/3	m2	12 874	tul. hányad: 8009/12874
8	szántó	014/10	m2	9 576
9	kert	1049	m2	1 252
10	kert	1188	m2	979	tul hányad:2/24
11	fásított terület	1216	m2	43
12	fásított terület	1217	m2	25
13	fásított terület	1220	m2	57
14	fásított terület	1262	m2	828	tul hányad:67/828
15	szántó	1301	m2	2 226

5. melléklet a 9/2025. (X. 30.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat vagyonának értékesítésére, hasznosítására vonatkozó versenyeztetési eljárás szabályai

1. A szabályzat célja

Ezen Versenyeztetési Szabályzat célja, hogy az önkormányzati vagyon hasznosítása, értékesítése során megállapítsa a versenyeztetés általános szabályait és ezzel biztosítsa az Önkormányzat tulajdonában levő vagyon leghatékonyabb formában történő értékesítését és hasznosítását szolgáló megalapozott szerződések létrejöttét, valamint ennek keretében a pályázók számára azonos és egyenlő feltételek biztosításával a verseny tisztaságának védelmét.

2. A szabályzat alkalmazásában:

2.1. kiíró (ajánlatkérő): A tulajdonosi jogok gyakorlója, Budajenő Község Önkormányzata.

2.2. ajánlattevő (pályázó): Aki a pályázati felhívás alapján ajánlatot tesz.

2.3. nyilvános pályázat: Ha az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert.

2.4. zártkörű (meghívásos) pályázat: A kiíró az érdekelteket írásban, megfelelő határidő tűzésével, kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be pályázatot.

3. A pályázat típusai:

3.1. A pályázat nyilvános vagy zártkörű lehet.

3.2. A pályázat nyilvános, kivételesen sor kerülhet zárkörű pályázat kiírására.

3.3. Zárkörű pályázat akkor kerül kiírásra, ha a pályázat tárgyául szolgáló vagyon jellege, jelentősége, valamint az annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldására a pályázaton előre meghatározott ajánlattevők részvételét teszi szükségessé. Egyebekben a zártkörű pályázatra a nyilvános pályázat szabályai alkalmazandók, e mellékletben foglalt eltérésekkel.

3.4. A pályázati eljárás minden esetben egyfordulós, amelynek kiírása során a kiíró az összes pályázati feltételt ismerteti, és a benyújtott ajánlatok alapján hozza meg döntését.

4. A pályázat kiírása, meghirdetése

4.1. A pályázatot a 2.1. pontban meghatározott kiíró írja ki.

4.2. A pályázatot az Önkormányzat honlapján kell közzé tenni. A közzététel nyelve a magyar.

4.3. A zártkörű pályázatról a kiíró az érintett ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül értesíti.

4.4. Zártkörű pályázat esetén legalább két pályázónak kell megküldeni a pályázati kiírást.

4.5. A pályázatot az érintett vagyon (vagyonrész) egészére, illetve meghatározott részére (részeire) lehet kiírni.

4.6. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a pályázatot kiíró megnevezését, székhelyét,

b) a pályázat célját, jellegét (nyílt, vagy zártkörű),

c) pályázat tárgyát, szükség esetén annak értékét,

d) amennyiben meghatározásra került, a kiíró által elfogadható nettó minimálárat, az értékesítés feltételeit, beleértve az alkalmazható fizetési módot is,

e) amennyiben ilyen készült, az értékesítendő vagyonra vonatkozó részletes dokumentáció meglétét, továbbá a dokumentáció beszerzési helyéről és feltételeiről szóló tájékoztatót,

f) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját, valamint az ajánlati kötöttség tartamát,

g) a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének és az információt adó személyének - elérhetőségével történő - megjelölését,

h) kiíró azon jogának fenntartását, hogy érvényes ajánlatok esetén is a pályázatot eredménytelennek nyilváníthatja,

i) a pályázati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját, valamint visszafizetésének szabályait,

j) az ajánlatok elbírálásának szempontrendszerét, az elbírálás menetét,

k) az ajánlatok felbontásának helyét, időpontját,

l) az ajánlatok elbírálásának várható időtartamát

m) minden olyan egyéb adatot, melyet a pályázatot kiíró szükségesnek tart,

n) az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét.

4.7. A költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben értékesítésre kijelölt önkormányzati ingatlanvagyonba tartozó ingatlanok tekintetében a zártkörű pályáztatás feltételeit a polgármester állapítja meg.

5. Pályázati biztosíték

5.1. A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához köthető, amelyet a kiíró által a pályázatban meghatározott időpontig és módon kell kiíró részére az ajánlattevő által megfizetni.

5.2. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, vagy a pályázat érdemi elbírálása után legkésőbb 90 napon belül – az 5.3. pontban foglalt kivételektől eltekintve - vissza kell fizetni.

5.3. Nem jár vissza a biztosíték, ha:

a) az a pályázati kiírás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át és a nyertes pályázó által fizetendő összegbe beszámításra kerül,

b) az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy

c) a szerződés megkötése az ajánlattevőnek felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

6. A pályázaton történő részvétel alapfeltételei

6.1. Az ajánlatnak tartalmaznia kell a következőket:

a) az ajánlattevő neve, székhelye (lakóhelye), telefonszáma, elektronikus elérhetősége,

b) ajánlattevő rövid bemutatása,

c) megajánlott nettó és bruttó vételár, továbbá

d) az ajánlat pénzügyi feltételei, a fizetés módja és ütemezése.

6.2. A pályázaton természetes, jogi személy, egyéni vállalkozó, vagy ezek konzorciuma vehet részt.

6.2.1. Ha az ajánlattevő jogi személy, az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő

a) aláírásra jogosult képviselőjének aláírási címpéldányát, továbbá

b) átláthatósági nyilatkozatát.

6.2.2. Ha az ajánlattevő egyéni vállalkozó, az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő vállalkozói engedélyének hiteles másolatát.

6.2.3. Természetes személy esetén az ajánlatnak a természetes személy személyi adatait kell tartalmaznia.

6.3. A konzorciumban pályázóknak ajánlatukhoz csatolni kell a közöttük létrejött megállapodást, melynek ki kell térnie arra, hogy a tagok felelőssége egyetemleges, meg kell jelölniük továbbá meghatalmazással eljáró képviselőjük nevét.

6.4. Külföldi ajánlattevőnek hiteles magyar fordításban is be kell nyújtania a jelen mellékletben meghatározott dokumentumokat. Külföldi ajánlattevő köteles belföldi székhellyel (lakóhellyel) rendelkező kézbesítési megbízottat megnevezni.

7. Pályázati ajánlat, az ajánlati kötöttség

7.1. Az ajánlattevők ajánlataikat az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőig, a pályázati kiírásban meghatározottak szerint nyújthatják be.

7.2. A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő nyilatkozatát:

a) a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására vonatkozóan,

b) az általa vállalt kötelezettségre vonatkozóan, valamint

c) a bruttó vételár megfizetésére vonatkozóan.

7.3. Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta.

7.4. A pályázat ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

7.5. Az ajánlattevő az ajánlatához a pályázati kiírásában meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a pályázatot megnyert ajánlattevővel szerződést köt, vagy a pályázókkal írásban közli, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánította vagy a pályázatot visszavonta.

7.6. A kiíró a pályázati kiírást nem módosíthatja, kivéve a benyújtási vagy az elbírálási határidő egyszeri alkalommal történő, legfeljebb 30 napos meghosszabbítását, vagy visszavonhatja, amelyről hirdetményt tesz közzé és a már pályázatot benyújtott ajánlattevőket haladéktalanul írásban értesíti.

8. Az ajánlatok érkeztetése, bontása

8.1. Az ajánlatok beérkezésekor az átvétel pontos időpontját a pályázati anyagot tartalmazó borítékon fel kell tüntetni, személyesen benyújtott ajánlatok esetében az átvétel tényéről és időpontjáról igazolást kell kiállítani.

8.2. A határidőben beérkezett ajánlatokat, a pályázati felhívást kiíró, a jegyző és az ajánlattevők, vagy meghatalmazottjaik jelenlétében kell felbontani.

8.3. A pályázati kiírás eltérő rendelkezése hiányában pályázatok felbontása nyilvánosan történik.

8.4. Az ajánlatok nyilvános felbontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét, az ajánlati árat, illetve az ellenszolgáltatást. A pályázatokról további részletek nem hozhatók nyilvánosságra.

8.5. Az ajánlatok felbontásakor jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyről a jegyző a polgármesteri hivatal közreműködésével gondoskodik.

9. A pályázatok értékelése, elbírálása

9.1. Érvényes az ajánlat, ha az a jogszabályi előírásoknak és a pályázati kiírásban foglalt feltéteknek megfelel.

9.2. Érvénytelennek kell minősíteni azt az ajánlatot, amely nem felel meg a vonatkozó jogszabályi előírások vagy az ajánlattételi felhívás és az információs dokumentációban előírt kritériumoknak, különösen, ha

a) biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére,

b) az ajánlati árat nem egyértelműen határozza meg vagy más ajánlatához, valamely feltételhez köti,

c) olyan ajánlattevő nyújtotta be, akinek vagy amelynek az Önkormányzattal szemben lejárt tartozása van, továbbá, aki az Önkormányzattal, az Önkormányzat intézményével vagy vállalkozásával szemben szerződésben foglalt vállalásait korábban nem teljesítette,

d) azt a pályázati felhívásban meghatározott, vagy szabályszerűen meghosszabbított ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be,

e) az ajánlattevő nem csatolta arról szóló nyilatkozatát, hogy nincs köztartozása (adó-, vám, társadalombiztosítási járulék és egyéb, az államháztartás más alrendszereivel szemben fennálló fizetési kötelezettsége),

f) azt hiányosan nyújtották be vagy egyéb okból nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek.

9.3. A pályázati eljárást eredményesnek kell nyilvánítani, ha a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek megfelelő egy vagy több ajánlat érkezett.

9.4. Eredménytelen a pályázati eljárás, ha:

a) a pályázati kiírásban megállapított időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett,

b) az ajánlatok a pályázati felhívás alapján nem értékelhetők vagy érvénytelenek,

c) a kiíró valamely pályázónak a pályázati eljárás tisztaságát sértő vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekmények miatt a pályázati eljárás eredménytelenné nyilvánítása mellett döntött, vagy

d) a kiíró az eljárást eredménytelennek nyilvánítja, mert az eljárás lefolytatása – különösen az eljárás során felmerülő körülmény változására tekintettel – számára jelentős érdeksérelemmel járna.

9.5. Eredményes pályázati eljárás esetén az érvényes pályázatokat benyújtó ajánlattevők közül a pályázati eljárás nyertese az, aki a pályázati felhívásban rögzített feltételek teljesítése mellett a legkedvezőbb ajánlatot tette.

9.6. A pályázat lebonyolításában nem vehet részt az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a pályázónak

a) a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója,

b) valamely jogviszony alapján munkahelyi felettese vagy alkalmazottja, beosztottja,

c) más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatója, vagy foglalkoztatottja,

d) tulajdonosa vagy tagja, amennyiben a pályázó vagy jelentkező jogi személy;

9.7. A pályázat bírálatáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:

a) a pályázat tárgyául szolgáló vagyon pontos megjelölését,

b) a beérkezett ajánlatok számát,

c) a beérkezett ajánlatok összefoglalását,

d) a pályázatok értékelésének főbb szempontjait.

10. A pályázat eredményének közlése

10.1. Az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést a pályázati kiírásban meghatározott időpontban ki kell hirdetni.

10.2. A kihirdetésen jelen nem lévő ajánlattevőket a döntésről haladéktalanul, írásban kell értesíteni.

10.3. A szellemi terméket képviselő pályázatokat - kérésre - vissza kell küldeni.

11. A szerződéskötés szabályai

11.1. A szerződést a pályázat képviselő-testület által megállapított nyertes pályázóval kell megkötni. Amennyiben a nyertes pályázóval történő szerződéskötés meghiúsul, és az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntés meghatározta a második legkedvezőbb ajánlatot adót, a szerződés a második helyen megállapított pályázóval kell megkötni.

11.2. A szerződés tartalmát a pályázati feltételeknek és a nyertes ajánlatának megfelelően kell meghatározni.11.3. A szerződést az ajánlati kötöttség időtartama alatt kell megkötni.