Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2011. (XI. 2.) önkormányzati rendelete
az állattartásról
Hatályos: 2011. 12. 20- 2012. 04. 24Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2011. (XI. 2.) önkormányzati rendelete
az állattartásról
Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében, valamint a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben foglalt szabályozás alapján a helyi állattartás szabályozására vonatkozóan az alábbi rendelete alkotja:
I. Általános és értelmező rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Nagykovácsi Nagyközség közigazgatási területén olyan természetes személyre, valamint székhellyel, telephellyel, fiókteleppel rendelkező azon jogi személyre, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra (a továbbiakban együtt állattartókra) akinek tulajdonában, használatában, kezelésében lévő ingatlanon állat él.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki: cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telepre, nagyüzemi állattenyésztő és állattartó telepre, állatkórházra, gyepmesteri telepre, állatkertre, vadaskertre, laboratóriumi kísérleti állattartásra és a fegyveres testületek állattartására.
(3)1 A község területén állatot tartani - a hatályos állategészségügyi szabályok betartásával, valamint Nagykovácsi Nagyközség Helyi Építési Szabályzata (a továbbiakban HÉSz) előírásaira tekintettel - jelen rendeletben meghatározott előírások figyelembevételével - jelen rendelet mellékleteiben meghatározott övezeti besorolásban rögzített módon lehet.
(4)2 A község területe állattartás szempontjából az alábbi területekre tagozódik:
Az állattartás közös szabályai
2. § (1) Állat az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építési és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása nélkül (zaj, bűz stb.) tartható.
(2) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai ne szenvedjenek sérelmet. Az állattartó köteles az állattartás során a hatályos jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani.
(3) Az állatok elhelyezésére szolgáló létesítmények és azok környékének folyamatos tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, a rovarok és kártékony rágcsálók rendszeres irtásáról az állattartó köteles gondoskodni.
(4) Az állattartó az állat károsodásának vagy károkozásának megelőzése, a szökés és az eltulajdonítás megakadályozása céljából köteles megteremteni a megfelelő és biztonságos őrzés feltételeit.
(5) Az állat számára biztosítani kell fajtájának, egészségügyi állapotának és természetes mozgásigényének megfelelő teret és mozgási lehetőséget.
(6) Az esetlegesen megkötve tartott, mozgásában korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és sérülésmentes mozgás lehetőségét. Az állandó kipányvázás, kikötés és a mozgásban való korlátozás tilos.
(7) A szabadban tartott állatot védeni kell a számára kedvezőtlen időjárás esetleges káros hatásaitól és természetes ellenségeitől.
(8) Az állattartó az elhullott állat tekintetében a vonatkozó mindenkori hatályos állategészségügyi normák szerint köteles eljárni.
(9) Tilos a haszonállatok tartása orvosi rendelő, óvoda, iskola, vendéglátóipari egyházi intézmény-, élelmiszertermelő - és kereskedelmi egységek, közétkeztetési konyha, közhivatal területén. Továbbá a nagy haszonállatok tartása, a felsorolt intézmények telekhatárától mért 50 méteres távolságon belül.
(10) Az állatok tartásához az ingatlan tulajdonosának, bérbeadójának, a többlakásos lakóházak közös használatú udvarán, vagy közös használatú helyiségeiben történő tartáshoz valamennyi tulajdonos írásbeli hozzájárulása szükséges. Többlakásos épület közös használatú udvarán vagy közös használatú helyiségében, illetve a hozzá tartozó területen állatot etetni vagy az állat etetését szolgáló eszközt kihelyezni csak a tulajdonostársak hozzájárulásával szabad.
(11) Az állattartó az esetlegesen okozott kárért a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv állatokra vonatkozó felelősségi szabályai szerint felel.
(12) Lakásban, illetve a lakáshoz tartozó, nem állattartási rendeltetésű helyiségekben haszonállatot tartani nem szabad.
II. A haszonállattartás szabályai
Haszonállatok tartása és elhelyezése
Külterületi tartás
3. § (1) Haszonállatok a község külterületén - kivéve a külterületi lakott helyeket – számbeli korlátozás nélkül tarthatóak, figyelemmel a magasabb szintű jogszabályok állattartásra vonatkozó előírásaira ill. jelen rendeletben meghatározott szabályokra, különös tekintettel a környezet és természetvédelmi előírásokra.
Belterületen és külterületi lakott helyen történő tartás
4. § Nagytestű és közepes testű haszonállatok falusias belterületen és külterületi lakott helyen tarthatóak az alábbi számbeli korlátozásokkal:
A haszonállattartással kapcsolatos épületek elhelyezése
5. § (1) Állatot tartani a védőtávolságok betartásával, építési engedély alapján épített épületben, a jelen rendeletben meghatározott számbeli korlátozásokkal, valamint a Helyi Építési Szabályzatban foglalt előírásokkal lehet.
(2) Az állattartásra szolgáló építmény (ól, istálló, kifutó stb.), illetve a trágyatároló védőtávolsága az 1. mellékletben meghatározottak szerint létesíthető.
(3) Az állattartás céljára szolgáló épület csak építési engedély, a központi jogszabályban előírtak alapján létesíthető. Az építési engedélyhez csatolni kell a fent nevezett szakhatóságok hozzájárulásait.
(4) Az állattartás céljára szolgáló épület padozatát szivárgásmentes szilárd burkolattal kell ellátni, és a trágyalé elvezetéséről megfelelő lejtésű zárt elfolyóval kell gondoskodni. A trágyalevet - vízzáró szigeteléssel és résmentes fedéllel ellátott - gyűjtőaknába kell bevezetni.
(5) A trágyát szivárgásmentes, zárt trágyagyűjtőben kell tárolni, melynek vízzáró aljzatúnak kell lennie. A trágyagyűjtőt fedéllel kell ellátni.
(6) A trágyalé- és trágyagyűjtőt szükség szerint ki kell üríteni.
(7) Közcsatornába (csapadék és szennyvízcsatornába), közterületre, időszakos - és élővízfolyásba, ásott kútba trágyalevet bevezetni tilos.
(8) Belterületen trágyát nyitottan tárolni csak talajerő visszapótlás céljára lehet. A nyitottan tárolt trágyát az ingatlan használója 48 órán belül köteles a földbe beleforgatni. Ellenkező esetben a trágyát el kell távolítani.
Méhtartás
6. § (1) A méhészkedés folytatása során a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet előírásait be kell tartani.
(2) A méhtartó köteles ezen tevékenységét az önkormányzat felé, nyilvántartás végett bejelenteni.
(3) A méhészetet (kaptárakat) közös használatú épülettől és szomszéd ingatlantól legalább 10 méter, használatban lévő utaktól az út szélétől mért 15 méter távolságon túl szabad elhelyezni.
(4) Amennyiben a méhek állandó tartási helye nem a méhész lakásával összefüggő területen van, a méhész köteles jól látható helyen a nevét, lakcímét telefonszámát (legalább 30 x 40 cm nagyságú táblán) kihelyezni.
III. Kedvtelésből tartott állatok tartására vonatkozó közös szabályok
7. § (1) Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal.
(2) A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet és szokásrendjét szükségtelenül ne zavarja.
Ebtartásra vonatkozó szabályok
8. § (1) Lakótelepen, társasházakban, többlakásos lakóingatlanon lakásonként 1 eb tartható, valamint ennek szaporulata 4 hónapos korig.
(2) Családi házas ingatlanon, üdülőingatlanon, kertben, gyümölcsösben 2 eb tartható, és ezek szaporulata 4 hónapos korig.
(3) Az állattartó az ebét nyilvántartásba vétel céljából köteles 3 hónapos kor betöltését követően 15 napon belül bejelenteni a jegyzőnek a 3. számú melléklet szerinti nyomtatványon. A jegyző a bejelentést követően értesíti az állategészségügyi hatóságot.
(4) Az állattartó ugyancsak köteles bejelenteni, ha az eb elhullott, elveszett, tartási helye 3 hónapnál hosszabb időre megváltozott, vagy új tulajdonoshoz került.
(5) A polgármester - a közegészségügyi, állategészségügyi hatóság szakhatósági állásfoglalásának és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete, illetve szerződött partnerei indokolt véleményének kikérése után - az (1) (2) pontban írt létszámnál több eb tartását engedélyezheti. A közegészségügyi és állategészségügyi szakhatóság kizárólag azt vizsgálhatja, hogy az ebtartás a közegészségügyi és állategészségügyi szabályoknak megfelel-e. A tartható ebek számának meghatározásakor figyelembe kell venni az eb fajtáját, méretét, az ingatlan területének nagyságát, az ebek tartására szolgáló ólak és a szomszédos ingatlanok határa közötti védőtávolságot.
(6) Az állattartást korlátozni, illetve megtiltani a jegyzőnek van hatásköre az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén. (245/1998 (XII. 31.) Korm. rendelet 7. §. (1) alapján)
(7) Az állattartásból eredő szomszédjogi viták esetén a jegyző a birtokháborítás Ptk. által rendezett szabályai szerint jár el.
(8) Az állattartó köteles ebét, az állatvédelmi, állat- és közegészségügyi, a szabálysértési, a veszélyes ebekre vonatkozó, továbbá a Ptk. szomszédjogra vonatkozó és az állattartó felelősségét szabályozó jogszabályok keretei között úgy tartani, hogy az a szomszédok nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen.
(9) Támadó, kiszámíthatatlan természetű ebet kiszabadulását megakadályozó, mások testi épségét nem veszélyeztető módon kell tartani, és a telek, a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát szembetűnő módon el kell helyezni.
(10) Tilos az eb tartása:
Ebtartás speciális szabályai
9. § (1) Tilos ebet tartósan 10 m2 -nél kisebb területen, illetve 4 m-nél rövidebb eszközzel kikötve tartani.
(2) Ebek csoportos tartása esetén számukra egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig.
(3) Amennyiben ebet futólánccal – vagy ahhoz hasonló elven működő szerkezettel – kikötve tartanak, a feszített és futórészek hosszának összege nem lehet kevesebb 5 m-nél, valamint a futó rész nem lehet rövidebb 3 m-nél.
(4) Ebtenyészetet a Ptk. tulajdonjogra vonatkozó szabályai szerint lehet létesíteni, azzal, hogy belterületen, ebtenyészet létesítéséhez a polgármester engedélyét kell kérni. Az engedélyező eljárás során a polgármester megkeresi a közegészségügyi, állategészségügyi hatóságot és kikéri a szakhatósági állásfoglalását, valamint az FCI által elismert ebtenyészet vonatkozásában a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete illetve szerződött partnerei indokolt véleményét, más közösséghez tartozás esetén annak az egyesületnek a véleményét, ahol a tenyésztő tag. A közegészségügyi és állategészségügyi szakhatóságnak kizárólag azt van hatásköre vizsgálni, hogy az ebtenyészet a közegészségügyi és állategészségügyi szabályoknak megfelel-e. A tartható ebek számának meghatározásakor figyelembe kell venni az ingatlan területének nagyságát, az ebek tartására szolgáló ólak és a szomszédos ingatlanok határa közötti védőtávolságot.
(5) Az ebtenyésztést korlátozni, illetve megtiltani a jegyzőnek van hatásköre az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén. (245/1998 (XII. 31.) Korm. rendelet 7. §. (1), 1998. évi XXVIII. tv. Az állatok védelméről és kíméletéről alapján)
(6) Eb megőrzés létesítésére is az (4) és (5) bekezdésben foglaltakat az irányadók.
Macskatartás
10. § (1) Külterületen legfeljebb 5 macska tartható.
(2) A község területén lakásonként legfeljebb 2 macska tartható és ezek szaporulata 4 hónapos korig.
(3) A többlakásos lakóház közös használatában álló helyiségeiben macskát tartani csak a tulajdonostársak többségének beleegyezésével lehet. A macska által a közös használatú helyiségekben okozott szennyeződést a macska tulajdonosa, tartója köteles eltakarítani.
Veszélyes állatok tartása
11. § (1) A veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól a 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet rendelkezései az irányadók.
(2) A veszélyes állatok tartására vonatkozó engedélyezési eljárás részletes leírását a 2. számú melléklet tartalmazza.
Gyepmesteri eljárás szabályai
12. § (1) A gyepmester hetente a szerződésben foglaltak szerinti alkalommal ellenőrzést tart a nagyközség közterületén. A befogásról és a sikertelen befogásról is kötelezettsége a Polgármesteri Hivatal erre felhatalmazott ügyintézőjénél jelentést tenni. A jelentésben fel kell tüntetni a befogott, illetve a befogni megkísérelt eb jellemzőit, tulajdonosának nevét továbbá azonosításra szolgáló egyéb adatait.
(2) Akinek a közterületen kóborló gazdátlan ebek sérülést okoztak, illetőleg akiket ezek az ebek veszélyeztetnek, a gyepmestert közvetlenül is értesíthetik. A megfelelő intézkedések kezdeményezése érdekében közvetlenül a gyepmesterhez fordulhat az elhullott állati tetem észlelője is. A kóbor ebek befogásáról, valamint a közterületen elhullott állatok tetemének elszállításáról a gyepmester gondoskodik a bejelentéstől számított 24 órán belül.
(3) A gyepmester az értesítésre haladéktalanul köteles megtenni a megfelelő intézkedéseket, valamint azokról a Polgármesteri Hivatal erre felhatalmazott ügyintézőjénél 8 napon belül jelentést köteles tenni. A jelentésben szerepeltetni kell az intézkedést kérő nevét, címét, aki aláírásával köteles az intézkedés megtörténtét igazolni.
(4) A befogott ebek megőrzése 14 napig a gyepmesteri telepen történik.
(5) A befogott ebek állatorvosi vizsgálat után - a felmerült befogási, állatorvosi és tartási költségek térítése ellenében - kiválthatóak. Amennyiben a tulajdonos az ebet ki kívánja váltani, a gyepmesternek biztosítania kell a telepre való bejutását.
(6) Ha a befogott eb tulajdonosa 14 napon belül nem váltja ki az állatot, azt a gyepmester - a helyi állatvédő egyesületek értesítésével egyidejűleg értékesítheti, vagy a hatósági állatorvos rendelkezése szerint kiirthatja. Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül különösen a gyógyíthatatlan betegség, sérülés, a fertőzésveszély, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudományos kutatás.
(7) A gyepmester évente a Polgármesteri Hivatal erre feljogosított ügyintézőjével előre egyeztetett módon legalább kétszer az egész községre kiterjedő befogási akciót szervez a kóbor állatok begyűjtésére.
(8) A gyepmesteri költség az állattartót terheli, mely adók módjára behajtásra kerül.
IV. Szabálysértési rendelkezések
13. § (1) Aki e rendeletben részletezett előírásokat megszegi, tehát:
a) az e rendeletben előírt darabszámú állatnál több darabot tart,
b) az e rendeletben előírt kötelezettségeket megszegi,
- amennyiben cselekménye vagy mulasztása nem esik súlyosabb büntető rendelkezés hatálya alá - szabálysértést követ el, amely miatt 50.000.-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Az első fokú szabálysértési eljárás lefolytatására a jegyző jogosult.
(2) A szabálysértés elkövetőjével szemben 20.000.- Ft-ig terjedő helyszíni bírság szabható ki. Helyszíni bírság kiszabására a közterület-felügyelő jogosult.
V. Záró rendelkezések
14. § (1) Jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.
(2) Azon állattartók, akik a kihirdetéskor e rendelet rendelkezéseibe ütköző módon folytatnak állattartást, 2012. január 1. napjáig kötelesek tevékenységüket e rendelet előírásainak megfelelően megváltoztatni, illetve a feltételeket megteremteni.
(3)3
(4) A 4. § alól a Polgármester egyedi kérelem alapján felmentést adhat azok számára, akiknél a rendelet előírásaitól eltérő állattartási forma a rendelet hatályba lépése előtt legalább 10 éve kialakult.
1. számú melléklet
Építmény (ól, istálló stb.) |
Lakóépülettől |
Ásott kúttól |
Nagy és közepes haszonállat |
15 m |
15 m |
Kis haszon állat |
10 m |
10 m |
Trágyatároló |
15 m |
15 m |
2. számú melléklet4
3. számú melléklet
Bejelentő aláírása
Függelék
Megállapította: Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2011. XII. 20-tól.
Megállapította: Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 2. §. Hatályos: 2011. XII. 20-tól.
Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XI. 3-tól.
Megállapította: Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2018. (I. 29.) önkormányzati rendelete 6. §, 1. melléklet. Hatályos: 2018. I. 30-tól. Lásd: Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2018. (I. 29.) önkormányzati rendelete 7. §.