Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2012 (V.31.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről
Hatályos: 2012. 06. 01- 2015. 03. 01Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2012 (V.31.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről
2012-06-01-tól 2015-03-01-ig
Páty Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a lakások és helyiségek bérletére-, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja:
I. rész
Általános rendelkezések
A rendelet hatálya
- §
A rendelet hatálya a Páty Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.
- §
- A Képviselő-testület (a továbbiakban: bérbeadó) gyakorolja az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek feletti tulajdonosi és bérbeadói jogokat, teljesíti a bérbeadói kötelezettségeket.
- A Képviselő-testület felújítási és átalakítási ügyekben a tulajdonosi hozzájárulás megadását a Polgármesterre ruházza.
- A Törvény 24. § (1) bekezdése szerinti felmondási jogot a Képviselő-testület gyakorolja. A Törvény 24. § (1) bekezdés a.) és b.) pontjában nevesített felmondási ok esetén, amennyiben a bérlőnek három hónapos vagy azt meghaladó lakbér vagy közüzemi díj hátraléka van, a bérlő részére felszólító levelet kell küldeni. A felszólítás eredménytelensége esetén a bérleti jogviszonyt fel kell mondani.
- §
A bérbeadó a rendelet hatálybalépésekor fennálló szerződések tekintetében az épület és a helyiség fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit a szerződés megkötésekor hatályban volt jogszabályok szerint köteles teljesíteni.
Az önkormányzati helyiségek bérbeadásának jogcímei
- §
- A helyiségeket az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:
- pályázat útján,
- a Képviselő-testület döntése alapján:
ba) bérbeadó másik helyiség bérbeadására tett javaslatára, ha a bérlő másik helyiségben történő elhelyezése az önkormányzat érdekében áll,
bb) rendeletben meghatározott helyiség-gazdálkodási feladatok alapján,
bc) a helyiség üzemeltetőjének (használójának) igénye alapján,
bd) helyiségek cseréje,
rövid távú vagyongazdálkodás céljából.
- bérbeadó egyedi döntése alapján a polgári védelmi rendeltetésű helyiségek esetében.
- A szerződésnek a bérbeadás – rendeletben meghatározott – jogcímét tartalmaznia kell.
- §
- A Képviselő-testület dönt az üres vagy megüresedő helyiségek bérlőinek kijelöléséről.
- Nem lehet az (1) bekezdést alkalmazni, ha a helyiséget harmadik személy bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási joga alapján kell bérbe adni.
- §
- Nem lehet bérbe adni a helyiséget annak a személynek (gazdasági társaságnak, egyéni vállalkozónak, társadalmi szervezetnek stb.), akinek (amelynek):
- a bérlő székhelye (lakóhelye) szerinti önkormányzattal szemben adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása, az önkormányzattól bérelt helyiségre bérleti díj, illetve közüzemi díj hátraléka van.
- a helyiségben gyakorolni kívánt tevékenység folytatására való jogosultságát nem tudja hitelt érdemlően igazolni.
- Helyiséget gépkocsi-tárolás céljára kizárólag a bérlő tulajdonában lévő gépjármű elhelyezésére lehet bérbe adni.
Pályázat útján történő bérbeadás
A pályázaton való részvétel feltételei
- §
- Az üres helyiség bérlőjét – a bérbeadás jogcímének meghatározása után – elsősorban a helyiségre kiírt pályázat útján kell kiválasztani.
- Nem kell pályázatot kiírni a 4. § b) és c) pontjában megjelölt esetekben.
- §
- A pályázat kiírásáról, közzétételéről és a szükséges feltételek biztosításáról a bérbeadó gondoskodik.
- A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
- a helyiség címét, alapterületét, épületgépészeti felszereltségét, műszaki állapotát, a bérleti díj alsó határát,
- a bérbeadó megnevezését, címét,
- a helyiség megtekintésének lehetőségét,
- a hasznosítás célját és a helyiség funkcióját,
- a pályázati ajánlat benyújtásakor a bérbeadónál letétbe helyezendő bánatpénz összegét,
- a bérbeadás feltételeként meghatározott, az önkormányzat részére a nyertes pályázó által fizetendő megszerzési díj összegét,
- a bérleti szerződést biztosító mellékkötelezettségként bérbeadó részére megfizetendő óvadék összegét,
- a bérleti díj emelés módját és mértékét,
- a bérleti szerződés időtartamát,
- a pályázat benyújtásának módját és helyét, valamint határidejét,
- arra való felhívást, hogy a pályázónak a helyiségben folytatni kívánt tevékenységre való jogosultságát milyen – a pályázat mellékleteként benyújtott – dokumentumokkal kell igazolnia.
- A pályázat nyilvános, azon minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó részt vehet.
- Érvényesnek csak az a pályázat fogadható el, amelyik a kiírásnak minden tekintetben maradéktalanul megfelel és a pályázó a pályázati hirdetményben meghatározott összegű bánatpénzt a bérbeadónál letétbe helyezte.
- A bánatpénz összegének mértékéről a Képviselő-testület dönt. Ezen összeg nem lehet több a megszerzési díj 40 %-ánál.
- A megszerzési díj mértéke a nyertes pályázó által megajánlott, vagy a versenytárgyalás eredményeként kialakult bérleti díj kettő havi összege ÁFÁ-val növelten.
- §
- A Képviselő-testület dönt a nyertes pályázó kiválasztásáról.
- Azonos tartalmú, vagy 15 %-nál kisebb különbségű ajánlatok esetében bérbeadó versenytárgyalást folytat le az érvényes pályázatot benyújtó pályázók között. A versenytárgyalást a bérbeadó a pályázat benyújtási határidejét követő 5 munkanapon belül köteles megtartani. A versenyeztetés során a licitálóknak a pályázatra beérkezett legmagasabb bérleti díj ajánlat emelésére kell ajánlatot tenni a bérbeadó által – a licit előtt, a megajánlott bérleti díjak figyelembevételével – meghatározott licitlépcső figyelembe vételével.
- A licit nyertesét a versenytárgyaláson kell kihirdetni.
- Az ajánlat benyújtásakor befizetett bánatpénz összege – nyertes pályázat esetén – a bérlő által fizetendő óvadékba beszámításra kerül, a nyertes pályázó visszalépése esetén pedig az önkormányzatot illeti. A nyertes pályázó kiválasztásáról történő döntést követő 8 napon belül a többi pályázó által befizetett bánatpénzt részükre vissza kell fizetni.
- A nyertes pályázónak a megszerzési díj teljes összegét a Képviselő-testület döntéséről történő írásbeli értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül az önkormányzat részére meg kell fizetnie.
- §
- Eredménytelen a pályázat, ha
- a pályázati határidő lejártáig nem érkezik be ajánlat, vagy
- valamennyi benyújtott ajánlat érvénytelen.
- Érvénytelen pályázat esetén a Képviselő-testület dönt a pályázat megismétléséről és a pályázati feltételek megváltoztatásának lehetőségéről.
Pályázaton kívüli bérbeadás
- §
- A Képviselő-testület dönt a helyiség pályázaton kívüli bérbeadásának módjáról és feltételeiről.
- A pályázati úton nem hasznosítható helyiségek esetében a megszerzési díj összege a Képviselő-testület által meghatározott bérleti díj kettő havi összege ÁFÁ-val növelten.
- A Képviselő-testület a helyiséget pályázaton kívül adja bérbe, amennyiben az önkormányzati vagyon gazdaságos hasznosítása így is biztosítható, és
- a helyiség egyéb célú hasznosítása miatt pályázat útján nem adható bérbe, vagy
- a helyiség bérbeadására legalább három alkalommal kiírt nyilvános pályázat eredménytelenül zárult.
II. Fejezet
A helyiségbérleti szerződés tartalma
- §
- Helyiséget bérbe adni határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig lehet kivéve, ha a Képviselő-testület egyedi határozatában a határozatlan idejű bérbeadásról döntött.
- Feltétel bekövetkezéséig kell a szerződést megkötni, ha:
- az épület bontásáról, felújításáról, korszerűsítéséről a Képviselő-testület határozott, de ennek időpontja nem ismert,
- a helyiségre a Képviselő-testület szervének, intézményének, társaságának van igénye, de ennek teljesítése egy év eltelte után várható,
- jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján a helyiség feletti tulajdonosi rendelkezési jog előre meg nem határozható időpontban megszűnik.
- A határozott idejű helyiségbérleti szerződés időtartama 3 év.
III. Fejezet
A felek jogai és kötelezettségei
Megállapodás a helyiség bérleti díjában
- §
- Ha a helyiség bérlőjének kiválasztása pályázat útján történik, akkor a szerződésben azt a bérleti díjat kell megjelölni, amelyet a nyertes pályázó ajánlata tartalmaz.
- Amennyiben a szerződés megkötésére nem pályázat alapján kerül sor, a bérbeadó a bérleti díj mértékét egyedileg határozza meg, figyelemmel a helyiség előző bérlője számára meghatározott díj összegére.
- A bérlő köteles a Képviselő-testület által meghatározott bérleti díjat – a bérbeadó részére, az általa közölt feltételekkel – havonkénti gyakorisággal megfizetni.
- §
Bármilyen jogcímen kötött helyiségbérleti szerződésben biztosítani kell a bérbeadó részére az egyoldalú, évente legalább az infláció mértékével megegyező arányú bérleti díj, január 1-jével történő emelés lehetőségét.
- §
- A bérlő az általa igénybe vett közüzemi szolgáltatások díját a közüzemi szolgáltatóval kötött szerződés alapján köteles közvetlenül a szolgáltatónak megfizetni, a helyiséghez tartozó külön közüzemi mérőket a nevére íratni, illetőleg fogyasztásmérő hiányában 30 napon belül köteles azt saját költségén felszereltetni és a közüzemi szolgáltatóval szerződést kötni.
- Az egyedileg mérhető közüzemi szolgáltatások esetében fogyasztásmérő hiányában a bérlő a bérbeadó által megállapított és kiközölt átalánydíjat köteles megfizetni.
- Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak a Törvény 24. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott egyéb lényeges kötelezettségnek minősülnek.
- Amennyiben a bérlő az általa igénybe vett közüzemi szolgáltatás díját a szolgáltatók részére nem, vagy késedelmesen egyenlíti ki, bérbeadó jogosult a Törvény 24. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel a bérleti szerződés felmondására és ezzel egyidejűleg a bérlő helyett megfizetett szolgáltatási díj és annak járulékai bérlőre történő áthárítására.
- A bérbeadó akkor jogosult a (4) bekezdés alapján a bérleti szerződés felmondására, ha a közüzemi szolgáltató a bérlő nemfizetése miatt közvetlenül a tulajdonost szólítja fel a teljesítésre.
IV. Fejezet
Másik helyiség bérbeadására és pénzbeli térítésre vonatkozó szabályok
- §
- Ha a bérlő a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésében kíván megállapodni, a bérbeadó másik helyiség bérbeadására akkor tehet javaslatot, ha:
- a bérleti szerződés azt tartalmazza, és a bérlő azt igényli,
- a bérleti szerződés nem tartalmazza, de a bérlő másik helyiségben történő elhelyezése az önkormányzat érdekében.
- A bérbeadó a másik helyiség bérbeadásakor köteles a cserehelyiségre vonatkozó, a Törvényben előírt megfelelőségi szabályokat alkalmazni.
- §
- A határozott idejű, vagy feltétel bekövetkeztéig tartó bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő részére csak akkor jár pénzbeli térítés, ha a bérlő a helyiség bérleti jogának megszerzésekor egy éves bérleti díjnak megfelelő, vagy a forgalmi érték alapján megállapított összegű megszerzési díjat megfizetett. A befizetett megszerzési díj, használatbavételi díj visszatérítésére az alábbi esetek valamelyikében van mód.
- a bérlőnek – a bérbeadó felróható magatartásán alapuló – felmondása esetén,
- a bérlő a felkínált cserehelyiséget nem fogadja el, vagy a cserehelyiségre nem tart igényt.
- A határozatlan idejű bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő részére pénzbeli térítés jár, kivéve, ha a bérbeadó a bérleti jogviszonyt a bérlő felróható magatartása miatt mondta fel, illetve a Törvény 43. § (2) bekezdés alapján felmondott helyiségbérleti jogviszonyt a felek közös megegyezéssel megszüntetik, és a helyiségre új, határozott idejű bérleti szerződést kötnek.
- A határozott idejű bérleti szerződés bérlő által történő – nem a bérbeadó felróható magatartásán alapuló – felmondása esetén a bérlő részére pénzbeli térítés nem jár.
- §
- A bérlő részére fizetendő pénzbeli térítés összegéről és esedékességéről a Képviselő-testület dönt.
- A pénzbeli térítés mértéke a bérlő által a bérleti jogviszony megszűnését megelőző hónapban fizetett havi bérleti díj ötszörös összege.
- A pénzbeli térítés összegét csökkenteni kell a bérlőnek a bérbeadónál fennálló bérleti (használati) díj és egyéb tartozásai, valamint a bérlő mulasztásából eredő, a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges bérbeadói ráfordítások összegével.
- §
- A Képviselő-testület a bérlő kérelmére dönt a helyiségnek bérlőtársak részére történő bérbeadásáról.
- A helyiséget akkor lehet bérlőtársak részére bérbe adni, ha:
- ebben a bérlő és a leendő bérlőtárs írásban megállapodik és
- az új bérlő vállalja a jelen rendelet által előírt megszerzési díj önkormányzat részére történő megfizetését, – amelynek mértéke megegyezik a leendő bérlőtárs által fizetendő bérleti díj kettő havi ÁFÁ-val növelt összegével.
- Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségre köthető, amely mértékénél fogva erre alkalmas.
- A már fennálló bérlőtársi szerződés esetén újabb bérlőtárssal csak akkor lehet szerződést kötni, ha a (2) bekezdésben előírt feltételek teljesülnek.
Hozzájárulás a bérleti jog átruházásához és cseréjéhez
- §
- A helyiség bérleti jogának átruházásához akkor lehet hozzájárulni, ha:
- a leendő bérlő által a helyiségben folytatni kívánt tevékenység megfelel a helyiség hasznosítása céljának, és
- a leendő bérlő vállalja a jelen rendelet által előírt megszerzési díj önkormányzat részére történő megfizetését, amelynek mértéke megegyezik a leendő bérlő által fizetendő, a bérleti jogviszony kezdetétől számított kettő havi nettó bérleti díj ÁFÁ-val növelt összegével.
- Az új bérlőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az átadó bérlő által végzett értéknövelő beruházások tekintetében sem a bérbeadóval, sem a tulajdonossal szemben nem lép fel megtérítési igénnyel.
VI. Fejezet
A helyiséghasználati díj
- §
- A helyiség jogcím nélküli használója a jogcím nélküli használat kezdetétől használati díjat köteles fizetni.
- A használati díj összege megegyezik a helyiség bérleti díjának összegével.
- A jogcím nélküli használó – a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónap elteltét követő naptól a helyiség kiürítéséig – emelt használati díjat köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetőleg a Törvény 91. és 94. §-ai értelmében elhelyezésére nem tarthat igényt.
- A (3) bekezdésben foglaltak alapján az emelt használati díj mértéke a jogcím nélküli használat kezdetétől számított:
- 7-12 hónap közötti időtartamra a helyiség bérének kétszeres összege,
- 13-18 hónap közötti időtartamra a helyiség bérének 2,5-szeres összege,
- a 19. hónaptól kezdve a helyiség bérének háromszoros összege.
Záró rendelkezések
- §
- A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
- E rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
Páty, 2012. május 31.
Székely László Dr. Guba Zsolt
polgármester jegyző