Bugyi Nagyközség Önkormányzat Képviselő testületének 15/2003 (VII.8.) önkormányzati rendelete

Az állatok tartásáról

Hatályos: 2003. 07. 08

Bugyi Nagyközség Önkormányzatának

15/2003. (VII.08.) sz. rendelete

Az állatok tartásáról


Egységes szerkezetben a

10/2008. (IV.15.) 7/2010. (IV. 14.) 1/2011. (I.24.) és a 13/2012. (V.20.) és a 21/2012. (IX.18.) sz. önkorm. rendelettel


[1]Bugyi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói hatáskör alapján a következő rendeletet alkotja:

I.fejezet

Általános és értelmező rendelkezések


1.§


  1. E rendelet hatálya kiterjed minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, aki

  a) Bugyi Nagyközség Közigazgatási területén tartósan, vagy ideiglenesen állatot tart,

  b) Bugyi Nagyközség közigazgatási területére ideiglenesen állatot behoz.

  1. E rendelet hatálya nem terjed ki a cirkuszra, állatkiállításra, az állatkertre, az állatkereskedésekre, valamint a fegyveres erők és testületek állattartására.
  2. [2]

  3. [3]Az állatok tartása során be kell tartani az állattartás általános szabályait, az állategészségügyi és környezethigiénés követelményeket, a trágyatárolásra vonatkozó rendelkezéséket, valamint az egyes építményekre vonatkozó védőtávolságokat.


[4]2.§


 (1) E rendelet alkalmazása szempontjából:

a)nagytestű haszonállat: szarvasmarha, bivaly, ló, szamár, öszvér, vadon élő állatok pl.:   

      vaddisznó szarvas őz , dám, muflon, stb.. haszonállatként való tartása

  b) kistestű haszonállat: juh, kecske, sertés, stb…

  c) egyéb kistestű haszonállat: baromfi és egyéb szárnyasállatok pl. tyúkfélék, kacsa, liba,   

      pulyka, fácánfélék, galamb, méh, stb…

 d)prémes haszonállat: nyúl, nutria, csincsilla, nyérc, görény, pézsma stb…
(2) Közvetlen szomszédnak minősül:

     a, Kertes családi házban a telekhatáros szomszéd,

     b, Többlakásos épületben az állattartási hely fölött, alatt, illetve jobbra és balra mellette                        

     lakó szomszéd, így lépcsőházban a szemközti szomszéd is


[5]Az állattartásra kijelölt területek


3.§



Közterületen legeltetés


4.§


  1. Belterületi közterületen az állatok legeltetése tilos.
  2. Külterületen az utak, árkok mellett az állatok legeltetése csak a közlekedés veszélyeztetése nélkül megengedett.


II.fejezet

Az állattartásra szolgáló épületek elhelyezésével kapcsolatos követelmények


5.§


  1. [6]Gazdasági haszonállat tartására szolgáló épületekre építési engedélyt a mindenkor érvényben lévő jogszabályok alapján kell kérni, figyelembe véve a telepítési illetve védőtávolságokat.(lásd: 2. sz. melléklet)[7]
  2. Az állattartási épületek elhelyezése során - beleértve a kifutókat is - az 1. számú melléklet szerinti védőtávolságokat figyelembe kell venni.
  3. Lakóterületen, illetve belterületen az állattartásra szolgáló melléképületeket a lakótelken belül a lakóépület mögött, a beépítési oldalon kell elhelyezni. Az építményeket a hátsó telekhatártól kistestű haszonállat tartása esetén 1 méter, nagytestű haszonállat tartása esetén 6 méter távolságra, utcai telekhatártól 20méterre, max: 4,5 m épületmagasságig és lakóépületektől— a szomszédét is figyelembe véve— 10 méterre kell elhelyezni.
  4. Az állatok tartására szolgáló melléképületeket, melléképítményeket úgy kell elhelyezni és üzemeltetni, hogy a környezetre káros hatást (légszennyezést, zajt, bűzt stb…) ne okozzon.
  5. Az állattartó az állattartásra kialakított hely gondos kialakításával köteles megakadályozni, hogy az állat a közvetlen szomszéd telket vagy a közterületet szennyezze, vagy bármi módon kárt okozzon.


[8]Trágya tárolása

6.§


  1. A trágya megfelelő kezelése érdekében vízhatlan aljzatú oldalfalas trágyatárolót kell létesíteni. A bűz elzárása céljából a felületét földdel le kell takarni. A trágyatároló telítettsége esetén a trágya elszállításáról kell gondoskodni. A trágyalé sem az ingatlant sem a közterületet nem szennyezheti, híg trágyát kilocsolni tilos.
  2. Az istállót, ólat, ketrecet naponta legalább egyszer, de szükség szerint akár többször is takarítani kell.
  3. A bűzös gázok áramlását mesterséges, vagy természetes szellőzéssel a magasba kell terelni.
  4. Az állattartásra szolgáló létesítmények időszakonkénti meszelése, fertőtlenítése kötelező.
  5. Az ammóniaképződés csökkentésére szükséges a trágyába, alomanyagba megfelelő szerek keverése, valamint a kellemetlen szagú takarmányok (siló) fedett állapotban való tárolása.
  6. A trágya megfelelő kezelése érdekében vízhatlan aljzatú oldalfalas trágyatárolót kell létesíteni. A bűz elzárása céljából a felületét földdel le kell takarni. A trágyatároló telítettsége esetén a trágya elszállításáról kell gondoskodni. A trágyalé sem az ingatlant sem a közterületet nem szennyezheti, híg trágyát kilocsolni tilos.
  7. A fertőzésveszély csökkentése és elhárítása érdekében állati hullát, valamint olyan anyagot amely a környezet levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, az élősködők számára táptalaj, sem magánterületen sem közterületen elhelyezni nem szabad.
  8. [9]

 (9) Családi szükségleten felüli állattartás esetén mindenki köteles gondoskodni  az állati  

     hulla eltávolításáról  úgy, hogy valamely állati hulladékot elszállító céggel köteles

     szerződést kötni. 


(10) Legyek és rágcsálók elleni védekezésről, rendszeres irtásról az állattartónak kell

      gondoskodnia.

(11)Az embert mart állat tulajdonosa, köteles a marás megtörténtéről az háziorvost és az

       ÁNTSZ Dabasi Intézetét haladéktalanul értesíteni.


III.fejezet

Az állatok védelméről


7.§


  1. Az állattartó az állat tartása, gondozása, gyógyítása során az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény II. fejezete 4.§- 12.§-ban foglalt szabályokat köteles betartani.
  2. A veszélyes állat tartása az 1998. évi XXVIII. törvény 20.§ - 24.§ szerint kizárólag előzetes hatósági engedély birtokában, a jegyző tudtával, a törvényben szabályozott tartási körülmények között lehetséges.


8.§


Az állat szállítása során is érvényesülnie kell az állatvédelem és kímélet követelményeinek.




IV.fejezet

Záró rendelkezések


9.§


(1) A rendelet – az 5. §  kivételével – 2003. július 01. napján lép hatályba.

(2) E rendelet 5.§ -a 2004. március 31. napján lép hatályba.

  1. [10]Ha az állattartás e rendelet szerint engedélyhez kötött, akkor a 37/2007. (XII.13.) sz. ÖTM rendelet előírásai szerint kell a fennmaradási engedélyt megszerezni, amennyiben az állattartó épület 10 éven belül épült.
  2. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 9/1993. (V.26.) sz. az állattartásról és az

állattartási épületek és építmények elhelyezéséről szóló rendelet valamint a 32/1996. (XI.22.) sz. az ebtartásról szóló rendelet hatályát veszti.



 Szatmári Benő                                                                         Szivósné Nagy Szilvia

 polgármester  sk.                                                                        mb. jegyző sk.



A rendelet  2003.   VII. 08-án került kihirdetésre.     


                                                                                                       Szivósné Nagy Szilvia

                                                                                                               mb. jegyző

Mellékletek:


[11]1. sz melléklet: 8/1999.(VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól 1.számú mellékletében felsorolt, közzétett veszélyes állatok köre.

2. sz. melléklet: Az állattartási építmények védőtávolsága

[12]3. sz melléklet: Az állatok férőhely-igénye

4. sz. melléklet: Bugyi közigazgatási területén kijelölt kutyafuttató helyek


1. sz. melléklet

Az állattartási építmények védőtávolsága kifutókkal együtt


Melléképület, építmény, trágyatároló

Védőtávolság lakóépülettől

Védőtávolság ásott, fúrt kúttól

Egyéb kistestű állat

20 állatig

21-50 állatig

51-200 állatig


10 m

10 m

15 m


10 m

10 m

15 m

Kistestű állat

1-5 állatig

6-10 állatig

11-20 állatig


10 m

15 m

20 m


15 m

15 m

15 m

Nagytestű állat

1-2 állatig

3-5 állatig

6-10 állatig


15 m

20 m

25 m


15 m

20 m

20 m

Nagyüzemi állattartásánál

100 m

20 m növénysávval (bokor, erdő)

50 m


Az itt meghatározott állatszám feletti állattartás védőtávolságait szakhatóságok bevonásával kell meghatározni. A védőtávolság korszerű technológia mellett szakhatósági hozzájárulással maximum 30 %-kal csökkenthető.


2. sz. melléklet[13]

 Kutyafuttatásra kijelölt területek

  1. XXX. Csatorna pontja, a Pecatanyára vezető út         01605    hrsz.
  2. Ürbői út menti csatornapart                                         0993      hrsz.
  3. Vásártér                                                                        01224    hrsz.
  4. Zsitva tanya melletti terület                                         01207/2 tanya
  5. Kilátó felé vezető út                                                    01523    út
  6. Hajdú tanya melletti út                                                01579    hrsz.


11  Módosította a 10/2008. (IV.15.) hatályos 2008. 04.15-től


[12] Hatályon kívül helyezte a 21/2012. (IX.18.) hatályos 2012. okt. 01-től


13 Módosította a 10/2008. (IV.15.); hatályon kívül helyezte a 21/2012. (IX.18.) hatályos 2012. okt. 01-től