Bugyi Nagyközség Önkormányzat Képviselő testületének 9/2007 (VIII.13.) önkormányzati rendelete
a közterület-felügyelet szervezetéről és feladatairól
Hatályos: 2007. 09. 01
Bugyi Nagyközség Önkormányzat Képviselő testületének 9/2007 (VIII.13.) önkormányzati rendelete
a közterület-felügyelet szervezetéről és feladatairól
2007.09.01.
Bugyi Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. Tv. 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a közterület-felügyeletről szóló 1999 évi LXIII. Tv. rendelkezéseire, a közterület-felügyelet szervezetéről és feladatairól a következő rendeletet alkotja.
1. § (1) A rendelet célja Bugyi Nagyközség közterületének rendje és tisztaságának védelme, valamint az annak rendjét megbontó jogsértések hatékonyabb megelőzése, megakadályozása, szankcionálása, az önkormányzati vagyon védelme.
(2) A rendelet hatálya kiterjed Bugyi Nagyközség közterületeire és a közterület-felügyelő feladat- és hatáskörével összefüggő jogszabályok által érintett területekre.
2. A közterület-felügyelet jogállása, szervezete
2. § (1) Bugyi Nagyközség illetékességi területén a közterületek rendjének és tisztaságának védelme érdekében közterületet-felügyeletet (továbbiakban: Felügyelet) működtet.
(2) A közterület-felügyelet Bugyi Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala belső szervezeti egységeként működik. A Felügyelet szervezetében egy felügyelőt foglalkoztat.
(3) A közterület-felügyelő köztisztviselő. Közszolgálati jogviszonyára a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. Törvény (továbbiakban Ktv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A közterület-felügyelő felett a munkáltatói jogkört Bugyi Nagyközség jegyzője gyakorolja.
(5) A felügyelő munkavégzésének részletes szabályait a Felügyelet Szolgálati Szabályzata (továbbiakban Szolgálati Szabályzat) tartalmazza, melyet a jegyző hagy jóvá.
(6) A jegyző évente beszámol a Képviselő-testületnek a Felügyelet működéséről.
(7) A közterület-felügyelő közhatalmi jogosítványokkal rendelkezik, eljárása során hivatalos személynek minősül.
3. A Felügyelet feladat- és hatásköre, A közterület-felügyelő feladata
3. § (1) A Felügyelet Bugyi Nagyközség közigazgatási területén látja el feladatát.
(2) A Felügyelet a jogszabályokban előírt feladatai teljesítése körében különösen az alábbi tevékenységeket látja el:
a) a közterületek rendjére, tisztaságára vonatkozó jogszabályok által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, a közterület, az épített és a természeti környezet védelme,
b) a közterületek jogszerű használatának, a közterületen engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenységek (közterület-foglalás, építkezés, útburkolat-bontása, árusítás) szabályszerűségének ellenőrzése,
c) közreműködés az önkormányzati vagyon védelmében,
d) közreműködés a közrend-, a közbiztonság védelmében,
e) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket önkormányzati rendelet meghatároz.
(3) A Felügyelet közlekedés-rendészeti feladatai azönkormányzati rendeletben időtartamában korlátozott, várakozó járművek behajtási engedélyeinek ellenőrzése, visszaélés esetén külön jogszabályban meghatározottak szerinti szankcionálása
4. A közterület-felügyelet hatásköre
4. § (1) Feladatainak ellátása érdekében a közterület-felügyelő jogosult és köteles ellenőrizni:
a) a közterületek jogszerű és szabályszerű használatát,
b) a közterületen folytatott engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségét,
c) a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó szabályok betartását.
(2) Törvényben, kormányrendeletben és önkormányzati rendeletben meghatározott szabálysértési, hatósági jogköröket gyakorolni.
(3) Jogellenes állapotot jelezni, intézkedést kezdeményezni, ha a szükséges eljárás más hatóság (szerv) hatáskörébe tartozik.
(4) A Felügyelet együttműködik:
a) a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség szerveivel,
b) az állami ellenőrző szervekkel,
c) a tűzoltóság és a polgári védelem szerveivel,
d) a polgárőr egyesülettel,
e) a mezei őrszolgálattal,
f) a feladatai ellátásához segítséget nyújtó egyéb szervekkel, társadalmi szervezetekkel.
5. A közterület-felügyelői intézkedés szabályai
5. § (1) A közterület-felügyelő a feladatát országosan egységes egyenruhában teljesíti. Szolgálata teljesítésekor egyenruhájára kitűzve viseli az országosan egységes, egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvényt.
(2) A közterület-felügyelőt szolgálati igazolvánnyal kell ellátni.
(3) A közterület-felügyelő intézkedés előtt köteles felügyelői minőségét szóban közölni, magát szolgálati igazolvánnyal és egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvénnyel igazolni.
(4) A közterület-felügyelő:
a) a jogszerű intézkedésével szembeni ellenállás megtörése érdekében,
b) önmaga vagy más személy életét, testi épségét veszélyeztető, illetőleg személyes szabadsága ellen irányuló támadás, vagy az ilyen támadással közvetlenül fenyegető magatartás elhárítása érdekében,
c) vagyonvédelemre testi erőt, könnygázszóró palackot alkalmazhat.
(5) A testi erő, a könnygázszóró palack alkalmazása a jogszabályi rendelkezések betartása mellett a szakszerűség, a fokozatosság és az arányosság betartásával kerülhet sor.
(6) Tilos a (4) bekezdésben foglalt eszközök alkalmazására támadásra, illetve védekezésre képtelen állapotban lévő személlyel, láthatóan terhes nővel és 14 éven aluli gyermekkel szemben.
(7) A testi erő, a könnygázszóró palack alkalmazásának szabályait, az ezzel kapcsolatos feladatokat és a panaszeljárás szabályait a Szolgálati Szabályzatban kell meghatározni.
(8) A felügyelő a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében rendszeres, illetőleg folyamatos hatósági ellenőrzést végez illetékességi területén. Az ellenőrzés során az intézkedéssel érintett személyről, az intézkedés vagy az eljárás szempontjából lényeges környezetről és körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet, amely kizárólag az adott eljárásban, a jogszabály előírásai szerint használható fel.
6. A Felügyelet közlekedésrendészeti feladatai
6. § A Felügyelet közlekedésrendészeti feladatai különösen:
a) a Képviselőtestület által rendeletben meghatározott járművek behajtási, ill. várakozási engedélyeinek ellenőrzése, szabálytalanság észlelése esetén a kapcsolódó önkormányzati rendeletekben leírtak szerinti intézkedés megtétele,
b) a Képviselőtestület, a Polgármester és a Jegyző által rendeletben meghatározott lakossági és intézményi engedélyek ellenőrzése, szabálytalanság észlelése esetén az a) pontba leírtak szerinti intézkedés megtétele,
c) a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban foglalt esetekben és felhatalmazás alapján – a rendőrhatóság értesítése mellett – a közút kezelője által a járművek közterületről való eltávolítása iránti intézkedés megtétele,
d) a közút kezelőjének megbízása alapján a közterületen tárolt üzemképtelen és hatósági jelzés nélküli járművek eltávolítása iránti intézkedés megtétele.
7. A Felügyelet állategészségügyi feladati
7. § (1) A Felügyelet állategészségügyi feladatai:
a) a gazdátlan, kóbor állatok és ebek befogásával kapcsolatos jelzést megteszi az illetékes felé. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a megkülönböztetett jelzéssel ellátott vakvezető ebekre,
b) intézkedés kezdeményezése a közterületeken található állattetemek begyűjtésére és ártalmatlanná tételére.
(2) A Felügyelet ezen §-ban foglalt feladatait a gyepmesteri telep közreműködésével és az állatok kímélésével köteles ellátni.
8. A Felügyelet környezetvédelmi feladatai
8. § Intézkedést kezdeményez a közterületen észlelt szennyezés, illetve az egészségre egyébként ártalmas tevékenység, illetve állapot megszüntetése érdekében.
9. A Felügyelet vagyonvédelmi feladati
9. § A közterület-felügyelő csak az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő területen láthat el vagyonvédelmi feladatokat. Ennek során a közterület-felügyelő feladata:
a) utasítás alapján az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő terület lezárása
b) illetéktelen személy belépésének megakadályozása,
c) az illetéktelen ott-tartózkodók eltávolítása,
d) a grafitik, falfirkák elhelyezőinek, az önkormányzati vagyon rongálóinak felderítésében közreműködik. A falfirkák eltávolításában, s a rongálások észlelését követően eljárást kezdeményez.
10. A Felügyelet egyéb feladatai
10. § A közterület-felügyelő feladatkörében eljárva jogosult, illetve köteles a magasabb szintű jogszabályokban, egyéb önkormányzati rendeletben meghatározott intézkedések megtételére.
11. § (1) A közterület-felügyelő feladatát a Szolgálati Szabályzat alapján látja el. A Közterület-felügyelet Szolgálati Szabályzatát a jegyző hagyja jóvá. Az egyenruházati és felszerelés ellátásának részletes alapelveire a 46/1999/XII.8.) BM rendeletben és annak végrehajtására kiadott „Szabályzat a közterület-felügyelők egyenruházati ellátásának és használatának szabályairól” az irányadó.
(2) Az egyenruha karjelzésén Bugyi Nagyközség címere és a „Bugyi Nagyközség Közterület-felügyelet” felirat látható.
11. A Felügyelet adatkezelése
12. § (1) A Felügyelet feladatkörében, feladatainak ellátásához személyes adatot kezelhet. A Felügyelet a feladatkörébe tartozó iratokból az eljáró szerv részére személyes adatot csak törvényben meghatározott célból és adatkörben továbbíthat a hatósági eljárással érintett személyre vonatkozóan.
(2) A Felügyelet az érintett természetes személy azonosító adatait (családi és utónév, nők esetében leánykori családi és utónév is, születési hely és idő, anyja leánykori családi és utóneve, külföldiek esetében állampolgárság) lakcímét (lakóhelyének és tartózkodási helyének adatai), valamint az üggyel összefüggő adatokat kezeli.
12. Vegyes és záró rendelkezések
13. § (1) E rendelet alkalmazása során közterület alatt az 1999. évi LXIII. Törvény IV. fejezet 27. §-ban foglaltakat kell érteni.
(2) Ezen rendelet 2007. szeptember 01. napján lép hatályba.
(3) A hatálybalépéssel egyidejűleg
a) a Bugyi Nagyközség Önkormányzat 2007 évi költségvetéséről szóló 3/2007 (II.19.) számú rendelet 3 számú mellékeltében az Önkormányzat igazgatási tevékenységének létszáma 19-ről 20 főre változik
b) A Polgármesteri Hivatal Ügyrendjéről szóló 8/2004 (III. 16.) számú rendelete az alábbi 8/A§-al egészül ki:
„8/A§. Bugyi Nagyközség Önkormányzata az illetékességi területén a közterületek rendjének és tisztaságának védelmével kapcsolatos feladatát közterület-felügyelet útján látja el, mely szervezetben egy felügyelőt foglalkoztat. A Közterület-felügyelet jogállását, feladatát és hatáskörét a közterület-felügyelet szervezetéről és feladatairól szóló külön önkormányzati rendelet határozza meg.”
c) A Polgármesteri Hivatal Ügyrendjéről szóló 8/2004 (III. 16.) számú rendeletének 11. §. (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A Polgármesteri Hivatal létszáma összesen 20.”
(4) Ezen rendelet az 1999. évi LXIII. tv a közterület-felügyeletről, az 1992. évi XXIII. tv a köztisztviselők jogállásáról, a 43/1999. BM rendelet a közterület-felügyelői intézkedések végrehajtásának módjáról és eszközeiről, a 78/1999. (XII. 29.) EüM-BM együttes rendelete a közterület-felügyelők egészségi, fizikai és pszichikai alkalmassági követelményeiről, az 1990. évi LXV tv a helyi önkormányzatokról, a 2000. évi XLIII. tv a hulladékgazdálkodásról, valamint az 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló, az Önkormányzat 11/1992. köztisztasági, a 9/2001. Környezetvédelmi, a 15/2003. az Állattartási, a 21/2004. A járművek közlekedésének önkormányzati tulajdonú utakon történő súlykorlátozásáról, a behajtási engedélyek kiadásának és felhasználásának rendjéről szóló rendeletében foglaltakon alapszik.
(5) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Somogyi Béla
polgármester |
Szatmári Attila
jegyző |
9./2007. (VIII.13.) sz. önkormányzati rendelet 1 sz. függeléke
Bugyi Nagyközség közterület-felügyeletének szolgálati szabályairól
Ezen szabályzat hatálya kiterjed a közterület-felügyelet (továbbiakban: Felügyelet) hatásköri és illetékességi szabályainak megfelelően a Felügyelet köztisztviselői állományában közterület-felügyelői beosztásban dolgozók szolgálati tevékenységére és működésére.
A Felügyelet illetékessége
1. A Felügyelet hatásköre, illetékessége Bugyi Nagyközség közigazgatási határain belüli területre terjed ki.
A Felügyelet szolgálati helye: a Polgármesteri Hivatal épületében Bugyi, Beleznay tér 1.
2. A Felügyelet a Polgármesteri Hivatal megbízottja, képviselheti büntető-, polgári- és közigazgatási eljárásban.
A feladatok ellátásának és az utasítás teljesítésének kötelezettsége
3. A felügyelő – mint hivatalos személy – szolgálati feladatait a jogszabályokban, illetve a magasabb szintű jogszabályok felhatalmazása alapján az SZMSZ-nen és jelen szabályzatban, a munkaköri leírásban és a vezetői rendelkezésekben meghatározottak szerint látja el.
Tevékenységi köre kiterjed:
a) az önkormányzat közterületei rendjével, tisztaságával összefüggő, jogszabályokban meghatározott kötelezettségek teljesítésének figyelemmel kísérésére, ellenőrzésére,
b) az önkormányzat közterületi és közlekedési rendjét, tisztaságát védő, jogszabályokba ütköző cselekmények elkövetésének megelőzésére, illetve megakadályozására,
c) a közterületen folytatott – és engedélyhez vagy hozzájáruláshoz kötött – tevékenységek, (közterület-használat, árusítás, építés, stb.) szabályszerűségének ellenőrzésére,
d) állategészségügyi feladatok ellátásában közreműködésre,
e) az önkormányzati vagyon tekintetében vagyonvédelmi feladatok ellátására.
Intézkedési kötelezettség és jogosultság
4. A felügyelőt intézkedési kötelezettség terheli:
a) a hatáskörébe tartozó szabálysértés, továbbá
b) bűncselekmény – vagy a közrendet, az állampolgárok személyét vagy javait fenyegető veszélyhelyzet – észlelése eseteiben.
5. A felügyelő jogosult, illetve köteles:
a) a jogszabályban a felügyelet részére előírt hatósági ellenőrzéseket végezni,
b) a nem hatáskörébe tartozó szabálysértés észlelése esetén a szükséges
intézkedések kezdeményezésére.
Mindezek alapján összegezve a közterület-felügyelő intézkedése során jogosult, illetve köteles:
- rendszeres és folyamatos hatósági ellenőrzést végezni,
(helyiségbe, területre belépni, iratokat megtekinteni, munkafolyamatokat
(tevékenységeket) megfigyelni, az ellenőrzött személyektől és a bizonyítás eredményessége érdekében másoktól felvilágosítást kérni, a szükséges adatok megállapítása céljából - jogszabály keretei között – az állami népesség-nyilvántartás helyi szervétől, a BM illetékes nyilvántartásából tájékoztatást kérni),
- felvilágosítást adni, illetve kérni,
- tőle elvárható segítséget megadni,
- járművet feltartóztatni,
- dolgot visszatartani,
- szabálysértés azonnali vagy ésszerű határidőn belüli megszüntetésére felhívni
(figyelmeztetni)
- helyszíni bírságot (HB) kiszabni,
- feljelentést tenni (kezdeményezni),
- igazoltatni,
- előállítani,
- személyt feltartóztatni,
- vagyonvédelmi feladatokat végezni (az önkormányzat tulajdonában,
használatában lévő területet lezárni, illetéktelen személy belépését megakadályozni, az illetéktelenül ott tartózkodókat eltávolítani).
6. A szolgálati feladat végrehajtása során a felügyelő a részére meghatározott illetékességi területét csak közvetlen felettese (munkáltatója) utasítására vagy engedélye alapján illetve végszükség esetén hagyhatja el. Közvetlen felettes alatt a mindenkori jegyző, illetve annak helyettese értendő.
A szolgálati fellépés módja
7. A felügyelő magát és intézkedési jogosultságát szolgálati igazolvánnyal és a felügyelői jelvénnyel igazolja.
8. A felügyelőnek az intézkedést az intézkedés alá vont nemének, életkorának megfelelő megszólítással, és a tervezett intézkedés okának közlésével kell megkezdenie. Az intézkedés foganatosítás során az elérni kívánt célt egyértelműen meg kell fogalmazni. A felügyelő az intézkedéssel egyidejűleg köteles felhívni az elkövetőt a szabálysértés azonnali vagy ésszerű határidőn belüli megszüntetésére. A közterület használatára vonatkozó jogerős határozatban tulajdonosi (kezelő) hozzájárulásban foglaltak megszegése vagy elmulasztása esetén a felügyelő köteles felhívni a kötelezettet az előírások betartására.
9. Ha az intézkedés alá vont az első felhívásnak nem tesz eleget, az intézkedő felügyelő figyelmezteti, a megkezdett intézkedést mindenképpen befejezi, ha szükséges rendőri segítséget kér.
10. A felügyelő intézkedés közben körültekintően jár el. Meg kell előzni, hogy a felügyelőt megtámadják, figyelmét a szolgálati tevékenységtől elvonják, vagy lekötöttségét jogellenes cselekmény elkövetésére használják fel.
11. A felügyelői intézkedés eredményes befejezését lehetőség szerint segítség igénybevételével is biztosítani kell.
12. A segítség igénybevételére akkor kerülhet sor, ha a felügyelő a jogsértő tevékenység megakadályozását, megszakítását önmaga nem tudja végrehajtani.
Segítőket alapvetően az adott helyszínen:
- jelenlevő vagy a közelben tartózkodó – és intézkedésre felkérhető – rendőri , mezőőri állományból,
- a megbízható, segítőkész állampolgárok felkérése alapján
kell igénybe venni.
Titoktartási kötelezettség
13. A felügyelőt titoktartási kötelezettség terheli a szolgálata során tudomására jutott államtitok, szolgálati titok, üzleti- és magántitok megőrzése érdekében.
Felügyelői intézkedések eljárási szabályai
14. Bűncselekmény észlelése esetén:
a) szándékos bűncselekmény elkövetése esetén tetten ért vagy a helyszínről menekülő elkövetőt elfoghatja, erről azonnal értesíti a rendőrséget, az elkövetőt a rendőrség megérkezéséig visszatarthatja,
b) az általa észlelt vagy tudomására jutott és hivatalból üldözendő bűncselekményről közvetlen vezetőjének – írásban – jelentést kell tenni, és a jelentést további intézkedés megtétele céljából köteles átadni,
c) a rendőri felkérésnek eleget kell tenni és mint hivatalos személy támogatója a felkérés céljának, módjának megfelelő segítséget nyújtani,
15. Szabálysértés észlelése esetén a felügyelő:
1) figyelmeztet (felszólít),
2) helyszínen bírságol,
3) a szabálysértés elkövetőjének távollétében bírságot szab ki,
4) feljelentést tesz,
5) a szabálysértés tárgyát képező dolgokkal kapcsolatosan az árukat visszatartja.
1./ figyelmeztetés (felszólítás) az a felügyelői intézkedés, melynek során a felügyelő szabálysértés észlelése, vagy szabálysértés elkövetéséhez vezető magatartás megszüntetése érdekében személyt vagy személyeket jogsértő tevékenységük abbahagyására szólít fel szóban vagy írásban, és felhívja figyelmüket, hogy a jövőben tartózkodjanak a jogsértő vagy jogsértésre vezető magatartás tanúsításától. Eben az esetben írásban kell rögzíteni a jogsértő nevét, lakcímét, illetve székhelyét (telephelyét), a jogsértés okát és helyét, továbbá a szükséges intézkedések megtételére történő felszólítást.
2./ Helyszíni bírságot szabhat ki a felügyelő a hatáskörébe tartozó szabálysértések tetten ért elkövetőivel szemben. Ebben az esetben közölni kell a jogsértővel a megállapított szabálysértést, annak alapjául szolgáló tényállást, rendelkezésre álló bizonyítékokat, és azt, hogy a felügyelő milyen összegű helyszíni bírságot szab ki. A kiszabható helyszíni bírság összegét a hatályos szabálysértési törvény, továbbá önkormányzati rendelet határozza meg.
- a helyszíni bírság megfizetése postai befizető lapon (csekken) történhet;
- elismervény, valamint a készpénz-átutalási megbízás kitöltésére akkor kerül sor, ha a szabálysértés elkövetését elismeri(k). Ekkor a megbírságolt személlyel az elismervény visszamaradó példányán az átvétel tényét a szabálysértés elkövetőjének aláírásával át kell vetetni. Az elismervénynek tartalmaznia kell azt a tájékoztatást, hogy a bírság összegét 30 napon belül kell befizetni, mert a befizetés elmulasztása esetén a bírság összegét az önkormányzati szabálysértési hatóság, a szabálysértési végrehajtási rendelkezések foganatosításával behajtja;
- az elismervény kitöltésénél kötelezően kitöltendő adatok: a szabálysértés elkövetésének helye, ideje, az elkövetett szabálysértés leírása, vagy a vonatkozó paragrafus feltüntetése, a közérdekű munkára, illetve elzárásra átváltoztatás napokban számított mértéke, a szabálysértést elkövető neve, lakcíme, születési ideje, gépjárművel elkövetett szabálysértés esetén a forgalmi rendszám, az intézkedő közterület-felügyelő neve, illetve jelvényszáma,
- a helyszíni bírság kiszabásának tényét a szabálysértési eljárást folytató előadó felé jelenteni kell, a szabálysértési eljárás alá vont személy nyilvántartása céljából;
- amennyiben a szabálysértőnek átadott postai utalványon a helyszíni bírság összegét a befizetésre biztosított 30 napos határidő elteltétől számított 15 napon belül nem fizeti(k) meg, úgy a megbírságolt személy(ek) tőszelvényen rögzített adatai alapján a jegyző az állandó lakhely szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét megkeresi, a bírság adók módjára történő behajtása érdekében.
- Amennyiben a bírság adók módjára történő behajtása eredménytelen, abban az esetben az önkormányzat jegyzője intézkedik a bírság elzárásra történő átváltoztatása érdekében.
Nem alkalmazható helyszíni bírság – csak feljelentés – a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjával szemben abban az esetben, ha szabálysértést a szolgálati tevékenységgel összefüggésben követte el (rendvédelmi szervek alatt a rendőrség, honvédség, határőrség, vám- és pénzügyőrség, büntetés-végrehajtási intézetek, tűzoltóság, továbbá a katonai- és polgári titkosszolgálatok tényleges, hivatásos állománya értendő).
3./ A helyszíni bírságot a járművezetővel szemben távollétében is ki lehet szabni a gépjárművel elkövetett szabálysértés esetén. Ekkor a jármű feltalálási állapotát fényképfelvételen rögzíteni kell úgy, hogy a szabálysértés ténye, a jármű rendszáma egyértelműen bizonyítási anyagként értékelhető legyen. A szabálysértés elkövetésének tényére és a helyszíni bírság összegére vonatkozóan a járművön jól láthatóan el kell helyezni az erre vonatkozó figyelmeztetés (szankció) tényét és a befizetés szabályait tartalmazó HB (helyszíni bírság) szelvény egy példányát. Amennyiben az adott jármű vezetője az intézkedés alatt a járműhöz visszaérkezik, akkor kötelező a helyszíni bírság alkalmazásával kapcsolatos szabályokra áttérni, és ezt a körülményt a már kitöltött bizonylatokon megjegyezni, módosítani.
Amennyiben a jármű tulajdonosa, illetve üzembentartója részére megküldött fizetési felszólításhoz csatolt készpénz-átutalási megbízáson a kiszabott helyszíni bírságot az átvételtől számított 30 napon belül nem fizeti meg, a felügyelő köteles intézkedni a rendőrségi feljelentés megtételére.
4./ Feljelentést tesz a felügyelő az általa észlelt szabálysértésekről a jogsértő adatainak feltüntetésével, ha:
- az elkövetett szabálysértés miatt helyszíni bírság nem szabható ki,
- a helyszíni bírságolással vagy figyelmeztetéssel (felszólítással) a törvényben meghatározott cél nem érhető el,
- a jogsértő a szabálysértés elkövetését nem ismeri el,
- a postai befizetőlap (csekk) átvételét megtagadja (a megtagadás tényére a feljelentésben utalni kell).
A gépjárművel elkövetett szabálysértés esetén a szabálysértés elkövetésének tényére vonatkozóan a járművön jól látható helyen el kell helyezni az erre vonatkozó szankció tényét rögzítő sorszámozott értesítőt.
A szabálysértési intézkedés alá vont személy adatainak megállapításához, amennyiben az érintett az igazoltatást megtagadja, rendőri segítséget kell igénybe venni, a helyszínen tartózkodó rendőri állomány tagjai felkérésével. A rendőrség megérkezéséig az érintett személy feltartóztatható.
A feljelentésben az eljárás alá vont személy ismert adatai mellett tartalmaznia kell az elkövetett cselekmény helyének és idejének, továbbá az elkövetés körülményeinek leírását a bizonyítási eszközök megjelölésével.
Nem indítható szabálysértési eljárás:
- azzal szemben, aki a cselekmény elkövetésekor 14. életévét még nem töltötte be,
- aki cselekményét elmebeteg állapotban, gyengeelméjűségben, vagy tudatzavarban, kényszer vagy fenyegetés hatása alatt, jogos védelmi helyzetben, illetve végszükségben követte el,
- aki diplomáciai vagy egyéb mentesség hatálya alatt áll.
5./ Vissza kell tartani azt a dolgot, amelynek elkobzását a szabálysértésekről szóló jogszabályok (törvény, önkormányzati rendelet) kötelezővé, illetve lehetővé teszik, az eljárás alá vont személlyel együtt vagy átvételi elismervény ellenében, és az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatósághoz – jövedéki termék esetén a Vám- és Pénzügyőrséghez – kell beszállítani a feljelentés egyidejű megtétele mellett.
Az átvételi elismervényt 3 példányban kell elkészíteni, amely tartalmazza az eljárás alá vont pontos személyi adatait. Tételesen fel kell sorolni a visszatartott dolog mennyiségét, leírását, becsült értékét és azt a szabálysértővel, valamint az intézkedésben résztvevő felügyelőkkel is alá kell íratni. Amennyiben a szabálysértő az aláírást megtagadja, úgy törekedni kell, hogy az adott helyszínen az áruvisszatartás tényét tanúkkal aláírással igazoltassa a felügyelő.
Ha a szabálysértő, mielőtt felfedné kilétét, a helyszínről – a visszatérés szándéka nélkül – a dolog hátrahagyásával eltávozna, a további eljárásra a talált tárgyakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
16. A hatósági eljárás szabályai:
A felügyelő jogosult és köteles rendszeres és folyamatos hatósági ellenőrzést végezni a település közterületein. A szükséges adatok megállapítása, beszerzése érdekében – jogszabályi keretek között – a Központi Adatfeldolgozó-, Nyilvántartó- és Választási Hivatalától, az önkormányzatok nyilvántartásából és a rendőrség illetékes nyilvántartásaiból adatokat, tájékoztatást kérhet.
Hatósági ellenőrzés keretében nem léphet be a felügyelő magánlakásba.
17. Eljárás talált tárgyak esetén:
a) a felügyelő, ha elhagyott dolgot talál, azt lehetőleg tanúk jelenlétében
vizsgálja át.
b) A felügyelő az állampolgár által talált dolgot – lőfegyver, gáz-, lég- és
riasztófegyver, lőszer és robbanóanyag, pirotechnikai eszköz, a közbiztonságra egyébként veszélyes egyéb tárgy, kábítószer, pszihotrop
anyag, hatóság által kiadott okmány és jelzés kivételével – csak akkor vegye át, ha nincs a közelben rendőr és a tárgynak a megtaláló által a jegyzőhöz történő beszállítása valamilyen oknál fogva nem lehetséges.
c) Ha a felügyelőnek elhagyott robbanó, sugárzó- vagy mérgező anyag találásáról tesznek bejelentést az adott helyszínen, vagy alaposan feltételezhető, hogy a csomag ilyen anyagokat tartalmaz, soron kívül jelentést tesz közvetlen felettesének legkésőbb 4 órán belül. A kapott utasításnak megfelelően intézkedik, az élet- és vagyonbiztonság megóvása érdekében törekedni kell az illetéktelen személyek távoltartására.
d) Amennyiben a körülmények alapján a rendőrség tűzszerészének
igénybevétele indokolt, ezt a Jegyző kérheti.
e) Az átvett talált tárgyakról az illetékes vezetőnek telefonon kell jelentést
tenni. A jelentést vevő köteles intézkedni a tárgy felügyelőtől történő
átvételéről és a jegyzőhöz, illetve a b) pontban kivételként meghatározott
tárgyak esetében az illetékes rendőrségre történő elszállításáról.
f) A talált tárgyra vonatkozó egyéb eljárás esetében a Ptk. 129-130 §-ai,
illetve a 18/1960/IV.13./Korm. rendelet szabályait kell figyelembe venni.
18. Eljárás állati tetem esetén:
Ha a felügyelő közterületen állati tetemet talál – vagy erről lakossági bejelentést kap – erről köteles értesíteni a jegyzőt, illetve TEFÜSZ munkatársát legkésőbb 4 órán belül.
19. Igazoltatás
a) A felügyelő feljelentés megtétele vagy egyéb jogszerű intézkedés céljából az érintett személyazonosságának megállapítása érdekében igazoltathatja.
b) Az igazoltató lapon – amennyiben feljelentés, illetve előállítás szükséges - jól olvashatóan kell rögzíteni:
- a személy családi és utónevét (asszonyoknál leánykori nevét is),
- születési helyét és idejét,
- anyja leánykori nevét,
- lakcím adatait (lakóhelyét, tartózkodási helyét),
- az igazolvány sorozatát és számát.
c) Ha az igazoltatott nem rendelkezik igazolvánnyal, a felügyelő az általa vagy más jelenlévő ismert személy közlését is elfogadhatja igazolásként.
d) Az igazoltatás – annak okának egyidejű közlésével – csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. Az igazoltatás eredményes végrehajtásának időszakára az érintett feltartóztatható.
e) Amennyiben az igazoltatott megtagadja okmányának átadását,
- a jelenlévő, közelben tartózkodó rendőrt kell felkérni az igazoltatásra,
- vagy a legközelebbi rendőri szervhez lehet előállítani.
Ellenszegülés esetén az előállításhoz kérni kell – annak indokának megjelölésével – rendőr helyszínre küldését. A rendőrség megérkezéséig az érintett személy feltartóztatható. Az igazoltatást követően fel kell kérni az adott rendőrt az igazoltatott személy adatainak átadására. Fel kell hívni a figyelmét, hogy az igazoltatott személy esetleges kérésére csak az intézkedő felügyelő neve, igazolványának száma és a Polgármesteri Hivatal címe közölhető. Abban az esetben, ha a rendőr az igazoltatott személy adatait nem közli a felügyelővel, úgy a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. Törvény 24. §. (5) bekezdése alapján, soron kívül, de legkésőbb 8 napon belül írásban kell kérni az igazoltatást foganatosító rendőr szolgálati elöljárójától az érintett adatait.
f) A felügyelő az intézkedéssel érintett személyről az intézkedés vagy az eljárás szempontjából lényeges környezetről és körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet, amely kizárólag az adott eljárásban, a jogszabály előírásai szerint használhat fel. Ha a kép- és hangfelvételen rögzített cselekmény miatt nem indult eljárás, a kép- és hangfelvételt legkésőbb a felvétel készítésétől számított 6 hónap elteltével meg kell semmisíteni.
20. Előállítás
a) A szabálysértési eljárás alá vont személyt, aki igazolását megtagadja, jogosult a felügyelő a legközelebbi rendőri szervhez előállítani. A megkezdett előállítás végrehajtását mellőzni kell, ha az intézkedés alá vont az előállítás közben megfelelően igazolja magát. Ezt a körülményt a felügyelő jelentésben rögzíti.
b) A szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatósághoz a szabálysértési eljárás azonnali lefolytatása végett ellenszegülés esetén rendőrség közreműködésével lehet előállítani.
c) Az a) és b) pontokban meghatározott előállítás eredményes foganatosításához – az intézkedés helyszínén tartózkodó vagy a rendőrségi ügyelet útján kért – rendőri segítség vehető igénybe
A közterület-felügyelői feladat végrehajtásának eszközei
21. A közterület-felügyelő a törvény szabályozása szerint a jogszerű intézkedés és a feladat végrehajtása során, ennek eredményes végrehajtásához, a törvényben meghatározott eszközökkel rendelkezik.
A felügyelő a jogszerű intézkedésével szembeni ellenállás megtörése érdekében testi erőt, könnygázszóró palackot alkalmazhat.
Testi erőt (önvédelmi fogásokat) akkor lehet alkalmazni, ha a felügyelőt erőfölény vagy az intézkedés alá vont személy állapota, magatartása azt elégséges eszközzé teszi, és a jogsértő magatartása alapján súlyosabb eszköz alkalmazása nem indokolt.
Az alkalmazás során tiszteletben kell tartani a testi épséghez fűződő jogokat azzal, hogy az alkalmazás az érintett testi épségét csak a legszükségesebb mértékben veszélyeztesse.
Könnygázszóró palackot csak akkor lehet alkalmazni, ha az ellenállás megtöréséhez testi erő nem – vagy várhatóan nem – elegendő, és csak a kívánt hatás eléréséhez szükséges ideig szabad használni.
- a palackot az arc irányába fordított lövőkével, az adott személy arcától 20-30 cm-re,
- a gomb benyomásával 4-5 másodpercig szakaszosan célszerű végezni és csak a jogsértő magatartás elhárításához szükséges ideig szabad alkalmazni,
- testi erő, könnygázszóró palack alkalmazását – ha az eset körülményei lehetővé teszik – előzze meg:
- a jogellenes magatartás megszüntetésére történő
felszólítás,
- arra történő figyelmeztetés, hogy a feladat végrehajtása
érdekében eszköz alkalmazására kerül sor.
Előzetes figyelmeztetés nélkül az eszközök csak akkor alkalmazhatók, ha a késedelem miatt a felügyelő:
- jogszerű intézkedése meghiúsul,
- a késedelem veszéllyel járna,
- saját vagy mások élete, testi épsége veszélybe kerülne.
A könnygázszóró palackot hordtáskában kell viselni. Szolgálaton kívül az adott szolgálati objektumában biztonságos módon, száraz és hűvös helyen kell tárolni. A könnygázszóró palackot nyilvános helyen hagyni vagy illetéktelen személy őrizetére bízni tilos!
Nem alkalmazható könnygázszóró palack:
- 14 éven aluli gyermekkel,
- szemmel láthatóan súlyos beteggel, nyomorékkal, rokkanttal, vagy egyébként támadásra, illetve védekezésre képtelen állapotban levő személlyel,
- terhes nővel szemben.
22. A végrehajtási eszközök alkalmazását követő intézkedések:
a) az eszköz(ök) alkalmazásának befejezése után azt, akivel szemben alkalmazták és megsérül, elsősegélyben kell részesíteni. Fel kell hívni, továbbá a figyelmét, hogy a szem dörzsölése a felületi hámréteg felsértését eredményezi és a könnygáz hatása ezáltal intenzívebbé válik. Ha szükséges orvosi ellátását kell kérni a közelben lévő orvosi szolgálattól, annak hiányában gondoskodni kell az orvoshoz szállításáról.
b) Az eszköz(ök) alkalmazásáról jelentést kell írni, amely tartalmazza:
- az eljáró felügyelő nevét,
- a munkáltató megnevezését, címét,
- hol, mikor, miért, kivel szemben és miért került sor az alkalmazására,
- történt-e felhívás a cselekmény abbahagyására, figyelmeztetés arra, hogy az eszköz(ök) alkalmazására sor kerül,
- az intézkedéssel érintett személy adatait,
- történt-e sérülés és milyen fokú, mi történt a sérülttel,
- amennyiben a felügyelő megállapította a tanúk személyi adatait,
- további bizonyítékok felsorolását.
A jelentést soron kívül a vezetőhöz kell eljuttatni.
23. Az 1999. évi LXIII. Törvényben és a 43/1999./XI.26./ BM. Rendeletben szabályozott felügyelői intézkedések miatti jogorvoslatra a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: KET), illetőleg a szabálysértési eljárás szabályai az irányadók.
Ha a felügyelői intézkedést követően eljárás nem indul, az intézkedéssel szemben panasznak van helye. A panaszt az intézkedés napjától számított 8 napon belül a jegyzőhöz kell benyújtani.
A jegyző a panasz tárgyában a beérkezéstől számított 8 napon belül a
KET általános szabályai szerint határozattal dönt. A határozat ellen a panaszos a Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjénél fellebbezéssel éhet.
24. A szolgálat ellátásának legáltalánosabb módja a járőrszolgálat, amikor egy vagy több felügyelő közösen, előre meghatározott területen vagy útvonalon látja el a felügyelet hatáskörébe utalt feladatokat.
A más szervekkel, hatósággal együttes szolgálat: önkormányzati szervekkel, rendőrséggel, APEH, Vám- és Pénzügyőrség, ÁNTSZ munkatársaival.
A felügyelő(k) az alapvető feladatait az SZMSZ-ben, jelen rendeletben, munkaköri leírásban, külön rendelkezésekben (szolgálati utasításban) meghatározott szolgálati formákban végzik, melyet az adott feladat végrehajtására kijelölt felügyelő szolgálati beosztásától függetlenül köteles betartani.
Szolgálatba lépés követelményei
25. A felügyelő a szolgálat ellátásra pihenten, ápoltan és az előírásoknak megfelelő öltözetben köteles megjelenni.
a) ha a szolgálatra jelentkező felügyelő szeszesitalt fogyasztott vagy más szer hatása miatt bódult állapotban van, szolgálatba nem léphet, ha ittassága, vagy önhibából eredő bódult állapota miatt nem láthatja el szolgálatát, fegyelmi felelősséggel tartozik.
b) A közterület-felügyelők egyenruhában (továbbiakban: szolgálati öltözék) teljesítik feladataikat.
A szolgálati öltözék, továbbá a szolgálati igazolvány a kötelezően viselendő egyedi azonosító sorszámmal ellátott felügyelői jelvény igazolja a Felügyelethez tartozást. A szolgálat ellátása során a felügyelő a hatósági ellenőrzés vagy intézkedés előtt felügyelői jogosultságát szóban közölni köteles és felmutatja a felügyelői igazolványát. A szolgálati igazolványt átadni tilos. A szolgálati öltözéket szolgálati időn kívül tilos viselni.
Esetenként a vezető elrendelheti, hogy bizonyos feladatok ellátása polgári ruhában történjen. Ebben az esetben a felügyelői igazolvány és a szolgálati jelvény egyidejű felmutatása igazolja az intézkedő felügyelőt.
26. Nyilvános szereplés joga a nyomtatott sajtó, a rádió és a televízió megkeresése alapján a vezetőt illeti meg.
A szerv által kiadott sajtótermékben a szolgálati titokra vonatkozó szabályok betartásával a felügyelet alkalmazottai engedély nélkül nyilatkozhatnak és publikálhatnak.
27. A felügyelő kötelessége, hogy a feladatai ellátásához szükséges szakmai képzettséget, általános műveltséget és fizikai erőnlétet kiképzés, továbbképzés és önképzés útján megszerezze és fenntartsa. A kiképzést és továbbképzést a felügyelet szervezett keretek között biztosítja.
28. A felügyelő a munkaköri leírásban foglalt feladatai teljesítéséért ajándékot, jutalmat, kedvezményt vagy más előnyt nem fogadhat el. Ajándéknak kell tekinteni azokat a pénzbeli vagy természetbeni juttatásokat is, amelyekért az adott alkalmazott aránytalanul csekély értékű ellenszolgáltatást nyújtott.
29. A kérelemhez, panaszhoz való jog
A felügyelő kérelmet, illetve panaszt saját nevében és ügyében – szóban vagy írásban, a szolgálati út betartásával – terjeszthet elő a jegyzőhöz.
A jegyző a kérelmet, panaszt 30 napon belül köteles kivizsgálni, vagy kivizsgáltatni és döntéséről az előterjesztőt írásban vagy szóban értesíteni.
30. A szolgálati szabályzatot az abban érintett állomány részére oktatni kell. Az oktatás megszervezéséért a jegyző felelős.
B u g y i, 2007. augusztus 9.
Szatmári Attila
J e g y z ő
s.k.
9/2007. (VIII.13.) sz. önkormányzati rendelet 2 sz. függeléke
A közterület-felügyelő(k) egyenruházati ellátásának és használatának szabályairól
A közterület-felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet), illetve a közterület-felügyelő(k) (a továbbiakban: Felügyelő) egyenruházati ellátásának és használatának szabályai a 46/1999./XII.8./BM. rendelet
3. §-ban leírtak alapján, az alábbiakban kerülnek meghatározásra:
1. A Felügyelet tagjait szolgálati feladataik ellátásához a követelményeknek megfelelő egyenruha illeti meg. Az egyenruházattal (továbbiakban: ruházat) való ellátás:
a) alapellátáson és
b) utánpótlási ruhapénz juttatáson alapul.
A Felügyelet a ruházatot a szolgálat megkezdése előtt bocsátja az igényjogosult rendelkezésére. Próbaidejét töltő felügyelő csökkentett alapellátásban részesül, ami az évszaknak megfelelő ruházatból és felszerelési cikkekből áll.
2. Az ellátásban részesülő anyagilag és fegyelmileg felelős a ruházati cikkek rendeltetésszerű használatáért. A ruházatot mindig olyan állapotban kötelesek tartani, hogy a szolgálatban vagy egyéb alkalmakkor a felügyelői tekintély sérelme nélkül viselhető legyen.
3. A ruházati ellátásban részesített felügyelők részére utánpótlási ruhapénzt kell biztosítani, melynek összege a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. 49/G. §. (1) bekezdése szerinti összeg.
4. A Polgármesteri Hivatal az igényjogosultak részére egyenruházatot biztosít. Az alapellátás biztosítása természetben történik.
5. Alapellátás: Az alapellátás egyszeri járandóság. Rendeltetése, hogy az igényjogosult a szolgálat ellátásához szükséges ruházattal rendelkezzen.
6. 6./ Az alapellátási normát a 46/1999./XII.8./BM. rendelet határozza meg.
7. Az alapellátásra való igényjogosultság kezdő időpontja a határozatlan időpontra szóló kinevezés napja. Az alapellátás kiadásának terhelési időpontja az igényjogosultság kezdeti hónapjának első napja. Próbaidő alatt az 1./ pontban foglaltak az irányadóak.
8. Az alapellátás keretében új ruházatot kell kiadni.
9. Az egyenruházati alapellátást, vagy annak egy részét készpénzben kifizetni nem szabad.
10. Az alapellátás kiadásától számított 12 hónap után, évente utánpótlási ruhapénz jár.
Eljárás munkaviszony megszűnése esetén
11. A munkaviszony megszűnése esetén a ruházati ellátás a munkavállaló felügyelő részéről a jelen szabályzat részét képező kihordási időnek megfelelően kerül megváltásra.
12. A Felügyelet tagjai beosztásra való tekintet nélkül kötelesek jelen öltözködési előírásokat betartani.
13. A munkáltatói jogkör gyakorlója felelős a szolgálatban lévő felügyelő(k) egyöntetű, kulturált öltözködéséért. Az öltözet összetételét és viselését - a viselési időszakoknak, illetve a szolgálati követelményeknek megfelelően - a jegyző rendeli el. Köteles rendszeresen ellenőrizni, hogy a felügyelő(k) ruházata megfeleljen a szolgálati követelményeknek. Meg kell követelni, hogy a felügyelő(k) ruházata megfeleljen a szolgálati követelményeknek. Meg kell követelni, hogy a felügyelő(k) ruházata mindig jó állapotú, tiszta és karbantartott legyen.
14. Az egyenruha viselésére jogosultak csak a Felügyelet részére rendszeresített egyenruházatot viselhetik. Az ettől eltérő ruházat egyenruhaként való viselése tilos!
15. Az állásukból fegyelmi eljárás miatt felfüggesztett személyek –a fegyelmi ügyek befejezéséig – egyenruhát nem viselhetnek.
16. A Felügyelet tagja(i) szolgálaton kívül egyenruhát nem viselhet(nek)! Egyenruhát polgári öltözékként nem szabad viselni.
17. Egyenruha viselése során öltözködési könnyítések engedélyezhetők. A könnyítéseket a jegyző engedélyezheti.
18. Az egyenruházatot az évszakhoz és az időjárási viszonyokhoz alkalmazkodó öltözködési lehetőség szerint kell viselni.
19. Az egyenruhán viselendő jelzések:
sapkajelvényt a tányérsapkán elől, az állórészen, a homlokrész közepére kell felerősíteni. További jelzések a 46/1999./XII. 8./ BM. rendeletben, valamint az erre vonatkozó önkormányzati rendeletben előírtak szerint.
B u g y i, 2007. augusztus 9.
Szatmári Attila
jegyző
s.k.