1. § Bugyi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete által megalkotott helyi adókról szóló rendeletének hatálya Bugyi Nagyközség közigazgatási területére terjed ki.

3. § (1) A helyi adó alkalmazásában adóalany:

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt adóalanyok közül adómentes a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magán nyugdíjpénztár a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a Pénzügyminisztérium állásfoglalása az irányadó.

3. § Adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a következőkre terjed ki:

4. § Bugyi Nagyközség Önkormányzata e rendelet alapján fizetendő helyi adók:

5. § Az önkormányzat a beszedett adó összegéről évenként köteles a költségvetési beszámoló részeként a település lakosságát tájékoztatni.

6. § (1) Kommunális adókötelezettség terheli a 2. §.(1) bekezdésben felsorolt adóalanyok közül a vállalkozót.

(2) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany székhelye vagy csupán telephelye (részlege) található az önkormányzat illetékességi területén.

7. § Az adó alapja az adóalany által az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma.

8. § (1) Az adó évi mértéke 2.000 Ft/fő.

(2) Ha az adókötelezettség nem áll fenn teljes évben, az adó évi mértékének időarányos részét kell számításba venni. Az időarányos rész számítása: az egy főre meghatározott évi adómértéke egy hónapra eső hányadát szorozni kell az átlagos statisztikai állományi létszámmal és az adókötelezettség hónapjának számával. Ennek során minden megkezdett hónap egész hónapnak minősül.

9. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban iparűzési tevékenység).

(2) Az adó alanya a vállalkozó.

10. § (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

(3) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a Htv. mellékletében meghatározottak szerint kell megosztania.

11. § (1) Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel.

(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység végzése esetén az adót a tevékenység naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy teljes napnak számit.

(3) E rendelettől eltérően egyes adóalanyok az adóalapjukat az állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Htv. 39. §./A, 39§./B alapján egyszerűsített módon is meghatározhatják

12. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap ¹1,9 %-a.

(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként:

13. § Mentes az iparűzési adó megfizetése alól az a vállalkozó, akinek az adóalapja a ²200.000 Ft-ot nem haladja meg.

14. § Az adó késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot, a bevallási és bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos mulasztás esetén mulasztási bírságot, adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni, valamint ha az adózó az adót az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet. Jogkövetkezményekkel kapcsolatos részletes szabályokat a mindenkor hatályos adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza.

15. § (1) Ezen rendelet 2005. január 01-jén lép hatályban, mellyel egyidejűleg hatályát veszti a helyi adókról szóló 37/1999. ( XII. 14.) sz., 34/2000. (XIII. 21.) sz. , a 28/2002. (XII. 16.)sz.

(2) A kihirdetésről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

(3) Az adó megfizetésének esedékességét az adózás rendjéről szóló törvény határozza meg.