Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (3) bekezdése alapján a jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.

A költségvetés előterjesztésekor a Képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat szükséges bemutatni:

Az Áht. 23. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat költségvetése az alábbiakat tartalmazza:

A költségvetés megalkotásának elsődleges célja, hogy az önkormányzat meghatározza az adott időszakban megvalósításra váró feladatokat, és biztosítsa a kötelező és önként vállalt feladatok elvégzéséhez szükséges költségvetési források körét és nagyságrendjét.

A helyi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó előírásokat az Mötv. 111-116. §-ai tartalmazzák. A költségvetési rendelet-tervezet szempontjából a legfontosabb előírások az alábbiak:

A tervezet a bevételi oldalon kizárólag azokkal a forrásokkal számol, amelyek minden kockázati elem nélkül megilletik az Önkormányzatot.

1. Hitel-, kölcsönfelvétel pénzügyi vállalkozástól

2. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozásoktól

3. Likviditási célú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozásoktól

4. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozásoktól

5. Belföldi értékpapírok bevételei

6. Maradvány igénybevétele

7. Előző év költségvetési maradványának igénybevétele

8. Áht-n belüli megelőlegezések

9. Központ irányítószervi támogatás

10. Lekötött bankbetétek megszüntetése

Az állam a kötelezően ellátandó, törvényben előírt egyes feladatok ellátását feladatalapú támogatással biztosítja.

A működési célú támogatások előirányzata tartalmazza az elkülönített állami pénzalapból, társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, helyi önkormányzattól, kistérségi társulástól, térségi fejlesztési tanácstól,(térségi, kistérségi támogatás jelenleg nincs) az Áht. központi alrendszerén belülről kapott estlegesen európai uniós forrásból származó pénzeszközből, fejezeti kezelésű előirányzat bevételként elszámolható összegből, központi költségvetés előirányzat módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatból származó támogatásokat.

Önkormányzatok működésének támogatása

A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével történik.

Páty Község Önkormányzatának állami működési támogatásának összegeit tételesen jogcímenként az alábbi táblázat mutatja.

II. Közhatalmi bevételek (R. 12. sz. melléklete)

- Helyi iparűzési adó

- Telekadó

- Idegenforgalmi adó

- Pótlék, mulasztási bírság (nehezen tervezhető bevétel)

A helyi adókról szóló törvény (Htv.) önmagában nem kötelezi a települési önkormányzatokat, csupán az adóztatás lehetőségét teremti meg. Az Önkormányzat által bevezetett adónemek súlyponti szerepet kapnak az önkormányzat költségvetésében. A tervezett adóbevétel nagysága a 2023. évi kivetéseken, az elmúlt évi teljesítésen és becslésen alapszik.

I. Személyi juttatások

II. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

III. Dologi kiadások, egyéb folyó kiadások

IV. Ellátottak pénzbeli juttatásai

V. Egyéb működési célú kiadások

VI. Beruházások

VII. Felújítások

VIII. Egyéb felhalmozási kiadások

1. Hitel-, kölcsöntörlesztés államháztartáson kívülre

2. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásoknak

3. Likviditási célú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásoknak

4. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásoknak

5. Belföldi értékpapírok kiadásai

6. Központi, irányítószervi támogatás folyósítása

7. Pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyezése

8. Pénzügyi lízing kiadásai

Páty Község Képviselő-testületének elsődleges feladata a település üzemeltetéséhez, a meglévő intézményhálózat működtetéséhez szükséges feltételek, források biztosítása.

A jogszabályban foglaltak alapján nevezett feladatok ellátására az intézményi gazdálkodási feladatok az önkormányzati hivatalban kerültek ellátásra munkamegosztási megállapodás alapján.

Az intézményi működési kiadások három csoportra bonthatók:

A költségvetés tervezete az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és a költségvetési intézmények által készített költségvetési javaslatok alapján került összeállításra.

Intézményeink a jegyző által készített iránymutatás alapján állították össze az elemi költségvetésüket, melynél már az előző években is megfogalmazott alapvető célt, a költségtakarékos, hatékony gazdálkodást tartották szem előtt, a feladatellátás színvonalának megtartása, emelése mellett.

A személyi jellegű juttatások a jogszabályok által meghatározottak szerint kerültek tervezésre. Az önkormányzati, a költségvetési törvényben valamint az ágazati jogszabályokban meghatározott nettó 450 000 forint éves cafeteria kerettel, valamint a havi 1000,-Ft-os bankszámla költségtérítéssel számoltunk.

A munkaadót terhelő járulékokat a jogszabályi előírások szerint terveztük.

A dologi kiadások tervezése a meglévő kötelezettségvállalások, illetve az előző évi tényszámok alapján történt.

Az ellátottak pénzbeli juttatásai között az önkormányzat saját hatáskörben adható segélyei szerepelnek.

Az egyéb működési célú kiadások között szerepel az önkormányzat által fizetendő szolidaritási hozzájárulás, valamint jelentős tétel még a PVK Nkft-nek fizetett támogatási összeg is. Részleteiben a rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

A 8. és 9. számú mellékletben találhatók részletesen ezért ezek ismertetését az előterjesztés mellőzi.

A tartalékokat a rendelet 10. számú melléklete tartalmazza. Az idei évben tartalékként 150 millió forint került megállapításra az előre nem látható kiadások fedezésének céljából.

Páty Község Önkormányzat 2024. évi költségvetésében a finanszírozási kiadásoknál az intézményfinanszírozások, az államháztartáson belüli megelőlegezés visszafizetése, valamint a 2023. évről áthúzódó feladatok finanszírozására, illetve a 2024. évi költségvetési hiány fedezetéül szolgáló maradvány összeg szerepel.

A költségvetésben idén a működési kiadások és bevételek egyenlege -180 219 850 Ft, ami azt jelenti, hogy a folyóévi bevételek nem fedezik a működési kiadások összegét. A hiány fedezete a 2023. évi költségvetési maradvány.

A felhalmozási célú bevételek és kiadások egyenlege -830 109 222 Ft. Itt szintén elmondható, hogy a beruházások, felújítások kiadásainak finanszírozása az előző évi maradvány felhasználásával lehetséges.

A Rendelet 15. melléklete tartalmazza az önkormányzat előirányzat-felhasználási ütemtervét és likviditását. A kimutatás alapján elmondható, hogy az önkormányzat gazdálkodása a maradvány felhasználásával 2024. évben is kiegyensúlyozott lesz.

Az intézmények költségvetésének kivonatos részletezése:

A Polgármesteri Hivatalnál a személyi juttatások az emelt illetményalappal és személyi bérekkel kerültek tervezésre. Az illetmények a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kerültek tervezésre.

A Polgármesteri Hivatal létszámkerete változatlan. A személyi juttatások között szerepel a reprezentációs kiadások költsége. 1 fő jubileumi jutalma is tervezésre került a személyi juttatások között, melynek mértékét jogszabály határozza meg. Ezen felül minden köztisztviselő számára 1 havi alapbérnek megfelelő jutalom kertült tervezésre.

A dologi kiadások az intézmény működéséhez (épület és szakmai) szükséges kiadásokat takarják. Itt kerülnek tervezésre a szakmai anyagok, irodaszerek, informatikai szolgáltatások (internet és internet alapú programok költsége), telefonköltség, közüzemi díjak, fénymásolók bérleti díja, és azok karbantartása, szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások (belső ellenőr, továbbképzések,, egyéb szolgáltatások (pl. szemétszállítás, tűzvédelem, munkavédelem, postaköltség, bankköltség, tulajdoni lapok díjai, stb.), kiküldetési költségek, egyéb működéshez kapcsolódó díj jellegű kiadások, és mindezek áfája.

A beruházásokhoz számítógép, bútorok, kisértékű eszközök beszerzés került tervezésre. (ld. R. 8. sz. melléklet)

Az hivatal kiadásaihoz a központi költségvetés idén 137 379 785forint állami támogatást biztosít.

A dologi kiadások az intézmény működéséhez (épület és szakmai) szükséges kiadásokat takarják. Itt kerülnek tervezésre a szakmai anyagok, irodaszerek, informatikai szolgáltatások (internet), telefonköltség, közüzemi díjak, speciális eszközök karbantartása, szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások (továbbképzések, szaktanácsadás), egyéb szolgáltatások (pl. szemétszállítás, tűzvédelem, munkavédelem, postaköltség, távfelügyelet, játszótéri eszközök felülvizsgálata, stb.), egyéb működéshez kapcsolódó díj jellegű kiadások, és mindezek áfája.

A beruházási kiadásokra 3 048 000,-Ft-ot tervezett az intézmény, óvodai játékok szükségszerű cseréjére, számítógép beszerzésre.

Az óvoda köznevelési kiadásaihoz a központi költségvetés idén 378 537 010,-Ft támogatást biztosít.

Az óvoda költségvetését a 4. számú melléklet tartalmazza.

A személyi juttatások a törvényi előírás szerinti kerültek tervezésre, a minimálbér és garantált bérminimum növekedés figyelembevételével. Ezen felül itt szerepelnek az intézmény által bonyolítandó rendezvények reprezentációs kiadásai is. Ezen felül minden dolgozó számára 1 havi alapbérnek megfelelő jutalom kertült tervezésre.

Dologi kiadásokhoz a működéshez szükséges kiadásokat, szakmai és üzemeltetési anyagbeszerzéseket, közüzemi díjakat, internet és telefonköltséget, valamint a rendezvényekhez kapcsolódó költségeket terveztük.

Beruházásokra 5 983 000,-Ft került tervezésre, melyet könyvbeszerzésre, könyvtári eszközökre szeretnének fordítani.

Az intézmény kiadásaihoz a központi költségvetés idén 22 414 976- Ft könyvtári és közművelődési célú támogatást biztosít.

A Művelődési Ház költségvetését a 5. számú melléklet tartalmazza

A Bölcsőde személyi juttatásai tekintetében is jelentős változások történtek 2024-ben. A fent említett két rendelet bölcsődére, mini bölcsődére értelmezve, annyit mond, hogy:

A bölcsődei pedagógus munkakörben foglalkoztatott (azaz: a felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelő, szaktanácsadó, pedagógus, gyógypedagógus és konduktor) havi illetményét a Púétv. 97. § (1) bekezdése szerinti fokozata alapján (mely lehet Gyakornok, Pedagógus I. Pedagógus II., Mesterpedagógus, és Kutatótanár) a 98. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével olyan módon állapítja meg, hogy a havi illetmény összege :

A dologi kiadások az intézmény működéséhez (épület és szakmai) szükséges kiadásokat takarják. Itt kerülnek tervezésre a szakmai anyagok, irodaszerek, informatikai szolgáltatások (internet), telefonköltség, közüzemi díjak, speciális eszközök karbantartása, szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások (továbbképzések, szaktanácsadás), egyéb szolgáltatások (pl. szemétszállítás, tűzvédelem, munkavédelem, postaköltség, távfelügyelet, játszótéri eszközök felülvizsgálata, stb.), egyéb működéshez kapcsolódó díj jellegű kiadások, és mindezek áfája.

Az intézmény kiadásaihoz a központi költségvetés idén 146 015 100 forinttal fog hozzájárulni.

A Bölcsőde költségvetését a 6. számú melléklet tartalmazza.

A kiadási és bevételi előirányzok főösszegeit Áht. szerinti részletezését és a rendelet mellékleteinek megnevezését tartalmazza.

Az önkormányzat és intézményei költségvetéseiről, kiadási és bevételi főösszegeiről ad tájékoztatást.

Kötelező rendelkezéseket tartalmaz. Tartalmazza a kedvezményes adóztatású cafatéira összegét az önkormányzat alkalmazottai tekintetében, a bankszámla hozzájárulás havi maximális értékét, az illetményalapot, valamint a Mötv. szerint kötelező polgármesteri keret mértékét.

Nem állít korlátokat az előirányzat felhasználása tekintetében, de felhívja a figyelmet, hogy az előirányzatokban biztosított pénzeszközöket a feladatok felmerülése esetén kell elkölteni. Fontos rendelkezése, hogy a dologi előirányzatok maradvány összegeit nem lehet személyi kifizetésre használni. Garanciális szabályokat tartalmaz a jutalmak kifizetésével kapcsolatban.

A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos minimális polgármesteri jogosítványokat tartalmazza, előírva a rövid határidejű beszámolási kötelezettséget. a képviselő-testület a felhasználásról nem dönt és nem mérlegel, hanem határozattal tudomásul veszi.

A költségvetési szervek vezetői írásban indokolni kötelesek előirányzat módosítási kérelmüket.

Fontos garanciális szabály, hogy az előirányzatok esetleges zárolásáról a képviselő-testület dönt. Ilyen esetek előfordulása tekintettel a költségvetési általános tartalékra illetőleg a némileg alultervezett adóbevételekre nem valószínű.

Kívánatos, hogy a felhasználási ütemterv, valamint a beruházási kiadások várható ütemét figyelembe véve az átmenetileg nem használt pénzösszegeket rövid lejáratú lekötött betétként tartani.

Az önkormányzat és intézményeinek létszámát határozza meg.