1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Páty Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat),

(2) Az önkormányzat

2. § (1) Az önkormányzati testület megnevezése Páty Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(2) A képviselő-testület által létrehozott hivatal megnevezése és székhelye Pátyi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal), 2071 Páty, Kossuth Lajos utca 83.

(3) Az önkormányzat működési területe: Páty közigazgatási területe.

3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, és a zászló.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület önkormányzati rendeletben állapítja meg.

4. § (1) Az önkormányzat kitüntetéseket és elismerő címeket adományoz.

(2) A kitüntetésekre, elismerő címekre vonatkozó szabályokat a képviselő-testület önkormányzati rendelete szabályozza.

5. § Az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatainak kiépítése, ápolása, a polgármester irányítása, szervezése mellett, a képviselő-testület feladata.

6. § Az önkormányzat írásbeli megállapodás alapján hivatalos testvér-települési kapcsolatot tart fenn a következő településekkel:

7. § Az önkormányzat, a polgármester, a jegyző és a polgármesteri hivatal bélyegzőjén Magyarország címerét kell feltüntetni.

8. § (1) Az önkormányzat pecsétjének körirata: Páty Község Önkormányzata.

(2) A polgármester és a jegyző, a polgármesteri hivatal hivatalos köralakú pecsétjének körirata:

9. § Az önkormányzat bélyegzőjét kell használni aláírás hitelesítésre

10. § Az önkormányzat bélyegzőjét kell továbbá használni

11. § A polgármester bélyegzője az önkormányzat, valamint a képviselő-testület és szervei működésével összefüggő, saját hatáskörében kiadott dokumentumon használható a polgármester neve mellett, az aláírás hitelesítésére. Ilyen dokumentum különösen: meghívó, levél, intézkedés, utasítás, határozat.

12. § A jegyző és a polgármesteri hivatal bélyegzőjének használatára vonatkozó szabályokat a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

13. § A jegyző gondoskodik a 6. §-ban használt bélyegzők nyilvántartásáról.

14. § (1) A helyben szokásos módon történő kihirdetésnek a hirdetmény polgármesteri hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján történő elhelyezés minősül.

(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 33. § (3) bekezdése szerinti általános közzétételi lista szerinti közzététele a www.paty.hu elnevezésű, Pátyközség saját honlapján történik.

(3) A tájékoztatás céljára egyéb mód is igénybe vehető, így különösen: Pátyi Kurír, Buda-környéki Tv.

(4) A lakossági tájékoztatás szervezése, saját feladatkörük figyelembe vételével, a polgármester és a jegyző feladata.

15. § Az önkormányzat a lakosság és a közvélemény tájékoztatása érdekében működtetett Pátyi Kurír és az internetes honlap költségeit költségvetésében biztosítja.

16. § (1) A zárt ülés dokumentumainak a kezelése során kiemelt figyelmet kell fordítani az adatvédelmi, titokvédelmi szabályok betartására.

(2) A zárt ülés résztvevője megismerheti a zárt ülésen szereplő előterjesztést és - amennyiben csak egyes napirendi pont tárgyalásánál lehet jelen - az adott napirendre vonatkozó jegyzőkönyvi részt.

17. § (1) A zárt ülésre beterjesztendő iratot, az irattári példányon felül, csak annyi példányban kell elkészíteni, ahány példány a döntésben résztvevők és a kormányhivatal tájékoztatásához elengedhetetlen.

(2) A zárt ülés tartásának indokaira figyelemmel a zárt ülés dokumentumának megismerésére jogosult illetéktelennek nem adhat felvilágosítást annak tartalmáról, számára azt nem továbbíthatja, annak megtekintését, hangfelvétel meghallgatását nem teheti lehetővé.

(3) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti zárt ülés esetében az érintett, a kérését tartalmazó nyilatkozatot az ülést megelőzően írásban teheti meg, mely az ülésről készült jegyzőkönyv melléklete.

18. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a lakosság olyan öntevékeny szervezetét, önszerveződő közösségét és ezek összefogását, melynek célja az önkormányzati feladatok, helyi közügyek megtárgyalása, az életminőség, a közérzet, a szolgáltatások javítása, a település fejlesztése, a társadalmi, kulturális élet ápolása.

(2) A lakosság társadalmi szervezetével, önszerveződő közösségével való együttműködés érvényre juttatása érdekében annak képviselője, e rendeletben foglaltak szerint, tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és bizottsága ülésén.

(3) Tanácskozási jog azon társadalmi szervezet, önszerveződő közösségének képviselőjét illeti meg, mely szervezet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény szerint vezetett közhiteles nyilvántartásban Páty székhellyel szerepel, és kéri önkormányzati nyilvántartásba vételét működési területének (tevékenysége céljának) és képviselője nevének, értesítési címének, képviseleti jogosultsága terjedelmének megjelölésével egyidejűleg.

19. § A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározottakon túl a választópolgárok legalább 10 %-a.

20. § (1) A képviselő-testület feladatai körében - különösen a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, turizmussal, a lakossági közszolgáltatások szervezésével, a társadalom- és gazdaságszervezéssel, valamint a környezetvédelemmel összefüggő ügyekben - együttműködik a területi és országos államigazgatási és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel.

(2) Ennek célja a települést is érintő tervek, koncepciók, programok, akciók kidolgozásában, megvalósításában való részvétel, és azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(3) A rendszeres együttműködés és folyamatos kapcsolattartás, és annak szervezése a polgármester feladata.

21. § A képviselő-testület az önkormányzat - az Mötv. 10. § (2) és 13. § (1) bekezdésében foglalt, valamint a rendelet 2. mellékletében foglalt önként vállalt feladatai ellátásának mértékét a lakosság igényei és az önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembe vételével –az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

22. § Az önkormányzat önként vállalt feladatainak felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

23. § Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 7. melléklete tartalmazza.

24. § Az önkormányzati feladatokat ellátó intézmények felsorolását, jogállását, alapfeladatát a 4. melléklet tartalmazza.

25. § (1) A képviselő-testület 9 főből áll.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek.

(3) A képviselők (a továbbiakban: képviselő) és a polgármester nevét a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

26. § A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

27. § (1) A képviselő-testület ünnepélyes alakuló ülésére szóló meghívót az ülés előtt legalább négy nappal kell kiküldeni, és erről a helyben szokásos módon, továbbá a helyi televízióban és az önkormányzat honlapján való megjelentetésével tájékoztatni kell a lakosságot.

(2) Az alakuló ülés összehívásáról és az ülés vezetéséről a polgármester, akadályoztatása esetén a megválasztott legidősebb képviselő, mint korelnök gondoskodik.

(3) Az alakuló ülés meghívójának és az előterjesztéseknek a megválasztott képviselők részére történő eljuttatásáról a jegyző a hivatal útján gondoskodik.

28. § (1) Az alakuló ülés napirendi pontjai a következők:

(2) Az alakuló ülés ünnepélyes megnyitása a polgármester által, a Himnusz elhangzása,

(3) Az alakuló ülés határozatképességének megállapítása

(4) A helyi választási bizottság elnökének tájékoztatója a választás végleges eredményéről,

(5) A megválasztott képviselők és a polgármester eskütétele külön-külön, melynek során az eskü szövegét a helyi választási bizottság elnöke olvassa elő,

(6) A polgármesteri program ismertetése,

(7) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata, a képviselő-testület döntése alapján annak módosítása vagy új rendelet megalkotása,

(8) Szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak megválasztása,

(9) Alpolgármester megválasztása,

(10) Az alpolgármester eskütétele, melynek során az eskü szövegét a helyi választási bizottság elnöke olvassa elő,

(11) A polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítása,

(12) Az alpolgármester illetményének és költségtérítésének megállapítása,

(13) A képviselő-testületbizottságainak – elnökének, tagjainak - megválasztása,

(14) A képviselő-testület nem képviselő-testületi tagjainak eskütétele melynek során az eskü szövegét a helyi választási bizottság elnöke olvassa elő,

(15) Képviselői, bizottsági tiszteletdíjakról, természetbeni juttatásokról döntés,

(16) Az önkormányzat társulásokban történő képviseletéről döntés,

(17) Tájékoztatás a képviselői összeférhetetlenségi szabályokról,

(18) Tájékoztatás a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szabályairól,

(19) A Szózat elhangzása és

(20) Az alakuló ülés bezárása.

29. § Az alakuló ülésen a 27. §-ban meghatározott napirendeken kívül más napirend is tárgyalható a képviselő-testület döntése alapján.

30. § Az esküvevő - eskü szövegét előmondó -, a helyi választási bizottság elnöke, távolléte, akadályoztatása esetén a polgármester, mindkettőjük távolléte vagy akadályoztatása esetén a korelnök.

31. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint évente legalább nyolc alkalommal tart rendes ülést.

(2) A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervben meghatározott időpontban tartja, elsősorban a hónap harmadik hetének szerdai napján.

32. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjait a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(2) Az éves munkaterv jogszabályokba foglalt vagy képviselő-testületi döntések alapján előretervezett napirendeket tartalmazza.

(3) Az éves munkaterv tervezetével kapcsolatosan a tárgyévet megelőző december 1. napjáig javaslatot tehetnek a következők:

(4) Az éves munkatervet a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé a tárgyév január 31. napjáig.

33. § A munkaterv tartalmi elemei a következők:

34. § (1) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet elektronikus úton meg kell küldeni az 46. § -ban megjelölt személyeknek, szervezeteknek.

(2) Az elfogadott munkatervet közzé kell tenni a helyben szokásos módon és az önkormányzat honlapján.

35. § (1) A képviselő-testület ülése a munkatervben nem szereplő időpontra is összehívható, mely esetben az rendkívüli ülésnek minősül.

(2) Rendkívüli ülést kell összehívni

(3) A polgármester indokolt sürgősség esetén rendkívüli ülést hívhat össze annak napirendi pontonkénti indokolásával, hogy az adott előterjesztést miért nem tárgyalható rendes ülés napirendi pontja keretében.

(4) A rendkívüli ülésre vonatkozó - az indokot is tartalmazó - meghívót az ülés előtt legalább három nappal kell kiküldeni.

36. § (1) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a rendkívüli ülés meghívója az ülést megelőző legalább 24 órával is kiküldhető vagy a tárgyalás helyén kiosztható. Ez esetben a meghívásra, a képviselők, érintettek értesítésére bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, így különösen: telefon, e-mail, levél, személyes kézbesítés.

(2) Sürgős, halasztást nem tűrő oknak minősül, ha a döntés hiánya valamilyen határidő elmulasztását, vagy jogvesztést eredményez az önkormányzat számára.

37. § A rendkívüli ülésen azt a napirendi pontot, amire az indítvány vonatkozott, meg kell tárgyalni és további napirendi pontok is felvehetők a napirendek közé.

38. § A rendkívüli ülés napirendjeinek előzetes bizottsági tárgyalása mellőzhető.

39. § A közmeghallgatásra a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

40. § (1) A közmeghallgatáson a polgármester az elmúlt évben elvégzett feladatokról és a következő évi tervekről ad tájékoztatást.

(2) A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontja szerinti kötelezettségének, választása szerint, a közmeghallgatás keretében is eleget tehet.

41. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti.

(2) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor az alpolgármester látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós – 30 napot meghaladó - akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.

42. § (1) Tartós akadályoztatásnak minősülnek a következő esetek:

(2) A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(3) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más fontos körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshová is összehívható.

(4) Amennyiben a képviselő-testület ülése a (1) bekezdésben foglalt helyszíntől eltérő helyszínre kerül összehívásra, az ülés megtartásának helyét a helyben szokásos módon.

43. § A képviselő-testület ülését az ülés helyének, időpontjának, jellegének - rendes, rendkívüli, közmeghallgatás, nyilvános, zárt- a napirendi pontok tárgyának és előadójának megjelölését, a meghívó kiadmányozójának, kiadásának időpontját, az önkormányzat bélyegző-lenyomatát tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívóval együtt kell kézbesíteni az előterjesztéseket is, melyeket az előterjesztő aláír.

44. § A képviselő-testület rendes ülésének meghívójában szereplő napirendi javaslatok sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

45. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót és az előterjesztéseket elektronikus úton kell a képviselők részére postázni a képviselő-testület ülésének napját megelőző legkésőbb 4 nappal.

(2) A képviselő-testület nyílt ülése meghívottai részére az ülés meghívóját kell megküldeni az általuk megjelölt elektronikus vagy postai kézbesítési címre.

(3) Az elektronikus postázás során a képviselők és a bizottsági tagok részére az e-mail postafiókra kell megküldeni a meghívót és az előterjesztéseket.

46. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésére szóló meghívót a következő személyeknek kell megküldeni:

(2) A képviselő-testület nyilvános ülésére meghívottak közül a képviselő-testület és a bizottságok ülésein tanácskozási jog illeti meg:

47. § (1) A polgármester ülés vezetői feladatai és jogkörei a következők:

(2) Az ülés megnyitása,

(3) A határozatképesség megállapítása,

(4) Javaslattétel a nyilvános, és a zárt ülés napirendi pontjaira,

(5) Napirendenként

(6) A vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

(7) Az indítványok szavazásra való feltevése,

(8) A szavazás eredményének megállapítása számszerűen,

(9) A napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

(10) Az ülés rendjének fenntartása,

(11) A képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsító személy rendre utasítása,

(12) Az ülés határozott idejű félbeszakítása, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi,

(13) Javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,

(14) Tárgyalási szünetelrendelése,

(15) Napirendi pontok összevont tárgyalására javaslattétel,

(16) Felszólalási jog a képviselő-testület ülésén bármikor,

(17) Az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

(18) Az időszerű kérdésekről és a két ülés között történt fontosabb eseményekről tájékoztatás,

(19) Tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

(20) Tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről

(21) Az ülés bezárása.

(22) A polgármester vagy bármelyik képviselő jogosult kezdeményezni a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

48. § Valamely napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal bármelyik bizottság elnökének kérésére tárgyalási szünetet kell elrendelni. Ez a jog minden bizottsági elnököt ülés naponként egy alkalommal illet meg.

49. § Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. A polgármester az eredménytelen felszólítás után a szót megvonja.

50. § Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja, elhagyja az ülésvezetői széket és a képviselő-testület ülése csak a polgármester szóbeli összehívására folytatódik.

51. § (1) A hallgatóság a képviselő-testület ülésén a részére kijelölt helyen foglal helyet és tetszést vagy nem tetszést nem nyilváníthat, az ülés rendjét nem zavarhatja.

(2) A napirendi pontok tárgyalása során az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak jogosultak kérdést intézni.

(3) A tárgyalt napirendi pontot érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor jogosult szót kérni és javaslatot tenni. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(4) Ha valamely képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, vagy ha a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályokat megszegi, a polgármester rendreutasítja. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

52. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 5 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen.

(3) A polgármester határozatképtelenség esetén

(4) A határozatképtelen ülést 3 munkanapon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

53. § (1) A polgármester, levezető elnök a terjeszti elő a napirendi pontokat. A polgármester, levezető elnök, képviselő és a bizottság javaslatot tehet a meghívóhoz képest a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, új napirendi pont felvételére, napirendi pont törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

54. § (1) Előterjesztésnek minősül a (2) bekezdésben megjelölt személyek által előzetesen javasolt:

(2) Előterjesztést kezdeményezhet:

(3) Az előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület rendes ülését megelőző 5 munkanappal írásban, indokolással és határozati javaslattal ellátva kezdeményezhetik a polgármesternél.

(4) Az önálló képviselői indítvány az ülésen, írásban is előterjeszthető. Amennyiben a testület napirendre tűzi akkor az önálló képviselői indítványt az egyebek napirendi pontban kell tárgyalni.

(5) A képviselő-testület elé az előterjesztések a tárgykör szerinti illetékesbizottság állásfoglalásával nyújthatók be. Kivételt képeznek azok a sürgősségi esetek amikor a képviselő-testületi ülés előtt a bizottsági ülés megtartása nem megoldható

(6) Az előterjesztés szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevekénységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

55. § (1) Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(2) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(3) Az (1) bekezdés d)–h) pontjában foglaltakat az előterjesztő vagy az előadó az ülésen szóban is ismertetheti, írásos előterjesztésük esetén – azokat szóban is kiegészítheti.

56. § Az előterjesztéssel szemben alapvető követelmény, hogy:

57. § (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről, érintettekhez való eljuttatásáról az e rendeletben megjelölt határidővel.

58. § (1) Az ülés összehívását követően a meghívóban nem szereplő, vagy az ülés összehívását követően felvetődött és döntést igénylő témát a képviselő-testület ülésén az „egyebek” napirendi pont keretében kell tárgyalni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ülés vezetője engedélyezheti a szóbeli előterjesztést.

59. § (1) A döntési javaslat határozat-tervezet vagy rendelet-tervezet.

(2) A döntési javaslat:

60. § (1) A polgármester előbb a vitában elhangzott javaslatokat, indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében szavaz a képviselő-testület, majd az esetleges módosítások ismeretében a határozati javaslatról dönt. Ha a szavazás eredményeként a képviselő-testület végleges döntése eltér az előterjesztésben szereplő határozati javaslattól, a polgármester ismerteti a szövegszerű határozatot.

(2) Minden napirendnél elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét, őt követően pedig annak a bizottságnak az előadóját illeti meg a szó, mely az adott napirendet előzetesen tárgyalta.

61. § A képviselő-testület a döntéseit fő szabály szerint nyílt szavazással, a Mikrovoks szavazatszámláló gép alkalmazásával hozza. A szavazás során a képviselő szavazata „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavazat lehet. A szavazás során a polgármester először az „igen” szavazatok, majd a „nem” szavazatok, végül a „tartózkodom” szavazatok számát állapítja meg számszerűen, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

62. § (1) A határozati javaslatról, rendelettervezetről vagy egyéb javaslatról, indítványról történő szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, hogy tájékoztassa a képviselő-testületet arról, hogy:

(2) Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy a képviselő-testület döntése, működése jogszabályt sért, abban az esetben haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő képviselő-testületi ülésen köteles azt jelezni a képviselő-testület felé.

63. § Az Mötv. 50. § - ában meghatározottakon felül minősített többség szükséges az alábbi döntésekhez:

64. § A nemzetiségek jogairól szóló törvény által meghatározott esetekben döntéshez az érintett helyi nemzetiségi önkormányzatok egyetértése is szükséges.

65. § A szavazásra bocsátás, a szavazatok összesítése és a szavazás eredményének megállapítása a polgármester, a levezető elnök feladata. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és azt a polgármester, a levezető elnök vagy bármely képviselő kéri, a szavazást egy ízben meg kell ismételni.

66. § (1) Névszerinti szavazást kell tartani, ha az Mötv. 48. § (3) bekezdésben foglaltakon túl ha azt a képviselő-testület bármely tagja kezdeményezi.

(2) Névszerinti szavazás során a jegyzőkönyvvezető írásos névsorról felolvassa a képviselők nevét és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor "igen"-nel, vagy "nem"-mel vagy „tartózkodom” –mal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző írásban felvezeti a névsorra a képviselő neve mellé. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell.

67. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást rendelhet el a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben, minősített többséggel hozott döntéssel. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület esetenként dönt.

(2) A titkos szavazás lebonyolításában a Pénzügyi Bizottság képviselő-tagjai vesznek részt.

68. § (1) A titkos szavazás lebonyolításához szavazólap, üres boríték, urna és a titkosságot biztosító körülmények, így külön helyiség szükséges. A titkos szavazás megfelelő körülményeinek biztosításában és a technikai feltételek megteremtésében a jegyző a hivatal útján közreműködik.

(2) A szavazólapok száma a szavazásban résztvevő képviselők számával megegyező. A szavazólapot az önkormányzat bélyegzőjével kell hitelesíteni annak átadása előtt, a képviselő jelenlétében.

(3) A szavazólap átvételét a képviselő a jegyzőkönyvhöz csatolt névjegyzéken tett aláírásával igazolja.

(4) A Bizottság tagjai lezárják és lepecsételik az urnát. A titkos szavazás lebonyolítása alatt a szavazóhelyiségben a Bizottság tagjain, a jegyzőn, a szavazó képviselőn kívül más nem lehet jelen.

(5) A képviselők egyenként adják le szavazataikat.

69. § (1) A szavazólap tartalmát a képviselő-testület határozza meg az alábbiak szerint:

(2) Érvényes a szavazat, ha:

(3) Amennyiben valamennyi, az ülésen jelenlévő képviselő leadta a szavazatát, a Bizottság a szavazást lezárja, majd felbontja az urnát és megállapítja a szavazás eredményét. A szavazatszámlálásról – a jegyző közreműködésével - külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(4) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

70. § (1) A szavazatszámlálás befejezését követően a jegyzőkönyvet a Bizottság átadja a polgármesternek.

(2) A polgármester a szavazás eredményét számszerűen ismerteti és kihirdeti a döntést.

(3) A titkos szavazás lebonyolítása során biztosítani kell a szavazás titkosságát.

71. § Ha a képviselő, nem képviselő bizottsági tag (a továbbiakban: képviselő) az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségét megszegi, a Gazdálkodási Bizottság ^[1] határozatában felszólítja a kötelezettsége teljesítésére, és arra legfeljebb 30 napos határidőt tűz ki. A határidő elmulasztása esetén a Gazdálkodási Bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület az Mötv. 33. §-ában foglaltak szerint a képviselő megállapított tiszteletdíjának folyósítását 1 hónapra a képviselő-testületminősített többséggel hozott határozatával megvonja.

72. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását vagy módosítását kezdeményezheti:

(2) A rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(3) Az önkormányzati rendeletet a jegyző a megalkotásától számított 3 napon belül a helyben szokásos módon hirdeti ki, továbbá azt az Önkormányzat honlapján is közzéteszi.

73. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendelet megjelölése a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 9. § (4) bekezdésében foglaltak szerint történik.

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról és kihirdetéséről.

(3) A rendelet-nyilvántartás formája: rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben.

(4) A képviselő-testület a Gazdálkodási Bizottság ^[2] bevonásával évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.

(5) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

(6) A képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 81. §-ában meghatározott nemzetiségi kérdésekben az önkormányzat rendeletét települési nemzetiségi önkormányzatok egyetértésével alkothatja meg.

74. § (1) Az önkormányzati határozat meghozatalát kezdeményezheti:

(2) A határozattervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(3) A normatív határozatot a jegyző a megalkotásától számított 3 napon belül a helyben szokásos módon hirdeti ki, továbbá azt az Önkormányzat honlapján is közzéteszi.

75. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet 13. § -ban foglaltak szerint történik.

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület határozatainak nyilvántartásáról és kihirdetéséről. A nyilvánosságra hozott határozatnak tartalmaznia kell a határozathoz kapcsolódó elfogadott, elutasított vagy módosítva elfogadott dokumentumot, amiről a határozat született.

(3) A határozat-nyilvántartás formája: határozat sorszám szerint, növekvő sorrendben.

76. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a következőket:

(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az ülésen elhangzottak lényegét tartalmazza.

(3) A képviselő-testület ülésének egészéről, vagy egy-egy napirendjének tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, ha azt a polgármester, vagy a jelen lévő képviselők több, mint fele kezdeményezi.

(4) A zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(5) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Határozat esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként. A határozatot a jegyzőkönyv mellékleteként kell szerepeltetni, ha annak terjedelme azt indokolja.

77. § A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönülten, Pátyi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt szervezeti egységénél kell zárt helyen kell tárolni.

78. § (1) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

79. § (1) A képviselő-testület üléséről egy példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyet a Pátyi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt szervezeti egységénél kell elhelyezni.

(2) Az Mötv. 53. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát a Polgármesteri Hivatalban őrzött irattári példány átadásával csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

80. § A képviselőt – e megbízatásából eredően - az Mötv. 32. §-ában és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, vagy terhelik.

81. § (1) A képviselő jogai az Mötv. 32. §-ában meghatározottakon túl:

(2) A képviselő-testület által gazdasági társaság igazgatóságába és egyéb vezető testületébe delegált személyek végzett tevékenységükről évente kötelesek beszámolni a képviselő-testületnek.

(3) A képviselő írásban vagy szóban köteles a polgármesternek előre bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén való részvételében akadályoztatva van.

82. § A képviselő-testület rendes üléséről igazolt távollétnek minősül:

83. § (1) A képviselő-testület tagjai közül a képviselői megbízatás idejére tanácsnokot választhat.

(2) A tanácsnok feladatkörét megválasztásával egyidejűleg a Képviselő-testület a polgármester javaslatára normatív határozatban állapítja meg.

(3) A tanácsnok feladatkörében

84. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében előkészítő, véleményező, javaslattevő, egymással mellérendeltségi viszonyban álló bizottságokat hoz létre.

(2) A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására, a bizottság személyi összetételének, létszámának megváltoztatására, a bizottság elnökének és tagjának lemondására az Mötv. 58. § (1) – (3) bekezdésében foglalt szabályok az irányadók.

(3) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bizottságokon túl a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott időre vagy meghatározott feladat ellátására. Az ideiglenes bizottság a határozott idő lejártával vagy a meghatározott feladat teljesítésével automatikusan megszűnik.

(5) Ideiglenes bizottság létrehozása esetén, a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a tagok létszáma legalább 3 fő képviselő.

(6) A képviselő-testület bizottságainak ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatalnak a jegyző által kijelölt szervezeti egységei látják el.

85. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik.

(2) A bizottsági üléseket a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottsági elnök akadályoztatása vagy a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést az alelnök hívja össze és vezeti.

(3) A bizottságot az Mötv. 61. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl össze kell hívni

(4) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(5) Az ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket – a (6) bekezdésben előírt módon – a bizottsági ülés előtt legalább 3 naptári nappal korábbi időpontban kell a meghívottakhoz eljuttatni. A bizottság ülésére meg kell hívni annak tagjait, az előterjesztőt, a polgármestert, alpolgármestert, és a jegyzőt, tevékenységi körükben illetékes irodavezetőt valamint az őt érintő napirendhez a tárgyban érintett szervezet képviselőjét. A bizottsági ülésre szóló meghívót minden képviselőnek elektronikus úton meg kell küldeni.

(6) A bizottsági ülésre meghívottak közül a meghívót és az írásos előterjesztéseket a bizottság tagjaihoz elektronikus úton, vagy papír alapon, a többi meghívotthoz pedig ez utóbbi formában, papír alapon elkészítve kell eljuttatni.

(7) Több bizottság feladatkörét érintő előterjesztés véleményezésére összevont bizottsági ülést is lehet tartani.

(8) A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra az Mötv. 49. § (1) bekezdése és 60. §-a irányadó. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztására a 33. § (6) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(9) A bizottság határozathozatalára, szavazati arányára a képviselő-testületre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(10) A bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A bizottsági döntések kiadmányozója a bizottság elnöke.

(11) A bizottság minden esetben alakszerű határozatot hoz a képviselő-testületre vonatkozó rendelkezések szerint.

(12) A bizottsági ülés jegyzőkönyvét a hivatalban kell elhelyezni.

86. § Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

87. § A bizottságok feladatköreit a rendelet 6. melléklete tartalmazza.

88. § (1) A polgármester és bizottságok átruházott feladat- és hatásköreit a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A bizottság határozatait a naptári év elejétől folyamatos növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni.

(3) A jegyző gondoskodik a bizottság határozatainak nyilvántartásáról és az egyszerű hozzáférés biztosításáról.

89. § A polgármester megbízatását főállásban látja el.

90. § (1) A polgármester Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túl

(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:

(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével, dönt az Mötv. 68. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

(4) A polgármester az Mötv. 68. §. (3) bekezdése alapján – a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben, olyan pályázat benyújtásáról, amely saját forrást nem igényel, vagy amelynek saját forrását a képviselő-testület előzetesen biztosította – amennyiben a pályázat a biztosított saját forrást nem haladja meg.

91. § (1) A polgármester minden csütörtökön 13-tól 16 óráig között tart fogadóórát.

(2) Amennyiben a (1) bekezdésben megjelölt időpont munkaszüneti napra esik, akkor a fogadóóra az azt követő első munkanapon kerül megtartásra.

92. § A polgármester utasításban, saját hatáskörben szabályozza a polgármesteri feladat- és hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét.

93. § A polgármester munkáját a képviselő-testület évenként egy alkalommal, szeptember hónapban értékeli.

94. § (1) A képviselő-testület a tagjaiból egy alpolgármestert választ, aki a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el. A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester feladatát a polgármester irányításával látja el.

(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(3) Az alpolgármester előzetes időpont egyeztetés alapján között fogadóórát tart.

95. § Az alpolgármester az általa ellátott feladatokról havonta, vagy a polgármester által meghatározott időközönként beszámol a polgármesternek.

96. § A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

97. § Az aljegyző kinevezését az Mötv. 82. § (1) bekezdése szabályozza. Az aljegyző a jegyző távolléte esetén ellátja a jegyző helyettesítését.

98. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Pátyi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott szervezeti egység vezetője látja el.

99. § (1) A polgármesteri hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Működését az Mötv. 84. § (1) bekezdése és a képviselő-testület határozatával elfogadott szervezeti és működési szabályzat szerint végzi.

(2) A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadási rendjét a Pátyi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(3) A polgármesteri hivatalon belüli kiadmányozás rendjét a polgármester és a jegyző külön intézkedésben szabályozza.

(4) A polgármesteri hivatal a települési nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeit a helyi önkormányzattal megegyező elvek alapján biztosítja.

100. § Az önkormányzat feladatai ellátása érdekében az alábbi önkormányzati társulások tagja:

101. § (1) Az önkormányzati társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést (a továbbiakban: együttes ülés) tartanak, amennyiben azt a társulási megállapodás előírja. Az együttes ülések tartásával kapcsolatban az érintett önkormányzatok polgármesterei és jegyzői együttműködnek.

(2) Az együttes ülés tartását a társulás tanácsa, vagy a társulás bármely tagja kezdeményezheti a polgármester útján. A polgármesterek egyeztetését követően a polgármester a képviselő-testületi ülést az egyeztetett helyre és időpontra hívja össze. Az együttes képviselő-testületi ülés esetén döntést igénylő előterjesztés csak írásban terjeszthető elő.

(3) Az együttes ülést a gesztor önkormányzat polgármestere, akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén a gesztor önkormányzat alpolgármestere vezeti.

(4) Az együttes ülésen a határozatképességet településenként külön kell biztosítani, megállapítani és a jegyzőkönyvben rögzíteni.

(5) Az ülést vezető elnök tesz javaslatot a napirendi pontokra, megnyitja, vezeti és lezárja az egyes napirendi pontok feletti vitát, megadja a jogot a hozzászólásra, ismerteti a határozati javaslatot, a módosító javaslatokat. és a (6) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével megállapítja a szavazás eredményét.

(6) Az együttes ülésen a szavazás eredményét külön-külön, képviselő-testületenként kell megállapítani. Az ülést vezető elnök megállapítja, hogy a határozatot mely testület fogadta el.

(7) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítéséről a gesztor önkormányzat jegyzője gondoskodik.

(8) A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő önkormányzatok a szervezeti és működési szabályzatukban meghatározottak szerint írják alá.

102. § (1) A képviselő-testület a nemzetiségi jogok érvényesülése érdekében együttműködik az országos, a területi és a települési nemzetiségi önkormányzatokkal.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeit a képviselő-testület ülésére meg kell hívni.

(3) A települési nemzetiségi önkormányzat elnökeit a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságai ülésén tanácskozási jog illeti meg a települési nemzetiségi önkormányzat tevékenységi körébe tartozó napirendi pont tárgyalása során.

(4) Az országos, a területi és a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a képviselő-testület felé előterjesztést jogosult kezdeményezni.

(5) Az országos, a területi és a települési nemzetiségi önkormányzat jogosult a képviselő-testület éves munkaterv tervezetéhez írásban javaslatot tenni a tárgyévet megelőző év december 1. napjáig.

103. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzatok munkájához szükséges ügyviteli feladatokat a polgármesteri hivatal látja el, melynek során elvégzi a települési nemzetiségi önkormányzat határozatainak helyben szokásos módon történő kihirdetését és közzé teszi azokat az önkormányzat honlapján.

(2) A képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzatok határozatainak közzétételére az önkormányzat honlapját biztosítja.

(3) A képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzatok számára feladatai ellátásához térítésmentesen külön irodát biztosít.

(4) A települési nemzetiségi önkormányzatok rendezvényeinek megtartására a képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal helyiségét térítésmentesen biztosítja a munkarend szerinti munkaidőn túl is.

104. § Ez a rendelet 2022. július 1-jén lép hatályba, hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Képviselő-testület és szervei, szervezeti és működési szabályzatáról szóló 5/2018. (I. 29.) önkormányzati rendelet.