Páty Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a lakások és helyiségek bérletére-, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja:

I. rész

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya a Páty Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.

2. §

1. A Képviselő-testület (a továbbiakban: bérbeadó) gyakorolja az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek feletti tulajdonosi és bérbeadói jogokat, teljesíti a bérbeadói kötelezettségeket.
2. A Képviselő-testület felújítási és átalakítási ügyekben a tulajdonosi hozzájárulás megadását a Polgármesterre ruházza.
3. A Törvény 24. § (1) bekezdése szerinti felmondási jogot a Képviselő-testület gyakorolja. A Törvény 24. § (1) bekezdés a.) és b.) pontjában nevesített felmondási ok esetén, amennyiben a bérlőnek három hónapos vagy azt meghaladó lakbér vagy közüzemi díj hátraléka van, a bérlő részére felszólító levelet kell küldeni. A felszólítás eredménytelensége esetén a bérleti jogviszonyt fel kell mondani.

3. §

A bérbeadó a rendelet hatálybalépésekor fennálló szerződések tekintetében az épület és a helyiség fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit a szerződés megkötésekor hatályban volt jogszabályok szerint köteles teljesíteni.

Az önkormányzati helyiségek bérbeadásának jogcímei

4. §

1. A helyiségeket az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:
   1. pályázat útján,
   2. a Képviselő-testület döntése alapján:

ba) bérbeadó másik helyiség bérbeadására tett javaslatára, ha a bérlő másik helyiségben történő elhelyezése az önkormányzat érdekében áll,

bb) rendeletben meghatározott helyiség-gazdálkodási feladatok alapján,

bc) a helyiség üzemeltetőjének (használójának) igénye alapján,

bd) helyiségek cseréje,

rövid távú vagyongazdálkodás céljából.

3. bérbeadó egyedi döntése alapján a polgári védelmi rendeltetésű helyiségek esetében.

2. A szerződésnek a bérbeadás – rendeletben meghatározott – jogcímét tartalmaznia kell.

5. §

1. A Képviselő-testület dönt az üres vagy megüresedő helyiségek bérlőinek kijelöléséről.
2. Nem lehet az (1) bekezdést alkalmazni, ha a helyiséget harmadik személy bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási joga alapján kell bérbe adni.

6. §

1. Nem lehet bérbe adni a helyiséget annak a személynek (gazdasági társaságnak, egyéni vállalkozónak, társadalmi szervezetnek stb.), akinek (amelynek):
   1. a bérlő székhelye (lakóhelye) szerinti önkormányzattal szemben adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása, az önkormányzattól bérelt helyiségre bérleti díj, illetve közüzemi díj hátraléka van.
   2. a helyiségben gyakorolni kívánt tevékenység folytatására való jogosultságát nem tudja hitelt érdemlően igazolni.
2. Helyiséget gépkocsi-tárolás céljára kizárólag a bérlő tulajdonában lévő gépjármű elhelyezésére lehet bérbe adni.

Pályázat útján történő bérbeadás

A pályázaton való részvétel feltételei

7. §

1. Az üres helyiség bérlőjét – a bérbeadás jogcímének meghatározása után – elsősorban a helyiségre kiírt pályázat útján kell kiválasztani.
2. Nem kell pályázatot kiírni a 4. § b) és c) pontjában megjelölt esetekben.

8. §

1. A pályázat kiírásáról, közzétételéről és a szükséges feltételek biztosításáról a bérbeadó gondoskodik.
2. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
   1. a helyiség címét, alapterületét, épületgépészeti felszereltségét, műszaki állapotát, a bérleti díj alsó határát,
   2. a bérbeadó megnevezését, címét,
   3. a helyiség megtekintésének lehetőségét,
   4. a hasznosítás célját és a helyiség funkcióját,
   5. a pályázati ajánlat benyújtásakor a bérbeadónál letétbe helyezendő bánatpénz összegét,
   6. a bérbeadás feltételeként meghatározott, az önkormányzat részére a nyertes pályázó által fizetendő megszerzési díj összegét,
   7. a bérleti szerződést biztosító mellékkötelezettségként bérbeadó részére megfizetendő óvadék összegét,
   8. a bérleti díj emelés módját és mértékét,
   9. a bérleti szerződés időtartamát,
   10. a pályázat benyújtásának módját és helyét, valamint határidejét,
   11. arra való felhívást, hogy a pályázónak a helyiségben folytatni kívánt tevékenységre való jogosultságát milyen – a pályázat mellékleteként benyújtott – dokumentumokkal kell igazolnia.
3. A pályázat nyilvános, azon minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó részt vehet.
4. Érvényesnek csak az a pályázat fogadható el, amelyik a kiírásnak minden tekintetben maradéktalanul megfelel és a pályázó a pályázati hirdetményben meghatározott összegű bánatpénzt a bérbeadónál letétbe helyezte.
5. A bánatpénz összegének mértékéről a Képviselő-testület dönt. Ezen összeg nem lehet több a megszerzési díj 40 %-ánál.
6. A megszerzési díj mértéke a nyertes pályázó által megajánlott, vagy a versenytárgyalás eredményeként kialakult bérleti díj kettő havi összege ÁFÁ-val növelten.

9. §

1. A Képviselő-testület dönt a nyertes pályázó kiválasztásáról.
2. Azonos tartalmú, vagy 15 %-nál kisebb különbségű ajánlatok esetében bérbeadó versenytárgyalást folytat le az érvényes pályázatot benyújtó pályázók között. A versenytárgyalást a bérbeadó a pályázat benyújtási határidejét követő 5 munkanapon belül köteles megtartani. A versenyeztetés során a licitálóknak a pályázatra beérkezett legmagasabb bérleti díj ajánlat emelésére kell ajánlatot tenni a bérbeadó által – a licit előtt, a megajánlott bérleti díjak figyelembevételével – meghatározott licitlépcső figyelembe vételével.
3. A licit nyertesét a versenytárgyaláson kell kihirdetni.
4. Az ajánlat benyújtásakor befizetett bánatpénz összege – nyertes pályázat esetén – a bérlő által fizetendő óvadékba beszámításra kerül, a nyertes pályázó visszalépése esetén pedig az önkormányzatot illeti. A nyertes pályázó kiválasztásáról történő döntést követő 8 napon belül a többi pályázó által befizetett bánatpénzt részükre vissza kell fizetni.
5. A nyertes pályázónak a megszerzési díj teljes összegét a Képviselő-testület döntéséről történő írásbeli értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül az önkormányzat részére meg kell fizetnie.  

10. §

1. Eredménytelen a pályázat, ha
   1. a pályázati határidő lejártáig nem érkezik be ajánlat, vagy
   2. valamennyi benyújtott ajánlat érvénytelen.
2. Érvénytelen pályázat esetén a Képviselő-testület dönt a pályázat megismétléséről és a pályázati feltételek megváltoztatásának lehetőségéről.

Pályázaton kívüli bérbeadás

11. §

1. A Képviselő-testület dönt a helyiség pályázaton kívüli bérbeadásának módjáról és feltételeiről.
2. A pályázati úton nem hasznosítható helyiségek esetében a megszerzési díj összege a Képviselő-testület által meghatározott bérleti díj kettő havi összege ÁFÁ-val növelten.
3. A Képviselő-testület a helyiséget pályázaton kívül adja bérbe, amennyiben az önkormányzati vagyon gazdaságos hasznosítása így is biztosítható, és
   1. a helyiség egyéb célú hasznosítása miatt pályázat útján nem adható bérbe, vagy
   2. a helyiség bérbeadására legalább három alkalommal kiírt nyilvános pályázat eredménytelenül zárult.

II. Fejezet

A helyiségbérleti szerződés tartalma

12. §

1. Helyiséget bérbe adni határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig lehet kivéve, ha a Képviselő-testület egyedi határozatában a határozatlan idejű bérbeadásról döntött.
2. Feltétel bekövetkezéséig kell a szerződést megkötni, ha:
   1. az épület bontásáról, felújításáról, korszerűsítéséről a Képviselő-testület határozott, de ennek időpontja nem ismert,
   2. a helyiségre a Képviselő-testület szervének, intézményének, társaságának van igénye, de ennek teljesítése egy év eltelte után várható,
   3. jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján a helyiség feletti tulajdonosi rendelkezési jog előre meg nem határozható időpontban megszűnik.
3. A határozott idejű helyiségbérleti szerződés időtartama 3 év.

III. Fejezet

A felek jogai és kötelezettségei

Megállapodás a helyiség bérleti díjában

13. §

1. Ha a helyiség bérlőjének kiválasztása pályázat útján történik, akkor a szerződésben azt a bérleti díjat kell megjelölni, amelyet a nyertes pályázó ajánlata tartalmaz.
2. Amennyiben a szerződés megkötésére nem pályázat alapján kerül sor, a bérbeadó a bérleti díj mértékét egyedileg határozza meg, figyelemmel a helyiség előző bérlője számára meghatározott díj összegére.
3. A bérlő köteles a Képviselő-testület által meghatározott bérleti díjat – a bérbeadó részére, az általa közölt feltételekkel – havonkénti gyakorisággal megfizetni.

14. §

Bármilyen jogcímen kötött helyiségbérleti szerződésben biztosítani kell a bérbeadó részére az egyoldalú, évente legalább az infláció mértékével megegyező arányú bérleti díj, január 1-jével történő emelés lehetőségét.

15. §

1. A bérlő az általa igénybe vett közüzemi szolgáltatások díját a közüzemi szolgáltatóval kötött szerződés alapján köteles közvetlenül a szolgáltatónak megfizetni, a helyiséghez tartozó külön közüzemi mérőket a nevére íratni, illetőleg fogyasztásmérő hiányában 30 napon belül köteles azt saját költségén felszereltetni és a közüzemi szolgáltatóval szerződést kötni.
2. Az egyedileg mérhető közüzemi szolgáltatások esetében fogyasztásmérő hiányában a bérlő a bérbeadó által megállapított és kiközölt átalánydíjat köteles megfizetni.
3. Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak a Törvény 24. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott egyéb lényeges kötelezettségnek minősülnek.
4. Amennyiben a bérlő az általa igénybe vett közüzemi szolgáltatás díját a szolgáltatók részére nem, vagy késedelmesen egyenlíti ki, bérbeadó jogosult a Törvény 24. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel a bérleti szerződés felmondására és ezzel egyidejűleg a bérlő helyett megfizetett szolgáltatási díj és annak járulékai bérlőre történő áthárítására.
5. A bérbeadó akkor jogosult a (4) bekezdés alapján a bérleti szerződés felmondására, ha a közüzemi szolgáltató a bérlő nemfizetése miatt közvetlenül a tulajdonost szólítja fel a teljesítésre.

IV. Fejezet

Másik helyiség bérbeadására és pénzbeli térítésre vonatkozó szabályok

16. §

1. Ha a bérlő a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésében kíván megállapodni, a bérbeadó másik helyiség bérbeadására akkor tehet javaslatot, ha:
   1. a bérleti szerződés azt tartalmazza, és a bérlő azt igényli,
   2. a bérleti szerződés nem tartalmazza, de a bérlő másik helyiségben történő elhelyezése az önkormányzat érdekében.
2. A bérbeadó a másik helyiség bérbeadásakor köteles a cserehelyiségre vonatkozó, a Törvényben előírt megfelelőségi szabályokat alkalmazni.

17. §

1. A határozott idejű, vagy feltétel bekövetkeztéig tartó bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő részére csak akkor jár pénzbeli térítés, ha a bérlő a helyiség bérleti jogának megszerzésekor egy éves bérleti díjnak megfelelő, vagy a forgalmi érték alapján megállapított összegű megszerzési díjat megfizetett. A befizetett megszerzési díj, használatbavételi díj visszatérítésére az alábbi esetek valamelyikében van mód.
   1. a bérlőnek – a bérbeadó felróható magatartásán alapuló – felmondása esetén,
   2. a bérlő a felkínált cserehelyiséget nem fogadja el, vagy a cserehelyiségre nem tart igényt.
2. A határozatlan idejű bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő részére pénzbeli térítés jár, kivéve, ha a bérbeadó a bérleti jogviszonyt a bérlő felróható magatartása miatt mondta fel, illetve a Törvény 43. § (2) bekezdés alapján felmondott helyiségbérleti jogviszonyt a felek közös megegyezéssel megszüntetik, és a helyiségre új, határozott idejű bérleti szerződést kötnek.
3. A határozott idejű bérleti szerződés bérlő által történő – nem a bérbeadó felróható magatartásán alapuló – felmondása esetén a bérlő részére pénzbeli térítés nem jár.

18. §

1. A bérlő részére fizetendő pénzbeli térítés összegéről és esedékességéről a Képviselő-testület dönt.
2. A pénzbeli térítés mértéke a bérlő által a bérleti jogviszony megszűnését megelőző hónapban fizetett havi bérleti díj ötszörös összege.
3. A pénzbeli térítés összegét csökkenteni kell a bérlőnek a bérbeadónál fennálló bérleti (használati) díj és egyéb tartozásai, valamint a bérlő mulasztásából eredő, a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges bérbeadói ráfordítások összegével.

19. §

1. A Képviselő-testület a bérlő kérelmére dönt a helyiségnek bérlőtársak részére történő bérbeadásáról.
2. A helyiséget akkor lehet bérlőtársak részére bérbe adni, ha:
   1. ebben a bérlő és a leendő bérlőtárs írásban megállapodik és
   2. az új bérlő vállalja a jelen rendelet által előírt megszerzési díj önkormányzat részére történő megfizetését, – amelynek mértéke megegyezik a leendő bérlőtárs által fizetendő bérleti díj kettő havi ÁFÁ-val növelt összegével.
3. Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségre köthető, amely mértékénél fogva erre alkalmas.
4. A már fennálló bérlőtársi szerződés esetén újabb bérlőtárssal csak akkor lehet szerződést kötni, ha a (2) bekezdésben előírt feltételek teljesülnek.

Hozzájárulás a bérleti jog átruházásához és cseréjéhez

20. §

1. A helyiség bérleti jogának átruházásához akkor lehet hozzájárulni, ha:
   1. a leendő bérlő által a helyiségben folytatni kívánt tevékenység megfelel a helyiség hasznosítása céljának, és
   2. a leendő bérlő vállalja a jelen rendelet által előírt megszerzési díj önkormányzat részére történő megfizetését, amelynek mértéke megegyezik a leendő bérlő által fizetendő, a bérleti jogviszony kezdetétől számított kettő havi nettó bérleti díj ÁFÁ-val növelt összegével.
2. Az új bérlőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az átadó bérlő által végzett értéknövelő beruházások tekintetében sem a bérbeadóval, sem a tulajdonossal szemben nem lép fel megtérítési igénnyel.

VI. Fejezet

A helyiséghasználati díj

21. §

1. A helyiség jogcím nélküli használója a jogcím nélküli használat kezdetétől használati díjat köteles fizetni.
2. A használati díj összege megegyezik a helyiség bérleti díjának összegével.
3. A jogcím nélküli használó – a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónap elteltét követő naptól a helyiség kiürítéséig – emelt használati díjat köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetőleg a Törvény 91. és 94. §-ai értelmében elhelyezésére nem tarthat igényt.
4. A (3) bekezdésben foglaltak alapján az emelt használati díj mértéke a jogcím nélküli használat kezdetétől számított:
   1. 7-12 hónap közötti időtartamra a helyiség bérének kétszeres összege,
   2. 13-18 hónap közötti időtartamra a helyiség bérének 2,5-szeres összege,
   3. a 19. hónaptól kezdve a helyiség bérének háromszoros összege.

Záró rendelkezések

22. §

1. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
2. E rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

Páty, 2012. május 31.

            Székely László                                                          Dr. Guba Zsolt

             polgármester                                                                   jegyző