Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének

24/2007. (XII. 03.) számú rendelete

a közterület-használat általános rendjéről, engedélyezéséről

az azt módosító

47/2008. (XII.18.)

3/2009. (II.11.) és

1/2012. (I.26.)

18/2013. (VI.27.)

11/2015. (VIII. 26.) (1. melléklet)

14/2015. (XI. 9.)

16/2015. (XI. 30.) (1. melléklet)

1/2016. (II. 26.) (1. melléklet)

rendeletekkel

EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének

24/2007. (XII. 03.) számú rendelete

a közterület-használat általános rendjéről, engedélyezéséről

Páty község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (1.) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a helyi körülményekből adódó sajátosságokra tekintettel - a közterületek használatára és a közterület-használat engedélyezésére az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet célja azon helyi szabályok megállapítása, amelyek a község környezetvédelmi, ellátási, közlekedésbiztonsági szempontjainak figyelembevételével határozzák meg a közterület-használatot, a közterület felbontást és helyreállítást, ezen belül a közlekedési területek és zöldfelületek használatát, valamint üzemeltetését.

A rendelet hatálya

2. §

(1)  A rendelet hatálya Páty község közigazgatási területén a község közösségét szolgáló, az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyoni körébe tartozó az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi számmutatójában közterületként (pl.: közút, járda, tér, közpark) nyilvántartott belterületi földrészletre, továbbá egyéb önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokra, ha azok közhasználatra átadásra kerültek (a továbbiakban, közterület) terjed ki.

(2) Rendelkezései azokra a jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetekre, egyéni vállalkozókra, természetes személyekre vonatkoznak, amelyek állandó, vagy ideiglenes jelleggel a község  területén tartózkodnak, illetve működnek.

Értelmező rendelkezések

3. §

E rendelet alkalmazása szempontjából:

(1) A közterület:

. ingatlannyilvántartás helyrajzi szám mutatójában közterületként /pl.: közút, járda, tér, közpark/ nyilvántartott belterületi földrészlet, továbbá . a belterületi földrészletek, illetőleg építmények /pl. épületárkádok alatti járda, alul- és felüljáró/ közhasználatra átadott része.

(2) Alkalmi vásár: néhány napos (max. 15 nap), általában rendezvénnyel összekötött árusítás.

(3) Egyéb árucikk: játék, bazár, kegytárgy, virág, illetve egyéb idénycikk.

(4) Árusító és egyéb fülke (pavilon): 12 m² bruttó alapterületet meg nem haladó, bármikor könnyen szétszerelhető szerkezetekből készült, illetve könnyen eltávolítható, szabadon álló vagy csoportosan telepített, környezetébe illeszkedő földszintes építmény.

(5) Idényjellegű árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett, árusítóhelyre alapozott, időszakonként megismétlődő, esténként legfeljebb egy szezonra - maximum 8 hónapi időtartamra -, eseményre szóló kereskedelmi, javító, szolgáltató tevékenység.

(6) Alkalmi árusítás: az idény árusításhoz hasonló feltételek mellett, de annál lényegesen rövidebb időtartamra, szezononként, legfeljebb egy alkalommal 1-30 napot meg nem haladó mobil, vagy hordozható berendezésből történő közterületi árusítási lehetőség.^[1]

(7) Út: a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló közterület, illetőleg

magánterület /közút, magánút/. Az egyes útfajtáknak és az út részeinek a

meghatározására a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban /

KRESZ/ foglaltak az irányadók.

(8) Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegélyes vagy más hasonló módon elválasztott része. A járda az úttesttel egy szintben is lehet, ha attól korláttal, növényzettel vagy más hasonló módon elválasztottak.

(9) Parkolóhely: az úton útburkolati jellel, jelzőtáblával, vagy mindkettővel kijelölt a járművek várakozására kialakított terület.

(10) Jármű: közúti szállító, vagy vontatóeszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is.

(11) Személygépkocsi: személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben - a vezető ülését is beleértve - legfeljebb 9 állandó ülőhely van.

(12) Tehergépkocsi: a személygépkocsit, az autóbuszt, a trolibuszt és a vontatót kivéve minden gépkocsi.

(13) Autóbusz: személyszállítás céljára készült, elektromos felső vezetékhez nem kötött olyan gépkocsi, amelyben - a vezető ülését is beleértve -9-nél több állandó ülőhely van.

(14) Üzlet: a helyileg körülhatárolt, tartós használatra épült, helyhez kötött, rendszeresen nyitva tartó kiskereskedelmi árusítóhely.

(15) Szerencsejáték: minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véltetlentől függ.

(16) Mozgóbolt: gépjárművön üzemeltetett, vagy gépjárművel vontatott kiskereskedelmi árusítóhely.^[2]

A közterület-használati engedély

4. §

(1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra – a jogszabályok keretei között

bárki szabadon használhatja, melyben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A közterület rendeltetésszerű használata, mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.

(3) Rendeltetéstől eltérő célú a közterület használata, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét az e rendeletben megfogalmazott módon akadályozza.

(4) Közterület rendeltetéstől eltérő használatához engedély szükséges, az engedélyezési eljárás önkormányzati hatósági ügynek minősül. E rendelet mellékletében nem szereplő, tevékenységre, rendezvényre a közterület nem vehető igénybe.

(5) Közterület használati engedélyt kell kérni e rendelet 1. sz. mellékletében (díjtáblázatában) meghatározott esetekben.

A közterület-használat hatásköri rendelkezések

5. §

(1) A közterület-használati eljárásban első fokon a polgármester dönt.

(2) Az eljárásra jogosult az eljárás során mérlegelési jogkörrel jár el, bevonja az eljárásba a jogszabályban előírt, illetve a döntéshez szükséges szakhatóságokat az általa vezetett hivatal munkatársait, továbbá indokolt esetben más szakértőket is.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt ügyekben az ügyintézési határidő 30 nap.

A szakhatóságok közreműködése

6. §

(1) A közút és járda területét érintő közterület-használati engedély megadásához az illetékes első fokú útügyi hatóság és rendőrhatóság hozzájárulása szükséges.

(2) Közterületen folytatni kívánt kereskedelmi, vendéglátóipari, illetőleg kisipari tevékenység esetében a közterület-használati engedély megadásához az első fokú kereskedelmi, illetőleg iparhatóság hozzájárulása szükséges.

(3) Szükség szerint (a közterületen fogyasztásra kerülő élelmiszer-árusítás engedélyezéséhez) az Állami Népességügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) illetékes hivatalától.

(4) Cirkuszi és mutatványos tevékenység esetén a Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-Biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Budai Kerületi Főállatorvosa engedélye szükséges.

Az engedély iránti kérelem

7. §

(1) A közterület-használati engedélyt a 2. sz. melléklet szerinti formanyomtatványon annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.

(2) Ha közterület ideiglenes jellegű, használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie.

(3) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az engedélyt kérő nevét és állandó lakó-(székhely, telephely) helyének

címét, személyigazolvány számát, érvényes adószámát,

b) a közterület-használat célját és időtartamát, továbbá a közterületen elhelyezett építmény, utcabútor fényképét vagy rajzát,

c) a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását,

d) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl. iparjogosítvány, működési engedély) másolatát

e) kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a használatbavétel megszűnte után az eredeti környezeti állapotot az engedélyezett a saját költségen minden kártérítési igény nélkül helyreállítja.

(4) Az engedély iránti kérelemhez az engedélyező hatóság felhívására be kell

mutatni a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat eredeti példányát.

(5) A kérelem beadása a közterület használat megkezdésére nem jogosít.

8. §

(1) Választási kampányidőszakban a közterület-használat igénybevételére vonatkozó igényeket a kérelmek beérkezésének sorrendjében kell elbírálni, a beérkezéstől számított öt munkanapon belül.

(2) A személyesen kézben benyújtott kérelmeket az érkezéskor dátummal, a benyújtás pontos időpontjával kell rögzíteni.

(3) Választási kampányhoz tartozó rendezvény nem tartható:

 -  oktatási intézmény előtti vagy azzal közvetlenül határos közterületen,

• egyházi intézmények előtti, vagy közvetlen szomszédságában lévő területen abban az esetben, ha ez az egyházi rendezvény lefolytatását zavarná.

Az engedély megadása

9. §

(1) Az engedély megadása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályzatot, a műemlékvédelmi, a köztisztasági, továbbá a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában előírt követelményeket, s ellenőrizni kell az egyéb feltételek (pl. iparjogosítvány,

működési engedély) fennállását is.

(2) A közterület-használat - a 7. § (2) bekezdésében említett esetben - csak az építési munka végzésének tartamára engedélyezhető. Építőanyag és törmelék tárolására csak akkor adható engedély, ha a kérelmező azokat saját ingatlanán elhelyezni nem tudja.

(3) Amennyiben egy közterületi helyet egyidőben több kérelmező kíván használni, a használati jog megszerzésénél a helyi állandó lakos előnyben részesül.

10. §

(1) Az engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét és állandó lakó- (székhely, telephely) helyének címét,

b) a közterület-használat célját és időtartamát, illetve azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a hozzájárulás érvényes, illetőleg utalást arra, hogy az engedély visszavonásig érvényes,

c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,

d) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok feltételeinek pontos meghatározását,

e) az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,

f) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját,

g) a közterület használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását,

h) a jogorvoslati eljárás lehetőségére és módjára vonatkozó tájékoztatást.

(2) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyhez azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset-, és egészségvédelmi óvórendszabályokban előírt módon történhet.

(3) Az építési munka végzésének tartalmára szóló közterület-használati

engedélyben

a) elő kell írni, hogy - ha a járdát teljes szélességben el kell foglalni és a gyalogközlekedés a másik oldalon lévő járdásra nem terelhető át - az engedélyes köteles a gyalogosok számára védőtetővel ellátott átjárót létesíteni és azt szükség szerint nappal is megvilágítani, továbbá a

közlekedés útjában álló oszlopokat és ezek alátéteit fehérre meszelni,

c) elő kell írni útelzárás engedélyezése esetén a hatóság által kijelölt terelő utat és annak megjelölési módját.

(4) az utcai árusítás céljára szolgáló közterület-használati engedélyben azt is meg kell jelölni, hogy az árusítás építményből, illetőleg meghatározott helyen való körzetben asztalról vagy járműből történhet-e.

(5) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:

a) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal,

b) élelmiszer-árusítás esetében az állami közegészségügyi felügyelővel, továbbá

c) a közterület-használati díj beszedésével megbízott szervvel.

(6) Építkezés céljára történő közterület-használat csak a szükséges időtartamra (az

építési szerződés szerinti időre) és a műszakilag indokolt területre engedélyezhető.

Az engedély érvénye

11. §

(1) Az engedély a meghatározott idő elteltéig érvényes.

(2) A közterület-használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító érvénye megszűnik.

(3) A meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezetett időtartam lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható.

A közterület-használati díj

12. §

(1) Az engedélyes a közterület-használatért díjat köteles fizetni. A díjkötelezettség megállapításánál a töredék négyzetmétert 1 négyzetméter alatt teljes, a továbbiakban pedig a kerekítés szabályai szerint, a töredék napot egész napként kell figyelembe venni.

(2) Az engedélyezés a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.

(3) A közterület-használati díjat közterület-használati engedéllyel rendelkező (továbbiakban: engedélyes) köteles fizetni.

13. §

(1) Mentesül a közterület-használati díj fizetési kötelezettség alól

a) az engedélyes és az önkormányzat megállapodása alapján az engedélyes beruházásában létesített, kihelyezett és az önkormányzat tulajdonába átkerülő utcabútor,

b) a jótékony célú, közcélú rendezvény,

c) bejegyzett pártok, és társadalmi szervezetek, független jelöltek választási hirdetményei a választási kampány idején.

d) a választás kampányidőszakában jelölt vagy jelölőszervezet által tartandó választási kampányhoz kapcsolódó rendezvény.

e) fegyveres erők, fegyveres testületek, rendészeti szervek, mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezése

f) víz és csatornázási műveknek, valamint a települési szilárd hulladék gyűjtését, szállítását végző vállalkozó a feladata ellátását szolgáló közérdekű létesítmény elhelyezése

A közterület-használat megszüntetése és az engedély megvonása

14. §

(1) A közterület-használat közérdekből bármikor megszüntethető.

(2) A közterület-használat közérdekből történt megszüntetése esetén az eljáró hatóság másik terület kijelöléséről, vagy az időarányos díj megfizetéséről gondoskodik. Új terület kijelölése esetén az engedélyes 15 napon belül nyilatkozik a terület elfogadásáról.

(3) Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát az engedély egyidejű visszaadása mellett az engedélyező hatóságnak bejelenteni.

(4) A közterület-használati engedély visszavonható, ha az engedélyes a közterületet az engedélyben meghatározott feltételektől eltérően használja.

(5) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani. Ez a kötelezettség az engedélyest építési (létesítési) engedély alapján végzett építési munka esetében csak akkor terheli, ha az engedély megadásának feltételeként előírtak.

(6) Ha a közterület-használat a (3) bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.

A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei

15. §

(1) A közterület engedélyhez kötött, de engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani.

(2) Az (1) bekezdésen túlmenően a használót a szabálysértési eljárás lefolytatása mellett az egyébként fizetendő közterület-használati díj megfizetésére is kötelezni kell. Azt a használót is kötelezni kell a közterület használati díj megfizetésére, aki az engedélyében foglalt feltételektől eltérő módon használja a közterületet.

(3) Ha közterületet engedély nélkül használják, de az engedélyezés feltételeinek megfelel - kérelemre - az 5. §. (1) bekezdésében meghatározott eljárásra jogosult a közterület-használatot engedélyezheti. Ezzel azonban a használó nem mentesül a 16. § (1) bekezdésében foglalt szabálysértési jogkövetkezmények alól.

Vegyes rendelkezések

16. §

(1), (2)^[3]

(3) A közterület-használati engedélyt, és a közterület-használati díj befizetését igazoló okiratot a helyszínen kell tartani és azt az ellenőrzést végző szerv kérésére fel kell mutatni.

(4) A közterület-használatának ellenőrzésére a Páty község közterület-felügyelője, vagy a Polgármesteri Hivatal erre feljogosított munkatársa jogosult.

A rendelet hatálybalépése

17. §

(1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Páty Önkormányzat Képviselő-testületének a közterület használatáról szóló 13/2002. (VII.16.) számú rendelete.

(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.^[4]

                               Székely László                                                   Dr. Tarjányi Tamás

                                polgármester                                                                 jegyző

1. melléklet a 24/2007. (XII. 3.) önkormányzati rendelethez^{[5] [6] [7]}

A közterület használat célja                                        Fizetendő összeg

A közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, (portál) kirakatszekrény, üzleti védőtető, (előtető) összecsukható ernyőszerkezet, hirdető-berendezés

                        500 Ft + ÁFA/m²/hó

Árusító pavilon, árusítóasztal, büfé, élelmiszert, vagy egyéb cikket árusító létesítmény (büfékocsi, gurulókocsi) elhelyezése

                        500 Ft + ÁFA/m²/hó

alkalmi árusítás  

                        600 Ft + ÁFA/m²/nap

film és televíziófelvétel forgatására használt terület (kivéve helyi közérdekű, vagy riportfelvételek)

                                                                                  50 000 Ft + ÁFA/nap

vendéglátóipari előkert, és vendéglők, kereskedelmi és szórakoztató intézmények által elfoglalt terület

                                                                                  500 Ft + ÁFA/m²/hó

mutatványos tevékenység                      

                        200 Ft ÁFA/m²/nap

alkalmi mozgóbolti tevékenység esetén   

                        600 Ft + ÁFA/m²/nap

rendszeres (minimum 6 hónapra szóló) mozgóbolti tevékenység esetén                  

                        800 Ft + ÁFA/m²/hó

önkormányzati rendezvényen alkalmi árusítás

                        1 200 Ft + ÁFA/m²/nap

anyagtárolás, vagy egyéb ideiglenes tárolási cél                            

                        500 Ft + ÁFA/m²/hó