Dabas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdésében, a 26. §-ában, a 32. § (1) és (3) bekezdéseiben, a 33. § (1) és (7) bekezdéseiben, a 37/A. §-ában, a 43/B.§ (1) bekezdésében, a 45. § (1) és (6) bekezdéseiben, a 47. § (1) és (3) bekezdéseiben, a 48. § (4) bekezdésében, az 50. § (3) bekezdésében és a 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.Általános rendelkezések

1. §

E rendelet hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: „Szt..”) 3.§ (1) – (3) bekezdéseiben és az Szt.7.§ (1) bekezdésében meghatározott és Dabas város közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, életvitelszerűen a településen élő személyekre.

2. §

A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet az érdekelt, illetve az terjeszti elő, aki a rászoruló helyzetéről tudomást szerez. Az ez irányú kérelmeket Dabasi Polgármesteri Hivatalnál („a továbbiakban: Hivatal”) kell benyújtani.

3. §

(1) Az igénylő köteles szociális és anyagi helyzetének feltárásában közreműködni. Köteles a Hivatal felhívására családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, azokat igazolni, a költségeket igazoló okmányokat, számlákat a kérelemmel együtt rendelkezésre bocsátani.

(2) Amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő nagykorú személy nem rendelkezik jövedelemmel, -kivéve, ha nappali tagozatos tanuló, -s ezt iskolalátogatási igazolással bizonyítja- úgy köteles kérelméhez csatolni a Pest Megyei Kormányhivatal Dabasi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének igazolását arról, hogy álláskeresőként nyilvántartják.

(3) Ha a szociális támogatás időtartama alatt anyagi, szociális és lakáskörülményeiben változás következik be, illetve a közös háztartásban élők jövedelme változik, azt köteles 15 napon belül bejelenteni.

(4) Amennyiben az igénylőnek vagy családtagjának vállalkozásból, vagyonhasznosításból jövedelme van és kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, a Hivatal kérheti a Nemzeti Adóhatóság igazolását a jövedelemalap tisztázása érdekében.

(5) A Hivatal munkatársa az igénylő szociális helyzetéről szükség esetén környezettanulmányt készít. (6) A szociális rászorultságtól függő ellátások igénylése esetén a kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy saját ellátására tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződést kötött-e.

(7) Amennyiben a kérelmező az (1) és (4) bekezdések szerinti adatközlési kötelezettségének a megadott határidőre nem tesz eleget, a kérelmét el kell utasítani.

(8) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt. rendelkezései az irányadóak.

2.Részletes rendelkezések

A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások köre

4. §

(1) Aktív korúak ellátása

             a) Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

             b) Rendszeres szociális segély

(2) Ápolási díj

(3) Önkormányzati segély

(4) Közgyógyellátás

Aktív korúak ellátása

(foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély)

5. §

(1) Aktív korúak ellátására jogosult személy foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult, amennyiben a Sztv. 33 §-ában meghatározott feltételek mellett a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételek mindegyikének megfelel: a) A kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház tiszta, higiénikus legyen, az ingatlant rendeltetésszerűen használja, állagát megóvja. b) Udvara, kertje ápolt, gondozott, gyommentes. c) Kerítéssel kívül határos terület, így a járda, árok tisztántartásáról, síkosság mentesítéséről gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt feltételeknek való megfelelést a Hivatal helyszíni szemle útján ellenőrzi. Amennyiben a feltételeknek nem felel meg, a jegyző írásban legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével felszólítja az igénylőt vagy jogosultat. Teljesítését a Hivatal ismételt környezettanulmány készítésével ellenőrzi.

(3) Foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása a határidő leteltéig szünetel.

6. §

(1) Az Sztv. 37. § (1) bekezdésének a)-c) pontja esetén a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy a települési önkormányzat által kijelölt Társult Önkormányzatok „Együtt” Segítőszolgálataival („a továbbiakban: Segítőszolgálat”) együttműködési kötelezettségét nyilatkozatban vállalja.

(2) Az Sztv. 37. § (1) bekezdésének d) pontja alapján az az 55. életévét betöltött személy, aki legalább 40%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyilatkozik az együttműködésről, az rendszeres szociális segélyben részesülhet. (

3) Az együttműködés azt jelenti, hogy a rendszeres szociális segély folyósítása alatt

a) az önkormányzatnál nyilvántartásba véteti magát és

b) a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttműködik c) a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó - a Segítőszolgálat által szervezett együttműködési és beilleszkedést segítő programban részt vesz.

(4) A /3./ bekezdés c.) pontjában foglalt együttműködési programnak a rendszeres szociális segélyben részesülő személy és családja önfenntartó-képességének szinten tartására és fejlesztésére kell irányulnia.

(5) Beilleszkedést segítő programok típusai:

a) Kommunikáció és konfliktuskezelési program

b) Időskorra való felkészítő program c) Motiváció és képességfejlesztő program

d) Mentálhigiénés tanácsadás

e) Foglalkoztathatóság javítása

(6) Az együttműködésre kijelölt szerv:

a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján – a szervnél történő megjelenésekor – nyilvántartásba veszi,

b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább három havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával – módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, g) az együttműködés teljesítéséről esetnaplót vezet.

(7) Megszegi az együttműködési kötelezettségét, aki: a) önkormányzattal, Segítőszolgálattal nem tartja a kapcsolatot, b) az előírt foglalkozásokon, programokon nem vesz részt, c) felajánlott képzésen, oktatáson nem vesz részt.

(8) Fel kell függeszteni a rendszeres szociális segély összegének folyósítását, amennyiben a jogosult lakókörnyezete rendesen tartására vonatkozó 5. §. (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek a 5. §. (2) bekezdésben meghatározott felszólítás ellenére sem tesz eleget. A felfüggesztés 1 hónapig tarthat.

Ápolási díj

7. §

(1) A 18 évet betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozó személy részére az Esélyegyenlőségi Bizottság ápolási díjat méltányosságból akkor állapít meg, ha a hozzátartozó családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-át , egyedülálló esetén annak 150%-át.

(2) Az ápolási díjra való jogosultság megállapítását megelőzően a Hivatal környezettanulmányt készít.

(3) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni: a) felülvizsgálat során nem működik együtt b) alapápolási feladatokat nem végzi el - a (4) bekezdésben szabályozott eljárás után c) jogosultsági feltételek már nem állnak fenn d) megszüntetését kéri.

(4) Az ápolási díjban részesülő ápolási kötelezettségeinek teljesítését a Segítőszolgálat évente egyszer (szeptemberben) ellenőrzi. Az ellenőrzés eredményéről jelentést készít.

(5) Az alapápolási feladatok nem teljesítése esetén a Hivatal felszólítja a kötelezettségei teljesítésére. A felszólítás kézhezvételét követő két hét elteltével a Hivatal környezettanulmányt végez. Kötelezettség további nem teljesítése esetén az Esélyegyenlőségi Bizottság az ellátást megszünteti.

(6) Kötelezettség nem teljesítése esetén a jogosultság az adott hónap utolsó napján szűnik meg.

(7) Az ápolási díjra való jogosultságot a megállapító szerv legalább kétévente felülvizsgálja. A felülvizsgálatot az ellátás megállapítását, illetőleg a felülvizsgálatot követő második év március hónapban végzi el.

(8) Az ápolási díj összege a mindenkori éves központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

Fiatalkorúak ápolási támogatása

8. §

(1) Az Esélyegyenlőségi Bizottság méltányosságból állapíthat meg a Dabas városban állandó lakcímmel rendelkező 18 éves életkor alatti személy törvényes képviselője részére fiatalkorúak ápolási támogatását, ha az ápolt

a) tartós beteg vagy

b) testi-szellemi fogyatékkal élő, vagy

c) olyan betegségben szenved, melynek kezelési költsége a család életvitelét súlyosan nehezíti, és

d) a támogatást a család jövedelmi helyzete indokolttá teszi, különösen ha a család egy háztartásban élő tagjainak egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át.

(2) A támogatás feltétele, hogy az (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt feltételek valamelyikének fennállását orvos igazolja.

(3) Az ápolási támogatás lehet

a) egyszeri

b) rendszeres.

(4) A támogatást az Esélyegyenlőségi Bizottság legfeljebb egy évre állapíthatja meg, melyet a jogosult lejárata után újra kérelmezheti.

Születési és életkezdési támogatás

8/A §

(1)Kérelemre a polgármester a dabasi lakcímmel rendelkező gyermek születésére tekintettel egyszeri támogatást nyújt a dabasi lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén életvitelszerűen tartózkodó, gyermeket saját háztartásában nevelő törvényes képviselő részére. A gyermek születésének tényét, adatait, az életvitelszerű tartózkodási helyét és a gyermek ténylegesen saját háztartásban nevelés tényét a Védőnői Szolgálat a Polgármesteri Hivatal megkeresésére igazolja.

(2)A támogatást a gyermek törvényes képviselője igényelheti jövedelemhatárra tekintet nélkül a Polgármesteri Hivatalban a gyermek születését követő 1 éven belül. Első alkalommal a 2013. július 1. követően született gyermekek esetében lehet igényelni.

(3)A támogatás mértéke első és második gyermek után 5.000 Ft, harmadik és az azt követő gyermekek után 10.000 Ft/gyermek. A támogatást természetbeni juttatásként, gyógyszerekre, babakelengyére beváltható utalvány formájában kell nyújtani.

(4)A (3) bekezdés szerinti támogatásra egy gyermekre tekintettel csak egy személy jogosult.

Önkormányzati segély

9. §

(1) Esélyegyenlőségi Bizottság a szociálisan rászorult személyt, gyermeket gondozó családot – figyelemmel az Szt. 45. § (1) bekezdésében foglaltakra - önkormányzati segélyben részesíti, ha család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, és

a) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került,

b) gyermek nevelésének elősegítésére a gyermeket, gyermekeket nevelő családban, gyermek vagy fiatal felnőtt rászorultsága esetén

c) temetési költségekhez való hozzájárulásként.

(2) Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket, családokat indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak. Így különösen:

a) betegség, kórházi kezelés

b) haláleset,

c) elemi kár elhárítása,

d) munkanélküliség,

e) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, iskoláztatása, a gyermek fogadásának előkészítése,

f) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete

(3) Az önkormányzati segély megállapításának feltétele, hogy

a) egyedül élő személy esetén a havi nettó átlagjövedelme a nyugdíjminimum 150%-át,

b) család esetén az egy főre számított havi nettó átlagjövedelmük a nyugdíjminimum 130%-át nem haladja meg.

(4) A rendkívüli élethelyzet súlyosságára tekintettel, különös méltánylást érdemlő esetben a (3) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól el lehet tekinteni.

(5) Az önkormányzati segély iránt benyújtott kérelem elutasítható, amennyiben a család, illetve az egyedülálló személy:

a) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, vagy

b) aktív korúak ellátásában, vagy

c) lakásfenntartási támogatásban, vagy

d) közmunkán munkabérben részesül, vagy

e) a kérelemhez nem csatolja a csak általa személyesen beszerezhető mellékleteket,

f) nyilatkozatában valótlan adatokat közöl

g) vagy az önkormányzat felé tartozása van.

(6) A polgármester önkormányzati segélyt állapíthat meg a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került azon személyek vagy családok részére (különösen elemi kár, baleset, betegség, gyógyszerkiváltás esetén), akiknek azonnali segítségre van szüksége a rendkívüli esetre tekintettel két bizottsági ülés között, valamit ha az ügyintézési határidő betartása másként nem lehetséges.

11. §

(1) A polgármester vagy az Esélyegyenlőségi Bizottság az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati segélyt állapíthat meg a hozzátartozónak.

(2) A temetés költségeihez való hozzájárulás igénylésére vonatkozó önkormányzati segély (a továbbiakban ezen szakasz vonatkozásában: segély) iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani a Hivatal szociális ügyintézőjénél.

(3) A segély iránti kérelemh

ez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő nevére kiállított számlát, továbbá az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát. A számlákat és a halotti anyakönyvi kivonatot a kérelmező részére - fénymásolást követően - vissza kell szolgáltatni.

(4) A segély összege a mindenkori helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10-100%-a. A helyben szokásos temetkezés legalacsonyabb költsége: 100.000 Ft. A kérelem az nyomtatványt az 1. számú melléklet tartalmazza.

Méltányossági közgyógyellátás

12. §

(1) Az alanyi jogon, illetve a havi jövedelem és a havi rendszeres gyógyító ellátás viszonyszáma alapján normatív közgyógyellátásra nem jogosult személyek részére méltányosságból is megállapítható közgyógyellátásra való jogosultság az Szt. 49. – 53. §-aiban foglalt rendelkezéseknek megfelelően. A kérelmeket az Esélyegyenlőségi Bizottság bírálja el.

(2) Közgyógyellátásra való jogosultság szempontjából szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, a. akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át egyedül élő esetén annak 250%-át. b. akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja (a továbbiakban rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja.

(3) Kérelem kötelező melléklete a háziorvosi javaslat és a Pest Megyei Kormányhivatal Dabasi Járási Hivatala elutasító határozatát.. A háziorvosi javaslat csak akkor továbbítható a Budapesti Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervnek, ha a kérelemhez benyújtott jövedelmi igazolások megfelelnek a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek.

Egyéb támogatás

13. §

Az Esélyegyenlőségi Bizottság támogatást nyújt azon társadalmi szervezetek, alapítványok, egyesületek részére, melyek a helyi sajátosságok figyelembevételével végzik tevékenységüket. A támogatás mértékéről az Esélyegyenlőségi Bizottsága dönt, évente két alkalommal van lehetősége a támogatásra egy szervezetnek.

Szociális szolgáltatások

14. §

(1) Dabas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Szt. 57. §. (1) bekezdésében meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül a c)-g). pontokat a Társult Önkormányzatok „Együtt” Segítőszolgálatai által látja el. Részletes szabályait a Társult Önkormányzatok Együtt Segítőszolgálatainál igénybe vehető szociális szolgáltatásokról és azok térítési díjáról szóló 24/2011 (III.31.) önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Alapszolgáltatások

a) étkeztetés

b) házi segítségnyújtás

c) családsegítés

d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

e) közösségi ellátások

f) nappali ellátás

(3)A nappali ellátást a Reménysugár Fogyatékosok Napközi Otthona végzi

15. §

Dabas Város Önkormányzata szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre. Képviselői:

a) „Együtt” Segítőszolgálat vezetője

b) Esélyegyenlőségi Bizottság elnöke

c) Dabas Város Polgármestere

d) Reménysugár Fogyatékosok Napközi Otthonának vezetője

e) Védőnők

f) Óvodák vezetői

g) Idősek otthonainak vezetői

h) Hivatal szociális ügyintézői

3.Záró rendelkezések

16.§

(1) Ez a rendelet 2014. január 1-én lép hatályba.

(2) E rendelet más rendeletben kötelezően alkalmazandó rövidítése „helyi szociális rendelet”.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló 9/2011. (I. 26.) önkormányzati rendelet.