1. § Bugyi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete által megalkotott helyi adókról szóló rendeletének hatálya Bugyi Nagyközség közigazgatási területére terjed ki.

3. § (1) A helyi adó alkalmazásában adóalany:

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt adóalanyok közül adómentes a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magán nyugdíjpénztár a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a Pénzügyminisztérium állásfoglalása az irányadó.

3. §¹ Adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a Htv-ben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására terjed ki.

4. § Bugyi Nagyközség Önkormányzata e rendelet alapján fizetendő helyi adók: ²helyi iparűzési adó

5. § Az önkormányzat a beszedett adó összegéről évenként köteles a költségvetési beszámoló részeként a település lakosságát tájékoztatni.

9. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban iparűzési tevékenység).

(2) Az adó alanya a vállalkozó.

10. § (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

(3) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a Htv. mellékletében meghatározottak szerint kell megosztania.

11. § (1) Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel.

(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység végzése esetén az adót a tevékenység naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy teljes napnak számit.

(3) E rendelettől eltérően egyes adóalanyok az adóalapjukat az állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Htv. 39. §./A, 39§./B alapján egyszerűsített módon is meghatározhatják

12. § (1)⁷ Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap ⁸2,0 %-a.

(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként:

13. § (1) Mentes az iparűzési adó megfizetése alól

(2) A 12. §. (1) bekezdésben meghatározott adókedvezmény/adómentesség formájában nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12.24. 1.o) (a továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.

(3) A kedvezményezett az adókedvezmény/adómentesség5 következtében megszerzett előnyt – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével – nem használhatja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.

(4) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról A nyilatkozat jelen rendelet 1.számú mellékletét képezi.

(5) A kedvezményezett és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.

(6) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.

(7) A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.

(8) A támogatást nyújtó (önkormányzat) írásban tájékoztatja a kedvezményezettet a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett összegéről és arról, hogy az csekély összegűnek minősül. Az igazolás jelen rendelet 2 számú mellékletét képezi.

(9) A kedvezményezettnek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

13/A. § Jelen rendelet alkalmazásában:

14. § Az adó késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot, a bevallási és bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos mulasztás esetén mulasztási bírságot, adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni, valamint ha az adózó az adót az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet. Jogkövetkezményekkel kapcsolatos részletes szabályokat a mindenkor hatályos adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza.

15. § (1) Ezen rendelet 2005. január 01-jén lép hatályban, mellyel egyidejűleg hatályát veszti a helyi adókról szóló 37/1999. ( XII. 14.) sz., 34/2000. (XIII. 21.) sz. , a 28/2002. (XII. 16.)sz.

(2) A kihirdetésről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

(3) Az adó megfizetésének esedékességét az adózás rendjéről szóló törvény határozza meg.