Nagykovacsi Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének 2/2015 (II.24..) önkormányzati rendelete

a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások szabályozásáról

Hatályos: 2015. 03. 01- 2016. 04. 04

Nagykovacsi Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének 2/2015 (II.24..) önkormányzati rendelete

a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások szabályozásáról

2015.03.01.

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésének b) pontjában, 26. §-ban, 32. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások szabályairól az alábbiakat rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy meghatározza az egyének, családok és a közösség szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében biztosított helyi szociális ellátások formáit és rendszerét, a helyi szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a Nagykovácsi Nagyközség közigazgatási területén állandó bejelentett lakcímmel rendelkező személyekre. Ha a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet bejelentett tartózkodási hely alapozza meg, ahol kérelmező életvitelszerűen lakik. A rendelet hatálya kiterjed a Nagykovácsiban élő

a) magyar állampolgárra

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra és

d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2) A rendelet hatálya a rendkívüli települési támogatás vonatkozásában kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) A rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(4) A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak rendkívüli települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

3. Eljárási szabályok

3. § (1) A szociális ellátásra való jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit, illetve az Szt. rendelkezéseit az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A szociális ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz az e célra rendszeresített igénylőlapon lehet benyújtani. A kérelmező köteles a kérelemben feltüntetett igazolásokat, mellékleteket a kérelméhez csatolni. A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható, a többi támogatás a jogosult kérelmére nyújtható.

(3) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához

a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból származó, illetve őstermelői tevékenységből származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

b) nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelme venni.

(4) A jövedelmi viszonyok igazolására szolgáló iratok különösen:

a) rendszeres pénzellátással rendelkező személyek esetében a pénzellátás folyósításának igazolószelvénye, illetőleg megállapító határozata,

b) jövedelemmel rendelkező személyek esetében:

ba) foglalkoztatottaknál a munkáltató által kiállított hivatalos kereseti igazolás,

bb) egyéni vállalkozók, gazdasági társaság tagjai esetében a tárgyévet megelőző év személyi jövedelemadójának mértékéről szóló adóhatósági igazolás, valamint a tárgyévre vonatkozó – a 3. § (3) bekezdésben meghatározott – időszak,

c) alkalmi munkát végzők esetében az alkalmi munkavállalói könyv másolata, ennek hiányában a tevékenységet végző által adott – az (3) bekezdésben meghatározott – időszakra vonatkozó nyilatkozat,

d) jövedelemmel nem rendelkező esetében – feltéve, hogy aktív korú – az illetékes munkaügyi hatóság igazolása a munkanélküli nyilvántartásba vételről.

(5) A kérelem elbírálása során a kérelmezőnél környezettanulmány készíthető. A környezettanulmány tartalmazza a kérelmező anyagi és szociális helyzetét, egészségi állapotát és életvitelét.

(6) A kérelmező az írásbeli kérelem benyújtásával hozzájárulását adja ahhoz, hogy a helyi adóhatóság és az illetékes központi adóhatóság a kérelem elbírálása során információt nyújtson a család jövedelmi viszonyairól. Az így keletkezett adatok kizárólag a felhatalmazásnak megfelelő célra használhatók fel.

(7) Ha Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból

a) elengedheti

b) csökkentheti

c) részletekben fizettetheti meg.

II. Fejezet

Települési támogatás

4. Pénzbeli támogatások

4. §

Fűtési támogatás

A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez fűtési támogatás nyújtható. A fűtési támogatás október 15-től – április 15-ig terjedő időtartamra állapítható meg.
Fűtési támogatás állapítható meg annak a lakás- vagy háztulajdonosnak, aki
nyugdíjas;
a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte;
saját háztartásában legalább 3 kiskorú vagy nappali tagozaton tanuló és önálló jövedelemmel nem rendelkező nagykorú gyermeket tart el;
aktív korúak ellátásában részesül;
időskorúak járadékában részesül;
ápolási díjban részesül;
feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.
A fűtési támogatás összege: 5.000,- Ft/hó/lakás.
Nem jogosult fűtési díj támogatásra az a személy, aki albérlőt tart vagy más módon hasznosítja a lakását, vagy akinek a lakásbérleti vagy lakástulajdonára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn.

5. §

Közüzemi díj támogatás

A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez Nagykovácsi Nagyközség Képviselő-testülete közüzemi díj támogatást nyújt. A közüzemi díj támogatás az áramdíj viselésének enyhítésére, január 01-től – december 31-ig terjedő időtartamra állapítható meg.
Közüzemi díj támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.
A közüzemi díj támogatás összege 4.000.- Ft/hó, de nem haladhatja meg a havi áramdíj összegét.
Nem jogosult közüzemi díj támogatásra, aki albérlőt tart vagy más módon hasznosítja a lakását; vagy akinek a lakásbérleti vagy lakástulajdonára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn.

6. §

Együttműködési kötelezettség

A fűtési- vagy közüzemi díj támogatásban részesülő személy együttműködési kötelezettségének keretében köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani. E körbe a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel határos területe, a járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség tartozik.
A kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.
A kötelezettség elmulasztása esetén a támogatásban részesülőt figyelmeztetni kell a mulasztás következményeire, és határidő megjelölésével fel kell hívni a teljesítésre.
A határidő eredménytelen eltelte, vagy ismételt mulasztás esetén a támogatást meg kell vonni.
Akitől a támogatást a (4) bekezdés alapján megvonták, 2 éven belül e rendelet hatálya alá tartozó támogatásban nem részesülhet.

7. §

Ápolási támogatás

Ápolási támogatás a tartósan beteg, gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási támogatásra jogosult a hozzátartozó [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont].
Ápolási támogatás állapítható meg annak a személynek, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedül álló esetén annak 150%-át.
Az ápolási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását a tartósan beteg állapotról és arról, hogy a hozzátartozó 3 hónapot meghaladó időtartamban gondozásra szorul, amelyet az orvos-szakértői szerv szakvéleménye, vagy a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy a területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állít ki.
Az ápolási támogatás határozott időre, a kérelem benyújtásától számított egy év időtartamra állapítható meg.
Az ápolási támogatás összege: 20.000,- Ft/hó.

8. §

Gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott támogatás

Gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott támogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított pénzbeli hozzájárulás.
Gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott támogatás nyújtható az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való teljes vagy részbeni hozzájárulásként annak a személynek, aki közgyógyellátási igazolványra nem jogosult és igazoltan a rendszeresen szedett gyógyszer kiadása vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költsége meghaladja saját jövedelmének 15%-át és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.
A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott rendszeres támogatás a kérelem benyújtásától minden év december 31-ig állapítható meg, összege az igazolt gyógyszerköltség, de nem haladhatja meg a havi 8.000.- Ft-ot.
A kérelemhez csatolni kell a háziorvos vagy kezelőorvos által felírt rendszeresen vagy esetenként szedett gyógyszerek, gyógyászati segédeszköz költségének összegéről szóló igazolást.

5. Természetbeni támogatások

9. §

Víz- és csatorna alapdíj kompenzáció

Természetben nyújtott települési támogatás igényelhető a víz- és csatornadíj fogyasztói árának kompenzációjára. A támogatás igénylése kérelemre indul, amely kérelem minden év április 1-től április 30-ig, illetve október 1-től november 30-ig nyújtható be a Polgármesteri Hivatalban, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon.
Víz-és csatorna alapdíj kompenzációra az a Nagykovácsi állandó lakos jogosult, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg: egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300%-át; családban élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át.
A támogatásban részesítettek listáját, valamint a támogatás összegét meg kell küldeni a mindenkori szolgáltató részére. A szolgáltató a listán szereplő adatok alapján a támogatás összegét jóváírja a jogosultak számláján.
A természetbeni juttatás egy család részére rászorultságtól függően az éves víz- és csatorna alapdíjdíj összegéig nyújtható.

10. §

Köztemetés

Az Szt. 48. § (3) b.) bekezdése szerinti megtérítési kötelezettség alól, részben vagy egészben, a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt.
Az eltemettetésre köteles személy a térítési kötelezettség alól
teljes egészében mentesül, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át;
50%-ban mentesül, amennyiben a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át;
feltéve, hogy annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

III.

Rendkívüli települési támogatás

11. § (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújtható.

(2) Rendkívüli települési támogatás azoknak a személyeknek nyújtható, akinek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, és akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A rendkívüli települési támogatás minimális összege 5.000,- Ft. Egy család részére rendkívüli települési támogatás egy naptári éven belül legfeljebb 100.000,- Ft összegben adható.

(4) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás nyújtható annak, aki az elhunyt temettetéséről gondoskodott és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás esetén a támogatás mértéke az eredeti temetési számla költségének 10%-a, azonban nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(5) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból is megállapítható. A hivatalból indított eljárásban a jogosult jövedelmét nem kell vizsgálni.

(6) Természetben nyújtott támogatásként háztartásonként 1-1 m³ tűzifa, valamint év végén karácsonyi csomagként legfeljebb 15.000,- Ft értékű rendkívüli települési támogatás nyújtható.

(7) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz.

(8) Az Nagykovácsi Nagyközség közigazgatási területén bejelentett állandó lakóhellyel rendelkező személy, aki a 65., 70., 75., 80., 85., 90., 95., 100 vagy 105. életévét betöltötte, rendkívüli települési támogatásra jogosult. A támogatás összege 65, 70 és 75 éves korban 5.000.- Ft, 80 és 85 éves korban 10.000.- Ft, 90 és 95 éves korban 15.000.- Ft, 100 és 105 éves korban.20.000.- Ft.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott támogatásra vonatkozó eljárás hivatalból indul. Az érintett személyek születési adatainak kezelése az (8) bekezdés szerinti célra történhet.

IV. Fejezet

Gyermekekre vonatkozó támogatások

6. Babakelengye támogatás

12. § (1) Az újszülött gyermek születésével kapcsolatos költségek finanszírozása céljából rendkívüli települési támogatásként babakelengye támogatás állapítható meg – postai úton történő folyósítással - egyszeri támogatásként a törvényes képviselő kérelmére, ha az újszülött első bejelentett lakóhelye Nagykovácsi Nagyközség közigazgatási területén található, és a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át nem haladja meg.

(2) A támogatási kérelmet a gyermek születésétől számított 6 hónapon belül lehet benyújtani.

(3) A támogatás összege újszülött gyermekenként 40.000,- Forint.

(4) A babakelengye támogatást a megállapító döntés jogerőre emelkedését követően, legkésőbb 30 napon belül kell folyósítani.

(5) A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz.

7. Gyermekétkeztetési díjkedvezmény

13. § (1) Egyéni rászorultság alapján a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetés intézményi térítési díjának mértéke települési támogatásként legfeljebb 50 %-kal csökkenthető, ha a térítési díj fizetésére kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és a teljes összegű személyi térítési díj megfizetése a család létfenntartását veszélyeztetné.

(2) A gyermekétkeztetési díjkedvezményre vonatkozó kérelem július és augusztus hónapok kivételével nyújtható be. A kérelemhez csatolni kell a tanulói vagy óvodai jogviszony igazolását és az étkezési térítési díj mértékéről szóló igazolást.

(3) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek, méltányossági alapon, további gyermekintézményi étkezési térítési díjkedvezményben nem részesíthető.

8. Táborozási támogatás

14. § (1) Táborozási támogatás nyújtható települési támogatásként annak a személynek, aki a köznevelési intézménybe járó gyermekre való tekintettel rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át. a gyermek A támogatás nyújtására javaslatot adhat a köznevelési intézmény, sportegyesület.

(2) A táborozási támogatás iránti kérelem tárgyév június, július és augusztus hónapra tekintettel nyújtható be. A kérelemhez csatolni kell a tanköteles gyermek tanulói jogviszonyának fennállására vonatkozó igazolást.

(3) A táborozási támogatás összege: 6.000,- Ft/gyermek/tábor.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

15. § A Képviselő-testület az alábbi hatáskörök gyakorlását a Polgármesterre ruházza át:

a) dönt a fűtési támogatásról;

b) dönt a közüzemi díj támogatásról;

c) dönt az ápolási támogatásról;

d) dönt a gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott támogatásról;

e) dönt a víz- és csatorna alapdíj kompenzációról;

f) dönt a rendkívüli települési támogatásról;

g) engedélyezi a köztemetést;

h) dönt a babakelengye támogatásról;

i) megállapítja a gyermekétkeztetési díjkedvezményt;

j) dönt a táborozási támogatásról.

16. § (1) E rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően beadott kérelmekre kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti a 14/2010.(VI. 01.) önkormányzati rendelet.

Kiszelné Mohos Katalin polgármester

Papp István jegyző