Bugyi Nagyközség Önkormányzat Képviselő testületének 19/2017 (XII.20.) önkormányzati rendelete
A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL ÉS A GYERMEKVÉDELEM SZABÁLYAIRÓL
Hatályos: 2022. 02. 15- 2022. 08. 31Bugyi Nagyközség Önkormányzat Képviselő testületének 19/2017 (XII.20.) önkormányzati rendelete
A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL ÉS A GYERMEKVÉDELEM SZABÁLYAIRÓL
Bugyi Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. § - ában, 32. § (1) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 92. § (1)–(2) bekezdésében, 115. § (3) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (2) bekezdésében és a 29. § (3) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint a Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. § E rendelet célja Bugyi Nagyközség lakóinak szociális biztonság megőrzése érdekében meghatározza a helyi Önkormányzat által biztosított pénzbeli és természetbeni juttatások helyi szabályait, rendelkezzék az ellátások igénybevételének jogosultságáról és módjáról, az ellátások mértékéről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások biztosításáról.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya Bugyi Nagyközség közigazgatási területén lakcímmel rendelkező a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Sztv) 3. § (1) – (3) bekezdése szerinti, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (4) bekezdése szerinti jogosultakra terjed ki.
(2) Amennyiben a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.
3. Hatáskör
3. § (1) A Képviselő-testület az e rendeletben szabályozott I. fokú szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos feladat-, és hatáskörét – amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik - a Szociális és Jóléti Bizottságra ruházza át.
(2) Az elsőfokú feladat- és hatáskör gyakorlója dönt e rendeletben meghatározott támogatások tekintetében
a) a támogatásra való jogosultság megállapításáról, módosításáról, szüneteltetéséről és megszüntetéséről,
b) a jogosultságnak vagy a támogatás összegének – az Szt-ben, és Gyvt-ben előírt – felülvizsgálatáról és a támogatás továbbfolyósításának elrendeléséről,
c) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás és a kamat összege megtérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről vagy csökkentéséről, továbbá a részletfizetés engedélyezéséről.
(3) Az első fokú döntés ellen benyújtott fellebbezés ügyében másodfokú szervként a Bugyi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő- testülete jár el.
4. Értelmező rendelkezések
4. § (1) E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használatos fogalmak meghatározása a Sztv. 4. §-a, és a Gyvt. 5. § a), p) és q) pontja alapján történik.
(2) Rendkívüli élethelyzet: Az Sztv. 45. § (4) bekezdésében foglaltakon túl rendkívüli élethelyzet különösen:
a) a lakhatás elvesztése,
b) a család jövedelmi viszonyaiban hirtelen bekövetkezett, váratlan és jelentős jövedelemkiesés,
c) jövedelem igazolt elvesztése,
d) a lakáshoz tartozó olyan felszerelés, berendezés meghibásodása, szolgáltatás megszűnése, amelynek hiánya a család életminőségét jelentősen csökkenti, a kiskorú gyermek megfelelő ellátását veszélyezteti
e) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul,
f) váratlan baleset, betegség vagy családtag 5 napot meghaladó korházi kezelése,
g) akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet, mely a háziorvos által dokumentált és a gyógyszertár által kiállított névre szóló számlával igazolt,
h) a krízishelyzetben lévő állapotos nő terhessége megszakítása,
i) hosszantartó (3 hónapot meghaladó) súlyos betegség
j) legfeljebb 3 havi közüzemi díjhátralék halmozódott fel, melyet önerőből és önhibáján kívül nem tud kiegyenlíteni,
k) a nyugdíj vagy egyéb rendszeres pénzellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik,
l) akinek váratlan nagy kiadás veszélyezteti a lakhatási és a mindennapi megélhetési lehetőségét
m) közeli hozzátartozó halálesete
n) családban történt krízishelyzet
(3) Létfenntartási gondnak tekintendő különösen:
a) megfelelő élelmezés hiánya
b) a lakhatás elvesztésének veszélye
c) közüzemi szolgáltatás megszűnésének veszélye
d) aktív korúak ellátásában részesülő személy
e) megfelelő ruházkodás hiánya
f) napi megélhetési gondok
5. Eljárási rendelkezések
5. § (1) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásra irányuló eljárás írásban a kérelmező vagy a törvényes képviselő, illetve meghatalmazottja (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére vagy hivatalból indul. Az e rendeletben foglalt ellátásokra vonatkozó kérelmet a Bugyi Nagyközség Polgármesteri Hivatalában (a továbbiakban: Hivatal) erre a célra rendszeresített – e rendelet mellékletében foglalt - formanyomtatványon a jogosultság megállapításához szükséges igazolások, nyilatkozatok csatolásával illetékmentesen lehet benyújtani.
(2) Az eljárás során az igénylőnek nyilatkoznia kell:
a) saját és együtt élő családtagjai, továbbá lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás igénylése esetén a háztartásban élők
aa ) természetes személyazonosító adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve)
ab )lakó- és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetében arról a címről,amelyre a megállapított ellátást kéri,
ac )állampolgárságáról,
ad) az igényelt szociális és gyermekvédelmi ellátás – e rendeletben az egyes ellátásiformáknál meghatározott – jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokról,
ad) - társadalombiztosítási azonosító jeléről,
ae) - jövedelemi viszonyairól,
af) - az Szt-ben, Gyvt-ben és e rendeletben meghatározott esetekben vagyoni viszonyairól,
b) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetén a támogatott szolgáltatást szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek az azonosításához szükséges adatokról.
c) a rendszeres havi költségről (rezsi költségről), amelyhez csatolni kell az utolsó havi számlákat.
(3) A szociális ellátások elbírálásához a Hivatal köteles bekérni az Szt-ben, a Korm. rendeletben, valamint az e rendeletben meghatározott iratokat.
(4) E rendelet által szabályozott rendszeres pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles nyilatkozni saját és családja jövedelmi, vagyoni, viszonyairól, valamint köteles ezeket igazolni. A vagyoni helyzetet e. rendelet 2. sz. melléklete, a jövedelmet a (10) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell igazolni. A vagyon a Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján kerül meghatározásra.
(5) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a Hivatal ellenőrizheti
a) - megkeresi az illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatalt,
b) - megkeresi a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,
c) - megkeresi a helyi gépjármű-nyilvántartót,
d) - megkeresi az igazolást kiállító szervet, munkáltatót,
e) - elrendeli a környezettanulmány készítését.
(6) A házasság felbontását, illetve a gyermektartásdíjat megállapító bírói határozattal vagy a tartásdíj megállapítása (végrehajtása) iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással kell igazolni. Amennyiben tartásdíj összegéről a szülők egyezséget kötöttek, úgy a tartásdíj vonatkozó összegről a kérelmező nyilatkozata is elfogadható.
(7) Az okiratok, iratok, igazolások benyújtására vonatkozó határidő elmulasztása a folyósítás megszüntetését, illetve szüneteltetését vonja maga után. Az ismételt folyósításra csak újabb kérelem benyújtása alapján kerülhet sor.
(8) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.
(9) A jövedelemszámításnál irányadó időszak a szociális ellátások esetében a Szt. 10. § (2)-(5) bekezdése, a gyermekvédelmi ellátások esetében a Gyvt. 131. § (2) bekezdése szerint kerül megállapításra.
(10) A jövedelmet
a) munkabérről, gyermekágyi segélyről (GYÁS), gyermekgondozási díjról (GYED) a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás, táppénz esetén a kifizető hely igazolása,
b) vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazolása és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozat,
c) álláskeresési támogatás esetén a Dabasi Járási Hivatal Járási I. Munkaügyi Kirendeltsége (továbbiakban: Munkaügyi Központ) megállapító határozata, és az utolsó havi ellátás összegét igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,
d) saját jogú nyugellátás, hozzátartozói ellátás, rokkantsági ellátás, ápolási díj, időskorúak járadéka esetén a havi igazolószelvény, bankszámlakivonat. A kérelmező és a jövedelemszámítás szempontjából figyelembeveendő személyek nyugdíj-törzsszámot és a nyugdíjas nevét tartalmazó ellátás összesítőt a kérelem benyújtásakor be kell mutatni.
e) gyermektartásdíj esetén az utolsó havi postai feladóvevény vagy bankszámlakivonat ennek hiányában nyilatkozat,
f) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a gyámhivatal határozata,
g) az ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolás,
h) nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagáról szóló nyilatkozat,
i) amennyiben a kérelmező, közeli hozzátartozója, illetve a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozatot és a Munkaügyi Központ igazolását arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül, azon személyek kivételével, akik betegségük, egészségi állapotuk miatt nem képesek a Munkaügyi Központtal együttműködni és ezt orvosi igazolással alá tudják támasztani.
j) az egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozat, (a továbbiakban együttesen: jövedelemigazolás) igazolja.
(11) A jövedelemszámításnál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a kérelmezőnek és közeli hozzátartozójának, továbbá a háztartás tagja által (bírásági határozat alapján) rokontartás címén fizetett tartásdíj összegét.
(12) Egyedülálló kérelmező esetében igazolni kell:
a) a válás tényét: anyakönyvi kivonatra történt bejegyzéssel vagy válóperi végzéssel,
b) a házasság felbontás iránti kérelem beadását: az ügy peres számával
c) külön (azaz más címen) lakás tényét: az új lakcímre vonatkozó büntetőjogi felelősséggel tett nyilatkozattal.
(13) Ha a családban, illetve a háztartásban a külön jogszabályban meghatározott tanköteles koron túli, nappali tagozatos képzésben részesülő gyermek, fiatal felnőtt él, a hallgatói jogviszony igazolását minden esetben az Oktatási Intézmény által kiállított igazolással kell igazolni.
(14) Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni tárgyévi kérelméhez, ha a rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta
a) tárgyévi nyugellátásának összegéről szóló igazolást,
b) a középfokú, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény adott félévi igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,
c) álláskereső esetén a regisztrálás tényéről a Munkaügyi Központ által kiadott – három hónapnál nem régebbi – igazolást.
(15) Amennyiben a kérelmező a döntéshez szükséges igazolásokat, iratokat felszólítás ellenére - a felszólításban meghatározott időpontig – nem bocsátja rendelkezésre, vagy a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, az eljárást az Eljáró hatóság megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
(16) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a Polgármesteri Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére
(17) A polgármesteri hivatal szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogaikra és kötelezettségeikre a figyelmet felhívni, különös tekintettel a jogosulatlanul igénybe vett ellátás következményeire és a juttatás feltételeit érintő lényeges tények, körülmények változásáról kötelező 15 napon belüli értesítésre.
(18) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról vagy eljárást megszüntetéséről szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni.
6. Egyéb eljárási rendelkezések
6. § (1) Az ellátások megállapítására irányuló eljárás során, ha a jogosultságot alátámasztó tényállás nem tisztázható környezettanulmányt kell készíteni.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni
a) ha a hatáskör gyakorlója megállapítja, hogy a jogszabályban előírt jövedelmi és/vagy vagyoni feltételek nem teljesültek,
b) ha az igénylőről vagy családjáról 1 évnél nem régebbi környezettanulmány a polgármesteri hivatalnál rendelkezésére áll,
c) köztemetés ügyében indult eljárásokban,
d) temetkezéssel kapcsolatban felmerült költségek viseléséhez tekintettel települési támogatás ügyében indult eljárásokban.
(3) Önkormányzati által nyújtott támogatási ügyekben a kérelemnek teljes egészében helyt adó elsőfokú döntés esetén, ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás.
(4) Ha az elbírálásra jogosult szerv a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt. 10. § (6) bekezdése, a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások esetében a Gyvt. 131. § (4) bekezdése szerint vitatja,az érintett személy jövedelme az általa lakott lakás, illetve a saját és a családja, vagy lakásfenntartási támogatás esetén a háztartás tagjának tulajdonában álló vagyon egy főre jutó együttes havi fenntartási költsége alapján vélelmezhető. A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás, és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes fenntartási költségének gyermekvédelmi ellátások esetén kétszeresét, szociális ellátások esetén háromszorosát.
(5) A (4) bekezdés szerinti fenntartási költségeknek minősülnek – ha jogszabály másként nem rendelkezik - különösen a lakbér, az albérleti díj, a közüzemi díjak, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, a hiteltörlesztés, valamint a lízingdíj.
(6) A támogatást kérő az egyéb feltételek megléte esetén sem részesülhet támogatásban, ha az általa igazolt költségek és bevételek egymáshoz való viszonya életszerűtlen, illetve életvitele, általános életkörülményei nem teszik azt indokolttá.
(7) E rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi ellátások esetében a jövedelmi korlát felső értékhatárától különösen indokolt esetben háztartásban élők esetén 20%-kal, egyedülálló esetén 30%-kal el lehet térni.
7. A Szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapításának, kifizetésének és folyósításának szabályai
7. § (1) A havi rendszerességgel adott szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot – a (2) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve – a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani.
(2) Ha a kérelmet nem a formanyomtatványon nyújtották be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörtént.
(3) Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új ellátási jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.
(4) A véglegessé vált pénzbeli ellátások folyósításáról
a) rendszeres támogatás esetén utólag, minden hónap 5. napjáig,
b) egyéb esetben a véglegessé válást követő 5 munkanapon belül kell gondoskodni postai vagy folyószámlára utalással, illetve pénztári kifizetéssel.
(5) Ha e rendelet meghatározott havi rendszeres pénzbeli ellátás nem teljes hónapra jár, a töredékellátás összege azonos az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzatával.
(6) A havi rendszerességgel adott szociális vagy gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot, ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik
a) a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző nappal kell megszüntetni,
b) ha a jogosult lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a támogatást a változás, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(7) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátás folyósításának megszüntetéséről – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - határozatot kell hozni.
8. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszatérítése
8. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Sztv. 17. §-ában, a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások esetében Gyvt. 133. §-ában meghatározott szabályok szerint a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését e rendelet 3. §meghatározott hatáskör gyakorlója rendeli el.
(2) A rendelet 3. §-a szerinti hatáskör jogosultja a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, továbbá a kamat összegét méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, ha a jogosulatlanul igénybevett ellátás visszafizetése a kötelezett, illetve családja megélhetését súlyosan veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent.
(3)1 E paragrafus szerinti megélhetést súlyosan veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedülálló esetén a nyugdíjminimum összegének 400%-át, egyéb esetben 300%-át nem haladja meg, és e rendeletben meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkeznek.
9. Az ellátások finanszírozása
9. § (1) E rendeletben megállapított pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások – részben vagy egészben történő – finanszírozására Bugyi Nagyközség Önkormányzatának költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.
(2) A pénzbeli és természetben nyújtott támogatás iránti kérelmeket a szociális hatáskört gyakorló szerv a rendelkezésre álló keretösszeg felhasználása esetén a jogosultságra való tekintet nélkül elutasíthatja kivéve az alanyi jogon járó juttatást, így: köztemetés
A Szociális ellátások rendszere
1 § E rendelet az Sztv. rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként az alábbi települési támogatást nyújthatóak:
1 )Pénzbeli települési támogatások
a) települési támogatás létfenntartáshoz
b) települési támogatás temetkezéssel kapcsolatban felmerült költségek viseléséhez
c) települési támogatás gyógyszerkiadások viseléséhez
d) települési támogatás lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez
e) települési támogatás a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó gondozásához
f) rendkívüli települési támogatás
2 )Pénzbeli egyéb önkormányzati támogatások
a) Bursa Hungarica Ösztöndíj
b) Szociális Ösztöndíj
c) Fiatal házasok támogatása
d) hulladékszállítási díj támogatás
e) lakbértámogatás
f) osztálykirándulási támogatás
g) beiskolázási segély
h) tartós betegek támogatása
3) Természetbeni ellátásként nyújtott önkormányzati támogatás
a) karácsonyi támogatás
b) köztemetés
Pénzbeni települési támogatások
11. Települési támogatás létfenntartáshoz
11. § (1) A Szociális és Jóléti Bizottság e rendelet 4. § (3) kezdésében meghatározott esetekben létfenntartáshoz települési támogatást nyújt.
(2)2 Létfenntartáshoz kapcsolódó települési támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 400 %-át nem haladja meg.
(3) A támogatás adható eseti jelleggel, vagy tartósan jövedelem nélküli, létfenntartási gonddal küzdő rászoruló részére meghatározott időszakra havi rendszerességgel.
12. § (1) Eseti települési létfenntartási támogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet adni.
(2)3 Az egy alkalommal megállapított létfenntartáshoz nyújtott eseti települési létfenntartási támogatás összege nem lehet kevesebb, mint 3.000,-Ft/ alkalom, de nem haladhatja meg a 15.000 forint/alkalom összeget,
(3) A létfenntartáshoz nyújtott rendszeres települési támogatás összegét havonként azonos, illetve különböző mértékben is meg lehet állapítani.
(4) létfenntartáshoz nyújtott Rendszeres települési támogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.
(5)4 A létfenntartáshoz egy hónapra megállapított rendszeres települési támogatás maximális összege 15.000,- Ft.
(6) A létfenntartáshoz rendszeres települési támogatást egy éven belül csak egyszer lehet megállapítani.
(7) Rendkívüli esetben a támogatás összegtől a Szociális és Jóléti Bizottság eltérhet.
12. Települési támogatás temetkezéssel kapcsolatban felmerült költségek viseléséhez
13. § (1) A Szociális és Jóléti Bizottság temetkezéssel kapcsolatban felmerült költségek viseléséhez települési támogatást állapít meg (továbbiakban települési temetési támogatás) annak:
a) Aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles vagy
b) A tartásra kötelezett hozzátartozónak, akinek a temetési költség viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
(2)5 a jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedülálló esetén öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át.
(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt települési temetési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti másolati példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot.
(4) A települési temetési támogatás összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.
(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeit a többször módosított 21/2000 (VI. 15.) számú a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló önkormányzati rendelet 3. számú mellékletének 3. pontja tartalmazza.
(5) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segély iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.
13. Települési támogatás gyógyszerkiadások viseléséhez
14. § (1) Gyógyszerkiadás viselésére tekintettel települési támogatásra jogosult (továbbiakban: települési gyógyszertámogatást) az a személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.
(2) A települési gyógyszertámogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.
15. § (1) Eseti települési gyógyszertámogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet megállapítani.
(2) Eseti települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha
a)6 családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülálló esetén 400%-át nem haladja meg, és
b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásai a kérelem benyújtását megelőző két hónapon belül elérik, vagy meghaladják a család nettó jövedelmének a 10%-át.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.
(4)7 Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyógyszertámogatás maximális összege 15.000,-. Ft.
16. § (1) Rendszeres települési gyógyszertámogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.
(2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, ha
a)8 családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át egyedülálló esetén 400%-át nem haladja meg, és
b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó számlával igazolt kiadásai meghaladják a család nettó jövedelmének a 10%-át és
c) szakorvos igazolja a gyógyszerkiadások, vagy a betegséghez kapcsolódó egyéb kiadások szükségességét.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.
(4)9 Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszer támogatás maximális összege 7.500, Ft/hó.
(5) A rendszeres települési gyógyszertámogatást éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani.
14. Települési támogatás lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez
17. § A Szociális és Jóléti Bizottság átruházott hatáskörben rendeletben foglaltak szerint lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési támogatást állapít meg.
18. § (1) Települési támogatás nyújtható annak a szociálisan rászorult személynek, családnak az általa lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásai viseléséhez, akik az alábbi együttes feltételeknek megfelelnek.
a)10 A háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 300 %-át, és
b) a kérelmező, valamint a vele életvitelszerűen együtt élő személyek elismert havi lakásfenntartási költsége eléri vagy meghaladja a háztartás összjövedelmének 30 %-át.
(2) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás szempontjából a lakásfenntartás tényleges kiadásaként figyelembe kell venni:
a) a havi lakbért vagy albérleti díjat a bérleti szerződésben foglaltak szerint,
b) a lakáscélú hitelintézeti kölcsön havi törlesztő részletét, a hitelintézet igazolása alapján,
c) a közös költséget,
d) a fűtési díjat,
e) a hulladékszállítási díjat,
f) a villanyáram, víz és gázfogyasztás havi költségeit, valamint a csatorna használati díj 1 hónapra jutó összegét számla alapján.
(3) A települési lakásfenntartási támogatást rendszeres települési támogatás formájában lehet nyújtani. A támogatást havi rendszerességgel, legalább 6 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.
(4) A helyi lakásfenntartási támogatás egy lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek számától. Külön lakásnak kell tekinteni: - társbérlet, - albérlet, és a a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
19. § (1)11 A helyi lakásfenntartási támogatás mértéke: havonta az elismert költségek 10 %-a, de legalább havi 4.500.- Ft.
(2) A támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában a lakásfenntartással összefüggő rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(3) Nem részesülhet helyi lakásfenntartási támogatásban az aki: lakáshasznosításból származó jövedelemmel rendelkezik
15. Települési támogatás életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó gondozásához
20. § (1) A Szociális és Jóléti Bizottság átruházott hatáskörben 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó gondozásához települési támogatást (továbbiakban: települési ápolási támogatás) állapíthat meg az alábbi feltételek együttes fennállása esetén, ha
a) az igénylő
aa) bugyi lakóhellyel rendelkezik,
ab) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott nagykorú hozzátartozó (továbbiakban: ápoló), aki 18. életévét betöltött tartós beteg személy (továbbiakban: ápolt) gondozását, ápolását végzi,
ac) kora, egészségi állapota és fizikuma alapján alkalmas az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel a feladat ellátására,
ad)12 családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum legkisebb összegének 300%-át, egyedülálló esetén annak 400%-át és a Sztv 4. § (1) bek. b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkeznek,
ae) napi négy órát meg nem haladó kereső tevékenységet folytat (az otthon történő munkavégzés kivételével), vagy fizetés nélküli szabadságon van, illetve egyéb kereső tevékenysége a beteg ápolása miatt szűnt meg.
b) az ápolt családjában (egy háztartásban életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók között) a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs,
c) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn.
(2) A települési ápolási támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 5. § (4) bekezdésére –
a) a háziorvos által kiállított, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (Szvhr.) 5. számú melléklete szerinti igazolást és szakvéleményt,
b) e rendelet 2. számú melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot,
c) az ápoló – e rendelet 3. számú melléklete szerinti – nyilatkozatát arról, hogy
ca) - kérelmezőn kívül családjában ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs,
cb) - az ápolási tevékenység ellátására kora, egészségi állapota és fizikuma alapján, -továbbá az ápolt gondozási és ápolási igényére tekintettel alkalmas,
cc) - ápoltjával tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése nincs,
d) e rendelet 2. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.
(3) A települési ápolási támogatás megállapítását megelőzően az ápolt lakóhelyén helyszíni környezettanulmányt kell készíteni. A környezettanulmány készítésére a Szociális és Jóléti Bizottság 3 tagjából alakított bizottság jogosult. A bizottságnak vizsgálni kell:
a) az ápolt és az ápoló az ápolás teljes időtartama idején egy lakóépületben tartózkodjon.
b) az ápolt elhelyezése az ápolás feltételeit megfelelően biztosítsa
c) amennyiben az ápolás feltételei hiányosak vagy nem teljesülnek, a Szociális és Jóléti Bizottság a környezettanulmány alapján dönt az ápolási díj megadásáról.
(4) Az települési ápolási támogatás havi összeg az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a. Az ápolási díj összege független az ápoltak számától.
(5) A támogatást havi rendszerességgel, minimum 6 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.
(6) Az ellátást egy évben egy kérelmező részére kétszer is meg lehet állapítani
(7) Az ápolási kötelezettség keretén belül gondoskodni kell az
a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, így különösen:
aa) a megfelelő – legalább napi egyszeri – meleg étel biztosításáról, és
ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról, és
ac) az egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról, és
b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen:
ba) a fürdetésről, mosdatásról, és
bb) a lakás takarításáról és tisztántartásáról, és
c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.
(8) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó a Sztv. 42. §. (1) bekezdésében meghatározottak fennállása esetén.
(9) A Szociális és Jóléti Bizottság az ápolási díjra való jogosultságot évente felülvizsgálja, az ápolási kötelezettség teljesítését ellenőrzi. Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az ápoló a (7) bekezdésben meghatározott ápolási kötelezettségét megszegi, az ápolási díj folyósítását meg kell szüntetni.
(10) Települési ápolási támogatás megszüntetésének szabályait az Sztv 42. §- (2)-(3) bekezdése tartalmazza.
16. Rendkívüli Települési támogatás
21 § (1)13 Rrendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a személynek, aki e rendelet 4. § (2) bekezdése szerinti létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd és akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 400 %-át nem haladja meg.
(2) A rendkívüli települési támogatás ugyanazon háztartás valamely nagykorú tagja részére évente legfeljebb két alkalommal nyújtható.
(3) A rendkívüli települési támogatás – amennyiben a feltételek fennállnak - annak a személynek is megállapítható, akinek részére e rendelet 11. § - 20. § -okban szabályozott települési támogatás valamelyike megállapításra került, illetve annak lehetőségét kimerítette.
(4) A rendkívüli települési támogatás pénzbeli vagy természetbeni formában is nyújtható. Pénzben nyújtott rendkívüli települési támogatás adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel.
(5)14 A rendkívüli települési támogatás összege esetenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 150%-át
(6)15 A havi rendszerességgel megállapított rendkívüli települési támogatást éven belül csak egyszer lehet megállapítani, maximum 6 hónapra. A támogatás maximális összege havonként a nyugdíjminimum 30%-át nem haladhatja meg.
(7)16 Az egy naptári éven belül ugyanazon háztartás valamely nagykorú tagja részére adható összeg felső határa nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.
(8) A 21. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelemhatártól a Szociális és Jóléti Bizottság rendkívül indokolt esetben egyedi elbírálás alapján eltérhet. A döntéshez a Bizottság környezettanulmányt végez.
17. Települési támogatások egyéb szabályai
22. § A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás havi összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
Egyéb pénzbeli önkormányzati támogatások
18. Bursa Hungarica Ösztöndíj
23. § A Képviselő-testület évente csatlakozik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíjrendszerhez. A képviselőtestület felhatalmazza a polgármestert arra, hogy a csatlakozásról szóló nyilatkozatot évente aláírja.
24. § Bursa Hungarica ösztöndíj megállapítására e pontban nem szabályozott eljárásra jelen rendelet Általános szabályait kell alkalmazni.
25. § (1) A Képviselő-testület Bursa Hungarica ösztöndíjban (továbbiakban: ösztöndíj) részesítheti azt a Bugyi nagyközség közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező, szociálisan rászoruló, magyar állampolgárt, aki megfelel
a) az ösztöndíjrendszer adott évre meghirdetett Általános Szerződési Feltételeiben, valamint a
b) e §. (2) bekezdésében meghatározott szempontoknak, valamint a
c) e §.(3) alapján végzett környezettanulmány ezt indokolja.
(2) Szociálisan rászorult az a pályázó, aki:
a) félárva, vagy árva,
b) a családjában lévő eltartottak száma három, vagy annál több,
c) gyermeket nevel,
d) szülője, vagy gondviselője munkanélküli, vagy nyugdíjas,
e) olyan betegségben, vagy fogyatékosságban szenved, amely miatt emelt szintű családi pótlékban, vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
f) családjában olyan személy él, aki emelt szintű családi pótlékban, vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
g) munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette,
h) családjában olyan személy él, aki munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette
j)17 családjában az 1 főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400 %-át nem haladja meg,
k) kollégiumi ellátásra jogosult, de helyhiány miatt abban nem részesül
(3) A Szociális és Jóléti Bizottság a pályázatok beérkezése után a benyújtott iratokat megvizsgálja, a szociális rászorultság megállapítása végett a pályázó családjánál környezettanulmányt készít, és annak tapasztalatait a pályázattal együtt a döntésre jogosult elé terjeszti.
26. § (1) Az „A” és „B” típusú ösztöndíj elnyerése érdekében az önkormányzat (azonos időben) a pályázatot helyben szokásos módon a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a település internetes felületén, amelynek tartalmaznia kell a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat adott évi fordulójának Általános Szerződési Feltételeiben (továbbiakban: szerződési dokumentum) meghatározott szempontokat.
(2) Az ösztöndíj elnyerése érdekében az igénylő a pályázati kiírásban meghatározott formanyomtatványon és határidőig köteles pályázatát benyújtani, amelyhez csatolni kell a formanyomtatvány tájékoztató részében meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat, valamint e rendelet 25. §-ában foglaltak fennállásának igazolását.
(3) Ha a pályázat hiányos, annak öt napon belüli kiegészítésére kell felhívni a pályázót.
27. § (1) A Képviselő-testület –a Szociális és Jóléti Bizottság javaslata alapján - dönt az ösztöndíjra való jogosultság megállapításáról vagy elutasításáról, illetve az ösztöndíj összegéről, és a továbbiakban a szerződési dokumentumban meghatározott módon jár el.
(2) A pályázó a döntés ellen fellebbezéssel nem élhet.
(3) A bizottság egyedi mérlegelés alapján javasolhatja a Képviselő-testületnek, hogy a megyei önkormányzat, illetve az Oktatási Minisztérium által nem támogatott pályázó részére a korábban már megítélt támogatást, „Önkormányzati ösztöndíj” címen folyósítsa.
(4) Az ösztöndíj-támogatás időtartama
a) "A" típusú ösztöndíj esetén: 10 hónap, azaz két egymást követő tanulmányi félév,
b) "B" típusú ösztöndíj esetén: 3x10 hónap, azaz hat egymást követő tanulmányi félév.
(5) Az ösztöndíj mértékét a mindenkori költségvetési rendelet határozza meg.
(6) Az önkormányzat a megállapított ösztöndíjak összegét félévente előre, egyösszegben átutalja a Támogatáskezelő Bursa Hungarica bankszámlájára.
(7) Az ösztöndíj-támogatás folyósításáról – az ösztöndíjas számlára történő havi utalásáról – a Támogatáskezelő gondoskodik.
28. § (1) Nem részesíti az önkormányzat ösztöndíjban azt a pályázót
a) aki a 25. §-ában foglalt feltételek valamelyikének nem felel meg vagy
a) akinek családja – az 1993. évi III. tv. 4. §-ában meghatározott mértékű vagyonnal rendelkezik továbbiakban: szociálisan nem rászorult). Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a pályázó lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.
(2) A „B” típusú ösztöndíjasok szociális rászorultságát a bizottság évente egyszer, az új pályázók támogatásának elbírálásával egy időben felülvizsgálja. A jogosultság elbírálása a 25. §-ában foglaltak szerint történik.
(3) Megszűnik az ösztöndíjra való jogosultság, ha
a) az ösztöndíjas elköltözik az önkormányzat illetékességi területéről,
b) az ösztöndíj folyósításának időtartama alatt a folyósítás feltételeinek nem felel meg,
c) "B" típusú pályázat esetén: az ösztöndíjas szociális rászorultsága már nem áll fenn. E körülményt az önkormányzat évente egyszer felülvizsgálja. Amennyiben a felülvizsgálat során az ösztöndíjas a kért igazolásokat nem bocsátja rendelkezésre, vagy az együttműködést megtagadja, a szociális rászorultság megszűnését vélelmezni kell.
(4) A (3) bekezdés a)-c) pont szerinti megszüntetésre a döntés meghozatalát követő tanulmányi félévtől kerül sor.
(5) Szünetel az ösztöndíj folyósítása – a folyósítás határidejének módosulása nélkül – azokra a tanulmányi hónapokra, amikor az ösztöndíjas hallgatói jogviszonya szünetel.
(6) Az ösztöndíjas 15 napon belül köteles bejelenteni felsőfokú tanulmányainak szüneteltetését/befejezését, továbbá, ha tanulmányait más felsőoktatási intézményben folytatja, valamint elköltözését. Amennyiben ez utóbbi kötelezettségének nem tesz eleget, a jogosulatlanul felvett ösztöndíj visszafizetésére kötelezhető.
(7) Az ösztöndíjas az ösztöndíj folyamatos továbbfolyósítása érdekében a tanulmányi félév lezárását és a következő félévre történő beiratkozást legkésőbb minden év szeptember 30., illetve február 28. napjáig köteles igazolni a hivatalnál.
19. Szociális Ösztöndíj
29. § (1) Bugyi Nagyközség Önkormányzata szociális ösztöndíjban részesíti azt a pályázót, aki Bugyi nagyközségben állandó lakóhellyel rendelkezik és
a) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozaton első alapképzésben vesz részt, illetve ilyen irányú képzésre felvételt nyert és
b) szociálisan hátrányos helyzetű és
c) 25. életévét még nem töltötte be
(2)18 Szociálisan hátrányos helyzetűnek tekinthető az a hallgató, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át nem haladja meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól a Szociális és Jóléti Bizottság méltányosságból az alábbi esetekben 200%-kal eltérhet, ha a pályázó
a) árva vagy félárva,
b) szülője/gondviselője nyugdíjas
c) családjában élő eltartottak száma 3 vagy annál több
d) gyermeke van
e) valamilyen krónikus betegségben szenved vagy családjában folyamatos ellátást igénylő beteg van
f) e rendelet 4. § (2) bekezdésében meghatározott rendkívüli élethelyzetbe került
(4) A pályázathoz csatolni kell:
a) a felsőfokú oktatási intézmény igazolását a hallgatói jogviszonyról, illetve, hogy nappali tagozaton, alapképzésben folytat tanulmányokat
b) e rendelet 4. §-ban meghatározott tartalmú jövedelemnyilatkozatot
c) a (3) bekezdésben meghatározott feltételekről szóló nyilatkozatot/igazolást
(5) Az ösztöndíj időtartama: 10 hónap, azaz két egymást követő tanulmányi félév. A második félévre vonatkozó támogatás csak akkor folyósítható, ha az iskola igazolja, hogy a hallgató a második tanulmányi félévre is beiratkozott.
(6) Az ösztöndíj mértékét a képviselőtestület minden évben a költségvetési rendeletben határozza meg.
(7) Nem részesülhet támogatásban az,
a) akinek szünetel a hallgatói jogviszonya,
b) külföldi intézménynél hallgatói jogviszonyban áll,
c) aki a (8) bekezdésben meghatározott képzési időn túl folytatja tanulmányait
(8) A pályázó a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011 évi CCIV. tv 47. §-ában meghatározott képzési időn túl legfeljebb további 2 megkezdett félévig részesülhet a támogatásban.
(9) Az Önkormányzat minden év szeptember 15. napjáig pályázatot ír ki, amit a település honlapján, valamint a helyi újságban megjelentet. A hallgató a pályázatát legkésőbb október 31. napjáig nyújthatja be.
(10) A kérelmek elbírálására átruházott hatáskörben a Szociális és Jóléti Bizottság jogosult.
20. Fiatal házasok támogatása
30. § (1) A polgármester átruházott hatáskörben személyi jellegű egyszeri juttatást nyújt házasságkötésük alkalmából annak az ifjú párnak, akik közül legalább az egyik házasuló fél megfelel az alábbi feltételnek: 35 éven aluli és legalább 5 éve állandó lakcímmel rendelkező bugyi lakos és életvitelszerűen is Bugyin tartózkodik első házasságához igényli a támogatást.
(2) A támogatás mértéke nettó 100.000,-Ft, ami a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglalt szabályok szerint kerül kifizetésre.
21. Hulladékszállítási díj támogatás
31. § (1) A hulladékszállítási díj támogatás alapja:
a) a 70 életévet betöltött egyedülálló esetén a 60 l
b) a 62 életévet betöltött egyedülálló esetén a 60 l
c) a 70 életévet betöltött a házaspár a 80 l
d) az a házaspár amelynek mindkét tagja az öregségi nyugdíjkorhatárt - 62. életévét – betöltötte a 80 l
űrmértékű edényre vonatkozó hulladékszállítási közszolgáltatási díj bruttó összege.
(2) Kérelemre kedvezményben részesül:
a) A 70. életévét betöltött egyedülálló, az életévének betöltését követő hónap elsejétől, amennyiben Ő az ingatlan/lakás tulajdonosa, haszonélvezője és egyedüli, kizárólagos használója. A kedvezmény mértéke:
aa) a hulladékszállítási díj 85%-a, a mennyiben az egy főre eső jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. (2012-es adat: 57.000 Ft.)
aa) a hulladékszállítási díj 60%-a, amennyiben az egy főre eső jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. (2012-es adat : 85.500 Ft.)
b) Az a házaspár, melynek mindkét tagja a 70. életévét betöltötte, az életévének betöltését követő hónap elsejétől, amennyiben Ők az ingatlan tulajdonosai, haszonélvezői és egyedüli, kizárólagos használói. A kedvezmény mértéke:
ba) a hulladékszállítási díj 50-a, amennyiben az egy főre eső jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. (2012-es adat : 85.500 Ft.)
bb a hulladékszállítási díj 25%-a, amennyiben az egy főre eső jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét. (2012-es adat: 114.000 Ft.)
c) Az az egyedülálló, aki a tárgyév január 01-ét megelőzően az öregségi nyugdíjkorhatárt – a 62. életévét – betöltötte, és az ingatlan/lakás tulajdonosa, haszonélvezője, egyedüli, kizárólagos használója, valamint ingatlanát rendezetten, az általános elvárásnak megfelelően karban tartja. A kedvezmény mértéke: a hulladékszállítási díj 22% a, amennyiben az egy főre eső jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. (2012-es adat: 85.500 Ft.)
d )A hulladékszállítási közszolgáltatásba bekapcsolt Ürbő külterületi ingatlanok, és a Czanik Pál utcai ingatlanok tulajdonosai kihelyezett közös konténerbe gyűjtik a hulladékot. A hulladékszállítási díjhoz adott kedvezmény: a hulladékszállítási díj 68 %-a.
(2) Nem részesülhet az életkortól függő mentességben, akivel nagykorú cselekvőképes eltartott gyermeke közös háztartásban él, illetve nem részesülhet az életkortól függő mentességben az a személy, aki az ingatlant részben vagy egészben bérbe adta.
(3) A kérelem elbírálására átruházott hatáskörben a Szociális és Jóléti Bizottság jogosult.
(4) A Szociális és Jóléti Bizottság bírálja el a kérelmet abban az esetben, ha a kérelmező a mentesség megállapítását, illetve a díj csökkentését méltányossági alapon kéri.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmények az adott év december 31. napjáig érvényesek.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmények nem vonhatók össze.
(7) Amennyiben a jövedelmi viszonyokban és az ingatlanban élők számában változás következik be, a kedvezmény jogosultja köteles azt 8 napon belül a Polgármesteri Hivatalhoz bejelenteni.”
(8) A támogatásra jogosító méretű edénynél nagyobb mértékű edény igénybevétele esetén a hulladékszállítási díj támogatás nem vehető igénybe.
(9) E paragrafusban megállapított kedvezmény a Szolgáltató felé történő bejelentést követő negyedév első napjától érvényesíthető.
22. Lakbértámogatás
32 § 32 §.]
(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérlője lakbértámogatást igényelhet.
(2) A támogatás mértéke:
a)19 ha a családban az egy főre jutó nettó jövedelem összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg, akkor a támogatás a lakbér összegének 75 %-a.
b)20 ha a családban az egy főre jutó nettó jövedelem összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem haladja meg, a támogatás a lakbér 50 %-a
c)21 ha egyedülálló nyugdíjas a bérlő és a nettó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 400%-át nem haladja meg a lakbértámogatás összege a lakbér 25 %
(3) A lakbértámogatás a bérlőt kérelemre illeti meg. A kérelemhez csatolni kell a lakásra vonatkozó adatok mellett a család jövedelmére, az eltartottak számára vonatkozó igazolásokat is.
(4) A kérelemről környezettanulmány után a Szociális és Jóléti Bizottság dönt.
(5) A támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától legfeljebb egy éves időtartamra jár, és a megszűnését követően újra igényelhető.
(6) A lakbértámogatást meg kell szüntetni:
a) a lakásbérleti jogviszony megszűntekor
b) ha a támogatásra jogosultság megszűnik
c) ha a lakbérfizetési kötelezettségének a bérlő három hónapig folyamatosan nem tesz eleget
d)/ ha a lakást a bérlő bérbe adta, hozzájárulás nélkül befogadott más személyt a lakásba.
23. osztálykirándulási támogatás
33. § (1)22 Osztálykirándulási célú települési támogatásban részesülhet az alapfokú oktatási intézményben tanulmányokat folytató kiskorú, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, gyermekét egyedül nevelő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át nem haladja meg.
(2)23 A osztálykirándulási célú települési támogatás évente egy alkalommal adható, melynek összege a kirándulás költségének 50 %-a, de maximum 7.500.- Ft/tanuló.
(3) A támogatás iránti kérelem benyújtási határideje: minden év május 01 - május 31-ig terjedő időszak.
24. Beiskolázási segély
34. § (1) Beiskolázási segélyben részesülhet
a) a) az a nappali tagozaton tanulmányokat folytató kiskorú, vagy
b) az a nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 23. életévének betöltéséig vagy
c) az a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 23. életévének betöltéséig
akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg.
(2)24 A beiskolázási segély évente egy alkalommal adható, melynek összege 7.500,- Ft/tanuló.
(3) A segély iránti kérelem benyújtási határideje minden év február 01. napjától szeptember 30-ig terjedő időszak.
(4) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tanulók esetében a beiskolázási segély iránti kérelem mellé csatolni kell az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról.
25. Tartósan beteg személyek támogatása
35. § (1) A Szociális és Jóléti Bizottság, egyedi elbírálás alapján, környezettanulmány elvégzése után támogatást nyújthat annak a szülőnek, akinek gyermeke egészségileg sérült, vagy annak a felnőttnek, akinek súlyos, tartós egészségkárosodása van. A támogatás a fogyatékkal élő gyermek vagy felnőtt gyógykezeléséhez, az életkörülményeinek javításához adható. A támogatás megállapításának feltétele a tartós betegség tényét alátámasztó orvosi dokumentáció. A bizottság a támogatást eseti jelleggel évente egy alkalommal állapítja meg.
(2) Az egészségileg sérült személyek támogatása természetbeni ellátás formájában is nyújtható.
(3) Természetbeni ellátások különösen:
a) gyermekintézményi étkezési térítési, és gondozási díj átvállalása,
b) élelmiszer, élelmiszer-utalvány biztosítása,
c) gyógyszerköltség, gyógyászati segédeszköz, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díj átvállalása,
d) tandíj, kollégiumi díj átvállalása,
e) tankönyv-, tanszerellátás költségeinek biztosítása,
(4) Természetben kell nyújtani a támogatást abban az esetben, ha az ügy összes körülményére, és a környezettanulmányra tekintettel feltételezhető, hogy a szülő, vagy az egészségkárosodott a pénzbeli támogatást nem a gyógykezeléshez vagy az életminőség, életkörülmények javítására fordítja.
TERMÉSZETBENI ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSOK
26. Karácsonyi támogatás
36. § (1) A karácsonyi támogatás az idős személyek részére biztosított egyszeri támogatás.
(2) Jövedelmi helyzetre tekintet nélkül karácsonyi támogatásra jogosult az a személy, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel: Bugyi Nagyközségben bejelentett állandó lakóhellyel rendelkezik, 69. életévét tárgyévben betöltötte,
(3)25 A Bugyi Nagyközségben bejelentett lakóhellyel rendelkező 69. életévet betöltött nyugdíjasok listáját a személyi, és lakcím-nyilvántartással foglalkozó iroda adja meg.
(4) A lakóhely megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.
(5) A karácsonyi támogatás időskorúak részére nyújtott karácsonyi élelmiszerutalvány természetbeni támogatásként évente egy alkalommal adható az (1) bekezdésben meghatározott jogosultaknak utalvány formájában.
(6) A támogatás mértéke - évente egy alkalommal – a helyi költségvetési rendeletben meghatározott összeg, ami természetbeni támogatásként élelmiszerutalvány formájában tárgyév december hónapban kerül átadásra.
27. köztemetés
37. § (1) Az Sztv. 48. § szerinti köztemetést a polgármester rendeli el.
(2) A köztemetés megszervezése, lebonyolítása esetén biztosítani kell, hogy
a) temetés színvonala semmiben sem térjen el kedvezőtlen irányban a helyben szokások legegyszerűbb temetkezési szolgáltatás színvonalától
b) törekedni kell arra, hogy a végső tisztességet az elhunyt személyében is kapja meg
c) amennyiben az elhunyt vallása ismert az illetékes egyházat meg kell keresni, a közös eltemettetés biztosítás érdekében
(3) A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha az a kötelezett vagy családjának megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent.
(4) Megélhetést veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzet megítélésénél e rendelet 8 § 4. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(5) Minden esetben foganatosítani kell az Sztv. 48. §-ban foglaltakat.
28. Természetbeni ellátások egyéb szabályai
38. § (1) E rendelet alapján az alábbi pénzbeli szociális ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak:
(2) Pénzbeli ellátás helyett természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha
a) a kérelem erre irányul,
b) a kérelmező életvitele alapján feltételezhető, hogy a pénzbeli ellátás felhasználása nem a rendeltetésének megfelelően történik, illetve ha
c) az arra rászoruló így biztosabban jut segítséghez.
(3) Amennyiben a pénzben megállapított támogatás felhasználása nem rendeltetésszerűen történik, a támogatást a továbbiakban természetben folyósítandó támogatásra kell átváltoztatni.
(4) A természetben nyújtott pénzbeli szociális ellátások szociális utalvány formájában is biztosíthatók.
Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások
29. Személyes gondoskodás formái
39. § (1) Bugyi Nagyközség Önkormányzata a szociálisan rászorultak ellátása érdekében a személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében, a következő alapszolgáltatási formákat biztosítja:
a) étkeztetés
b) házi segítségnyújtás
c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
d) családsegítés
(2) Az önkormányzat az (1) bekezdés b)-d), pontjában meghatározott ellátásokat a „Kertváros” Szociális és Családvédelmi Központjának fenntartásában működő intézménye útján látja el.
30. Szociálpolitikai Kerekasztal
40. § (1) Az önkormányzat Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, melynek feladata:
a) a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése,
b) a helyi szociálpolitikai feladatok ellátásának elősegítése
(2) Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai:
a) Bugyi Nagyközség Önkormányzatának alpolgármestere, aki egyben a Kerekasztal elnöke
b) Szociális és Jóléti Bizottságának elnöke
c) a „Kertváros” Szociális és Családvédelmi Központjának képviselője
d) Bugyi Nagyközség általános iskoláinak igazgatói
e) Bugyi Nagyközség óvodájának vezetője
f) Értetek Veletek Egyesület képviselője
g) Háziorvosok
h) Védőnők
i) Nyugdíjas Klub vezetője
j) Művelődési Ház vezetője
k) Egyházak képviselői
(3) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal –január hónapban - ülést tart. Az ülést szociális és egészségügyi feladatokért felelős alpolgármester hívja össze és vezeti.
(4) A Szociálpolitikai Kerekasztal ülésén szavazati joggal rendelkező tagok határozati formában döntenek. A Szociálpolitikai Kerekasztal akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok egyharmada jelen van. Az érvényes határozathoz a megjelent és szavazásban részt vevők egyszerű szótöbbsége szükséges.
(5) A Szociálpolitikai Kerekasztal ülései nyilvánosak.
31. Étkeztetési hozzájárulás
41. § (1) Természetbeni étkeztetési hozzájárulás keretében (továbbiakban: étkeztetés) a Bugyi Nagyközség Önkormányzata tartósan vagy átmenetileg napi egyszeri meleg étkezést (ebéd) biztosít az arra rászorultnak.
(2) Szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, aki azt önmaga, illetve eltartottjai részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
a) kora,
b) egészségi állapota,
c) fogyatékossága, pszichiátriai betegsége,
d) szenvedélybetegsége, vagy
e) hajléktalansága miatt.
(3) Az étkeztetés történhet
a) helyben fogyasztással
b) a jogosult általi elvitellel
c)26 súlyos egészségügyi állapot fennállását igazoló háziorvosi vélemény becsatolás esetén a szolgáltató gépjárművel történő kiszállításával.
(4) Az étkeztetési támogatást az Önkormányzat a Napköziotthonos konyha működtetésére kötött szerződés útján, a mindenkori működtetőn keresztül biztosítja.
32. Házi segítségnyújtás
42. § (1) A Sztv. 63. § szerint a házi segítségnyújtást a napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban Bugyi Nagyközség Önkormányzata a „Kertváros” Szociális és Családvédelmi Központján keresztül látja el.
(2) Házi segítségnyújtás megállapított térítési díj: 270 Ft ./óra. A házi segítségnyújtásra jogosult részére megállapított térítési díj összegéből az 4. számú mellékletben egy főre eső jövedelemhatárok alapján megállapított mértékű térítési díj kedvezmény illeti meg.
33. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
43. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást Bugyi Nagyközség Önkormányzata a Kertváros” Szociális és Családvédelmi Központján keresztül látja el.
(2) A szolgáltatásért az ellátott térítési díjat nem fizet.
34. Családsegítés
44. § Az Sztv. 64. §-ában meghatározott családsegítéssel összefüggő feladatok ellátása érdekében Bugyi Nagyközség Önkormányzata a ”Kertváros” Szociális és Családvédelmi Központ Családsegítő Szolgálatán keresztül biztosítja. A Szolgálat a Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített módon és formában az egyes jogszabályokban előírtak alapján látja el a családsegítés feladatait.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele
35. Az ellátások igénybevétele és megszüntetése
45. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet az intézmények vezetőjéhez (továbbiakban: intézményvezető) kell benyújtani.
(2) A szociális ellátások igénybe vétele iránti kérelemhez mellékelni kell a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.)SzCsM rendelet 1. számú mellékletében közölt jövedelmi adatok valódiságát bizonyító okiratokat.
(3) A rendelet alapján személyes gondoskodást igénylő és hozzátartozója köteles a szociális helyzetéről való tájékozódást elősegíteni, annak feltárásában közreműködni.
(4) Az ellátásban részesülő köteles a jogosultság feltételeit érintő lényeges tényekben, családi körülményeiben, jövedelmi és vagyoni viszonyaiban bekövetkezett változást 15 napon belül az intézmény vezetőjének bejelenteni.
(5) A 28. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott családsegítő szolgáltatás igénybevétele külön eljárás nélkül történik.
(6) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás iránti kérelemről „Kertváros” Kistérség Önkormányzati Társulás által fenntartott intézmények esetén az intézmény vezetője dönt.
36. Térítési díj
46. § (1) Az étkezésért, a házi segítségnyújtásért térítési díjat kell fizetni.
(2) A rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a Bugyi közigazgatási területére megállapított térítési díjakat.
(3) A házi segítségnyújtási szolgáltatás térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg a rendelet 4. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint, a vizsgálatához jövedelemigazolást kell kérni.
(4) Az étkezés térítési díját a Szociális és Jóléti Bizottság állapítja meg.
Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások
37. Gyermekjóléti alapellátások
47. § Az önkormányzat által biztosított e rendelet hatálya alá tartozó gyermekjóléti alapellátások:
a) gyermekjóléti szolgáltatás,
b) gyermekétkeztetés Bugyi Nagyközség közigazgatási területén, az önkormányzat, illetve az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben:
ba) óvodai napközbeni ellátás
bb) általános iskolai napközbeni ellátás
38. Gyermekjóléti szolgáltatás
48. § (1) Az Sztv. 39. §-ában meghatározott gyermekjóléti szolgáltatást Bugyi Nagyközség Önkormányzata a ”Kertváros Szociális és Családvédelmi Központjának Gyermekjóléti Szolgálatán keresztül (továbbiakban: gyermekjóléti szolgálat) biztosítja.
(2) A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, a védőnői szolgálattal, az iskolákkal, illetve az óvodával együttműködve.
(3) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.
(4) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39–40. §‑ai határozzák meg.
39. Gyermekek napközbeni ellátása
49. § (1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését (foglalkoztatását) és étkeztetését szervezi meg azok számára, akiknek napközbeni ellátásáról a szüleik, gondozóik munkavégzésük, egészségi állapotuk vagy egyéb ok miatt nem tudnak gondoskodni.
(2) A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi formái: óvoda, általános iskolai napközi.
(3) Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a közoktatásról szóló – többször módosított – nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A gyermekek napközbeni ellátásán belül az étkeztetésért a 42. §-ban meghatározott térítési díjat kell fizetni.
40. Gyermekétkeztetés térítési díja
50. § (1) A gyermekvédelemmel kapcsolatos személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásokért fizetendő térítési díjak: óvodai ellátás és az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni. (továbbiakban: étkeztetési díj)
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetés térítési díját a képviselő-testület külön rendeletben minden év december 31-ig állapítja meg.
(3) Az étkeztetés intézményi térítési díja nem haladhatja meg az élelmezés nyersanyagköltségére, az étel előállítására, valamint az üzemeltetésre az adott évre betervezett éves kiadásoknak a tervezett ellátott létszámra jutó napi összegét. A napok számaként csak a tervezett étkezési napok számát lehet figyelembe venni.
(4) Ha az ellátást betegség vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, távolmaradást az intézmény vezetőjénél kell bejelenteni. A kötelezett a távolmaradás idejére mentesül az étkezési térítési díj megfizetése alól.
(5)27 A Gyvt. 21/B §-ban meghatározottak alapján az étkeztetést ingyenesen vagy az étkeztetési térítési díjhoz normatív kedvezményt kell biztosítani.
(6)28 Az (5) bekezdésben meghatározott kedvezményen felül kérelemre méltányosságból mentesül az adott tanév végéig,
a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj összegének 300%-át nem haladja meg az étkeztetési térítési díj teljes megfizetése alól,
b)29 akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 400 %-át nem haladja meg az étkeztetési térítési díj 50%-os megfizetése alól.
(7) A térítési díjhoz való hozzájárulás megállapítható meghatározott időpontra, de legfeljebb egy tanévre.
(8) A kedvezmények iránti kérelmeket a Szociális és Jóléti Bizottság bírálja el és erről értesíti az intézmény vezetőjét is.
(9) A kérelmek elbíráláshoz szükséges igazolásokra az e rendeletben meghatározott eljárási szabályokat kell alkalmazni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK- hatályba léptetô rendelkezések
51. § (1) Jelen rendelet 2018. január 01. napján lép hatályba és egyidejűleg hatályát veszti az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 4/2015. (II.18.) számú rendelet és az azt módosító 1/2016. (I.25.) számú rendelet.
(2) Jelen rendelet alkalmazásait a 2018. január 1. napján folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
(3) A rendelet kihirdetésérôl a jegyzô gondoskodik.
4. melléklet
4.1 A személyes gondoskodás körébe tartozó étkeztetés személyi térítési díjait az alábbi táblázat tartalmazza:
Egy főre jutó jövedelem |
|
||
|---|---|---|---|
Fizetendő térítési díj %-ban kifejezve |
Házhozszállítás díja (Ft-ban) |
||
A hatályos öregségi nyugdíjminimum 150 %--ig |
Térítésmentes |
||
150 % -180 %-ig |
25% |
||
180 % -200 %-ig |
50% |
||
200 % -230 %-ig |
80% |
||
230 % -tól |
100% |
||
4.2. A személyes gondoskodás körébe tartozó házi segítségnyújtás személyi térítési díj kedvezményeit az alábbi táblázat tartalmazza:
Egy főre jutó jövedelem |
Házi segítségnyújtás térítési díja 1 (270Ft/óra) |
|
|---|---|---|
Fizetendő térítési díj kedvezmény mértéke %-ban kifejezve |
Személyi térítési díj kedvezmény mértéke |
|
A hatályos öregségi nyugdíjminimum 150 %--ig |
100% |
270 Ft |
150 % -180 %-ig |
75 % |
216 Ft |
180 % -200 %-ig |
50 % |
135 Ft |
200 % -230 %-ig |
20 % |
68 Ft |
230 % -tól |
0 % |
0 Ft. |
Módosította a 14/2019. (XI.25) sz. önk. rendelet, hatályos 2019. nov. 26-tól
Módosította a sz. önk. rendelet, hatályos 2019. nov. 26-tól
A 12. § (2) bekezdése a Bugyi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 11.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (5) bekezdése a Bugyi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 11.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította a 14/2019. (XI.25) sz. önk. rendelet, hatályos 2019. nov. 26-tól
Módosította a 14/2019. (XI.25) sz. önk. rendelet, hatályos 2019. nov. 26-tól
A 15. § (4) bekezdése a Bugyi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 14/2019. (XI.25) sz. önk. rendelet, hatályos 2019. nov. 26-tól
A 16. § (4) bekezdése a Bugyi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 11.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 14/2019. (XI.25) sz. önk. rendelet, hatályos 2019. nov. 26-tól
A 19. § (1) bekezdése a Bugyi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 11.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 14/2019. (XI.25) sz. önk. rendelet, hatályos 2019. nov. 26-tól
Módosította a 14/2019. (XI.25) sz. önk. rendelet, hatályos 2019. nov. 26-tól
A 21 § (5) bekezdése a Bugyi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 11.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 21 § (6) bekezdése a Bugyi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 11.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 21 § (7) bekezdése a Bugyi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 11.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 14/2019. (XI.25) sz. önk. rendelet, hatályos 2019. nov. 26-tól
Módosította a 14/2019. (XI.25) sz. önk. rendelet, hatályos 2019. nov. 26-tól
Módosította a 14/2019. (XI.25) sz. önk. rendelet, hatályos 2019. nov. 26-tól
Módosította a 14/2019. (XI.25) sz. önk. rendelet, hatályos 2019. nov. 26-tól
Módosította a 14/2019. (XI.25) sz. önk. rendelet, hatályos 2019. nov. 26-tól
Módosította a 14/2019. (XI.25) sz. önk. rendelet, hatályos 2019. nov. 26-tól
A 33. § (2) bekezdése a Bugyi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 11.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § (2) bekezdése a Bugyi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 11.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § (3) bekezdése a Bugyi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 11.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Beiktatta a 14/2019. (XI.25) sz. önk. rendelet, hatályos 2019. nov. 26-tól
Módosította a 14/2019. (XI.25) sz. önk. rendelet, hatályos 2019. nov. 26-tól
Módosította a 14/2019. (XI.25) sz. önk. rendelet, hatályos 2019. nov. 26-tól
Módosította a 14/2019. (XI.25) sz. önk. rendelet, hatályos 2019. nov. 26-tól