A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) keretei között szabadon határozza meg vagyongazdálkodásának rendjét és módját. A vagyonrendelet az Önkormányzat egyik alaprendelete, amelyet meg kell feleltetni a változó jogszabályi követelményeknek, valamint alkalmassá kell tenni arra, hogy a gyakorlati életben felmerülő esetekre egyértelmű és alkalmazható megoldást nyújtson. Fenti jogszabályok, valamint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvénynek (a továbbiakban: Jat.) való megfelelés érdekében szükségessé vált egy formájában teljesen új, tartalmában pedig egy újra gondolt és kiegészített vagyonrendelet kidolgozása. Az új rendelet megalkotása lehetővé teszi egy gördülékeny, hatékony, átlátható és kellően leszabályozott vagyongazdálkodás megvalósítását és működtetését.

A tervezetben meghatározásra kerül a rendelet célja, amely az, hogy meghatározza az Önkormányzat vagyonát, a vagyon elidegenítésére, hasznosítására, megszerzésére vonatkozó szabályokat, valamint azon személyeket, szervezeteket, akik a vagyonnal való rendelkezésre jogosultak.

Meghatározásra kerül a rendelet személyi és tárgyi hatálya, illetve azon tárgyak köre, amelyekre a rendelet szabályai csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben más jogszabály másként nem rendelkezik.

A rendeletben alkalmazott fogalmak értelmezése esetén az Nvtv. fogalom-meghatározása az irányadó.

A tervezetben meghatározásra kerülnek az Önkormányzat vagyonelemei, forgalomképesség szerinti bontásban.

Meghatározásra kerül, hogy a Képviselő-testület minősített többséggel dönthet a vagyon forgalomképességének a megváltoztatásáról.

Új szabályként kerülnek be a rendeletbe a vagyongazdálkodási terv készítésére vonatkozó rendelkezések a felelős és hiteles vagyongazdálkodás követelményének megfelelően.

A javaslatban megfogalmazásra kerültek a szabályok, amelyek rögzítik a vagyonnal való rendelkezésre jogosultak körét, valamint a Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök.

Itt kerültek meghatározásra a törzsvagyonnal rendelkezés szabályai.

Meghatározásra kerültek a vagyon tulajdonjogának átruházására, hasznosítására vonatkozó szabályok, a versenyeztetés alóli kivételek, valamint a vagyon elidegenítése, hasznosítása esetén alkalmazandó értékbecslés szabályai.

Rögzítésre kerültek az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása esetén alkalmazandó értékbecslés szabályai.

A Képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. A vagyonkezelői jog létesítését a Mötv. 109. §-a teszi lehetővé, valamint a 143. §-ban ez a jogszabály ad felhatalmazást a vagyonkezelői joggal kapcsolatos helyi rendeletalkotásra. Helyi rendeletben kell szabályozni az alábbiakat: a vagyonkezelői jog ellenértékét, az ingyenes átengedés, a vagyonkezelői jog gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályait, azon vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet.

Mivel a vagyonkezelői jog terjedelme igen széleskörű, így az Nvtv. szerint magában foglalja a tulajdonjog átruházását leszámítva szinte valamennyi részjogosítványt, szigorú szabályozása indokolt, továbbá az ilyen szerződések megkötését minden esetben komoly előkészítő munkának kell megelőznie, a kellőképpen átgondolt döntéshez.

A törzsvagyonra vonatkozó speciális szabályok az Nvtv. előírásaihoz igazodnak. Az önkormányzati intézményekre bízott vagyon tekintetében a tervezet javasolja, hogy az intézmény vezetője a használatába adott ingatlant és ingóságokat 12 hónapot meg nem haladó időtartamra saját hatáskörben és közfeladat ellátásához kötötten ingyenesen használatba vagy bérbe adhatja. 12 hónapot meghaladó vagy határozatlan időtartamra csak a Képviselő-testület előzetes jóváhagyásával jogosult erre.

Az egyszemélyes és többszemélyes gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Az önkormányzat által alapított egyszemélyes gazdasági társaságok tőkerészesedéséhez kapcsolódó tulajdonosi jogok gyakorlója a Képviselő-testület. Az önkormányzati részesedéssel működő gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogok gyakorlása a polgármester átruházott hatásköre, a rendelet-tervezetben nevesített korlátozások kivételével.

Az Önkormányzatot megillető követeléskezelés szabályait határozza meg, pl. a behajthatatlan önkormányzati követeléseket, azokat, amelyek nem tekinthetők behajthatatlannak, amelyek összege elengedhető vagy mérsékelhető, illetve a kis összegű követelésekre vonatkozó rendelkezéseket. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. §-ának (2) bekezdése szerint:

A kis összegű követelés az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés 5. pontja szerint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatár alatti követelés. A kis összegű követelés értékhatára 2023. évben a 2022. évi XXV. tv. (költségvetési törvény) 75. § -a értelmében 100.000 Ft.

Az önkormányzat szabad pénzeszközei feletti rendelkezés lehetőségeit szabályozza.

A kezességvállalás szabályait tartalmazza.

Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.