1. § (1) A szabályozás célja, hogy a település területén a helyi viszonyok figyelembevételével biztosítsa az elhunytakat megillető jogot a végtisztesség megadása, az emberhez méltó temetésgarantálása érdekében, szabályozza a temetők működési rendjét, a temetés lebonyolításának zavartalanságát.

(2) A tisztességes temetéshez való jog bármely megkülönböztetésre tekintet nélkül mindenkit megillet.

(3) A temetés módja lehet világi és egyházi.

(4) Halottakat eltemetni csak temetési helyen szabad. Az elhamvasztott halottak maradványait tartalmazó urnákat - a 29. § (2) bekezdésben írt kivételtől eltekintve - ugyancsak a temetőben szabad elhelyezni.

2. § (1) Jelen rendelet hatálya a Pilisszentiván község közigazgatási területén működő köztemetőre – ide értve a jövőben létesülő temető(ke)t is -, valamint az ezek fenntartásával és a temetkezésekkel kapcsolatos tevékenységre és azok folytatóira terjed ki.

(2) A jelen rendeletnek a köztemetőkkel kapcsolatos rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell az egyéb - később létesítendő - temetők működtetése során is.

(3) Pilisszentiván község közigazgatási területén - jelen rendelet megalkotásakor működő köztemető: Köztemető, Pilisszentiván

(4) Új temetőt létesíteni csak a TeR. ezzel kapcsolatos szabályainak betartásával.

3. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

4. § (1) A temető tulajdonosa köteles a temető fenntartásáról továbbá üzemeltetéséről saját maga vagy szerződés alapján valamely gazdálkodó szervezet útján gondoskodni.

(2) A temető tulajdonosa köteles gondoskodni a temető kegyeleti méltóságának megőrzéséről, a temető tárgyi és infrastrukturális létesítményeinek, zöldfelületeinek, valamint sírhelytábláinak megépítéséről, kialakításáról. Köteles továbbá szabályzatot készíteni a temető használatának rendjéről.

(3) Amennyiben a jelen rendelet hatálybalépését követően valamely más szervezet temetőt létesít, úgy a temető fenntartásával, üzemeltetésével járó feladatokról a temető tulajdonosa köteles gondoskodni.

5. § (1)¹ A köztemető üzemeltetéséről a képviselőtestület határozott időre – 5-15 évre - szólóan megkötött kegyeleti közszolgáltatási szerződés útján gondoskodik.

(2) A feladat ellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet a képviselőtestület az önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.

(3)² A szerződéskötés során érvényre kell juttatni a TeR.54. és 55. §-ban foglaltakat. Az üzemeltetővel megkötött szerződésben fel kell hívni az üzemeltető figyelmét a hatályos jogszabályokban és a jelen rendeletben foglalt szabályok maradéktalan betartására.

6. § (1) A (köz)temető mindenkori üzemeltetőjének feladatai:

(2) Az üzemeltető köteles együttműködni a temetkezésben érintett más szolgáltatókkal, illetve hatóságokkal.

7. § (1) A köztemető területe - ideértve a parcellákat és sírhelyeket is - és létesítményei feletti rendelkezési jog még ideiglenesen sem adható át, használatukra bérleti szerződés sem köthető.

(2) A köztemető korlátozott használatú közterületnek minősül.

(3) Köztemető fenntartására irányuló tevékenységet csak a köztemető üzemeltetője végezhet. Annak során az önkormányzat megbízásából jár el, képviseli érdekeit, együttműködik más szolgáltatókkal illetve hatóságokkal.

(4) Az üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy az egyéb temetkezési szolgáltatók azonos eséllyel vállalkozhassanak.

(5) A köztemető üzemeltetője megbízás alapján jogosult a sírok ápolására, díszítésére vállalkozni térítés ellenében.

(6) A temetőben elhelyezett sírok, síremlékek, tárgyak tekintetében őrzési illetve kártérítési felelősség sem az önkormányzatot, sem az üzemeltetőt nem terheli.

8. § Az üzemeltetőt a temetkezésekkel kapcsolatos tevékenysége ellátásáért ( nyilvántartás vezetése, sírkijelölés, felügyelet stb.), valamint a létesítmények és eszközök biztosításáért – a szolgáltatást igénybe vevőktől – díjazás (temető-fenntartási hozzájárulás) illeti meg. Ennek mértékét az önkormányzat költségvetési rendeletében állapítja meg.

9. § A köztemető üzemeltetője a temető rendjére vonatkozó szabályok kialakítása során az alábbiak betartásával köteles eljárni:

10. § (1) A temetőben végzendő minden munka elvégzéséhez – a hozzátartozók/családtagok általi sírgondozás kivételével - a temető üzemeltetője adhat engedélyt.

(2) Fát, cserjét a köztemető területén magánszemély nem ültethet. Ez alól kivételt képez – de az üzemeltetőnek be kell jelenteni - a sírra ültetett azon örökzöld, amely teljes kifejlettségében nem magasabb 1 m-nél, és átmérője nem több 0,6m-nél. A 2 méter magasságot eltérő, nem gondozott ültetvényeket a temető üzemeltetője eltávolíttathatja és az eltávolítás költségeit a sír gondozására kötelezettel szemben megtéríttetheti.

(3) Kegyeleti tárgyakat, a növényeket és egyéb díszítő anyagokat bepiszkítani, rongálni, eltávolítani és a temetőben szemetelni tilos.

(4) A sírhely gondozása úgy végezhető, hogy az ne sértse más elhunyt hozzátartozójának, illetve a látogatóknak kegyeleti érzéseit és ne akadályozza azokat a sírgondozásban.

(5) A sírhely gondozása, illetve egyéb munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, illetve búcsúztatás alatt munkavégzéssel összefüggő hang vagy egyéb hatás nem zavarhatja a szertartást.

(6) A sírhely gondozása során keletkező szemetet az üzemeltető által kijelölt helyre kell vinni.

(7) Tilos a sírhelyek környékét felásni, a talajt elhordani, vagy sírfeltöltésre használni.

(8) A sírhantokon szükséges földpótlás céljára az üzemeltető térítés ellenében termőföldet biztosíthat..

(9) A temetőben a sírhelyek bekerítése tilos, erre engedély nem adható.

(10) Padot, ülőhelyet elhelyezni csak az üzemeltető engedélyével és az üzemeltető által kijelölt helyre lehet.

(11) Sírok kiásását, betemetését és az ezzel járó egyéb munkákat csak a temetéssel megbízott temetkezési vállalkozó végezhet, egyeztetve a temető üzemeltetőjével.

(12) A temetőben tűzveszélyes tevékenységet végezni csak a tűzvédelmi előírások betartásával szabad.

11. § (1) Síremléket csak a nyilvántartási könyvbe bejegyzett eltemettető, vagy az általa felhatalmazott személy állíthat vagy távolíthat el.

(2) A síremléket biztonságos alapra kell helyezni. A síremlék nem foglalhat el a sírhelynél nagyobb területet. Méretek urnasírkőnél alátétszegély 60x80 cm, keretméret 50 x70xcm, maximum magasság 90 cm ; egyes sírhelynél alátétszegély 110 x210 cm, keretméret 90 x190 cm, magasság maximum 140 cm ; kettes síremlék esetén alátétszegély 210 x210 cm, keretméret 190 x190 cm, magasság maximum 140 cm . Egyedi, művészi kivitelű síremlékek felállítása egyedi elbírálás alapján, a tulajdonossal egyeztetve történik. A felállítandó síremlék tervét és a síremlékkel kapcsolatos felelősségi nyilatkozatot a temető üzemeltetőjének köteles leadni a kivitelező. Kegyeletet vagy közízlést sértő síremléket felállítani tilos.

(3) Temetői munkát (síremlék felállítása, bontása, felújítása) kizárólag megfelelő végzettséggel és jogosítvánnyal rendelkező szakemberek végezhetnek.

(4) A temető területéről sírkövet, síremléket, sírjelet kiszállítani csak az üzemeltető írásos engedélyével lehet.

(5) A temetőben történő munkavégzést - a hozzátartozók részéről történő sírgondozás, a temetési hely növénnyel való beültetése és díszítése kivételével - a temető üzemeltetőjének a munkavégzés megkezdését megelőzően be kell jelenteni, és csak az üzemeltető által engedélyezett és meghatározott időben lehet végezni.

(6) Építőanyagot a temetőbe beszállítani, építési és bontási munkát megkezdeni, vagy bontási anyagot elszállítani csak az üzemeltető hozzájárulásával szabad. Az építési hulladékot keletkezésekor azonnali hatállyal el kell szállítani. Az építéshez szükséges ömlesztett anyagot (pl. betont) csak vaslemezen lehet előkészíteni.

(7) A köztemetőben szakipari munkát végző vállalkozók kötelesek a temető üzemeltetőjének megfizetni az általuk felhasznált energia használati díját, továbbá építőipari anyag tárolása esetén az egyébként fizetendő közterület-foglalási díjat.

(8) A temetői munkákat úgy kell elvégezni, hogy az ne sértsen kegyeleti érdekeket, ne járjon károkozással.

12. § (1) A sírjel vagy a sírbolt helyreállítására, felújítására a temető tulajdonosa – köztemető esetén az önkormányzat - a temetési hely felett rendelkezni jogosultat felhívhatja, illetőleg az állékonyságot, az életet és a biztonságos használatot veszélyeztető állapot (a továbbiakban: közvetlen veszély) fennállása estén köteles felhívni. A felhívást – a temetési hely megjelölésével - a temető kapuján (hirdetőtábláján) és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni és a felhívás közlését a rendelkezésre jogosult ismert lakcímén is meg kell kísérelni.

(2) Ha a sírjel felett rendelkezni jogosult a felhívás ellenére a sírjelet nem állítja helyre és az életet is fenyegető közvetlen veszély áll fenn, akkor a közvetlen veszélyt a rendelkezni jogosult költségére a temető tulajdonosa szünteti meg.

(3) A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

13. § (1) A köztemető belső kialakításának rendjét, az egyes parcellák felhasználási módját, idejét "temetőrendezési tervben" kell meghatározni. A terv térképet (vázrajzot) is tartalmaz, amelyen a temető egyes területei azonosíthatóak. A tervet az üzemeltető javaslata alapján a tulajdonos készítteti el, azon a változásokat legalább évente átvezeti. A temető térképét az üzemeltető a temető bejárata mellett kifüggeszti.

(2) A köztemetőt sírhelytáblákra kell felosztani. A sírhelytábla a temetőrendezési tervben megjelölt olyan temetőrész, amely a nyugvási időt követően kiüríthető és temetés céljára ismételten igénybe vehető. A sírhelytáblákat sorszámozni kell, s azokról külön-külön táblakönyvet kell felfektetni.

(3) Külön sírhelytáblát kell kijelölni a felnőttek, a 10 év alatti gyermekek, halvaszületettek és elvetélt magzatok, továbbá a csonkolt testrészek eltemetésére.

(4) A sírhelytáblákat elő kell készíteni a folyamatos temetésre.

(5) A sírhelytáblákat számozott sorokra, azon belül sorszámozott sírhelyekre kell felosztani. A díszsírhelyeket és a sírbolthelyeket külön kell jelölni.

(6) A sírhelyekről sírhelykönyvet kell vezetni.

14. § (1) Temetni, illetőleg az elhamvasztottak maradványait tartalmazó urnákat elhelyezni csak temetkezés céljára kijelölt területen szabad.

(2) Temetkezésre használt helyek:

15. § (1) A sírhelyek (sírgödrök) méretei:

(2) A sírjelek egymástól való legkisebb távolsága 0,6 m . A régi temetők esetében a feltételeket adottnak kell tekinteni.

(3) A sírgödröt – a kripta és az urnasírhely kivételével - kifalazni TILOS.

(4) Koporsós rátemetés esetén a felülre kerülő koporsó tetejének a föld felszínétől legalább 1,6 m mélyre kell kerülnie.

(5) A kolumbáriumban az urnák tárolása 30 x 30 x 30 cm-es belméretű, lezárt urnafülkében történhet.

(6) Urna földbetemetése esetén az urna sírhely mérete általában 80 x 60 cm .

(7) A díszsírhelyek a köztemetőben esetenként kijelölt egyes sírhelyek, amelyeket az elhunyt személy kimagasló érdemeinek elismeréséül Pilisszentiván község Önkormányzatának Képviselő-testülete örök temetkezési hely céljára adományoz. A Képviselő-testület díszsírhelyek síremlékeinek felállításáról esetenként határoz.

(8) A temető üzemeltetője szükség esetén külön sírhelytáblát jelöl ki az abortusz folytán távozott magzatok, a csonkolt testrészek, emberi szervek és szervmaradványok eltemetésére.

16. § (1) A temetési hely felett rendelkezési jogosultságot annak megváltásával lehet szerezni.

(2) A sírhelyek használata a megváltástól számítva 25 évre szól. Rátemetés esetén a meghosszabbított sírhelyhasználati időre vonatkozó arányos sírhelyhasználati díjat kell megfizetni.

(3) A sírbolthely (kripta) használata a kriptába történt utolsó temetés után 100 év elteltével jár le, ezt követően a temető tulajdonosa rendelkezik a kriptával.

(4) Az urnás temetkezési helyek használata 10 évre terjed.

(5) A sírhelyek, sírboltok, urnasírhelyek, urnafülkék, urnasírboltok további használati joga az eredetivel azonos időtartamra ismételten megváltható, kivéve, ha a temető ennél rövidebb időn belül előreláthatóan megszüntetésre kerül. Ez esetben a megváltás időarányos része visszatérítésre kerül.

(6) A részben vagy teljesen lezárt temetőben a használati idő rátemetés esetén sem hosszabbítható meg.

17. § (1) A temetési helyek használatáért megváltási díjat kell fizetni. A fizetendő díjtételeket a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(2) A megváltási díjat az első megváltás alkalmával a temettető vagy az általa megbízott, az újraváltáskor a sír felett rendelkező hozzátartozó köteles megfizetni. A díjakat minden esetben a temetést, kihantolást, rátemetést megelőzően kell megfizetni.

(3) Ha kettős sírnál az első temetés napjától számított 25 éven belül újabb temetés nem történik, a használati jog megszűnik, kivéve, ha az arra jogosult a használati jogot ismételten megváltja.

(4) Ha a sírhely nem váltható meg újra, de a hozzátartozó - a használati idő lejárta előtt – a holttest maradványokat (hamvakat) a kiürítéskor ugyanabban a temetőben, vagy másik köztemetőben levő új sírba helyezi el, az új sírhely megváltási díja az eredeti sírhely megváltási árának időarányos összegével csökken.

(5) A rokoni háttér nélküli, elhagyott, 25 éve gondozatlan sírok esetében a sírhelyeket újra lehet értékesíteni, ha a tulajdonos hat hónap időtartamon belül legalább kétszer országos és helyi lapban, valamint a temetőben jól látható helyen ezzel kapcsolatos hirdetményt tesz közzé és a sírokat nem váltja meg újra senki.

18. § (1) A temetési helyek magánforgalomban adás-vétel tárgyát nem képezhetik.

(2) Ha a temetési hely felett rendelkezni jogosult bejelenti, hogy a temetési helyet nem kívánja igénybe venni, úgy a használati díj időarányos részét – a visszatérítéskor érvényben lévő díjtételek alapul vételével- vissza kell téríteni.

(3) A megváltott, de fel nem használt temetési helyről érvényesen csak a köztemető üzemeltetőjénél tett nyilatkozattal lehet lemondani,

(4) Temetési helyet előre megváltani nem lehet.

19. § (1) Ha a köztemető megtelik, vagy egyéb fontos körülmény azt megkívánja a képviselőtestület dönthet a temető lezárásáról.

(2) Ha a köztemetőn belül temetőrész, sírhelytábla telik meg, annak lezárását az üzemeltető határozhatja el, a tulajdonos önkormányzat egyidejűleg értesítése mellett.

(3) A lezárásról hirdetményt kell közzétenni a temetői tájékoztató táblán, a ravatalozón és az érintett temetőrészen.

20. § (1) Ha a köztemető (temetőrész, sírhelytábla, sor) lezárásától a jelen rendelet szerinti sírhelyhasználati idő eltelt, az újabb temetések lehetővé tétele céljából a képviselőtestület dönthet a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely megszüntetéséről.

(2) A temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely megszüntetését megelőzően azt hirdetményben, továbbá három alkalommal legalább egy országos és egy területi napilapban közzé kell tenni úgy, hogy a hirdetmény kifüggesztése és az első közzététel közzététel a megszüntetés előtt legalább 6 hónappal, a továbbiak pedig kéthavonként történjenek. A hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a temetőkapun, a ravatalozón, és az érintett temetőrészen ki kell függeszteni.

21. § (1) Ha a temető vagy temetőrész más célú használásáról dönt a képviselő-testület, úgy gondoskodni kell a temetési helyek kiürítéséről.

(2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről az üzemeltető térítés ellenében gondoskodik.

(3) A még le nem járt használati idejű temetési helyek áthelyezéséről a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal a tulajdonos állapodik meg.

(4) A temető (temetőrész) kiürítésekor a sírjellel, síremlékkel - a temető fenntartójának előzetes bejelentése után - annak létesítője, halála esetén örököse jogosult rendelkezni.

(5) A létesítőt kártalanítani kell, ha sírbolt, vagy át nem helyezhető síremlék megszüntetésére kerül sor.

(6) Ha a sírjel, síremlék létesítője, illetőleg annak örököse a temető kiürítésére megjelölt időpontig azzal nem rendelkezik a síremléket a temető fenntartója, értékesítheti, a síremlékért kapott összeg kizárólag a temető fenntartására fordítható.

(7) Ha valamely urnafülke illetőleg urnasírhely használati ideje lejár, a temető üzemeltetője etikettel tartozik a hozzátartozók figyelmét a lejárat előtt legalább hat hónappal erre felhívni. Az etikettet ilyen esetben az urnafülkét tartalmazó építményen jól látható helyre kell felragasztani.

(8) Ha az urnafülke (urnasírhely) használati idejét a hozzátartozók nem hosszabbítják meg, a temető üzemeltetője a használati idő lejárta után azt kiürítheti, és az urnákat közös sírba temeti, vagy közös fülkébe helyezheti.

22. § (1) A sír felnyitását az elhalt közeli hozzátartozója, vagy az kérheti, aki az eltemettetésről gondoskodott. Ezt indokolt esetben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézete engedélyezheti.

(2) Temető (temetőrész) kiürítésével összefüggésben szükséges áttemetés esetén a sírnyitási engedély az eltemettető, illetőleg bármely hozzátartozó részére megadható.

23. § (1) A művészettörténeti, vagy művészi értéket képviselő síremléket, továbbá az ország, vagy Pilisszentiván község életében jelentős szerepet játszó személyiségek, sírhelyét (urnáját), síremlékét lebontani, felszámolni nem lehet, azok fenntartásáról, esetleges áthelyezéséről a képviselőtestület gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti sírhely (urna) illetve síremlék megőrzésére javaslatot a település bármely polgára lehet. A döntés a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.

24. § (1) Az elhunytat lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb a halál beálltát követő 16 órán belül halotthűtőbe kell szállítani.

(2) A kórházban vagy más egészségügyi intézményben elhunyt halott az intézmény hűtőjében is tárolható.

(3) Koporsós temetés esetén a halottat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a halott vizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 96 órán belül el kell temetni. Ettől eltérni akkor lehet, ha

(4) Hamvasztásos temetés esetén a halottat - hűtése mellett - a halott vizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül kell elhamvasztani.

25. § (1) A temetőbe szállított halottat az azonosság megállapítása és az okmányoknak az üzemeltető részére történő átadása után - a szállításnál használt külső koporsóval együtt - azonnal el lehet temetni,vagy gondoskodni kell a hűtőben, ravatalozóban való elhelyezéséről.

(2) Ha a temető üzemeltetője az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti és a halottvizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes intézetet értesíti.

26. § (1) Az elhalt földbe temetéséhez az eltemettetőnek jól zárható, környezetbarát anyagból készült, résmentes koporsóról kell gondoskodnia. Földbe temetéshez - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel -fémből, üvegből, műanyagból készült termék nem használható.

(2) Földbetemetéshez olyan koporsóanyag vagy kegyeleti termék nem használható, amely – alapanyagként vagy adalékanyagként külön jogszabályban szereplő összetevők bármelyikét tartalmazza - veszélyezteti a környezetet. Ha az elhunyt temetésre való előkészítéséhez, szállításához műanyag (pvc, polyetilén fóliát) vagy más, földben le nem bomló anyagot, kelléket használtak, azt az eltemetés során földbe helyezni nem szabad. A halottal érintkező, nem lebomló anyagokat egészségügyi veszélyes hulladékként kell kezelni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a fertőző betegségben elhunytak, valamint a külföldről szállított holttestek szállításánál felhasznált anyagokra.

(4) Temetőben és temetési helyen létesített sírboltba (kriptába) temetéshez az elhunytat légmentesen zárt, az eltemettető igényének megfelelően fa, műanyag, fém vagy üveg koporsóba kell tenni. Fa koporsó használata esetén belső fém vagy műanyag koporsót is alkalmazni kell.

27. § (1) Rátemetés, valamint a holttest újratemetése vagy hamvasztása céljából történő sírnyitást a temetési hely felett rendelkezni jogosult vagy annak örököse kérheti az intézettől.

(2) A kérelemhez be kell mutatni:

(3) A koporsós temetésre szolgáló temetési helyre sírnyitási engedéllyel - a sír megfelelő mélyítésével, alapméretenként egymás fölé helyezve - további, legfeljebb egy elhalt vagy a szabályzatban rögzített, az intézet által engedélyezett számú, 25 évnél régebbi holttestmaradvány temethető rá. Fertőző betegségben elhunyt sírhelyére csak az intézet előzetes engedélye alapján lehet rátemetni. Ez esetben a rátemethető elhaltak számát az intézet korlátozhatja. Rátemetés esetén - a 25 évnél régebben temetett és exhumált maradvány kivételével - biztosítani kell a temetési hely legalább 25 éves használatát. Rátemetés esetén a meghosszabbított sírhelyhasználati időre vonatkozó arányos sírhelyhasználati díjat kell megfizetni.

(4) Az elhalálozástól számított 5 éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedély csak hamvasztás, más temetési helyre való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható.

28. § (1) Ravatalozni csak a temetőben az arra kijelölt helyen szabad. Ettől eltérni csak az illetékes tisztiorvos engedélyével lehet.

(2) A halott a ravatalozóban a szertartás megkezdése előtt legfeljebb 3, de legalább 1 órával korábban helyezhető el. A ravatalozásig a halottat hűtőben kell tárolni.

(3) A ravatalozó helyiséget a temetés előtt legalább egy órával, de minden esetben a ravatalozás megtörténte után azonnal ki kell nyitni. A ravatalra helyezett koporsót a szertartás kezdetéig nyitva lehet tartani. Nem lehet nyitva tartani a koporsót, ha a holttest már oszlásnak indult, vagy súlyosan roncsolódott állapotban van.

(4) Légmentesen lezárva kell tartani a koporsót, ha az elhalt fertőző betegségben hunyt el. Biztosítani kell, hogy a koporsó közvetlen közelében se tartózkodjon senki.

(5) Egy koporsó csak egy holttest elhelyezésére szolgálhat. Az eltemettető ettől eltérően rendelkezhet, ha az anya halála és az újszülött perinatális halála miatt az eltemetés egy időben történik.

(6) A koporsót a földbe helyezés előtt véglegesen le kell zárni.

(7) A temetést végző temetkezési vállalkozó köteles a ravatalozásra vonatkozó szabályokat megismerni és betartani.

29. § (1) Temetni hagyományos módon (koporsós temetés), vagy hamvasztásos módon (a hamvak urnába helyezésével, vagy szétszórásával) lehet.

(2) A halottszállítós, a temetések, az újratemetések, a sír- és urnanyitások során be kell tartani a TeR. vonatkozó szabályait.

30. § (1) Az elhaltakat általában - az elhalálozás ideje szerinti sorrendben - a következő sírokba kell temetni, kivéve a kettős sírhelyeket és a sírboltokat. Indokolt esetben a temető üzemeltetője eltérően is rendelkezhet. Lezárt sírhelytáblában levő sírboltokba, vagy családi (kettős) sírhelyekben a tábla lezárása után is szabad temetni.

(2) Fertőző betegségben elhaltra csak a temetést követő egy év eltelte után szabad rátemetni.

(3) Urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni, vagy sírhelyre rátemetni egyaránt szabad. A rátemetésnél ilyen esetben sírnyitási engedély nem szükséges, azonban ügyelni kell arra, hogy az urna a talaj szintjétől legalább egy méter mélységbe kerüljön. Az egy urnafülkébe, vagy urnasírba elhelyezhető, valamint a rátemethető urna számát a temető üzemeltetője határozza meg.

31. § (1) A temetkezési tevékenységet (temetkezési szolgáltatásokat) a település területén csak a cégbíróságon bejegyzett vállalkozó, vagy vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó (a továbbiakban temetkezési vállalkozó) végezhet.

(2) A temetkezési vállalkozók kötelesek együttműködni a szolgáltatás zavartalan lebonyolítása érdekében a temető üzemeltetőjével, az illetékes hatóságokkal, más szolgáltatókkal és érdekeltekkel. Az együttműködés területeit, szabályait, a vállalkozó által nyújtott szolgáltatások körét célszerű megállapodásban rögzíteni.

(3) A temetkezési szolgáltatások körébe tartozik különösen a temetésfelvétel, a helyi és a távolsági halottszállítás, az elhunyt temetésre való előkészítése (a halott öltöztetése, koporsóba helyezése), a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátása, a ravatalozás, a sírgödör kialakítása, a búcsúztatás, a sírba helyezés, a sír betemetése (a halott elhantolása), a hamvasztás, az urnaelhelyezés, az urnakiadás, a hamvak szórása, a sírnyitás, az exhumálás, és az újratemetés.

(4) A temetkezési vállalkozóknak olyan magatartást kell tanúsítaniuk és üzletpolitikát kialakítaniuk, hogy a megrendelők igényét - adottságaiktól, lehetőségeiktől függően - teljeskörűen kielégíthessék. Ennek érdekében:

(5) A temetkezési szolgáltatókkal szembeni - egyéb - követelmények tekintetében a TeR. rendelkezései az irányadók.

32. § Az elhamvasztott hatottak maradványait tartalmazó urna kivételesen a temetésről, elhamvasztásról gondoskodó személy részére kiadható - az átvétel igazolása, illetőleg e körülménynek a nyilvántartásba való feljegyzése mellett.

33. § (1) A köztemető üzemeltetője állapotfelmérésen és kitűzésen alapuló nyilvántartásokat vezet. A sírboltokról szóló nyilvántartás vezetésére a sírbolt könyv, az egyéb temtési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál.

(2) A nyilvántartó könyvbe - minden temetés (urnaelhelyezés) alkalmával - az alábbi adatok kerülnek:

(3) A nyilvántartásba - az idő és a hely megjelölésével - be kell vezetni, ha holttestmaradványok közös sírba kerülnek elhelyezésre.

(4) A nyilvántartáshoz kell csatolni a halott eltemethetőségét igazoló okmányok másolatát.

(5) A táblakönyvben az adott sírhelytáblában lévő sorokat és az azokhoz tartozó sírhelyeket kell nyilvántartani.

(6) A sírhelykönyv az adott sírhelytáblán belüli - soronként is külön jelzett – sorszámozott sírhelyek nyilvántartása.

(7) Nyilvántartást kell vezetni azokról a síremlékekről, amelyek a köztemető fenntartójának a tulajdonába kerültek.

(8) A temető üzemeltetője köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe, illetve a sírbolt könyvbe bejegyzett (tárolt) személyes adatok biztonságáról.

(9) Az üzemeltető a sírbolt könyv és a nyilvántartó könyv adatait elektronikus adathordozón is tárolhatja. Elektronikus nyilvántartás esetén hiteles biztonsági másolat készítése vagy párhuzamos manuális nyilvántartás vezetése szükséges.

34. § (1) A temetői nyilvántartásokba az eltemettetők) és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személyek) betekinthet(nek), részükre a köztemető üzemeltetője ingyenesen adatszolgáltatást köteles nyújtani, továbbá felvilágosítást adni az elhunyt személyek temetési helye felől érdeklődőknek.

(2) A temetői nyilvántartásokat a temető fennállásáig meg kell őrizni. Azt követően azokat át kell adni a területileg illetékes levéltárnak.

35. § (1) A temetőben vállalkozásszerűen munkát végző (kőfaragó, sírgondozást végző, temetői szolgáltatást végző stb.) a temető használata után az 1. sz. melléklet szerinti temető fenntartási hozzájárulást köteles fizetni a temető üzemeltetőjének.

(2) A vállalkozó a (1) bekezdés szerinti díjat minden olyan megkezdett munka után köteles a temető üzemeltetőjének megfizetni, amelyen vállalkozási tevékenységet folytat.

(3) A temetőben vállalkozási tevékenység csak az üzemeltető által meghatározott időben és kizárólag munkanapokon engedélyezhető, kivéve a halottszállítással összefüggő szolgáltatást.

36. § A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 145/1999. (X.I.) Korm. rend., továbbá 2005. évi XXI. törvény rendelkezései az irányadók.

37. § Ez a rendelet 2023. október 15-én lép hatályba.