1. A rendelet hatálya a Dabas város közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató természetes személyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki.

2. E rendeletet kell alkalmazni:

a) az élő szervezetek és a környezet élettelen elemei, valamint azok természetes és emberi tevékenység által alakított környezetére,

b) ingatlanok, közterületek tisztaságának védelmére, a zöldfelületek védelmére, a természetes vizek, a talaj és a levegő tisztaságának védelmére, valamint a zaj és rezgés elleni védelmére.

3. A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől illetőleg magatartástól tartózkodni.

1. A föld és a talaj védelme kiterjed a föld felszínére és felszín alatti rétegeire, s magába foglalja a talaj termőképességének, szerkezetének, élővilágának a védelmét is.

2. A település területén lévő ingatlanok tulajdonosai, használói, (továbbiakban: ingatlantulajdonos) kötelesek ingatlanaikat rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől, vadonélő bokortól megtisztítani, különös tekintettel az allergén növényekre. Az ingatlan tulajdonos köteles a talajt, földet úgy használni, hogy annak termőképességét ne csökkentse.

3. A földdel csak olyan tevékenységek folytathatók, amelyek annak állapotában tartós károsodást nem idéznek elő. A talaj nem szennyezhető.

4. A föld használata után a használó köteles gondoskodni annak eredeti állapotába történő visszaállításáról, illetőleg az újrahasznosítás feltételeiről. A talaj szennyezője köteles a talajszennyezést megszüntetni, szükség esetén talajcserét végezni.

1. A víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére és mennyiségére.

2. Természetes víz nem szennyezhető. A vízbázisra veszélyes területeken nem lehet műtrágyázni, szemetet elhelyezni, állatot tartani, ipari és egyéb építményt elhelyezni csak külön engedéllyel lehet.

3. Dabas Város közigazgatási területén veszélyes hulladék, tisztítatlan szennyvíz talajba vagy élővízbe, csapadékvíz elvezető nyílt vagy zárt csatornába, illetve meglévő kutakba nem juttatható.

1. A város területén minden olyan ingatlan tulajdonos, akinek ingatlanán mérhetően és bizonyíthatóan levegőszennyezés lép fel, köteles a légszennyező forrást megszüntetni, vagy az előírt levegőtisztaság-védelmi berendezést a környezetvédelmi felügyelőséggel és a többi illetékes szakhatóság engedélyével felszerelni és működtetni.

2. A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, mely az egészséget károsító módon terheli, vagy amely minőségét veszélyezteti.

3. Építési területeken, létesítmények üzemeltetésénél, háztartási energiafelhasználás során törekedni kell arra, hogy minél kevesebb por, illetve légszennyező anyag kerüljön a levegőbe.

4. Tarlóégetést csak engedéllyel lehet végezni. Az engedélyt Dabas Város Önkormányzatának Jegyzője adja ki.

Tarlóégetés csak rendkívül indokolt esetben, járványveszély elhárítása érdekében engedélyezhető.

Az engedélyezési eljárás során be kell szerezni a növény-egészségügyi hatóság állásfoglalását.

Az égetendő tarlót meg kell tisztítani a kommunális, illetve az ipari eredetű hulladékoktól – különösen a műanyagtól, gumitól, vegyszertől, festéktől és azok származék anyagaitól.

5. Tarlóégetésről értesíteni kell a helyi tűzoltóságot.

6. A tarlóégetés részletes szabályait a 28/2011 (IX. 6.) BM rendelet 606 §-a szabályozza.

7. Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történhet.

8. Amennyiben az avar, vagy a kerti hulladék megsemmisítése mégis égetéssel történik, Dabas Város Jegyzője ellenőrzi a levegővédelmi követelmények betartását.

9. ² Tűzgyújtás és égetés közterületen és ingatlanon belül heti két alkalommal hétfői és pénteki napokon 13-17 óra között, szélmentes időben megengedett. Az égetés leghosszabb ideje 30 perc. A tartós füstölés nem megengedett

10. ³ Szeles időben avar és kerti hulladék céljából tűzgyújtás szabad térben nem megengedett. A tűzvédelmi szabályok szigorúan betartandók.

11. Sportpályák, zöldfelületek, parkok 150 méteres körzetén belül, valamint a közutak mentén a közúttól számított 20 méteren belül nem gyújtható tűz.

12. Égetni csak megfelelően kialakított helyen, a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet. Az égetést végző személy a tűzrakóhely oltásáról az égetést befejezően köteles gondoskodni.

13. Az égetendő hulladék nem tartalmazhat ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait).

14. Védett természetvédelmi területen, védőerdő, fás vagy fenyves erdő területén tűz nem gyújtható. Száraz nád és más vízinövényzet égetéséhez a vízfolyások területén hatósági engedély szükséges.

15. Bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technológia alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe.

16. Dabas Város Jegyzőjének levegővédelmi bírságolási jogát a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet23 § (4) b) pontja és 8. számú melléklete tartalmazza.

1. Az élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait, viszonyait, biológiai sokféleségét nem károsítja, funkcióit nem veszélyezteti.

2. Dabas Város területén élő védett, illetve veszélyeztetett állatfajok életének és életterének zavarása, egyedeiben kár okozása vagy azok elpusztítása nem megengedett.

1. A zajártalom mérséklése érdekében a zajjal járó telephelyszerű vállalkozási tevékenység folytatása esetén a tulajdonosnak, illetve az üzemeltetőnek gondoskodnia kell a megfelelő hangszigetelésről. A város lakott területén este 22,00 és reggel 6,00 óra között, szombaton 8,00 óra előtt és 14,00 óra után, illetve munkaszüneti napon és vasárnap zajjal járó tevékenység - a sürgős közüzemi javítási munka kivételével – nem végezhető.

2. A lakóterületeken egyéb, erős zajhatással járó tevékenységet egyetlen napszakban sem végezhető. A zaj mértékét a 27/2008 (XII. 3.) KvVM-EüM közös rendelet 1, 2, 3, 4 számú mellékletei határozzák meg.

3. A településrendezési tervben elhatárolandók azok a területek, amelyek zajvédelmi szempontból fokozottan védendőek.

1. Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan tisztántartásáról gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja:

a) az ingatlan (beépített, illetve üres telek), lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség rendben tartását, hulladéktól való megtisztítását, rovar- és rágcsálómentesítését és rendszeres takarítását,

b) ház vagy telek előtti járdaszakasz tisztántartását, hótól és síkosságtól való mentesítését,

c) a telek előtti szakaszon a kerítéstől az úttestig a parkosítást és annak gondozását.

2. Amennyiben a tulajdonos az (1) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, az önkormányzat a munkát a tulajdonos költségére elvégeztetheti.

3. Kereskedelmi, vendéglátó ipari létesítmény, szórakozóhely vagy egyéb elárusítóhely előtti járdaszakasz tisztántartása, hó és síkosság mentesítése a nyitvatartási időn belül és azon túl, valamint a munkaszüneti napokon is az üzemeltető (fenntartó) kötelessége. Az üzemeltető, fenntartó köteles gondoskodni az üzlethelység előtt városképbe illő hulladéktároló kihelyezéséről.

4. A gondozatlan járdaszakasz tisztítását az önkormányzat az ingatlan tulajdonosának a terhére elvégeztetheti.

5. Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat a DASZOFE Kft. útján gondoskodik.

6. Közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése a szennyeződést okozó feladata.

1. A tulajdonos, használó köteles az ingatlan előtti járdaszakasz - járda hiányában 1 m széles területsáv- illetve ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület, továbbá a járda és az úttest közötti kiépített, vagy kiépítetlen terület gondozásáról, szemét és gyommentesítéséről, kaszálásáról, hó eltakarításáról, és a síkosság mentesítéséről gondoskodni.

a) A lakóingatlan előtti úttest mentén belvíz és csapadékvíz elvezetését célzó nyílt vagy fedett árkot, illetve szikkasztó árkot kell létesíteni.

b) Az építés kötelezettje a magántulajdonos, kivéve, ha az út építése vagy felújítása Önkormányzati feladatként már tartalmazza az árok létesítését, vagy felújítását.

c) Az árok létesítésének kötelezettsége alól a Városüzemeltetési Osztály adhat felmentést.

d) Az árok méretét, elhelyezkedését a Városüzemeltetési Osztály határozza meg.

e) A tulajdonos, használó köteles a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról gondoskodni.

f) A csapadékvíz elvezető árkok nem temethetők be.

2. A tulajdonos, a használó köteles a telekingatlanról a járda és az úttest fölé nyíló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről gondoskodni.

3. Hulladékot eldobni csak a kihelyezett hulladékgyűjtőbe szabad. Közterület beszennyezője köteles a területet megtisztítani.

4. A települési folyékony hulladékot csak szennyvíztelepen lehet elhelyezni. A rendelet értelmében a kijelölt szennyvíztelep a Dabas és Környéke Vízügyi Kft. szennyvíztelepe.

5. Az almozás nélküli állattartó telepről származó folyékony halmazállapotú hígtrágya mezőgazdasági területen nem helyezhető el.

6. Építési területen és az építkezés közvetlen környékén az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

7. Közterületen egyéb anyagot lerakni, tárolni csak engedély birtokában, az abban meghatározott ideig lehet, melynek letelte után a használó köteles a közterület eredeti állapotának visszaállításáról gondoskodni.

8. Amennyiben a használó a (7) bekezdésben foglaltak szerint a közterület eredeti állapotát nem állítja vissza, azt az ő költségére az önkormányzat elvégeztetheti.

9. Közterületen bármilyen burkolat felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges. Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék keletkezik, azt folyamatosan, de legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végzőnek el kell szállíttatni és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

10. Röplapok és plakátok utcai terjesztői a tevékenységükkel keletkező hulladék eltakarításáról kötelesek gondoskodni.

11. Közterületen elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles onnan haladéktalanul eltávolítani. Amennyiben ennek nem tesz eleget, azt a terhére az önkormányzat elvégeztetheti. Ha a tulajdonos ismeretlen, az ártalmatlanná tételről – állatorvosi vizsgálat után – az önkormányzat a saját költségén köteles gondoskodni.

12. A közterületen gépjármű mosása nem végezhető.

13. Hóeltakarítás során környezetszennyező jégoldó anyagok – ideértve a konyhasót is - nem használhatók. Hóeltakarítás illetve csúszásgátlás során környezetkímélő anyagok – különösen homok vagy fűrészpor - használhatók. A letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza. A buszmegálló megközelíthetőségét biztosítani kell. A járdáról a havat, ha szükséges naponta többször is hóesés után azonnal el kell takarítani.

14. Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon. Csapadékvíz ingatlanról közterületre nem vezethető ki.

15. A város utcáin lófogatú járműveknek - célfuvarral történő le- és felrakodás idejét kivéve – nem várakozhatnak.

16. A város utcáin lófogatú járműveket húzó állatok nem etethetők.

( 17) A lófogatú jármű hajtója köteles a járművet húzó állat közterületen való trágyázását – trágyagyűjtő zsák felszerelésével, vagy más módon megelőzni , illetve megakadályozni. Amennyiben a megakadályozás sikertelen, a jármű hajtója az állatok után keletkezett trágyát köteles azonnal összegyűjteni és eltakarítani.

1. A piacon és vásáron helyet használó köteles az általa használt területet a közegészségügyi rendelkezéseknek megfelelően tisztántartani, az árusítás során keletkezett hulladékot az árusítás befejezése után összeszedni és a kijelölt hulladékgyűjtőbe elhelyezni.

2. A piacon, vásáron keletkezett hulladék elszállításáról, a gyűjtőedények ürítéséről a piac és a vásár befejezését követően a rendező gondoskodik.

1. A város területén lévő zöldterületek, valamint a növényzet ápolását az ingatlantulajdonosok kötelesek elvégezni.

2. A város területén lévő közhasználatú parkok építéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról az önkormányzat gondoskodik. A zöld területeket rendeltetésüknek megfelelően, állaguk veszélyeztetése nélkül mindenki térítés nélkül használhatja.

3. Zöldterületen szemetet, elhasznált tárgy nem rajható le, nem szórható el, jószág nem legeltethető. Járművel, kerékpárral csak a zöld területek erre a célra kijelölt útjain lehet közlekedni. Gyepfelületre, parkosított területre gépkocsival vagy más járművel nem lehet behajtani, illetve parkolni.

4. A parkok növényzete nem csonkítható, nem rongálható. A város zöldterületein csak közérdekből szabad olyan munkát végezni, mely a növényzetben kárt okozhat. A munkához hatósági engedély szükséges, melynek kiadására a jegyző jogosult.

5. A közhasználatú és egyéb zöldterületen, továbbá a közkifolyóknál járművet és egyéb nem mosható, állat nem itatható. Zöldterületen kutyát csak pórázon szabad vezetni, játszótérre állat nem vihető be. A közterületen sétáltatott állat ürülékét tulajdonosa haladéktalanul köteles eltakarítani.

6. Aki az ingatlanát határoló zöld sávban lévő élőfát ki akarja vágni, a jegyzőtől köteles fakivágási engedélyt kérni. A bejelentésben meg kell jelölni a kivágás helyét, indoklását, a kivágni szándékozott fák darabszámát, fajtáját, a bejelentő nevét, lakcímét és a pótlási szándékának módját. A jegyző a kérelem megvizsgálása után 30 napon belül határozatban dönt.

1. E rendelet 2012 május 1. napján lép hatályba.

2. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti a Helyi környezet védelméről és a köztisztaságról szóló 38/2004. (IV.28.) önkormányzati rendelet.