Páty Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a lakások és helyiségek bérletére-, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja:

I. rész

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya a Páty Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra terjed ki.

2. §

1. A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában álló lakások feletti és bérbeadói jogok gyakorlását, valamint a bérbeadói jogok teljesítését a (2), (3) bekezdésben foglalt kivétellel a Jóléti, Ügyrendi és Környezetvédelmi Bizottságra ruházza. A Jóléti, Ügyrendi és Környezetvédelmi Bizottság e jogkörében eljárva dönt a lakások bérbeadásának módjáról, a bérlők kijelöléséről, továbbá az adott bérlemény lakásállományból való törléséről.
2. A Képviselő-testület felújítási és átalakítási ügyekben a tulajdonosi hozzájárulás megadását a Polgármesterre ruházza.
3. A Törvény 24. § (1) bekezdése szerinti felmondási jogot a Képviselő-testület gyakorolja. A Törvény 24. § (1) bekezdés a.) és b.) pontjában nevesített felmondási ok esetén, amennyiben a bérlőnek három hónapos vagy azt meghaladó lakbér vagy közüzemi díj hátraléka van, a bérlő részére felszólító levelet kell küldeni. A felszólítás eredménytelensége esetén a bérleti jogviszonyt fel kell mondani.

II. rész

Az Önkormányzati bérlakások bérbeadásának jogcímei

3. §

1. A lakásokat az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:
   1. szociális alapon – pályázat útján,
   2. költség elven – pályázat útján –,
   3. bérlőkijelölési és bérlő-kiválasztási jog,
   4. törvényben előírt elhelyezési és bérbeadási kötelezettség,
   5. a rendeletben előírt – másik lakás bérbeadására vállalt – kötelezettség alapján,
   6. a rendeletben meghatározott közérdekű célok megvalósítása érdekében,
   7. lakáscsere alapján.
2. A szerződésnek a bérbeadás e rendeletben meghatározott jogcímét tartalmaznia kell.

4. §

1. A Képviselő-testület minden év február 15-éig meghatározza, hogy az adott évben várhatóan megüresedő lakások bérbeadásánál a 3. § (1) bekezdésében megjelölt jogcímek közül melyeknek kell elsőbbséget biztosítani.
2. A Képviselő-testület az (1) bekezdésben említett határozatának keretei között a Jóléti, Ügyrendi és Környezetvédelmi Bizottság dönt az üres vagy megüresedő lakások bérlőinek kijelöléséről.
3. A (2) bekezdést nem lehet alkalmazni, ha a lakást harmadik személy bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási joga alapján kell bérbe adni.

III. rész

A pályázaton való részvétel feltételei

5. §

1. A szociális alapon és költség elven történő bérbeadásra vonatkozó pályázaton részt vehet:
   1. akinek, illetve a vele együttlakó vagy együttköltöző hozzátartozójának másik beköltözhető lakáson tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga, illetve önkormányzati tulajdonban lévő lakáson bérleti joga nem áll fenn,
   2. akinek a kérelem benyújtásának időpontjában nem áll fenn adó vagy adók módjára behajtandó köztartozása,
   3. aki 5 éven belül nem költözött be önkényes módon az önkormányzat illetékességi területén lévő bármely lakásba, illetve nincs ellene folyamatban lakbér meg nem fizetése miatt bírósági eljárás, továbbá nem áll fenn vele szemben az e rendeletben meghatározott valamely kizáró ok.
2. A szociális alapon történő bérbeadásra vonatkozó pályázaton való részvétel további feltétele, hogy a pályázó, illetve a vele együtt költöző hozzátartozóinak az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, illetve nem rendelkezik olyan vagyonnal, melynek együttes értéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.
3. Az egy főre jutó nettó jövedelem megállapításánál az együtt költöző hozzátartozók valamennyi jövedelmét (munkajövedelem, társadalombiztosítási-, szociális ellátások stb.) figyelembe kell venni. A havi nettó jövedelem megállapításánál a pályázat beadását megelőző 6 havi nettó jövedelem átlagát kell igazolni. A társadalombiztosítási ellátások vonatkozásában a pályázat beadását megelőző egy hónapról szóló jövedelemigazolást, míg vállalkozók esetében az állami adóhatóság által kiadott igazolást kell benyújtani. Munkanélküliek esetében a Munkaügyi Központ igazolását kell benyújtani ugyancsak a pályázat benyújtását megelőző 6 hónapról.   

6. §

1. A pályázó csak olyan lakásra adhat be pályázatot, amelynek nagysága nem haladja meg méltányolható lakásigényének felső határát.
2. A méltányolható lakásigény felső határa:
   1. 1 vagy 2 személy esetén 1 lakószoba,
   2. 2-4 személy esetén 2 lakószoba,
   3. 3-5 személy esetén 3 lakószoba,
   4. 5-nél több személy esetén 3-nál több lakószoba.
3. A méltányolható lakásigény felső határának megállapításánál a bérlőn, illetve a leendő bérlőn túlmenően csak a vele együtt költöző hozzátartozóit lehet figyelembe venni.
4. A méltányolható lakásigény felső határát meghaladó mértékű lakás bérbeadására – a leendő bérlő kérelmére – akkor kerülhet sor, ha az a bérlő vagy a vele együtt költöző személyek egészségi állapotára vagy egyéb méltányolható körülményeire tekintettel különösen indokolt.
5. A pályázónak a pályázatát meghatározott szobaszámú lakásra kell benyújtania. A pályázó a pályázatban megjelölheti, hogy a lakással kapcsolatban milyen különleges igényei vannak (pl. lakóházhoz tartozó kert nagysága), ezen igényeket azonban szükség szerint indokolni és igazolni is kell.

7. §

1. A pályázat kiírásáról a Jóléti, Ügyrendi és Környezetvédelmi Bizottság dönt.
2. A pályázati kiírást a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, az Ügyfélszolgálati Irodában 15 napra ki kell függeszteni, illetve az Önkormányzat hivatalos honlapján és a Pátyi Kurírban közzé kell tenni.
3. A pályázat benyújtásának időpontját úgy kell meghatározni, hogy a benyújtásra a Pátyi Kurírban való megjelenéstől számított 10 nap rendelkezésre álljon.
4. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
   1. a pályázatra kiírt lakóház pontos címét, szobaszámát, komfortfokozatát, alapterületét és egyéb jellemzőit,
   2. a lakásokra megállapított bérleti díj mértékét, a lakbér időszakonkénti emelésének feltételeit és módját,
   3. a beköltözés várható időpontját,
   4. a bérbeadás időtartamát,
   5. a pályázat elbírálásának feltételeit,
   6. a pályázat benyújtásának feltételeit, módját, helyét és határidejét,
   7. az eredmény közlésének módját és időpontját,
   8. a pályázat szempontjából lényeges egyéb körülményeket, információkat.

8. §

1. A pályázatot az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (2. melléklet) kell benyújtani.
2. A pályázathoz mellékelni kell:
   1. a pályázó és családja (együtt költöző hozzátartozói) jövedelmére és lakcímére vonatkozó igazolásokat,
   2. a jelen rendeletben és a pályázati kiírásban meghatározott egyéb okiratokat, igazolásokat és nyilatkozatokat.
3. A pályázatot a pályázati kiírásban megjelölt helyen kell benyújtani.

A pályázat elbírálása

9. §

1. A pályázatok elbírálásának szempontjait – e rendelet kereti között – a Jóléti, Ügyrendi és Környezetvédelmi Bizottság határozza meg.
2. A beérkezett pályázatok elbírálásra történő előkészítéséről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. Ennek keretében a pályázók által közölt adatokat – a csatolt mellékletek, valamint saját nyilvántartásai alapján – ellenőrzi.
3. A pályázónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy hozzájárul-e nyilvántartott adatainak a pályázat elbírálásával összefüggésben történő felhasználásához.

10. §

1. Érvénytelen a pályázat, ha
   1. nem az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyújtották be,
   2. hiányosan nyújtották be,
   3. nem felel meg a rendeletben meghatározott feltételeknek.

11. §

1. A pályázatokat a Jóléti, Ügyrendi és Környezetvédelmi Bizottság a soron következő ülésén elbírálja és kiválasztja a nyertes pályázót.
2. A Jóléti, Ügyrendi és Környezetvédelmi Bizottság a pályázat nyertesein túlmenően a további sorrendet is meghatározza.
3. A Jóléti, Ügyrendi és Környezetvédelmi Bizottság a nyertes pályázókat írásban értesíti. Ezzel egyidejűleg az el nem fogadott pályázatok benyújtóinak névsorát a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, az Ügyfélszolgálati Irodán kifüggeszti, valamint az Önkormányzat hivatalos honlapján közzé teszi.

12. §

1. A pályázat nyerteseivel – jelen rendelet keretei között – az Önkormányzat szerződést köt.
2. A lakásbérleti szerződés megkötésének előfeltétele, hogy a nyertes pályázó teljesítse jelen rendeletben meghatározott valamennyi kötelezettségét.
3. Ha a nyertes pályázó az erről szóló értesítésben meghatározott határidőn belül a bérleti szerződést és az egyéb szükséges szerződéseket nem köti meg, a sorrendben következő pályázónak kell felajánlani a szerződés megkötésének lehetőségét. A szerződéskötésre a kiértesítés kézhezvételét követően legalább 15 napos határidőt kell biztosítani.
4. Amennyiben a Jóléti, Ügyrendi és Környezetvédelmi Bizottság által kiválasztott nyertes pályázóval kapcsolatban a határozat meghozatalát követően a pályázati kiírásban szereplő valamely kizáró ok felmerül, úgy a kizáró körülmény tudomásra jutásától számított 8 napon belül annak tényét a Jóléti, Ügyrendi és Környezetvédelmi Bizottság felé be kell jelenteni.
5. Amennyiben az Önkormányzat és a nyertes pályázó között létrejött bérleti szerződés megkötését követően a bérlővel kapcsolatosan a pályázati kiírásban szereplő kizáró ok a Jóléti, Ügyrendi és Környezetvédelmi Bizottság tudomására jut, úgy a bérbeadó felmondja a bérlő bérleti jogát.

IV. rész

Egyéb jogcímek alapján történő bérbeadás

Bérbeadás bérlőkijelölési és bérlő-kiválasztási jog alapján

13. §

1. Ha a lakást megüresedését követően bérbe lehet adni, a bérbeadó a bérlő kijelölésére, illetve a bérlő kiválasztására jogosultat felhívja, hogy 15 napon belül közölje a bérlő személyét és határozza meg a bérbeadásnak azokat a feltételeit, amelyre jogszabály vagy megállapodás feljogosítja.
2. A jogosult figyelmét fel kell hívni, hogy ha határidőben nem válaszol, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, köteles a lakás bérének megfelelő összeget és a lakás bérbeadójának számlázott közüzemi díjat, társasházi közös költséget megtéríteni.
3. A Képviselő-testület döntése alapján az önkormányzat számára gazdaságosan fel nem újítható vagy helyre nem állítható lakások bérlőkijelölési joga közhasznú szervezetek részére pályázat útján maximum 5 éves időtartamra átadható.
4. A megüresedett és újrahasznosítható lakás egyszeri bérlőkijelölési jogát – a Jóléti, Ügyrendi és Környezetvédelmi Bizottság állásfoglalásának ismeretében – a Képviselő-testület térítés ellenében átadhatja jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok részére.
5. A bérlőkijelölési jog ellenértéke: az adott lakás beköltözhető forgalmi értékének 50-75 %-a.

Bérbeadás törvényben előírt elhelyezési és bérbeadási kötelezettség alapján

14. §

1. Ideiglenes jelleggel kell elhelyezni azt a bérlőt (használót, tulajdonost), akinek lakása a Törvény 23. § (4) bekezdésében előírt okok miatt válik lakhatatlanná, és a lakással rendelkező szerv, vagy személy elhelyezéséről nem tud gondoskodni.

Az átmeneti lakások jegyzékét a Jóléti, Ügyrendi és Környezetvédelmi Bizottság hagyja jóvá a 4. § (2) bekezdésének keretei között.

Az átmeneti lakások rendeltetésszerű használatának biztosítása a bérbeadó feladata.

Az átmeneti lakások kizárólag építésügyi hatósági határozat, vagy a Polgármesteri Hivatalnak a bérbeadóval együttműködve meghozott rendelkezése alapján vehetők igénybe.

2. Ha a lakás bérbeadására vonatkozó kötelezettséget a Törvény 94. § (1) bekezdésében említett eljárásban állapítják meg, a bérleti szerződést jogerős és végrehajtható határozat bérbeadó által történt kézhezvételétől számított nyolc napon belül kell megkötni.
3. Ha a lakásbérleti jogviszony hatósági határozat alapján szűnik meg, a volt bérlő részére ki kell jelölni, és bérbe kell adni az igényjogosultságának megfelelő lakást.
4. Ha a lakásbérleti jogviszony hatósági határozat alapján szűnik meg, a volt bérlő részére az igényjogosultságánál nagyobb szobaszámú, komfortfokozatú lakás akkor adható bérbe, ha a volt bérlő vállalja a korábbi lakás és a bérbeadandó lakás beköltözhető forgalmi értéke közötti különbség 50 %-ának megfizetését az önkormányzat részére.

15. §

1. A Törvény 76. §-a, illetve a 94. § (1) bekezdése alapján másik lakás bérbeadására vagy elhelyezésre igényt tartó személlyel szembeni kötelezettséget a Jóléti, Ügyrendi és Környezetvédelmi Bizottság határozata alapján kell teljesíteni.
2. Az (1) bekezdésben említett rendelkezéseken alapuló – önkormányzati lakás bérbeadására vonatkozó – kötelezettséget a jogosulttal való megállapodás alapján pénzbeli térítéssel meg lehet váltani. A jogosult olyan összegű pénzbeli térítésre tarthat igényt, mint amilyen összegű térítés a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén e rendelet alapján jár.
3. A pénzbeli térítés számításánál az egyébként bérbe adandó lakás alapterületét, szobaszámát és komfortfokozatát kell figyelembe venni. A számításnál az önkormányzat tulajdonában lévő, azonos komfortfokozatú lakásainak beköltözhető forgalmi értékét kell alapul venni.

Bérbeadás másik lakás bérbeadására vállalt kötelezettség alapján

16. §

1. Másik lakást kell bérbe adni annak a jogcím nélküli személynek, aki – a Törvény hatálybalépését követően – a bérlő halála után maradt vissza a lakásban, ha:
   1. a bérbeadó a lakásba való befogadáshoz adott hozzájárulásakor erre kötelezettséget vállal, vagy
   2. a bérlő halálát megelőző öt év óta a bérlő beleegyezésével és a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával állandó jelleggel a lakásban lakik, feltéve, hogy az elhalt bérlőnek hozzátartozója.
2. Az (1) bekezdés b) pontjában említett személy a bérlő halála esetén akkor igényelheti másik lakás bérbeadását, ha a bérlő halála óta állandó jelleggel a lakásban lakik.
3. Nem adható másik lakás bérbe az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem, ha
   1. a lakásbérleti jog folytatására jogosult lakik a lakásban,
   2. a visszamaradt személy – kiskorú esetében szülője – rendelkezik önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogával, vagy saját tulajdonú lakással, illetve lakás haszonélvezeti jogával
4. Az (1) bekezdés szerinti lakásba a jogosultnak a (6) bekezdésben meghatározott, a lakásigény mértékének megállapításánál figyelembe vett személyekkel együtt kell költöznie.
5. Ha az (1) bekezdés alapján több jogosult van, részükre együttesen egy másik lakást lehet bérbe adni. A jogosultak kérésére a lakást bérlőtársi jogviszony mellett kell bérbe adni.
6. A lakásigény mértékének megállapításánál a jogosulttal már a bérlő életében is állandó jelleggel együtt lakó azon személyeket lehet figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhatók.
7. A bérlő halálát követően az elhelyezésre jogszerűen igényt tartó személy kérelmére a Jóléti, Ügyrendi és Környezetvédelmi Bizottság dönthet a lakásbérleti jog folytatásának elismeréséről, amennyiben az elhelyezésre jogosult méltányolható lakásigényének mértékét az adott lakás paraméterei nem haladják meg.
8. A másik lakásra való jogosultság megállapításához szükséges adatok és igazolások benyújtására a lakásban lakó személyeket 45 napos határidő megjelölésével a bérbeadónak fel kell hívni. Ha a határidő eredménytelenül telt el, a bérbeadónak intézkednie kell a kiürítési per megindításáról.

Bérbeadás közérdekű feladatok megvalósítása érdekében

17. §

Bérbeadásra közérdekű feladatok megvalósítása érdekében akkor kerülhet sor, ha:

1. az önkormányzat kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás eredményeként vagy,
2. megsemmisült lakás bérlője részére kell lakást bérbe adni,
3. a Képviselő-testület az önkormányzat és intézményhálózatában foglalkoztatott munkavállalóval létesít bérleti jogviszonyt.

Bérbeadás lakáscsere alapján

18. §

1. A lakáscseréhez való hozzájárulás, illetve annak megtagadása a Jóléti, Ügyrendi és Környezetvédelmi Bizottság hatáskörébe tartozik.
2. Önkormányzat lakás bérleti joga kizárólag az ország területén lévő másik, önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogára vagy az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalnál nyilvántartott magán tulajdonú lakás bejegyzett tulajdonjogára cserélhető.
3. A csere jóváhagyásának feltétele, hogy a bérlőnek – lakása vonatkozásában – nem áll fenn lakbér, használati díj és külön szolgáltatások díja tarozása.
4. A bérbeadó a hozzájárulás megadását megelőzően – legalább 30 napos határidő megjelölésével – az önkormányzati lakásra bérleti jogot szerző cserélő felet kötelezi:
   1. a lakásbérleti szerződésének, illetőleg a lakásbérleti jogviszonya fennállását tanúsító bérbeadó írásbeli nyilatkozatának,
   2. lakástulajdonra történő csere esetén a tulajdonában álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatának az iratokhoz történő benyújtására.
5. Nem lehet hozzájárulni a cseréhez, ha
   1. a bérlő(k) a csere folytán nem szerezné(k) meg a cserelakás tehermentes tulajdonjogát vagy bérleti jogát, vagy
   2. a leendő bérlő bérleménye mellett még másik bérleménnyel, vagy másik lakás tulajdonjogával, illetve haszonélvezeti jogával rendelkezik,
   3. a bérbeadó és bérlő között létrejött bérleti szerződés megkötésétől számított 2 év nem telt el, kivéve a Törvény 29. § (3)-(5) bekezdéseiben foglalt eseteket,
   4. a hozzájárulás nyilvánvalóan közérdeket, önkormányzati érdeket, vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sértene,
   5. a cserepartner a (4) bekezdésben említett kötelezést a megadott határidőn belül nem teljesíti, vagy a benyújtott okiratok, illetőleg – szükség esetén – a cserelakás helyszínen történő megtekintése alapján kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti vagy tulajdonjogának fennállása kérdésében.
6. A csere folytán a lakásba költöző személlyel a bérleti szerződést ugyanolyan feltételekkel kell megkötni, mint amilyen feltételekkel a cserélő bérlő bérelte.

V. rész

A bérleti szerződés tartalmára vonatkozó szabályok

19. §

1. Lakást csak lakás céljára lehet bérbe adni.
2. Ha e rendelet hatályba lépésekor a lakás egészét más célra használják, a lakásbérleti jogviszonyt fel kell mondani.
3. A lakásbérleti jogviszony az Önkormányzat és a bérlő írásbeli szerződése alapján jön létre.
4. A Törvénynek és a rendeletnek a tulajdonosi hozzájárulásra és a bérbeadásra vonatkozó szabályait a bérleti szerződésnek akkor is tartalmát képezik, ha a szerződésben nem szerepelnek.  

20. §

1. A lakást a bérlő és a vele együtt lakó hozzátartozói csak lakás céljára használhatják.
2. A lakásban vállalkozói tevékenység az Önkormányzat előzetes hozzájárulásával folytatható.
3. A lakásba gazdálkodó szervezet, vagy egyéni vállalkozás székhelye, telephelye abban az esetben jelenthető be, ha a lakásban gyakorolt vállalkozói tevékenységet az Önkormányzat előzetes hozzájárulásával végzik.

21. §

1. A bérlő köteles a bérleti szerződésben vállalt kötelezettségének megfelelően a szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a lakásban lakni.
2. A bérlő köteles az Önkormányzat részére legalább 15 nappal a tervezett távollét kezdőnapja előtt írásban bejelenteni a lakásból történő két hónapot meghaladó távollét tényét és annak időtartamát.
3. Az Önkormányzat a bérlő által bejelentett – különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő távolléte alatt – nem jogosult a bérleti szerződés erre hivatkozással történő felmondására. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről az Önkormányzatot – felhívására – írásban tájékoztatja.

A bérbeadás időtartama

22. §

1. A lakást e rendeletben meghatározott esetekben határozott időtartamra kell bérbe adni.
2. A lakásbérleti jogviszony az (1) bekezdésben foglalt eseteket kivéve, továbbá a Jóléti, Ügyrendi és Környezetvédelmi Bizottság egyedi döntése alapján határozatlan időtartamra jön létre.
3. Határozott idejű bérbeadás esetén a bérleti szerződés időtartama:
   1. lakóingatlan kényszerértékesítésével érintett személy részére történő bérbeadás esetén legfeljebb 2 év, amely indokolt esetben meghosszabbítható,
   2. egyéb határozott idejű bérbeadás esetén legfeljebb 3 év.
4. Határozott idejű bérleti jogviszony esetén a bérleti szerződés időtartama nem terjedhet túl a bérlőkijelölési jog megszűnésének időpontján.
5. Ha a Jóléti, Ügyrendi és Környezetvédelmi Bizottság közvetlenül gyakorolja a bérlőkijelölés jogát, ott az elő-bérleti jog érvényesítésének lehetőségéről is a Bizottság dönt.

Bérbeadás bérlőtársak részére

23. §

1. A bérbeadó – a bérlő és a vele együttlakó házastársa közös kérelmére – a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül – a bérlőtársi szerződést köteles megkötni.
2. A bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó szülője (az örökbefogadó, a mostoha, és nevelő szülője) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezők együtt lakását egészségügyi vagy személyi körülményeik indokolttá teszik.
3. A bérbeadó a bérlő és a vele együtt lakó gyermeke (az örökbefogadott, mostoha, és nevelt gyermeke), valamint a jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a gyermek, illetőleg az unoka:
   1. a 16. életévét betöltötte és
   2. a bérlővel a lakásban legalább 1 év óta együtt lakik.
4. A (2)-(3) bekezdésben meghatározott esetben sem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha az ott megjelölt hozzátartozó másik, beköltözhető lakással rendelkezik.
5. A bérlő hozzátartozójának másik lakását akkor is beköltözhetőnek kell tekinteni, ha azt idegenforgalmi, vagy más üzleti vagy egyéb célra hasznosítja.
6. A bérbeadó a bérlőnek és a vele együttlakó élettársának, testvérének, illetőleg a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó, 16. életévét betöltött unokájának közös kérelmére a bérlőtársi szerződést csak akkor kötheti meg, ha:
   1. a kérelmezőnek a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával legalább öt év óta megszakítás nélkül a lakásban együtt laknak, és
   2. az említett hozzátartozó vagy házastársa másik, beköltözhető lakással nem rendelkezik.

V. rész

A bérbeadó és bérlő jogai és kötelezettségei

A lakbér mértéke

24. §

1. A lakbér mértékét jelen rendelet 1. Melléklete alapján kell megállapítani.
2. A lakbér mértéke minden év március 1. napjával a KSH által közölt inflációs ráta mértékével növelhető.
3. A Törvény 24. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott egyéb lényeges kötelezettségnek minősül a közüzemi szolgáltatok díjának határidőben, a közüzemi szolgáltató részére történő megfizetése.
4. Amennyiben a bérlő a (3) bekezdés szerinti szolgáltatás díját a szolgáltató részére nem, vagy késedelmesen egyenlíti ki, bérbeadó jogosult a Törvény 24. § (1) bekezdés b) pontja alapján a bérleti szerződés felmondására, és ezzel egyidejűleg az általa a bérlő helyett megfizetett szolgáltatási díj és annak járulékai bérlőre történő áthárítására.
5. A bérbeadó a bérleményeket évenként legalább egyszer ellenőrzi. Indokolt panaszbejelentések esetén bérbeadó köteles haladéktalanul helyszíni ellenőrzést tartani, melyről jegyzőkönyvet kell felvennie.

25. §

A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, berendezéseinek karbantartásával, felújításával, pótlásával, cseréjével összefüggő költségek – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a bérlőt terhelik.

26. §

1. Önkormányzati lakbértámogatásra az jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét.
2. A támogatás mértéke a lakbér 30 %-áig terjedhet.
3. A lakástámogatás iránti kérelmet – az egy főre jutó jövedelemre vonatkozó igazolással együtt – a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodájához kell benyújtani.
4. A támogatás elbírálása a Polgármester – Képviselő-testület által átruházott – hatáskörébe tartozik.
5. A lakbértámogatás biztosításának időtartama egy év. Ezt követően újabb kérelmet lehet beterjeszteni.
6. A bérlő a lakbértámogatással csökkentett lakbért köteles fizetni. 

VI. rész

A bérbeadói hozzájárulás szabályai

27. §

1. A bérlő a lakásba a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatja be házastársát, gyermekét (örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermekét), befogadott gyermekének a gyermekét és szülőjét (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét).
2. Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a bérlő egyéb személyeket az Önkormányzat előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be. A hozzájárulás csak akkor adható meg, ha a lakásban lakó személyekre a befogadás után személyenként legalább 6 m2 lakóterület jut.
3. A befogadáshoz való hozzájárulás a bérleti jogviszony időtartamára szól. Az Önkormányzat a befogadást határozott időre is engedélyezheti.
4. A befogadáshoz való bérbeadói hozzájárulás a befogadott személyt önmagában még nem jogosítja fel a bérleti jogviszony folytatására, vagy másik lakásban való elhelyezés igénylésére.
5. A bérleti jogviszony megszűnése esetén vagy az engedélyezett időtartam lejártakor a befogadott személy köteles a lakást elhagyni. A befogadott személynek a hozzájárulás megadását megelőzően a lakás elhagyására írásban kötelezettséget kell vállalnia. A befogadott személy kiköltözéséről a bérlőnek kell gondoskodnia.
6. A bérbeadó elhelyezési kötelezettséget a Ptk. 685. §-ában meghatározott hozzátartozói kör tekintetében teljesíthet, ha a jogosult
   1. nem rendelkezik önkormányzati tulajdonú lakás bérleti (bérlőtársi) jogával, vagy saját tulajdonú lakással vagy lakás haszonélvezeti jogával,
   2. a bérlő halálát megelőzően öt évig életvitelszerűen a lakásban lakott, mely tényt a Polgármesteri Hivatal nyilvántartása is alátámasztja.
7. A bérlőtárs a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együtt lakás ideje alatt született gyermeke kivételével – a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

Hozzájárulás a tartási szerződés esetén

28. §

1. A határozatlan időre bérbe adott lakás esetében a tartási szerződéshez a Jóléti, Ügyrendi és Környezetvédelmi Bizottság hozzájárulását kell kérni.
2. A bérlő bérleti jogviszonyát az eltartó abban az esetben folytathatja, ha a bérlő az eltartót ténylegesen befogadta a lakásába.

Hozzájárulás az albérleti szerződéshez

29. §

1. A bérlő a határozott időre bérbe adott lakás egy részét – a (6) bekezdésben foglalt esetet kivéve – a Jóléti, Ügyrendi és Környezetvédelmi Bizottság előzetes hozzájárulásával lakás céljára albérletbe adhatja. A lakás albérletbe adásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.
2. Az (1) bekezdésben előírtak alapján 1 szobás lakás albérletbe adásához nem adható hozzájárulás.
3. Az albérletbe adáshoz akkor adható hozzájárulás, ha legalább egy lakószoba a bérlő használatában maradt, és az albérleti jogviszony alapján a lakásba költözők, valamint a már lakásban jogszerűen lakók számát figyelembe véve a lakás egy használójára legalább 6 m2-es lakóterület jut.
4. A Jóléti, Ügyrendi és Környezetvédelmi Bizottság kizárólag határozott időre kötött albérleti szerződéshez adhat hozzájárulást.
5. A Jóléti, Ügyrendi és Környezetvédelmi Bizottság a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat.
6. Kiskorúak és gyámság, illetve gondnokság alatt álló személyek által bérelt lakás egészének albérletbe adásáról a gyámhivatal kérelmére – egyéb kérelmező esetében a gyámhivatal véleményének figyelembevételével – a Jóléti, Ügyrendi és Környezetvédelmi Bizottság dönt.

Hozzájárulás a bérlakások bővítéséhez és korszerűsítéséhez

30. §

1. A bérlő jogosult az Önkormányzattal megállapodást megkötni és az alapján lakását bővíteni, korszerűsíteni.
2. Az (1) bekezdésben megjelölt megállapodáshoz csatolni kell a kiviteli terveket.
3. A bérbeadóval megkötött megállapodás hatálybalépésének feltétele a Polgármester által adott tulajdonosi hozzájárulás.
4. A tulajdonosi hozzájárulást, valamint engedélyköteles munkák esetén a jogerős építési engedélyt és közműnyilatkozatokat is csatolni kell az (1) bekezdés szerinti megállapodáshoz.

VII. rész

A bérleti jogviszony megszűnése

Pénzbeli térítés a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén

31. §

1. Az Önkormányzat és a bérlő a határozatlan időre kötött bérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy másik lakás bérbeadása helyett a Jóléti, Ügyrendi és Környezetvédelmi Bizottság javaslata alapján térítési díj fizetésében állapodnak meg.
2. Ha a felek másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítésben állapodnak meg, úgy a bérlőt az Önkormányzat részére leadott bérlakás visszaadáskori beköltözhető forgalmi értékének 10 %-a illeti meg. Ezen összegből le kell vonni a bérlő lakással kapcsolatos tartozásait és a bérlőt terhelő – általa nem teljesített – kötelezettségek pótlásával kapcsolatban felmerülő költségeket.
3. A pénzbeli térítés csak azt követően fizethető ki, ha a bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást elhagyták és kiürítették.
4. Határozott időre bérbe adott lakásbérleti jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a pénzbeli térítés összege a bérleti jogviszony időtartamából még hátralévő minden egész év után a (2) bekezdésben meghatározott összeg 10 %-a. Ha másik lakás bérbeadására kerül sor, a bérbe adott másik lakásra is csak az előzővel azonos időpontig szóló határozott időtartamú bérleti szerződés köthető.
5. Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell eljárni abban az esetben is, ha a lakásbérleti szerződést a bérlő mondja fel.

Lakásbérleti jog folytatására vonatkozó jog elismerése

32. §

1. Aki a bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folyatatására a Törvény 21. § (2) és 32. § (2) bekezdései alapján jogosult, a bérlő halálától számított 45 napon belül kérheti a bérbeadótól e jogának elismerését. Amennyiben a jogosultság bejelentésére nyitva álló határidőben az Önkormányzathoz bérleti jog folytatása tárgyában kérelem nem érkezik, vagy az Önkormányzat ezen időtartam lejártát követően szerez tudomást a bérlő haláláról, felhívja a lakásban visszamaradt személyt, személyeket a jogosultság igazolására.
2. A Jóléti, Ügyrendi és Környezetvédelmi Bizottság – e rendelet keretei között – elbírálja a kérelmet és a bérleti jogviszony folytatására irányuló szerződést a jogosultság megállapítását követő 15 napon belül a jogosulttal megköti.

A lakásbérleti jog folytatására jogosult személyek eltérő megállapodása hiányában a lakásbérleti jog folytatása a következő sorrend szerint történik: a bérlő házastársa, gyermeke (örökbefogadott, mostoha-, és nevelt gyermek), befogadott gyermekének a gyermeke, továbbá a szülője (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülő), feltéve, ha ezen személyeket a bérlő a lakásába befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban laktak.

3. Az Önkormányzat a felhívás eredménytelensége, vagy a jogosultság hiányának megállapítása esetén intézkedik a lakás kiürítése iránt.
4. Hagyatéki leltározás vagy más Polgármesteri Hivatal által lefolytatott eljárás olyan lakást érint, amelynek bérlője elhalt, a Polgármesteri Hivatal köteles erről az Önkormányzatot 8 napon belül értesíteni.
5. A bérlő halála esetén a bérlőkijelölési joggal érintett lakás bérleti jogát a bérlőkijelölésre jogosult által meghatározott személy folytathatja.

Lakáshasználati díj

33. §

1. A lakás jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni.
2. Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles az Önkormányzat részére fizetni.
3. A jogcím nélküli lakáshasználó – az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig – emelt használati díjat akkor köteles fizetni, ha a Törvény 75., 91. és 95. §-ai értelmében elhelyezésére nem tarthat igényt.
4. A (3) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított:
   1. 3-12 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének kétszeres összege,
   2. 13-18 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének 2,5-szörös összege,
   3. a 19. hónaptól kezdve a lakás lakbérének háromszoros összege.
5. Ha a jogcím nélküli lakáshasználónak – a vele együtt lakókra tekintettel meghatározott – 1 főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá a létfenntartáshoz szükséges mértéken felüli ingó-, valamint forgalomképes ingatlan vagyonnal nem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét csökkenteni kell. A csökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb a lakás lakbérének – (4) bekezdés a.) pontja szerinti – kétszeres összegénél.
6. A mindenkori lakbér összegének megfelelő használati díjat köteles fizetni az, akinek lakbér és járulékai meg nem fizetése miatt a bérleti jogviszonyát felmondták és ennek következtében jogcím nélkülivé vált.

Szolgálati lakásokra vonatkozó szabályok

34. §

1. Azokat a lakásokat, amelyek szolgálati lakásnak minősülnek és az önkormányzat költségvetési szerve vagy intézménye által használt épületben vannak, csak a költségvetési szervvel köztisztviselői, közszolgálati, vagy munkaviszonyban álló, illetőleg vele ilyen jogviszonyt létesítőnek lehet bérbe adni.
2. A bérbeadás határozott időre vagy a munkavállalói jogviszony fennállásáig tarthat.
3. Szolgálati lakások esetében a bérbeadói jogokat – e rendelet szabályainak megfelelően – a költségvetési szervek és az intézmények vezetői gyakorolják.
4. Az (1) bekezdésben említett lakás esetén:
   1. nem lehet hozzájárulni a lakásba való befogadáshoz, a tartási szerződéshez, az albérletbe adáshoz,
   2. a lakáscseréhez akkor lehet hozzájárulni, ha a csere folytán a lakásba költöző bérlő az önkormányzat költségvetési szervével, illetve intézményével munkaviszonyban áll, vagy azt létesít.

VIII. rész

Záró rendelkezések

Adatvédelmi szabályok

35. §

1. Az Önkormányzat a pályázatokban szereplő személyes adatokat, illetve a pályázatokban az érintett önkéntes hozzájárulása alapján – a pályázat elbírálásáig, illetve a lakásbérleti szerződés megszűnéséig – kezeli.
2. A bérleti szerződés megkötéséhez szükséges adatok az alábbiak:
   1. a bérlő neve (leánykori neve),
   2. a bérlő anyja neve,
   3. a bérlő születési helye és ideje,
   4. a bérlő lakóhelye, illetve tartózkodási helye,
   5. a bérlő személyazonosítására alkalmas igazolványának száma.
3. Az Önkormányzat a (2) bekezdés a.)-d.) pontja szerinti adatokat a bérlővel együtt költöző, valamint a bérlő által befogadott személyek tekintetében is kezelheti.

Hatálybalépés

36. §

1. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 17/1997. (IX.17.), a 29/2003. (XI.26.), a 13/2006. (IV.14.) és a 43/2008. (XII.18.) önkormányzati rendelet.
2. E rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

Páty, 2012. május 31.

            Székely László                                                          Dr. Guba Zsolt

             polgármester                                                                   jegyző