Dabas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2010. (VII.29.) önkormányzati rendelete

Az épített és természeti környezet helyi védelméről.

Hatályos: 2013. 12. 10- 2016. 12. 14


Dabas Város Önkormányzata Képviselő-testületének

33/ 2010. (VII.29.) önkormányzati rendelete

              Az épített és természeti környezet helyi védelméről.


33/2010.(VII.29.) önkormányzati rendelet és az ezt módosító 43/2010.(VII.29.), a 37/2011.(VI.23.),  a 19/2012.(III.01.),  a 33/2012.(V.31.),  az 50/2012.(IX.14.), a  17/2013.(V.1.) valamint a  26/2013.(X.7.) és a 34/2013.(XII.9.)  önkormányzati rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalt szövege az épített és természeti környezet helyi védelméről.



Dabas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A.§. (1 ) bekezdésének  a.)  pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§.(1) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§.(3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel  az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999.(VIII.13.) FVM rendelet előírásaira a következő rendeletet alkotja:

 

Általános rendelkezések

1. §

(1) E rendelet célja Dabas város településképe és történelme szempontjából meghatározó épített és természeti értékek védelme, a település építészeti és természeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A település épített és természeti értékei – tulajdonformára tekintet nélkül – a nemzet kulturális kincsének részei, ezért a megóvásuk, a fenntartásuk, a jelentőségükhöz méltó használatuk és a megfelelő bemutatásuk – közérdek.

(3) A helyi értékvédelem feladata különösen:

a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár, illetve természetvédelmi szempontból védelemre érdemes: -településszerkezetek -épületegyüttesek -épületek és épületrészek, építmények -utcaképek és látványok -műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek -fák és növényegyüttesek -a továbbiakban együtt: védett értékek – körének számbavétele és meghatározása,

nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése; b) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Dabas Város Önkormányzat Képviselő-testülete rendeletével a megóvandó épített és természeti értékeit helyi védettség alá helyezi.

(5) A helyi védettség alá tartozó értékek jegyzéke e rendelet mellékletét képezi.

 

2. §

(1) E rendeletet Dabas közigazgatási területén kell alkalmazni, és annak hatálya kiterjed minden, e rendelettel védetté nyilvánított értékre.

(2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá – azzal összefüggésben – minden természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társulásra.

 

3. §

(1) E rendelet alkalmazása során:

a) védett településszerkezet: a képviselő-testület által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal

b) védett településkarakter: a képviselő-testület által védetté nyilvánított településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezetinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese

c[b1] )5 védett településkép (VT): a képviselő-testület által védetté nyilvánított utcakép, az épített és a táji környezet együttese. A védett településkép az épített és a természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, növényeket (kerteket), közterületi bútorzatot és burkolatokat. A védett településkép része lehet a terület (területrészek) használati módja

d[b2] )5 védett épület, építmény (TV): a képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari-agrár szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll

e[b3] )5 védett épületrész (HV): a képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épületrészek, amely az épület tömegét, homlokzatát, tetőzetét, portálját, lépcsőházát, díszítményeit, illetve különleges tartószerkezetét jelenti. Homlokzatvédelem (HV) alatt az épület egészének a külső megjelenését kell érteni.

f[b4] )5 védett műtárgy (VM): a képviselő-testület által védetté nyilvánított, a d) és az e) pontok alatt fel nem sorolt építmény, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés

h[b5] )5 védett növényzet (VN): a képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan egyedi növény vagy növényzet együttes (fasor, park stb.) amely az adott településen jellegzetes, illetve az emberi környezet védelme, a hagyományos településkép megőrzése vagy településtörténeti, kulturális szempontból közérdek

i) védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.


 [b1]Az 50/2012. (IX.14.) rendelet módosította.

 [b2]Az 50/2012. (IX.14.) rendelet módosította.

 [b3]Az 50/2012. (IX.14.) rendelet módosította.

 [b4]Az 50/2012. (IX.14.) rendelet módosította.

 [b5]Az 50/2012. (IX.14.) rendelet módosította.

 

4.§.

Helyi védettség keletkezése és megszűnése

(1) A helyi védettség alá helyezéséről, illetve annak megszűnéséről a képviselő-testület rendelettel dönt.

(2) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, erre településrendezési tervművelet vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.

(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a)5 építészeti[b1]   és természeti értékek esetén:

-a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását

-a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve

telekrész)

-a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók)

-a kezdeményezés indoklását

b) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén: - az együttes megnevezését - körülhatárolását - a védendő érték rövid leírását, dokumentálását - a kezdeményezés indoklását.


 [b1]Az 50/2012. (IX.14.) rendelet módosította.

 

5. §

(1) A védelemmel kapcsolatos döntés előkészítéséről szakértő bevonásával a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(2) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez:

a[b1] )5 be kell szerezni a Főépítész szakvéleményét, amennyiben a döntést az önkormányzat hivatala készíti elő

             b[b2] )5  be lehet szerezni műemlékvédelemmel foglalkozó szervezetek állásfoglalását

c[b3] )5  be lehet szerezni a Fiatal Műemlékvédők Egyesületének (FME) szakmai állásfoglalását

             d[b4] ) 5  be lehet szerezni a helyi tervezők véleményét

             e[b5] ) 5  természeti értékek esetén be lehet szerezni botanikusok véleményét

(3) Az előkészítéshez beszerezhető még az érintett ingatlantulajdonosok, az érintett helyi, szakmai, társadalmi szervek, egyesülések álláspontja.

(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:

  1. 5védési[b6]  szándék esetén az értesítést az érdekeltnek írásban a döntést megelőzően kézbesíteni kell
  2. 5 az[b7]  értesítés megtörténik helyben szokásos közhírré tétellel is

(5[b8] ) 5  A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 14 napra közhírré kell tenni.

(6) A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a Polgármesteri Hivatal épületében biztosítani kell.


 [b1]Az 50/2012. (IX.14.) rendelet módosította.

 [b2]Az 50/2012. (IX.14.) rendelet módosította.

 [b3]Az 50/2012. (IX.14.) rendelet módosította.

 [b4]Az 50/2012. (IX.14.) rendelet módosította.

 [b5]Az 50/2012. (IX.14.) rendelet módosította.

 [b6]Az 50/2012. (IX.14.) rendelet módosította.

 [b7]Az 50/2012. (IX.14.) rendelet módosította.

 [b8]Az 50/2012. (IX.14.) rendelet módosította.

 

6. §

(1) A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről a 5. §-ban foglaltak szerint értesíteni kell:

-az érdekelteket

-az illetékes Földhivatalt

-az illetékes építésügyi hatóságot

-területi védelemnél az érdekelt közműveket.

 

7. §

(1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetésének a tényét az ingatlan­nyilvántartásba be kell jegyezni

(2) A helyi védettség fennállásának tényét a hivatalos helyszínrajzon fel kell tüntetni az alábbiak szerint: „Dabas Város Önkormányzata …. számú rendelete alapján védett települési érték.”

(3) A helyi védelmet a Helyi Építési Szabályzatban és a Szabályozási Tervben fel kell tüntetni, és erre a rendeletben utalni kell.

(4) Az ingatlan-nyilvántartási, illetve helyszínrajzi bejegyzésről a jegyző gondoskodik.

(5) A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

 

.

8. §

               A védett értékekre vonatkozó településrendezési és építési előírások

(1) A település jellegzetes szerkezetének, telekosztásának, utcavonal-vezetése megőrzendő.

(2) Az új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és a természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani. A közterületek kialakítását, burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával, azokkal összhangban kell kialakítani.

(3) A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka, illetve olyan állapot fennmaradása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét, a védett növényzet egészségét.

(4) A védett ingatlanon új hirdetés, reklám nem helyezhető el.

(5) Védett területen hirdetés és reklám csak az illetékes főépítész pozitív minősítése alapján helyezhető el.

(6) A védett építményen új parapetkonvektor vagy klímaberendezés közterületről is látható egysége nem helyezhető el.

(7) A védett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna) helyezhető el – lehetőleg takartan.

(8) Védett területen vagy védett építménnyel érintett ingatlanon az illetékes építésügyi hatóság a környezet kialakításához kertészeti, zöldfelületi tervek készítését írhatja elő.

(9) Védelemmel érintett közterület csak közterület-rendezési terv (KÖRT) alapján alakítható ki, újítható fel.

(10) A közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

(11) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető. A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe történő beépítése vagy azok megőrzése előírható.

(12) Védett növényzet kivágása csak a védelem megszűnését követően, illetve a növényzet kipusztulása esetén, továbbá közvetlen élet-vagy balesetveszélyes helyzet megszüntetése érdekében engedélyezhető. A védett növényzet kipusztulását kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni. A védett növényzet esetleges pótlásáról a jegyző által – szakértő bevonásával – meghatározottak szerint kell intézkedni.

(13) Amennyiben a kiszáradt védett növényzet településképi, esztétikai vagy történeti értéket képvisel és fenntartása megfelelően megoldható, a kivágásra vonatkozó engedélyt meg lehet tagadni.

8/A[b1] . §.

.Homlokzatot érintő előírások

(1) Az épület közterületről látható homlokzatának színezése:

  1. az épület egésze rendeltetésének megváltoztatásánál, homlokzatának felújításánál a közterületről látható homlokzat egészét kell át- vagy újraszínezni, beleértve az épület tűzfalát is. Az át- vagy újraszínezés csak a látványterv részeként engedélyezett, színes színezési terv, vagy színterv alapján végezhető el. Az épület színtervének törekednie kell az eredeti állapot színeihez.

  1. részleges színezés csak a földszinti kirakatportálok cseréje, átalakítása, az életveszély elhárítás, a homlokzat egyes részeinek erős rongálódása esetén, illetőleg egyéb szükséges javítások során, a földszint tagolásának megfelelő módon történhet, ugyancsak a látványterv részeként engedélyezett, a homlokzat egészére vonatkozó színezési terv alapján;

  1. védett épület át- és újraszínezése dokumentált falkutatást követően, engedélyezett színterv birtokában is csak előzetesen elkészített és igazoltan elfogadott mintafestés birtokában lehetséges.

(2[b2] ) 5 Az épület homlokzatát érintő átalakításnál, illetőleg a meglévő,  vagy azelőtt átépített  épület teljes körű vagy részleges felújításánál:

a.) Az eredeti homlokzatkialakítás megtartandó, illetőleg az eredeti tervek szerint helyreállítandó.

b.) Az eredeti épületdísz, épületrészlet megtartandó, vagy helyreállítandó.

(3) Eredeti nyílászárók és tartozékai (spaletta, zsalugáter, kilincs, zsanér), amennyiben lehetséges teljes mértékben megtartandók. A nyílászárók cseréje az eredetivel azonos módon, egységes kialakítással és anyaghasználattal, vagy az épület egészére vonatkozó egységes új - az eredeti épülethomlokzathoz illeszkedő - koncepció alapján történhet. Ez a nyílászárók tartozékira is vonatkozik. Meglévő nyílászáróival megegyező formák, osztások, anyaghasználatok és színek alkalmazhatók. Kizárólag műanyag nyílászáró és összetett műanyag tok- és szárnyelemeket felhasználó nyílászáró látszó műanyagfelülettel nem alkalmazható.

(4) A homlokzaton lévő használaton kívüli korábbi tartót, kábelt, antennát, reklámtartó szerkezetet, általában minden egyéb nem az épület homlokzati architektúrájához kapcsolódó elemet el kell távolítani.

A homlokzatra szerelt és használatban lévő kábeleket, vezetékeket falba kell süllyeszteni, továbbá a szabálytalan állapotokat meg kell szüntetni.

(5) Teljes épület-felújítás esetén az épület tűzfalainak felújítását is el kell végezni, amennyiben szükséges, az eredeti állapotnak megfelelően.

A homlokzatot, vagy tűzfalat érintő felújítás engedélyezett tervek szerinti elvégzését az egyes rendeltetési egységek, illetőleg a szomszéd ingatlanok tulajdonosai tűrni kötelesek.

Épület külső megjelenését érintő beavatkozást az eredeti építési tervek hiányában az épület stílusjegyeihez és környezetéhez alkalmazkodva, az eredeti állapot megkutatásával kell elvégezni úgy, hogy törekedni kell a korábbi homlokzat eredeti állapotot tükröző visszaállítására.


 [b1]A 37/2011.(VI.23.) rendelet módosította 2011. július 1-én lépett hatályba.

 [b2]Az 50/2012. (IX.14.) rendelet módosította  2012. szeptember 17-én lépett hatályba.

8/B[b1] . §.

Épület tetőzetére vonatkozóan

(1) Az épület tetőfedő anyaga az épület eredeti tetőfedő anyagával kell megegyeznie. Engedhető tetőfedő anyagok: kerámiacserép és nádfedés. Kerámiacserép esetében a natúr hornyolt íves, hornyolt egyenes, hódfarkú, szegmensvágású, hódfarkú  engedélyezhető.
A cserepek nem festhetők.

(2)Tetőtér beépítésnél a tetősíkon a tetősíkra ráépített tetőfelépítmények kizárólag a nyílászárók elhelyezését szolgálhatják. Tetőablak, a tető síkjába illeszkedő módon valósulhat meg, az épület fő karakterét kevésbé zavaró módon.

(3)Tetőcsere esetén a hajlásszög és a szarufák kiképzése, díszítése (szarufavég-nem takarható, burkolható el), valamint szarufa kinyúlás mértéke nem változtatható meg.

(4)Tetősíkon kívüli kéményrész hagyományos módon (kisméretű tömör tégla) kell, hogy készüljön az épülethez illő módon. Lehetőleg az egész kéményrendszer kövesse a hagyományos építészetet. Természetesen adott esetben modern fűtés-gépészeti elem vezethető a kéményben.


 [b1]A 37/2011.(VI.23.) rendelet módosította. 2011. július 1-én lépett hatályba.

8/C[b1] . §.

Épületbelsőre vonatkozóan – alaprajz és képzőművészeti értékek

(1) Az épület jellegzetes karakterét adó alaprajz teljes mértékben megőrizendő. Átalakításának lehetősége csak az építési hatósághoz benyújtott alaprajz módosítási kérelem alapján lehetséges. Alaprajz módosításnak törekednie kell a lehető legkisebb mértékű átalakításra.

(2) Burkolatok amennyiben eredeti állapotban maradtak fenn, akkor azok megőrizendők. Padlóburkolatok esetében amennyiben nem lehetséges a megőrzés, akkor az adott helységben egy 1 m2-es felületen meg kell őrizni a burkolatot, vagy újra kell készíteni az eredeti burkolatot egy 1 m2-es felületen, vagy teljes mértékben helyre kell állítani. Új padló burkolat készítése során törekedni kell az épülettel való építészeti harmonikus összhangra.

(3) Látszó fagerendás mennyezet esetén a gerendázat és a felette lévő burkolat elfedése, eltakarása tilos.

(4)Épülethez nem illő fal és mennyezet burkolat nem készíthető.

(5)Amennyiben az épületben egyéb építészeti (kéményrendszer, kemence, füstölő) vagy képzőművészeti (cserépkályha, freskó, stukkó) elem található azok megtartása kötelező.


 [b1]A 37/2011.(VI.23.) rendelet módosította., 2011. július 1-én lépett hatályba.

 

8/D[b1] . §.

Cégér, cégtábla, illetőleg cégfelirat elhelyezésének lehetősége

(1) Az épületen csak olyan cégér, cégtábla illetőleg cégfelirat helyezhető el, mely az épületben lévő rendeltetési egységre, illetőleg az abban folytatott tevékenységére vonatkozik.

(2) A megvilágítást szolgáló elektromos vezeték csak a berendezésen belül és rejtetten helyezhető el, a homlokzat falán kívül kábelcsatornában nem vezethetők.

(3) Tetőzeten reklám elhelyezése nem lehetséges.


 [b1]A 37/2011.(VI.23.) rendelet módosította.

.

8/E[b1] . §.

A homlokzaton elhelyezhető egyéb technikai berendezések

(1) Épület homlokzatán semmiféle vezetéket (kábelt, csővezetéket) a falsíkon kívül vezetni nem lehet.

(2) Az épület közterület felőli homlokzatán – beleértve a közterületekről látható tetőzetet is:

  1. a.) gázüzemű égéstermék homlokzati kivezetése, távközlési eszköz, bármely épület-gépészeti, légkezelő illetve légkondicionáló berendezés kültéri (külső) egysége látható, valamint környezetébe nem illeszkedő módon nem létesíthető;

  1. b.) a tetőhéjalásnál a fedéséhez illeszkedő napelem létesíthető;

  1. c.) árusító automata berendezés a közterület felőli homlokzaton nem helyezhető el;

d) A név és címtáblákat, illetve a kaputelefonokat kapuzatonként egységes kialakítással kell elhelyezni.

(3) Az épület közterület felől nem látható homlokzatán:

  1. a) a gáznemű égéstermék homlokzati kivezetőjének elhelyezésénél a vonatkozó szakági előírásokon túl igazodni kell a meglévő, illetve a tervezett nyílászárók tengelyéhez, és figyelembe kell venni az épület homlokzati részletképzéseinek elhelyezkedését és rendszerét;

  1. b) a nyílászáró alatti parapetfalban gáznemű égéstermék homlokzati kivezetőjének elhelyezése nem engedhető meg, amennyiben az a meglévő épületszobrászati részletek, gipsz-stukkó, falfestmény, mozaik megszüntetését, roncsolását eredményezné, eredeti szimmetriáját negatívan befolyásolná;

  1. c)védett épületen gáznemű égéstermék homlokzati kivezetése nem létesíthető a belső udvari homlokzatokon sem;

  1. d)mesterséges szellőzéshez kivezetést létesíteni, továbbá helyiségszellőztető vagy klimatizáló berendezést, helyiség hűtésére, illetőleg fűtésére szolgáló berendezést és annak tartozékait (hőcserélő, klímaberendezés) valamint távközlési és telekommunikációs eszközt elhelyezni csak rejtetten szabad. Helyiség hűtésére, illetőleg fűtésére szolgáló berendezés kifolyója a homlokzaton kívülre egyáltalán nem vezethető.

(4) Épület átalakítása, helyreállítása, rendeltetésének megváltoztatása esetén a közterületről is látható távközlési eszköz, tetőfelépítmény, egyéb épületgépészeti berendezés, ezen belül különösen parapetes kialakítású gázkészülék égéstermék kivezetője vagy klímaberendezés közterületről is látható egysége eltávolítandó, vagy esztétikailag nem kifogásolható módon átalakítandó.


 [b1]A 37/2011.(VI.23.) rendelet módosította 2011. július 1-én lépett hatályba.

8/F[b1] . §.

.Ingatlan telekhatárán létesülő építmény-kerítés

A kerítés az épülethez az építési korhoz illő és megfelelő stílusban, anyaghasználatban és kiképzésben (szín és formavilág) készíthető el. A lábazat feletti felületén – szemből nézve – legalább 75 %-ban áttört kerítés létesíthető. A kerítés lábazat nem haladhatja meg a 70 cm-t.


 [b1]A 37/2011.(VI.23.) rendelet módosította. 2011. július 1-én lépett hatályba.

8/G[b1] . §.

Melléképületek

Amennyiben az épület olyan melléképülettel rendelkezik, amelynek stílusa, formálása és építési ideje megegyezik a főépülettel, akkor a melléképületek is megőrzendők. Különösen a vidéki létformára jellemző épületek, azaz: ól, csűr, füstölő, istálló, tároló stb.


 [b1]A 37/2011.(VI.23.) rendelet módosította. 2011. július 1-én lépett hatályba.

8/H[b1] . §.

Melléklétesítmények

Minden az épülethez tartozó építészeti és kulturális egységességét, értékét kifejező egyéb elemek is megőrizendők. Pl. kerítés.


 [b1]A 37/2011.(VI.23.) rendelet módosította, 2011. július 1-én lépett hatályba.

.

9. §

(1) A védett értéket érintő építési munkák engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell a hatályos állami jogszabályokban előírt tervdokumentáción kívül a következő mellékleteket:

-a védett érték beavatkozással érintett részének felmérési dokumentációját

-az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést

-a munkák által érintett építményrészek és a környezet jelenlegi állapotának fényképdokumentációját

-a zöldterületet érintő munkák esetén a kertfelmérési rajzot és a növényjegyzéket, valamint a kialakításra vonatkozó kertészeti dokumentációt.

(2) Védett építményt érintő bármely építési munkához, a rendeltetés akár részleges megváltoztatásához az elsőfokú építési hatóság előzetes engedélye szükséges.

(3) A védett értéket érintő építési munka engedélyezéséhez az illetékes építési hatóságnak be kell szereznie a főépítész – szükség esetén az illetékes tervtanács – szakvéleményét. A főépítész szakvéleményében (ismerteti a zsűri szakmai álláspontját) állást foglal arról, hogy az adott építési munka megfelel-e a helyi védettségről szóló rendeletnek, illetve nem eredményezi-e a védett érték károsodását.

(4) A védett építményt érintő építési munka esetén – a Helyi Építési Szabályzattal összhangban – az illetékes építési hatóság, a főépítész közreműködésével meghatározhatja:

-a tetők, magastetők, a tetőfelépítmények kialakítását

-bővítmény esetén annak az építési helyen belüli elhelyezését

-a portálok kialakítását

-a homlokzatképzést és

-színezést -a felhasználható anyagok körét

-a beavatkozással kapcsolatos, a védett értékek rehabilitációjával összefüggő egyéb

feltételeket és követelményeket.

(5) Védett növényzet környezetében bármiféle kivitelezési tevékenység csak a növény előéletére kiterjedő védelem mellett végezhető. E védelem körét és módját – szakértő bevonásával – a jegyző állapítja meg.

 

10. §

A védett értékek fenntartása, hasznosítása

(1) A védett értékek jó karban tartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot – a hatályos jogszabályok keretei között – az illetékes építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja.

 

11. §

A védett építmények fenntartásának támogatása

(1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő,a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat – a költségvetés keretei között -támogatást adhat.

A támogatás pénzügyi fedezetét Dabas Város Értékvédelmi Alapja biztosítja. Az Értékvédelmi Alap éves feltöltéséről Dabas Város Képviselő-testülete az éves költségvetési rendeletében gondoskodik. Az Értékvédelmi Alap a költségvetés önálló címe.

(2) Önkormányzati támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha:

-a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja

-a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.

(3) Nem adható önkormányzati támogatás illetve a támogatást vissza kell fizetni, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát. E rendelkezés a szabálytalan beavatkozástól számított 5 évig érvényesítendő.

 (4) A támogatás vissza nem térítendő egyszeri támogatás, vagy legfeljebb   ….év futamidejű kamatmentes kölcsön lehet.

 (5) A fel nem használt támogatás  összege csak a tárgyévben használható fel, a következő évre nem vihető át.

(6) A vissza nem térítendő támogatás illetve a kamatmentes kölcsön pályázat útján nyerhető el.

(7) A Képviselőtestület által jóváhagyott pályázati kiírást évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően, de legkésőbb március 31-ig a Polgármester teszi közzé.

(8) Pályázatot benyújtani a védett ingatlan tulajdonosa jogosult. Önkormányzati tulajdonú ingattlanra, védett művi érték vagy

növényállomány karbantartására, felújítására, rekonstrukciójára pályázatot benyújtani nem lehet.

(9) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

a.) építési engedélyhez kötött munka esetén a jogerős és végrehajtható építési engedélyt valamint az ennek

elválaszthatatlan mellékletét képező jóváhagyott tervdokumentációt,

b.) építési engedélyhez nem kötött munka esetén a megértéshez szükséges, a költségbecslés számítás alapjául

szolgáló műszaki terveket és műszaki leírást,

c.) minden esetben a tervezett munkák tervezői költségbecslését vagy részletes költségvetését,

d.) minden esetben a megpályázott munka befejezésének tervezett határidejét,

e.) minden esetben a megpályázott pénzösszeg megjelölését, felhasználásának tervezett módját és határidejét,

f.) minden esetben előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás (kölcsön) elnyerése esetén a kapott

összeg a pályázati feltételek szerint kerül felhasználásra.

(10) A pályázati kiírás a (9) bekezdésben foglaltakon túlmenően további feltételeket is előírhat.

(11) A pályázatokat a Jegyző előterjesztése alapján a Képviselőtestület bírálja el és dönt a támogatás odaítéléséről és összegéről.

(12) A támogatást elnyert pályázókkal az önkormányzat nevében a Polgármester megállapodást köt, melyben rögzíteni kell a megítélt vissza nem térítendő támogatás vagy kamatmentes kölcsön felhasználásának módját, határidejét, feltételeit,az ellenőrzés szabályait, a törlesztés határidejét, feltételeit, a késedelmes törlesztés vagy a megállapodás egyébmódon történő megszegésének következményeit.

(13) A kamatmentes kölcsön összegének erejéig a hatályos jogszabályi keretek között az ingatlanra jelzálogot kell bejegyezni.

( 14 ) Az önkormányzati támogatással felújított épület védettsége nem törölhető 10 éven belül.

 

12. §

A védett értékek nyilvántartása

(1) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:

- megnevezését

- pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám)

- tulajdonos, kezelő, (bérlő) nevét, címét

- helyszínrajzot

- a rendeltetés és a használati mód megnevezését

- az eredeti tervdokumentáció másolatát – ha ez rendelkezésre áll

- a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés és döntés

másolatát, a védettségi kategória meghatározását

- a védett érték felmérési terveit – amennyiben ezek beszerezhetők, illetve

előállíthatók

- fotódokumentációját

- a védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek jegyzékét

(iktatószámát)

-minden egyéb adatot, amely a megőrizendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.

(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A jegyző biztosítja a védett értékre vonatkozó, a hatósági eljárásban keletkezett dokumentumok és iratok másolatainak nyilvántartásba juttatását.

(5) A védett ingatlant érintő testületi, illetve hatósági döntésről a nyilvántartást értesíteni kell.

(6) A védett ingatlant érintő testületi, illetve hatósági döntésről a tulajdonost, bérlőt, használót értesíteni kell.

 

13. §

A védett értékek megjelölése

(1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített táblával kell megjelölni: „Dabas Város Önkormányzata …/… számú rendeletével védetté nyilvánította”

(2) Védett növényzet esetében az (1) bekezdésben meghatározott táblán a növény magyar és latin megnevezését is fel kell tüntetni.

(3) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – külön eljárás nélkül – a polgármester gondoskodik.

(4) A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.

(5) Védett utcakép, látvány esetén a védettség tényét az önkormányzat a környezethez igazodó, a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával megjelölheti.

 

14. §

A helyi védelem irányítása

(1) A helyi értékek védelmének irányítása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A védetté nyilvánításra, illetve megszűntetésre a polgármester tesz javaslatot a Képviselő-testületnek.

(3) A helyi értékek védelmével kapcsolatos építésügyi-igazgatási (hatósági) feladatokat a jegyző a városi főépítész szakmai előkészítésével látja el.

 

15. §

A védett értékek szerepe az oktatásban és a közművelődésben

Az építészeti és a természeti értékek szemlélet-, illetve jellemformáló szerepének érvényesülése, a települési azonosságtudat fejlesztése érdekében a védett értékeknek és a velük kapcsolatos ismereteknek a helyi oktatásban és közművelődésben hely kell kapniuk.

 

16. §1[b1] 

Vegyes és záró rendelkezések

(1).1[b2] 

A helyi védelem alatt álló érték megsemmisítésének, rongálásának következtében felmerülő mindennemű kár megtérítésére a  Polgári Törvénykönyv  szabályai szerint kell eljárni. 5A[b3]  helyi védelem alatt álló érték megsemmisítésének, rongálásának következtében felmerülő mindennemű kár megtérítését a 245/2006.(XII.5.) Korm. rendelet szabályozza.

(2).1[b4] 

(3) A védett emlékek tulajdonosai a tulajdonukban álló építészeti és természeti értéket, vagy értékeket, a minden évben megrendezésre kerülő Műemlékek Világnapján kötelesek megtekinthetővé tenni az érdeklődők számára. Ez legalább az emlékek külső körbejárhatóságát jelenti.

(4) A helyi védelem alatt álló épületek információit az 1. számú melléklet (helyi védettségű természeti területek) és a 2. számú melléklet (helyi védettségű értékek[b5] 3 és építmények) tartalmazza.

(5) E rendelet és mellékletei 2010. augusztus 1-én  lép hatályba.

(6) A rendelet kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik.

 

Dabas, 2010. július 29.

 

                                   Garajszki Gábor                              Kőszegi Zoltán

                                         jegyző                                            polgármester

 

Záradék:

A rendelet 2010. augusztus   1-én  lép hatályba.

A rendelet a helyben szokásos módon kihirdetésre kerül.

                                                                                              Garajszki Gábor

                                                                                                      jegyző

 

1 A  43/2010. (IX.15.) sz. rendelet módosította, 2010. október 01-én lépett hatályba.

2 A 37/2011. (VI.23.) sz. rendelet módosította, 2011. július  1-én lépett hatályba.

3A 19/2012. (III.01.) sz. rendelet módosította, 2012. március   1-én lépett hatályba.

4A 33/2012. (V.31.) sz. rendelet módosította, 2012. június   1-én lépett hatályba.

5Az  50/2012. (IX.14.) sz. rendelet módosította, 2012. szeptember 17-én lépett hatályba.

6A  17/2013. (V.1.) sz. rendelet módosította, 2013. május 2-án lépett hatályba.

7A  26/2013. (X.7.) sz. rendelet módosította, 2013. október 10-én lépett hatályba.


 [b1]A 43/2010. (IX.15.) rendelet módosított az (1)-(2)

 [b2]A 33/2012. (V.31.) rendelet módosított.

 [b3]Az 50/2012.(IX.14.) rendelet módosította.

 [b4]A 33/2012. (V:31.) rendelet módosította.

 [b5]A 19/2012. (IIII.1.) rendelet módosította.

Mellékletek