1. § E rendelet célja, hogy megállapítsa az ember egészségének és környezetének megóvása érdekében a környezeti elemek védelmét:

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Bugyi Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban Önkormányzat) közigazgatási területén belül a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek.

(2) ¹

(3) E rendelet szabályait kell alkalmazni a szolgáltató tevékenységet ellátó új és már működő üzemi létesítmények esetén, így különösen :

(4) A rendelet hatálya nem terjed ki arra a zajra és rezgésre:

3. § (1) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással, ha ez nem lehetséges, elszállításával kell gondoskodni. Az elszállítás során a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására irányuló kötelező helyi szolgáltatás igénybevételéről szóló 11/1992(IV.23.) sz. önkormányzati rendelet előírásait be kell tartani.

(2) Belterületen ipari eredetű hulladékot égetni tilos.

4. § (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

(2) A fűtőberendezésen egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket stb. ) égetni tilos.

5. § ⁵

6. § (1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történhet.

(2) ⁶

(3) ⁷

(4) ⁸

7. § (1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.

(2) építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.

(3) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.

(4) A községben keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani. A jegyző a növénytelepítési munkák elvégzését előírhatja.

(5) Új utak tervezésekor a por- és légszennyező hatás csökkentése érdekében a lakóterületek mellett haladó útszakaszok mentén a védő növénysáv telepítésére vonatkozó javaslatokat a beruházási programnak tartalmaznia kell. Törekedni kell arra, hogy a védő növénysávok telepítésére az utak kivitelezésével egy időben kerüljön sor.

8. § (1) Az egyes ingatlanterületek gyom, és allergiát okozó növényektől (főleg parlagfű) mentes gondozása a tulajdonos illetve a használó kötelessége.

(2) A leggyakoribb allergiát okozó növények virágzási idejét az 1. sz. melléklet tartalmazza.

9. § (1) Természetes vízfolyásba, nyílt vízbe hulladékot juttatni, vagy szennyezett vizet bevezetni tilos.

(2) A zárt csapadékvíz-elvezető és szennyvízcsatornában, illetve nyílt árkokban vízfolyásokban a természetes vizek elfolyását gátolni tilos.

(3) Tilos ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, illetve egyéb szennyezést vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot stb.) nyílt felszínű illetve zárt csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba juttatni.

(4)⁹ Tilos építési, illetve lakótelek, kül- és belterületi termőföld, kert, valamint bányagödrök feltöltésére építési törmeléket, épületbontásból származó anyagot felhasználni. Tilos továbbá veszélyes hulladék, vagy határértéket meghaladó mennyiségű szennyező anyagot tartalmazó föld, vagy más töltőanyag elhelyezése a közigazgatási területen belül.

(5) Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogos forgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre.

(6)¹⁰ Bugyi Nagyközségi Önkormányzat közigazgatási területén belül helyi védettségben részesülő területek kerülnek kialakításra.

10. § (1) A községben a vendéglátó ipari létesítmények zeneszolgáltatásával kapcsolatos hatósági feladatokat a hangosító berendezések engedélyezését is beleértve a jegyző látja el.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó hangosító berendezések működéséhez, élőzene szolgáltatásához hatósági engedély szükséges.

(3) A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást köteles vezetni.

(4) Az engedély iránti kérelmet a létesítmény tulajdonosának, üzemeltetőjének, a tevékenység megkezdését megelőzően kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni az adott tevékenység napi kezdetének és befejezésének időpontját, valamint a zajkeltés módját. Engedély hiányában a tevékenység nem folytatható.

(5) A rendelet hatálybalépését megelőzően a már működő hangosító berendezések további üzemeltetéséhez is be kell szerezni az engedélyt, amelyet e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül köteles megkérni a létesítmény tulajdonosa, illetve üzemeltetője.

(6) A zajkibocsátási határérték megállapítása után, minden olyan változást, amely a kibocsátási határérték túllépését eredményezi, illetve a túllépés mértéke jelentős hatással van ( technológiai megváltoztatása, zajos gépek üzembe helyezése, vagy leállítása stb.) 30 napon belül be kell jelenteni a környezetvédelmi hatósági jogkört ellátó jegyzőnek.

11. § Utcai zenélést végezhetnek a község hangulatához igazodó rendezvényekhez, eseményekhez kötődő vagy spontán módon szerveződő zenész csoportok, zenészek, a jelen rendeletben rögzített engedélyek birtokában.

12. § (1) A község belterületén belül tilos:

(2) Közterületre irányuló hangszórás – hangosító berendezéssel – csak a jegyző engedélyével folytatható.

(3) A kereskedelmi célú hangosító berendezés használata – engedély esetén is – tilos, ha

13. § (1) Az egyes zajforrásokból származó zajterhelés megengedett értékét a zajterhelési alapérték és a módosító tényezők összege határozza meg.

(2) A megállapított zajterhelési határértéket és a módosító tényezőket a 2. sz. melléklet tartalmazza

(3) A Megállapított zajterhelési irányértékeknek a lakó vagy intézmény-épület zajtól védendő homlokzata előtt 2 méter távolságban, –indokolt esetben – az emberi tartózkodásra, pihenésre, üdülésre szolgáló területeken kell teljesülnie.

(4) Az üzemeltető által vitatott lakossági bejelentés esetén – eredménytelen egyeztetés után – az üzemeltető köteles saját költségére ismételt szakértői véleményt kérni a zajszint megállapítására, a hatóság felhívását követő 15 napon belül.

14. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából hangosító berendezésnek számít bármely hangszóró vagy más műsorforrás.

15. § (1) Az önkormányzat a közigazgatási területén új bánya megnyitását és bővítését a hatályos helyi építési szabályzat 29. §-ban szabályozottak szerint engedélyezi.

16. § (1) Az elektromos távvezeték okozta környezeti terhelés mérése és engedélyezése szakhatósági feladat. A megengedett határértéket meghaladó környezeti terhelés esetén bejelentésre az Önkormányzat Jegyzője kezdeményezi a szakahatósági eljárást.

(2) A határértéket meghaladó mérési eredmények esetén az elrendelt vizsgálat költségei és a rendeltetésszerű működés helyreállításának költségei a működtetőt terheli.

17. § (1) A rádiótelefon antenna üzemeltetője köteles a rendszer beindítása után a sugárbiológiai tanulmány elkészítésére feljogosított hatósággal mérést végeztetni és a hatósági bizonyítványt beszerezni arról , hogy a rendszer élettani hatásai nem károsak.

(2) A hatósági bizonyítványt automatikusan be kell szerezni minden további bővítést követően , továbbá év elteltével, ismételten.

(3) Amennyiben a mért sugárzás az egészségügyi szabványértéket meghaladja az antenna üzemeltetője köteles a hibát azonnal kijavítani illetve szükség esetén az antenna működését megszüntetni.

18. § (1) Az önkormányzat Környezetvédelmi Alapot hoz létre ( továbbiakban: Környezetvédelmi Alap).

(2) A Környezetvédelmi Alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az Önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását:

20. § A Környezetvédelmi Alapot kizárólag a község környezetvédelmi problémáinak megoldására lehet felhasználni. Bevételeit az alábbi célok megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatására kell fordítani:

21. § (1) A Környezetvédelmi Alap felhasználásáról a Képviselő-testület évente a költségvetés elfogadásával egyidejűleg rendelkezik, figyelemmel e rendelet 18 §-ában foglaltakat.

(2) A Környezetvédelmi Alapból a környezet közvetlen veszélyeztetésének elhárítására szolgáló beavatkozások költségeire az éves felhasználási tervben 50 %-os tartalékot kell képezni.

(3) A Környezetvédelmi Alapból pályázat alapján támogatást kaphat olyan természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a községben végez az Alap céljaival egybeeső tevékenységet.

(4) Pályázati célra a Környezetvédelmi Alap 50 %-a használható fel.

(5) A pályáztatás rendjét a Képviselő-testület határozza meg.

21 §¹¹ (1) Ha az üzemeltető a zajterhelési határértékre vonatkozó előírásokat ismételten megszegi, vagy a határértéket jelentősen (legalább 10%-kal) túllépi, a jegyző a hangosító, a zajkeltő berendezés üzemeltetését időben korlátozhatja, vagy megtilthatja. Utóbbi esetében az újbóli üzemeltetés csak a határozat véglegessé válásától¹² számított 2 év elteltével engedélyezhető.

23. § (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.