Páty Község Önkormányzata Képviselő-testülete
11/2013.(IV.25.) önkormányzati rendelete Páty Község Önkormányzat vagyonáról , a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2019. 06. 24- 2019. 09. 12Páty Község Önkormányzata Képviselő-testülete
Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelete Páty Község Önkormányzata vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól
2019-06-24-tól 2019-09-12-ig
Páty Község Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § 6. pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. Cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
- Fejezet
Általános rendelkezések
1. A rendelet tárgyi hatálya
- §
- E rendelet hatálya Páty Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő ingatlanokkal és ingó vagyontárgyakkal, valamint vagyoni értékű jogokkal (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) való gazdálkodásra terjed ki.
- E rendelet hatálya a Pátyi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal) és az önkormányzat által alapított költségvetési szerv (a továbbiakban: intézmény) költségvetési gazdálkodási rendjét nem érinti.
- A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére.
2. A rendelet személyi hatálya
- §
A rendelet hatálya kiterjed
- az önkormányzatra,
- az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,
- az önkormányzat szerveire.
3. Értelmező rendelkezések
- §
E rendelet alkalmazásában
- vagyon
- a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és
- az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 44/A. § (3) bekezdésében felsoroltak.
- Forgalmi érték: a vagyontárgy ára, amely független felek között, normális piaci körülmények mellett általában elérhető lenne.
- Ingó vagyontárgy: Az ingatlannak és portfólió vagyonnak nem minősülő dolog.
- Portfolió vagyon: Társasági tagsági jogot megtestesítő tartós részesedések (részvények, üzletrészek), egyéb értékpapírok.
- Vagyoni értékű jog: A tulajdonjogon kívüli dolgokra vonatkozó jogok (korlátolt dologi jogok); polgári jogi értelemben minden olyan jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.
- Vagyonkezelő: Az a szervezet, amelyet az önkormányzat a tulajdonosi jogok teljes vagy részleges gyakorlásával megbíz.
- Fejezet
Az önkormányzati vagyon
1. Az önkormányzati vagyon csoportosítása
- §
Az önkormányzati vagyon
- törzsvagyonból, ezen belül
aa.) forgalomképtelen törzsvagyonból és
ab.) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint
- forgalomképes üzleti vagyonból áll.
- §
- A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyon
- nem idegeníthető el,
- nem terhelhető meg (kivéve a vagyonkezelői jogot és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot),
- alapítványba és vállalkozásba nem vihető,
- nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete, végrehajtás sem vezethető rá, és azon
- dologi jog vagy osztott tulajdon nem létesíthető.
- A forgalomképtelen törzsvagyon törvény alapján fennálló szerződéskötési kötelezettség alapján megterhelhető használati jog (közérdekű szolgalmi jog) alapítása céljából.
- A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgyra e rendelet hatályba lépése után az (1)-(2) bekezdésben foglaltakkal ellentétes tartalmú szerződés semmis.
- A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyonelemek felsorolását a 1. melléklet tartalmazza.
- A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, illetve gazdasági társaságok vezetői felelnek.
- §
- A korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.
- A forgalomképtelennek, továbbá nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősülő, a rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek a rendelet 2. mellékletében vannak felsorolva.
- A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.
- A (3) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
- §
- Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.
- A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történik.
- A forgalomképes vagyonelemek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.
2. A tulajdonosi jogok gyakorlása
- §
- A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Páty Község Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). A Képviselő-testület egyes jogosítványait – átruházott hatáskörben – e rendelet szabályai szerint a polgármester útján gyakorolja. A Képviselő-testület bármely ügyben magához vonhatja a döntési jogkört.
- A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály vagy a Képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – a polgármesteri hivatal, az önkormányzat intézményei, társulásai és gazdasági társaságai, valamint üzemeltetési, közszolgáltatási, illetve koncessziós szerződések útján látja el.
- A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.
3. A polgármester feladat- és hatáskörei
- §
- A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a Képviselő-testületet Páty Község Polgármestere képviseli. A vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási ügyekben az önkormányzat a jognyilatkozatait a polgármester útján teszi meg.
- A közvetlen önkormányzati tulajdonrésszel működő gazdasági társaságokban a tulajdonosi képviseletet a polgármester látja el.
III. Fejezet
Vagyonkezelés szabályai
- vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás elvei
10. §
- Az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket az önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terve tartalmazza.
- A költségvetési rendelet tartalmazza az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket.
- Forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
11. §
A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogot nem érintő hasznosításáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet.
- A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
12. §
A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont elidegeníteni, használati jogát átruházni, gazdasági társaságba, vagy alapítványba bevinni, vagy egyéb módon hasznosítani kizárólag a Képviselő-testület döntésével lehet.
- Az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
13. §
Forgalomképes vagyontárgy elidegenítéséről és egyéb úton történő hasznosításáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet.
- Tulajdonjog átruházás
14. §
- Forgalomképes vagyon tulajdonjogát átruházni 20 millió Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
- Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni
- természetes személy vagy
- törvényben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.
- Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.
- Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni.
- Ingyenes vagyonátruházás
15. §
Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetben lehet. E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a fizetési követelésekre.
- A vagyon megterhelése
16. §
- A forgalomképtelen törzsvagyon kizárólag:
- vagyonkezelői joggal
- jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal terhelhető meg.
- Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.
- Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára az (1) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.
- Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni, az erről való döntés – értékhatár nélkül – a Képviselő-testület joga.
- A vagyon vállalkozásba vitele
17. §
- Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.
- Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona vállalkozásba vitelének szabályait a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.
- Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.
- Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.
- A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre törvényben meghatározottak szerint kerülhet sor.
- Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (5) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot – értékhatár nélkül – a Képviselő-testület gyakorolja.
- vagyonkezelési jog létesítése és átengedése
18. §
- Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a törvényben meghatározott vagyonkezelők részére, önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeit, javítja hatékonyságát, biztosítja a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.
- A vagyonkezelő jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel.
- Vagyonkezelési szerződés értékhatárra tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.
- Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek
- elengedi vagy
- nem engedi el
a törvényben meghatározott és az önkormányzattal szemben fennálló kötelezettségét.
- Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe vételével lehet átengedni.
- A Képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.
- A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.
- A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként
- pénzösszeget vagy
- pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást ír elő.
19. §
A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja, köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:
- a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelőn, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni, a vagyont rendeltetésszerűen használni,
- a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkező kárról értesíteni az önkormányzatot,
- a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségeknek eleget tenni,
- a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat és az e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,
- tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.
20. §
- Vagyonkezelői jogot ingyenesen átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:
- költségvetési szervnek vagy önkormányzati intézménynek,
- önkormányzati társulásnak,
- az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságnak.
- Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen törvényben meghatározott közfeladatok ellátására adhatja kezelésbe, így különösen köznevelési, szociális, közüzemi feladatok ellátására.
- A vagyonkezelői jog létesítéséért a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának ba), bc) és be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértéke nem lehet kevesebb a tárgyévi költségvetés vagy üzleti terv szerinti, a közfeladat ellátásával kapcsolatos, önkormányzati támogatás nélkül számított saját bevételének 1 %-a.
21. §
- A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:
- törvényben meghatározottak szerint belső ellenőrzés keretében,
- a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,
- a pénzügyi bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel.
- A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő
- megőrizte-e a vagyontárgy értékét,
- gondoskodik-e az állag megóvásáról, a jó karbantartásról,
- az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.
- Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell.
- A haszonélvezeti és használati jog
22. §
- Önkormányzati üzleti vagyon tekintetében haszonélvezeti és használati jogot (a továbbiakban: haszonélvezeti jog) biztosítani versenyeztetés nélkül lehet.
- Nem lehet az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra haszonélvezeti jogot alapítani – kivéve a jogszabályon alapuló használati jogot vagy szolgalmat.
- Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével lehet alapítani.
- Bérleti hasznosítás
23. §
- A Képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.
- A polgármester dönt értékhatár nélkül a bérbeadásról, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak az 1 évet nem haladja meg (ideiglenes hasznosítás).
- Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül a Képviselő-testület joga.
- Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.
- Az önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei
24. §
Az önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát törvényi rendelkezések alapján engedheti át.
IV. Fejezet
Az önkormányzati vagyon gyarapítása
- Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon
25. §
- Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakba: térítés nélkül kapott) vagyon elfogadásáról kizárólag a Képviselő-testület dönt.
- A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy
- az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,
- az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.
- Elővásárlási jog
26. §
- Az elővásárlási jog gyakorlásáról a vagyontárgy forgalmi értékétől függően kizárólag a Képviselő-testület jogosult dönteni.
- Az önkormányzat az elővásárlási jog gyakorlása útján megszerzett
- lakás célú ingatlanokat a jelen rendelet szabályai szerint értékesíti, vagy más rendeletben meghatározott feltételek szerint bérlakás céljára hasznosítja,
- kereskedelmi és ipari hasznosítású ingatlanokat értékesítés vagy bérbeadás útján vagy egyéb módon hasznosítja,
- a termőföldeket a mindenkor hatályos szabályozási terv szerinti területfejlesztési cél megvalósítása érdekében értékesíti, vagy haszonbérlet útján hasznosítja.
- Forgalomképes vagyontárgy megszerzése
27. §
- A vagyongyarapításról a Képviselő-testület dönt. A döntésről szóló határozatnak tartalmaznia kell a következőket:
- a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
- vételárának/értékének megjelölése,
- a szerzés módja,
- az önkormányzat által vállalt fizetési feltételek,
- az önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama.
- Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell és az előterjesztésben be kell mutatni, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát.
V. Fejezet
Eljárási szabályok
1. A forgalmi érték megállapítása
28. §
- Az önkormányzati vagyon elidegenítése vagy hasznosítása kérelemre vagy hivatalból indulhat.
- Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, megterhelésére irányuló döntést megelőzően meg kell határozni az adott vagyontárgy forgalmi értékét.
- A forgalmi érték megállapításának módja:
- ingatlanok esetében független ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott érték a döntést megelőző 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,
- ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára,
- a tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális tőzsdei ár,
- a tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár,
- egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján.
- E rendelet alkalmazásában a forgalmi érték ÁFA nélkül értendő.
29. §
- Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra – és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására – vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
- Együttes értékesítésnek kell tekinteni:
- a több gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések egy szerződés keretében történő értékesítését, vagy egy pályázat keretén belüli értékesítésre történő felajánlását,
- ha a vagyontömeg elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes, illetve jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, vagy egyéni vállalkozó részére történik.
2. Versenyeztetési (pályázati) eljárás
30. §
- Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó versenyeztetési eljárásban a pályázati kiírás feltételeit a Képviselő-testület határozza meg.
- A Képviselő-testület a vagyon hasznosítására két vagy több fordulós pályázatot is kiírhat. A kiíró a pályázat első fordulójában a résztvevők pénzügyi-gazdasági, illetve műszaki, szakmai alkalmasságát méri fel. A kiíró az első forduló objektív alkalmassági mutatói alapján meghatározza a második fordulóban résztvevő ajánlattevők körét. A második fordulóban részletes ajánlattételre kerül sor.
- Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó pályázati kiírás előkészítéséről a polgármester gondoskodik.
- A pályázat meghirdetése minden esetben az önkormányzat honlapján, indokolt esetben helyi vagy megyei lapban, vagy országos jellegű napilapban történő megjelentetéssel történik.
- Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább 8 nap legyen.
- A kiíró a pályázati felhívás visszavonását az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig teheti meg. A felhívás visszavonását a pályázat meghirdetésével azonos módon kell közzétenni, ebben az esetben a pályázati kiírás dokumentációs díja visszajár.
- Ingatlan hasznosítására vagy értékesítésére kiírt pályázat kétszeri eredménytelensége esetén az ingatlan ajánlatkérési felhívás keretében is hasznosítható vagy értékesíthető. Az ajánlatot az ajánlott vételár vagy bérleti díj, a gyakorolni kívánt tevékenységi kör és bérleti időszak megjelölésével lehet benyújtani
31. §
- A pályázati kiírás tartalmazza különösen:
- az ingatlan vagy ingóság címét, fellelhetőségét, helyrajzi számát, alapterületének nagyságát, műszaki jellemzőit, tulajdonosi jogosultságot, esetenként az ajánlott funkciót, tevékenységi, illetve üzletkört,
- a minimális ellenszolgáltatás értékét,
- bérleti díj esetén a várható inflációs ráta érvényesíthetőségét,
- a bérleti, a használati jog időtartamát,
- a pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét,
- az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálásának szempontjait,
- a pályázati tárgyalás (licittárgyalás) lehetőségét, helyét, idejét,
- a pályázati kiírás dokumentációs díjazás ellenében történő átvétel lehetőségét,
- a pályázathoz csatolandó iratokat, igazolásokat,
- a hiánypótlás lehetőségének biztosítását, vagy kizárását,
- az indokolás nélküli eredménytelenné nyilvánítás jogának fenntartását,
- egyéb kikötéseket, feltételeket.
- Az (1) bekezdés rendelkezéseit – a b) pont kivételével – az ajánlatkérésre is alkalmazni kell.
3. A pályázati munkacsoport
32. §
- A versenyeztetési eljárások lefolytatásában pályázati munkacsoport működik közre, melyet a pályázat kiírását megelőzően kell létrehozni.
- A pályázati munkacsoport minimum 3 főből áll, melynek tagjait a polgármester jelöli ki.
- A pályázati munkacsoport működésével kapcsolatos adminisztratív teendőket az ügyintézésért felelős polgármesteri hivatali munkatárs látja el.
- A pályázati munkacsoport feladati:
- a munkacsoport tagjai a kiíró számára javaslatot tehetnek, véleményt nyilváníthatnak a pályázati kiírás tartalmára vonatkozóan,
- elvégzi a pályázatok bontását,
- ellenőrzi a pályázatok kiírásnak való megfelelőségét,
- értékeli a pályázatokat,
- a kiíró számára javaslatot tesz a pályázat eredményének megállapítására vonatkozóan,
- ellenőrzi a pályázattal összefüggő dokumentumok kezelését, különös tekintettel az átláthatóság és nyomon követhetőség szabályaira.
- A pályázati munkacsoport a (6) bekezdés a) pontjának kivételével feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja. Az ülés akkor határozatképes, ha azon a munkacsoport tagjainak többsége jelen van, a döntéshozatal egyszerű szavazattöbbséggel történik. Az ülésről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni.
4. A pályázatok felbontása és értékelése
33. §
- A beérkezett pályázatokat a pályázati munkacsoport egyidejűleg bontja fel, a bontásnál a munkacsoport tagjainak határozatképes létszámban jelen kell lennie.
- A bontás minden esetben nyilvános, annál a pályázók vagy képviselőik jelen lehetnek. A bontásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
- A pályázati munkacsoport az értékelés során megállapítja a beérkezett pályázat érvényességét vagy érvénytelenségét, javaslatot tesz a pályázat nyertesének kihirdetésére, több érvényes és egyenértékű pályázat esetén javaslatot tehet licittárgyalás lefolytatására.
- A pályázatok, ajánlatok értékeléséről azok felbontását követő 15 napon belül a döntésre jogosult számára jegyzőkönyv készül.
- A munkacsoport véleményét figyelembe véve a pályázat, ajánlati felhívás elbírálásáról – a kiíró eltérő döntésének hiányában – az arra jogosult 15 napon belül köteles dönteni.
5. A licittárgyalás lefolytatásának szabályai
34. §
- Amennyiben a pályázat kiírója licittárgyalás mellett dönt, a tárgyalást a pályázati munkacsoport folytatja le. A licittárgyalást minden esetben az önkormányzat ügyvédje vezeti le.
- A licittárgyaláson részt vehetnek a pályázók, illetve képviselőik.
- A licit megkezdése előtt a jelenlévőknek igazolniuk kell, hogy a licittárgyaláson milyen minőségben vesznek részt.
- A licit elején a levezető személy ismerteti a licittárgyalás lefolytatására vonatkozó szabályokat.
- A licitemelés mértékét az induló licitösszeg 1 és 10 %-a közötti összegben a licitet levezető határozza meg.
- A pályázat nyertese az, aki a legnagyobb licitösszeget tartja. Amennyiben licitálással nem állapítható meg a pályázat nyertesének a személye, úgy sorsolással döntenek a nyertes kiválasztásáról. A sorsolás módját a levezető személy határozza meg. Nem választható olyan sorsolási módszer, amely ellen valamennyi pályázó tiltakozik.
- A licittárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
6. A szerződéskötés és a vételár megfizetése
35. §
- A pályázat eredményéről a pályázókat, ajánlattevőket az elbírálását követő 8 napon belül írásban értesíteni kell. A bírálat eredményének kézhezvételét követő 30 napon belül a nyertes pályázóval (elő)szerződést kell kötni.
- Az ingatlan értékesítése során – a bérlakások eladása kivételével – a forgalmi értékbecslés és szerződésszerkesztés költségei a vevőt terhelik.
- A szerződésekről a jegyző nyilvántartást vezet.
- Amennyiben a szerződés az (1) bekezdésben rögzített határidőn belül nem jött létre, úgy a határidő lejártát követően új eljárás lefolytatása szükséges.
36. §
- A vagyontárgyak elidegenítése során a vételárat elsősorban a szerződés aláírásával egyidejűleg, pénzben kell megfizetni. Amennyiben a vételár egy részének vagy egészének megfizetése nem a szerződéskötéssel egyidejűleg, hanem később történik, úgy a tulajdonjogot a vételár teljes kiegyenlítéséig fenn kell tartani, egyidejűleg elállási jogot kell kikötni arra az esetre, ha a vételár megfizetésére határidőben nem kerül sor.
- Részletfizetési kedvezményről vagy fizetési haladékról a Képviselő-testület jogosult dönteni.
VI. Fejezet
Az önkormányzati vagyon nyilvántartása
1. Az önkormányzati vagyon számbavétele
37. §
- Az önkormányzat vagyonát a polgármesteri hivatal és a vagyonkezelők tartják nyilván a számviteli jogszabályok előírásainak megfelelőn.
- Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyon és annak változásai a jogszabályban meghatározott ingatlan vagyon kataszterben kerül nyilvántartásra.
- A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, illetve a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.
- Ha az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, a szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követő képviselő-testületi ülésen dönteni kell a vagyontárgy minősítéséről.
2. A vagyonleltár és annak tartalma
38. §
- A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
- A vagyonleltár az önkormányzati vagyont e rendelet II. fejezete 4. § szerinti bontásban tartalmazza.
- A forgalomképes vagyontárgyak minősítését a vagyongazdálkodási irányelvek keretében kell elvégezni, illetve évenként felülvizsgálni.
- A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül:
- az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen,
- az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értékben,
- a portfólió vagyont tételesen és értéken veszi számba.
- A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz kell mellékelni.
VII. Fejezet
Záró rendelkezések
39. §
- Ez a rendelet 2013. május 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit azonban a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
- E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Páty Község Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 11/2006. (III. 30.) önkormányzati rendelet, továbbá a 35/2008. (XII. 01.), 36/2008. (XII. 08.), 11/2009. (V. 29.), 14/2009. (VII. 23.), 17/2009. (X. 08.), 20/2009. (XII. 11.), 11/2010. (IV. 09.) és 5/2011. (IV. 04.) önkormányzati rendeletek.
- A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
Székely László Dr. Guba Zsolt
polgármester jegyző
Záradék:
A rendelet a mai napon kihirdetve:
Páty, 2013. április 25.
Dr. Guba Zsolt
jegyző