Bugyi Nagyközség  Önkormányzatának

                                                      24/2000. (X. 16.) sz. rendelete

            a Bugyi Nagyközség az OBO Bettermann Ipari Parkra vonatkozó Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervről.

            Bugyi nagyközség önkormányzati testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§. (1) valamint az 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §. (3) C. alapján megalkotja a következő az OBO Bettermann Ipari Park helyi építési szabályzatáról szóló rendeletét és annak alkalmazását elrendeli.

1.§.

A rendelet hatálya

Általános előírások

            (1) A jelen rendelet és mellékletét képező szabályozási terv hatálya a Bugyi 01601/9, 01601/10, 01601/11, 01601/12 helyrajzi számú ingatlanra terjed ki.

            (2) Jelen szabályozási előírások csak a mellékelt szabályozási tervvel együtt érvényesek.

2.§.

Az előírások alkalmazása

            (1) Az 1.§. (1) bekezdésben behatárolt területen területet felhasználni, létesítményt elhelyezni, ilyen célra építési engedélyt kiadni csak az

            - Országos Településrendezési és Építési Követelmények ( OTÉK )

            - az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek, szakhatósági előírásoknak

              és szabványoknak, továbbá

            - jelen helyi építési szabályzat előírásainak és a hozzá tartozó szabályozási

              tervének megfelelően szabad.

            (2) Jelen helyi építési szabályzat szabályozási tervének megjelenített alábbi elemeket kötelezően kell tekinteni és meg kell tartani.

            a.) Az övezeti jellemzőket, az övezetek határát, a szabályozási vonalakat

            b.) Kötelező telekhatárokat

            c.) A bontásra jelölt létesítmények elbontását az új területfelhasználással

                 összhangban

            d.) a telekhatáron lévő védőfásítás mértékét

                amennyiben a 01601/9 hrsz. OBO Bettermann Ipari Park jelenleg egy

                tulajdonú építési telek felosztásra kerül,  akkor ezen területen az eddig

                javasolt  irányadó Szabályozási elemek kötelező érvényűvé válnak.

            Úgymint:

            a.) a javasolt telekhatárok, előkert és a   hátsókert mérete OTÉK szerint.

            b.) kijelölt közterületi utak szabályozási szélessége, vonalvezetése

            c.) a építési hely határa

            d.) a gépkocsi parkolók szabályozási terven jelölt helye elvi engedélyezési

                 tervet követően megváltoztatható.

            (3) Jelen szabályozási terven nem megjelenített kötelezően megtartandó előírások:

            a.) A szabályozási terven jelölt építés ütemezetten is megvalósítható

            b.) A kötelező érvényű jelölések tartalma csak az új szabályozási terv kereté-

                 ben módosítható.

            c.) Közterületen és magánterületen egyaránt önálló reklámhordozót csak a

                 területi főépítész engedélye alapján lehet elhelyezni.   

(4) Irányadó jelleggel szabályozott elemek tájékoztató jellegűek, a további tervezések és intézkedések során kiinduló adatként kell figyelembe venni, beépítési tervvel, telekalakítási vázrajz alapján az építési hatóság által módosíthatók.

            a.) Az épületek konkrét alakítása a kijelölt építési helyen belül a telek teljes

               területén; az OTÉK és a Tűzvédelmi szabályzat vonatkozó előírásai szerinti

                 távolsággal a beépítési százalék betartásával.

            b.) A szabályozási terven jelölt max. ill. min. méretektől a megjelölt irányban

                 történő eltérés mértéke

            c.) a gépkocsi behajtó.

3.§.

Terület felhasználás 

            A terület az OTÉK alapjai az alábbi                    tartozik:

            a.) I.-II.                        E - erdőterület

            b.) III.tömb                 K - közlekedési és közműterület

            c.) IV. tömb                IG - ipari gazdasági terület

4.§.

Telekalakítás

            (1) A területen telket alakítani a Szabályozási Tervnek megfelelően a vonatkozó jogszabályok megtartásával lehet.

            (2) A szabályozási tervben javasolt közterületté való átalakítás nem kötelező érvényű. Önkormányzati és tulajdonosi egyeztetés és megegyezés alapján javasolt, melyet telekalakítási vázrajz alapján pontosítható.

5.§.

Övezeti előírások

            Az 1.§. (1) pontban meghatározott terület a 3.§-ban meghatározott övezetekre tagozódik.       

            (1) Erdőterület

            Az erdőterületek igénybevétele esetén az Állami Erdészeti Szakhatóság  véleményét ki kell kérni. A szabályozási terven ábrázolt I., II. telektömb a Pilisi Parkerdő Gazdaság Rt. kezelésében álló, beépítésre nem szánt terület, melyre az OTÉK 28.§. vonatkozik. A területen húzódik a határos főútvonal 50 m-es védőtávolsága, mely kötelező érvényű. Az erdő rendeltetése az OTÉK 28.§. (2) bek. 1. pontja szerinti védelmi jellegű. Az erdőterületek  közterületekké való átminősítése az önkormányzat és a Parkerdő Gazdaság megegyezése esetén javasolt. Amennyiben az átadás nem történik meg, a területen buszforduló és buszváró a megadott javasolt övezeti határokon belül az erdőterületen is elhelyezhető.

            (2) Közlekedési és közműterület.

            A Pilisi Parkerdő Gazdaság Rt., valamint az OBO Bettermann Hungary Kft. tulajdonában álló területrészekből létrejövő önkormányzati hatáskörbe átadható terület. A területen belül buszforduló, buszváró és parkoló helyezhető el.

            (3) Egyéb Ipari Gazdasági terület (OTÉK 20.§. (2) bek. 2. pontja szerint)

            a.) A területen belül építési tevékenységet csak akkor lehet végezni, ha az

                 engedélyezési terv környezetvédelmi tervfejezetet tartalmaz a 8. §.

                 betartásával.

            b.) A területen ipari funkciótól eltérő funkció csak az építési hatóság engedé-

                 lyével lehetséges, melyek a következők lehetnek:

                        a.) rekreációs és sport épület

                        b.) az ipari park fenntartását és kiszolgálását szolgáló egyéb funkciók

                        c.) kereskedelmi és raktározási funkció.

            c.) az építési övezet paraméterei:

                 - beépítési mód: szabadonálló

                 - beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 45 %

                 - építmény magasság: 18 m

                 - teleknagyság:   ipari funkció min. 3000 m2

                                               ipari park kiszolgáló funkció 1500 m2

                 - zöldfelület legkisebb mértéke: 30%

            d.) Az előkertben portaépület és közmű fogadó épület, berendezés

                 elhelyezhető

            e.) Az oldalkertek, hátsókertek min. 15 m-es sávját fásítással  kell ellátni, mely

                csapadékvizek elszikkasztására felhasználható.

6.§.

Közlekedés, gépjárművek elhelyezése

            (1) Az 52104 Ócsa- Bugyi bekötő út az úttengelytől mért 50 m-es védőtávolságát meg kell tartani.

            (2) A területen tervezett utak szabályozási szelvényét az OTÉK 26.§. (2) bekezdésének megfelelően kell kialakítani.                    

            (3) A parkolás az OTÉK 42.§. alapján kiszámított várakozóhelyek a telken belül létesítendők. Ipari épület esetén az OTÉK 42.§. (2) L) pontja a mértékadó. Főhelyiségek területének mértékébe számítandó az irodai, labor, öltöző helyiségek, valamint a technológiai terület 10%, melyet a területi főépítész módosíthat a technológia által megkövetelt létszám igény alapján, de min. 4 fő dolgozónként 1 db. A főhelyiségek területébe  nem számítandó be a raktárterület, valamint a közlekedő területek.

            (4) Az épületek körül a tűzoltási útvonalakat biztosítani kell a vonatkozó tűzvédelmi szabályok alapján.

7.§.

Zöldfelület

            (1) Az OBO Bettermann Hungary Kft. területén oldalkert és hátsókert  min. 15 m védőfásítás telepítendő, mely csapadékvizek elszikkasztására felhasználható. 

            (2) A telephelyeken a gépkocsiparkolókba négy férőhelyenként 1 db fa telepítendő.

            (3) Az ipari területen a telkek területének min. 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani. Amennyiben min. 15% 3 szintes növényállománnyal rendelkezik, zöldfelület aránya 25%-ra csökkenthető.

8.§.

Környezetvédelem.

            (1) Az új létesítmények létesítése,  meglévők bővítése, rekonstrukciója, felújítása, korszerűsítése újtechnológiák bevezetésénél, technológiák változtatásánál az  engedélyezési tervdokumentációnak a jelen fejezetben előírtakat be kell tartania  a konkrét környezetvédelmi fejezet részben. A környezetvédelmi fejezetnek továbbiakban tartalmaznia kell mind a levegő, talaj, víz és zaj vonatkozásban történt méréseket és számítással történő kibocsátási érték meghatározásokat.

            (2) Levegőtisztaság - védelem:

            a.) Levegőtisztaság-védelemi követelményekre az új létesítmények tervezésénél, a meglévő létesítmények átalakításánál figyelemmel kell lenni. A belső területrendezési terveket jóváhagyásuk előtt- a külön jogszabályba meghatározott eljárás során -egyeztetni kell a területileg illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság jogkört gyakorló szervvel.

            b.) Légszennyezést okozó, helyhez kötött létesítmény ( továbbiakban: helyhez kötött légszennyező forrás ) tervezése, létesítése, meglévő  bővítése,  rekonstrukciója,  felújítása, korszerűsítése  során:

            - olyan  technológiát,  eljárást,  berendezést  kell  tervezni, bevezetni,  létesíteni,  illetőleg,

            - az anyagok ( nyersanyagok, hulladékok stb. ) kezelésére ( gyűjtésre, tárolásra, szállításra, ártalmatlanításra ), feldolgozására olyan eljárást kell alkalmazni, mely nem okoz káros légszennyezést.

            c.) A helyhez kötött  új légszennyező forrás létesítése során a tervező, tervező hiányában a beruházó, illetőleg az építtető, a technológia megváltoztatása esetén az üzemeltető a b.) pontban foglaltak teljesítése érdekében köteles kibocsátási határérték megállapítását kérni a levegőtisztaság- védelmi hatóságtól.

            d.) Kibocsátási határértékként - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a területi besorolási határérték és a technológiai kibocsátási határérték közül a kisebbet kell megállapítani.

            e.) A beruházó az építési ( létesítési ) és használatbavételi ( üzembe helyezési ) engedélyezés során igazolni, a levegőtisztaság- védelmi hatóság pedig ellenőrizni köteles, hogy a tervezett, illetőleg megvalósított műszaki megoldás megfelel-e a levegőtisztaság-védelmi előírásoknak. Az igazolásnál és ellenőrzésnél valamennyi légszennyező anyagot figyelembe kell venni. 

            f.) A helyhez kötött légszennyező forrással kapcsolatban a levegőtisztaság-védelmi hatóság  kibocsátási határ értéket állapít meg.

            - Kötelezheti az üzemeltetőt megfelelő elszívó-tisztítóberendezés létesítésére, a technológia korszerűsítésére vagy más intézkedésre.

            -  Mérést, vizsgálatot végezhet, vagy végeztethet.

            -  Nyilvántartja a légszennyező forrás jellemző adatait

            g.) A légszennyező forrás üzemeltetője köteles a tisztítóberendezéseit gondosan és folyamatosan üzemeltetni, azok megfelelő karbantartásáról gondoskodni, a technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával a rendkívüli légszennyezést megakadályozni.

            Amennyiben rendkívüli légszennyezés következne be, az üzemeltető köteles a légszennyezés  megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni és a környezetvédelmi hatóságot értesíteni.

            h.) A légszennyező anyag kibocsátási határérték megállapítása érdekében:

            -  a pontforrás üzemeltetője a rendszeresített adatlapon köteles a légszennyezést okozó  tevékenység jellemző, műszaki, technológiai adatokat és a pontforrás kibocsátását a  levegőtisztaság-védelmi hatóságnak bejelenteni,

            - alapbejelentést csak azokra a légszennyező anyagokra nézve kell megtenni, amelyek kibocsátásának mérésére országos, illetőleg ágazati szabvány áll rendelkezésre,

            - a kibocsátási határérték módosulását eredményező változás esetén ( kibocsátott légszennyező anyagok, légszennyező források számának, valamint magasságának megváltozása ) 30 napon   belül a hatóság felé adat lapon bejelenteni köteles.

            - az üzemeltető csak akkor köteles éves jelentés tenni, ha az épületforrás kibocsátása meghaladja    a meghatározott területre érvényes határértéket.

            (3) Vízvédelem :

            A vizek védelmét szolgáló kérdésekben a hatályos vonatkozó rendelkezések alapján a következőket kell betartani illetve érvényesíteni:

            a.) A területen helyhez kötött létesítmény tervezése, létesítése, meglévő bővítése, rekonstrukciója, felújítása, korszerűsítése során olyan technológiát, eljárást, berendezést, épületet, műtárgyat kell tervezni, bevezetni, létesíteni, az anyagok kezelésére, ( tárolás, gyűjtés, szállítás, ártalmatlanítás ) feldolgozására olyan megfelelő eljárást kell tervezni illetve alkalmazni amely  megfelelő védelem mellett nem okoz felszíni, felszín alatti vízminőség szennyeződést.

            b.) Az üzemeltető, beruházó a terület felhasználási, az építési (létesítési) és használatbavételi ( üzembe helyezési )  engedélyeztetési eljárás során igazolni köteles, hogy a tervezett, illetőleg megvalósított műszaki megoldás megfelel a felszíni, felszín alatti vizek védelméről szóló és érvényben lévő előírásoknak.

            c.) A helyhez kötött létesítményekből ki kerülő ipar- kommunális szennyvizek és csapadékvizek előkezelés és tisztítás nélkül nem vezethetők ki a területről. Az előkezelés és tisztítás mértékét és értékeit minden esetben a befogadóra érvényben lévő rendeletben leszabályozott értéke határozzák meg.

            d.) A befogadóba határérték feletti szennyezettségű szennyvíz, iparvíz, hűtővíz csak a befogadó tulajdonosa, üzemeltetője és a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség, élővíz esetében a területileg illetékes vízügyi hatóság engedélyével történhet.

            e.) A területen utak, térburkolatok, manipulációs terek ( nem fedett terek ) kialakításánál, tervezésénél, felújításánál, építésénél csak szilárdburkolat valósítható meg, nyílt részben burkolt csapadékvíz elvezető rendszerrel, hogy a területre havária esetén kikerülő anyagok a környező és a terület alatt lévő vizeket, felszín alatti vizeket ne szennyezhessék.

            f.) A csapadékvizeket a területen egységenként kialakított  részben burkolt nyílt árkos rendszerű  hálózattal lehet  összegyűjteni és előtisztítás után elszikkasztani. Az előtisztító berendezéseket a burkolt árok szakasz és az elszikkasztó árok közé kell beépíteni Az előtisztítás technológiáját, a

            tisztítás után elfolyó víz minőségét minden esetben a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóságok határozzák meg.

            g.) A  technológiát  kiszolgáló,  anyagot  tároló  föld feletti, föld  alatti  tárolótartályok ( nyomás alatti , nyomás nélküli ) tervezésénél, építésénél, felújításánál biztosítani kell a zárt védelmet, mely bekövetkező  meghibásodás esetén a tárolt anyagot felfogja és azt nem engedi a  talajba beszivárogni illetve bejutni.

            h.) A tervezendő, építendő, felújítandó víz- és szennyvíz előkezelő illetve kezelő berendezéseket, technológiákat, műtárgyakat, építményeket a területileg illetékes vízügyi és környezetvédelmi hatóságokkal engedélyeztetni kell.

            i.) A teljes területre vízminőségvédelmi kárelhárítási tervet kell készíteni és annak egy-egy példányát a vízügyi és környezetvédelmi hatóságoknak bekell adni egyeztetésre és jóváhagyásra. A jóváhagyott tervet napra kész állapotban kell vezetni, évente felül kell vizsgálni az esetlegesen bekövetkezet haváriák értékelését figyelembe véve.

            A tervet időszakosan az érintett a hatóságok bevonásával felül kell vizsgálni.

            j.) Amennyiben a területről felszíni, felszín alatti vízkészlet szennyeződés következne be, úgy azt haladéktalanul köteles az üzemeltető, tulajdonos, beruházó az érintett hatóságok felé jelenteni és a védekezést saját erővel azonnal elkezdeni.

            A védekezés és a vele kapcsolatos elhárítási munkák költségei a szennyeződést okozó üzemeltetőt, tulajdonost, építtetőt, beruházót terhelik, beleértve a kártérítési költségeket is. 

            (4.)Talaj, talajvédelem

            a.) Új üzemek, technológiák tervezése előtt a telepítésre kijelölt helyen talaj feltárást és vizsgálatot kell végezni. A feltárást és vizsgálatot az építési tervek készítéséhez szükséges vizsgálati komponenseken túl a talaj szennyezettségét jellemző komponensek vizsgálatára is ki kell terjeszteni. A vizsgálatban meg kell határozni a talaj szennyeződés mértékét az azt előidéző komponensekre.

            b.) A részletes feltárás során amennyiben a talajban határérték feletti szennyeződést okozó komponens mutatható ki, a szennyeződés megszüntetésére tervet kell készíteni.

            Az elkészített terveket a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőséggel engedélyeztetni kell.

            Az építkezés, beruházás, felújítás csak az engedélyezett terv alapján  elvégzett ártalmatlanítás után kezdhető meg,  ha a terv nem helyben történő ártalmatlanítási technológiát ír elő. Ezen esetben a szennyezet anyag elszállításánál a veszélyes hulladékok szállítására vonatkozó előírásokat ( szállítás módja, járműve, útvonala, szállító járművek tisztítása, engedélyek stb. ) kell betartani.

            c.) A területen belül veszélyes hulladékokat, anyagokat úgy kell szállítani, hogy a szállítás során talaj szennyeződés  ne következzék be.

            d.) Az területen létesülő új létesítmények, technológiák, felújítások esetében, ha veszélyes anyagtárolási, kiszerelési technológiákat alkalmaznak a talajvédelem érdekében a létesítmények havária terveiben foglaltakat kell figyelembe venni.

            e.) A gyártás, üzemelés során keletkező hulladékok, veszélyes hulladékok tulajdonosának meg kell akadályozni, hogy a hulladék, veszélyes hulladék vagy a gyártás során felhasznált anyagok, mérgező  anyagok, veszélyesnek minősített alapanyagok a talajba jutva a környezetet szennyezze vagy károsítsa.

            f.)A felszíni csapadékvizek elvezetése az új parkolóhelyeknél és térburkolatoknál csak a 3 pont f./ bekezdésben meghatározott feltételek mellett lehetséges  a talaj védelme érdekében.

            (5.) Zaj és rezgésvédelem :

            a.) A területen megvalósuló új üzemi létesítmények, berendezések, technológiák és egyéb helyhez kötött külső zajforrást ( továbbiakban együtt: üzemi létesítményt) csak olymódon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, meglévőt pedig bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, valamint építési munkát végezni, hogy azok rendeltetésszerű használata, illetőleg az építési munka végzés során keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és     rezgésterhelési értéket ne haladja meg.

            b.) A meglévő zaj- és rezgésforrások által okozott veszélyes mértékű zajt és rezgést fokozatosan, tervszerűen csökkenteni kell. A területre illetve az üzemi létesítményekre előírt zaj- és rezgés-kibocsátási határ érték eléréséig a környezetvédelmi hatóság a meglévő üzemi létesítményre zajkibocsátási határértéket állapíthat meg, és előírhatja annak teljesítési határidejét.

            c.) A  zajkibocsátási határérték megállapítása után  minden olyan változást, amely a kibocsátási határérték túllépését eredményezi, illetőleg a túllépés mértékére jelentős hatással van ( technológia megváltoztatása, zajos gépek üzembe állítása, áthelyezése vagy leállítása stb. ) 30 napon belül be kell jelenteni a környezetvédelmi hatóságnak.

            d.) A zaj és rezgés elleni védelem vonatkozásában üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől származó zaj megengedett egyenértékű  A - hangnyomásszintje ( I.Aeq dB) nappal 6-22 h 60 dB  éjjel   22-6 h  50 dB. az érintet területre vonatkoztatva.

            e.) Az újonnan létesülő üzemi létesítményekből származó rezgések megengedett rezgésterhelési ( rezgés-immissziós ) értékeit megkell  határozni és vizsgálni kell a környezeti létesítményeket figyelembe véve. 

            (6.) Veszélyes hulladék kezelése és tárolása :

            a.) A területén működő technológiákból veszélyes hulladék keletkezik, akkor a veszélyes hulladék tulajdonosának meg kell akadályozni, hogy a veszélyes hulladék gyűjtése, előkezelése hasznosítása során a talajba, a felszíni és felszín alatti vizekbe, vagy a levegőbe jutva a környezetet károsan szennyezze.

            b.) Minden tevékenységet, amely veszélyes hulladékot eredményez, úgy kell megszervezni, kialakítani és tervezni, hogy a veszélyes hulladék :

            - keletkezését lehetőleg ne eredményezze,

            - mennyiségének, illetve veszélyességének csökkenését eredményezze,

            - a termelésben történő felhasználását minél nagyobb arányban segítse elő,

            - keletkezésének, kezelésének és forgalmának ellenőrzését, mennyiségének meghatározását     lehetővé tegye.

            c.) Veszélyes hulladék tulajdonosa köteles a veszélyes hulladék kezeléséről gondoskodni. A keletkező veszélyes hulladékról anyagmérleget készíteni és a környezetvédelmi hatóságnak évente bejelenteni.

            d.) Veszélyes hulladékot eredményező és azzal kapcsolatos tevékenység megfelelően kialakított gyűjtőhely és tároló hely nélkül nem kezdhető és nem végezhető,

            e.) A tulajdonos - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - köteles a tevékenysége során keletkező veszélyes hulladékot a tovább tárolásnak és kezelésnek megfelelően elkülönítve, a környezet  szennyezését megelőző, károsítást kizáró módon kialakított gyűjtőhelyen összegyűjteni. A gyűjtőhelyen - ha a környezetvédelmi hatóság rövidebb időt nem állapít meg - legfeljebb az egy év alatt keletkezett veszélyes hulladék-mennyiség gyűjthető össze.

            f.) A tulajdonos köteles a veszélyes hulladékot kezelő és tároló létesítményeinek  és berendezéseinek üzemeltetéséről üzemnaplót vezetni.

            g.) Veszélyes hulladékot úgy kell szállítani, hogy a szállítás során környezetszennyezés   ne következzék be.

            h.) Ha üzemzavar vagy más rendkívüli esemény következtében a környezet veszélyes hulladékokkal szennyeződhet, vagy veszélyes hulladék képződés lehetősége áll fenn, akkor a veszélyes hulladék tulajdonosának azonnal intézkednie kell a veszélyhelyzet megszüntetéséről, Az eseményről, a tett intézkedésről és azok eredményéről értesíteni kell a környezetvédelmi hatóságot. A környezetvédelmi hatóság - az érdekelt hatóságok bevonásával - haladéktalanul megvizsgálja a vészhelyzet bekövetkeztének okait, körülményeit, a megtett intézkedések hatékonyságát, és szükség esetén további kötelezettségeket ír elő a környezet szennyeződésének, illetve károsodásának elhárításának érdekében.

            i.) A területen folytatott és tervezendő gyártás során keletkező hulladékokat veszélyesség szempontjából a 102/1996.( VII.12.) Kormány rendelet 2. sz. jegyzéke alapján kell minősíteni.

            (7) Környezetvédelem általános rész.

            a.) A környezeti elemeket ( talaj, víz, felszín alatti vizek, levegő ) figyelembe véve  a területre környezetvédelmi és vizminőségvédelmi kárelhárítási tervet kell készíteni.

            A terveket az illetékes hatóságok által kiadott szempontok és előírások alapján kell összeállítani.

            b.) Az alkalmazott  technológiákra  azok  gyártási,  üzemi   folyamataira gyártmányonként és üzemenként havária tervet kell készíteni. A tervnek tartalmazni kell a bekövetkezett havária esetén tett intézkedéseket technológiára, környezetvédelemre ( talaj, levegő ), vízvédelemre valamint emberi egészség védelemre kiterjedve. A havária  elhárításához szükséges eszközöket, vegyszereket, gépeket, védőfelszereléseket, anyagokat. Az elhárítás utáni  intézkedéseket, elemzéseket, jelentéseket és bekövetkező helyre állításokat.

            c.) A technológiákra és azok gyártására készült havária terveket az egész területre készült havária   tervben kell összefoglalni. A összefoglaló havária tervnek  figyelembe kell venni a környezetvédelmi     és vízminőségvédelmi  kárelhárítási terveket.

9.§.

Egyéb rendelkezések.

            (1) ha az érintett területen

            - a 29/1960. (VI.7.) Korm. rendelet ill. 2/1971. ( IV.28.) NIM rendelet hatálya alá tartozó nyomástartozó berendezés,

            - az 1994. évi XLVIII. tv. ill. 34/1995. (IV.5.) Korm. rendelet és az 1/1967.(IV.28.) NIM rendelet hatálya alá tartozó villamosvezeték (távhővezeték),

            - a 11/1994. (III.25.) IKM rendelet hatálya alá tartozó tároló tartály és cseppfolyosó üzemanyag töltőállomás,

            - az 1994. évi XLI. tv., ill. 1/1977 (IV.6.) NIM rendelet hatálya alá tartozó gáz- vagy olaj berendezés,

            - a 6/1993. (V.12.) IKM rendelet hatálya alá tartozó gázüzemű jármű üzemanyag-ellátó berendezés,

            kerül telepítésre, akkor a tervezési munkánál a hivatkozott jogszabályok előírásait is figyelembe kell venni.

            (2) Tüzivíz hálózatot és tűzcsapszelepet úgy kell kialakítani, hogy a max. távolság a védendő létesítményektől 100 m-nél nagyobb ne legyen. Az úthálózatot úgy kell tervezni, hogy a 35/1996 (XII.29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 22.§. (1) bek. szerint biztosítsa a tűzoltási felvonulási útvonalat és  területet.

10.§.

            Hatálybalépés

            E rendelet kihirdetése napján 2000. október 16-án  lép hatályba.

Bugyi, 2000. október  16.

                   Rozgonyi  Erik                                     Szatmári Benő

                         jegyző                                                            polgármester

Záradék:

A rendelet 2000. október 16. napján lett kihirdetve.

Bugyi, 2000. 10.16                                                       Rozgonyi Erik jegyző