A 21/2008. (V.20.) sz.^, 22/2009. (V.14.) sz.  35/2009. (VI.29.) sz. 48/2010. (IX.28.) sz. 19/2011. (III.17) sz.

 15/2014. (VIII.14) sz. 14/2016 (V.30.) sz a 8/2017(II.28.) sz a 33/2017.(VIII.10.) ,és a 12/2019(VI.5.) sz. rendeletekkel egységes szerkezetben.

Dabas város Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990.évi LXV tv. 16.§ (1) bekezdésében valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §-ának (3) bekezdés c. pontjában biztosított jogkörében a város közigazgatási területére rendeletet alkot a helyi építési szabályzatról, jóváhagyja a város szabályozási tervét és kötelezően elrendeli ezek együttes alkalmazását.

A RENDELET HATÁLYA, ALKALMAZÁSA

1.§.

1. Jelen rendelet Dabas város közigazgatási területére terjed ki.
2. A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait e rendeletben foglaltakkal és a szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.

„ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1/A.§ E rendelet alkalmazásában:

     a)      Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.

      b)      Kiszolgáló épület: Az építési övezetben meghatározott elsődleges rendeltetést tartalmazó épület kiszolgáló épülete. Kiszolgáló épületnek minősül a járműtároló, a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha, szárító, egyéb tárolóépület, barkácsműhely, műterem, kazánház.

      c)      Major: a település külterületén, mezőgazdasági övezetben fekvő, 1 hektárnál nagyobb olyan telek vagy telek alrészlete, amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás céljára létesített lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik, vagy az olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban majorként szerepel;

        d)      Tanyás telek: a település külterületén, mezőgazdasági övezetben fekvő, legfeljebb 1 hektár nagyságú olyan telek vagy telek alrészlete, amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás céljára létesített lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik, vagy az olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként szerepel;

      e)      Telek be nem építhető része: A telek azon része, amely nem építési hely, ahol épület/építmény nem helyezhető el.

f) Tömör kerítés: Olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 80%-nál nagyobb mértékben korlátozott

A SZABÁLYOZÁSI TERV

2.§.

„((1) A város közigazgatási területének térbeli szabályozását a T-1 tervszámú, M=1:4000 (belterületek) és a T-2 tervszámú, M=1:10000 (külterületek) méretarányú térképek ábrázolják. E rendelet hatályba lépésétől a közigazgatási terület szabályozását tartalmazó T-1 tervszámú tervlap és T-2 tervszámú tervlap, e rendelet mellékletét képező T-1É tervszámú, 1:4000 méretarányú és T-2V tervszámú, 1:10000 méretarányú tervlap szerint módosul, továbbá az (1a) bekezdés szerint

(1a) Az (1) bekezdés szerint szabályozási tervlapot módosító tervlap részletek, amelyek hatályba lépését követően az érintett területi hatály alatt az (1) bekezdés szerinti szabályozási tervlap nem alkalmazható, helyébe a következő szabályozási tervlap részletek lépnek:

a) az 11m. sz. melléklet: SZT-1m jelű Szabályozási Tervlap részlet,

b) a 12 m.sz. melléklet: SZT-2m jelű Szabályozási Tervlap részlet,

c) a 13m. sz. melléklet: SZT-3m jelű Szabályozási Tervlap részlet,

d) a 14m. sz. melléklet: SZT-4m jelű Szabályozási Tervlap részlet,

e) az 15m. sz. melléklet: SZT-5m jelű Szabályozási Tervlap részlet,

f) a 16m. sz. melléklet: SZT-6m jelű Szabályozási Tervlap részlet

g) a 17m. sz. melléklet: SZT-7m jelű Szabályozási Tervlap részlet.

h) a 18m. sz. melléklet: SZT-8m jelű Szabályozási Tervlap részlet.

2. A Szabályozási terv- a Szabályozási tervlapok- tartalma:

2.1.Kötelező szabályozási elemek:

• Közigazgatási határ
• Belterületi határ
• Tervezett szabályozási vonal
• Beépítésre szánt terület határa
• Övezethatár
• Építési övezet, övezet jele
• Védőterület határa
• Beültetési kötelezettségű terület határa
• Elővásárlási joggal terhelt terület határa
• Műemlék
• Műemléki környezet határa
• Helyi védett épület
• Régészeti terület határa
• Tájvédelmi körzet határa;
• Természetvédelmi terület határa - országos jelentőségű védett természeti terület
• Natura 2000 európai ökológiai hálózat területének határa;
• Országos ökológiai hálózat területének határa
• Ex lege terület határa
• Terv érvényességének hatálya
• Telken belüli zöldfelület
• Fő utcai-főtéri rehabilitáció területe¹

2.2. Irányadó szabályozási elemek:

• irányadó közterület szabályozási vonal,
• irányadó telekhatár,
• kerékpárút.

2/A.§¹

TELEKALAKÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

„2/A.§ (1) Telket alakítani, telekhatárt rendezni az általános szabályoknak megfelelően csak úgy szabad, hogy az a terület rendeltetésének megfeleli használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és beépíthetősége ne korlátozza a szomszédos ingatlanok használatát, beépítését, illetve a telkek közterületi vagy magánúti csatlakozása és közművel történi ellátása biztosított vagy biztosítható legyen.

(2) Hatályon kívül helyezve

(3) Beépítésre szánt területen szabályozási vonal által érintett meglévőteleknél (ha annak területét növeli vagy csökkenti) a közterület terv szerinti felhasználása, kiépítése csak nagyobb távlatban valósul meg és ez a teljes közműellátást nem akadályozza -a közút kezelőjének hozzájárulása esetén -az egyes ingatlanok területét érinti közterület kialakítása nélkül telekalakítás és épület építése csak olyan módon engedélyezheti, hogy az a tervezett közterület kialakítását ne akadályozza meg. Az előirányzott közterület-alakítás területét az érintett telek területébe nem szabad beszámítani.

(4) Telket érinti szabályozás végrehajtása során az esetlegesen érintett közmű műtárgyak áthelyezése a kérelmezőt terhelik.¹

AZ ÖVEZETEKRE, ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

3.§.

1. A kialakult építési telek- a telek nagyságától függetlenül- beépíthető, ha a beépítés megfelel a tűzvédelmi, benapozási, környezetvédelmi, egészségügyi előírásoknak.
2. Az építési övezetekben több meglevő telek összevonásával új építési telek alakítható és az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető.
3. A város közigazgatási területén építési engedély csak közúttal vagy magánúttal kiszolgálható telekre adható.
4. Az építési övezetek előírásainak értelmezése:

1. A kialakult beépítési mód (K) az építési telek méreteinek, elhelyezkedésének és a környezet kialakult beépítésének együttesen megfelelő beépítési lehetőséget jelöli: Lehet oldalhatáron álló, szabadonálló, ikres vagy zártsorú beépítés.
2. Kialakult építmény magasság (K) övezeti jelölések esetén a beépített környezetbe illeszkedés a meghatározó. A (K) mellett szereplő építménymagasság a maximális értéket jelöli.
3. Az övezetekben megadott telekterület az új telekalakítás esetén kialakítható legkisebb telket jelöli.
4. Az előkertre, építési vonalra vonatkozóan az egyes építési övezetek előírásai rendelkeznek. Az oldalkert szélessége nem lehet kevesebb az övezetre előírt legnagyobb építménymagasság felénél, ill. 4 m-nél, a hátsókert 6 m-nél.

5. Terepszint alatti létesítmény (pl.: gépkocsitároló) külső megközelítése és bejárata csak az utcavonaltól 10 m-rel beljebb lévő homlokzaton létesíthető.
6. Hatályon kívül helyezve
7. Az övezetek területén az OTÉK szerinti létesítményeket lehet elhelyezni.
8. Az övezetekben, építési övezetekben és azokkal közvetlenül határosan csak olyan tevékenység engedélyezhető, amely az övezetre vonatkozó környezetvédelmi határértékeket nem lépi túl.
9. A város területén állattartó építmény az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet előírásai szerint helyezhető el.
10. Az oktatási, egészségügyi intézmény telkétől, élelmiszer előállítására-feldolgozására – fogyasztására szolgáló építménytől 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építmény nem létesíthető*.
11. Az élet, anyagi javak, kulturális értékek védelmére tervezett építményt (építményrészt, óvóhelyet) úgy kell megvalósítani és fenntartani, hogy a 253/ 1997. (XII:”§) Korm. Rendelettel kiadott OTÉK 106.§ (1) bek. Szerint a vonatkozó külön jogszabályok és a kötelező szabványok előírásainak megfeleljen.
12. Ha az épített területen kazán vagy más nyomástartó berendezés, gáz vagy olajellátó rendszer, tüzeléstechnikai berendezés, illetve kábel (távfűtő vezeték) valamint PB-gázpalack cseretelep, föld alatti és föld feletti tartályok, 140 kW feletti hőterhelésű gáz- vagy olajtüzelő berendezés kerül elhelyezésre, akkor elsőfokon a területileg illetékes műszaki biztonsági felügyelet jár el.
13. A szennyvíz tisztító telep 300-500 m-es védőtávolságán belül beépítsre szánt területet felhasználni csak a telep korszerűsítése, zárt technológia kialakítása után lehet. A 300 m-es védőtávolságon belül csak időszakos használatú sportterület és parkoló alakítható ki
14. A város közigazgatási területén elhelyezendő reklámtáblákat és óriásplakátokat a városi főépítésszel minden esetben egyeztetni kell. Közterületen 2 m²-nél nagyobb óriásplakát, reklám nem helyezhető el.²
15. Az építési övezetek területén intézményterület – a megadott vegyes övezeti jellemzőkkel – bárhol elhelyezhető.
16. A belterületen közpark bárhol kialakítható.
17. Lakókocsi elhelyezése ideiglenes jelleggel legfeljebb 30 napig lehetséges.

18) ⁴[b1] 

18. Nyeles telek a város területén nem alakítható ki.
19. 14 m-nél szélesebb telek beépítése esetén a beépítési oldalon min. 0,5 m-t el kell hagyni az épület és a telekhatár között.
20. Ha kapubejáró, járda vagy kerítés építése a közterületi út területét vagy határát érinti, illetve a csapadékvíz ingatlanról közterületre történő kivezetése esetén a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Osztályával történő egyeztetés és kezelői hozzájárulás beszerzése szükséges.¹
21. Hatályon kívül helyezve
22. A város területén új bányaterület nem alakítható ki.
23. Nem bővíthető és kitelepítendő üzemi telephelyek: Bartók Béla út melletti tüzép, Csarnok utca melletti vegyiüzem, Fő út melletti betonüzem, Bartók Béla úti savanyító üzem.
24. Ipari, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátóipari egység létesítése esetén, bruttó 1000 m2 szintterület felett elvi építési engedély és testületi hozzájárulás szükséges.

26. Amennyiben a meglévő közút szélessége nem éri el a 12 m-t, az előkert mélysége- kivéve, ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik- nem lehet kevesebb 8 m-nél, továbbá új kerítés építésekor, vagy a meglévő átépítésekor, csak az út  tengelyétől 6,0 m-nél nagyobb távolságban lehet alapozással ellátott kerítést építeni”⁴[b2] 
    

27) Közműcsatlakozás műtárgya az előirányzott útszélesítés szabályozásának végrehajtását követően kialakuló telekhatártól 1 m-re helyezhető el. ⁴[b3] 

25. Az 5. számú főút mellett az engedélyezési tervekhez homlokzati vagy utcaképi tervet kell mellékelni, előzetes főépítészi vélemény alapján.
26. BB úton történő építés esetén a főépítész előzetes véleményét az építési engedély kérelemhez csatolni kell, amennyiben az építés az utcafronttól 25 m-en belül történik.
27. Hatályon kívül helyezve

31. A Szent János, Tabáni, Szent István, Fő, Kossuth Lajos, Vasút, Vörösmarty út és az 5-ös főút melletti új épület építése – kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és ipari funkció - esetén a főépítész előzetes véleményét az építési engedély kérelemhez csatolni kell.
32.  A gazdasági területen az egyéb ipari terület (Gip) lévő építési övezeteiben megadott legnagyobb építménymagasság értékét az övezet területén elhelyezésre kerülő gazdasági tevékenyéghez szükséges, alaprajzilag pontszerűnek minősülő üzemi építmények, technológiai okokból legfeljebb másfélszeresen haladhatják meg.⁴[b4]
33. ) A településközpnt vegyes területen, a =Vt-2) besorolásban lévő építés övezetében megadott legnagyobb építménymagasság értékét, az övezet területén elhelyezésre kerülő alaprajzilag pontszerűnek minősülő szakrális építmények, legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.⁵[b5]„

34. A város közigazgatási területén 9 méternél keskenyebb építési telken csak melléképítmény és kiszolgáló épület helyezhető el.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

4.§.

1. A kialakult kisvárosias, kertvárosias és falusias lakóterületek területén az új beépítésnek a meglévőhöz kell illeszkednie. (beépítési mód, építménymagasság).

(2)   A lakóterületeken telkenként elhelyezhetők:

a) a kisvárosias lakóterületeken egy és többlakásos épületek, társasházak,

b) a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület, kivéve, ha az övezeti előírások másként rendelkeznek,

c) a falusias lakóterületeken legfeljebb három önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület, amelyben legfeljebb két lakás lehet.¹

(3) A kertvárosias, falusias lakóövezetek területén jellemzően oldalhatáros v. szabadonálló, a kialakultnak megfelelően utcavonalon álló v. előkertes épületek építhetők. Az új lakótömbök min 5,0 m-es előkertekkel építhetők be.

2. Az oldalhatáron álló lakóépületek, építmények között- kialakult övezet esetén- a legkisebb telepítési távolságot kizárólag Tűzvédelmi szakhatóság állapíthatja meg.
3. Hatályon kívül helyezve ¹
4. Különálló járműtároló, gazdasági építmény az Lke-4, Lke-3 és Lke-2 övezetek területén nem helyezhető el, a többi övezetben csak a telek hátsó felében.
5. A kisvárosias övezetekben növénytermesztés céljára szolgáló fóliasátor, üvegház, komposztáló nem helyezhető el, a kertvárosias övezetben csak a saját igény kiszolgálásának mértékéig.
6. Ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek, a kialakítható építési telkek legkisebb szélessége a következő:

Oldalhatáron álló beépítési mód esetén  14,0 m

Szabadon álló beépítési mód esetén       16,0 m

Zártsorú beépítés esetén                         12,0 m

7. A kisvárosias övezetben a telekterület legalább 20%-át , a kertvárosias övezetben legalább 50%-át  a falusias övezetben legalább 40%-át összefüggő zöldfelületként kell kialakítani.
8. Az építmények melletti feltöltés (rendezett terepszint) max 1,5 m lehet.
9. A lakóterületeken közterülettel határosan legfeljebb 2,0 m magas kerítés létesíthető az Lke és Lf övezetekben.
10. Oldalhatáros beépítésnél szabadonálló épület is elhelyezhető, ha a telek legalább 16m széles.  A szabadonálló épület hosszában a szomszédos telekhatár mentén,  tömör kerítést kell építeni.
11. Pinceszinten gépkocsi lehajtó csak az utcai telekhatártól mért 10 m-en túl helyezhető el.
12. Lakópark létesítése esetén előzetesen beépítési tervet kell készíteni
    
13.  Az övezethatárral vagy tervezett szabályozási vonallal meghatározott telekalakítás során nem kell figyelembe venni az adott építési övezetben meghatározott „a telek megengedett legkisebb kialakítható területe” szabályozót

15 „Ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek, lakóterületi építési övezetbe - a Vt-1 jelű építési övezetben lévő 6000 m² – nél nagyobb építési telek kivételével - nagymélységű telkek esetében, ha a telek mélységi mérete meghaladja az 50 m-t, főrendeltetési egység számára figyelembe vehető építési hely mélysége 40 m-nél hosszabb nem lehet

KISVÁROSIAS LAKÓÖVEZETEK

ÁTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

5.§.

1.  Az övezetek területén ipari létesítmény nem helyezhető el.

6.§.

Lk-1 jelű övezet

7.§.

Lk-2 jelű övezet (lakópark)

1. Az előkert mérete min.10 m.

KERTVÁROSIAS LAKÓÖVEZET

8.§.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. Hatályon kívül helyezve.
   

9.§.

Lke-1 jelű övezet

10.§.

Lke-2 jelű övezet

11.§.

Lke-3 jelű övezet

1. az övezet területén ipari tevékenység nem folytatható.
   

12.§.

Lke-4 jelű lakóövezet

1. Az övezet területén  ipari  tevékenység nem folytatható.

12/A.§

Lke-5 jelű építési övezet

Az Lke-5 építési övezet betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

   (2) Lke-5 építési övezeteiben elhelyezhető épület:

                     a) lakó;

                     b) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató;

                     c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

                     d) kulturális;

                     e) szállás jellegű;

                      f) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

    (3) Lke-5 építési övezet építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

   (4) Lke-5 építési övezet építési telkein legfeljebb két a (2) bekezdés szerinti épület és legfeljebb két kiszolgáló épület helyezhető el.

   (5) Lke-5 építési övezet építési telkén elhelyezett (2) bekezdés szerinti épület maximum két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat.

   (6) Lke-5 építési övezetben új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése a (2) bekezdés szerinti épülettel egy tömegben történhet.

    (7) Lke-5 építési övezetben az OTÉK szerinti melléképítmények közül trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló nem helyezhető el.

   (8) Lke-5 építési övezetben az előkertben kerti víz- és fürdőmedence nem létesíthető.

   (9) Lke-5 építési övezetben, amennyiben telek be nem építhető része kijelölésre került, a hátsókert határa a telek be nem építhető részének határától számítandó. Az így kialakuló hátsókert legkisebb méretén belül melléképítmény nem helyezhető el.

   (10) Lke-5 építési övezetben tereprendezés az építési helyen kívül kizárólag az előkertben az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítésének biztosítása érdekében lehetséges.

Lke-5 építési övezetben az építési telek utcavonalán tömör kerítés nem építhető.

12/B.§

Lke-6 jelű építési övezet

Az Lke-6 építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

Lke-6 építési övezeteiben elhelyezhető épület:

                     a) lakó;

                     b) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató;

                     c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

                     d) kulturális;

                     e) szállás jellegű;

                      f) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

   (2) Lke-6 építési övezet építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

   (3) Lke-6 építési övezet építési telkein legfeljebb egy a (2) bekezdés szerinti épület és legfeljebb egy kiszolgáló épület helyezhető el.

   (4) Lke-6 építési övezet építési telkén elhelyezett (2) bekezdés szerinti épület maximum három önálló rendeltetési egységet tartalmazhat.

   (5) Lke-6 építési övezetben új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése a (2) bekezdés szerinti épülettel egy tömegben történhet.

   (6) Lke-6 építési övezetben az OTÉK szerinti melléképítmények közül trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló nem helyezhető el.

   (7) Lke-6 építési övezetben az előkertben kerti víz- és fürdőmedence nem létesíthető.

  (8) Lke-6 építési övezetben, amennyiben telek be nem építhető része kijelölésre került, a hátsókert határa a telek be nem építhető részének határától számítandó.

   (9) Lke-6 építési övezetben tereprendezés az építési helyen kívül kizárólag az előkertben az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítésének biztosítása érdekében lehetséges.

Lke-6 építési övezetben az építési telek utcavonalán tömör kerítés nem építhető.

FALUSIAS LAKÓÖVEZETEK

13.§.

Lf-1 jelű lakóövezet

14.§.

Lf-2 jelű lakóövezet

1. A Zentai utca melletti új lakótömbnél 800 m², a Temető utcai tömbnél 600 m² a kialakítható legkisebb telek.
2. A Dabasi szőlő DNY-i szélén tervezett új lakótömb területén legalább 18 m széles telkek alakíthatók ki.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

15.§.

1. A 4.§. 4, 5,8,9, 13,14,15 pontját a vegyes övezeteknél is alkalmazni kell.
2. A vegyes övezetek területén elsősorban intézmények és lakóépületek helyezhetők el.
3. Hatályon kívül helyezve
   
4. Hatályon kívül helyezve
   
5. Hatályon kívül helyezve
   
6. Az övezetek területén új ipari üzemi jellegű gazdasági telephely nem létesíthető.
7. A telekterület legalább 10%-át összefüggő zöldfelületként kell kialakítani.

(8)       Fő utcai-főtéri rehabilitáció területén az előkert mérete -a Vt-3 jelű építési övezetben lévő telkek kivételével -nem lehet kisebb 5,0 m-nél, az építési vonalat a környezi beépítés és a várható átépítési ütem figyelembe vételével elvi építési engedélyezési eljárás alapján kell megállapítani. A fiutcai-fitéri rehabilitáció területén utcai és az előkert mélységében oldalsó kerítés nem létesítheti. Amennyiben a kialakuló előkertet közforgalom számára időkorlátozás nélkül megnyitott területként alakítják ki, és ennek működtetéséről írásos megállapodást kötnek az önkormányzattal, a fiutcai-fitéri rehabilitációval érintett telkek területén az építési övezeti paraméterek (legnagyobb beépítettség, legnagyobb bruttó szintterületi mutató, legkisebb zöldfelületi mutató) 10%-os eltéréssel, kedvezményes értékekkel vehetik figyelembe. Vt-3 jelű építési övezetben lévő telkeken a legnagyobb bruttó szintterületi mutató 2,0 kedvezményes értékkel vehető figyelembe.¹

9. A Bartók Béla út – Vörösmarty utca – Klapka utca – Szent István út – Lakos Dr. utca által határolt telektömbben a 60,0 méter telekmélységet meghaladó építési telkek esetében a hátsókert legkisebb mértéke 12,0 méter, ezen hátsókertek területén építményt elhelyezni nem lehet.

16.§.

Vt-1 jelű övezet

17.§.

Vt-2 jelű övezet

( meglévő és tervezett elsősorban intézményterület)

1. A lakó vagy vegyes övezetek területén új intézményterület a Vt-2 jelű övezeti előírások szerint bárhol elhelyezhető.
2. Önálló, közterületekkel határolt vegyes övezetű új tömbök beépítése szabadonálló vagy attól eltérő is lehet, elvi engedélyezési terv alapján főépítészi véleményezéssel.
   
3. A szabályozási terven Vt-2* építési övezettel jelölt területre az (1) bekezdésben meghatározott Vt-2 övezeti paraméterek és a (3)-(8) bekezdés előírásai érvényesek, azzal, hogy a Vt-2 övezeti paraméterek közül nem kell alkalmazni a „legnagyobb szintterületi mutató”, és a táblázatban szereplő „K” szabályozókat.
   

4.  A Vt-2 * jelű építési övezet elsősorban intézményi építmények elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben lévő építési telken
   

   a) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

   b) közösségi szórakoztató,

   c) kulturális,

   d) sport,

   e) igazgatási, iroda

   f) kereskedelmi, szolgáltató, szállás és

   g) lakó rendeltetés legfeljebb telekméret/500 m² lakásszámmal, továbbá

   ezen rendeltetések kiszolgálását biztosító rendeltetés helyezhető el.

    (5) A Vt-2 * építési övezetben a beépítési mód szabadonálló,

   a) az előkert: 5,0 méter;

   b) az oldalkert: 5,5 méter,

   c) a hátsókert: 4,0 méter.

   (6) A Vt-2 * építési övezetben az építési helyen kívül meglévő épületen, épületrészen építési tevékenység végezhető, az épület építési helyen belül bővíthető.

   (7) A Vt-2 * építési övezetben a közműellátás mértéke: részlegesen közművesített.

   (8) A Vt-2 * építési övezetben új épületben történő nevelési, oktatási rendeltetés elhelyezése esetén a megengedett legkisebb zöldfelületi mérték 20%.
   

18.§.

Vt-3 jelű övezet

1. Elsősorban kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, igazgatási, szállás létesítmények, helyezhetők el.
2. A szabadonállótól eltérő pl. zártsorú is lehet elvi engedélyezési terv alapján főépítészi véleményezéssel.

19.§.

Vt-4 jelű övezet

(Kereskedelmi-vendéglátó-szolgáltató övezet az 5.sz. főút mellett)

19/A. §.

Vt-5 jelű építési övezet

(1) Az Vt-5 építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

(2)    A Vt-5 építési övezetben elhelyezhető épület:

                              a) lakó;

                              b) igazgatási, iroda;

                              c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;

                              d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

                              e) kulturális, közösségi szórakoztató;

                               f) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)    Vt-5 építési övezet építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(4)    Vt-5 építési övezetben az OTÉK szerinti melléképítmények közül trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló nem helyezhető el.

(5)    Vt-5 építési övezetben az előkertben kerti víz- és fürdőmedence nem létesíthető.

(6)    Vt-5 építési övezetben, amennyiben telek be nem építhető része kijelölésre került, a hátsókert határa a telek be nem építhető részének határától számítandó.

(7)    Vt-5 építési övezetben tereprendezés az építési helyen kívül kizárólag az előkertben az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítésének biztosítása érdekében lehetséges.

  (8)    Vt-5 építési övezetben az építési telek utcavonalán tömör kerítés nem építhető.

19/B. §.

Vt-6 jelű építési övezet

Alapintézmények övezete

(1) A Vt-6 jelű építési övezet betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

(2)    A Vt-6 építési övezetben elhelyezhető épület:

                     a) lakó;

                     b) igazgatási, iroda;

                     c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;

                     d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

                     e) kulturális, közösségi szórakoztató;

                      f) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)    A Vt-6 építési övezet építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(4)    Vt-6 építési övezetben az OTÉK szerinti melléképítmények közül trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló nem helyezhető el.

(5)    Vt-6 építési övezetben az előkertben kerti víz- és fürdőmedence nem létesíthető.

(6)    A két építési övezetbe eső építési telek övezethatáron történő megosztásáig az építési telek Vt-6 építési övezetre eső telekrész esetében a Vt-7 építési övezet előírásait kell figyelembe venni, ebben az esetben a szóban forgó építési telek hátsókerti határvonala az övezeti határ.

(7)    Két építési övezetbe eső telek övezethatáron történő megosztása esetén a megosztást követően a Vt-6 építési övezetbe eső kialakuló telkek nagysága az építési övezetben meghatározott kialakítható legkisebb telekméretnél kisebb is lehet.

(8)    Vt-6 építési övezetben az épületek előkerti építési vonala a közterülettől számított 3m-es sávban szabadon megválasztható. Az így megválasztott építési vonalon a településképbe illeszkedő épület homlokvonalának legalább egy része álljon.

(9)    Oktatási vagy köznevelési intézmény építése esetén a beépítési mód szabadonálló is lehet, ebben az esetben az előkerti építési határvonal szabadon megválasztható,az oldalkert és a hátsókert mérete 3,0m, de legalább a szomszédos telken meglévő épületektől számított telepítési távolság.

(10)    Legalább 200m² nagyságú közhasználat céljára - polgárjogi szerződés szerint -  átadott terület esetén, az építési övezetben meghatározott legnagyobb szintterületi mutató 1,0 értékkel számítható.

19/C. §.

Vt-7 jelű építési övezet

(1)A Vt-7 építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

A Vt-7 építési övezetben elhelyezhető épület:

                     a) lakó;

                     b) igazgatási, iroda;

                     c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;

                     d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

                     e) kulturális, közösségi szórakoztató;

                      f) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(2)    A Vt-7 építési övezet építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(3)    Vt-7 építési övezetben az OTÉK szerinti melléképítmények közül trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló nem helyezhető el.

(4)    Vt-7 építési övezetben az előkertben kerti víz- és fürdőmedence nem létesíthető.

(5)    Két építési övezetbe eső telek övezethatáron történő megosztása esetén a megosztást követően a Vt-7 építési övezetbe eső kialakuló építési telkek esetén a 6 méteres hátsókertbe eső meglévő épületek megtarthatók, felújíthatók, tetőterük beépíthető.

  (6)  Új épület előkerti építési vonalának a szomszédos építési telkeken kialakult állapothoz kell igazodnia, kivéve saroktelek.

19/D. §

Vt-int-1 településközpont vegyes intézményi terület építési övezete

(1) A Vt-int-1 építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

(2) A Vt-int-1 jelű építési övezet elsősorban intézményi építmények elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben lévő építési telken

a) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

b) közösségi szórakoztató,

c) kulturális,

d) sport,

e) igazgatási, iroda és

az ezen rendeltetések kiszolgálását biztosító rendeltetés; továbbá kialakult lakó rendeltetés esetén telkenként legfeljebb 2 lakás helyezhető el.

(3) Az építési övezetben

a) az előkert: 5,0 méter;

b) az oldalkert: 5,5 méter,

c) a hátsókert: 4,0 méter.

(4) Az építési helyen kívül meglévő épület, épületrészen építési tevékenység végezhető, az épület építési helyen belül bővíthető.

(5) A közműellátás mértéke: részlegesen közművesített.

19/E. §

Vt-int-2 településközpont vegyes intézményi terület építési övezete

(1) A Vt-int-2 építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

 (2) A Vt-int-2 jelű építési övezet elsősorban intézményi építmények elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben lévő építési telken

a) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

b)  egyéb közösségi szórakoztató,

c) kulturális, közösségi szórakoztató és

d) sport,

e) igazgatási, iroda és

az ezen rendeltetések kiszolgálását biztosító rendeltetés; továbbá kialakult lakó rendeltetés esetén legfeljebb 2 lakás helyezhető el.

(3) Az építési övezetben

a) az előkert: 5,0 méter;

b) az oldalkert: 4,0 méter,

c) a hátsókert: 4,0 méter.

(4) Az építési helyen kívül meglévő épület, épületrészen építési tevékenység végezhető, az épület építési helyen belül bővíthető.

(5) A közműellátás mértéke: részlegesen közművesített.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

20.§.

1. Az építmények magastetős vagy lapostetős kialakításúak egyaránt lehetnek.
2. A 10 m építménymagasságot meghaladni csak a technológia, vagy az épületszerkezet által megkívánt minimális mértékben lehet,kivéve, ha az övezeti előírás másképpen rendelkezik.
   
3. A gazdasági területek lakóövezetekkel határos telekhatárai mentén legalább 10 m széles többszintes növénytelepítésű zöldsávot kell kialakítani, kivéve ha az építési övezeti előírás másként rendelkezik.
4. A gazdasági területek építési telkei legalább 10 m-es előkert szabadon hagyásával építhetők be, kivéve ha az építési övezeti előírás másként rendelkezik.
5. A gazdasági övezetekben a terület legalább 25%-án összefüggő zöldfelületeket-fasorokat kell telepíteni, lehetőség szerint a telekhatárok mentén,kivéve, ha az övezeti előírás másképpen rendelkezik,
   
6. A fertőzés-robbanás vagy tűzveszélyes anyagok átmeneti tárolása az illetékes szakhatóságok engedélyével történhet.
7. El kell készíteni az új gazdasági területek tereprendezési, vízrendezési tervét.
8. A mélyfekvésű területeket- melyek a telephelyek belső csapadékvíz szikkasztására is alkalmasak lehetnek – lehetőség szerint fásítottan kell megtartani.
9. Hatályon kívül helyezve.
10. Max 2,2 m magas áttört kerítés létesíthető,kivéve, ha az övezeti előírás másképpen rendelkezik
    
11. Gazdasági területek építési övezetein a csapadékvíz kezelését és elvezetését, szikkasztását telken belül kell megoldani. ⁴[b1] 

KERESKEDELMI- SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLET

21.§.

Gksz-1 jelű övezet

1. *a beépítési módot a szabadonállótól eltérően elvi engedélyezési terv alapján is meg lehet határozni.

22.§.

Gksz-2 jelű övezet

23.§.

Gksz-3 jelű övezet

24.§.

Gksz-4 jelű övezet

24/A. §.

Gksz-5 jelű építési övezet

(1) A Gksz-5 építési övezet (a továbbiakban ebben a § - ban : övezet) betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

(2)      Az építési övezetben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

           a) állatól, állatkifutó;

           b) trágyatároló, komposztáló;

           c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;

(3)      Az építési övezetbe tartozó építési telek lakóövezetekkel határos telekhatárai mentén a 20.§ (3) bekezdés szerinti zöldsáv kialakítása nem szükséges.

(4)      Az  építési övezetben az előkert 5 m, az oldalkert 3,0 méter.

(5)      Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(6)      Gksz-5 építési övezet építési telkein több épület is elhelyezhető.

(7)      Az övezet építési telkén elhelyezett épület maximum két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat.

  (8) Az építési övezetben az építési helyen kívül eső meglévő épület kubatúrán belül felújítható, átalakítható, csak az építési helyen bővíthető.

24/B.§

Gksz-6 jelű építési övezet

(1) A Gksz-5 építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

(2)    Gksz-6 építési övezetben elhelyezhető épület:

                     a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú;

                     b) kereskedelmi, szolgáltató;

                     c) igazgatási, iroda;

                     d) szállás jellegű;

                     e) gazdasági tevékenységi célú épületen belül tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó;

                      f) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)    A Gksz-6 építési övezet építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

  (4)  A Gksz-6 építési övezet építési telkein több épület is elhelyezhető.

25.§.

Gksz-km jelű övezet

(Közmű telephelyek kialakult és tervezett övezete)

1.  A tervezett telephely a technológia szerint szükséges területen és építménymagassággal alakítható ki.

EGYÉB IPARI TERÜLET

26.§.

Gip-1 és Gip-2 jelű övezet

(1) A Gip-1 és Gip-2 jelű ipari gazdasági terület építési övezetek elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az építési övezet területén elhelyezheti épületek:

a.)  a különösen veszélyes (pl. tőz-, robbanás-, fertőzésveszélyes) bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények kivételével mindenfajta, gazdasági (ipari, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó) tevékenységi célú épület,

b.) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, de azok összes szintterülete telkenként nem haladhatja meg az összes építheti bruttó szintterület 5%-át,

c.) igazgatási, egyéb irodaépület,

d.) parkolóház, üzemanyagtöltő,

e.) sportcélú építmény.

(3) Az ipari területen kivételesen elhelyezhető egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális

épületek.

(4) Az építési övezetben a beépítés közművesítésű feltétele a teljes közművesítettség. Az közüzemi energiaellátás megújuló energiaforrásokkal kiváltható.

(5) Az építési övezet beépítési paraméterei:

(6) Az építési övezetben alkalmazható beépítési mód: szabadon álló, ahol

a.) az előkert mérete legalább 10,0 méter,

b.) az oldalkert mérete legalább 8,0 méter,

c.) a hátsókert mérete legalább 12,0 m.¹

26/A. §

Gipe-w egyéb ipari terület, Wellis telephely építési övezete

(1) A Gipe-w építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

*: *: kivéve technológiai építmény, amelynek legnagyobb magassága meghaladhatja az épületekre meghatározott legnagyobb magasság mértékét

(2) A Gipe-w jelű egyéb ipari terület, Wellis telephely elnevezésű építési övezet gazdasági tevékenységi célú és az azt kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(3) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el. Az építési övezet hatálybalépésekor meglévő, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára

szolgáló önálló lakóépület fenntartható, átalakítható, felújítható, bővíthető, a lakásszám növelése nélkül.

(4) Az építési övezetben az elő-, oldal- és hátsókert nagysága 5,0 méter.

(5) Az építési övezetben kerítés, a vagyonvédelmi és technológiai szempontoknak megfelelő magassággal és kivitelben létesíthető.

(6) A közműellátás mértéke: hiányosan közművesített.

27.§.

Gip-2 jelű övezet

-Hatályon kívül helyezve¹

28.§.

Gip-3 jelű övezet

1. Külterületen a régi országút mellett tervezett mezőgazdasági, ipari vegyes övezet (mezőgazdasági birtokközpontok, feldolgozó ipari (fa, kőfaragó stb.) telephelyek helyezhetők el) és a tervezett vásártér.
2. A telek szélessége az utcavonalon legalább 30 m.
   

29.§.

Gip-m jelű övezet

jelentős mértékű zavaró hatású, ipari gazdasági építési övezet

(mezőgazdasági intenzív termelő és feldolgozó üzemi telephelyek, majorok területe)

1. A jelentős mértékű zavaró hatású ipari területen a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös, vagy nagy zajjal járógazdasági tevékenységhez szükséges épületek, építmények helyezhetők el.
2. Az építési övezetben történő minden építésengedélyezési eljárásba a területileg illetékes környezetvédelmi valamint közegészségügyi hatóságot be kell vonni.
   

30.§.

A Gip-sz jelű ipari gazdasági építési övezet

(Szennyvíztisztító területe)

1. A jelentős mértékű zavaró hatású ipari területen, szennyvíztisztító és közműtelephelyen, kizárólag településgazdálkodási funkciójú, különlegesen veszélyes (fertőzőveszélyes, bűzös) gazdasági tevékenységhez szükséges épületek, építmények helyezhetők el.
2. Az építési övezeten belül az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el: közműbecsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); napkollektor; trágyatároló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

30/A.§

Gip-4 jelű építési övezet

(1) A Gip-4 építési övezet betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

(2)    Gip-4 építési övezeteiben elhelyezhető épület:

                     a) környezetre jelentős hatást gyakorló ipari;

                     b) kereskedelmi, szolgáltató;

                     c) igazgatási, iroda;

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)    A Gip-4 építési övezet építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(4)    A Gip-4 építési övezet építési telkein több épület is elhelyezhető.

(5)    A Gip-4 építési övezet építési telkén elhelyezett épület legfeljebb két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat.

(6)    Gip-4 építési övezetben az előkert 3 m.

(7)    Gip-4 építési övezetben, fekvő telek esetében, ha az a szomszédos telek beépítését nem korlátozza, a hátsókert 1 méter.

(8)    Saroktelek beépítési módja oldalhatáros amennyiben az oldalkert a szomszédos építési telek irányában kerül meghatározásra.

(9)    Az övezetben az építési helyen kívül eső meglévő épület kubatúrán belül felújítható, átalakítható, csak az építési helyen bővíthető.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

31.§.

1. A különleges területek építési övezeteibe a város területén a regionális szabadidő sportközpont (Ksz) , a sportterületek (Ksp), strand (Kstr), temetők (Kt) hulladéklerakó (Kh), bányaterületek (Kb) nyárfás öntözőterület (Kszv),  Honvédelmi terület (Kht), Kispuska lőtér (Kl), Mezőgazdasági üzemi (Kmü) tartoznak.
   
2. Funkcióváltásból eredő telekmegosztási igény esetén SZT készítendő.
3. A különleges területek -kivéve a Kmü területét- övezeteit az akadálymentes közlekedés előírásainak megfelelően kell kialakítani.
   
4. Az övezetek területén a zöldfelület legkisebb értéke 40%.

32.§

Ksz jelű övezet

Regionális konferencia és szabadidő központ

1. Regionális gazdasági-kulturális és szabadidő-sportközpont elhelyezésére szolgál, a be nem épített területeken sportpályák, pihenő-játszó területek, közpark alakítható ki.

33.§.

Ksp jelű övezet

Meglévő és tervezett sportterületek övezete

1. Az építési övezetben sportolási célú területek, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.
   

33a.§.

Krek jelű övezet

Tervezett rekreációs övezet

34.§.

Kstr jelű övezet

(A strand övezete)

1. Az építési övezetben strand és rekreációs célú területek, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.
2. Az építési övezetben új zöldfelület kialakítása esetén kertépítészeti kiviteli tervet kell készíteni.

35.§.

Kt jelű övezet

(A temetők övezete)

1. A legnagyobb építménymagasság értéke templom és temetőkápolna esetén 10 m.
2. Az építési övezeten belül a temető és az ezzel a funkcióval összhangban lévő épület, építmény helyezhető el.
3. A temető védőövezetének, a temető telkébe eső részén hagyományos temetés nem folytatható.
4. Az építési övezetben új zöldfelület kialakítása esetén kertépítészeti kiviteli tervet kell készíteni.
5. Meglévő temető védőtávolsága 50 m, mely a telekhatártól számítandó. Meglévő temető védőtávolság megállapításában, illetve csökkentésében az ÁNTSZ a hatóság. Tervezett, újonnan létesítendő temető, vagy temető bővítési terület védőtávolsága 30 m, melyet telken belül, védőzöld sávként kell kialakítani. A védőtávolságon belül csak az ÁNTSZ által engedélyezett funkciójú építmény helyezhető el.
6. A részletes feltételekről a temetők rendjéről szóló külön jogszabály rendelkezik.

36.§.^1,4[b1] 

A Kh és a Kf jelű különleges építési övezet

(Kh jelű, kommunális hulladéklerakó és a Kf jelű, különleges raktározó, feldolgozó és újrahasznosító területe)

(1) A Kh jelű építési övezetben települési szilárd és folyékony hulladékkezelő és hulladéklerakó, hulladék újrahasznosító, előkészítő területek, valamint ehhez kapcsolódó, ezt kiszolgáló, kiegészítő ipari, gazdasági, szolgáltató épület, építmény helyezhető el.

(2) A Kf jelű építési övezetben különlegesen nagy területű raktározó, ipari feldolgozó, csomagoló és újrahasznosító, előkészítő területek, valamint ehhez kapcsolódó, ezt kiszolgáló, kiegészítő ipari, gazdasági, szolgáltató épület, építmény helyezhető el.

(3) A Kf és Kh építési övezetekben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el: közlekedési építmény, közmű becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); siló, ömlesztett anyag-, folyadék-és gáztároló; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

(3) A hulladéklerakó területére rekultivációs tervet kell készíteni, s a területet ennek megfelelően kell rekultiválni.

(4) A Kh jelű építési övezetben lévő hulladéklerakó telep védőtávolsága 1000 m.

A Kf jelű építési övezetben különlegesen nagy területű raktározó, ipari feldolgozó, csomagoló és újrahasznosító, előkészítő területek védőtávolsága 300m. Az alkalmazott feldolgozási technológiától függően a védőtávolság megállapítását, illetve esetleges csökkentését az érintett szakhatóságok állapítják meg, amelyet a településrendezési tervekbe vissza kell vezetni. A védőtávolságon belül csak a szakhatóságok által engedélyezett funkciójú építmény helyezhető el.

(5) Az építési övezet beépítési paraméterei:

A Kh (kommunális hulladéklerakó) és Kf (különlegesen nagy területű raktározó, ipari feldolgozó, csomagoló és újrahasznosító, előkészítő) különleges területén lévő építési övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét az építési övezet területén elhelyezésre kerülő gazdasági tevékenyéghez szükséges, alaprajzilag pontszerű, épületnek nem minősülő, üzemi építmények technológiai okokból legfeljebb háromszorosan haladhatják meg.

(6) Az építési övezetben alkalmazható beépítési mód: szabadon álló, ahol

a.) az előkert mérete legalább 10,0 méter,

b.) az oldalkert mérete legalább 10,0 méter,

c.) a hátsókert mérete legalább 12,0 m.”

(7) A Kf jelű építési övezetben a szabályozási tervlapon jelölt telken belüli zöldfelületen háromszintű növényállomány, a vasút mellett pedig telken belüli fasor kialakításáról kell gondoskodni. ^1,4

37.§.

A Kszv jelű különleges építési övezet

(nyárfás öntözőterület)

1. Az építési övezetben települési tisztított szennyvíz elhelyezésére szolgáló terület.
2. Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el: közműbecsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.
3. A telep védőtávolsága 300 m, telekhatártól számítandó. A védőtávolságon belül csak az ÁNTSZ által engedélyezett funkciójú építmény helyezhető el.
   

38. §.

A Kb jelű különleges építési övezet

(Bányaterület)

1. Az építési övezetben nyersanyaglelőhely (bánya) területek, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.
2. Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el: közműbecsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.
3. A bánya területére rekultivációs tervet kell készíteni, s a területet ennek megfelelően kell rekultiválni.

A Kht jelű különleges építési övezet

(Honvédelmi terület)

39. §

1. Az övezetbe tartozó építési telken és annak külön jogszabályban meghatározott környezetében mind az építés, mind a telekalakítás tekintetében az illetékes honvédelmi szervezet jogosult eljárni a rá vonatkozó és különböző törvényi előírásokban biztosított jogkörök (sajátos szabályok) alapján.
   

A Kl jelű különleges építési övezet

(Kispuska lőtér területe)

40. §

1. Az építési övezetben lőtér, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.
2. Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el: közműbecsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.
   

40/A. §

Kmü jelű különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület építési övezete

(1)     A Kmü jelű, mezőgazdasági üzemi terület építési övezetébe olyan területek tartoznak, ahol a helyi mezőgazdaságfejlesztő beruházások építményei helyezhetők el, vegyes funkciókkal, rendeltetésekkel.

(2)     A Kmü jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetések és a rendeltetéseket kiszolgáló építmények helyezhetők el:

a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú rendeltetések, raktárak,

b) a növénytermesztést, az állattartást és állattenyésztést kiszolgáló rendeltetések, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények,

c) gépjárművek elhelyezését biztosító építmény,

d) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,

e) az a) - d) pontokban meghatározott rendeltetéseket kiszolgáló rendeltetések.

         (3)     A Kmü jelű építési övezet területén telkenként több önálló épület, építmény elhelyezhető.

         (4)     A Kmü építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

(5)     Az övezetben kialakított építési telken - az ütemezett termőföld-felhasználás érdekében - a szántó művelési ágban lévő földrészlet művelési ágának megváltoztatása ütemezetten is megvalósítható, az építési telken belül az építéssel érintett területek ütemezett művelés alóli kivonásával. Az övezetben tanya telek is kialakítható.

(6)     Az övezetben az előkert mértéke 5,0 méter; az oldalkert és a hátsókert mértéke az OTÉK előírásai szerinti.

 (7)    Az épületek legmagasabb pontja nem lehet nagyobb a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél. A megengedett legnagyobb építménymagasság mértéke a rendeltetések kiszolgáló épületnek nem minősülő technológiai építmények megvalósítása esetén túlléphető, ebben az esetben az építmény legmagasabb pontja maximum 20,0 méter lehet.

(8)     Az övezetben a közművesítettség hiányos. Az övezetben fúrt kút és közműpótló berendezés (zárt rendszerű szennyvíztározó) telepíthető. A közműellátásban a megújuló energiaforrások alkalmazhatók. Az energiaellátás, az elektromos energiaszolgáltatás légkábellel is kiépíthető, a magasabb szintű jogszabályi előírások figyelembevételével.

(9)     Az övezetben kerítés telekhatáron és telken belül bárhol elhelyezhető. Kerítés építése a közterületi telekhatáron nem kötelező. Amennyiben az övezetben lévő építési telek 8 méternél keskenyebb közlekedési célú közterülethez kapcsolódik a csatlakozó közterületi telekhatárra kerítés nem telepíthető, ebben az esetben a 3. § (26) bekezdését kell alkalmazni.

(10)   Az övezetben magánút csak a kialakult közlekedési célú közterület szélesítése érdekében alakítható ki. A magánút, és a közműellátást szolgáló műtárgyak elhelyezésére szolgáló telkek telekmérete lehet kisebb, mint az övezetben meghatározott kialakítható legkisebb telekterület mérete.

(11)   Amennyiben egy, az övezethez tartozó telek vagy telekrész több övezetben került meghatározásra, az övezetre meghatározott paraméter a telek övezetre eső térmértékére kell, hogy érvényesüljön.

(12)   Az építési telek telekhatára mentén - környezetvédelmi szempontok okán - háromszintes takaró-növényállomány telepítendő.

A KÖZLEKEDÉSI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

41.§.

1. A közlekedési területek övezetébe tartoznak a meglévő és tervezett közutak (Köu), a vasúti területek (Kök) a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.
2. A város területén az úthálózat szabályozási szélességét szabályozási terv szerint kell kialakítani.
3. A közúti és vasúti övezetekben a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.
4. A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:
5. Az 5. sz. főút külterületi szakasza K.III., belterületi szakasza B.III.b.
6. A közigazgatási területen áthaladó összekötőutak: külterületen K.VI., belterületen B.V.c.
7. A közigazgatási területen áthaladó bekötőutak: külterületen K.V., belterületen B.IV.c.
8. Gyűjtőutak: B.V.c.
9. Települési kiszolgáló utak (lakóutcák): B.VI.d.
10. A közlekedési területek védőterülete a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterületek értékei az utak külterületi szakaszain az úttengelytől mérve:
11. Az 5. sz. főút nyomvonala mentén külterületen 100-100 m. Ezen belül kerítés 30 méterre, építmény 50 méterre helyezhető el.
12. Az alsóbbrendű országos közutak esetén 50-50 m. Ezen belül kerítés 20 méterre, építmény 30 méterre helyezhető el.
13. Az 5. sz. országos közútról ingatlan közvetlenül nem szolgálható ki, párhuzamos szervizút építendő.
14. A külterületi önkormányzati közutak, mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.
15. A tervezett közutak kiépítéséhez a magasabbrendű jogszabályban meghatározott szabályozási szélességek biztosítandók, ettől eltérni csak szabályozási terv keretei között készülő, az adottságokhoz alkalmazkodó méretezés alapján lehet.

E rendeletben biztosított eltérések kiszolgáló utak esetén:

16. gazdasági övezetben minimum 16,0 méter,
17. egyéb építési övezetben minimum 14,0 méter.
18. A külterületi önkormányzati közutak szabályozási szélessége min. 12 m. A jelenlegi közterületek szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy építési igény az előbbi szélesség kialakítását nem igényli. Amennyiben az érintett területre szabályozási terv nem készül, az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani.
19. A közintézményekhez az OTÉK által előírt parkolók felét elegendő elhelyezni.
20. A már működő közintézmények parkolása csak abban az esetben oldható meg közterületi    parkolóval, ha már jelenleg is így van megoldva.
21. A lakóterületen működő vállalkozások, valamint a településközpont vegyes területek esetében is teljes körűen ki kell elégíteni a parkolási normákat, elsősorban a telken belül. Amennyiben ez nem lehetséges, az alábbi megoldást kell alkalmazni: az önkormányzat parkolási rendelete alapján az igények legalább 50 %-át a tulajdonos saját telkén köteles elhelyezni, a többit az Önkormányzat által kijelölt erre alkalmas közterületen vagy egyéb telken. Ezt is a vállalkozónak kell megépíteni vagy az építés ráeső költségét megfizetnie.
22. A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani.
23. A közlekedési övezet telkein csak szabadon álló beépítéssel és legfeljebb 5%-os beépítettséggel létesíthető épület, építmény.
24. Az országos közforgalmú vasútvonal mentén a magasabbrendű jogszabályban meghatározott 50 m széles védősávot kell biztosítani, amelyen belül csak a vonatkozó ágazati jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően helyezhető el építmény

KÖZMŰVEKRE VONATKOZÁSI ELŐÍRÁSOK

42.§.

1. A kertvárosias, falusias övezeteket a teljes közmű meglétéig-legalább részleges közművesítéssel (zárt szennyvíztároló), a kisvárosias, vegyes és különleges övezeteket teljes közművesítéssel kell ellátni. A belterületi gazdasági területek közművesítettségének szükséges mértéke:

közműves villamos-és gázenergia szolgáltatás,

közműves ivóvíz szolgáltatás

közműves szennyvízelvezetés

nyílt árkos csapadékvízlevezetés

2. A közműveket közterületen vagy szolgalmi jog bejegyzéssel ingatlanon keresztül lehet vezetni, elhelyezni.
3. A 123/1997 (VII.18) Korm.r. alapján vízbázisok külső védőterületén – korlátozásokkal- csak mezőgazdasági tevékenység végezhető.
4. A gazdasági területeken létesítendő ivóvíz kutaknál a leendő vízbázis védelme érdekében be kell tartani a 123/1997. (XII.18.) Korm. Rendelet előírásait. Az ipari vízkutak létesítése, a csapadékvíz elvezetése vízjogi engedélyköteles tevékenység.
5. A vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszokhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa. A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni a 35 (1996(XII.29) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 49.§. (5)-bek. Szerint, hogy a védendő építményektől 100 m-nél nagyobb távolság ne legyen.
6. A szennyvíz - szikkasztás ideiglenes jelleggel sem engedélyezhető
7. A szennyvízcsatorna rendszerbe csak a 204/2001. (X.26) Korm. Rendelet szerinti szennyvíz előtisztításairól- a vonatkozó jogszabályok szerint gondoskodni kell.
8. A csapadékvíz elvezetésére zárt illetve nyílt csapadékvíz-elvezető rendszert kell építeni. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen burkolt út csak a vízelvezetés megoldásával együtt építhető.
9. A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a befogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
10. 20 gépkocsinál több gépkocsi számára parkolót létesíteni csak kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal szabad csak a közcsatorna hálózatba, vagy élőfolyásba vezetni. Szénhidrogén szennyezettségnek kitett út, illetve parkoló felületről összegyűlő csapadékvizeket benzin és olajfogó műtárgyon is keresztülvezetve szabad közcsatornába vagy élőfolyásba vezetni.
11. Középnyomású földgázzal ellátott területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáz nyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.
12. A lakóterületeken és lakóterülettel egy tömbön belül lévő vegyes területen a telkeken 6,0 m teljes magasságot túllépő antenna és annak tartószerkezete nem helyezhető
    
13. -17. Hatályon kívül helyezve.
    
18. Vezetékes elektromos, hírközlési létesítmény korlátozás nélkül létesíthető a szabványnak megfelelő közterületi elhelyezéssel. A hálózat kialakításánál lehetőleg földkábeles megoldást kell választani. Légvezetékes kialakítás során a különböző légvezetékek közös oszlopsoron történő elhelyezéséről kell gondoskodni.¹
19. Nyilvános távbeszélő fülke közterületen bárhol létesíthető.

A ZÖLDTERÜLETEKRE,  ZÖLDFELÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

43.§.

1. A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas területek, másodlagos elemei a fennmaradó területek (telkek) növényzettel fedett részei, amelyek együttesen település zöldfelületi hálózatát alkotják.
2. A beépítésre szánt területek építési övezeteiben, közlekedési és közműövezetekben, illetve vízgazdálkodási övezetekben új zöldfelület létesítését -a területfel-használás változás jellegétől függően- kertépítészeti kiviteli, tájrendezési vagy rekultivációs terv alapján kell elvégezni.
3. Az egyes építési övezetekre, övezetekre előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál növényzettel fedett területként csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes síkú területe vehető számításba.
4. Az egyes telken belül kötelezően létesítendő védőzöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. A védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani.
5. Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületeket -a lakóingatlanok kivételével- legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani. Használatbavételi engedély csak az előírt zöldfelületek kialakítása után adható ki.
6. Belterületen fakivágás csak az Önkormányzat fakivágásról és pótlásról szóló külön rendelete alapján végezhető.
7. Közterületen vagy közhasználat céljára átadott magánterületen lévő fasor fenntartását, a hiányzó elemek pótlását -a környezeti hatások figyelembe vételével- kertépítészeti kiviteli, fenntartási terv alapján kell elvégezni.
8. Beépítésre nem szánt területen - kivéve a belterületi közlekedési és közműövezetek területét, valamint az erdőterületek övezetét, ha az erdészeti üzemterv mást ír elő - az új védelmi célú zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.
9. Erdő- vagy mezőgazdaság területeken tervezett övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását.

(10) 1. Az építési övezetben és övezetben előírt minimális zöldfelület mértékének

számításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:

a.) a természetes talajfelszínnel közvetlenül érintkezi, növényzettel borított, szilárd

burkolat nélküli beépítetlen terület sík vetülete,

b.) műanyag gyepráccsal kialakított burkolat 25%-os értéke,

c.) gyephézagos burkolat 10%-os értéke,

d.) tetőkön létesített zöldfelület:

ca.) min. 50 cm termőréteg vastagság esetén 50%-kal,

cb.) 50-100 cm termőréteg vastagság esetén75%-kal,

cc.) 1,0 m termőréteg vastagság felett 100%-kal,

e.) a növényzettel fedett homlokzatfelület max 6m-es magasságig a felület 25%-a,

f.) vízfelület 100%-a számolható be az előírt minimális zöldfelület mértékébe.

2. A telek övezeti előírások szerint számított minimális zöldfelületének legalább 75%-a aktív zöldfelületként alakítandó ki.

3. A zöldfelület kialakítására a kertvárosias és falusias lakóterületek építési övezeteiben lévő telkek kivételével, az építési engedélyhez szaktervezi által készített kertépítészeti tervet kell készíttetni M 1:250 vagy M 1:200 léptékben. A kertépítészeti terven jelölni kell a meglévő és tervezett fák és cserjék mellett a telken belül tervezett esetleges kerítéseket, támfalakat, csapadékvíz elvezetésének módját és a telken belül meglévő és tervezett egyéb építményeket.

4. Fasortelepítés esetén a fák tőtávolsága max. 8 m lehet.

5. A kiültetendőfák törzs körmérete nem lehet kisebb 16/18-as méretnél.

6. A tervezett növényállomány kiültetését legkésőbb a használatba vételi engedélyig el kell végezni.”

7. Közterületen fát kivágni csak engedéllyel szabad. Az kivágott fát pótolni kell. Az elültetendő fák össztörzskör méretének meg kell egyezni a kivágott fa törzskör méretével. A pótlás helyét az önkormányzat határozza meg. ¹

A Z jelű zöldterületi övezet

(közpark területe)

44.§.

1. Az övezetben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.
2. Az övezetben létesíthető épületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 35-45 fok között választható meg.
3. Az övezet telkeit legalább 50%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani.
4. Közparkot kertészeti kiviteli tervek alapján kell kialakítani.
5. Az övezetben, különösen a gyermek játszószerek esetén csak a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
6. A főépítész vagy a Városépítési, Gazdasági és Környezetvédelmi Bizottság által előzetesen véleményezett kertépítészeti terv alapján az övezetben az előírt zöldfelület 25 %-ra csökkenthető.³

A Zke jelű zöldterületi övezet

(a kegyeleti park területe)

45.§.

1. Az övezetben a pihenést és kegyeleti célokat szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, emlékmű, stb.), helyezhető el.
2. Az övezetben létesíthető épületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 35-45 fok között választható meg.
3. Az övezet telkeit legalább 60%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani.
4. Kegyeleti parkot kertészeti kiviteli terv alapján kell kialakítani.
5. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
6. Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el: közműbecsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (szökőkút, pihenés céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); vízmedence; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; zászlótartó oszlop.
   

AZ ERDŐ ÖVEZETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

46.§.

1. Az erdő övezetek telkei elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek.
2. Az erdő övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ Köu jelű közlekedési övezetekre vonatkozó előírásai vonatkoznak.
3. Az erdő övezetekben erdészeti létesítmények csak az erdőterület nyilvántartásban lévő területeken létesíthetők. A kialakítható erdészeti létesítmények: erdészeti magánút, erdei vasút, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, kerítés. Lakó és gazdasági épületek csak az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén létesíthetők.
   

Az Ev jelű erdő övezet

(Védelmi erdőterület)

47.§.

1. Az övezet telkei nem építhetők be.
   

Az Eg jelű erdő övezet

(Gazdasági erdőterület)

48.§.

1. Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez szükséges építmények (pl. magasles) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.
2. Az övezetben elsősorban az erdőgazdasági termelés, vadgazdálkodás és természetvédelem építményei helyezhetők el. Az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető. A lakóépületben legfeljebb két lakás engedélyezhető. Az övezetben más jellegű, nem erdőgazdasági célú épület nem helyezhető el.
3. Az övezetben építési engedély csak akkor adható ki, ha az adott telek építési célra igénybe nem vett része legalább 15 éve erdő művelési ágban van.
4. Ha a beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete az 1000 m²-t meghaladja, akkor a beépítés csak jóváhagyott SZT alapján engedélyezhető.
5. Az övezet kialakításának elsődleges célja az erdőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:

1. az erdőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik,
2. az erdőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg, ebben az esetben a lakóépületre nem adható önállóan építési és használatbavételi engedély.

6. A lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető tetőhajlásszöge 25-45 fok között választható meg.
7. A 100.000 m²-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem engedélyezhető.
8. Ha a gazdálkodási erdőterületek övezetébe beékelődve szántó, gyep, szőlő, gyümölcsös, vagy kert művelési ágban nyilvántartott terület, illetve ehhez tartozó kivett művelési ágban lévő terület található, akkor ezen művelési ágba eső mezőgazdasági területeken, a nádas művelési ágba eső területek kivételével, lakóépület és gazdasági építmény elhelyezhető, a következő feltételekkel:
1. 720 m²-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,
2. a 720-1500 m² közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
3. az 1500 m²-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el.
   

A MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

49.§.

1. A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezőgazdasági övezetekben elsősorban e mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban egyes esetekben az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén kivételesen lakóépület is építhető.
2. Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.
3. Bármely mezőgazdasági övezetben, azon meglévő tanyák esetében, ahol a tanya területe nem éri el a beépíthető teleknagyság minimumát, ott a már meglévő épületek fenntarthatók, korszerűsíthetők, újjáépíthetők, és összességében egy alkalommal legfeljebb 30 m² alapterülettel bővíthetők.
4. A mezőgazdasági övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ Köu jelű közlekedési övezetek előírásai vonatkoznak.
5. Az övezetben a teleknek a szántó művelési ágú része nem keríthető le. Csak lábazat nélküli, áttört kerítés létesíthető.
6. Az övezetek területén épület, építmény (kivétel a kerítés) csak szabadon állóan helyezhető el. Az épületek elhelyezésénél legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 4 méter széles oldalkertet és 10 m mélységű hátsókertet kell biztosítani, kivéve ha az övezeti előírás másként rendelkezik.
   
7. Az építményeken kívülről látható burkolatként csak természetes hatású anyag alkalmazható. Az épületek földszinti padlószintje legfeljebb az eredeti terepszinthez képest 50 cm-rel nagyobb magasságban alakítható ki.
8. A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett, vagy sem.

Az Má-k jelű korlátozott használatú általános mezőgazdasági övezet

(beépítést meg nem engedő általános mezőgazdasági területek)

50.§.

1. Az övezet telkei nem építhetők be.

Az Má-k1 jelű korlátozott használatú általános mezőgazdasági övezet

(Má-k1)

50./A §

1. Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés és az állattenyésztés építményei helyezhetők el, lakóépület nem létesíthető.
2. Az épület, építmény tájbaillő módon helyezhető el, természetes anyaghasználattal, azaz fa, illetve faborítású homlokzatkialakítással, fazsindely, nád vagy égetett agyagcserép tetőhéjalással.

a beépítésnél az ingatlan minden telekhatárától minimum 5 m-t el kell hagyni.

Az Má-f1 jelű farmgazdasági általános mezőgazdasági övezet

(farm- és tanyagazdálkodást, agrárturizmust szolgáló építmények elhelyezését megengedő terület)

51.§.¹

1. A birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 10.000 m² nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe.
2. Birtokközpont csak abban az esetben alakítható ki az övezet területén, ha a birtokközponthoz tartozó birtoktest legalább 80%-a a település közigazgatási területén található. Birtokközpont azonos családi mezőgazdasági vállalkozások tulajdonában álló földrészleteken alapítható.
3. A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 500m-re kell lennie a meglévő, illetve szerkezeti terven ábrázolt tervezett belterület határtól.
4. Hatályon kívül helyezve.
5. Hatályon kívül helyezve.
6. A birtokközpont telkén a beépítettség nem haladhatja meg a 15%-ot.
7. Birtoktest (és birtokközpont) részét nem képező telken, ha területe legalább 30.000 m², az engedélyezhető beépítés 3%.
8. Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.
9. Az övezetben elsősorban a az állattartás, az állattenyésztés, a mezőgazdasági termelés és az agrárturizmus építményei helyezhetők el, azonban az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további egy szolgálati lakás létesítése engedélyezhető.
   
10. Hatályon kívül helyezve.
11. Az övezet kialakításának elsődleges célja a mezőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:
    1. a mezőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik,
    2. a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg, ebben az esetben a lakóépületre nem adható önállóan építési és használatbavételi engedély.
12. A lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető tetőhajlásszöge 35-45 fok között választható meg.
13. Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el: közműbecsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor; kerti épített tűzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel; háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, fóliasátor; állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.
14. Az 100.000 m²-nél kisebb területű birtoktest meglévő telkein, vagy a 30.000 m²-nél kisebb területű önálló telken, a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem engedélyezhető.
15. Hatályon kívül helyezve.
    

16. Az Má-f1* jelű övezetre az Má-f övezet előírásai érvényesek az alábbi kivételekkel:

    a) birtokközpont nem alakítható ki,

    b) az Má-f1* jelű övezetre nem kell alkalmazni:

    ba) a paramétertáblázatban a legkisebb beépíthető (birtoktest részét nem képező) önálló telek területe 30.000 m2 tartalmú sort, és

    bb) a (7), a (11) és a (14) bekezdéseket.

    
    

Az Má-f2 jelű általános mezőgazdasági övezet

(kisüzemi tanyás gazdasági területek)

52.§.

1. Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági műveléshez kapcsolódó építmények helyezhetők el. Az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető. A lakóépületben legfeljebb egy lakás engedélyezhető. Az övezetben más jellegű, nem mezőgazdasági célú épület nem helyezhető el.
2. A 10.000 m²-nél kisebb területű telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem engedélyezhető.
3. A beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete nem haladja meg az 1000 m²-t. Gazdasági építmény a meglévő, illetve szerkezeti terven ábrázolt tervezett belterület határtól 200m-en belül nem helyezhető el.
4. Az övezetben kialakítható birtokközpont, az Má-f1 jelű övezet birtokközpont kialakítására vonatkozó feltételeinek teljesülése esetén.
5. Az övezetben épület az adott telekkel határos út tengelyétől számított 15 m távolságon belül nem helyezhető el.
6. A telkek utcai telekhatárán csak kártalanítási igény kizárásával és lábazat nélküli kialakítású, áttört kerítés engedélyezhető.
7. A lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető tetőhajlásszöge 35-45 fok között választható meg.
8. Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el: közműbecsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor; kerti épített tűzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel; háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, fóliasátor; trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop
   
9.  Má-f2 övezetben az országos erdőállomány adattárában nyilvántartott erdőterületként jelölt terület beépítése az erdőkre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével történhet.
   
10. Má-f2 övezetben a külterületi közutak 50 méteres védőtávolsággal érintett ingatlanokon az út tengelyétől mért 30 méteren belül épület nem helyezhető el, 20 méteren belül kerítés építmény nem helyezhető el.
    

Az Má-t jelű általános mezőgazdasági övezet

(tanyás mezőgazdasági területek)

52/A.§

(1) Az Má-t övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

             ( 2) Az Má-t övezetben a növénytermesztés, az állattartás és az állattenyésztés, továbbá az ezzel kapcsolatos    termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el. Lakó rendeltetés 6000 m² telekterületnél nagyobb tanyás telken vagy major területén helyezhető el. Az övezetben egy telken egy lakó rendeltetés helyezhető el.

             (3) Az övezetben az OTÉK–ban meghatározott melléképítmények elhelyezhetők.

           (4) Az övezetben legfeljebb egy tanyás telek (telek vagy alrészlet) alakítható ki. A tanyás telek az ingatlan-    nyilvántartásban tanyaként szerepeltethető.

    ( 5) Az övezetben a kerítés magassága nem haladhatja meg az 2 m-t, tömör kerítés nem létesíthető.

      (6) Az övezetben a közművesítettség módja legalább a hiányos közművesítettség, amely esetben a közüzemi villamos energiaszolgáltatás, engedélyezett fúrt kút és a szennyvízelvezetés és tisztítás közműpótló berendezése (pl. zárt rendszerű szennyvíztározó) megléte kötelező. A közműellátásban a megújuló energiaforrások alkalmazhatók. Az energiaellátás, az elektromos energiaszolgáltatás légkábellel is kiépíthető.

   (7) Az övezetben magánút kialakítható. A magánút, és a közműellátást szolgáló műtárgyak elhelyezésére szolgáló telkek telekmérete lehet kisebb, mint az övezetben meghatározott minimális telek mérete. Új közlekedési terület telekalakítása során magánút szélességének - amennyiben nem kialakult közlekedési területről, vagy meglévő közlekedési célú közterület szélesítéséről van szó - minimum 5,0 méternek kell lennie.”

A V jelű vízgazdálkodási övezet

(a vízfolyások meder és part területe)

53.§

1. Az övezetbe a kisvízfolyások és vízfelületek meder és part területei és a vízbeszerzéssel kapcsolatos területek tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények, továbbá vízi sportot szolgáló építmények (pl.: csónakház, csónak kikötő) helyezhetők el. ¹
2. A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki.
3. A vízgazdálkodási övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ KÖu jelű közlekedési övezetek előírásai vonatkoznak.
4. A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.
5. A vízfolyások, vízfelületek partéleitől a karbantartás számára legalább 3-3 m széles sávot, a Duna-Tisza csatorna mellett 20-20 m széles sávot szabadon kell hagyni.
6. A partvédelmi területek közé a vízfolyások, vizes élőhelyek, tavak természetes és természetközeli állapotú külterületi (part)szakaszai melletti területek tartoznak, melyek nagysága vízfolyások, vizes élőhelyek esetén az érintett partszakasztól számított 50 méteren, tavak esetében a partszakasztól számított 100 méteren belüli területsáv.
7. A partvédelmi területeken belül új építmények elhelyezése - amennyiben arról külön jogszabály nem rendelkezik - tilos.
8. Az állapotvédelmi területek közé a vízfolyások, vizes élőhelyek, tavak természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti, a parttól számított 100 méteren belüli területek tartoznak.
9. Az állapotvédelmi területeken belül a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (növényvédő szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése tilos.

ÉPÍTETT ÉRTÉKEK VÉDELME

54.§.

1. Dabas közigazgatási területének egyedi védettségű műemlékeit és műemléki környezetüket az örökségvédelmi hatástanulmány tartalmazza.
2. Dabas közigazgatási területének helyi védettségű emlékeit az örökségvédelmi hatástanulmányban javasoltak alapján helyi értékvédelmi rendeletben kell meghatározni.
3. Az egyedi védettségű műemlékeket és műemléki környezetüket, a helyi védelemre javasolt emlékeket a szabályozási terv jelöli.
4. Hatályon kívül helyezve
   
5. Az 5..sz. főút és a regionális szabadidő – sportközpont  között tervezett létesítmények (lakópark, szálloda, üzletházak, egyéb intézmények) építési engedélyezési terveihez a főút felől látványtervekkel kell készíteni, bemutatva a meglévő és tervezett építészeti elemek – együttesek, városkép – várossziluett formáló hatását.
6. A műemlék- kúriák telkei tovább nem oszthatók, a telkek beépítettsége tovább nem növelhető.

RÉGÉSZETI LELŐHELYEK VÉDELME

55.§.

1. A régészeti lelőhelyeket az örökségvédelmi hatástanulmány, a szerkezeti és a szabályozási tervlapok tartalmazzák.
2. A régészeti lelőhelyek az örökségvédelmi törvény értelmében ex lage általános védelmet élveznek. A régészeti lelőhelyek területén végzendő bármilyen építési vagy más földmunka, illetve telekalakítás esetén a Kulturális Örökségvédelmi hivatal területileg illetékes irodáját szakhatóságként meg kell keresni.
3. Amennyiben az ismert régészeti lelőhelyeken kívül földmunkák során régészeti lelőhely nyomai és/vagy régészeti leletek kerülnek elő, a Kulturális örökség védelemről szóló törvény (2001. évi LXIV.tv.) 24.§-ában foglaltak szerint kell eljárni, és értesíteni kell a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságát.

A TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

56. §.

1. Természeti értékvédelmi területen épületek, épímények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) az engedélyezési eljárás során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon.
2. A település közigazgatási területén az alábbi természeti értékvédelmi területek kerülnek kijelölésre:

-      Országos jelentőségű védett természeti területek,

-      Országos ökológiai hálózat területei,

-      Natura 2000 európai ökológiai hálózat területei.

AZ ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

57.§.

1. Az érintett területek közé a tájvédelmi körzet, valamint az országos jelentőségű védett természeti területnek minősülő lápok területei tartoznak.
2. A területeken bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyével végezhető.
3. A területeken belül bármely tevékenység csak az országos védettségű területre vonatkozó előírások, valamint a védett terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhető.
   

NEM VÉDETT TERMÉSZETI ÉS TERMÉSZETKÖZELI ÁLLAPOTÚ TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

58.§.

1. A nem védett természeti és természetközeli állapotú területek közé a Természeti területek; a Natura 2000 európai ökológiai hálózat területei; az Országos ökológiai hálózat területei tartoznak.
2. Nem védett természeti és természetközeli állapotú területeken művelési ág megváltoztatásához a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélye szükséges, míg egyéb tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség véleményének figyelembevételével engedélyezhető.

58/A.§

Tájképvédelem

1. A tájképvédelmi terület határa a Szabályozási terven feltüntetésre került.

2. Tájképvédelmi területen új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.

A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

59.§.

1. A környezetvédelem vonatkozásában az érvényes környezetvédelmi jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni.
2. Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig.
3. Új területhasználat, beruházás esetén az engedélyezés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és e vizsgálatok és értékelésük csatolása az engedély kérelemhez.
   

A FÖLD VÉDELMÉNEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

60.§.

1. A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:
   1. a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig,
   2. a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással),
   3. az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni.

(2) Az építési kivitelezési munkákhoz szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkezi kitermelőhelyről kell beszerezni. A település a nitrát érzékeny területek közé tartozik be kell tartani a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályait.¹

A FÖLD VÉDELMÉNEK MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSAI

61.§.

1. A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédő gazdálkodást kell folytatni.
   

A VIZEK VÉDELMÉNEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

62.§.

1. A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedélyezhető. Belterületeken a szennyvíz csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. A csatornázatlan ingatlanokat a szennyvízelvezető hálózat kiépítését követő legkésőbb egy éven belül rá kell kötni a szennyvízelvezető hálózatra. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.
2. A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba.

A VIZEK VÉDELMÉNEK VÍZGAZDÁLKODÁSI ÖVEZETHEZ KAPCSOLÓDÓ ELŐÍRÁSAI

63.§.

1. Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok és tavak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.
2. A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni.
   

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

64.§.

1. Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyag kezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket.
   

ZAJ- ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

65.§.

1. Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.
   

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS ÁRTALMATLANÍTÁS ELŐÍRÁSAI

66.§.

1. A település területén a kommunális hulladék szervezett gyűjtését és elszállítás, valamint a szelektív hulladékgyűjtést, az Önkormányzat által megbízott szervezetnek, vállalkozásnak kell végezni, az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelően.
2. A kommunális és építési hulladék elhelyezése csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletében meghatározott települési, vagy kistérségi lerakón történhet.
3. Veszélyes hulladék a kommunális hulladéklerakó telepre nem kerülhet.
4. A veszélyes hulladék gyűjtéséről, üzemi gyűjtőben történő biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni. A telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.
5. Állati hullák (tetemek) elhelyezése csak az erre a célra kijelölt konténerben történhet. A tetemek elszállítását és megsemmisítését csak az erre a célra szakosodott és engedéllyel rendelkező vállalkozás végezheti.

KÖZTERÜLETEK KIALAKÍTÁSA, NYILVÁNTARTÁSA ÉS HASZNÁLATA

67.§.

1. A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
2. Amennyiben az építési használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

3. A település területén engedélyezhető eltérő használat:

Hirdető reklám berendezés, melynek elhelyezése és működtetése nem zavarhatja a köz- és közlekedésbiztonságot, elhelyezéséhez az érintett szakhatóság engedélyének beszerzési szükséges.

Árusítópavilon, mozgó árúsítóhely létesítése

Közúti tömegközlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek, töltőállomás)¹

Köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak)

Szobor,díszkút elhelyezése

Távbeszélőfülke elhelyezése

Építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése) építőanyag tárolás

4. A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások.

Megengedett legnagyobb építménymagasság árusító pavilon esetében:3,5 m, legnagyobb alapterület 6 m2, az építményt magastetős kialakítással (20-45fok), tájba illő módon kell elhelyezni. A gyalogos forgalmat nem zavarhatja, épület bejárata elé nem helyezhető, építménytől legalább 1,20 m-re tűzrendészeti előírásokat is figyelembe véve helyezhető el.

A megállók várakozóhelyein csak áttört, illetve átlátszó anyagokból kialakított beállók alakíthatók ki.

5. A közterületeket az akadálymentes közlekedés előírásainak megfelelően kell kialakítani.

(6) 1. Közterület csak a Szabályozási Terv és e rendelet vonatkozó előírásai alapján

szabályozható ki és szüntetheti meg.

2. A közterületek rendeltetése különösen a közlekedés biztosítása, a közművek elhelyezése. Közterületeken építmények akkor helyezhetik el, ha az építmény a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint elhelyezkeedésével, használatából eredő sajátos hatásaival nem akadályozza a közterület rendeltetésének megfeleli használatát.

3. A közterületeken a köztárgyakat és építményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a gépjármű és a gyalogos forgalmat ne akadályozzák.

4. Közterületi telefonfülke és szemétgyűjtő nem telepítheti közvetlenül épület homlokzati fala elé.

5. A Szabályozási Terven tervezett szabályozási vonallal ábrázolt közterületeken kívül magánutak is kialakíthatók, bármely övezetben, építési övezetben telekalakítási terv alapján, az övezeti határok figyelembe vételével, ha a visszamaradó telkek méretei az övezeti, építési övezeti előírásoknak megfelelnek és a magánútra vonatkozóan teljesülnek a következi pontokban foglaltak.

6. Új magánút minimális szélessége:

a.) legfeljebb 4 telek megközelítése esetén legalább 10,0m,

b.) 4-nél több telek megközelítése esetén legalább 12,0m.

7. A magánút telkére nem vonatkoznak a telek szélességére és minimális területére vonatkozó övezeti, építési övezeti előírások, de a magánút telkének közterülethez kell csatlakoznia. Magánút közterülethez csatlakoztatásának módjáról a telekalakítást megelőzően településrendezési szerződést kell kötni, amelyben a magánút működtetéséről is rendelkezni kell.

8. Kettőnél több telket kiszolgáló magánutat közforgalom számára, időkorlátozás nélkül megnyitottként kell működtetni.

9. A 10,0m, vagy annál szélesebb magánút esetén legalább egyoldali fasor helybiztosítása kötelezi.

10. A magánút kialakítására vonatkozó telekalakítás esetén feltételként kell előírni az

útburkolat és a felszíni vízelvezetés kiépítését.

11. Magánúton csak közlekedési-, közmű-és a terület rendeltetésszerű használatához

szükséges műtárgyak és köztárgyak helyezhetik el.

12. Magánút nevét, elnevezését a tulajdonos terjeszti elő a jegyző felé előzetes egyeztetés alapján, a hatályos jogszabályok szerint, melyet a képviselő-testület elé kell beterjeszteni elfogadásra. ¹

BELTERÜLETBE VONANDÓ TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSA

68.§.

1. A belterületbe-vonásra tervezett területeket a településszerkezeti terv tartalmazza. Belterületbe vonásukig jelenlegi művelési águknak megfelelő hasznosításuk biztosítandó.
2. A belterületi határ változtatása szabályozási terv alapján lehetséges.
3. A belterületbe-vonásra kijelölt külterületeken a belterületbe csatolást kihirdető rendelet hatályba lépéséig telekalakítás végezhető jelen övezeti besorolásaiknak megfelelően.

TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

69. §

1. A HÉSZ és az SZT az alábbi tilalmi és korlátozási szabályozási övezeteket jelöli ki illetve teszi lehetővé alkalmazását:

a)   településrendezési feladatok megvalósítását elősegítő sajátos jogintézmények:

tilalmak (változtatási, telekalakítási, illetőleg építési tilalom);

elővásárlási jog;

kisajátítás;

helyi közút céljára történő lejegyzés;

útépítési és közművesítési hozzájárulás;

településrendezési (beépítési, helyrehozatali, beültetési) kötelezések.

táj- és környezetvédelmi védőövezetek:

-           Temető védőtávolsága

-           Szennyvíztisztító telep védőtávolsága

-           Hulladéklerakó védőtávolsága

-           Vizes élőhelyek partvédelmi területe

-           Vizes élőhelyek állapotvédelmi területe

2. nyomvonalas létesítményekhez kapcsolódó védősávok

Közutak

Közművek

3. egyéb védőövezetek, védősávok
4. A településrendezést elősegítő sajátos jogintézményekkel érintett építési telkek, telkek építéshatósági ügyeiben a jogintézmény sajátosságainak és az alkalmazás céljának megfelelően kell eljárni.
5. Az ÖT által lehatárolt és/vagy az ágazati szabványokban előírt közegészségügyi, környezet és természetvédelmi, közlekedési és közmű védőterületeken belül építési és/vagy területhasználati korlátozások állnak fenn.
6. Bármely védőterület által érintett telken, építési telken az adott védőtávolság által előírt építési és/vagy használati korlátozások csak a teleknek a védőtávolság által érintett részére vonatkoznak.
7. Az önkormányzat elővásárlási joggal kíván élni az 1897/5 és 1931hrsz számú telkek közút céljára történő felhasználása érdekében.
8. A gyakorló-, és lőtér 1000m-es védőterületén-a beépítésre nem szánt területek vonatkozásában-minden építési engedélyezési eljárásba a HM HVK Hdm. és Kik. Csoportfőnökséget mint I.fokú szakhatóságot be kell vonni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

70.§.

(1)Ez a rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv 2006 év július hó 01. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg  32/1998. (IX.24.)  számú önkormányzati rendelet és módosításai, kiegészítései  hatályukat vesztik.

(2) A rendelet kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik.

(3) Jelen rendelet mellékleteiben a módosítás területi hatálya jelkulccsal jelölt területekre vonatkozóan a Dabas Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 24/2006. (VI.22.) önkormányzati rendelet mellékletét képező Szabályozási terv normatartalma hatályát veszti és helyébe jelen rendelet mellékleteinek normatartalma lép, kivéve a (2)–(5) bekezdésekben foglaltakat.

(4)Jelen rendelet 6. melléklete és 7.§, 8.§, 9.§ és 15.§ önálló képviselő-testületi döntéssel léptethetők hatályba az alábbi feltételek teljesülése esetén:

a) a szennyvíztiszító telep technológiai korszerűsítését követően a szennyvíztisztító védőtávolsága – az érintett államigazgatási szerv által kiadott hatósági bizonyítvány alapján – legalább 300 méterre csökken, vagy

b) a szennyvíztiszító a Gip-sz építési övezet területéről áthelyezésre kerül, vagy

c) a szennyvíztiszító telep technológiai korszerűsítését követően a szennyvíztisztító védőtávolsága – az érintett államigazgatási szerv által kiadott hatósági bizonyítvány alapján –0 méterre csökken.

(5) A jelen rendelet 6. melléklet hatályba lépéséről szóló önkormányzati döntésben rendelkezni kell a hatályos szabályozási terven SZT-2 jellel jelölt tervlap és a HÉSZ jelen rendelet 7.§, 8.§, 9.§ és 15.§ szerinti módosulásáról. Az 6. melléklet hatályba lépéséig a hatályos szabályozási terven SZT-2 jellel jelölt tervlap tartalmát kell figyelembe venni, az 6. melléklet területi hatálya alá tartozó területre.

(6)A (2) bekezdés a) pont szerinti esetben, az 6. melléklet hatályba lépését követően, az 6. mellékletben meghatározott Gksz–6 jelű építési övezet területén az Ev jelű övezetet kell alkalmazni.

(7) A (2) bekezdés b) és c) pont szerinti esetben, az 6. melléklet hatályba lépését követően, a Gip-sz jelű építési övezet területére a Gksz–6 jelű építési övezet előírásait kell alkalmazni.

(8) A rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.