Dabas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelete
Dabas Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 01. 25- 2021. 06. 04Dabas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelete
Dabas Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Dabas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Dabas Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az Önkormányzat székhelye: Dabas, Szent István tér 1/b.
(3) Az Önkormányzat illetékességi területe: Dabas város közigazgatási területe
(4) Az Önkormányzathoz tartozó közigazgatási terület leírását az 1. függelék tartalmazza.
(5) Az Önkormányzat hivatalos lapjának megnevezése: ”DABASI ÚJSÁG”
(6) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.dabas.hu
(7) Az Önkormányzat hivatalos lapja, hivatalos honlapja adatait részletesen a 8. függelék tartalmazza.
2. § (1) Az Önkormányzat jelképei:
- címer,
- zászló,
- lobogó.
(2) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét Dabas Város Önkormányzata Képviselő-testületének Dabas Város jelképeiről szóló 25 / 2017. (VIII.10.) önkormányzati rendelete határozza meg.
(3) Az Önkormányzat által alapított kitüntetéseket, elismerő díjakat, címeket Dabas Város Önkormányzata Képviselő-testületének Dabas Város Díszpolgára Cím, valamint az egyes kitüntető díjak alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló 62/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete határozza meg.
2. Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei
3. § (1) Az Önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladat és hatáskörökön túl önként vállalhatja további feladat és hatáskörök ellátását a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott feltételek megléte esetén, a törvényben meghatározott módon.
(2) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok, és a Gazdasági Bizottság véleményét ki kell kérni. Ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.
(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó előterjesztés akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.
(4) Dabas Város Önkormányzatának kötelező és önként vállalt feladatait az
5. melléklet tartalmazza.
4.§
(1) az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei látják el.
(2) A Képviselő-testület szervei:
a) polgármester,
b) Képviselő-testület bizottságai,
c) Polgármesteri Hivatal
d) Jegyző
e) társulás
5. § (1) A Képviselő testület az 1. mellékletben határozza meg a szerveire ruházott feladat- és hatásköröket.
(2) Az Önkormányzat társulásainak, és a társulások által fenntartott intézmények felsorolását a 6. függelék tartalmazza.
3. A képviselő-testület működése
6. § (1) A Képviselő-testület létszáma: 12 fő. Tagjai a polgármester, az egyéni választókörzetekben megválasztott 8 képviselő és a kompenzációs listán megválasztott 3 képviselő.
(2) Az önkormányzati képviselők nevét a 2. függelék tartalmazza.
7. § (1) Az alakuló ülést a megválasztott polgármester, akadályoztatása esetén a megválasztott legidősebb települési képviselő, mint korelnök hívja össze.
(2) Az alakuló ülés napirendi pontjai:
- Helyi választási bizottság elnökének beszámolója a választás eredményéről.
- A települési képviselők és a polgármester eskütétele, megbízólevelek átadása.
- Polgármester illetményének meghatározása.
- Alpolgármester (alpolgármesterek) megválasztása, eskütétele,
- Alpolgármester (alpolgármesterek) illetményének megállapítása.
- SZMSZ felülvizsgálata, a bizottságok tagjainak megválasztása
8. § (1) A települési képviselőt Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben és e rendeletben foglalt jogok és terhelik az abban megállapított kötelezettségek.
(2) A települési képviselők egyéb juttatásait a 4. melléklet tartalmazza.
(3) A települési képviselő kötelezettségei az (1) bekezdésben foglaltakon kívül:
- köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,
- kapcsolattartás választókörzetének polgáraival,
- köteles előre bejelenteni az ülés elnökének, ha az ülésen nem tud megjelenni,
- felkérés alapján részvétel a képviselő-testületi ülések előkészítésében
- tudomására jutott minősített adat, üzleti-, és magántitok megőrzése.
(4) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi közéleti tevékenységre, a választók bizalmára
b) a testület működésének rendjét, méltóságát megőrizni
c) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
d) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
e) a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni
f) Az ülésen a mobiltelefont kikapcsolni
(5) Ha a Képviselő-testületi tag települési képviselő nem tud részt venni a képviselő-testület ülésén, igazolással való hiányzását az ülés előtt minimum 1 nappal, rendkívüli ülés esetén pedig legkésőbb az ülés napján előzetesen köteles bejelenteni a polgármesternél.
(6) Igazolt távollét: külföldi távollét, temetés, házasságkötés, halaszthatatlan családi esemény, betegség és más rendkívüli esemény.
(7) Bizottsági tag igazolással való hiányzását a (5) szerint teheti meg, azzal, hogy a bejelentést az illetékes bizottság elnökénél kell megtenni.
(8) A települési képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. Ennek elmulasztása esetén a polgármester a települési képviselő hozzászólási jogát korlátozhatja.
(9) A települési képviselő vagyonnyilatkozatát az Emberi Erőforrás Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi, a képviselő vagyonnyilatkozata az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából. A képviselő vagyonnyilatkozata megtekinthető a Polgármesteri Hivatal illetékes irodájában, előre egyeztetett időpontban, az illetékes bizottság 1 tagjának jelenlétében.
(10) A képviselő:
- szakmai vagy üzleti ügyben önkormányzati képviselői minőségére nem hivatkozhat,
- települési képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, és nem használhat fel.
(11) Kötelezettségét megszegő önkormányzati képviselő juttatásait a képviselő-testület a polgármester javaslatára legfeljebb 12 havi időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a szankció újra megállapítható.
9. § (1) A Képviselő-testületben képviselettel rendelkező pártokhoz, társadalmi szervezetekhez, egyesületekhez, egyéb szerveződéshez (továbbiakban párt) tartozó képviselők tevékenységük összehangolására képviselő-csoportot hozhatnak létre.
(2) Egy bejegyzett párthoz tartozó képviselők csak egy képviselő csoportot alakíthatnak.
(3) Egy képviselő csak egy képviselő csoportnak lehet tagja.
(4) Nem lehet a képviselő csoport tagja:
- a polgármester
- az alpolgármester
(5) Területi alapon is alakíthatnak a képviselők képviselői csoportot.
10. § (1) A képviselő csoport megalakulását a megalakulástól számított 15 napon belül írásban be kell jelenteni a polgármesternek.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
- a) a képviselő csoport elnevezését,
- b) a csoport vezetőjének, vezető-helyettesének, egyéb tisztségviselőinek nevét,
- c) a képviselő csoport névsorát.
(3) A képviselő csoport megszűnését, annak vezetője a polgármesternél bejelenti.
(4) Képviselő csoportot legkevesebb 3 képviselő alakíthat.
(5) A már megalakult képviselő csoport elfogadhatja a párthoz nem tartozó képviselők csatlakozását. A képviselő csoportból kizárt képviselőt párthoz nem tartozó képviselőnek kell tekinteni.
(6) A képviselő csoportból kizárt, vagy kilépett képviselő 3 hónapon belül más képviselő csoporthoz nem csatlakozhat.
(7) A képviselő csoport alakításának joga – a feltételek megléte esetén – a független képviselőket is megilleti.
11. § (1) A Képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) A Képviselő-testület évenként legalább 10 ülést tart.
(3) Évenként egy alkalommal közmeghallgatást tart a Képviselő-testület. A közmeghallgatás Képviselő-testületi ülésnek minősül.
(4) A Képviselő-testület rendes üléseit minden hónap utolsó hetén tartja.
12. § (1) A polgármester a Képviselő-testület ülését a rendes üléstől eltérő időpontban is összehívhatja, amennyiben egyéb okból szükséges.
(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának napirendjét, helyét és idejét
(3) A képviselők ¼-ének kezdeményezése esetén szükséges, hogy az indítványt a települési képviselők saját kezűleg aláírják.
(4) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt az ülés elnökénél kell előterjeszteni.
(5) Az ülés elnöke az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról.
(6) Rendkívüli ülés kitűzhető a rendes Képviselő-testületi ülés időpontjára is.
13. § (1) A Képviselő-testület ülése –a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - nyilvános.
A nyilvános ülésen bármely állampolgár részt vehet. Az ülésteremben csak a részére kijelölt helyet foglalhatja el. Véleménynyilvánításával a Testület munkáját nem zavarhatja.
(2) A Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés. c) pontja esetében
a) az ülés elnökének,
b) bármely képviselőnek,
c) a Képviselő-testület bizottságának,
d) a jegyzőnek
javaslatára.
(3) A Mötv. 46. § (2) bekezdés a-b) pontja szerinti ügyekben a zárt ülés elrendeléséről nem kell szavazni és nem kell határozatot hozni. A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a Képviselő-testület minősített többsége határoz.
(4) A zárt ülés jegyzőkönyvébe csak az tekinthet be,
a) aki a zárt ülésen részt vett,
b) akire a zárt ülésen tárgyalt ügy vonatkozik.
(5) A zárt ülés jegyzőkönyvében szereplő közérdekű, és közérdekből nyilvános adatoknak megismerhetőségét a jegyző a helyi média útján biztosítja.
14. § (1) A Képviselő-testület adott évi rendes ülésének számát és időpontját a Képviselő-testület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza.
(2) A munkatervet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti elő, amit a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a ciklus programot figyelembe véve – állít össze.
(3) A munkaterv tartalmazza:
- Az ülések időpontját.
- Az adott ülésen tárgyalandó témákat.
- Az előterjesztő megnevezését.
- Meghívandók körét.
15. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és látja el az ülés elnökének teendőit.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén a települési képviselők közül választott alpolgármesterek egyike látja el az ülés elnökének teendőit. A helyettesítés sorrendjét a polgármester határozza meg.
(3) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha az Mötv. 49. § (1) bekezdésben megjelölt kizárási ok merül fel személyére vonatkozóan.
(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület Gazdasági Bizottságának elnöke látja el az ülés elnökének teendőit. Ha a Gazdasági Bizottság elnöki tisztsége betöltetlen, a korelnök látja el az ülés elnökének teendőit.
(5) A Képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának, az ülés összehívójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(6) A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni. A meghívás kézbesítése elsősorban interneten (elektronikus levelezéssel),amennyiben a képviselő nem rendelkezik e-mail címmel postai úton, vagy hivatali gépjármű útján történhet. A meghívóval együtt kell kikézbesíteni az írásos előterjesztéseket is.
(7) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak
- a) a Polgármesteri Hivatal bejárati hirdetőtáblán történő kifüggesztésével,
- b) városi honlapon való közzétételével,
- c) helyi média útján kell értesíteni.
(8) A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni:
- nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert
- képviselőket,
- jegyzőt, a Polgármesteri Hivatal vezetőit,
- nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
- a bizottság nem képviselő tagjait
- országgyűlési képviselőt,
- járási hivatal vezetőjét
- szükség esetén: önkormányzati intézmények vezetőit, tűzoltóság, rendőrség,polgárőrség vezetőjét, az érintett önszerveződő közösségek képviselőit, GYIÖK polgármesterét, főépítészt.
(9) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg valamennyi napirendi ponttal kapcsolatban:
- nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert,
- jegyzőt,
- országgyűlési képviselőt,
- GYIÖK polgármesterét.
(10) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog:
-tűzoltóság, rendőrség, polgárőrség vezetőjét,
-a bizottság nem képviselő tagját,
-önkormányzati intézmények vezetőit,
-a 10. függelékében felsorolt önszerveződő közösségek képviselőit.
-nemzetiségi önkormányzatok elnökeit
-főépítészt.
(11) A Polgármesteri Hivatal illetékes köztisztviselőjének a Képviselő-testületi ülésen való részvételéről a jegyző gondoskodik az ügyrendben foglaltak szerint.
16. § (1) A polgármester a választást követően az alakuló ülésig a Képviselő-testület tagjaival történő egyeztetés alapján alakítja ki az ülésrendet.
(2) A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői és a Képviselő-testület ülésének más résztvevői a részükre kijelölt helyről szólalhatnak fel.
(3) A polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző és a települési képviselők az ülésteremben kijelölt állandó helyükről szólalnak fel.
(4) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.
17. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a Képviselő-testület vagy a Képviselő-testület bizottsága, a polgármester és a jegyző által javasolt
- a) rendelet-tervezet,
- b) határozati javaslat,
- c) beszámoló,
- d) tájékoztató.
(2) A 17 § (1) bekezdés b), c), és d) pontja szerinti előterjesztés kivételesen szóbeli is lehet. Halaszthatatlan esetben az elnök engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztések és határozattervezetek ülésen történő kiosztását.
(3) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a)a tárgyat és a tényállást,
aa) előkészítésben résztvevők megnevezését (záradék)
ab)korábbi döntések eredményét
b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
c) az alternativák indokait,
d) a határozati javaslatot, (rendelet-tervezetet),
e) nyílt vagy zárt ülésen tárgyalás megjelölését
f) a határidő és a felelős megjelölését,
g) azoknak a megjelölését, akiknek a határozatot meg kell küldeni.
(4) Az előterjesztések szövegének az alábbi formai követelményeknek kell megfelelniük:
a) világos, áttekinthető szerkezet, egyszerű, közérthető, rövid, tömör megfogalmazás,
b) a munkajogi vagy egyedi ügyben készített döntéstervezet esetén a jogorvoslati tájékoztatás.
A képviselő-testület ülésének vezetése
18. § (1) Az elnök a Képviselő-testület ülését
- a) összehívja, megnyitja, berekeszti, szünetet rendel el,
- b) megállapítja a határozatképességet, továbbá számba veszi az igazolatlan, illetve igazolt távollévőket.
- c) figyelemmel kíséri a Képviselő-testület munkájából való kizárási okot, ez ügyben intézkedést tehet.
(2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:
- a) az ülés vezetése,
- b) szó megadása, megtagadása,
- c) szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás
- d) napirend előtti és ügyrendi kérdésben történő szó megadása és megtagadása,
- e) az ülés félbeszakítása,
- f) napirendi pont tárgyalásának elnapolása,
- g) tárgyalási szünet elrendelése,
- h) napirendek összevont tárgyalására javaslattétel,
- i) a Mötv. 46. § (2) bekezdés a-b) pontjában meghatározott esetekben zárt ülés tényének bejelentése
- j) a rend fenntartása.
(3) Az elnök vitavezetési feladatai:
- a) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,
- b) szavazást rendel el,
- c) megállapítja a szavazás eredményét
- d) kimondja a határozatot.
(4) Az elnök egyéb feladatai, jogköre:
- a) felszólalási jog a Képviselő-testület ülésén bármikor,
- b) háromhavonta napirend előtt jelentést ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.
- c) napirend előtti tájékoztatás
19.§ (1) Ha a Mötv. 47. § (1) bekezdésben megjelölt létszámú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen Képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.
(2) Ismételt határozatképtelenség esetén az elnök a rendkívüli ülés összehívási szabályai szerint köteles intézkedni. Az így megtartásra kerülő rendkívüli ülésen szükséges tisztázni a határozatképtelenség okait.
(3) Amennyiben a Testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, vagy két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan döntést igénylő esetben – ide nem értve a Testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyeket – a polgármester az alábbi ügyekben dönthet:
- a) bármely vagyongazdálkodási ügyben, amelyben az Önkormányzat károsodástól való megóvása és vagyona védelme érdekében az azonnali döntés elkerülhetetlenül szükséges;
- b) bármely olyan ügyben, amely nem jár költségvetési forrás igénybevételével és nem eredményezi az önkormányzati vagyon csökkenését.
- c) lakossági krízishelyzetben
d.) katasztrófa megelőző vagy elhárító ügyekben.
(4) A polgármesternek a (3) bekezdés alapján tett intézkedéséről a következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
20. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének (ülésnapjának) napirendjére az elnök tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a Képviselő-testület állapítja meg.
(2) A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel határozathozatal nélkül dönt.
21. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
- 1. rendelet tervezet,
- 2. határozati javaslatok,
- 3. beszámolók,
- 4. tájékoztatók.
(2) Az ülés elnöke a napirendet – a meghívó és a napirendi előterjesztések kézbesítését követően – kiegészítheti, ennek felvételéről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
22. § (1) Az előterjesztések alapján napirendre felvett ügyekkel össze nem függő képviselői önálló indítványt a polgármesternél kell a rendes ülés napját megelőzően legalább 10 nappal írásban beterjeszteni.
(2) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjesztő nevét, az indítvány elnevezését és szövegét, valamint az önálló indítványt előterjesztő saját kezű aláírását.
23. § (1) Valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan benyújtható indítványok (nem önálló indítványok):
- a) a módosító javaslat,
- b) a bizottsági ajánlás.
(2) Az indítványnak a tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lenni. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt az elnök visszautasíthatja.
24. § (1) A rendeleti javaslathoz és határozati javaslathoz a polgármester, alpolgármesterek, bizottságok, települési képviselők, jegyző, nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületei az ülés kezdete előtt legalább 1 nappal módosító javaslatot tehetnek. A módosító javaslatot indokolással kell ellátni.
(2) Az előterjesztő a javaslatát, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a Képviselő-testület ülésén a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.
(3) Ha a települési képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök azt újabb javaslatként véleményezésre a kijelölt bizottságnak kiadhatja. A kijelölt bizottság elnökének javaslatára a Képviselő-testület az újabb véleményezéstől eltekinthet.
25. § (1) A Képviselő-testület bizottsága a polgármester által a részére kiadott rendeleti javaslathoz, határozati javaslathoz, az ezekhez benyújtott módosító javaslatokhoz is értékelő ajánlást nyújthat be a Képviselő-testületnek.
(2) Az ajánlásnak tartalmazni kell a kisebbségi véleményt is, külön kérés esetén.
26. § (1) A felszólalások típusai:
a.) napirend előtti felszólalás,
b.) felszólalás ügyrendi kérdésben,
c.) napirendhez kapcsolódó felszólalás,
d.) határozathozatal előtti felszólalás.
(2) A felszólalásokra kézfelemeléssel lehet jelentkezni az elnöknél, aki a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót.
27. § (1) Bármelyik települési képviselő az elnöktől az ülés megnyitása előtt legalább l nappal, írásban, a felszólalás szövegét mellékelve maximum 5 perces időtartamú napirend előtti felszólalásra kérhet engedélyt.
(2) Ha az elnök az engedély megadását megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a Képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.
(3) A felszólalás tárgyában vitának és határozathozatalnak helye nincs.
28. § (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik települési képviselő, bármikor két percre szót kérhet és javaslatot tehet.
(2) Az ügyrendi javaslat elhangzása után képviselő csoportonként egy fő részéről legfeljebb két perces hozzászólás engedélyezhető, egyébként a Képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz.
29. § (1) A napirendet a polgármester, jegyző vagy bizottság elnöke terjeszti elő. Az előterjesztést az előadó szóban új információkkal egészítheti ki.
(2) Az ülésnap során egy képviselő egy napirendi ponthoz legfeljebb két esetben szólhat hozzá. Az első felszólalás ideje 5 percnél, a második 2 percnél hosszabb nem lehet. Az idő túllépése miatt az elnök a szót megvonhatja.
(3) A polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző több alkalommal is hozzászólhatnak.
(4) A tanácskozási joggal rendelkezők a napirendek során legfeljebb egy esetben és 3 perc időtartamban szólalhatnak fel.
(5) A hozzászólók sorrendjét – figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét – az elnök határozza meg oly módon, hogy a képviselő csoportok lehetőleg váltakozva kapjanak szót.
(6) Vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik települési képviselő 2 perces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az elnök engedélyezi.
30. § Az előterjesztő vagy a kijelölt bizottság elnöke a határozathozatal előtt 2 percben felszólalhat.
31. § A tárgytól eltérni csak a Képviselő-testületnek – az elnök indítványára vita nélküli – egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával lehet.
32. § (1) Azt a felszólalót, aki - a 31. § szerinti esetet kivéve - eltér a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra.
(2) Az elnök az (1) bekezdés szerinti második felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
33. § (1) Azon meghívottak, akiket csak valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak annak a napirendnek a vitájában vehetnek részt tanácskozási joggal.
(2) Az ülés elnöke a hallgatóság soraiba tartozó személynek is adhat szót. A hallgatóság soraiba tartozó személy azonban csak véleményét, javaslatát mondhatja el, a napirend vitájában nem vehet részt, viszontválasz joga nem illeti meg.
34. § Az elnök, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.
35. § Valamely napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal az elnök, bármelyik képviselőcsoport vezetőjének kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama legfeljebb ½ óra lehet. Ezzel a jogával minden képviselőcsoport ülésnaponként egy alkalommal élhet.
36. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát bezárja.
(2) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárást. A Képviselő-testület e kérdésben vita nélkül határoz.
37. § (1) Ha valamely képviselő felszólalása során a Képviselő-testület tekintélyét vagy valamelyik települési képviselőt sértő kijelentést használ, illetőleg, ha egyébként a Szabályzatnak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az elnök rendre utasítja.
(2) Az elnök vonatkozásában a Képviselő-testület Emberi Erőforrás Bizottságának elnöke jár el.
(3) Az elnöknek a rendfenntartás érdekében tett – a Szabályzatban meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
(4) Az elnök javaslatot tesz arra, hogy a Képviselő-testület a képviselőt
a.) jegyzőkönyvben rója meg,
b.) egyéb – a törvényes keretek körébe tartozó – intézkedést tegyen.
(5) Az 37. § (4) bekezdés szerinti javaslatokról a Képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.
38. § Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot rendre utasítja, további rendzavarás esetén felszólíthatja az ülésterem elhagyására.
39. § (1) Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket: az ülés ezzel félbeszakad, és elnöki összehívásra folytatódik.
(2) Tartós rendzavarás, tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén az elnök az ülést berekeszti, a képviselők egyszerű többségi határozatával a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy 8 napon belülre rendkívüli ülést hív össze.
40. § (1) A Képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
(2) A szavazás előtt a jegyző, amennyiben szükséges – törvényességi kérdésben – észrevételt tesz.
(3) Az ülés elnöke a napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító, kiegészítő indítványokról, majd az egész határozati javaslatról dönt a Képviselő-testület.
41. § (1) A szavazás nyílt vagy titkos. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.
(2) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.
(3) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(4) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik települési képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételtetni.
A döntéshozatalból való kizárást bármely képviselő kezdeményezheti a napirend határozati javaslatainak szavazásra bocsátásáig.
(5) A szavazás módjának megváltoztatását adott napirendnél egy képviselő csoport, vagy 3 települési képviselő írásban javasolhatja. A Képviselő-testület e javaslatok tárgyában felszólalás és vita nélkül határoz.
(6) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a települési képviselők névsorát. A képviselők felállva „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és
a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki, jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
42. § (1) A Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben titkos szavazást tarthat.
(2) A titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:
a.) az ülés elnöke,
b.) bármely települési képviselő
c.) a jegyző
(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiségben és urna igénybevételével történik.
(4) Titkos szavazásnál a Képviselő-testület által választott 3 tagú Szavazatszámláló Bizottság jár el.
(5) A Szavazatszámláló Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
43. § (1) A jegyzőkönyv tartalmazza:
- a szavazás helyét és napját,
- kezdetét és befejezését,
- Szavazatszámláló Bizottság tagjainak nevét, tisztségét
- a szavazás során felmerült körülményeket,
- a szavazás során tett megállapításokat és hozott határozatokat,
- a szavazás eredményét.
(2) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a Szavazatszámláló Bizottság elnöke írja alá.
(3) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz.
44. § (1) A rendeletalkotásra vonatkozó kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) A polgármester gondoskodik a rendelet-tervezetnek a települési képviselőkhöz és az általa meghatározott érdekeltekhez történő eljuttatásáról.
(3) A Képviselő-testület Emberi Erőforrás Bizottsága a rendeletalkotásra vonatkozó javaslatot köteles megtárgyalni.
45. § A jegyző által elkészítetett rendelet-tervezetet a benyújtástól számított legkésőbb 60 napon belül a Képviselő-testület ülésének napirendjére kell tűzni.
46. § (1) A Képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendelet tervezet egészéről dönt.
(2) Ha a rendelet-tervezet ugyanazon részéhez több javaslatot is benyújtottak, akkor a szavazás során a módosító indítványok benyújtásának sorrendjében kell szavazni.
47. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek naprakészen tartásáról, felülvizsgálatáról, a módosított rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról a jegyző gondoskodik. A hatályos önkormányzati rendeletek nyilvántartását a 9. függelék tartalmazza.
(2) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, a Nemzeti Jogszabálytárba való feltöltéssel, és az Önkormányzat hivatalos honlapján ki kell hirdetni.
48. § (1) Az önkormányzati rendelet megjelölésének az alábbiakat kell tartalmaznia:
- a) Dabas Város Önkormányzata Képviselő-testületének, mint a rendelet megalkotójának teljes megjelölését,
- b) a rendelet sorszámát, azzal, hogy a rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámozással kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot,
- c) a „/” jelet,
- d) a rendelet kihirdetésének idejét, azzal, hogy a rendelet évszámát követően fel kell tüntetni zárójelben, a kihirdetés hónapját római számmal, napját arab számmal,
- e) az „önkormányzati” kifejezést,
- f) a „rendelet” kifejezést,
- g) a rendelet címét.
(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásról.
49. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
- a napirend meghatározásáról,
- az ügyrendi kérdésekről,
- a képviselői felvilágosítás-kérésről.
(2) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
(3) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
(4) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.
(5) A jegyző gondoskodik a normatív tartalmú határozatok közzétételéről. Nem tehetők közzé a zárt ülésen hozott határozatok. A közérdekű, és közérdekből nyilvános adatok közzétételét zárt ülés esetén is biztosítani kell.
50. § (1) A képviselő-testület nyílt üléséről részben kép-és hangfelvétel, zárt üléséről a Polgármesteri Hivatal által készített hangfelvétel készül, ami alapján a jegyzőkönyvet el kell elkészíteni. A hangfelvétel nem selejtezhető. A hangfelvételről másolat nem készíthető.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza továbbá az Mötv-ben foglaltakon kívül:
- a) az ülés jellegét, nyilvános vagy zárt módját,
- b) az ülés megnyitásának idejét,
- c) a napirend előtti felszólalásokat és annak lényegét,
- d) szükség esetén az elnök intézkedéseit,
- e) a Képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,
- f) az ülés bezárásának idejét,
- g) kérésre szó szerinti szöveget a hanganyagból.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékleteit képezik:
- a) a meghívó
- b) írásos előterjesztések, képviselői önálló indítványok, nem önálló indítványok, jegyzőkönyvbe nem foglalt rendeletek és határozatok,
- c) jelenléti ív,
- d) titkos szavazási jegyzőkönyv egy példánya
- e) név szerinti szavazásról készült névsor.
(4) A jegyző a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét, a Képviselő-testület jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.
(5) A választópolgárok a Képviselő-testület előterjesztéseibe és nyilvános üléseinek a jegyzőkönyveibe a Polgármesteri Hivatal erre kijelölt irodájában – a testületi referensnél - ügyfélfogadási időben betekinthetnek, illetve térítés ellenében másolatot is kérhetnek. Nem lehet betekinteni az előterjesztések tervezetébe és a személyes adatot tartalmazó előterjesztésbe.
(6) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a Képviselő-testület titkos iratként kezeli. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe való betekintés biztosítására vonatkozóan a 13. § (4) bekezdés szerint kell eljárni.
(7) A képviselő-testület oldalszámozással ellátott jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
51. § (1) Dabas Városban helyi népszavazást a választópolgárok 25%-a kezdeményezheti.
(2) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester hívja meg tanácskozási joggal az aláírást gyűjtők képviselőjét (képviselőit).
52. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart a lakosság és a helyben érdekelt szervezetek közvetlen tájékoztatására, illetve a lakosság bevonására a legfontosabb döntések előkészítése érdekében.
(2) Közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a Képviselő-testülethez, egyes képviselőkhöz, polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről napirendi pontjairól a városháza hirdetőtábláján, a sajtó és a helyi televízió útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Közmeghallgatásra megfelelően alkalmazni kell a Képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat.
53. § (1) A Képviselő-testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben az állampolgárok közvetlen tájékoztatása céljából városrészi gyűlést hívhat össze.
(2) A gyűlés helyéről, idejéről a városháza hirdetőtábláján, a helyi média, honlap útján kell a lakosságot tájékoztatni, legalább 8 nappal.
(3) A gyűlést a polgármester vagy az alpolgármester vezeti. Az ülés vezetésébe bekapcsolódhat az adott városrész képviselője is. A gyűlésre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt., a jegyző által kijelölt hivatali köztisztviselőt.
(4) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.
4. A polgármester, alpolgármester, jegyző aljegyző
54. § (1) A közvetlenül megválasztott Polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A Képviselő-testület Gazdasági Bizottság elnöke a polgármester tekintetében átruházott hatáskörben ellátja:
- távollétek aláírása,
- javaslattétel jutalmazásra,
- személyi anyag ellenjegyzése.
55. § (1) A polgármester a Képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatai, különösen:
- a) segíti a települési képviselők munkáját,
- b) összehívja és vezeti a Képviselő-testület üléseit.
- c) képviseli az Önkormányzatot
- d) az Önkormányzati rendeleteket, határozatokat, valamint a Képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvet a jegyzővel aláírja.
- e) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat
- f) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését
- g) nyilatkozik a sajtónak.
(2) A polgármester, ha a Képviselő-testület döntését az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be a Képviselő-testület Emberi Erőforrás Bizottsága elnökénél. A döntés ismételt megtárgyalására vonatkozó kezdeményezést a Képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül köteles megtárgyalni és dönteni abban. A polgármester kifogása a meghozott döntés végrehajtására halasztó hatályú.
56. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, tagjai munkájának segítésére három foglalkoztatási jogviszonyban álló (főállású) alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester megválasztása és megbízatásának visszavonása tekintetében a titkos szavazást 42. § és 43. § szerint kell lebonyolítani.
(3) A megválasztott alpolgármester (alpolgármesterek) tevékenységi területét, munkafeladatát a polgármester határozza meg.
(4) A polgármestert az alpolgármester helyettesíti.
(5) A helyettesítési kötelezettség akkor keletkezik, ha a polgármester a hivataltól távol van.
(6) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak.
57. § A jegyző, akadályoztatása esetén az aljegyző, mindkettő akadályoztatása esetén a Dabasi Polgármesteri Hivatal Gazdasági Irodájának vezetője látja el a jegyzői feladatokat.
58. § (1) A jegyző:
- a) előkészíti a Képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
- b) ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
- c) a képviselő-testületi ülésen az előterjesztés vitájában szavazás előtt törvényességi észrevételt tesz, ha bármely javaslat ügyében ez szükséges,
- d) rendszeres tájékoztatást ad a Polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület bizottságainak az Önkormányzat munkáját érintő hatályos jogszabályokról.
- e) évenként beszámol munkájáról a Képviselő-testületnek.
(2) A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai:
- a) Kezdeményezheti önkormányzati rendelet megalkotását,
- b) Végzi az önkormányzati rendelet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat az önkormányzati rendeletalkotás folyamatában,
- c) Ellátja a rendeletek előzetes és utólagos hatásvizsgálatával, a hatályosulás felülvizsgálatával kapcsolatos teendőket,
- d) A megalkotott önkormányzati rendelet kihirdetéséről és hatályba léptetését követő intézkedések megtételéről gondoskodik.
5. A Polgármesteri Hivatal
59. § (1) A Képviselő-testület hivatala: Dabasi Polgármesteri Hivatal (Polgármesteri Hivatal)
A Polgármester Hivatal székhelye: 2370 Dabas, Szent István tér 1/b.
(2) A Dabasi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a 6. melléklet tartalmazza.
6. Bizottságok
60. § (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére állandó-, vagy ideiglenes bizottságokat hoz létre.
(2) A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok elnevezését és tagjainak névsorát a 3. függelék tartalmazza.
(3) A bizottságok belső működési szabályait a jogszabályok keretei között és az e szabályzatban foglaltaknak megfelelően saját maguk határozzák meg.
(4) A bizottságok munkaterv alapján végzik tevékenységüket. Az éves munkaterv állhat két félévre tagolódó munkatervből is. A bizottságok által elfogadott munkaterveket a polgármester tájékoztatásul a Képviselő-testület elé terjeszti.
(5) A bizottságok által megalkotott és jóváhagyott munkatervek a Képviselő-testület éves meghatározott munkafeladatához, munkatervéhez kapcsolódnak.
(6) A testület ideiglenes jelleggel szakmai tanácsadó szervként albizottságot alapíthat. Vezetője csak képviselő lehet.
(7) A bizottság a következő feladatokat látja el:
- benyújtja az előterjesztéseket,
- előterjesztésekhez állásfoglalást készít,
- gyakorolja a testület által átruházott hatáskört,
61. § (1) A bizottságba indokolt beválasztani:
- szolgáltatást nyújtó legjelentősebb szervezet képviselőjét,
- adott terület szakértőjét.
(2) Egy települési képviselő legfeljebb 3 állandó bizottságnak lehet tagja.
(3) Egy települési képviselő legfeljebb 1 állandó bizottságnak lehet elnöke.
(4) A bizottság tagjaira javaslatot tehet
a)polgármester
b)bármelyik települési képviselő
(5) Tagjai közül alelnököt választ.
(6) A Bizottság nem képviselő tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §. (3) bekezdés e) pontja alapján vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek, a vagyonnyilatkozatokat az Emberi Erőforrás Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
62. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottságot az alelnök hívja össze és vezeti.
(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:
- a Képviselő-testület határozatára
- a Polgármester indítványára,
- bizottsági tagok ¼-ének indítványára
63. § (1) A bizottsági ülésről készített jegyzőkönyv tartalmára az 50. §. (2) bekezdésében meghatározott, képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A bizottság által hozott önkormányzati döntésekről nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.
(3) A bizottság a tevékenységéről évente beszámol a Képviselő-testületnek. A bizottsági beszámoló egységes szempontjait a jegyző határozza meg.
64. § (1) A Képviselő-testület 3 állandó bizottságot hoz lére. Feladatkörét az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) A rendelet-tervezeteket és a határozati javaslatokat a feladatkör vagy tárgykör szerint illetékes bizottság véleményezi. Az összes állandó bizottság állásfoglalása szükséges:
- az önkormányzati gazdasági programja,
- a költségvetés,
- településfejlesztési koncepciók.
(3) Az önkormányzati gazdasági programmal, a költségvetéssel, a településfejlesztési koncepcióval kapcsolatos állásfoglalásukat a bizottságok összevont ülésen is megtárgyalhatják, melyet a Gazdasági Bizottság elnöke vezet.
65. § (1) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:
- meghatározott időre vagy
- meghatározott feladat elvégzésére
hozhatja létre.
(2) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően
automatikusan megszűnik.
(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:
- dönt a bizottság elnevezéséről, az elnök személyéről,
- rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,
- határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,
- határozza meg a bizottságok feladat- és hatáskörét.
(4) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.
66. § (1) A bizottsági döntéshozatalra a Mötv. 60. § rendelkezése az irányadó.
(2) A bizottságok működésének költségeiről a költségvetésben elkülönítve kell gondoskodni.
(3) A Bizottság elnökének, tagjának kizárására az Mötv. 60. §-a az irányadó. Ha bizottság elnöke, tagja a bizottság által tárgyalt ügyben elfogultságot jelent be, a vitában, döntéshozatalban nem vehet részt.
(4) A személyes érintettségre vonatkozóan a 8. § (8) bekezdésében meghatározott, képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni
(5) A bizottság működésének további, jogszabályban nem szabályozott részletes szabályait maga határozza meg
7. Az Önkormányzat társulásai és együttműködésük
67. § (1) Az Önkormányzat társulásainak és a társulások által fenntartott intézmények felsorolását a 6. függelék tartalmazza.
(2) A társulásokra átruházott feladat és hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.
8. Az Önkormányzat költségvetése, vagyona
68.§ A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára az Mötv-nek megfelelő gazdasági programot fogad el a Polgármester előterjesztésére (4.függelék).
69. § Az önkormányzat vagyonára vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló 40/2017.(X.27.) önkormányzati rendelet határozza meg, mely tartalmazza az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes körét.
70. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. Az előterjesztést minden bizottság megtárgyalja és véleményezi, s az intézményekkel való érdekegyeztetést a jegyző lefolytatja.
(3) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a 70. § (2) bekezdés rendelkezései az irányadóak.
71. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodásának feladatait a Polgármesteri Hivatalának Gazdasági Irodája végzi:
Különösen:
a) Polgármester által előírt módon és időben elkészíti és a képviselő-testület elé terjeszti az éves költségvetési rendeletet, a költségvetést módosító rendeleteket és a zárszámadási rendeletet. Elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár illetékes szerve (továbbiakban: MÁK) részére.
b) Beszedi az önkormányzat saját bevételét és teljesíti kiadásait
c) Igényli a MÁK-tól a normatív és a normatív kötött felhasználású állami hozzájárulásokat, illetve év közben az éves költségvetési törvényben meghatározott egyéb hozzájárulásokat, valamint a pályázati támogatásokat, valamint elszámol azokkal
d) Gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról.
e) Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, kialakítja könyvvitelének számla rendjét.
f) Biztosítja az önkormányzat törzsvagyonára elkülönített nyilvántartását.
g) Elkészíti az önkormányzat éves vagyon leltárát.
h) Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az Önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről és teljesítéséről.
(2) Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a Képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a Képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli bevételével szabadon rendelkezik, azt alapfeladatainak sérelme nélkül felhasználhatja dologi kiadásokra.
(3) Az Önkormányzat által alapított költségvetési szervek felsorolását a 5. függelék tartalmazza.
(4) Az Önkormányzat gazdálkodó szervei, alapítványai, közalapítványai adatait a 7. függelék tartalmazza.
72. § A Képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően kéri a témakör szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét.
72/A. § .
(1) A képviselő-testület a Sári Szlovák Önkormányzattal, és Dabas Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatával, Pest megyei területi nemzetiségi önkormányzatokkal és az országos nemzetiségi önkormányzatokkal szorosan együttműködik.
(2) Az önkormányzat hatáskörébe tartozó azon ügyekben, ahol jogszabály a nemzetiségi önkormányzat vagy nemzetiségi egyesület részére véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, az erre vonatkozó döntés tervezetét a polgármester a döntés meghozatala előtt legalább 30 nappal korábban megküldi a nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi egyesület részére. A nemzetiségi önkormányzat vagy nemzetiségi egyesület véleményét a polgármesterhez kell eljuttatni a képviselő-testületi ülés előtt 5 nappal.
(3) Amennyiben jogszabály a nemzetiségi kollektív nyelvhasználattal, oktatással, neveléssel, hagyományápolással és kultúrával, a helyi nemzetiségi sajtóval, az esélyegyenlősséggel, társadalmi felzárkóztatással és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi önkormányzatok részére véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, úgy e nyilatkozat megtételére a vonatkozó jogszabályokban foglalt határidők vonatkoznak.
(4) A helyi nemzetiségi önkormányzatok a polgármesternek küldhetik meg a helyi nemzetiséget érintő javaslataikat, kezdeményezéseiket, melyeket a polgármester terjeszt elő a soron következő képviselő- testületi ülésére.
(5) Ha a nemzetiségi önkormányzat vagy nemzetiségi egyesület jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, az erre irányuló kezdeményezést a képviselő-testület köteles napirendre tűzni, valamint a kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül érdemi döntést hozni.
(6) A helyi önkormányzat a lehetőségei és költségvetési helyzetének figyelembevétele mellett a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő előzetes egyeztetést követően az adott évi költségvetési rendeletében -egyes feladatellátáshoz- pénzügyi támogatást biztosít.
(7) A helyi önkormányzat támogatja a településen működő hagyományőrző együttesek, klubok, civil szervezetek működését.
(8) A helyi önkormányzat segíti a helyi nemzetiségi önkormányzat kulturális, művészeti hagyományőrző rendezvényeinek megszervezését és lebonyolítását. Ezen kívül közös rendezvények szervezésével népszerűsítik és mutatják be a települést és annak értékeit.
(9) A polgármester együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzatokkal, referensek útján tájékoztatja az elnököket az Önkormányzat munkájáról, ezen belül különösen a helyi nemzetiséget érintő kérdésekről.
(10) Önkormányzat jegyzője önkormányzati megbízottat jelöl ki a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartásra, valamint részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
(11) A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján megkötött együttműködési megállapodás alapján biztosítja a nemzetiségiek jogairól szóló törvény által előírt helyiséghasználatra és működési, feladat ellátási feltételeket. A megállapodást az SZMSZ 12.függeléke tartalmaz.
10. Záró rendelkezések
73. § (1 ) E rendelet 2014. december 1-jén lép hatályba.
(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Dabas Város Önkormányzatának Szervezeti és működési szabályzatáról szóló 27/2011. (IV. 28) önkormányzati rendelet és a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 9/2012. (II.02.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
A Képviselő-testület szerveire átruházott feladat- és hatáskörök
A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök:
- a) a költségvetésben elfogadott feladatokra utalás aláírása, egyéb utalások,
- b) az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos földhivatali ügyekben eljárás,
- c) jelzálogjog törlés engedélyezése, jelzálogjoghoz hozzájárulás engedélyezése,
- d) bérleti szerződések aláírása,
- e) megrendelések, árajánlatok, értékbecslések kérése,
- f) vásári szerződések megkötése
- g) köztemetés elrendelése
- h) a város működésével kapcsolatos tárgyalások lefolytatása,
- i) idősek, újszülöttek, házassági évfordulósok köszöntése,
- j) közterület használat engedélyezése,
- k) max. 500.000.-Ft segély megállapítása azonnali döntést igénylőknél,
- l) a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó beszerzéseknél 5 millió forintig dönthet,
- m) a város képviselete rendezvényeken, testvérvárosi és egyéb külkapcsolatok építése.
- n) tulajdonosi hozzájárulás kiadása
- o) azok az ügyek, amelyekkel a bizottságok, illetve a Képviselő-testület megbízzák, felhatalmazzák.
- p) az év közben jelentkező forráshiány fedezetére éven belüli finanszírozási hitelt vehet fel maximum 300 millió Ft erejéig,
- q) év közben az átmenetileg szabad pénzeszközöket befektetheti – tőke és hozamgarantált befektetésben -, illetve lekötheti,
- r) módosíthatja az önkormányzat bevételeit és kiadásait és átcsoportosíthat a kiadási előirányzatok között 50 millió Ft összeghatárig
- s) a polgármester dönt a polgármesteri céltartalék és a fejlesztési céltartalék felhasználásáról.
- t) az utólagos csatlakozási hozzájárulásról szóló határozatok kiadása.
- u) közművesítési hozzájárulásról szóló határozat kiadása
- v) gyakorolja Dabas Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatásköröket
A bizottságokra átruházott hatáskörök, a bizottság feladatkörének jegyzéke
A bizottságok feladat és hatásköre általában:
1. Az állandó bizottság feladatkörében
- előzetesen véleményezi a feladatkörébe tartozó testületi döntéseket,
- javaslatot tesz a feladatkörét érintő testületi hatáskörbe tartozó döntés (rendelet-tervezet, határozat) meghozatalára,
- a) Előkészíti a képviselő-testület döntéseit, azzal, hogy
- b) Szervezi az általa előterjesztett képviselő-testületi döntéseinek végrehajtását, végrehajtja az átruházott hatáskörben hozott döntéseket.
2. Amennyiben e rendelet, vagy más jogszabály így rendelkezik, átruházott hatáskörben dönt:
- államigazgatási ügyben,
- önkormányzati ügyben
3. Javaslatot tesz a város által alapított címek, és kitüntetések odaítélésére Dabas Város Díszpolgára Cím, valamint az egyes kitüntető díjak alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló 62/2011.(XII.14.) önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.
4. A Szervezeti és Működési szabályzat 64. §-ban meghatározott előterjesztések tekintetében kialakítja állásfoglalását.
Gazdasági Bizottság:
1. A bizottságra átruházott hatáskörök:
A bizottság önkormányzati rendeletben biztosított felhatalmazás alapján gyakorolja az I. fokú önkormányzati jogköröket az alábbiak szerint:
- a) ellátja az önkormányzat lakásügyeivel kapcsolatos feladatokat,
- b) tulajdonosi minőségben jár el a lakások bérletének ügykörébe,
- c) dönt a képviselő-testület által önkormányzati rendeletben átruházott egyéb hatáskörökben.
- d) dönt az éves költségvetésben átruházott céltartalékok felett
2. A bizottság feladatköre:
a képviselő-testület munkáltatói jogkörét érintő kérdésekben előterjesztést tesz, illetve a képviselő-testület ilyen döntéseit előzetesen véleményezi
Családügyi és Esélyteremtési Bizottság:
- a) véleményezi a gazdasági programot
- b) előzetesen véleményezi az önkormányzat költségvetését érintő képviselő-testületi döntéseket,
- c) az önkormányzat költségvetésével kapcsolatos beszámolókat, tájékoztatókat előzetesen véleményezi,
- d) véleményezi az önkormányzat költségvetését érintő előterjesztéseket, rendeleteket,
- e) javaslatot tesz az önkormányzati adórendeletek módosítására,
- f) figyelemmel kíséri, és gazdasági szempontból elemzi az önkormányzat által eszközölt műszaki fejlesztéseket, beruházásokat, ennek keretében véleményezi az ilyen tartalmú szerződéseket és folyamatosan figyelemmel kíséri azok teljesítését, különös tekintettel a teljesítési garanciákra (határidő, jog és kellékszavatosság, kötbér stb.);
- g) javaslatot tesz az önkormányzat által biztosított szolgáltatások díjainak meghatározása, továbbá a bérleti díjak megállapítása tárgyában;
- h) figyelemmel kíséri a településtisztasági közszolgáltatások működését,
- i) figyelemmel kíséri a temetők működését és javaslatot tesz a sírhely megváltás díjaira a fejlesztésekre;
- j) figyelemmel kíséri a vásár működését és javaslatot tesz a bérleti díjakra és fejlesztésekre;
- k) figyelemmel kíséri a víz és csatorna, valamint a szennyvíztisztító-telep működését
- l) folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzati ingatlanvagyon (vagyonkataszter alapján) helyzetét, esetleges értékesítésre, vételre, illetve azok hasznosítására (bérlet, használat, haszonbérlet stb.) továbbá az ezekkel kapcsolatos szerződéskötési feltételekre tesz javaslatot;
- m) véleményezi az önkormányzati vagyongazdálkodást és pénzügyi gazdálkodást érintő előterjesztéseket,
- n) figyelemmel kíséri az önkormányzati részvétellel működő gazdasági társaságok működését;
- o) intézkedést kezdeményez a Képviselő-testületnél a költségvetési gazdálkodás és az önkormányzati vagyongazdálkodást érintő kérdésekben;
- p) figyelemmel kíséri a városfejlesztést és a beruházásokat érintő pályázati lehetőségeket és részt vesz azok bonyolításában;
- q) javaslatot tesz a település szerkezeti terv felülvizsgálatára,
- r) véleményezi a településszerkezeti tervet érintő testületi döntéseket és javaslatot tesz a rendelet módosítására;
- s) koncepciót dolgoz ki a település fejlesztés és település rendezés irányai tekintetében, különös tekintettel a településfunkciókra (idegenforgalmi, rekreáció, ipari, mezőgazdasági jelleg) és a térségi, megyei fejlesztési programokra ezt a Képviselő-testület elé terjeszti,
- t) javaslatot tesz a Képviselő-testület felé az önkormányzat tulajdonában lévő közterület elnevezésére,
- u) a városban megvalósítandó infrastrukturális fejlesztésekkel kapcsolatos véleményét a Képviselő-testület elé terjeszti;
- v) javaslatot tesz a közterületek funkciójának meghatározására és az ezzel kapcsolatos rendelet módosítására;
- w) kapcsolatot tart fenn a településen működő idegenforgalmi és városszépítő feladatokat végző társadalmi szervezetekkel.
- x) javaslatot tesz a polgármester jutalmazására, béren kívüli juttatására
- y) javaslatot tesz a képviselői tiszteletdíjra, tiszteletdíj változásra, illetve juttatásokra
1. A bizottságra átruházott hatáskörök:
A bizottság önkormányzati rendeletben biztosított felhatalmazás alapján gyakorolja az I. fokú önkormányzati hatósági jogköröket az alábbiak szerint:
- a) települési támogatást állapít meg
- b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt állapíthat meg méltányosságból
- c) hulladékszállítási díjkedvezmény tárgyában dönt
- d) a jogtalanul felvett támogatás visszafizetése alól mentességet ad, vagy engedélyezi a részletfizetést.
- e) támogatást állapít meg a rászoruló iskolás gyermekek tandíjának finanszírozásához.
- f) legfeljebb 50.000 Ft-ig támogatást nyújt szociális feladatot ellátó civil szervezetek részére
- g) dönt a képviselő-testület által önkormányzati rendeletben átruházott egyéb hatáskörökben
2. A bizottság feladatköre:
Emberi Erőforrás Bizottság:
- a) előzetesen véleményezi a feladatkörébe tartozó rendelet-tervezeteket,
- b) kapcsolatot tart a helyi, területi, térségi és országos szintű szociális feladatkörben tevékenykedő szakmai szervezetekkel, intézményekkel és társadalmi szervezetekkel, javaslatot terjeszt a Képviselő-testület felé az ezekkel történő kapcsolatfelvételre,
- c) javaslatot terjeszt a képviselő-testület elé a költségvetés módosítására feladat és hatáskörének ellátásához szükséges pénzügyi fedezet biztosítása érdekében,
- d) előzetesen véleményezi a Képviselő-testület azon előterjesztéseit, amelyek feladatkörét érintik,
- e) javaslatot terjeszt a Képviselő-testület elé a feladat és hatáskörét érintő rendelet megalkotására, illetve rendelet módosítására,
- f) véleményezi a szociális intézmények beszámolóját,
- g) előzetesen véleményezi az egészségügyi intézményeket érintő képviselő-testületi döntéseket,
- h) javaslatot tesz díjakra.
1. A bizottságra átruházott hatáskörök:
- Figyelemmel kíséri a helyi önkormányzati képviselők, alpolgármester, polgármester vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének teljesítését.
- Felhívja a figyelmet e kötelezettség teljesítésére.
- Átveszi, nyilvántartja, kezeli a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi törvény előírásainak megfelelően, a vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat a bizottság nevében a bizottság elnöke látja el.
- Ellenőrzési eljárás kezdeményezése esetén bekéri az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatokat a kötelezettől.
- Zárt ülés keretében lefolytatja az ellenőrzési eljárást.
- Az ellenőrzés lefolytatása után 8 napon belül megsemmisíti az azonosító adatokat.
- Soron következő zárt ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet az ellenőrzés eredményéről.
- A vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatos egyéb szabályokat a bizottság maga alakítja ki.
- a) jóváhagyja a nevelési-oktatási intézmények beszámolóját, munkatervét,
- b) jóváhagyja a közművelődési, közgyűjteményi intézmények munkatervét,
- c) a mindenkori éves költségvetési keretösszege terhére támogatja a nevelési-oktatási intézményeket, közművelődési, közgyűjteményi intézményeket, közösségi színtereket egyházakat, civil szervezeteket, sportszervezeteket, ifjúsági programokat. Keretösszege terhére pályázatot írhat ki, elbírálja a beérkező pályázatokat,
- d) pályázatot ír ki gyermekek nyári szünidő alatti hasznos időtöltésének megszervezésére, a beérkezett pályázatokat elbírálja, megvitatja a pályázatok lebonyolításáról készült beszámolót,
- e) dönt a hatáskörébe utalt kitűntetések adományozásáról,
- f) évenként megállapítja a városban közbiztonsági feladatok ellátó szervezetek részére nyújtott anyagi támogatás összegét, azzal, hogy – a fenti döntéseket figyelembe véve – a közbiztonsági szerződéseket a polgármester köti meg a közbiztonsági feladatot ellátó szervezetek vezetőivel;
- g) ellátja a települési képviselői vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatos feladatokat az alábbiak szerint:
- h) ellátja az összeférhetetlenségi és a méltatlansági eljárással kapcsolatos feladatokat a g) pontban meghatározott eljárás szerint
- i) dönt a képviselő-testület által önkormányzati rendeletben átruházott egyéb hatáskörökben.
2. A bizottság feladatköre
Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszer Bíráló ad-hoc bizottság:
A bizottságra átruházott hatáskör:
- a) előzetesen véleményezi a feladat és hatáskörét érintő rendelet-tervezeteket,
- b) előzetesen véleményezi a nevelési-oktatási, közművelődési intézményeket érintő képviselő-testületi döntéseket, különös tekintettel a fenntartói hatáskörbe tartozó döntésekre,
- c) előkészíti a város közoktatási, ifjúsági, sport és idegenforgalmi koncepcióit, javaslatot tesz e területeken az önként vállalható feladatokra,
- d) javaslatot terjeszt a képviselő-testület elé a költségvetés módosítására feladat és hatáskörének ellátásához szükséges pénzügyi fedezet biztosítása érdekében,
- e) az önkormányzati fenntartású nevelési- oktatási intézmények tekintetében jogszabály felhatalmazása alapján vizsgálhatja az intézmény működését, ennek érdekében az intézményvezetőtől tájékoztatást kérhet,
- f) részt vesz az önkormányzati sport rendezvények szervezésében,
- g) véleményezi a feladatkörét érintő testületi előterjesztéseket,
- h) figyelemmel kíséri a nevelési-oktatási, kulturális sporttal kapcsolatos pályázati lehetőségeket és részt vesz azok bonyolításában
- i) közreműködik az önkormányzati rendeletek előkészítésében, kihirdetésében, figyelemmel kíséri az önkormányzati rendeletek betartatását, szervek hatósági munkáját a jegyzőn keresztül;
- j) véleményt nyilvánít szervezeti és hatásköri kérdésekben,
- k) az SZMSZ módosítására vonatkozó javaslat elkészítése és előterjesztése,
- l) az SZMSZ ügyrendi szabályainak ellenőrzése a testületi munka folyamatában,
- m) javaslatot tehet az ügyrendi szabályok érvényesítésére, alkalmazására az ülés levezetőjének,
- n) ellátja a nemzetiségi önkormányzattal kapcsolatos feladatokat
- o) figyelemmel kíséri a közbiztonság helyzetét és alakulását a városban, ennek keretében a Városi Rendőrkapitány, Tűzoltóság évenkénti beszámolóját ellenőrzi, javaslatokkal látja el,
- p) kezdeményezi a Polgárőrség megalakítását, működéséről évente tájékoztatást kér.
- q) A városi közbiztonság helyzetével kapcsolatos konkrét bejelentéseket – a Polgármesteri Hivatal előterjesztése és tájékoztatása alapján – megvizsgálja,
- r) döntése szerint megkereséssel fordulhat az illetékes – általában az elsőfokú rendőrhatósági feladatokat ellátó – Dabasi Rendőrkapitánysághoz.
- a) A Bursa Hungarica Felsőoktatatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer adott évi pályázati fordulójára benyújtott pályázatok elbírálása
A Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott feladat- és hatáskörök:
a.) Bizottságra átruházott települési támogatás elbírálásához szükséges előkészítő feladatokat (hiánypótlás, értesítés, függő hatályú határozat) feladatok ellátása
2. melléklet
Az önkormányzat által a társulásokra átruházott hatáskörök
Az Önkormányzat az Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulásra és a Társult Önkormányzatok „Együtt” Segítőszolgálatára az alábbi hatásköröket ruházza át:
- feladatkörében intézményt alapít, kinevezi vezetőjét és gyakorolja felette az alapvető munkáltatói jogokat, ellátja a fenntartói feladatokat;
3. melléklet
Az önkormányzat szakágazati besorolása, valamint alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása
Adószám:15730363-2-13
Számlaszám: Takarékbank Zrt. 64400099-10918018-0000000
Törzskönyvi azonosító szám: 730369
KSH statisztikai számjel:15730363-8411-321-13
Államháztartási egyedi azonosító (ÁHTI): 739955
Az önkormányzat alaptevékenységének államháztartási szakágazat rend szerinti besorolása:
841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége
Dabas Város Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
013320 Köztemető-fenntartás és - működtetés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
041110 Általános gazdasági és kereskedelmi ügyek igazgatása
041120 Földügy igazgatása
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
042130 Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások
045120 Út, autópálya építése
045150 Egyéb szárazföldi személyszállítás
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
045161 Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása
047410 Ár-és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése
054020 Védett természeti területek és természeti értékek bemutatása, megőrzése és fenntartása
063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
072111 Háziorvosi alapellátás
074054 Komplex egészségfejlesztő, prevenciós programok
081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
081041 Versenysport-és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása
081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
081061 Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás
082091 Közművelődés-közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
082092 Közművelődés-hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
083020 Könyvkiadás
083030 Egyéb kiadói tevékenység
083040 Rádióműsor szolgáltatása és támogatása
083050 Televízió-műsor szolgáltatása és támogatása
084020 Nemzetiségi közfeladatok ellátása és támogatása
084070 A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szakmai szolgáltatások fejlesztése, működtetése
086030 Nemzetközi kulturális együttműködés
091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
091220 Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok
092120 Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok
092260 Gimnázium és szakképző iskola tanulóinak közismereti és szakmai elméleti oktatásával összefüggő működtetési feladatok
102023 Időskorúak tartós bentlakásos ellátása
104030 Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet vagy alternatív napközbeni ellátás útján
104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása
104035 Gyermekétkeztetés bölcsödében, fogyatékosok nappali intézményében
104036 Munkahelyi étkeztetés gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben
4. melléklet
A képviselők juttatásai
Tiszteletdíj:
1) A képviselői tiszteletdíj havi összege 60.000, -Ft.
2) Az önkormányzati bizottságok elnökeit az 1) pontban meghatározott összegen felül havi 70.000, -Ft tiszteletdíj illeti meg.
3) Az önkormányzati bizottságok alelnökeit az 1) pontban meghatározott összegen felül havi 35.000, -Ft tiszteletdíj illeti meg.
4) A bizottság képviselő tagjait az 1) pontban meghatározott összegen felül bizottságonként havi 20.000, -Ft tiszteletdíj illeti meg.
5) A bizottságok nem képviselő tagjait havi 30.000, -Ft tiszteletdíj illeti meg.
6) Az ideiglenes bizottsági tisztségért, tagságért tiszteletdíj nem jár.
7) A tiszteletdíj a tárgyhónapot követő hónap 10-ig kerül átutalásra a jogosult által megjelölt bankszámlaszámra.
8) A képviselő testületi üléséről, bizottsági üléséről való igazolatlan távollét esetén a tiszteletdíj 20%-kal mérsékelhető, illetve megvonható.
Természetbeni juttatás:
1) A települési képviselők számára – képviselő-testületi tagságuk idejére – az önkormányzat egy darab, azonos műszaki paraméterekkel rendelkező laptop ingyenes használatát biztosítja. A laptopot a képviselő megválasztását követő egy hónapon belül veheti át.
2) A laptopot a képviselő a képviselő-testületi tagsága ideje alatt köteles gondosan kezelni, megőrizni, majd a testületi tagsága megszűnését követő 15 napon belül visszaszolgáltatni.
3) Amennyiben a képviselőnek a képviselő-testületi tagsága több cikluson keresztül megmarad, a laptop cseréjét négyévente kérheti. Amennyiben a laptop legalább kettő éven keresztül a képviselő használatában volt, kérheti annak számára történő eladását.
4) A laptop gondtalan használatából, elvesztéséből eredő kárért a képviselő kártérítési felelősséggel tartozik.
5) A laptop használatához szükséges szoftverek megvásárlásáról és feltelepítéséről az önkormányzat gondoskodik. A laptop helytelen használatából eredő szoftver-hibák kijavíttatásáról az azt használó képviselő költségére az önkormányzat gondoskodik.
6) A laptop használatához szükséges internet-előfizetést az Önkormányzat biztosítja.
Képviselői költségtérítés:
1) A képviselőnek az alábbi feltételek együttes megléte esetén meg kell téríteni azt a költségét, amely:
- a Képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefügg,
- számlával igazolt,
- szükséges költségnek minősül.
2) A képviselő számára a Képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenysége az a tevékenyég,
- amely ellátására a Képviselő-testület, a polgármester, illetve a bizottság megbízta.
3) Számlával igazolt az a költség, melyről a képviselő a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő számlát tud bemutatni. (Az utazási költségek igazolása a belföldi kiküldetési rendelvény nyomtatvány kitöltésével igazolható.)
4) Szükséges költség az a költség, amely a feladat, tevékenység ellátásához elengedhetetlenül szükséges, nélküle adott tevékenység nem lenne ellátható, s melynek képviselő általi viselése indokolatlan.
5) A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi a bemutatott számlák és az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása ellenőrzését követően.
Az önkormányzati képviselőket, a bizottságok elnökeit, tagjait, a jelen mellékletben meghatározott tiszteletdíj, természetbeni juttatás, költségtérítés megválasztásuk időpontjától, megbízatásuk megszűnéséig illeti meg.
5. melléklet
Dabas Város Önkormányzatának kötelező és önként vállalt feladatai
|
| Jogszabályhely megjelölése és feladatellátás alapja |
|
A településfejlesztés, | Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv., |
| |
| 38/2017. (IX. 22.) sz. rendelete | Polgármesteri Hivatal | |
A vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés |
Mötv., | Szerződés alapján a Dabas és Környéke Vízügyi Kft. | |
A csatornázás és szennyvíztisztítás |
Mötv., | Szerződés alapján a Dabas és Környéke Vízügyi Kft. | |
A köztemető fenntartása, üzemeltetése | A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv., | Önkormányzat | |
A helyi közutak és | Önkormányzat | ||
A helyi tömegközlekedés biztosítása | helyközi járatokkal a Volánbusz Zrt. | ||
A köztisztaság és településtisztaság biztosítása, hulladékkezelés | Szelektív hulladék gyűjtése | A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv., | Szerződés alapján az NHSZ-OKÖT Nonprofit Kft. |
Gondoskodás a helyi tűzvédelemről | Dabasi Tűzoltóság Tűzóltóság | ||
Gondoskodás a Közbiztonság helyi feladatairól | Polgárőrség támogatása, |
Mötv. | -Dabas Városi Polgárőr Egyesülettel |
Közvilágítás biztosítása | Az ELMŰ-vel és szerződés alapján | ||
Az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás | Egészségügyi szakellátás |
Mötv., | Háziorvosi ellátás (5 körzetben 5 háziorvos területi ellátási kötelezettséggel) |
| Helyi írott sajtó, | A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv., | Polgármesteri Hivatal |
Sport támogatása, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. | Tömeg- és versenysport támogatása | Megállapodás alapján: | |
A nemzetiségek jogai érvényesítésének biztosítása | A roma és a szlovák nemzetiségi önkormányzatokkal kötött Megállapodás alapján | ||
| Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. tv. |
| |
Önszerveződő közösségek tevékenységének támogatása | Civil szervezetek támogatása | Támogatási megállapodások alapján | |
Vásár és piac tartása | 24/2018. (IX.28.) sz. rendelet a közterületek használatáról | Önkormányzat | |
Mezei őrszolgálat biztosítása | 18/2012. (III. 01.) sz. rendelete | Önkormányzat |
6. melléklet
A Dabasi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Dabas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 84. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § b) és 10. § (5) bekezdése és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) kormányrendelet 13. § (1) bekezdése alapján a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A Hivatal elnevezése
Dabasi Polgármesteri Hivatal.
2. A Hivatal székhelye
2370 Dabas, Szent István tér 1/b.
3. A Hivatal levelezési címe
2370 Dabas, Szent István tér 1/b.
4. A Hivatal elektronikus elérhetőségei:
E-mail címe: dabas@dabas.hu
Internetes elérhetősége, honlapja: www.dabas.hu
Telefon: 29/561-200
Fax:29/561-291
5. A Hivatal illetékességi területe
Dabas Város közigazgatási területe, illetve a külön jogszabályban meghatározott ellátási körzet
6. A Hivatal alapítója:
Dabas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
Alapítás időpontja: 1990.10.29.
7. A Hivatal irányító szerve, ellenőrzése
Dabas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
A Hivatal felett ellenőrzést gyakorol:
- törvényességi felügyelet gyakorlására jogszabályban kijelölt szerv
- Állami Számvevőszék
8. A Hivatal főbb adatai:
Törzskönyvi azonosító szám: 391128
Adószám: 15391126-2-13
Közösségi adószám:HU15391126
KSH statisztikai számjel:15391126-8411-325-13
ÁHTI azonosító:712587
Alapító okiratának kelte: 2020.08.04
Alapító okirat azonosítója:HIV/6742-12/2020
Pénzintézet neve, pénzforgalmi számlaszáma: Takarékbank Zrt. 64400082-30106013-71200011
9.A Hivatal jogállása, jogszabályban meghatározott közfeladata:
9.1. Jogállása, jogköre
9.2 Jogszabályban meghatározott közfeladata:
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 84. § (1) bekezdése alapján a polgármesteri hivatal ellátja az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.
- a) jogi személyisége: önálló jogi személy
- b) előirányzatok feletti rendelkezési jogköre: teljes jogkörrel rendelkezik
- c) ingatlanok beruházása, felújítása tekintetében: kizárólagos jogkörrel rendelkezik
10. 10.1.A Hivatal tevékenységi körei
A Polgármesteri Hivatal szakágazati besorolása: 841105 helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége
10.2 A Hivatal alaptevékenysége:
A Hivatal alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek
016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
031010 Közbiztonság, közrend igazgatása
031030 Közterület rendjének fenntartása
041120 Földügy igazgatása
042110 Mezőgazdaság igazgatása
066010 Zöldterület-kezelés
083010 Műsorszolgáltatási és kiadói ügyek igazgatása
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
10.3 A Hivatal vállalkozói tevékenysége
A Hivatal vállalkozói tevékenységet nem végez.
10.4 A Hivatal tevékenységeinek forrásai
A Hivatal 10.1 – 10.3 pontokban foglalt tevékenységének feltételeit az Mötv. 106. §-a által felsorolt bevételeiből, az Mötv. 117- 118. §-a szerinti feladatfinanszírozásból teremti meg. A Hivatal feladatai ellátásához hazai és európai uniós források igénybevételére is törekszik pályázatokon való részvétel útján.
11. A Hivatal képviselete
A Hivatalt a Jegyző vezeti.
A Hivatal képviseletére a jegyző jogosult, távollétében az aljegyző, a jegyző és az aljegyző egyidejű távolléte/hiánya esetén a Képviselő-testület SZMSZ-ben meghatározott köztisztviselő.
A jogi képviseletet egyedi meghatalmazás alapján jogi végzettségű köztisztviselők, ügyvédek, ügyvédi irodák látják el.
12. A Hivatal alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok:
- Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
- A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
- Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
- A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
- A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
- A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény
- A muzeális intézményekről, nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény
- A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény
- Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
- A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
- A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, 1993. évi LXXVIII. törvény
- Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
- A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény
- Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, 1997. évi LXXVIII. törvény
- A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
- A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény
- Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
- A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
- A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
- A közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXXIII. törvény
- 368/2011. (XII.31.) Korm. rendeletaz államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról
- 4/2013.(I.11.) Korm. r. az államháztartás számviteléről
- 370/2011.(XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről
- Minden egyéb jogszabály, amely a Hivatal alap- kiegészítő, kisegítő- és vállalkozási tevékenységének ellátását szabályozza.
13.A Hivatal gazdálkodása
13.1. A Polgármesteri Hivatal a feladatellátását szolgáló vagyon felett, továbbá a leltár szerint nyilvántartott immateriális javak és tárgyi eszközök felett szabadon rendelkezik.
A vagyonnal való gazdálkodás vonatkozásában Dabas Város Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 40/2017. (X.27.) rendeletében foglaltak szerint kell eljárni.
13.2 A költségvetési tervezésére és végrehajtására, illetve a tárgyi eszköz nyilvántartására vonatkozóan:
A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s lefolytatja az intézményekkel való érdekegyeztetést.
A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos sajátos előírásokat, feltételeket Gazdasági Iroda mindenkori ügyrendje tartalmazza.
A Gazdasági Iroda tárgyi eszköz nyilvántartásával foglalkozó ügyintézője köteles a tárgyi eszköz nyilvántartást a Gordiusz tárgyi eszköz nyilvántartó modulon átvezetni.
14. A hivatali ellenőrzések rendje, közbeszerzési feladatok:
14.1.A költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni a belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről.
14.2.A Polgármesteri Hivatal belső ellenőrzése a jegyző irányításával Gabala Traiding & Consulting Kft. (Esztergom, Damjanich u. 65.) belső ellenőri feladatok elvégzésére kötött külön szerződés útján kerül ellátásra.
14.3 A közbeszerzési feladatokat megbízás alapján külső szakértővel látja el, a közbeszerzésre külön szabályzat vonatkozik, melyet a Képviselő-testület határozatával hagy jóvá.
15. A hivatal gazdálkodó szervei:
A Hivatal vagyonkezelésébe, illetve tulajdonosi (alapítói, külön jogszabályban meghatározott tagsági, részvényesi, szavazatelsőbbségi) jogkörébe gazdálkodó szerv nem tartozik
A HIVATAL SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE,
MŰKÖDÉSI RENDJE
1. A Hivatal irányítása
1.1 A polgármester
A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt. ( Mötv. 67. § a) pont)
A polgármester
- a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában; ( Mötv. 67. § b) pont)
- b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, ügyintézőjére ( Mötv. 67. § c) pont)
- c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására ( Mötv. 67. § d) pont)
- d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét ( Mötv. 67. § e) pont)
- e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző/aljegyző tekintetében ( Mötv. 67. § f) pont)
1.2 Az alpolgármester(ek)
Az alpolgármesterek a polgármester mellett dolgoznak, szakterületükön döntések előkészítésével segítik a polgármestert, felelősséggel a Képviselő-testületnek tartoznak, de az operatív napi munkában a polgármester irányításával látják el feladataikat.
Az alpolgármesterek együttműködnek a polgármesterrel az Önkormányzat képviseletében, a bizottságok munkájának összehangolásában, a Hivatal önkormányzati feladatainak felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátásában. Közreműködnek a Képviselő-testület olyan napirendi pontjainak előkészítésében és a határozatok végrehajtásában, amelyek feladatkörükkel összefüggenek.
A polgármester távollétében, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármesterek közül a polgármester által esetenként kijelölt alpolgármester látja el a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit.
2.A Hivatal vezetése
2.1 A Hivatal vezetőjének kinevezési rendje
A polgármester pályázat útján nevezi ki a Hivatalt vezető jegyzőt. ( Mötv. 82. § (1) bekezdés)
2.2 A jegyző
A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti. ( Mötv. 81. § (1) bekezdés)
A jegyző
a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben ( Mötv. 81. § (3) a) pont)
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében. ( Mötv. 81. § (3) b) pont)
A jegyző az egyéb munkáltatói jogokat a dolgozói felett az alábbiak szerint gyakorolja:
- dönt kiküldetéssel és szakmai továbbképzéssel kapcsolatos ügyekben,
- fizetési előleget engedélyez,
- igazolja a dolgozók úti számláját,
- dönt a fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről,
- jóváhagyja a szabadságolási ütemtervet.
c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról ( Mötv. 81. § (3) c) pont)
d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át ( Mötv. 81. § (3) h) pont),
e) a gondoskodik a képviselő testület és a bizottságok
- üléseinek időben történő előkészítéséről,
- a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések előzetes bizottsági véleményeztetéséről,
- ülésein jegyzőkönyv vezetéséről,
- döntéseinek az érdekeltekhez történő megküldéséről
- ellátja a szervezési és ügyviteli tevékenységgel kapcsolatos feladatokat
f) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő. ( Mötv. 81. § (3) bekezdés e) pont),
g) tanácskozási joggal vesz részt a Képviselő-testület, a Képviselő-testület bizottságainak ülésén (Mötv, 81. § (3) bekezdés d) pont)
h) közreműködik az önkormányzat rendeleteinek kidolgozásában, gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, ill. közzétételéről,
i) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben ( Mötv. 81. § (3) bekezdés i) pont),
j) tájékoztatja a képviselő-testületet a Hivatal munkájáról,
k) rendszeresen – havonta legalább egyszer – tájékoztatást ad a polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályváltozásokról, a Képviselő-testületet és a bizottságokat tájékoztatja,
l) részt vesz az információs háttér megteremtésében e szabályzat 4.3-4.4 pontjának megfelelően,
m) gondoskodik az önkormányzati rendeletek hatályosságáról, jogszabályváltozás esetén jelzi a módosítás szükségességét, általánosságban gondoskodik azok folyamatos felülvizsgálatáról, az SZMSZ mellékleteinek, függelékeinek folyamatos, naprakész vezetéséről
n) az őket érintő kérdésben kikéri a nemzetiségi önkormányzatok, érdekképviseleti szervek véleményét,
o) hetente egyszer fogadóórát tart,
p) biztosítja a Hivatalra háruló legfontosabb feladatoknak vezetői, stratégiai vagy projekt értekezleten való megtárgyalását, mely értekezleten részt vesz a polgármester, alpolgármesterek, szükség esetén külső szakemberek is.
2.3 Az aljegyző
A jegyző javaslatára az aljegyzőt a polgármester nevezi ki. ( Mötv. 82. § (1) bekezdés)
A jegyző távollétében, tartós akadályoztatása esetén az aljegyző látja el a jegyző valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit.
2.4 A belső szervezeti egységek vezetői
2.4.1
A Hivatal belső szervezeti egységeinek élén szervezeti egység vezetők állnak. Valamennyi szervezeti-egység vezető irodavezető, akiket a jegyző – a polgármester egyetértésével – kizárólag jogszabályban meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel, közigazgatási szakvizsgával, vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkező köztisztviselők közül határozatlan időre bíz meg.
A belső szervezeti egység vezetőjének feladatai:
- felelős a szervezeti egység munkájáért, annak szakirányú, jogszerű működéséért,
- gondoskodik a szervezeti egység feladatjegyzékének, valamint a munkaköri leírások előkészítéséről és naprakész tartásáról,
- meghatározza az ügyintézők és az ügyviteli dolgozó részletes feladatait
- felelős a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata – területét érintő – mellékleteinek naprakészen tartásáért,
- elvégzi a teljesítményértékelésekkel, minősítéssel kapcsolatban rábízott feladatokat,
- felelős a szervezeti egység feladatkörébe tartozó, illetve esetenként rábízott feladatok döntés-előkészítéséért és határidőben történő végrehajtásáért,
- gyakorolja a polgármester és a jegyző által meghatározott körben a kiadmányozási jogot,
- előkészíti a feladatköréhez tartozó testületi előterjesztéseket, részt vesz a Képviselő-testület ülésén,
- köteles részt venni meghívás alapján, vagy a szervezeti egységet érintő napirend tárgyalásakor a bizottsági üléseken, akadályoztatása esetén helyettesítésről gondoskodni, bizottsági ülésen távolléte esetén a jegyzőt helyettesíteni
- kapcsolatot tart a szervezeti egység működését elősegítő külső szervekkel,
- segíti a Képviselő-testület irányítása alatt álló, a szervezeti egység feladatköréhez tartozó intézmények törvényes működését,
- közreműködik az intézmények irányításával kapcsolatos döntések, intézkedések előkészítésében, a végrehajtás megszervezésében,
- köteles a vezetése alatt működő szervezeti egység, valamint a feladatkörébe tartozó intézmények tevékenységéről naprakész információval rendelkezni, a szervezeti egységet érintő gazdálkodási feladatokat figyelemmel kísérni, tapasztalatairól a tisztségviselőket tájékoztatni,
- szükség szerint beszámol a tisztségviselők előtt a szervezeti egység tevékenységéről,
- gondoskodik a vezetése alatt működő szervezeti egységben az ügyfélfogadási és munkarend betartásáról,
- felelős a szervezeti egységek közötti folyamatos tájékoztatásért, információáramlásért, az egységes Hivatal munkáját elősegítő, az egyes szervezeti egységek együttműködését biztosító kapcsolattartásért, az ügyfelek elégedettségének méréséért
- Az ügyintézési idő csökkentése, vagy más, az ügyintézés eredményességét segítendő, mutató javítása, az ügyfélszolgálati tevékenységek ellátásának javítása (pl. munkaszervezés, ügyintézési folyamat átalakítása), illetve a hivatal belső szervezeti egységei közötti együttműködés javítása.
2.4.2 A szervezeti egységek vezetőinek helyettesei:
A szervezeti egység vezető- a jegyző egyetértésével - esetileg vagy állandó jelleggel vezető-helyetteseket bízhat meg.
A vezető-helyettes feladatai:
- a feladatköröknek, ill. a munkaköri leírásnak megfelelően vezeti a csoportot,
- meghatározza az ügyintézők és az ügyviteli dolgozó részletes feladatait
- eljár mindazon ügyekben, amelyekkel a szervezeti egység vezetője megbízza,
- megbízás alapján, illetve tartós távollét esetén helyettesíti a szervezeti egység vezetőjét,
- felelős a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata – területét érintő – mellékleteinek naprakészen tartásáért.
2.4.3 Az ügyintéző
Feladata:
- az államigazgatási ügyek érdemi döntésre való előkészítése, ill. ilyen irányú felhatalmazás esetén a kiadmányozása,
- szakértelemmel foglalkozik a rábízott területtel összefüggő valamennyi kérdéssel, felelős a saját tevékenységéért és munkaterületén a törvényesség betartásáért,
- a munkaköri leírásban részére megállapított, ill. a vezetője által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével végzi,
- jogszabályváltozások követése,
- területét érintően a honlap frissítése,
- felelős a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata – területét érintő – módosításáért.
2.4.4 Az ügykezelő
- gondoskodik az adminisztrációs feladatok ellátásáról, az ügyiratok átvételéről, központi iktató útján történő iktatásáról, szükség esetén a kiadmánytervezeteknek az ügyintéző útmutatása szerinti gépeléséről, sokszorosításáról, továbbításáról,
- ellátja mindazokat a nem érdemi jellegű feladatokat, amelyekkel a vezetője megbízza.
2.4.5 A munkaszerződéssel foglalkoztatott alkalmazott
- biztosítja a Hivatal napi működését,
- ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a vezetője megbízza.
2.5 A Hivatal valamennyi munkavállalója munkája során köteles Magyarország Alaptörvényét, alkotmányos jogszabályait megtartani. Az állami és szolgálati titkot megőrizni. Hivatali kötelességét részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, becsületesen, a jogszabályoknak megfelelően, pontosan, etikusan, az emberi méltóságot feltétlenül tiszteletben tartva, a legjobb tudása szerint a nemzet és az Önkormányzat érdekeinek szolgálatával teljesíteni. A Hivatalban és azon kívül példamutatóan viselkedni, a közszolgálati szabályzat útmutatásait és az etikai szabályokat betartani.
A fenti személyek feladat- és hatáskörét, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, valamint az ehhez kapcsolódó felelősségi szabályokat munkaköri leírásuk részletezi.
2.6 A 2007. évi CLII. törvény 4. § a) pontja alapján a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök a következők:
-a vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő, valamint
-vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki - önállóan vagy testület tagjaként - javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult
a.) közigazgatási hatósági vagy szabálysértési ügyben,
b.) közbeszerzési eljárás során,
c.) feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében,
d.) egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során, vagy
e.) állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámoltatás során.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök:
- Jegyző (gyakoriság: 2 év)
- Közbeszerzési ügyintéző (gyakoriság: 1 év)
- Aljegyző (gyakorisága: 2 év)
- Főosztályvezető-helyettes (gyakorisága: 2 év)
- Osztályvezető (gyakorisága: 2 év)
- Közterület-felügyelő (gyakorisága: 2 év)
A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek az esedékesség évében június 30-ig készítik el vagyonnyilatkozatukat.
A vagyonnyilatkozatokat a jegyző a személyzeti ügyintéző közreműködésével gyűjti be, illetve gondoskodik azok őrzéséről.
3.A Hivatal belső tagozódása
A Hivatal engedélyezett létszámát a képviselő-testület által elfogadott mindenkori Költségvetési rendelet tartalmazza. A Hivatal szervezeti felépítését (létszámokkal kiegészített szervezeti ábráját) az 1. melléklet tartalmazza.
A Hivatalnak jogi személyiségű szervezeti egysége nincs.
A szervezeti egységek egymással mellérendeltségi viszonyban állnak és kötelesek együttműködni a feladatok végrehajtásában.
A Képviselő-testület által létrehozott, önállóan működő költségvetési szervek alapító okiratai szerint a Hivatal látja el az alábbi önkormányzati társulások, intézmények gazdálkodási, pénzügyi, gazdasági feladatait is:
- Kossuth Művelődési Központ és Halász Boldizsár Városi Könyvtár
- Társult Önkormányzatok „Együtt” Segítőszolgálata
- Dabasi Család és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ
- Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás
- Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás
- „Reménysugár” Fogyatékosok Napközi Otthona
4.A Hivatal működési rendje
4.1. A Hivatal munkarendjét és ügyfélfogadási rendje:
A hivatal dolgozóinak munkarendje: heti 40 óra.
A hivatalos munkaidő:
Hétfőtől – csütörtökig 7,30 – 16,00 óráig Ebédidő: 12,00 – 12,30 óráig
Pénteken 7,30– 13,00 óráig
Az ügyfélfogadás rendje:
- hétfő 13,00 – 16,00 óráig
- szerda 8,00 – 12,00 óráig, 13,00-16,00 óráig
- péntek 8,00 – 12,00 óráig
Az ügyfélszolgálati iroda folyamatosan tart ügyfélfogadást.
A választott és kinevezett vezetők ügyfélfogadási rendje:
- a polgármester minden szerdán 8,00 – 12,00 óráig
- alpolgármesterek:
Pálinkásné Balázs Tünde: minden szerdán: 8,00 – 12,00 óráig
Szandhofer János: a hónap második keddjén: 10,00-12,00 óráig
Sós Gábor: minden szerdán: 8,00 – 12,00 óráig
- a jegyző minden szerdán 8,00 – 12,00 óráig
A Hivatal működésével köteles elősegíteni
a) a törvényesség betartását,
b) a Képviselő-testület rendeleteinek és határozatainak végrehajtását,
c) az állampolgári jogok érvényesülését,
d) az Európai Uniós előírások betartását,
e) az Önkormányzat nyertes pályázatainak végrehajtását, melyet a polgármester és/vagy a jegyző az illetékes dolgozó számára munkaköri kötelességként, célfeladatként vagy külön megbízás alapján jelölhet ki.
4.2. A Hivatalnak az ügyintézés során törekedni kell:
a) az anyagi és az eljárási jogszabályok maradéktalan érvényre juttatására,
b) a hatékony és gyors ügyintézésre, az ügyintézési határidők betartására,
c) az ügyintézés színvonalának emelésére, az ügyintézés jogszabályi kereteken belüli egyszerűsítésére,
d) az ügyfelek részére a szükséges felvilágosítást szóban és írásban kulturáltan történő megadására,
e) a gyakrabban előforduló államigazgatási ügyekben az ügyfelek tájékoztatását elektronikusan a városi honlapon és írásban is (szórólapok segítségével) biztosítani, a közérdekű adatoknak a városi honlapon való karbantartására az 8. függelékben meghatározott minta szerint
f) a jogok érvényesülésének elősegítésére, a kötelezettségek teljesítésének előmozdítására, valamint az állampolgári fegyelem megszilárdítására
g) elektronikus ügyintézés fejlesztésére, népszerűsítésére.
4.3. A Hivatal információáramlásának biztosítása érdekében szükséges feladatok:
- értekezleti rend szabályozása,
- csoportos elektronikus levelezések alkalmazása.
4.3.1. A Hivatalon belüli értekezleti rend:
- képviselő-testületi ülések
- vezetői értekezletek
- projektértekezletek
- szervezeti egységen belüli értekezletek
a) A képviselő-testületi üléseken részt kell vennie a polgármesternek, alpolgármestereknek, a jegyzőnek, a jegyzőkönyvvezetőnek, továbbá meghívása esetén az aljegyzőnek, a vezetőknek (távollétükben helyettesüknek), sajtóreferensnek, szükség esetén a technikai feladatokat ellátó személyeknek, a belső ellenőrnek, az előterjesztés készítőjének.
b) Vezetői értekezletek:
- A hivatal vezetése félévente stratégiai értekezletet tart. Az értekezleten a vezetők értékelik a mindenkori ciklusprogram teljesülését időarányosan. Az értekezleten meghatározásra kerülnek a következő félév feladatai, a felelősök és a határidők.
- A hivatal vezetése kéthetente értekezletet tart, ahol egyeztetnek a hivatal hatáskörébe és illetékességébe tartozó feladatokról, a képviselő-testület által megfogalmazott elvárásokról. Az értekezleten a vezetők megállapítják, hogy mely területen milyen feladatbővülés, illetve feladatcsökkenés valósult meg, s meghatározzák az adott feladatokat mely szervezeti egységnek kell ellátnia, mely szervezeti egységgel kell együttműködnie, s szabályozzák a dolgozók közötti együttműködést. Amennyiben szükséges, az illetékes vezetők kezdeményezik az egyes munkavállalók munkakörének módosítását, az értekezletet követő 30 napon belül.
- A jegyző félévente egyeztet a hivatal rendszergazdájával, és meghatározzák, hogy mely adatbázisokhoz kik kaphatnak hozzáférési jogosultságot. A hivatal vezetői ebben a kérdésben javaslatot tehetnek a jegyző felé.
- A vezetői értekezletek előkészítését a Hatósági Iroda koordinálja.
- A vezetői értekezleteket a jegyző moderálja. A meghívót az értekezlet előtt 5 munkanappal ki kell küldeni. A jegyző engedélyével a napirendi pontoktól el lehet térni, sürgős és rendkívüli esetek prioritást élveznek.
- A vezetői értekezletre a vezetők kötelesek felkészülten érkezni.
- A vezetői értekezletekről összefoglaló készül.
- A vezetői értekezletek belső kommunikációja elsősorban a belső levelező rendszer útján történik, rendkívüli esetben a belső telefonhálózaton keresztül
c) Projektértekezletek:
- A Gazdasági Iroda koordinálásával a hivatal által felügyelt projektekről negyedévente értekezletet kell tartani.
- Az értekezleten kötelezően rész vesz a polgármester, illetve az illetékes alpolgármester, a jegyző, a mindenkori projektgazdák, a projektek pénzügyesei, a közbeszerzési szaktanácsadó, indokolt esetben a pályázatíró.
- Az értekezletre a projektgazdák kötelesek felkészülten érkezni, a projekt készültségi fokáról beszámolni. A projektértekezletekről összefoglaló jegyzőkönyv készítés a Gazdasági Iroda hatáskörébe tartozik.
d) Szervezetei egységen belüli értekezletek:
- Minden irodavezető köteles legalább 3 havonta a szervezeti egységén belül értekezletet tartani. Az értekezlet célja, hogy a szervezeti egység hatáskörébe és illetékességébe utalt feladatokkal kapcsolatos teendők, problémák felszínre kerüljenek.
- Az értekezleten minden dolgozó beszámolhat aktuális feladatairól, nehézségeiről.
- A vezető feladata a szervezeti egységen felmerülő problémák kiküszöbölése, az együttműködés elősegítése, a feladatok jobb és hatékonyabb leosztása.
- Az értekezletekről 5 munkanapon belül rövid összefoglaló készül, melyet az irodavezető köteles a jegyző felé továbbítani tájékoztatás céljából.
- Az értekezletek belső kommunikációja elsősorban a belső levelező rendszer útján történik, rendkívüli esetben a belső telefonhálózaton keresztül
4.3.2. Csoportos elektronikus levelezések alkalmazása
A Hivatalon belül, a közös feladaton dolgozó kollégák a hatékonyabb kapcsolattartás, valamint a teljeskörű információáramlás érdekében az outlook elektronikus levelezőrendszer keretében csoportokat hoznak létre. Az elektronikus formában rendelkezésre álló információkat ezen a közös felületen kötelesek egymással megosztani.
4.3.3. A Hivatal belső számítástechnikai hálózatában közös mappák használata
A Hivatal valamennyi köztisztviselőjét, munkavállalóját érintő dokumentumokat a mindenki számára elérhető, kifejezetten e célból létrehozott meghajtókon, külön mappákban kell elhelyezni. A közös mappákban kizárólag hatályos dokumentumok helyezhetők el. A dokumentumok hatályosítása azon kolléga feladata, aki erre munkaköri leírásában jogosítványt kapott. A referensek kötelesek a bizottság, testületi anyagot a honlapon működtetett elektronikus rendszeren közzétenni.
4.4 Annak érdekében, hogy a szervezeti egységek munkájáról a tisztségviselők részletes tájékoztatást kapjanak, minden szervezeti egység vezető a képviselő-testületi ülést megelőző hét csütörtök 12.00 óráig részletes jelentést köteles készíteni az előző képviselő-testületi ülés óta eltelt időszakban tett intézkedésekről.
A HIVATAL FELADATAI
1. A Hivatal feladatai általában:
- ügyfélfogadási időben köteles az ügyfeleket fogadni,
- az ügyintéző akadályoztatása esetén helyettesítésről köteles gondoskodni,
- az ügyfelek által személyesen, vagy szóban előadott kérelmet jegyzőkönyvbe foglalni, iktatásra továbbítani,
- Hivatali ügyrend szerint kezelni az ügyiratokat, betartani a kiadmányozási rendet, szabadságolási rendet, használni a bélyegzőket, betartani a gépkocsi igénylés rendjét,
- az eljáró ügyintézők ügykörükben kötelesek más szervezeti egységek ügyintézőivel együttműködni, egyeztetni, az egyeztetés megtörténtét az ügyiratokban dokumentálni,
- a szervezeti egységek vezetői kötelesek belső munkarendjüket számon kérhető módon kialakítani, így különösen
= munkatervet készíteni,
= nyilvántartani a szervezeti egységen dolgozók munkaköri leírását,
= szabályozni a szervezeti egység értekezleteinek rendjét,
= a vezetői ellenőrzés, számonkérés módját, gyakoriságát, a munkafegyelem biztosítását, ellenőrzését az erre vonatkozó utasítások szerint,
= információáramlás mikéntjét.
- a hivatal tűz- és munkavédelmi szabályait betartani,
- az elektronikus beléptető rendszert használni
A Hivatal egyes szervezeti egységeinek feladatait az Ügyrend 2. melléklete tartalmazza.
2. A Hivatal feladatai a Képviselő-testülettel kapcsolatban
A Hivatal köteles:
- a) a Képviselő-testület rendeleteit, határozatait végrehajtani,
- b) az ügykörüket érintő képviselő-testületi előterjesztéseket elkészíteni,
c)az önkormányzati képviselőnek a munkájához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést biztosítani,
d) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról jelentést készíteni.
3.A Hivatal feladatai a Képviselő-testület bizottságainak működésével kapcsolatban
A Hivatal köteles referensek útján:
a) az illetékes bizottság véleményét kikérni a képviselő-testületi előterjesztésekkel kapcsolatban,
b) a bizottság működéséhez szükséges tájékoztatást megadni,
c) a Képviselő-testület bizottságai működésének ügyviteli feladatait ellátni, a technikai és adminisztratív igényeket kielégíteni
d) a bizottság üléseiről jegyzőkönyvet, nyilvántartást vezetni.
4. A Hivatal feladatai a települési nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatban
A Hivatal a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 79.-86. § rendelkezéseinek megfelelően működik együtt a nemzetiségi önkormányzatokkal.
A Hivatal biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat testületi működésének feltételeit és ellátja az ezzel kapcsolatos teendőket, így különösen a nemzetiségi önkormányzat testületi működésének rendjéhez igazodó helyiséghasználatot, az ügyviteli, kézbesítési, feladatok ellátását, ideértve az ezzel járó költségek viselését is.
A polgármester együttműködik a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal, referensek útján tájékoztatja vezetőjüket az Önkormányzat munkájáról, ezen belül különösen a helyi nemzetiséget érintő kérdésekről.
5. A Hivatal és az intézmények kapcsolata:
- Minden szervezeti egység köteles meghatározni és félévente felülvizsgálni, hogy melyek azok a kérdések, amelyekkel kapcsolatban a fenntartott intézményvezetőkkel értekezniük kell, s meg kell határozniuk ezek rendszerességét.
- A kijelölt folyamatgazda szervezi, irányítja, koordinálja a folyamattal kapcsolatos tevékenységeket, biztosítja az optimális erőforrás kihasználást, együttműködik a társosztályokkal. A folyamatgazdák tevékenységét a hivatal vezetése koordinálja belső értekezlet keretében.
- Minden szervezeti egységen belül az intézmények fogadására kijelölt ügyintézési nap a csütörtök. Az intézmények kötelesek előre időpontra bejelentkezni. Rendkívüli és sürgős esetekben kijelölt ügyintézési naptól, illetve a megadott időponttól el lehet térni.
- Minden szervezeti egységen belül az ügyintézők kötelesek a tájékoztató anyagokat, általános információkat a kialakított csoportos e-mail listán keresztül továbbítani. Az ügyintéző köteles az általános információk, tájékoztatók honlapon való közzétételét a szervezeti egység vezetőjénél kezdeményezni. A szervezeti egység vezetője köteles a közzéteendő anyagot a Hivatal informatikusának továbbítani, aki köteles annak közzétételéről gondoskodni.
- Minden szervezeti egység vezetője köteles legalább havi rendszerességgel tanulmányozni a jogszabályi változásokat. A változó jogszabályokat köteles az aktuális közlönyszám és a jogszabály címének a megjelölésével a jegyző felé továbbítani. A jegyző gondoskodik arról, hogy az intézmények az őket érintő jogszabályi változások jegyzékét elektronikusan megkapják.
- Évente egyszer a Hivatal köteles mérni az intézmények elégedettségét, elektronikusan, kérdőív alapján.
- A társulások ügyeivel a jegyző által arra kijelölt ügyintézői csoport foglalkozik. Részükre a szükséges információt a kijelölt ügyintéző továbbítja, illetve kezdeményezi a Hivatal informatikusánál az általános információk közzétételét.
- Évente megadott napirend alapján az intézmények vezetői intézményvezetői értekezleten vesznek részt.
6. A Hivatal és a civil szervezetek, állampolgárok kapcsolata
Az Mötv. 2. § szerint a helyi önkormányzás a település választópolgárainak joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül. A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.
A helyi önkormányzat a feladatai ellátása során támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt. ( Mötv. 6. § a) pont)
A polgármester együttműködik a különböző társadalmi, egyházi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel, valamint a kerületi vállalatokkal, vállalkozókkal, intézményekkel. Ezek vezetőitől jogszabályban előírt körben tájékoztatást kérhet, ill. tájékoztatja őket az Önkormányzat fejlesztéseinek jelentősebb kérdéseiről, velük együttműködési megállapodásokat kezdeményezhet E szakmai/ lakossági fórumok megszervezését a Kabinetiroda segíti.
A Képviselő-testület évente előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek ( Mötv. 54. §)
Az Mötv. -ben és az SZMSZ-ben meghatározott feladatok végrehajtása a Hivatal feladata.
Az állampolgárok és civil szervezetek a lakossági fórumokon, közmeghallgatásokon szerezhetnek tudomást a Hivatal munkájáról. A lakosság tájékoztatását szolgálja az ingyenesen terjesztett Dabasi Újság, valamint az Önkormányzat által működtetett www.dabas.hu honlap is.
A fórumok előtt a Hatósági Iroda gondoskodik az állampolgárok tájékoztatásáról, a helyi média (rádió, tv) segítségével.
7.A Hivatal közigazgatási feladatai
A Hivatal köteles a Képviselő-testület, a polgármester és a jegyző közigazgatási, hatósági hatásköreit az államigazgatási eljárás általános szabályai és a vonatkozó anyagi jogszabályok előírásainak megfelelően előkészíteni, gyakorolni, kiadmányozni. A Hivatal dolgozói tevékenységük gyakorlására kiható jogszabályi változást mindenkor kötelesek figyelemmel kísérni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
E rendelet 2020. március 1-jén lép hatályba.
2. A jegyző – az V. fejezetben (MELLÉKLETEK, FÜGGELÉKEK) – köteles gondoskodni a Szervezeti és Működési Szabályzat és melléklete, függelékei naprakész állapotáról és arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatot a szervezeti egységek vezetői megismertessék a Hivatal köztisztviselőivel.
2. melléklet
Dabasi Polgármesteri Hivatal
Ügyrendje
Hatályos: 2020. március 1-től
Jóváhagyta:
…………………………………..
közigazgatási szerv vezetője
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 84. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az annak végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) kormányrendelet 13. § (1) bekezdése alapján a Dabasi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) ügyrendjét a következők szerint szabályozom:
Bevezető rendelkezések
Az ügyrend személyi hatálya a Hivatalnál közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre, ügykezelőkre, valamint a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Pép. tv.) hatálya alatt álló közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakra – a Pép. tv.-ben meghatározott mértékben – (a továbbiakban együtt: köztisztviselő)és a Munka törvénykönyve hatálya alatt állókra terjed ki.
A Szabályzat személyi hatálya kiterjed a Kttv. 225/A. §. alapján a polgármester, alpolgármester foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó különös rendelkezésekre is.
Hivatal hatáskörébe tartozó feladatok
1. Ügyiratkezelés, ügyintézés:
A hivatal ügyiratkezelése részben központosított. A beérkező ügyiratok iktatását és kezelésük legfontosabb teendőit az iktatók végzik. Az alszámozást, az ügyiratok lezárását az ügyintézők végzik az ASP rendszerben. Az iktatás számítógépes nyilvántartással történik.
Az ügykezelők iktatási és ügyirat kezelési feladatainak megoldásához a jegyző adhat utasítást.
Az ügyintézők az ügyeket az ügyintézési határidőn belül kötelesek elintézni.
2. A hivatal ügyiratkezelése:
A Polgármesteri Hivatal címére érkező küldeményeket az iktató bontja ki.
A postát a polgármester – távollétében a jegyző- szignálja ki, majd az iktató az illetékes ügyintéző részére eljuttatja az ügyiratot:
- a sürgős intézkedést igénylő ügyeknél az iratra feljegyzi a sürgős szót, határidő megjelölése mellett,
- induló ügyeknél kötelezően, folyamatban lévő ügyeknél szükség esetén feltünteti az iraton a leglényegesebb utasításokat,
- amennyiben az ügyfél személyesen nyújtja be a beadványát, illetve a külszolgálatot teljesítő ügyintéző személyesen hozza be az érintett iratot, érkeztetés végett a napi postához kell csatolni,
- valamennyi külső szervtől érkező, továbbá saját kezdeményezésére induló ügyek alapiratát be kell iktatni, a hozzá érkező egyéb iratot szerelni kell,
- a faxon, e-mailen érkezett iratokat érkeztetés végett a napi postához kell csatolni,
- nem kell beiktatni a hivatalon belüli levelet, a meghívókat, a tájékoztató jellegű, csupán tudomásulvételt igénylő iratokat,
A polgármesteri és jegyzői utasításokat – főszámra történő iktatás után – évente kezdődő, folyamatos sorszámozással egységes jelölést alkalmazva kell kiadni.
Az iratokat 2 évig kézi irattárba, majd a központi irattárba kell megőrizni.
Az iratok irattározását és selejtezését a vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni.
A hivatal egészére vonatkozóan a jegyző felügyeli az ügyiratkezelés és kiadmányozás rendjét, indokolt esetben megteszi a szükséges intézkedéseket.
A hivatal iratkezelését és a kiadmányozás rendjét külön szabályzat tartalmazza.
3. Utalványozási jog, cégszerű aláírása:
A polgármester amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, minden önkormányzati kifizetést jogosult utalványozni. A polgármester távollétében az utalványozásra az alpolgármester jogosult.
A Polgármesteri Hivatal esetén a jegyző jogosult az utalványozásra.
A polgármester a fentieknek megfelelően külön utasításban szabályozza a pénzügyi és utalványozási jogosultságot.
Cégszerű aláírásra a bejelentett személyek a bejelentésben szereplő módon jogosultak.
Részletszabályokat a Pénzgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés hatásköri rendjének szabályzata tartalmazza.
4. A dolgozók szabadságának engedélyezése, nyilvántartása:
A szabadság kettőnél több részletben csak a dolgozó kérésére adható ki.
A szabadságot az esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek esetén a szabadságot legkésőbb a tárgyévet követő január 31-ig, a munkavállaló betegsége, vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt.
A szabadságolási tervet úgy kell, hogy elkészítsék, hogy a hivatal működését, az ágazaton belüli folyamatos ügyintézést, az ügyfelek fogadását a szabadságok igénybevétele nem akadályozhatja, az ügyintézés szakszerűségének, gyorsaságának követelményi szintjét nem csökkentheti.
Minden dolgozó köteles a szabadság kérelmét a szabadság megkezdése előtt legalább egy héttel az engedélyeztetésre jogosultnak benyújtani.
A szabadság kérelmet a szervezeti egység vezető, vezető esetén a jegyző engedélyezi.
A hivatal dolgozói illetve intézményvezetők szabadság-nyilvántartását a személyzeti ügyintéző vezeti.
Túlmunka végzésének ellentételezéseként a szabadidőt a szervezeti egység vezetők engedélyezik.
A jelenlétet az elektronikus beléptető rendszer munkaidő nyilvántartási szoftverje igazolja
A napközbeni távozásokat a távozási naplóba kell rögzíteni, mely tartalmazza a távozás idejét, a visszaérkezés idejét és a távozás indokát.
A szervezeti egység vezetők a titkárságon jelzik az időt és az okot, mely szükségessé teszi távozásukat a hivatalból
Közszolgálati Szabályzat további szabályokat tartalmaz.
5. Bélyegző nyilvántartás, a bélyegzők használata:
A bélyegző megrendelése az informatikus feladata.
A használatba adott bélyegzőkről az informatikus nyilvántartást vezet. A nyilvántartó a használatba adott bélyegzők meglétét évente köteles ellenőrizni.
A bélyegző kezelő anyagi, fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik a bélyegző jogszerű használatáért.
Ha valamely dolgozó a rábízott bélyegzőt elveszíti, arról a szervezeti egység vezetőnek írásban köteles jelentést tenni.
A vezető köteles az elvesztés körülményeit és a dolgozó felelősségét megvizsgálni.
Amennyiben a vezető veszti el a bélyegzőt, a felelősség megállapítása a jegyzőt terheli.
A felelősség megállapításától függetlenül meg kell keresni a gondnokságnak azt a szervet, aki a bélyegző megsemmisítési eljárást lefolytatja.
Az elhasználódott, megrongálódott vagy feleslegessé vált bélyegzőt a gondnokságnak vissza kell adni, aki azt jegyzőkönyv felvétele mellett megsemmisíti.
A jegyzőkönyvet a nyilvántartás mellékleteként meg kell őrizni.
Ha megszűnik a bélyegzőt kezelő dolgozó munkaviszonya, a bélyegző visszaadását az átvevő nyilatkozaton igazolni kell.
6. Gépkocsi igénylés:
A szervezeti egységek a titkársági ügyintézőtől igényelhetnek gépkocsit az ott meghatározott nyomtatványon. A gépkocsi igényléseket a szervezeti egység vezetője, illetve a jegyző hagyják jóvá.
A szervezeti egység vezetői tekintetében, illetve rendkívüli esetekben közvetlenül a jegyzőhöz kell fordulni.
A gépkocsi igénylések részletes szabályairól a jegyző külön utasításban rendelkezhet.
7. Telefonhasználat:
A Dabasi Polgármesteri Hivatal tulajdonát képező mobil és vezetékes telefonokról kizárólag csak hivatalos beszélgetés folytatható.
A mobil készülékek használata csak akkor használható, ha az azzal történő telefonálás költsége kedvezőbb.
A telefonokat kizárólag a hivatal dolgozói használhatják.
A telefonok használata során ügyelni kell a hivatali tulajdon védelmére. A mobil
készülék elvesztése, megsemmisülése esetén a készülék értékét a használatra átvevő
munkatárs a Polgármesteri Hivatal részére köteles megtéríteni.
A telefonhasználat részletes szabályairól külön szabályzat rendelkezik.
8. Ivóvíz biztosítás:
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és az 5/1993.(XII.26.) MüM. rendelet alapján a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői és munkavállalói részére ásványvizet (szénsavmentes vizet) biztosít.
Munkaidejük jelentős részében szabadtéri munkát végző köztisztviselőknek és munkavállalóknak védőitalt biztosít.
9. Beléptető rendszer használata:
A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői és munkavállalói (dolgozók) jelenlétét az elektronikus beléptető rendszer munkaidő nyilvántartási szoftverje igazolja.
A dolgozók a napi munkakezdéskor, a napközbeni távozásokkor, a munkavégzés végén kötelesek a mágneskártya használatára. A napközbeni távozásokat a vezető tájékoztatását követően, a távozási naplóba kell rögzíteni, mely tartalmazza a távozás idejét, a visszaérkezés idejét és a távozás indokát. A dolgozók kötelesek a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatát tájékoztatni távolmaradásukról.
A névre szóló mágneskártyákat a dolgozók részére az informatikus adja ki.
Az elektronikus beléptető rendszer munkaidő nyilvántartási szoftverjével kapcsolatos feladatokat az informatikus és az Ügyfélszolgálat látja el.
10.A Polgármesteri Hivatal ügyrendjének szerves részét képezik a következő mellékletek:
1.melléklet: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek feladat és hatásköri jegyzéke
2. melléklet: Alapító okirat
3. melléklet: A költségvetési tervezési és végrehajtási technikák folyamatábrája
4. melléklet: A hivatalon belüli együttműködés folyamata, az ügyfél elégedettség mérése
Dabas, 2020. március 1.
Rigóné dr. Roicsik Renáta
jegyző
1.melléklet: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek feladat és hatásköri jegyzéke
1.Gazdasági Iroda feladat- és hatásköre:
1.1. A költségvetés tervezésével, végrehajtásával, az ellenőrzéssel, nyilvántartások vezetésével, illetve egyéb tevékenységekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök:
- a költségvetés tervezésével kapcsolatban:
- elkészíti az éves költségvetési javaslatokat, összehangolja az intézményekkel való egyeztetést, valamint a Polgármesteri Hivatalon belüli tervezési munkálatokat,
- elszámol a normatív és normatív kötött felhasználású állami támogatásokkal.
- a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban:
- elkészíti a hivatal számlarendjét, számviteli politikáját, valamint a gazdálkodáshoz kapcsolódó – a számviteli törvényben és végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt – belső szabályzatokat,
- gondoskodik az előírt pénzügyi nyilvántartások szabályszerű vezetéséről,
- kezeli az önkormányzat számláit,
- gondoskodik a bevételek beszedéséről és a kiadások teljesítéséről,
- a Képviselő-testület döntése alapján gondoskodik az átmenetileg szabad pénzeszközök kamatozó betétként történő elhelyezéséről,
- havi információs jelentést készít a Magyar Államkincstár illetékes igazgatósága felé,
- elkészíti az éves költségvetés módosítására vonatkozó javaslatot,
- összehangolja a féléves és éves beszámolójelentés összeállításával kapcsolatos munkálatokat és gondoskodik a beszámolók határidőre történő elkészítéséről
- gondoskodik a költségvetési szervek pénzellátásáról,
- előkészíti a gazdálkodással, pénzügyi feladatokkal kapcsolatos Képviselő- testületi előterjesztéseket,
- vezeti az analitikus nyilvántartásokat
- beszedi az önkormányzati bérlakások lakbér és víz díjait, munkáltatói és egyéb kölcsönöket
- beszedi a mezőőri járulékokat,
- az ellenőrzés és irányítás körében:
- elkészíti az éves ellenőrzési munkatervre vonatkozó javaslatot, gondoskodik az ellenőrzések maradéktalan végrehajtásáról,
- ellátja az önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények pénzügyi- gazdasági ellenőrzését,
- bonyolítja a vagyonbiztosítási ügyeket,
- előkészíti és lebonyolítja a nagy értékű tárgyi eszközök beszerzését, nyilvántartja a tárgyi eszközöket az erre rendszeresített programon keresztül
- ellátja a jogszabályban előírt nyilvántartások, kimutatások és statisztikák vezetését és továbbítását,
- közreműködik a területet érintő szabályzatok elkészítésében,
- vizsgálja törvényességi szempontból az átruházott hatáskörgyakorlás során hozott döntéseket,
- tájékoztatót készít a területét érintő fontosabb jogszabályi rendelkezésekről
- közreműködik az önkormányzati alapítású gazdasági társaságoknál, közhasznú szervezeteknél tulajdonosi irányításban, vizsgálja és ellenőrzi a Képviselő-testület által meghatározott és az éves üzleti tervekben foglalt feladatok megvalósítását.
- közreműködik a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítésében,
- részt vesz a honlapon szereplő, területet érintő közérdekű adatok frissítésében
- házipénztár kezelése
1.2. A Városfejlesztési Iroda a Gazdasági Iroda szervezetén belül működik.
A Városfejlesztési Iroda feladat és hatásköre:
- felméri és nyilvántartja az Önkormányzat ingatlanvagyonát, vezeti az ingatlan-tulajdonváltozásokat, vezeti az ingatlanvagyon katasztert, információt ad az arra jogosultak részére,
- vezeti és nyilvántartja az ingatlanokat terhelő, illetve megillető kötelezettségeket, terheket, jogokat, jogosultságokat,
- előkészíti az ügyrendben megjelölt belső szervezeti egységek által kialakított üzlet-, lakó-, garázstelkek és egyéb ingatlanok, földterületek, földrészletek elidegenítését, cseréjét, ezen ügyleteket lebonyolítja,
- ellátja a nem lakáscélú helyiségeknél az elidegenítéssel kapcsolatos, valamint a bérbeadói feladatokat, hasznosítja a belterületi be nem épített földterületeket, a közterület céljára át nem adott ingatlanokat, a bel-és külterületi termőföldterületeket,
- elkészíti a vagyonhasznosításhoz kapcsolódó szerződéseket, megállapodásokat, figyelemmel kíséri a vagyonhasznosításból származó bevételeket, gondoskodik a pénzügyi teljesítések érvényesítéséről
- nyilvántartja és kezdeményezi azon követelések és járandóságok érvényesítését, melyek az állam vállalkozói vagyonának privatizálásával összefüggésben az önkormányzatot megilletik (belterületi földek, megszűnő, át nem alakult állami vállalatok vagyoni hányada),
- részt vesz és közreműködik az önkormányzat éves költségvetése előkészítésénél a vagyoni bevételek (vállalkozási, felhalmozási és tőkejellegű, pénzügyi befektetések hozamai, portfolió értékesítése, privatizációs bevétel) és a vállalkozói vagyon működtetéséhez, intézményi felújításához és energia felhasználásához kapcsolódó pénzügyi kiadások megtervezésében,
- a kijelölt dolgozók útján segíti a nyertes projektek végrehajtását, koordinálja a projektértekezleteket
- elszámol a hazai és uniós forrásból származó támogatásokkal
- elvégzi a megvalósult projektek esetében a fenntartási időszakban szükséges feladatokat-éves fenntartási jelentések készítése, beküldése, helyszíni ellenőrzések szervezése, szükséges hiánypótlások bonyolítása
- koordinálja és összefogja az önkormányzat más szervezeti egységeinek pályázatírását, szükség esetén segíti az önkormányzat intézményeinek pályázatírását,
- megszervezi és ellátja a megüresedett lakóingatlanok és bérlakások hasznosítását, valamint intézi e körben a külön önkormányzati rendelettel a feladatkörébe utalt ügyeket,
- javaslatot tesz a településfejlesztési stratégiára, közreműködik a városfejlesztéssel kapcsolatos fontosabb programok, stratégiák elkészítésében,
- részt vesz a településfejlesztési koncepció és a területrendezési tervek összehangolásában, a Műszaki Irodával együttműködve ellátja a település rendezési terveinek és a helyi építési szabályzatnak elkészítésével, felülvizsgálatával összefüggő feladatokat,
- részt vesz a közbeszerzési eljárások lebonyolításában, közbeszerzési szabályzat elkészítésében
- segíti a Gazdasági Bizottság referensi munkáját, az alábbiak szerint:
- részt vesz a feladatkörébe tartozó rendeletek, szabályzatok megírásában, előterjesztések készítésében,
- közreműködik a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítésében,
- részt vesz a honlapon szereplő, területet érintő közérdekű adatok frissítésében
1.3. A költségvetési, pénzügyi, gazdálkodási feladatokkal kapcsolatban ellátja a Gazdasági Bizottság referensi feladatait az alábbiak szerint:
- összeállítja a bizottsági meghívókat, előkészíti a hozzá kapcsolódó anyagokat,
- a napirendekhez elkészíti az előterjesztéseket, kapcsolódó dokumentumokat, iratokat, az előterjesztések során figyelemmel kíséri a kapcsolódó jogszabályokat, illetve hatályos önkormányzati rendeleteket,
- a bizottság ülésén részt vesz
- az ülésen felvett hanganyag alapján, jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a napirendeket, a hozott határozatok szó szerinti szövegét, külön indítványra a kisebbségi véleményeket is (a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, valamint a bizottság egy tagja írja alá),
- a jegyzőkönyvet 5 munkanapon belül megküldi a jegyzőnek,
- a bizottsági jegyzőkönyvet a jegyző láttamozása és külön utasítása alapján tölti fel az njt-re.
- segíti és koordinálja a bizottság munkáját, ellátja az ezzel kapcsolatos hivatali teendőket
- a bizottság által előterjesztett Képviselő-testületi határozatokat eljuttatja a felelősöknek és az érintetteknek,
2. A Műszaki Iroda feladat- és hatásköre:
2.1. A Városüzemeltetéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök:
- részt vesz a településpolitikai, fejlesztési és üzemeltetési, valamint az önkormányzat ingatlanvagyon-gazdálkodási programjának előkészítésében és egyeztetésében, továbbá az ágazati koncepció települést érintő részeinek összehangolásában,
- javaslatot tesz a településfejlesztéssel kapcsolatos tervezési feladatokra,
- együttműködik az illetékes földhivatallal, az építésügyi nyilvántartást vezető és alkalmazó intézményekkel, az építésügyi és más hatóságokkal, valamint a településrendezési tervek véleményezési eljárásában vélemény nyilvántartásra jogosult más államigazgatási szervekkel,
- feladat-és hatáskörét érintő részletekre vonatkozóan tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek az egyedi építményekkel összefüggő – a hatósági döntést megelőző – egyeztetési eljárásban,
- koordinálja és folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzati intézmények energiafelhasználását, a lakossági energiaellátást, kapcsolatot tart a helyi energiaszolgáltatokkal,
- a közvilágítással összefüggő feladatokat koordinálja, biztosítja a végrehajtás ellenőrzését,
- felügyeli és irányítja a temetők üzemeltetését, és a város zöldfelületeinek kezelését
- gondoskodik a köztemetők fenntartásáról, elősegíti a kötelező kéményseprői tevékenység ellátásával kapcsolatos munkálatok elvégzését,
- előkészíti és előterjeszti a közterületek elnevezésére vonatkozó javaslatokat,
- felméri és nyilvántartja az intézmények és a nem lakás célú helyiségek felújítási igényeit, előkészíti, lebonyolítja, és műszakilag ellenőrzi az önkormányzati és intézményi felújításokat,
- biztosítja a műemlékvédelem és a településrendezés, a településfejlesztés összhangját, ellátja az önkormányzat műemlékvédelmi tevékenységének szakmai feladatait,
- ellátja az önkormányzat helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos szakmai feladatait,
- ellátja az idegenforgalmi fejlesztések városi szintű koordinációjával kapcsolatos feladatokat,
- szakmai segítséget nyújt önkormányzati tulajdonú ingatlanok elidegenítésére vonatkozó pályázati kiírások elkészítéséhez,
- közreműködik a téli hó eltakarítási és síkosság elleni védekezéssel kapcsolatos terv kidolgozásában,
- közreműködik a települési bel és csapadékvíz elvezetésének megoldásában
- ellátja az elsőfokú útügyi hatósági feladatokat
- részt vesz az önkormányzati tulajdont érintő tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulások kibocsátásának előkészítésében, ennek érdekében kapcsolatot tart a mindenkori közterület-felügyelettel,
- ellátja a Képviselő-testület által elhatározott önkormányzati fejlesztések megvalósításával kapcsolatos beruházói feladatokat, ezen tevékenységéhez megbízás alapján külön lebonyolító szervezetet vehet igénybe. Ennek során:
- kidolgozza az érdekeltek bevonásával a fejlesztésekre vonatkozó beruházási javaslatokat, programot,
- javaslatot tesz a vonzáskörzeti településekkel való együttműködésre, közös érdekeltségű fejlesztési célok megvalósítása esetén,
- gondoskodik a munkák vállalatba adásához szükséges közbeszerzési vagy más versenyeztetési feladatok lebonyolításáról,
- részt vesz a beruházások megvalósításának szervezésében, koordinálásában, ellenőrzésében,
- részt vesz a beruházások műszaki átadás-átvételi, használatbavételi eljárásain,
- intézi az üzembe helyezéssel összefüggő teendőket,
- részt vesz a garanciális felülvizsgálatokon, közreműködik az esetleges szavatossági igények érvényesítésével kapcsolatos feladatok ellátásában.
- részt vesz az önkormányzat költségvetési tervezetének kidolgozásában,
- részt vesz városfejlesztési feladatokat érintő gazdasági megállapodások előkészítésében,
- ellátja az önkormányzati beruházásokhoz, építési telekalakításokhoz kapcsolódó területrendezési, terület-előkészítési feladatokat,
- közreműködik a területrendezési tervek előírásai alapján építési tilalom vagy korlátozás alatt álló ingatlanok megvásárlásával vagy kisajátításának előkészítésével kapcsolatos feladatokban,
- ellátja a magánerős lakossági út-és közműépítések szervezésével kapcsolatos képviselő-testületi rendeletben meghatározott feladatokat,
- véleményezi a gázelosztó hálózatok, gázbekötési tervek egyszerűsített tanulmányterveit,
- ellátja a helyi jelentőségű természeti értékek védelmét, a környezetvédelemmel kapcsolatos nem hatósági feladatokat,
- ellátja a zöldfelület-gazdálkodás szakmai irányítását, koordinálását,
- ellátja a város közlekedési rendszerének fejlesztésével, a forgalomszabályozással, a forgalombiztonság növelésével kapcsolatos javaslattevő és véleményező feladatokat,
- önkormányzati ingatlanok, lakások, egyéb helyiségek kezelése, felügyelete, felújítása, karbantartása
- karbantartó csoportok irányítása
- zöldfelület kezelők irányítása
- kapcsolatot tart a városi főépítésszel
- figyelemmel kíséri a Városháza épületének állapotát, javaslatot tesz a szükséges felújítási munkálatokra, elvégzi azok lebonyolítását, gondoskodik az épület karbantartásáról,
- közreműködik a tömegközlekedés szervezésében, kapcsolatot tart a közlekedés feltételeinek biztosításában érdekelt gazdálkodó és egyéb szervekkel, hatóságokkal, az együttműködés és feladatellátás jellegétől függően koordinációs tevékenységet végez, koordinálja a gumikeretes kisvonat, hivatali autók műszaki állapotát,
- felülvizsgálja a Polgármesteri Hivatal közüzemi számláit, gondoskodik a szerződések állandó karbantartásáról,
- közreműködik a területet érintő szabályzatok elkészítésében,
- vizsgálja törvényességi szempontból az átruházott hatáskörgyakorlás során hozott döntéseket,
- tájékoztatót készít a területét érintő fontosabb jogszabályi rendelkezésekről
- statisztikák készítése, gyűjtése, továbbítása
- ellátja a településképi bejelentési, véleményezési eljárással, TAK-kal kapcsolatos feladatokat
2.2. A gondnok útján ellátott feladat- és hatáskörök:
Ellátja:
- a fogyóeszközök beszerzését, rendelését, nyilvántartását,
- a takarítok irányítását, elszámoltatását, a takarítók útján a Polgármesteri Hivatal takarításával, tisztántartásával kapcsolatos feladatokat,
- munkaidő után és hétvégén ügyeletet biztosítását,
- a kisértékű tárgyi eszközök nyilvántartását, leltározását, megőrzését,
- a hivatali karbantartási teendők szervezését,
- vezeti a kulcs és kód nyilvántartást
2.3. A városüzemeltetési feladatokkal kapcsolatban segíti a Gazdasági Bizottság referensi feladatait az alábbiak szerint:
- a napirendekhez elkészíti az előterjesztéseket, kapcsolódó dokumentumokat, iratokat, az előterjesztések során figyelemmel kíséri a kapcsolódó jogszabályokat, illetve hatályos önkormányzati rendeleteket,
- a bizottság ülésén részt vesz
- segíti és koordinálja a bizottság munkáját, ellátja az ezzel kapcsolatos hivatali teendőket
- közreműködik a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítésében,
- a bizottság által előterjesztett Képviselő-testületi határozatokat eljuttatja a felelősöknek és az érintetteknek,
- részt vesz a honlapon szereplő, területet érintő közérdekű adatok frissítésében
2.5. A Műszaki Iroda természetvédelemmel, településfejlesztéssel kapcsolatos feladat- és hatásköre:
- ellátja a környezet-és természetvédelemmel kapcsolatos feladatokat, ennek keretében:
- végzi a természetvédelemmel kapcsolatos feladatokat,
- gondoskodik az egyéb környezetvédelmi feladatok ellátásáról,
- részt vesz a település közterületeinek elnevezésével, az ingatlan számozás rendezésével kapcsolatos feladatok ellátásában,
- segíti a Gazdasági Bizottság referensi munkáját, az alábbiak szerint:
- részt vesz a feladatkörébe tartozó rendeletek, szabályzatok megírásában, előterjesztések készítésében,
- közreműködik a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítésében,
- részt vesz a honlapon szereplő, területet érintő közérdekű adatok frissítésében.
- közreműködik a területet érintő szabályzatok elkészítésében,
- vizsgálja törvényességi szempontból az átruházott hatáskörgyakorlás során hozott döntéseket,
- tájékoztatót készít a területét érintő fontosabb jogszabályi rendelkezésekről.
- statisztikák készítése, gyűjtése, továbbítása
- engedélyezi a vízi létesítmények építését és létesítését,
- lefolytatja a szabálytalanul épített és üzemeltetett létesítményekkel kapcsolatos kötelezési eljárásokat,
- megteszi a helyi vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos hatósági intézkedéseket,
- részt vesz a honlapon szereplő, területet érintő közérdekű adatok frissítésében
- végzi a területrendezéssel és telekrendezéssel kapcsolatos feladatokat
- hatósági ellenőrzések, helyszíni szemlék tart,
- hatósági igazolások kiadása
- szükség esetén állásfoglalás kérés végett megkeresi a szakhatóságokat,
- építéshatósági ügyekben adatszolgáltatás
- szakhatósági eljárás.
3. A Hatósági Iroda feladat és hatásköre:
3.1. Az önkormányzat működésével kapcsolatos feladat- és hatásköre:
- biztosítja a Képviselő-testület működéséhez és a jegyző feladatai ellátásához szükséges szervezési és ügyviteli feltételeket, melynek keretében:
- A testületi referens által:
- előkészíti az éves munkaterv tervezeteket,
- előterjesztést készít a testület elé
- törvényességi szempontból vizsgálja a testületi előterjesztéseket,
- gondoskodik a meghívók és a testületi ülés anyagának összeállításáról és kiküldéséről,
- gondoskodik a lakosság tájékoztatásáról a meghívók kifüggesztésével,
- ellátja a Képviselő-testületi ülések előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat,
- részt vesz a Képviselő-testület ülésén,
- elkészíti az ülések jegyzőkönyvét, gondoskodik a rendeletek, valamint a jegyzőkönyvek njt-re, Dabas honlapra való feltöltéséről, és évente gondoskodik a jegyzőkönyvek beköttetéséről,
- gondoskodik a döntések (határozatok, rendeletek) nyilvántartásáról, kihirdetéséről,
- gondoskodik az önkormányzati rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról, frissítéséről és a jogharmonizációról, rendelettár karbantartásáról
- a testületi határozatokat eljuttatja a felelősöknek és az érintetteknek,
- előkészíti a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót,
- koordinálja az állampolgárok testületi jegyzőkönyvekbe való betekintési jogát,
- részt vesz a területet érintő, honlapon található közérdekű adatok frissítésében.
- szervezi a közmeghallgatásokat,
- közreműködik az országgyűlési, a helyi önkormányzati nemzetiségi képviselők és polgármester választásával és a népszavazással kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatok ellátásában,
- népszámláláson és egyéb statisztikai felmérésekben működik közre.
- figyelemmel kíséri az közérdekű bejelentések, javaslatok intézését és nyilvántartja azokat,
- közreműködik a képviselők adminisztratív feladataiban,
- tájékoztatót készít a területét érintő fontosabb jogszabályi rendelkezésekről.
3.2. Ügyfélszolgálat feladat- és hatásköre:
- ügyfélfogadás esetén irányítja az ügyfeleket, illetve közreműködik ügyintézésükben, nyomtatványokat és információt biztosít az ügyfeleknek, ügyfélfogadási időn kívül információs jelleggel működteti az ügyfélszolgálatot,
- közreműködik az ügyfelek elégedettségének mérésében,
- közreműködik a hivatali elektronikus beléptető rendszer működtetésében
- szervezi a Polgármesteri Hivatal által lebonyolított házasságkötésekhez kapcsolódó szolgáltatásokat
- ellátja a méhészek be és kijelentésével kapcsolatos feladatokat
- ellátja a közérdekű munkával kapcsolatos feladatokat
3.3. Szociális feladat- és hatáskörök:
- Pénzbeli és természetbeni ellátások
1.) Pénzbeli települési támogatások
- a) települési létfenntartási támogatás
- b) települési gyógyszertámogatás
- c) települési gondozási támogatás
- d) települési lakhatási támogatás
2.) Pénzbeli egyéb önkormányzati támogatások
a) első lakáshoz jutók támogatása
b) hulladékszállítási díj támogatás
3.) Természetbeni ellátásként nyújtott önkormányzati támogatás
a) születési és életkezdési támogatás
b) önellátást segítő mezőgazdasági szociális támogatás
c) beiskolázási támogatás
d) időskorúak egészségmegőrző juttatása
e) köztemetés
intézése
- egyéb támogatások intézése
- lakókörnyezet rendezettségének ellenőrzése
- igazolások kiadása a nemzeti eszközkezelő előtti eljáráshoz
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
- méltányosságból nyújtott rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
- környezettanulmányok elkészítése
- étkezési térítési díj kérelmek elbírálásának előkészítése
- hátrányos/halmozottan hátrányos helyzet igazolása
- védendő fogyasztó igazolás kiadása
- jogszabályban meghatározott gyámhatósági feladatok, környezettanulmányok készí- tése
- nyári/szünidei gyermekétkeztetés szervezése
3.4. A szociális feladatokkal kapcsolatban ellátja az Esélyegyenlőségi Bizottság referensi feladatait az alábbiak szerint:
- összeállítja a bizottsági meghívókat, előkészíti a hozzá kapcsolódó anyagokat,
- a napirendekhez elkészíti az előterjesztéseket, kapcsolódó dokumentumokat, iratokat, az előterjesztések során figyelemmel kíséri a kapcsolódó jogszabályokat, illetve hatályos önkormányzati rendeleteket,
- a bizottság ülésén részt vesz
- az ülésen felvett hanganyag alapján, jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a napirendeket, a hozott határozatok szó szerinti szövegét, külön indítványra a kisebbségi véleményeket is (a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá),
- a jegyzőkönyvet 5 munkanapon belül megküldi a jegyzőnek,
- a bizottsági jegyzőkönyvet a jegyző láttamozása és külön utasítása alapján tölti fel az njt-re
- segíti és koordinálja a bizottság munkáját, ellátja az ezzel kapcsolatos hivatali teendőket
- közreműködik a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítésében,
- a bizottság által előterjesztett Képviselő-testületi határozatokat eljuttatja a felelősöknek és az érintetteknek,
- részt vesz a honlapon szereplő, területet érintő közérdekű adatok frissítésében
- statisztika készítése, gyűjtése, továbbítása
3.5. Anyakönyvvezető feladat- és hatásköre:
- Bejegyzi a születést, házasságot, halált az elektronikus anyakönyvbe és ellátja az ezzel kapcsolatos feladatokat,
- elvégzi az anyakönyvi bejegyzések kijavítását,
- kiállítja az anyakönyvi kivonatokat,
- vezeti az anyakönyvi névmutatókat,
- közreműködik családi események lebonyolításában,
- felvilágosítást ad anyakönyvi ügyekben,
- ellátja a külföldi okiratok hazai anyakönyvezésének felterjesztésével kapcsolatos feladatokat, anyakönyvi kutatásokat végez,
- vezeti a népesség- és lakcímnyilvántartást,
- intézi az állampolgárság igazolása iránti kérelmeket, lebonyolítja az állampolgársági esküt,
- ellátja a jegyzői lakcímrendezési eljárással kapcsolatos feladatokat (KCR).
3.6. Általános igazgatási feladat- és hatáskörök:
- koordinálja és folyamatosan ellenőrzi a mezőőri tevékenységet
- ellátja a közterület-használat engedélyezésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat
- ellátja a fakivágással, fásítással kapcsolatos feladatokat.
- ellátja az iktatással, postázással kapcsolatos feladatokat,
- ellátja a hagyatéki eljárással kapcsolatos feladatokat,
- hatósági bizonyítványt, hatósági igazolást állít ki,
- közreműködik az országgyűlési, a helyi önkormányzati nemzetiségi képviselők és polgármester választásával és a népszavazással kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatok ellátásában.
- közreműködik a birtokvédelmi ügyek intézésében,
- kivizsgálja az állattartással kapcsolatos lakossági panaszügyeket,
- ellátja a Ptk. hatálya alá tartozó ügyeket,
- ellátja a közmunkával kapcsolatos hatósági feladatokat,
- statisztikák készítése, gyűjtése, továbbítása,
- idősekkel kapcsolatos érdekvédelmi tevékenység szakmai segítése,
- ellátja helyi környezetvédelmi hatáskörrel kapcsolatos feladatokat
- elvégzi zaj és rezgésvédelmi hatósági feladatokat
- eljár a közösségi együttélés szabályainak megsértése ügyében
- ellátja a talált tárgyakkal kapcsolatos feladatokat
- ellátja a TÉB ügyintézői feladatait
- lefolytatja a társasházak törvényességi felügyeleti eljárását
- aktualizálja az önkormányzati hirdetőtáblát, intézi a kifüggesztéseket
- ellátja a gépjárművek igénylésével kapcsolatos feladatokat.
3.7. A közterület-felügyeleti feladat és hatáskörök:
- a város közterületein a közterület-felügyelők egységes egyenruhában, hivatalos személyként történő járőrszolgálat keretében:
- ellenőrzi a közterületek jogszerű használatát,
- felügyeli a házszámtáblák felhelyezését,
- felügyeli az üzletek éjszakai nyitva tartását
- felügyeli a közterületen folytatott, engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenységek szabályszerűségét,
- megelőzi, megakadályozza, megszakítja, megszünteti, illetve szankcionálja a közterületek rendjére és tisztaságára vonatkozó, jogszabály által tiltott tevékenységet,
- közreműködik a közterület, az épített és a természeti környezet védelmében,
- közreműködik a közrend, a közbiztonság védelmében,
- közreműködik az önkormányzati vagyon védelmében,
- közreműködik a köztisztaságra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében,
- közreműködik állat-és növény- egészségügyi, valamint eb rendészeti feladatok ellátásban,
- folyamatosan ellenőrzi a közterületek rendjére vonatkozó önkormányzati rendeletek előírásainak betartását, valamint az azokban meghatározott kötelezettségek teljesítését.
3.8. Az iparral és a kereskedelemmel kapcsolatos feladatkörök:
- tehergépjárművek ellenőrzése, 3,5 t össztömegű gépjárművek igazolása
- kiadja a kereskedelmi tevékenység folytatásához szükséges engedélyeket, ellátja az ezzel kapcsolatos nyilvántartási, ellenőrzési és közzétételi feladatokat
- szálláshely szolgáltatási tevékenység folytatásának engedélyezése, nyilvántartása
- vásár, piac, bevásárlóközpont engedélyezése, nyilvántartásba vétele
- zenés- táncos rendezvények engedélyezése, ellenőrzése
- üzletek éjszakai nyitva tartásának ellenőrzése
- telepengedélyezési eljárások lefolytatása, ellenőrzése
3.9. Nevelési-oktatási, kulturális, egészségügyi, közigazgatási, közbiztonsági-, ifjúsági- és sport területtel kapcsolatos feladat- és hatáskörök:
- tervezetet készít az iroda feladatkörébe tartozó alapvető stratégiákra, koncepciókra azokat karbantartja, végrehajttatja
- döntésre előkészíti az oktatási, kulturális jogszabályokban előírt jegyzői feladatokat
- ellátja a kötelező adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat,
- Nevelési-oktatási, közművelődési-, közgyűjteményi intézményekkel kapcsolatot tart, ennek keretében
- tájékoztat a jogszabályi változásokról, segít azok értelmezésében, különös tekintettel a munkajogi szabályokra,
- intézményvezetői értekezleteket szervez,
- gyűjti és közzéteszi a közérdekű helyi oktatási, kulturális élettel kapcsolatos információkat,
- nyomon követi a pályázati lehetőségeket, szükség esetén részt vesz az előkészítésükben, végrehajtásukban,
- közvetítő szerepet tölt be az illetékes minisztériumok és az intézmények között,
- gyűjti, ellenőrzi az óvodák statisztikáját, munkatervét, pedagógiai programját, SZMSZ-ét, minőségirányítási programját, azokat jóváhagyásra előkészíti,
- évente beszámoltatja az intézményeket éves tevékenységükről, munkatervükről,
- felkérés esetén ellátja a díszoklevéllel kapcsolatos feladatokat
- kapcsolatot tart a nevelési, oktatási tevékenységgel összefüggő magánkezdeményezésekkel, illetve nem önkormányzati fenntartású intézményekkel
- segíti a kulturális és közművelődési szolgáltatás ellátását,
- kapcsolatot tart a városban működő kulturális és közművelődési feladatokat ellátó szervekkel, civil szerveződésekkel, egyházakkal, az önkormányzati szervek esetében részt vesz a tevékenységek koordinálásában,
- figyelemmel kíséri a különböző közművelődési pályázatokon elnyert pénzeszközök felhasználását,
- kapcsolatot tart a közbiztonsági feladatot ellátó intézményekkel, szervekkel, rendőrséggel, tűzoltósággal, polgárőrséggel, gyűjti beszámolóikat, szükség esetén részt vesz gazdálkodással kapcsolatos koordinálásukban
- részt vesz az intézményvezetői pályázatok előkészítésében,
- kapcsolatot tart a városban működő sportlétesítmények üzemeltetőivel,
- segíti a sport szakszövetségek tevékenységét,
- részt vesz a szabadidős és diák sportrendezvények szervezésében,
- segíti a városban működő ifjúsági, diákszervezetek, ifjúsággal foglalkozó szervek, civil szervezetek tevékenységét,
- segíti a régiós kapcsolatokból adódó feladatok végrehajtását,
- kapcsolatot tart az iroda feladatkörének megfelelő ágazati minisztériumokkal, regionális szervezetekkel,
- figyelemmel kíséri az uniós és más nemzetközi pályázati kiírásokat, segíti a pályázatokon való részvételt,
- közreműködik a közérdekű információk, hivatali hírek gyűjtésében, sajtószervekhez történő továbbításában,
- ellátja a képviselők tiszteletdíjával, KOMÁ-val, vagyonnyilatkozatával kapcsolatos adminisztratív feladatokat,
- közreműködik az egészségüggyel kapcsolatos feladatok ellátásában, statisztikák készítésében, kapcsolatot tart az egészségügyi intézményekkel, háziorvosokkal, védőnőkkel
- irányítja a családi bölcsődét, ellátja a koordinátori feladatokat
- prevenciós programokat készít
- Bursa Hungarica pályázattal kapcsolatos ügyintézés
- ellátja a MÁK törzskönyvi nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat
- közreműködik a területet érintő szabályzatok elkészítésében,
- vizsgálja törvényességi szempontból az átruházott hatáskörgyakorlás során hozott döntéseket,
- tájékoztatót készít a területét érintő fontosabb jogszabályi rendelkezésekről.
3.10. A nevelési-oktatási, kulturális, közművelődési, közgyűjteményi, közigazgatási, ifjúsági, sport, nemzetiségi feladatokkal kapcsolatban ellátja az Emberi Erőforrás Bizottság, a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat, Dabas Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat referensi feladatait az alábbiak szerint:
- összeállítja a bizottsági meghívókat, előkészíti a hozzá kapcsolódó anyagokat,
- törvényességi szempontból vizsgálja a bizottsági, testületi előterjesztéseket,
- a napirendekhez elkészíti az előterjesztéseket, kapcsolódó dokumentumokat, iratokat, az előterjesztések során figyelemmel kíséri a kapcsolódó jogszabályokat, illetve hatályos önkormányzati rendeleteket,
- a bizottság ülésén részt vesz/ képviselő-testületi napirend indokolja, a Képviselő-testület ülésén,
- az ülésen felvett hanganyag alapján, jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a napirendeket, a hozott határozatok szó szerinti szövegét, külön indítványra a kisebbségi véleményeket is (a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egyik tagja írja alá),
- a jegyzőkönyvet 5 munkanapon belül megküldi a jegyzőnek,
- a bizottsági jegyzőkönyvet a jegyző láttamozása és külön utasítása alapján tölti fel az njt-re
- segíti és koordinálja a bizottság munkáját, ellátja az ezzel kapcsolatos hivatali teendőket
- közreműködik a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítésében,
- a bizottság által előterjesztett Képviselő-testületi határozatokat eljuttatja a felelősöknek és az érintetteknek,
- részt vesz a honlapon szereplő, területet érintő közérdekű adatok frissítésében
- ellátja a Társult Önkormányzatok „Együtt” Segítőszolgálata fenntartói munkáját (előterjesztések készítése, jegyzőkönyv-készítése és feltöltése az njt-re, kivonatok, határozatok készítése, továbbítása)
3.11. A személyzeti ügyekkel kapcsolatos feladat és hatásköre:
- a közreműködik a Képviselő-testület, a polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó munkáltatói jogok gyakorlásában, az egyéb személyzeti feladatok ellátásában, valamint vezeti az előírt nyilvántartásokat,
- a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői, ügykezelői, fizikai alkalmazottai, közhasznú munkások, pályakezdők, diák munkások, egyéb munkavállalók és az önkormányzat intézményvezetőinek, részben önállóan gazdálkodó intézmények közalkalmazottainak személyi anyagát, elkészíti, kezeli, nyilvántartja és tárolja az alábbiak szerint:
- adatnyilvántartó lap
- önéletrajz
- erkölcsi bizonyítvány,
- esküokmány,
- kinevezés, annak módosítása (köztisztviselői kinevezés)
- besorolásról rendelkező iratok,
- visszatartásról rendelkező irat,
- áthelyezésről rendelkező irat,
- minősítés, teljesítményértékelés,
- a közszolgálati jogviszonyt megszüntető irat,
- a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat,
- a közszolgálati igazolás másolata,
- vezetői megbízás és annak visszavonása,
- cím adományozás,
- 5 évnél nem régebbi fénykép,
- iskolai végzettségek,
- ellátja a személyi anyagok iktatását és az érintettekhez történő eljuttatását,
- bérszámfejtéssel kapcsolatban a MÁK illetékes igazgatóságával kapcsolatot tart
- adminisztratív feladatai keretében:
- szervezi a hivatal vezetőinek és köztisztviselőinek továbbképzését, továbbképzési tervet készít,
- vezeti a szabadság nyilvántartásokat, elkészíti az éves szabadságolási ütemtervet, vezeti a rendkívüli munkavégzést és egyéb munkaidő kedvezmény nyilvántartását,
- előkészíti, szervezi, nyilvántartja a köztisztviselői vagyonnyilatkozatokat,
- ellátja a közmunkával, pályakezdőkkel kapcsolatos feladatokat, pályázatot nyújt be az illetékes szervhez foglalkoztatásuk támogatására,
- az adatvédelmi és közszolgálati szabályzat, esélyegyenlőségi terv frissíti,
- kapcsolatot tart a Köztisztviselői Nyugdíjas Bizottsággal.
- közreműködik az elektronikus beléptető- és munkaidő nyilvántartó rendszer működtetésében.
- részt vesz a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos feladatokban
- szervezi a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat,
- ellátja a teljesítményértékeléssel kapcsolatos ügyintézési feladatokat,
- ellátja az utazási kedvezménnyel kapcsolatos ügyintézési feladatokat,
- ellátja a közszolgálati igazolvánnyal kapcsolatos feladatokat.
3.12. A rendszergazdai tevékenységgel kapcsolatos feladat és hatásköre:
- elkészíti az informatikai témájú szabályzatokat,
- ellátja a hivatali rendszergazda feladatait, közreműködik a honlap karbantartásában, publikálja a közérdekű információkat, hivatali híreket, pályázati kiírásokat,
- közreműködik a hivatali dolgozók belső informatikai képzésében,
- önkormányzati fenntartású intézményeknek informatikai segítséget nyújt,
- részt vesz a számítástechnikai eszközök beszerzésében, javíttatásában, üzembe helyezésében és fejlesztésében,
- szükség esetén megszervezi az önkormányzati rendezvények számítástechnikai eszközökkel való biztosítását,
- működteti az elektronikus levelezést, a közös használatú mappákat,
- közreműködik az elektronikus beléptető rendszer működtetésében,
- működteti a telekommunikációs rendszereket
- működteti a szervereket, felügyeli a hálózatot
- elvégzi a szükséges (irodaszer, informatikai eszközök, napilapok, közlönyök, szakkönyvek) beszerzési feladatokat
- üzemelteti a térfelügyeleti rendszert.
3.13. Közbiztonsági referensi feladatok ellátása
3.14. A helyi adózással kapcsolatos feladat- és hatáskörök:
- előkészíti a központi adójogszabályokból eredő helyi rendeletalkotást,
- tájékoztatást nyújt az adózók részére kötelezettségük teljesítésének elősegítése érdekében a jogszabályok előírásairól
- biztosítja és ellenőrzi az adóztatást érintő jogszabályok érvényesítését, a bejelentési, bevallási adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését,
- az önkormányzat gazdálkodásának megalapozásához bevételi javaslatot dolgoz ki,
- feldolgozza a bejelentkezéseket, a változás-bejelentéseket, a bevallásokat,
- ellátja a termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóztatását,
- adókivetés során adómegállapító, önadózás esetén adóelőleget megállapító határozatot bocsát ki,
- alkalmazza az adóztatáshoz kapcsolódó jogkövetkezményeket, ennek keretében késedelmi pótlékot, mulasztási bírságot, adóbírságot, továbbá önellenőrzési pótlékot szab ki,
- az adómérték változása esetén az adózót határozattal értesíti,
- az adókötelezettség megállapításához adatokat gyűjt, tájékoztatást kér, a társszervekkel kapcsolatot tart,
- ellátja az adó, a késedelmi pótlék, a bírságtartozás mérséklésével, elengedésével, továbbá a fizetési könnyítés engedélyezésével kapcsolatos feladatokat,
- adó-és értékbizonyítványt, továbbá adóigazolást állít ki,
- az adózó számlájának egyenlegéről és tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról évente értesítést ad ki,
- ellátja az adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásával, kezelésével és elszámolásával kapcsolatos feladatokat,
- az új adózók törzsadatait nyilvántartásba veszi és ellenőrzi,
- a törzsadattárat karbantartja, az évközi változásokat átvezeti,
- az adóbeszedési számlákról, a pótlék- és bírságszámláról számlakivonat-nyilvántartást vezet,
- átutalja az adóbeszedési, pótlék-és bírságszámlákra befolyt összegeket, erről kiadási naplót vezet, gondoskodik az előírt pénzügyi nyilvántartások vezetéséről,
- az információs szolgáltatás meghatározott rendje keretében adatokat összesít és továbbít,
- ellenőrzi az adóbefizetések teljesítését, megindítja a behajtási eljárást a jogerősen megállapított és késedelmipótlék-mentes fizetési határidőben nem teljesített adótartozásokra, illetve a szabályszerű behajtásra kimutatott más köztartozásokra,
- a végrehajtási eljárás során a fokozatosság elvének betartásával foganatosítja a végrehajtás cselekményeket,
- intézi a más adóhatóságoktól érkezett megkereséseket, és az adóztatással összefüggő beadványokat,
- ellátja a talajterhelési díj beszedésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat
- feldolgozza a jövedéki adóval kapcsolatos bejelentkezéseket
3.15. Adatvédelmi referensi feladatok ellátása
2.melléklet: Alapító okirat
Okirat száma:HIV/6742-12/2020
Alapító okirat
módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. §-a alapján a Dabasi Polgármesteri Hivatal alapító okiratát a következők szerint adom ki:
1. A költségvetési szerv
megnevezése, székhelye, telephelye
1.1. A költségvetési szerv
1.1.1. megnevezése: Dabasi Polgármesteri Hivatal
1.2. A költségvetési szerv
1.2.1. székhelye: 2370 Dabas, Szent István tér 1/b.
2. A költségvetési szerv
alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések
2.1. A költségvetési szerv alapításának dátuma: 1990.09.30.
2.2. A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv
2.2.1. megnevezése: Dabas Város Önkormányzata
2.2.2. székhelye: 2370 Dabas, Szent István tér 1/b.
3. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete
3.1. A költségvetési szerv irányító szervének
3.1.1. megnevezése: Dabas Város Önkormányzat Képviselő-testülete
3.1.2. székhelye: 2370 Dabas, Szent István tér 1/b.
4. A költségvetési szerv tevékenysége
4.1. A költségvetési szerv közfeladata:
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 84. § (1) bekezdése alapján a polgármesteri hivatal ellátja az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködések összehangolásában.
4.2. A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása:
szakágazat száma | szakágazat megnevezése | |
1 | 841105 | helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége |
4.3. A költségvetési szerv alaptevékenysége:
A polgármesteri hivatal ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban a számára meghatározott feladatokat.
Gondoskodik a helyi önkormányzat (valamint a helyi nemzetiségi önkormányzat) bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámoltatási feladatok ellátásáról.
4.4. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése:
kormányzati | kormányzati funkció megnevezése | |
|---|---|---|
1 | 011130 | Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
2 | 016010 | Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek |
3 | 016020 | Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek |
4 | 031010 | Közbiztonság, közrend igazgatása |
5 | 031030 | Közterület rendjének fenntartása |
6 | 041120 | Földügy igazgatása |
7 | 042110 | Mezőgazdaság igazgatása |
8 | 066010 | Zöldterület-kezelés |
9 | 083010 | Műsorszolgáltatási és kiadói ügyek igazgatása |
10 | 106020 | Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
4.5. A költségvetési szerv illetékessége, működési területe:
Dabas város közigazgatási területe
5. A költségvetési szerv szervezete és működése
5.1. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje:
A jegyző kinevezése Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 82. §-a, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően történik. Dabas Város Polgármestere –pályázat alapján-határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt és gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogköröket.
5.2. A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya:
foglalkoztatási jogviszony | jogviszonyt szabályozó jogszabály | |
|---|---|---|
1 | közszolgálati jogviszony | a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény |
2 | közalkalmazotti jogviszony | közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény |
3 | munkaviszony | a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény |
4 | megbízási jogviszony | a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény |
3. melléklet: A költségvetés tervezési és végrehajtási technikák folyamatábrája
INPUT
OUTPUT
4. melléklet: A hivatalon belüli együttműködés folyamata, az ügyfél elégedettség mérése
A hivatalon belüli együttműködés folyamata
1. Az együttműködés szabályai a Polgármesteri Hivatal valamennyi szervezeti egységére vonatkozóan:
- Minden szervezeti egység vezetője a szervezeten belüli munkaterületeket érintő jogszabályi változások figyelembe vételével legalább félévente köteles felülvizsgálni a szervezeti egység dolgozóinak munkakörét, szükség esetén köteles azokat módosítattni. Amennyiben szervezeti egységet érintő változások hivatalon belüli átszervezést is szükségessé tesznek, a szervezeti egység vezetője köteles azt jelezni a jegyző számára.
- Legalább két hetes szabadság esetén a szervezeti egység vezetője köteles a szervezeti egységen belül a minimális helyettesítést megoldani. Amennyiben erre nincs mód, vagy a feladatkör részleges helyettesítése nem elegendő, a szervezeti egység vezetője köteles erről a jegyzővel egyeztetni.
- Minden ügyintéző köteles a közigazgatási és hatósági eljárás szabályainak változásait – különösen a határozatra, végzésekre vonatkozóan – folyamatosan figyelemmel kísérni.
- A szervezeti egység minden dolgozója, illetve vezetője köteles folyamatosan figyelemmel kísérni a szervezeti egység hatáskörébe ügytípusokat, változás esetén jelzéssel élnek a jegyző felé. Az ügyintézők kötelesek a szükséges információkat leadni az ügyfélszolgálat munkatársai számára (pl. tájékoztatók, nyomtatványok).
- A szervezeti egység vezetője közreműködik az információk rendszeres frissítésében a honlapon, javaslatot tesz a honlapon megjelentek frissítésére a Hatósági Iroda vezetőjének.
- Minden szervezeti egység vezető köteles kijelölni azt a munkatársat, akik az információk honlapon való aktualizálásával foglalkoznak, illetve szükség esetén a kifejlesztett admin felületen azok közzétételét megoldják, illetve tájékoztatják arról a jegyzőt
- Minden szervezeti egység vezető köteles a rábízott munkaerővel való hatékony gazdálkodás érdekében javaslatot tenni a jegyző részére
- Az ügyfélszolgálat munkatársai, illetve a személyzeti ügyintéző és a rendszergazda kötelesek a hivatali beléptető rendszer működtetésének zavartalanságát biztosítani. A kártyák kiállítása, pótlása a rendszergazda feladata.
- Minden hivatali dolgozó köteles a beléptető és munkaidő nyilvántartó rendszert használni.
- A gondnok köteles minden hónapban felmérni, hogy van-e változás a szobaszámokban, az ügyintézők elérhetőségében. Az ügyfelek tájékozódását megkönnyítő jelrendszer bevezetése és frissítése a gondnok feladata.
2. Együttműködési szabályok a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatára vonatkozóan:
- Az ügyfélszolgálati ügyintézők kötelesek kéthavonta konzultálni arról hogy melyik ügyintéző milyen ügyekkel foglalkozik, illetve közreműködnek a hivatal nyomtatványainak frissítésében.
- Az ügyfélszolgálati ügyintézők kötelesek folyamatosan tájékozódni arról, hogy a hivatali hatáskörbe nem tartozó ügyeket hol lehet elintézni a városon belül, illetve az erre vonatkozó felvilágosítást - amennyiben kérik - az ügyfeleknek megadni.
- Az ügyfélszolgálati ügyintézők kötelesek segíteni a hivatali ügyintézők munkáját, időpont egyeztetéssel koordinálni az ügyfélszolgálati időn kívül bejelentkező ügyfeleket.
- Az ügyfélszolgálati ügyintézők kötelesek a telefonon bejelentkező nem hivatali hatáskörbe tartozó ügyfeleket tájékoztatni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervről, a nem hivatali időben jelentkező ügyfeleket csak az ügyintéző engedélyével kapcsolhatják be, illetve engedhetik be.
- Az ügyfélszolgálati ügyintézők kötelesek közreműködni az elektronikus beléptető rendszer működtetésében.
- Az ügyfélszolgálati ügyintézők kötelesek közreműködni a honlap frissítésében, havonta egyeztetnek a Hatósági Iroda vezetőjével.
Nyilatkozat
a Hivatal ügyrendjének tudomásul vételéről
A Hivatal ügyrendjében foglaltakat megismertem, annak előírásait magamra nézve kötelezőnek ismerem el, annak rendelkezéseit, szabályait következetesen megtartom, s a fentieket aláírásommal igazolom.
Név Aláírás
1. …………………………….. …………………………….
2. …………………………….. …………………………….
3. …………………………….. …………………………….
4. …………………………….. …………………………….
5. …………………………….. …………………………….
6. …………………………….. …………………………….
7. …………………………….. …………………………….
8. …………………………….. …………………………….
9. …………………………….. …………………………….
10. …………………………….. …………………………….
11. …………………………….. …………………………….
12. …………………………….. …………………………….
13. …………………………….. …………………………….
14. …………………………….. …………………………….
15. …………………………….. …………………………….
16. …………………………….. …………………………….
17. …………………………….. …………………………….
18. …………………………….. …………………………….
19. …………………………….. …………………………….
20. …………………………….. …………………………….
21. …………………………….. …………………………….
22. …………………………….. …………………………….
23. …………………………….. …………………………….
24. …………………………….. …………………………….
25. …………………………….. …………………………….
26. …………………………….. …………………………….
27. …………………………….. …………………………….
28. …………………………….. …………………………….
29. …………………………….. …………………………….
30. …………………………….. …………………………….
31. …………………………….. …………………………….
32. …………………………….. …………………………….
33. …………………………….. …………………………….
34. …………………………….. …………………………….
35. …………………………….. …………………………….
36. …………………………….. …………………………….
37. …………………………….. …………………………….
38. …………………………….. …………………………….
39. …………………………….. …………………………….
40. …………………………….. …………………………….
41. …………………………….. …………………………….
42. …………………………….. …………………………….
43. …………………………….. …………………………….
44. …………………………….. …………………………….
45. …………………………….. …………………………….
46. …………………………….. …………………………….
47. …………………………….. …………………………….
48. …………………………….. …………………………….
49. …………………………….. …………………………….
7. melléklet
Összeférhetetlenség
Külső összeférhetetlenség:
Az önkormányzatnál, olyan személy nem vehet részt döntés előkészítésében és meghozatalában, vagy olyan tevékenység ellenőrzésében, amelyben az ügyfél, vagy a kedvezményezett személy
· hozzátartozója,
· vele közös gazdasági érdekeltséggel rendelkező személy,
· korábbi munkáltatója.
Az önkormányzatnál kinevezett köztisztviselők, az önkormányzati képviselők, testületi bizottság nem képviselő tagjára vonatkozó törvényi összeférhetetlenségi okok feltárásáról, az azzal kapcsolatos nyilatkozat megtételéről szóló szabályok:
Az eljárás részletes szabályait az Mötv. 37. §-ának rendelkezései tartalmazzák. Az összeférhetetlenség, méltatlanság kimondása a képviselői megbízatás megszűnését is jelenti.
Az összeférhetetlenségi, méltatlansági és vagyonnyilatkozati ügyekben való döntés a képviselő-testület át nem ruházható hatásköre ( Mötv. 42. § 12. pont), illetve ezen ügyekben zárt ülésen ( Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pont), minősített többséggel dönt a képviselő-testület ( Mötv. 50. §).
Az összeférhetetlen helyzet kialakulását elsősorban magának a képviselőnek kell elkerülnie, illetve fennállása esetén megszüntetnie.
Amennyiben a jogszabályban meghatározottak szerint nem lehetséges az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony harminc napon belül történő megszüntetése, akkor az önkormányzati képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságnak történő átadását az összeférhetetlenség megszüntetésének kell tekinteni. Amennyiben a képviselő az összeférhetetlenség felszámolására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, bármely önkormányzati képviselő vagy bizottság indítványára - az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság javaslata alapján – a képviselőtestület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő harminc napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget. A képviselőtestület határozatát az önkormányzati képviselőnek és a kormányhivatalnak kézbesíteni kell.
Az ismételt (esetlegesen rosszindulatú) kezdeményezések kiszűrését szolgálja, hogy amennyiben azok új tényt vagy körülményt nem tartalmaznak, akkor a bizottság – de nem a polgármester – külön vizsgálat nélkül lezárhatja az ügyet. Ekkor a képviselő-testület elé már újból nem kerül az ügy, és testületi határozathozatalra sem kerül sor.
A Hivatalban alkalmazott köztisztviselők összeférhetetlenségi eseteit a közszolgálati szabályzat tartalmazza.